Hírek Archívum

Elindult a Tulipán Díj a Fenntarthatóságért pályázati időszaka

A körforgásos design témáját középpontba állítva hirdeti meg a Tulipán Díj a Fenntarthatóságért pályázatot a Holland Királyság Nagykövetsége 2026-ban.

A díj célja olyan hazai kezdeményezés, termék, szolgáltatás és innováció elismerése, amely a körforgásos gazdaság elveinek alkalmazásával járul hozzá egy fenntarthatóbb, erőforrás-hatékonyabb és regeneratív jövő kialakításához. A felhívásra olyan megoldásokat várnak, amelyek túlmutatnak a hagyományos fenntarthatósági megközelítésen, és innovatív választ kínálnak az anyaghasználat, a termék- és szolgáltatástervezés, az üzleti modellek vagy a szervezeti működés területén. Kiemelt szempont a körforgásos szemlélet rendszerszintű érvényesítése, valamint a mérhető környezeti és társadalmi értékteremtés.

A pályázatok benyújtásának határideje 2026. szeptember 7.

A pályázati feltételekről és a jelentkezés részleteiről a Pályázati felhívás nyújt további tájékoztatást.

A Fenntartható Tulipán Díj ünnepélyes átadására 2026. október 5-én, a European Circular Economy Hotspot nyitófogadásán kerül sor, ahol az elismeréseket Willem van Ee, a Holland Királyság magyarországi nagykövete adja át.

2026.07.22.

Milyen magas a szikszói Canhattan?

Hírek

Melyik egy alumíniumdoboz legfontosabb része? Mi kell ahhoz, hogy egy gyár naponta több millió italdobozt töltsön meg? Hány százalékban újrahasznosítható egy alumíniumdoboz? És vajon milyen magas lehet a szikszói Canhattan? Ezekre – és még sok más kérdésre – kaptak választ a BCSDH „A jövő vezetői” Alumni közösségének tagjai július 2-án, amikor egy kis csoport ellátogatott a HELL ENERGY szikszói gyárkomplexumába. A nap azonban nemcsak a technológiáról szólt, hanem arról is, ami az Alumni program egyik legnagyobb értéke: a találkozásról, a beszélgetésekről és az egymástól való tanulásról.

A közel két és fél órás gyárlátogatáson Bartuska Jenő vállalati márkanagykövet kalauzolt bennünket. Bejártuk az italdobozgyárat, a töltőüzemet, a kávét (azaz az alumíniumdobozos, tejalapú italok gyártására alkalmas töltőüzemet), valamint a mintegy tízemelet magas, teljesen automatizált magasraktárat, amely közel 34 000 raklap, vagyis mintegy 100 millió doboz ital tárolására képes. Megismerhettük a gyártási és logisztikai folyamatokat, és számos olyan érdekességet hallottunk, amelyek kívülállóként talán eszünkbe sem jutnának. Például azt, hogy a dolgozók az üres alumíniumdobozok akár 12 méter magas raktárát találóan csak Canhattannek nevezik. Azt is megtudtuk, hogy egy alumíniumdoboz egyik legfontosabb része a nyaka, amelynek elég erősnek kell lennie ahhoz, hogy biztonságosan megtartsa a ráillesztett tetőt. A zárógép pedig másodpercenként 33 dobozt zár le.

A szakmai tartalom mellett legalább ennyire értékesek voltak a közösen eltöltött órák. A Budapest és Szikszó közötti autóút, majd a közös ebéd inspiráló, kötetlen beszélgetésekre adott lehetőséget. Ezek a találkozások mindig emlékeztetnek arra, hogy az Alumni közösség egyik legnagyobb értéke nemcsak a különleges helyszínek megismerése, hanem az is, hogy különböző iparágakban dolgozó vezetők és szakemberek tanulhatnak egymástól, megoszthatják tapasztalataikat és új kapcsolatokat építhetnek.

A fenntarthatóságról is sok szó esett a nap során. Megtudtuk többek között, hogy a HELL saját üzemében gyártott alumíniumdobozai magas arányban újrahasznosított alumíniumból készülnek. Az alumínium minőségének romlása nélkül végtelenszer és 100%-ban újrahasznosítható, a gyártás során keletkező alumíniumhulladékot pedig visszaszállítják az alapanyag-beszállítóhoz, ahol ismét alumíniummá dolgozzák fel. Ez jól mutatja, hogyan válhat egy alapanyag valóban körforgásossá.

Ezúton is köszönjük Boldoczki Balázsnak (2018-as évfolyam) a program megszervezését, Bartuska Jenőnek az élvezetes és informatív gyárvezetést, valamint a HELL ENERGY csapatának a vendéglátást. A rendelkezésre álló helyek ezúttal szinte azonnal beteltek, ezért reméljük, hogy a jövőben ismét ellátogathatunk a szikszói gyárba, így azoknak az Alumni tagoknak is lehetőségük lesz megismerni ezt a különleges helyszínt, akik most lemaradtak.

A teljes galéria megtekinthető ezen a linken.

2026.07.03.

BCSDH ’Transform Talks’ 2026 – Fókuszban a klímareziliencia: miért a sokkokra várunk a felkészülés helyett?

Hírek

A klímaváltozás hatásai már nem a jövő kihívásai. Hőhullámok, ellátási láncokat érintő zavarok, energiaár-ingadozások, munkaerőpiaci feszültségek és egyre gyakoribb szélsőséges időjárási események formálják az üzleti környezetet. A kérdés már nem az, hogy lesznek-e újabb sokkok, hanem az, hogy mennyire vagyunk felkészültek és reziliensek.

Az idei ’Transform Talks’ vállalatvezetői kerekasztal-beszélgetéseken négy alkalommal találkozhattak a tagvállalatok első számú vezetői, hogy a klímareziliencia témáját mélységeiben körbejárják. A beszélgetések egyik legfontosabb felismerése, hogy a szervezetek jelentős része még mindig elsősorban válsághelyzetekre reagál, miközben a valódi versenyelőnyt a megelőző, tudatos felkészülés jelentheti.

A reziliencia ugyanakkor nem pusztán alkalmazkodást jelent. Sokkal inkább annak képességét, hogy egy vállalat a váratlan helyzetek közepette is működőképes maradjon, tanuljon, fejlődjön, sőt akár új lehetőségeket teremtsen. A klímareziliencia ezért nem környezetvédelmi vagy műszaki kérdés, hanem üzletmenet-folytonossági, humán és versenyképességi tényező.

A beszélgetések során visszatérő téma volt a rövid és hosszú távú gondolkodás közötti feszültség. A vállalatok működését gyakran negyedéves eredmények és rövid távú megtérülési elvárások vezérlik, miközben a klímakockázatok jellemzően hosszabb időtávon jelentkeznek. Pedig egyre világosabb: ezek a kockázatok valójában pénzügyi kockázatok. A kérdés tehát nem az, hogy megengedhetjük-e magunknak a rezilienciába történő befektetést, hanem az, hogy megengedhetjük-e magunknak annak elhalasztását.

Mitől lesz egy szervezet valóban reziliens? Azok a rendszerek bizonyulnak ellenállóbbnak, amelyek többféle megoldásra képesek támaszkodni, nem függnek egyetlen kritikus elemtől, erős együttműködési hálózatokkal rendelkeznek, és rendelkeznek tartalékokkal a váratlan helyzetek kezelésére.

A reziliencia emberi oldala legalább ilyen fontos. A hőstressz, a klímaszorongás, az egészségügyi kockázatok vagy éppen a munkavállalói jóllét közvetlen hatással vannak a szervezetek működőképességére. A jövő sikeres vállalatai nem csupán technológiai vagy infrastrukturális fejlesztésekben gondolkodnak, hanem olyan vállalati kultúrát építenek, amely támogatja a tanulást, az alkalmazkodást és a közös problémamegoldást.

A vezetői példamutatás szerepe ebben megkerülhetetlen. Ahogyan az is, hogy a vállalatok ne elszigetelten keressék a válaszokat. A klímareziliencia egyre inkább értéklánc-szintű kérdéssé válik, amelyben a beszállítók, partnerek, helyi közösségek és finanszírozók együttműködése meghatározó. Nem véletlen, hogy a szakértők szerint a következő évtized egyik legnagyobb lehetősége éppen az együttműködések erősítésében rejlik.

A legfontosabb tanulság talán az, hogy a reziliencia nem egy különálló projekt vagy újabb megfelelési feladat. Sokkal inkább egy olyan szemléletmód, amely segít a vállalatoknak a bizonytalanság közepette is értéket teremteni. A kérdés már csak az: valóban megvárjuk a következő sokkot, vagy még időben elkezdjük felépíteni a jövő vállalatát.

A ’Transform Talks’ Vállalatvezetői Kerekasztal-beszélgetések és az éves szakmai munkánk konkrét eredményeit a BCSDH Üzleti ebéden, november 19-én mutatjuk be.

Külön köszönjük az események házigazdáinak a helyszín biztosítását, a kapcsolódó képgalériákat és LinkedIn posztokat a linkre kattintva lehet megtekinteni:

Május 12.	Képgaléria	LinkedIn poszt
Május 19.	Képgaléria	LinkedIn poszt
Június 10.	Képgaléria	LinkedIn poszt
Június 18.	Képgaléria	LinkedIn poszt

Köszönjük a Time to Transform 2030 program idei támogatójának!

Az események karbontudatos megvalósításának támogatója:

2026.06.29.

Mekkora értéket veszítünk el a lineáris működési modellek miatt? A körforgásosság új mérőszáma és a hazai átállás kihívásai

Hírek

Olvass tovább

2026.06.17.

8 milliárd okunk van rá: egyenlőbb társadalom, ellenállóbb vállalatok

Hírek, Uncategorized @hu

Mi köze van a társadalmi egyenlőtlenségeknek egy vállalat sikeréhez? Hogyan állíthatjuk meg a hátrányok újratermelődését? Mely tényezők számítanak ma többet a fizetésnél a munkahelyválasztás során? Hogyan válhat a mentális jóllét és a befogadás üzleti előnnyé? Mit nyer egy vállalat a befogadó foglalkoztatással? Többek között ezekkel a kérdésekkel foglalkoztunk „A jövő vezetői” program alapértékekről szóló szakmai napján 2026. június 11-én a Budapest Airportnál. A napot házigazdánk, Francois Berisot vezérigazgató nyitotta meg.

Szederkényi Zita programvezető felvezetőjében arra hívta fel a figyelmet, hogy a ma már több mint 8 milliárd embert számláló világban az élelmiszerhez, a biztonságos ivóvízhez, az egészségügyi ellátáshoz és az oktatáshoz való hozzáférés biztosítása olyan mértékű alkalmazkodást és életmódváltást igényel, amelyre korábban nem volt példa az emberiség történetében. Kiemelte, hogy a társadalmi egyenlőtlenségek nemcsak társadalmi, hanem üzleti szempontból is jelentős kihívást jelentenek: visszafogják a termelékenységet és a gazdasági növekedést, sérülékenyebbé teszik az ellátási láncokat, valamint hozzájárulnak a politikai és gazdasági instabilitás kialakulásához. Az egyenlőtlenségek csökkentése ezért a vállalati kockázatok mérséklésének is fontos eszköze.

Baja Sándor, a Randstad ügyvezető igazgatója a munkaerőpiac aktuális trendjeit és a vállalatokat érintő legfontosabb kihívásokat járta körül. A bemutatott kutatási eredmények alapján a munkavállalók számára a versenyképes jövedelem, a pozitív munkahelyi környezet, a munkahely biztonsága, a munka–magánélet egyensúlya és a karrierlehetőségek jelentik a legfontosabb szempontokat. Kiemelt hangsúlyt kapott, hogy a munkavállalók leginkább közvetlen vezetőikben bíznak, így a vezetők szerepe meghatározó a szervezeti kultúra, az elköteleződés és a megtartás szempontjából. Az előadó rámutatott arra is, hogy a rugalmasság és az idő, mint juttatás egyre nagyobb értéket képvisel a munkavállalók szemében, miközben a munkahelyváltási szándék továbbra is jelentős a magyar munkaerőpiacon.

Nagy Gréta, a Dandelion Group ügyvezető igazgatója a mentális jóllét és a munka–magánélet egyensúlyának kérdéskörét járta körül. Bemutatta a mentális egészséget befolyásoló tényezőket, a külső körülmények szerepét, valamint a stressz különböző formáit, rámutatva arra, hogy annak lehetnek építő és romboló hatásai egyaránt. Előadását a mentális és fizikai egészség megőrzésének legfontosabb pilléreivel, valamint a társadalmi kapcsolatok és a társadalmi tőke szerepének hangsúlyozásával zárta.

Az ezt követő kerekasztal-beszélgetésen Takács József, a Budapest Airport HR vezérigazgató-helyettese, Gerendás Éva, a Generali toborzásért és szervezeti fejlesztésért felelős vezetője és Takács Katalin, a Future FM vezérigazgatója osztották meg tapasztalataikat a munkahelyi jóllét, a vezetői felelősség és a szervezeti kultúra kapcsolatáról.

Dr. Both Emőke, a BAGázs alapítója egy telepre született fiú és édesanyja történetén keresztül mutatta be a romaintegráció jelentőségét, valamint a BAGázs tevékenységét, amelynek célja a hátrányok generációkon átívelő újratermelődésének megállítása. Bemutatta a szervezet hosszú távú, kiszámítható programstruktúráját, amelynek meghatározó elemei az erős helyi jelenlét, a személyes mentorálás, az online tanulási lehetőségek és a közösségi programok. Szó esett arról is, hogy a vállalatok és a magánszemélyek milyen módon kapcsolódhatnak a BAGázs munkájához. A szervezet új kezdeményezéseként a rászorulók jogi érdekképviseletének támogatását is bemutatta.

Rosner Imre és Ábrahám István, a Szerencsejáték Zrt. karitatív osztályának vezetői a vállalat megváltozott munkaképességű munkavállalókat támogató foglalkoztatási programját ismertette. A program eredményeként a munkavállalók mintegy 10 százaléka tartozik ebbe a körbe, ami hazai viszonylatban is kiemelkedő arány. Kiemelte, hogy a sokszínű munkavállalói közösség nemcsak társadalmi értéket teremt, hanem a vállalat működésére is kedvező hatással van. Ennek eredményeként nyitottabb és elfogadóbb szervezeti kultúra alakult ki, javult az ügyfélkiszolgálás minősége az akadálymentesített lottózóknak és digitális felületeknek köszönhetően, valamint a vállalat jó példát mutat más szervezetek számára is a befogadó foglalkoztatási gyakorlatok kialakításában.

A VINCI Airports hálózat részeként működő Budapest Airport részéről Katona Sarolta fenntarthatósági vezető mutatta be, hogyan épül be a fenntarthatóság a vállalat stratégiájába és működésébe. Előadásában ismertette a repülőtér 2030-as nettó zéró célkitűzését, amely szerint a Scope 1-2 kibocsátásokat a 2019-es bázisévhez képest több mint 90%-kal kívánják csökkenteni; a vállalat már közel 50%-os eredményt ért el ezen az úton. Bemutatta a Greenairport programot is, amely több mint ötven repülőtéri partner együttműködésével támogatja a karboncsökkentést, a hulladékgazdálkodás fejlesztését és az erőforrás-hatékonyság növelését. Kiemelte a repülőtér zajvédelmi programját, amelynek keretében több mint 1500 ingatlan részesült támogatásban. A társadalmi fenntarthatóság kapcsán szó esett a csökkent mozgásképességű és fogyatékossággal élő (PRM) utasok egyenlő hozzáférését támogató intézkedésekről is. A Budapest Airport szenzoros szobával, PRM hívópontokkal, taktilis vezetősávokkal és digitális akadálymentesítési fejlesztésekkel segíti az utasokat. 2025-ben közel 78 000 PRM utast szolgáltak ki a repülőtéren.p

A résztvevők ezt követően, kötetlen beszélgetésen vettek részt Francois Berisot-val, a Budapest Airport vezérigazgatójával. A beszélgetés során betekintést nyerhettek karrierútjának meghatározó állomásaiba, vezetői szemléletébe, valamint a repülőtér és a légiközlekedés jövőjéről alkotott gondolataiba. Sikereiről és tapasztalatairól is mesélt, többek között a belgrádi repülőtéren végzett munkáján keresztül.

A szakmai nap egy különleges repülőtértúrával zárult. A vezetett buszos program során a résztvevők esti fényekben fedezhették fel a repülőtér működését, megtekinthették a futópályákat, a Cargo City területét, valamint testközelből figyelhették meg az érkező és induló repülőgépeket. Horváth Csaba, az Aeropark túravezetője segítségével számos érdekességet ismerhettek meg a budapesti repülőtér történetéről, az itt megforduló légitársaságokról és különleges rakományokról. A program különleges élményt nyújtott, hiszen a résztvevők olyan közelségből láthatták a fel- és leszálló repülőgépeket, amelyre ritkán nyílik lehetőség.

A teljes fotóalbum itt érhető el.

2026.06.12.

„Szentelt” víz és rovarszárny rezdülések – BCSDH Vállalatvezetői hétvége a Szentkirályi Magyarországnál és a SolServices Kft.-nél

Hírek

Hogyan lesz ötletekből, lelkesedésból és kitartásból a hazai piac vezető ásványvíz márkája? Milyen felelőssége van egy ásványvízgyártónak a fenntarthatóság területén? A madárhangokból és a rovar szárnyának rezdüléséből meg lehet állapítani a biológiai sokféleség mértékét? Mit tehet egy vállalat a saját kapuin belül a biodiverzitás helyreállításáért?
A BCSDH hagyományos vállalatvezetői hétvégéjén idén résztvevő 22 vállalatvezető és partnerük ezekre a kérdésekre is választ kapott. Az inspiráló kétnapos program során a résztvevők két tagvállalatunk működésébe nyerhettek betekintést: a Szentkirályi Magyarország szentkirályi üzemét és a SolServices Kft. természetbarát napelemparkját látogatták meg, miközben lehetőség nyílt a kötetlen tapasztalatcserére és a kapcsolatok erősítésére is.

A program első állomása a Szentkirályi Magyarország szentkirályi üzeme volt, ahol Ifj. Chikán Attila, a BCSDH elnöke köszöntötte a résztvevőket, majd Balogh Levente, a vállalat alapítója szemléletes és szórakoztató történeteken keresztül mutatta be a cég fejlődésének meghatározó mérföldköveit. Az üzemlátogatás során a résztvevők megismerhették, hogyan jut el a Szentkirály szívében, egy park közepén található kis felszentelt kápolnában lévő forrásból származó ásványvíz a legmodernebb technológiával működő palackozósorokra, valamint betekintést kaptak Fekete Nikolett a cég fenntarthatósági és PR vezetője előadásában a vállalat fenntarthatósági törekvéseibe és a körforgásos csomagolási megoldások gyakorlati megvalósításába és kihívásaiba is.

A szakmai programot követően a résztvevők Kecskemét belvárosával ismerkedtek meg egy rövid vezetett séta keretében, majd a Szentkirályi Magyarország vendéglátásában kötetlen vacsora mellett folytatták a beszélgetéseket.

A második napon a SolServices Kft. meghívására a résztvevők a szolnoki Lumen Parkba látogattak. Dr. Farkas Gábor ügyvezető igazgató köszöntőjét követően Dr. Takács Ágnes a cég projektfejlesztési vezetőjének és a RenewEarth szakértőinek vezetésével bejárták Magyarország egyik legnagyobb napelemparkját. A helyszín különlegessége, hogy a megújulóenergia-termelés mellett a biodiverzitás megőrzése is kiemelt szerepet kap. A résztvevők megismerhették a vállalat természetbarát napelempark-fejlesztési koncepciójának megvalósult elemeit, valamint azokat a biodiverzitási intézkedéseket, amelyeknek köszönhetően a területen jelentősen nőtt a biológiai sokféleség. Az eddigi felmérések a növény- és állatvilág gazdagodását mutatják, igazolva, hogy a megújulóenergia-termelés és a természetvédelmi szempontok sikeresen összehangolhatók egy nagyléptékű beruházás esetében is. A jövőben a megfigyelések, és mérések automatizálását is tervezik, ahol akár a madárhangok és a rovarszárny rezdülések alapján kalkulálhatók a sokféleség és a gyakoriság mérőszámai.

A program a RepTár Szolnok Repülőgép Múzeumban folytatódott, ahol a résztvevők tanúi lehettek a SolServices Kft. és a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet közötti stratégiai partnerségi megállapodás ünnepélyes aláírásának. Az együttműködés jól példázza, hogy a fenntartható fejlődés környezeti és társadalmi dimenziói szorosan összekapcsolódnak. A vállalatok nem eseti, hanem stratégai támogatással nagyobb mozgásteret adhatnak a segélyszervezetnek a hosszabbtávú megoldásokra a hazai és azon belül is a helyi közösségek rászorulóinak megsegítéséhez.

Köszönjük a Szentkirályi Magyarország és a SolServices Kft. vezetőinek és munkatársainak a szívélyes vendéglátást, a nyitottságot és a tartalmas szakmai programot.

2026.06.10.

Vége a fenntarthatóságnak?

Hírek

Ezzel a provokatív kérdéssel nyitotta meg Peter Bakker, a WBCSD – a Üzleti Világtanács a Fenntartható Fejlődésért – vezérigazgatója az idei éves találkozót Svájcban, több mint 600, a világ minden tájáról érkezett üzleti képviselő előtt.

Nem véletlenül. Mindenhol nyomás nehezedik a vállalatokra, és a fenntarthatósági területnek, költségvetésnek egyre inkább be kell bizonyítaniuk értéküket az üzleti szféra számára.

A szédítő változások idején, amikor a geopolitikai és éghajlati környezet soha nem látott kihívások elé állít minket, a vállalatok hatalmas nyomás alatt működnek, és olyan kockázatokat emelnek ki, mint

🌐 az értékláncok megszakadása és a globalizáció jövőjével kapcsolatos kétségek

⛈️ szélsőséges időjárási események és megnövekedett biztosítási költségek

💻 A mesterséges intelligencia hatása a munkaerőre

Mindez bizonytalanságot generál… de egyben hatalmas lehetőséget is.

Ahhoz, hogy ezt kihasználhassuk, meg kell változtatnunk a szemléletünket:

👉 A fenntarthatóság nem lehet „extra” vagy „jó, ha van”

👉 hanem stratégiai befektetésként kell értelmezni.

Kiváló példa erre, hogy a szénlábnyom csökkentése, az energiamátrix összetételének fokozatos változása, a szén-dioxid-piac fejlődése és a fogyasztás elektromosításának versenyelőnyöket tudott generálni vállalati és országos szinten.

A kihívás?

Ma, több mint valaha, a fenntarthatóságnak számokkal, mérhető hatással, szilárd üzleti indoklással kell bizonyítania értékét, és be kell mutatnia a megtérülését is, anélkül, hogy rövid távú szemléletbe csúszna.

Ez azonban mélyreható változást igényel:

💹 A fenntarthatósági területeknek meg kell tanulniuk az üzleti nyelvet beszélni.

🤝 A pénzügyi vezetőknek, igazgatóságoknak és pénzügyi piacoknak stratégiai szövetségessé kell válniuk.

🌊 Az adaptációs és természeti kockázatok kezeléséhez stratégiai elemzésre és beruházásokra van szükség.

A fenntarthatóság ugyanis közvetlen hatással van a vállalat sikerére három szinten is:

1️⃣ Vállalati szint → pénzügyi teljesítmény, vállalatérték, reziliencia

2️⃣ Termékszint → tervezés, értékajánlat és fogyasztói preferencia

3️⃣ Értéklánc szint → ellátásbiztonság és működési folytonosság

Tehát vége a fenntarthatóságnak?

Épp ellenkezőleg.

Felnőtt.

Érettebbé vált.

2026.05.27.

A legtisztább energia az, amit nem használunk fel

Hírek, Uncategorized @hu

Van-e környezeti hatása a zöldenergiának? Hogyan tud hozzájárulni az AI a fenntarthatósághoz? Vannak-e működő megoldások a víziszapolásra? Mi a biodiverzitás vetülete a felmelegedésnek? – Ezeket a kérdéseket is körbejártuk „A jövő vezetői” program ötödik, a környezeti felelősségvállalásról szóló szakmai napján. A résztvevőket a nap házigazdájának, az Essity Hungary Kft.-nek a képviseletében Tápai Dezső, a vállalat értékesítési igazgatója köszöntötte.

A nap témáját Szederkényi Zita, programvezető vezette fel, hangsúlyozta, hogy a Föld véges rendszerében a vállalatok felelőssége ma már túlmutat a gazdasági eredményeken. Az önszabályozás, a biodiverzitás védelme, valamint az elköteleződés a nettó zéró kibocsátás elérése érdekében egyaránt kulcsszerepet kapnak. Kiemelte, hogy a fenntartható működés alapja az életciklus-szemlélet és a gazdasági haszon környezeti hatásokkal együtt történő mérlegelése az teljes ellátási lánc mentén.

Ezt követően Prof. Dr. Ürge-Vorsatz Diána klímakutató, az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) egyik alelnöke előadásában az aktuális klímahelyzet legfontosabb tendenciáira hívta fel a figyelmet. Kiemelte, hogy a Kárpát-medencében egyre csökken a csapadékmennyiség, miközben az átlaghőmérséklet folyamatos emelkedése egyre jelentősebb környezeti és gazdasági kihívásokat eredményez. Az előadás ugyanakkor nemcsak a problémák bemutatására fókuszált, hanem a lehetséges beavatkozási pontokra és megoldásokra is. Rámutatott, hogy bár bizonyos folyamatok már visszafordíthatatlanok, számos hatás mérsékelhető, illetve a felmelegedés üteme megfelelő intézkedésekkel lassítható. Hangsúlyozta: a globális nettó zéró kibocsátás elérése alapvető feltétele annak, hogy a klímaváltozás legsúlyosabb következményeit elkerülhessük, amelyhez átfogó, rendszerszintű változások szükségesek.

Sipos Katalin a WWF Magyarország igazgatója előadásában a klímaváltozás és az ökológiai válság egyre kézzelfoghatóbb hatásaira hívta fel a figyelmet. Magyarországi példákon keresztül mutatta be, hogy a klímaváltozás következményei már ma is érzékelhetők mind természeti, mind társadalmi szinten. A biodiverzitás csökkenésének súlyosságát érzékeltetve kiemelte, hogy 1970 óta a vadonélő gerinces állatfajok állománya mintegy 72%-kal csökkent. Előadásában arra is rámutatott, hogy az ökoszisztéma-szolgáltatások értéke továbbra sem jelenik meg megfelelően a gazdasági számításokban és döntéshozatalban. A lehetséges alkalmazkodási megoldások kapcsán szó esett a különböző vízmegtartási és víztározási módszerekről is, továbbá bemutatott számos már létező jó megoldást, mint például a szivacsváros koncepcióját vagy az élőhely helyreállítást.

Ezt követően Kovács Károly a BDL ügyvezető igazgatója előadásában a víz kiemelkedő jelentőségéről és az erőforrásokra gyakorolt sokrétű hatásáról beszélt. Rámutatott, hogy a víz szinte minden terület működését befolyásolja, ezért a vízkészletek kitettsége és a kapcsolódó kockázatok kezelése egyre fontosabb feladat. Előadásában kitért arra is, hogy a következő 25 évben várhatóan jelentősen emelkednek majd a vízhez kapcsolódó költségek. Hangsúlyozta a vízmegtartás, valamint a csapadékvíz helyben tartásának fontosságát.

Majd a résztvevők három esettanulmányt dolgoztak fel. Blahunka Erzsébet, az AUMOVIO fenntarthatóság, ESH és security vezetője az önfenntartó méhészkedés témájában hozott gyakorlati példát, amely többek között arra kereste a választ, hogyan lehet közelebb hozni a méhek szerepét a munkatársakhoz, és miként oldhatók a témával kapcsolatos félelmek. Tóth Levente, a Mitigia ügyvezető igazgatója a vállalati értékláncok dekarbonizációjáról és egy lehetséges insetting projekt közös megtervezéséről indított gondolkodást, míg Márta Irén, a BCSDH igazgatója azt járta körül a résztvevőkkel, hogyan lehet a klímaváltozással és az alkalmazkodással kapcsolatos tudást hatékonyan eljuttatni a vállalatok felső vezetőihez.

A szakmai program folyamán a hat projektcsapat bemutatta projektmunkáját a regeneratív mezőgazdaság fejlesztése, a megfelelő méretű gépjármű leasing, a bányászati tevékenységek környezeti hatásai, a napelemek telepítésének hatása a mezőgazdaságra, a klímaváltozás hatása a kardiovaszkuláris megbetegedésekre, illetve a telephelyi vízfelhasználás és megatartás témakörében. Ezekből megtudhattuk, hogy milyen készültségi szinten állnak a szeptemberig véglegesítendő projektjeikkel.

Nagy Andrea, a BCSDH szakmai projektvezetője egy interaktív játékkal indította a témát, amely kérdéseken keresztül vonta be a résztvevőket a közös gondolkodásba. Előadásában hangsúlyozta, hogy a klímaadaptáció és a klímareziliencia egymást kiegészítő, egyaránt nélkülözhetetlen megközelítések. Bemutatta a következő évek várható kihívásait is, amelyek között egyre hangsúlyosabban jelennek meg a környezeti és klímaváltozással összefüggő kérdések. A BCSDH tagvállalatai körében végzett kutatás eredményeiből több fontos megállapítást is kiemelt, többek között azt, hogy a vállalatok milyen arányban végeztek klímareziliencia elemzést. Emellett ismertette a résztvevőkkel a NATéR térképi rendszerét is, amely településszintű keresést és számos környezeti, illetve klímaalkalmazkodási információ elérését teszi lehetővé.

Szabó Csongor, a BASF Area Management Chemicals CEE képviselője bemutatta a My Carbon Footprint megoldást, amely lehetővé teszi egy adott termék szén-dioxid-lábnyomának kiszámítását. Az így kapott adatok a vevők számára is felhasználhatók további karbonlábnyom-számítások és fenntarthatósági elemzések során. Jelenleg ugyanakkor a vásárlói döntésekben még nem ez a szempont határozza meg elsődlegesen a versenytárs termékek közötti választást. A valódi piaci változáshoz ezért elengedhetetlen, hogy az igény és a kereslet a végfelhasználói oldalról is egyértelműen megjelenjen.

Közeledve a nap végéhez Tápai Dezső, az Essity Hungary értékesítési igazgatója következett, aki elmondta, hogy a fenntarthatóság miként épült be az Essity értékeibe és adja ma is működésük egyik szilárd alapját. Megismerhettük a Tork Paper Circle Programjukat és annak eredményeit. A résztvevők megismerhették a Tork Focus 4 Sustainability programot, amely a teljes termék-életciklus vizsgálatán keresztül közelíti meg a fenntartható higiéniai megoldásokat, kiemelt figyelmet fordítva az innovációra, az erőforrás-hatékonyságra és a nettó zéró kibocsátási célokra. Kiemelte, hogy a fenntarthatóság nem különálló projektként, hanem az üzleti stratégia szerves részeként jelenik meg az Essity működésében.

A szakmai program Venter Zoltánnal, a házigazda Essity Hungary Kft. ügyvezető igazgatójával való beszélgetéssel zárult, amelynek során a fenntarthatósági témák mellett beszélgettek a jövő kihívásairól is.

A teljes fotóalbum itt érhető el.

2026.05.15.

Hosszútávú célok és „szeretetprojektek” – inspiráló beszélgetés a vállalatok társadalmi hatásáról a BCSDH Társadalmi tőke alkotóműhelyében

Hírek

Mit tehet a vállalat az értéklánca mentén az emberekért? Ez volt a kiinduló kérdése a BCSDH Társadalmi tőke alkotóműhelyének legutóbbi találkozójának, amelynek ezúttal a Lidl Magyarország központi irodaháza adott otthont 2026. május 13-án.

A vendégeket Szlavikovics Zita, a Lidl Magyarország ügyvezetője köszöntötte.

A találkozó elején Takács Dorottya HR igazgató és Seregi Szabina CSR vezető előadásából megismerhettük, hogy milyen sokszínű a Lidl társadalmi tevékenysége. Nem csak a munkavállalók, hanem a külső érintettek felé is számos kezdeményezést valósít meg, hiszen vallják, hogy „az emberi értéket megbecsülni igazán megéri”.

A prezentáció után egy izgalmas, inspiráló és őszinte beszélgetés vette kezdetét, ahol szóba került a hosszútávú fenntarthatósági célok megvalósítása, a célok mérése, de a „szeretetprojektek” szerepéről és jelentőségéről is.

A találkozó második részében Dr. Kolossa József mutatta be a tavaly novemberi Jövőtervezés folyamat eredményeit, kiemelve azokat az értékeket, amelyek közösségünk tagjait összekötik és közös gondolkodásunk alapját adják.

2026.05.14.

Már három MGFÜ kiadvány is segíti a kkv-kat ESG témában

Hírek

A Magyar Gazdaságfejlesztési Ügynökség (MGFÜ) fontos célkitűzése a magyar vállalkozások ESG-vel kapcsolatos tudásának bővítése, fejlesztése, az ESG törvény által érintett vállalatok felkészítése a jelentéstételi követelmények teljesítésére.

Az MGFÜ három, ingyenes elérhető, kiadvánnyal segíti a vállalkozásokat abban, hogy eligazodjanak az ESG világában, könnyen, gyorsan, érthetően beépíthessék a szabályozásokat mindennapi működésükbe:

ESG alapok 1: Vállalati fenntarthatósági és ESG alapfogalmak, jogszabályi háttér ismertetése
ESG alapok 2: ESG kritériumok és jelentéstételi rendszerek, ESG tevékenység közzététele és minősítések megszerzése
ESG alapok 3: Adatgyűjtés és elemzés, adatszolgáltatás

További kiadványok előkészületben vannak, melyek különböző témakörökben segítik majd a vállalkozásokat. A már megjelent kiadványok itt érhetők el: https://vali.hu/ESG/Kezikonyvek-utmutatok

Forrás: MGFÜ, vali.hu

2026.05.08.