Ésszel iszom! – Párbeszéd indult a magzati alkohol-szindrómáról

Sikerrel zárult a Dreher Sörgyárak Ésszel iszom!, a kulturált alkoholfogyasztást népszerűsítő 2015-ös programja. A projekt, amelynek fókuszában a magzati alkohol-szindróma, az ittas közlekedés veszélyei és a kulturált alkoholfogyasztás állnak, 2016-ban is folytatódódik.

A potenciális veszélyeztetettek közül kiemelkednek a kismamák és magzataik. Őket óvandó indította el a Sörgyárak és Dr. Simich Rita, a LÉTRA (Létbiztonság, Életminőség, Tanulás, Rehabilitáció, Alternatíva) Alapítvány egészségfejlesztési szakreferense, a TÉT Platform elnökségi tagja azt a 18 állomásból álló előadás sorozatot, amelynek keretében hazai védőnőket képeztek magzati alkohol szindróma témában. A program célja, hogy a védőnők is széleskörű tájékoztatást tudjanak adni a magzati alkohol-szindrómáról a megelőzéshez, felismerjék az esetleges tüneteket és megfelelően tudják kezelni azokat. Az előadássorozaton 1300 védőnő vett részt és segítségükkel kiderült, hogy a nők terhesség alatti alkoholfogyasztása létező probléma, de egyelőre tabu téma Magyarországon. A magzatvédelem mellett a mostani fiatalok alkoholfogyasztásáról is szó esett, hisz a korai szokások, élmények meghatározóak lehetnek a későbbi családtervezés tekintetében.

“Nagyon fontos, hogy elindult egyfajta párbeszéd a kulturált alkoholfogyasztásról, ezen belül is beszélhettünk a magzati alkoholszindrómáról és a fiatalok alkoholfogyasztási szokásairól, hiszen ezek valós, sokakat érintő problémák, amikkel foglalkozni kell. Mivel a megelőzés a leghatékonyabb megoldás, így a program első állomásaként szakértőkkel egyeztettünk” – mondta a téma szakértőjeként Dr. Simich Rita.

“Magyarország vezető sörgyártójaként kiemelt figyelmet fordítunk a felelős alkoholfogyasztás népszerűsítésére. Az Ésszel iszom! program folyamán olyan együttműködő partnerekkel dolgozunk, akik szakértői egy-egy fontos témának. A segítségükkel szeretnénk minél több ember figyelmet felhívni a kulturált alkoholfogyasztás fontosságára.” – mondta el Szederkényi Zita, a Dreher Sörgyárak szenior vállalati kapcsolatok specialistája.

A Pannonia Ethanol a párizsi klímacsúcson mutatta be a WBCSD munkacsoportjában készült jelentést.

Globálisan az üvegházhatású gázok kibocsátásának 17 százaléka a közlekedésben használt üzemanyagokból származik. Az alacsony szén-dioxid-kibocsátású közlekedési üzemanyagok 800 millió tonna fosszilis üzemanyagot képesek kiváltani. A megfelelő szabályozások és jogi környezet hiánya gátat szab az alacsony szén-dioxid-kibocsátású közlekedési üzemanyagok fejlesztésének. Az ágazat 11 vezető cége fogott össze a WBCSD ernyője alatt, hogy megoldást kínáljon.

A Pannonia Ethanol 2015 májusában a WBCSD LCTPi (Low Carbon Technology Partnership initiative) párizsi találkozóján csatlakozott a kezdeményezéshez. Az LCTPi összesen nyolc szakterületet fed le, melyek közül az egyik akkor még a második generációs bioüzemanyagok témáját ölelte fel. A Pannonia Ethanol kezdeményezésére változott a tematika alacsony szén-dioxid-kibocsátású közlekedési üzemanyagokra, ennek megfelelően a működési terület is átalakult. A tevékenységeket végül két munkacsoport vette át, melyek közül az egyik vezetésével Reng Zoltánt, a Pannonia Ethanol vezérigazgatóját bízták meg.

A testület tavasszal kezdett dolgozni azon a jelentésen, ami az ágazat 11 vezető cégének megoldási tervét foglalja össze arra vonatkozóan, hogy hogyan lehet jelentősen csökkenteni a közlekedési szektor környezeti terhelését. A javaslat egy azonnal elérhető és komplex cselekvési programot tartalmaz az alacsony szén-dioxid-kibocsátású üzemanyagok alkalmazására.

A jelentés fél év intenzív munkájának eredménye, melyet a szakértők kiválasztásával kezdtek, majd 1-2 hetente tartottak telefonos konferenciahívásokat, illetve a munkacsoporttal személyesen is találkoztak Párizs után New Yorkban és Londonban.

Az alacsony szén-dioxid-kibocsátású közlekedési üzemanyagokról szóló jelentés mellett elkészült a többi hét szakterület beszámolója is, melyeket az ENSZ párizsi klímakonferenciáján mutattak be. Reng Zoltán a klímacsúcs programjának keretein belül tartott előadást a jelentés legfontosabb üzeneteiről, megállapításairól.

További információ a jelentésről:  

magyar nyelven a Pannonia Ethanol blogján>> http://zoldhullam.blog.hu/2015/11/24/az_alacsony_kibocsatasu_uzemanyag_lehet_a_megoldas

angol nyelven a WBCSD honlapján>> http://www.wbcsd.org/low-carbon-fuel-companies-unite-to-present-opportunities-to-reduce-greenhouse-g.aspx .

Magyar Üzleti Felelősség Díjjal jutalmazták a Henkel programját, amelynek keretében a vállalat önkéntesei közel 1900 általános diáknak tartottak játékos fenntarthatósági oktatást. A henkeles munkatársak – fenntarthatósági nagykövetek – interaktív tanóra keretében tanítják meg a diákoknak, hogyan lehet környezettudatosan élni, spórolni a vízzel és az árammal. A kezdeményezés célja, környezettudatos szokásokra nevelni már fiatal kortól a gyerekeket. 

Magyar Üzleti Felelősség Díjjal jutalmazta a legkiemelkedőbb felelős és fenntartható kezdeményezéseket, termékeket, szolgáltatásokat és projekteket a CSR Hungary, szakmai fórum. A díjátadón a Henkel Fenntarthatóság Nagykövetei programját Junior kategóriában választották a legjobbnak. A kezdeményezés különlegessége, hogy a fenntarthatóság komplex témakörét a gyerekek nyelvén dolgozza fel, az önkéntesek a kisiskolásoknak érthető és érdekes órákat tartanak.

A program keretében a vállalat önkéntes munkatársai egy tanfolyam elvégezése után válnak fenntarthatósági nagykövetekké. Az önkéntesek fővárosi és vidéki általános iskolákba látogatnak el, ahol játékos, interaktív tanóra keretében mutatják meg a gyerekeknek, hogyan tudnak a hétköznapokban is környezettudatosan élni.

„Nagyon nagy öröm számunkra ez a díj, hiszen egy különleges programról van szó. Önkéntes munkatársaink tartanak játékos fenntarthatósági tanórákat kisdiákoknak. Hiszünk abban, hogy, ha a fiatal generációt szólítjuk meg, és őket tanítjuk meg a környezettudatos gondolkodás fontosságára, akkor ennek a generációnak felnőve természetes lesz a környezetvédelem. Ezt a tudást pedig ők is továbbadják a saját gyerekeiknek” – mondta dr. Fábián Ágnes, a Henkel ügyvezető igazgatója, és önkéntes fenntarthatósági nagykövete.

A henkeles munkatársak 2013 óta tartanak fenntarthatósági oktatásokat, eddig több mint 60 ezer kisdiákhoz jutott el a program világszerte. A magyar vállalat önkéntesei is nagyon aktívak, több mint 70 rendhagyó tanóra keretében közel 1900 gyermek figyelmét hívták fel a zöld gondolkodás fontosságára. A diákok számos olyan trükköt tanulhatnak, amelyekkel ők maguk is hozzájárulhatnak a környezet védelméhez, spórolhatnak a vízzel és az árammal. A program eredményei azt mutatják, hogy az iskolákban igény van egy átfogó, gyerekek számára is érthető környezetvédelmi oktatásra.

A Henkel abban bízik, hogy a diákok felnőttként is emlékeznek majd a tanultakra és természetes lesz számukra a zöld gondolkodásmód. A programot 2014-ben az Önkéntes Központ Alapítvány „Az év vállalati önkéntes programjának” választotta.

Kulcsfontosságú fenntarthatósági információk hiányoznak az éves pénzügyi és vállalati felelősségvállalási jelentésekből, a globális iránymutatások alkalmazása viszont segítheti a továbbfejlődést – derül ki a KPMG friss nemzetközi tanulmányából, melynek főbb megállapításait üzleti reggeli keretében mutatták be.

A KPMG idén kilencedik alkalommal vizsgálta a vezető vállalatok (G250) jelentéskészítési gyakorlatát fenntarthatósági (CR) szempontból. A tanulmány a legnagyobb árbevételű cégek mellett  45 ország – köztük Magyarország – 100-100 legjelentősebb vállalatának jelentéskészítési gyakorlatát is vizsgálta. Az idei tanulmány eredményei különösen fontosak, hiszen a jelenleg is zajló, párizsi klímacsúcson (COP21-en) egy olyan jogilag kötelező érvényű megállapodásról dönthetnek a résztvevő országok, amely a vállalatok fenntarthatósági szerepvállalását is új alapokra helyezné.

A tanulmány főbb megállapításait bemutató üzleti reggelin hazai vállalatvezetők osztották meg a CR-jelentéskészítéssel kapcsolatos gondolataikat. Az esemény házigazdája Szabó István, a KPMG CR menedzsere volt.

A tanulmány főbb megállapításai:

• A jelentések 80%-ában találhatóak CO₂-kibocsátásra vonatkozó adatok.
• Az adatok minősége és mélysége olyannyira eltérő, hogy lehetetlen a társaságok teljesítményének objektív megítélése és összehasonlítása.
• Az információknak szerepelniük kellene a vállalatok pénzügyi vagy CR-jelentéseiben.
• A globális iránymutatások egységes alkalmazására van szükség.
• A CR-jelentést készítő vállalatok aránya idén az ázsiai és csendes óceáni régióban nőtt a legtöbbet.
• Arányuk a feltörekvő gazdaságokban a legmagasabb.
• Magyarországon a nemzetközi trendekhez hasonlóan egyre több vállalat éves jelentésében találhatóak CR-információk, de ezek minősége és mélysége elmarad a nemzetközi sztenderdek elvárásaitól.

Nincsenek jó és összehasonlítható információk

A tanulmány eredményei azt mutatják, hogy bár a jelentések 80%-ában szerepelnek CO₂-kibocsátásra vonatkozó adatok, azok minősége és mélysége olyannyira eltérő, hogy lehetetlen a vállalatok teljesítményének objektív megítélése és összehasonlítása. Wim Bartels, a KPMG fenntarthatósági jelentéskészítési és tanúsítási szolgáltatások csoportjának globális vezetője, egyben a felmérés koordinátora szerint minden érintett számára meg kellene adni a lehetőséget, hogy jó minőségű és összehasonlítható információkhoz jussanak a vállalatok kibocsátási teljesítményeivel kapcsolatban. Ideális esetben ezeknek az információknak szerepelniük kellene a vállalatok pénzügyi vagy CR-jelentéseiben, ez viszont távol áll a valóságtól. Ennek kapcsán Szabó István, a KPMG fenntarthatósági szolgáltatások csoportjának magyarországi vezetője megjegyezte, hogy a probléma megoldásához egyértelműen szükség van ezen gyakorlatok továbbfejlesztésére és a globális iránymutatások egységes alkalmazására; ha szükséges, ezek hazai jogszabályokba való átültetésére is.

Jelentős eltérések a világban

Az eredmények azt mutatták, hogy a CR-jelentést készítő vállalatok aránya idén az ázsiai és csendes-óceáni régióban nőtt a legtöbbet, és magasabb volt (79%), mint Európában vagy az amerikai kontinensen. Arányuk a feltörekvő gazdaságokban a legmagasabb: Indiában, Indonéziában, Malajziában és Dél-Afrikában.

Magyarország: itt is vannak hiányosságok

A tanulmány szerint nemzetközi összehasonlításban jól szerepeltek a hazai vállalatok. A 100 legnagyobb vállalat közül 84 tesz közzé nemzetközi jelentést, ami leginkább a nagyvállalatok globális jelentéskészítési gyakorlatát tükrözi. Helyi jelentést azonban csupán a vezető vállalatok 32%-a publikál. A tanulmányból az is kiderül, hogy a nemzetközi trendekhez hasonlóan egyre több vállalat éves jelentésében találhatóak CR-információk (64%), de ezek minősége és mélysége még messze elmarad a nemzetközi sztenderdek elvárásaitól.