Mit lehet tenni a repülőtér megközelítéséből adódó széndioxid kibocsátás csökkentéséért? Milyen alternatív, fenntarthatóbb módokon lehet eljutni egy repülőtérre? Hogyan csökkenthető egy utas vagy egy repülőtéri dolgozó ökológiai lábnyoma? Ezekre a komplex megoldást igénylő kérdésekre kereste a választ a Budapest Airport közlekedésfejlesztési szakemberek segítségével egy európai uniós projekt, a LAirA keretében, amelynek nemzetközi zárókonferenciáját december 5-én tartották az 1. Terminálon.

A környezetvédelemnek számos, a repülőtér megközelítéséhez kötődő vonatkozása van: nap mint nap emberek tízezrei érkeznek közúton repülőterekre. Ahhoz azonban, hogy a repülőtérre való eljutás során elhasznált energia mennyisége és a környezetszennyezés mértéke csökkenjen, számos más lehetséges fejlesztés mellett az utasok és a repülőtéren dolgozók utazási szokásait is meg kell változtatni. A fenntartható működés részeként a Budapest Airport, a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér üzemeltetője a repülőtér megközelíthetőségére környezetvédelmi és infrastrukturális szempontból is kiemelt figyelmet fordít. E törekvések kiválóan illeszkednek a „Repülőterek fenntartható megközelíthetősége” című projektben résztvevő partnerek fejlesztési elképzeléseihez. Az összesen 14 partnerintézmény, köztük közép-európai repülőterek, fejlesztési ügynökségek és helyi önkormányzatok fejlesztési elképzeléseit a LAirA projektben fogalmazták meg, melyet az Európai Unió Interreg CE (Central-Europe) programja támogatott. A projekt célja a városi repülőterek megközelítése során az intelligens és alacsony széndioxid-kibocsátású közlekedési módok napi közlekedésbe történő integrálását segíti.

A Budapest Airport a projekt keretében a tavalyi évben felmérést végzett az utasok és a repülőtéri dolgozók körében, amelyből egyebek mellett kiderült: a munkatársak 60%-a autóval jár dolgozni. Azért, hogy az ebből eredő környezetszennyezést csökkentse, a repülőtér üzemeltetője az Oszkár Telekocsival közösen egy olyan mobilalkalmazást fejlesztett, mely segítségével a munkatársak megoszthatják egymással utazásaikat, így csökkentve a munkába járás okozta környezetterhelést.

A LAirA projekt megvalósítása során felhalmozott információk és nemzetközi jó példák felhasználásával a Budapest Airport egy saját, átfogó mobilitási stratégiát is kialakított. Idén megkezdődött egy turbókörforgalom építése a 4. számú főút és a repülőtér 2. Terminálja között, amely a repülőtér egyre növekvő utasforgalmát és az újonnan átadott Cargo City felé lekanyarodó teherforgalmat fogja gyorsan és hatékonyan kiszolgálni. Az elmúlt időszakban a repülőtér környezetében elérhető elektromos autótöltők számát is növelte a Budapest Airport: a repülőtér üzemeltetéséhez használt autók részére 4 dedikált e-töltő áll rendelkezésre, a további töltőpontok kialakítása és reptéren használt gépjárművek cseréje is folyamatos. A Budapest Airport repülőtéri partnerei is fejlesztenek: a Főtaxi által használt elektromos taxik 5 gyorstöltőt használhatnak, az elektromos autóval érkező utasok számára pedig a repülőtér Terminál parkolójában érhető el gyorstöltő. Az idei évtől a repülőtér-üzemeltető 15 külön parkolóhelyet biztosít a MOL Limo autómegosztó rendszer használóinak, ahol 2020 nyarától 6 töltőállomás is kiépül.

Egy repülőtér város a városban: mintegy 1500 hektárnyi területen, éjjel-nappal üzemel és számos épülettel, saját infrastruktúrával rendelkezik. Ennek megfelelően a repülőtér fejlesztéséhez átfogó szemlélet és gondolkodásmód szükséges, melynek jegyében a Budapest Airport számos környezetvédelmi intézkedést tett. A Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér immár több mint két éve tartja fenn a karbonsemleges minősítését, 2050-ig pedig vállalta, hogy nullára csökkenti a légikikötő károsanyag-kibocsátását.

A KPMG Magyarország 2019-ben is csatlakozott a vállalat globális kiberbiztonsági kezdeményezéséhez. Az idén már harmadik alkalommal megrendezett eseményen 51 ország több mint 127.000 diákjának tartottak a vállalat szakértői előadásokat világszerte.

A KPMG kiberbiztonsági szakemberek kezdeményezésének célja a fiatalok oktatása a kiberbiztonság és az internetes kockázatok fontosságáról. Az osztálytermi oktatások elsődlegesen a világszerte elismert nemzetközi kiberbiztonsági tudatosság hónap (október) részeként zajlanak. Önkéntes szakértői csapatunk, együttműködésben a Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítvány munkatársaival számos középiskolába, a leginkább veszélyeztetett fiatalokhoz látogat el, ahol a kiberbiztonság fontosságára hívják fel a figyelmet. A program útmutatásként szolgál a személyes adatok kezeléséhez, a közösségi média alkalmazásához, az online játékok és az okostelefonok biztonságos használatához. A Kék Vonal segítségével az internetes zaklatás „cyberbullying” kivédéséről is szó esik. A játékos és interaktív formában, kérdések-válaszok mellett, sztorikat és saját tapasztalatokat is megosztva zajló program célja az, hogy kézzelfogható és naprakész tanácsokkal szolgáljon a fiataloknak. Az előadássorozat a jövő évben is folytatódik.

Az ENSZ 4. fenntarthatósági célja a ’’Minőségi Oktatás’’ arra szolgál, hogy előmozdítsa az egész életen át tartó tanulási lehetőségeket és ezt mindenki számára elérhetővé tegye. Fontosnak tartjuk, hogy az oktatás olyan aktuális témákat is érintsen, amely az információs társadalom, a digitalizáció korában is megállja a helyét. Napjainkban az életünk nagy része az online térbe felkerül, ezért nagyon fontos tudatában lenni az adatok kezelésének. Lelkes IT tanácsadó kollégáink szakértelme pedig egy új tanulási módszertanra ad lehetőséget.

A program további részleteiről ezen az email címen lehet érdeklődni: cr@kpmg.hu

A körforgásos gazdaság elve egyre népszerűbb Európai Unióban, mind a környezetvédelmi, mind a gazdaságpolitikai célkitűzésekben megjelenik, és egyre fontosabb téma a kutatás-fejlesztés-innováció világában is. A téma kutatásának egyik meghatározó hazai szereplője a Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közhasznú Nonprofit Kft. A témában folyó kutatásaink nagyon sokrétűek, és a szakmai munkán kívül fontosnak tartjuk a témával kapcsolatos ismeretterjesztő és szemléletformáló tevékenységeket is. Ez utóbbi célt szolgálja az intézményünkben létrehozott Science Shop is. Nem véletlen, hogy idén több programmal is bekapcsolódtunk az Európai Hulladékcsökkentési Hét programjaiba.

Legelső programunk a XIV. LCA Konferencia megrendezése volt 2019. november 18-19-én, Szentendrén, “Körforgásos megoldások, innováció – kihívások az életciklus menedzsment területén” címmel. A kétnapos konferencián megjelent mintegy 60 résztvevő az üzleti, az akadémiai és kutatási szférából érkezett. A résztvevők előadást hallhattak a karbonsemlegességről, a karbonlábnyom-számításról és annak nehézségeiről, a fenntartható építészetről és még rengeteg egyéb témáról. Cégünk szakértői négy témában tartottak előadást. Az előadások és a további információ a konferenciáról itt érhető el.

2019. november 19-én a Csodák Palotája Tudománymozaik 4.0. pályaorientációs tudományfesztiválján vettünk részt. A programjaink központi gondolata szintén a körfogásos gazdaság volt, vagyis azt szerettük volna megmutatni, hogy hogyan tud az alkalmazott kutatás hozzájárulni a körforgásos gazdaság megvalósulásához. A résztvevők különböző játékokon keresztül megismerkedhettek a kritikus nyersanyagokkal, megnézhettek egy ezzel összefüggő izgalmas és látványos kísérletet, illetve megtudhatták, hogyan válhatnak nyersanyagnagykövetekké az RM@Schools 3.0 projektben. Továbbá tippeket kaphattak, hogyan csökkentsék az élelmiszerpazarlást, vizet tisztíthattak és papírhulladékból újrapapírt készíthettek. A körforgásos kutatási szakterület szakmai vezetője, Chrabák Péter „A kisgömböctől az örökké termő fáig: úton a környezeti fenntarthatóság felé – Avagy a körforgásos gazdaság alapjai és mit tehetünk a hosszútávú fenntarthatóság érdekében?” címmel tartott előadást az érdeklődő gyerekeknek.

A Hulladékcsökkentési Héthez kapcsolódó programjaink legszélesebb körnek szóló állomása a november 23-án, a Szimpla Kertben megtartott „Hulladékcsökkentés a hétköznapokban – Légy környezettudatos!” c. rendezvény, amelyen megmutattuk, hogyan lehet a hétköznapi hulladékot újrahasznosítani vagy miként lehet csökkenteni az élelmiszerhulladékot. Olyan fiatal kutatókkal lehetett találkozni, akik elkötelezett nagykövetei a környezettudatos szemléletnek. Az érdeklődők kipróbálhatták, milyen ékszereket készíthetnek PET palackokból, hogyan kell házilag ajakírt előállítani, hogyan frissíthetik fel régi, rozsdás fémtárgyaikat, vagy hogyan kelthetik új életre ruháikat. A kezdeményezéshez a Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt. is csatlakozott, hozzájárulva a környezettudatosabb szemlélet kialakításához. A program része volt az „Újrahasználat szerepe a körforgásos gazdaságban” címmel tartott workshop is. Az interaktív beszélgetés egy gondolatébresztő előadással kezdődött, amelyből a résztvevők képet kaphattak az Európában keletkező hulladékok mennyiségéről, illetve arról a szomorú tényről, hogy ennek milyen kis hányadát hasznosítjuk újra. Az előadáson fókuszba került az újrahasználat, azon belül is az újrahasználati központok, amelyeknek a létjogosultságát intézetünk SURFACE projektjében vizsgáljuk. Az előadást követően a résztvevők élénk beszélgetésen vitatták meg az újrahasználat nehézségeit és saját tapasztalataikat.

Düsseldorf – A Henkel további öt évre kiterjeszti együttműködését a Plastic Bank társadalmi vállalkozással. A 2017-ben elindított partnerség eredményeit követően a Henkel támogatni fogja a folyamatban lévő projekteket Haitin, a Fülöp-szigeteken és Indonéziában, valamint jelentősen hozzájárul több mint 400 egyiptomi Plastic Bank-gyűjtőpont infrastruktúrájának fejlesztéséhez. A Henkel 2020-ban több mint 600 tonna újrahasznosított anyagot – úgynevezett Social Plastic®-et – integrál termékcsomagolásába.

A körforgásos gazdaság iránti elkötelezettségének részeként és a környezetben található műanyag hulladékok ellen a Henkel volt az első globális fogyasztási cikkeket gyártó vállalat, amely partnerségre lépett a Plastic Bankkal. A közös cél az óceánok műanyagszennyezésének csökkentése, és a szegénységben élő emberek életének javítása – különösen azokban az országokban, amelyekben nincs hulladékgazdálkodási infrastruktúra. Az ötlet háttérben az áll, hogy az erre kialakított központokba a helyi lakosság visszaviheti az összegyűjtött műanyag hulladékokat, és pénzre, árukra vagy szolgáltatásokra cserélheti azokat. Ez az anyag ezután Social Plastic®-ként visszakerül a műanyag értékláncba.

Az együttműködés kezdete óta a Plastic Bank további gyűjtőközpontokat nyitott Haitin. Továbbá a Henkel segítette a szervezetet az ellátási lánc (supply chain) létrehozásában, hogy biztosítsa az összegyűjtött műanyag hulladékok feldolgozhatóságát és újrahasznosíthatóságát, hogy végül visszakerülhessenek az értékláncba. Az idei év elején a Henkel bevezetett a Beauty Care és a Laundry & Home Care üzletágában több terméket, melyeknek a csomagolása 50 százalékban Social Plastic®-ből áll. Összesen több mint 200 tonna Social Plastic®-et dolgozott fel a Henkel. Ez a mérföldkő külső elismerést kapott: a Henkel elnyerte a Packaging Europe „Legjobb gyakorlat” Fenntarthatósági Díját és az Ecovia Sustainable Beauty Díját a „Fenntartható csomagolás” kategóriában.

Gyűjtési-ökoszisztéma létrehozása Egyiptomban

A kiterjesztett partnerség, amelyet a Henkel Beauty Care fogyasztási cikkek területe és Laundry & Home Care üzletága támogat, továbbra is két szempontra összpontosít: A Social Plastic® vállalati termékcsomagolásba való integrációjának további növelésére és a Plastic Bank globális lábnyomának arányos növelésére annak érdekében, hogy megakadályozzák a műanyag hulladék óceánokba vagy vízi utakba kerülését, és lehetőséget biztosítsanak a rászorulók számára.

A Henkel támogatni fogja a Plastic Bankot a Social Plastic®, mint csomagolási forrás elérhetőségének és integrációjának további javításában. A gyűjtési ökoszisztéma létrehozásával Egyiptomban a Plastic Bank arra számít, hogy évente akár 5000 tonnás kiegészítő gyűjtőkapacitást ér el – ez legfeljebb egymilliárd flakonnak felel meg az öt év alatt.

Átfogó megközelítés a műanyag hulladék problémájának kezelésére

„A Plastic Bank egy értékláncot hoz létre, amely hozzájárul egy jobb világhoz. A Henkellel fennálló partnerségünk jó példa arra, hogy mit lehet elérni az összefogással és örülünk a kiterjesztett együttműködésnek. Együtt valós hozzáadott értéket teremthetünk azzal, hogy átfogó módon kezeljük a hulladékproblémát, miközben segítjük a rászorulókat” – nyilatkozta David Katz, a Plastic Bank vezérigazgatója.

„A Plastic Bankkal folytatott együttműködés segít nekünk annak a stratégiának a követésében, hogy több újrahasznosított műanyagot implementáljunk termékeink csomagolásába, miközben állandó bevételt biztosítunk a gyűjtők számára. A Plastic Bankkal való partnerség lehetővé teszi számunkra, hogy megfeleljünk fogyasztóink azon kívánságainak, hogy a környezeti tudatosságot alkalmazzák mindennapi életükben” – mondta Jens-Martin Schwärzler, alelnök, a Beauty Care üzletág vezetője.

„A két évvel ezelőtti összefogás óta szorosan együttműködünk annak érdekében, hogy elkerüljük a műanyag óceánba kerülését, és javítsuk a szegénységben élő emberek életét, különösen olyan országokban, amelyek nem rendelkeznek hatékony hulladékgazdálkodási infrastruktúrával” – tette hozzá Bruno Piacenza, alelnök, a Laundry & Home Care üzletág vezetője.

„A Plastic Bankkal való együttműködésünk egyedülálló partnerség, amely a mai világ két legnagyobb kihívásával foglalkozik: a műanyag hulladékkal és a rászorulók számára a lehetőségek hiányával. Örülünk, hogy megtehetjük a következő lépéseket – a környezetért és a jobb jövőért még több ember számára Haitin, a Fülöp-szigeteken, Indonéziában és Egyiptomban” – mondta Sylvie Nicol, alelnök, HR vezető, a Henkel Fenntarthatósági Tanácsának elnöke.

Elkötelezettség a körforgásos gazdaság mellett

A Plastic Bankkal fenntartott partnerség része a Henkel különféle tevékenységeinek, hogy előmozdítsák a körforgásos gazdaságot és elősegítsék a fenntartható csomagolási megoldásokat. A vállalat konkrét csomagolási célokat tűzött ki a műanyag zárt láncú rendszer előmozdítása érdekében: 2025-re az összes csomagolás újrahasznosítható, újrafelhasználható vagy komposztálható* lesz, és az újrahasznosított műanyag aránya a fogyasztói cikkek csomagolásában Európában 35%-ra nő. Már ma is sok termékcsomagolás 100%-ban újrahasznosított műanyagból áll.

A fenntarthatóság terén a haladás előremozdítása érdekében a Henkel az értéklánc mentén különböző partnerekkel működik együtt és számos iparági kezdeményezésben vesz részt. Például a vállalat a New Plastics Economy tagja és az Alliance to End Plastic Waste szövetség alapító tagja.

Tudjon meg többet a Henkel stratégiájáról és tevékenységeiről a műanyag területén, látogasson el a www.henkel.hu vagy www.henkel.com weboldalra.

November 5-én nyitotta meg kapuit az „Éghajlatunk – kiállítás 360°-ban” a budapesti Francia Intézetben, a francia BNP Paribas Alapítvány és a BNP Paribas Magyarországi Fióktelepének jóvoltából. A kiállítás az emberi tevékenység miatt bekövetkező üvegházhatású gázok növekedésének kérdését járja körbe, dokumentumfilmszerű megközelítést alkalmaz, így ad támpontot a látogatóknak az éghajlatváltozáshoz kapcsolódó geopolitikai, gazdasági, energetikai, környezeti, technológiai és tudományos kérdésekben. A kétnyelvű kiállításhoz 2019. november 4. és december 12. között számos program kapcsolódott: iskolai csoportok kiállításlátogatása, konferenciák, előadások és filmvetítések.

A kiállítás anyagát Franciaországban készítette a Universcience, a BNP Paribas Alapítvány támogatásával, együttműködésben a UNEP-pel (az Egyesült Nemzetek Környezetvédelmi Programja). A megnyitó alkalmából a téma iránt érdeklődő szakértők, kutatók, szervezetek találkoztak  a Francia Intézetben, ahol dr. Florent Dominé, a bankcsoport által is támogatott, klímakutató tartott előadást az éghajlatváltozás sarkvidéket érintő hatásairól a megnyitó közönségének.