A Telenor számára kiemelt jelentőséggel bír, hogy a mobil technológia révén támogassa a gyermekek tudatos és biztonságos internethasználatát. Vállalati felelősségvállalási projektünket, a Hipersuli Oktatási Programot épp ezen célok elérése érdekében hívtuk életre, a digitális technológia iskolai oktatásban való hasznosításáért igyekszünk ezáltal hozzájárulni. 2015 októberében az iskola falai közül kilépve, annak érdekében, hogy minél több gyerek számára biztosítsunk lehetőséget a digitális oktatás nyújtotta előnyök kihasználására, támogatási szerződést írtunk alá, melynek keretében a KórházSuli Programot pénz- és eszközadománnyal segítjük, melyet a program szervezői a működés biztosítására, valamint egy, új oktatási tartalmak fejlesztése érdekében kiírt pályázat nyerteseinek díjaira fordítanak. A KórházSuli projekt abban segít, hogy a kórházban töltött idő egy részét a gyerekek hatékony és szórakoztató tanulással tudják kitölteni. A projekt részleteiről a program honlapján található tájékoztató:  http://korhazsuli.hu/.

2016. január 1-jétől a Skanska Románia jelenlegi ügyvezető igazgatója, Marcin Łapiński veszi át az ügyvezető igazgatói posztot a Skanska Magyarország Ingatlan Kft-nél. Az újonnan létrehozott országigazgatói posztot a magyar leányvállalatnál Linczmayer Zoltán, a román leányvállalatnál pedig Aurelia Luca tölti be. A változások célja a Skanska Commercial Development Europe, a Skanska kereskedelmi fejlesztéssel foglalkozó közép-európai szervezetének a megerősítése, a szinergiák jobb kiaknázása, és a piaci részesedés növelése e két feltörekvő piacon. 

Magyarország és Románia fontos szerepet játszik a Skanska 2020-ig tartó üzleti tervében. Az irodapiac mindkét országban bővül, az átadott irodaterület, a bérelt irodaterület és a kínált minőség tekintetében egyaránt. A CBRE ingatlan-tanácsadó ügynökség szerint hasonló eredmények várhatók 2015-ben is. Hasonlóképpen ígéretes a budapesti irodapiac is. A JLL nemzetközi pénzügyi és ingatlanpiaci tanácsadó cég előrejelzése szerint, az új irodakínálat 2016-ban elérheti a 2010 óta mért legmagasabb szintet. A Skanska mindkét városban egyre aktívabb szerepet tölt be. Budapesten a vállalat már hat irodaházat átadott, a hetedik (Nordic Light) projekt folyamatban van. A Skanska romániai projektje, a Green Court Bucharest iránt is nagy a kereslet. Az első épületet a vállalat már kiadta, és a B épület foglaltsága is meghaladja a 80 százalékot, a Skanska Románia újabb telket vásárolt Bukarest közép-nyugati részén egy új irodaprojektek indításához.

Marcin Lapinski_

Marcin Łapiński

„Fontos lépés ez, amely közelebb hozza Magyarországot és Romániát. Szilárd alapot teremt az országok közötti szinergiák kihasználásához, és elősegíti az ismeretek és információk cseréjét. Mindkét piacon sok kihívással kell szembenézni, de jelentős növekedési potenciállal rendelkeznek, és a válság utáni magukratalálás egyértelmű jeleit mutatják. Továbbá mindkét ország nagy népszerűségnek örvend a BPO/SSC/ITO szektor vállalatai között, amelyek elsőszámú együttműködő partnere legtöbbször a Skanska” – mondta Marcin Łapiński, a Skanska Románia ügyvezető igazgatója, aki rövidesen a Skanska Magyarország Ingatlan Kft. ügyvezető igazgatói posztját is átveszi. „Sok sikert kívánok Aurelia Lucának és Linczmayer Zoltánnak új beosztásukban.

Linczmayer Zoltan

Linczmayer Zoltán

A Skanska Commercial Development Europe, a JLL, a Colliers International és az ABSL (Association of Business Service Leaders, Szolgáltatóipari Vezetők Szövetsége) által készített, a közép- és kelet-európai befektetési lehetőségeket felmérő jelentés (CEE Investment Report – Rising Stars 2015) szerint Bukarest és Budapest egyértelműen feltörekvő csillagnak számít az európai ingatlanbefektetési piacon. Mindkét város vonzó megtérülést kínál, kiemelkedő piaci stabilitás és alacsony kockázat mellett.

Fontos országigazgatói beosztások

Skanska számára kiemelten fontos a közép- és kelet-európai régió, különösen Magyarország és Románia irodapiaca, ezért a szervezeti struktúrát átalakítva a társaság e két országban új országigazgatói pozíciókat hoz létre. 2016. január 1-jétől az országigazgatói posztot a magyar leányvállalatnál Linczmayer Zoltán (eddigi ügyvezető igazgató), míg a román leányvállalatnál Aurelia Luca (jelenlegi lízing- és marketingmenedzser) tölti be. Az országigazgatók, Marcin Łapińskival együtt, erősítik a Skanska CDE jelenlétét e két, komoly növekedési potenciállal rendelkező piacon.

„Nagyon fontos a Skanska egységek közötti szinergia és tapasztalatcsere nemzetközi szinten, de nincs ez másképp helyi szinten sem, pontos információval kell rendelkeznünk az emberek, épületeink használóinak az igényéről. A Skanskánál elsősorban a projektjeinket választó vállalatok munkavállalóira összpontosítunk. Célunk olyan kényelmes irodák létrehozása, amelyek hatékony munkavégzést tesznek lehetővé. Tudjuk, hogy nagyon fontos a rugalmasság, és az, hogy a belső terek személyre szabottak legyenek – nem csak a bérlők, de a munkavállalók számára is. Azt is kiemelten fontosnak tartjuk, hogy épületeink megfelelően illeszkedjenek a városképbe és a város életébe, és lehetővé tegyék az ott dolgozók számára, hogy ügyeiket az ebédszünet alatt vagy a munkaidő után is el tudják intézni” – mondta Linczmayer Zoltán, aki 2016. januártól tölti be az országigazgatói posztot a Skanska Magyarországnál.

A Telenor Etikus Vállalat Díját idén kis- és középvállalat kategóriában a Biofilter Környezetvédelmi Zrt. nyerte el. A példamutató, etikus működés elengedhetetlen része egy fenntartható vállalati filozófiának. Idén negyedik alkalommal adták át a díjat, melyet a Telenor Magyarország és a Transparency International Magyarország közösen hozott létre annak érdekében, hogy évről évre díjazzák a példamutató vállalatokat.

A Biofilter már az alapításnál gondosan odafigyelt arra, hogy értékrendje szervesen integrálódjon a vállalati stratégiába. A cég filozófiájának kiemelkedően fontos pillére a szigorú minőségellenőrzés és az etikus szemlélet képviselete és hirdetése.

Száz százalékban magyar családi vállalkozásról lévén szó, a cég életében mindig is központi fontosságú volt a fenntarthatóság, illetve a jövő generációjának fejlesztése és támogatása. A Biofilter Zrt. 25 éves évfordulójának alkalmából a dolgozók gyerekei között rajz-és fotópályázatot hirdetett, annak érdekében, hogy a kicsiket már fiatal korban rásegítse a környezetvédelem és a felelős döntések útjára. A beérkezett pályaművek elkészítése során a gyerekek így megismerkedhettek szüleik munkájával és a hulladékfeldolgozás lehetőségeivel is. A kijelölt témakörök természetesen a hulladékkezelés és az ételhulladékok, illetve a használt sütőolaj felelős gyűjtése köré szerveződtek. Az inspiráló, kreatív alkotásokból kiállítás nyílt a cég kávézójában.

Rajzpalyazat_kiallitas_

 

Nőtt a vállalkozás iránti érdeklődés a középiskolások körében, a diákok közel kétharmada szívesen indítana saját vállalkozást a jövőben. A vállalkozói létben motiváló szempont számukra a rugalmas munkaidő és a potenciálisan elérhető, az átlagosnál magasabb kereset. Alkalmazotti viszony esetén a kutatásban résztvevők 80%-a leginkább vezető pozícióban látná szívesen magát a jövőben. A fiatalok számára már az első munkahely kiválasztásánál is a legfontosabb szempont a magas fizetés: 235 000 forintos nettó bért már elfogadhatónak tartanak, de kifejezetten elégedettek átlagosan 350 000 forint körüli összeggel lennének. A fiatalok gondolnak a jövőre is, a tavalyi évhez képest 10%-kal nőtt a takarékoskodó diákok aránya. Bár tudatosabban kezelik a középiskolások saját pénzügyeiket, továbbra is hiányos ismeretekkel rendelkeznek ezen a területen – derül ki a Provident Pénzügyi Zrt. által működtetett Családi Kasszasikerek Program 16-18 éves középiskolás diákok körében végzett reprezentatív kutatásából.

A Provident 2008-ban elindított Családi Kasszasikerek elnevezésű pénzügyi edukációs programja megbízásából a GfK reprezentatív kutatást végzett a 16-18 éves gimnáziumi és szakközépiskolai tanulók körében. Vizsgálták a diákok pénzügyi ismereteit, saját pénzügyeikkel kapcsolatos attitűdjeiket, továbbtanulási terveiket, illetve jövőbeni munkahelyükkel kapcsolatos elvárásaikat. A kutatás során a kérdezők figyelembe vették többek között azt is, hogy a diákok iskolájukban részesülnek-e valamilyen pénzügyi oktatásban, vagy sem.

Hiányos pénzügyi ismeretek

A több mint 1000 középiskolás diák megkérdezésével végzett kutatásból kiderül, a tanulók elméleti pénzügyi ismereti szintje továbbra is meglehetősen alacsonynak mondható. A megkérdezettek közel egyharmada nincsen tisztában olyan pénzügyi alapfogalmak jelentésével, mint a törlesztő részlet, futamidő vagy a THM. Bár hiányosak a diákok ilyen irányú ismeretei, a kamatszámítási feladatra a felmérésben résztvevők 57%-a, az inflációval kapcsolatos kérdésre 43%-uk válaszolt helyesen. Legismertebb pénzügyi fogalom a kamat és a részvény volt a tanulók körében, az előbbit 64%-uk, az utóbbit 50%-uk ismerte megfelelően. Összességében a megkérdezettek csupán 31%-a adott jó választ a pénzügyi kompetenciát mérő kérdések legalább felére. Az átlagnál nagyobb arányban teljesítettek jól a pénzügyi képzésben résztvevő tanulók (51%), illetve a szellemi munkát végző alkalmazottak gyermekei (43%).

Tudatosabbak a pénzügyi ismeretekkel rendelkezők

Az iskolában pénzügyi-, illetve gazdasági képzésben részesülő középiskolás diákok nem csupán magasabb szintű tájékozottsággal rendelkeznek, hanem önállóbban is kezelik pénzügyeiket. Nagyobb arányban rendelkeznek saját folyószámlával (46%) és körükben elterjedtebb az online banki felületek használata is, szemben a pénzügyi képzésben nem részesülő társaikkal. Pénzügyi döntések meghozatala esetén kevésbé támaszkodnak családtagjaikra, több és megbízhatóbb forrásokat vesznek igénybe, 34%-uk tájékozódik a pénzintézetek kiadványaiból, 65%-uk internetes forrásokat is figyelembe vesz a döntéskor. A magasabb pénzügyi tudással rendelkező diákok nagyobb arányban tartják kedvezőnek a különféle megtakarítási termékeket is, 32%-uk jó lehetőségnek tekinti a bankbetéteket, 16%-uk szerint pedig a befektetési alapok és az önkéntes nyugdíjpénztári tagság is kedvező megtakarítási forma.

Takarékoskodnak, kevésbé tartanak a hitelektől

A Provident felméréséből kiderül, hogy nőtt azon fiatalok száma, akik fontosnak tartják, hogy rendelkezzenek önálló keresettel, és ez által egyre kevésbé terheljék szüleiket anyagilag: az idei évben a válaszadók 71%-a számára mindez lényeges szempont. Ezzel párhuzamosan a tanulók egyre nyitottabbak a megtakarítások iránt is, az elmúlt 2 évben 10%-kal nőtt azon diákok aránya, akik rendszeresen tesznek félre kisebb nagyobb összegeket.

Fontos változás mutatkozik az elmúlt évek felméréseihez képest a diákok hitelhez való viszonyában is, hiszen közel 10%-kal csökkent a hiteltermékeket elutasító tanulók aránya: míg két évvel ezelőtt 56% mondta azt, hogy semmilyen körülmények között nem venne fel hitelt, mostanra ez az arány 48%-ra csökkent.

Népszerűek a pénzügyi- és gazdasági képzések – a továbbtanulás nem kérdés

A kutatás szerint a megkérdezett középiskolások 80%-a, ezen belül is a gimnazisták 91%-a szeretne továbbtanulni a középiskolai tanulmányai végeztével. Az elmúlt évekhez hasonlóan a továbbtanulni szándékozók körében a gazdasági és pénzügyi képzés számít a legnépszerűbbnek, emellett sokan jelölték meg az orvosi és a műszaki területeket is célként.

Emelkedő, elrugaszkodott a fizetési igények – 235 000 nettó már „elfogadható”

A Provident felméréséből kiderül, a 16-18 éves diákok számára már az első munkahely kiválasztásánál a legfontosabb tényező az anyagi megbecsültség, 51%-uknál elvárás a magas fizetés. A középiskolás diákok bérigénye is megnőtt az elmúlt évek felméréseihez képest. Átlagosan körülbelül 235 000 forintos nettó fizetést tartanak elfogadhatónak pályájuk kezdetén, míg a minimum igényük nettó 158 000 forint. A felmérés szerint 375 000 forintos nettó fizetés lenne az, aminek már kifejezetten örülnének az első munkahelyen. A gimnáziumban tanuló diákok elvárásai még magasabbak a szakközépiskolában tanuló társaiknál: számukra egy nettó 400 000 forint feletti fizetés lenne igazán megnyerő, ami 20%-kal magasabb összeg, mint a szakközépiskolások esetén. Összehasonlítva ezeket az elvárásokat a KSH legfrissebb adataival, melyek szerint 159 ezer forint az átlag nettó bér Magyarországon, kijelenthető, hogy a valós munkaerőpiaci-lehetőségektől elrugaszkodott igényeket fogalmaznak meg a diákok. Az anyagi juttatások mellett az első munkahely esetén szintén fontos kritérium volt a tanulók számára, hogy a választott cég biztos háttérrel rendelkezzen, illetve a megkérdezettek 34%-a szerint nem elhanyagolható szempont a jó munkahelyi légkör és a társaság sem.

Nőtt a diákok vállalkozási kedve

A fiatalok egyre ambiciózusabban tekintenek a lehetőségeikre, az elmúlt évekhez képest nőtt azon diákok száma, akik vezető beosztásban szeretnének dolgozni a későbbiekben. Közel 80%-uk valamilyen vezető pozícióban képzeli el magát a jövőben.  A tavalyi évhez képest több mint 20%-kal nőtt a vállalkozni vágyó fiatalok aránya, a megkérdezettek 67%-a akár vállalkozóként is el tudja képzelni magát. A vállalkozói lét iránt nagyobb arányban érdeklődnek a szakközépiskolások, 73%-uk indítana saját céget. A szakközépiskolások közel kétharmada már iskolai tanulmányai befejezése után is szívesen vezetné saját vállalkozását. A középiskolás diákok megítélése szerint a vállalkozók többet keresnek és rugalmasabb munkaidővel rendelkeznek az alkalmazottakkal szemben, közel 40%-uk számára ez a két legfontosabb motiváló tényező. A vállalkozási lét legfőbb ellenérve a diákok számára továbbra is a cég beindításához szükséges pénz hiánya. Emellett a megkérdezettek harmada problémaként vetette fel azt is, hogy szerintük a hazai cégek hátrányban vannak külföldi versenytársaikkal szemben.

További információért és a kutatás részleteiért keresse fel a Családi Kasszasikerek Facebook oldalát

A Német Fenntarthatósági Díj erőforrás-hatékonysági különdíjában részesült a BASF 2015. november 27-én. A zsűri ezzel a döntésével a BASF Verbund-rendszerét méltatta, ami a vegyipar egyik példaértékű erőforrás- és energiahatékonysági megoldása. A tudatos nyersanyag- és energiahasználat elismerése mellett a zsűri értékelte az olyan innovatív, fenntartható üzleti megoldásokat is, mint a mass balance módszer. Ez a rendszer újrahasznosított alapanyagokat integrál az értéklánc elejétől a Verbund gyártási folyamatába, ráadásul az így előállított terméknél ki is mutatják a gyártási folyamatban megtakarított fosszilis energia mennyiségét. A BASF a Leginkább Fenntartható Nagyvállalat kategóriában is a három dobogós között végzett. A Német Fenntarthatósági Díj azon vállalatokat díjazza, amelyek jelentősen hozzájárulnak nemzeti és nemzetközi szinten a fenntartható fejlődéshez.

P415_dnp_award_2_frank_fendler_4146x2759px

A Telenor Magyarország immár hetedik alkalommal publikálja fenntarthatósági jelentését, melyben a 2014-es naptári évben elért gazdasági, társadalmi és környezeti fenntarthatósági teljesítményét mutatja be a GRI negyedik generációs irányelve (GRI G4) alapján. A jelentés adatszintű, illetve a GRI G4-nek való megfelelését független, külső fél tanúsította.

A fenntarthatósági jelentés bemutatja a Telenor környezeti teljesítményét, hozzájárulását a digitális szakadék csökkentéséhez és a társadalmi fejlődéshez az infokommunikációs technológia segítségével, civil szervezetekkel történő együttműködését, illetve az etikus üzleti működés és korrupciós kockázatok csökkentését ösztönző tevékenységeit.

A Telenor 2014-es fenntarthatósági jelentése a következő linket érhető el: https://www.telenor.hu/fenntarthatosag.

Új kommunikációs csatorna, a CPDLC (Controller Pilot Data Link Communication) biztosítja a digitális összeköttetést a légiforgalmi irányítók és a pilóták között a magyar légtérben.

A HungaroControl egyik nagyszabású műszaki-technológiai fejlesztési projektje a hazai világszínvonalú légiforgalmi irányító rendszert, a MATIAS-t (Magyar Automated and Integrated Air traffic Control System) bővítette az új funkcióval. A CPDLC funkció 2015 november végén, közel fél éves tesztidőszak után, az európai integrációs követelményeket mintegy három évvel megelőzve kezdte meg az éles működést.

A CPDLC a jelenlegi élőszavas párbeszéd mellett olvasható üzenetek formájában történő adatcserét is alkalmaz a pilóták és a légiforgalmi irányítók között.

A csúcstechnológiás program célja a növekvő légi forgalom miatt egyre telítettebb rádiófrekvenciák használatának optimalizálásával a repülésbiztonság javítása és a magyar légi navigáció kapacitásának növelése.” – mondta Kis Barnabás, a HungaroControl Technológiai Igazgatója az új szolgáltatás bevezetésével kapcsolatban.

A CPDLC alkalmazásával a rutinfeladatok gyorsan elvégezhetővé válnak, illetve a rádiófrekvenciák terhelésének felszabadításával csökkenhet a légiforgalmi irányításban használt hangcsatornák zsúfoltsága. Az adatalapú kommunikáció használatával kizárhatók az esetleges interferenciák okozta félreértések és a fáradtságból adódó hibák is, így tovább javul a repülésbiztonság.

A CPDLC bevezetésével a verbális párbeszéd mellett egyrészt rövidebb idő alatt létrejöhet az információcsere, másrészt az irányítók az eddigiektől eltérően egy adott pillanatban párhuzamosan több pilótával is képesek lesznek kommunikálni, ami jelentős mértékben növelheti a légiforgalmi irányítás kapacitását a magyar légtérben.

FTF_9325-47

A napokban élesben is működésbe lépett rendszer ütemezése nem véletlen, ezzel biztosítanak a rendszerfejlesztők lehetőséget arra, hogy a 2016-os intenzív nyári forgalom beindulása előtt már készségszinten be lehessen gyakorolni a szolgáltatást.

A HungaroControl fejlesztése az Európai Unió által a Transzeurópai Közlekedési Hálózat (TEN-T) keretén belül támogatott MATIAS Build 10.1 projekt részeként valósult meg.

A magyar légiforgalmi irányítók tapasztalatai egész Európában hozzájárulhatnak a szolgáltatás biztonságos bevezetéséhez és erősíthetik azt a kedvező képet, amely a kötelezően előírt uniós határidők előtt bevezetett szolgáltatások és módszerek alapján kialakult a magyar léginavigációs szolgálatról.

2015. december 15-től a Havranek Családi Farm tevékenységi körének részét képezi a tőkehús valamint füstölt sertéstermékek előállítása valamint értékesítése. A fenntartható élelmiszer előállítás követelményei a termelési lánc minden egyes eleme tekintetében maximálisan figyelembe vételre kerülnek.

A magyar nagy fehér valamint mangalica típusú sertésállomány takarmányozása integrált növényvédelmi módszerrel saját termelésű – és saját magyar nemesítésű – árpa, búza, kukorica továbbá GMO-t nem tartalmazó szója keverékéből előállított saját takarmányból történik.

A termékportfólió magában foglalja a csontozott sonkát, a különböző fajta szalonnákat (úgy, mint császár-, hasaalja-, toka-), a kolbászt, a szalámit valamint a sertészsírt.

A Farm tevékenységi körének kibővítése munkát fog biztosítani egy helybeli munkaerő valamint egy segítő fiatal családtag számára is.

A jelenlegi üzleti terv a 2016-os évre a feldolgozó méretének megkétszerezését, valamint – kiegészítő termékként – virsli előállítását vizionálja.


A MagNet Bank fair trade kávézóval bővítette Belvárosi Közösségi Pontját, mely november elején nyílt újra. A helyszínen civilszervezeteket segítő kezdeményezések is helyet kaptak a fenntarthatóság jegyében élő fákkal, újrahasznosított bútorokkal, zöldfallal tarkított egyedi design környezetben. Az újratervezés egyik alapvetése az volt, hogy a MagNet szellemiségével összhangban szűnjön meg a banki tanácsadó és az ügyfelek között húzódó, őket elválasztó pult, és helyette barátságos környezetben, egyenrangú és fesztelen találkozás jöjjön létre a két fél közt.

Magnet_fiok

A KPMG nemzetközi vállalati felelősségvállalási (Corporate Responsiblity – CR) jelentéskészítési gyakorlatokat bemutató üzleti reggelijére 2015. december 3-án kerül sor.

A KPMG negyedik éve nyerte el „Az év fenntartható vállalata” címet az International Accounting Bulletin díjazásán. Globálisan és Magyarországon is aktívan támogatjuk a fenntarthatóság és az átláthatóság fejlődését immár több évtizede. Ennek részeként 1993 óta készítünk nemzetközi felmérést a vállalatok CR-jelentéskészítési gyakorlatáról. Legutóbbi felmérésünk 2015 nyarán készült, 45 ország és több mint 4500 vállalat bevonásával.

Üzleti reggelinken ezen kutatás eredményei alapján összehasonlítjuk Magyarország CR-jelentéskészítési gyakorlatait és tapasztalatait a nemzetközi tendenciákkal, valamint panelbeszélgetést tartunk a magyarországi CR-jelentéskészítés jövőjéről és lehetséges fejlődési útjairól.

Időpont:2015. december 3. (csütörtök), 08.30-11.00
Helyszín:a KPMG konferencia-központja (1134 Budapest, Váci út 31.)

Program:

08.30-09.00Érkezés, regisztráció
09.00-09.10Michael Carlson, a KPMG partnerének köszöntője
09.10-09.40A KPMG Nemzetközi CR-jelentéskészítési kutatás eredményeinek bemutatása
09.40-10.30Panelbeszélgetés a magyarországi CR-jelentéskészítés jövőjéről, fejlődési útjairól

  • dr. Beck György – Vodafone Magyarország Zrt., elnök
  • Jean Grunenwald – Nestlé Hungária Kft., ügyvezető igazgató
  • Magyar Henrietta – TESCO-GLOBAL Áruházak Zrt., kormányzati és közösségi kapcsolatok vezető
  • Martin József – Transparency International Magyarország, ügyvezető igazgató
  • Salgó István – Business Council for Sustainable Development in Hungary, elnök / ING Bank N.V. Magyarországi fióktelep, vezérigazgató
10.30-11.00Beszélgetés megnyitása a résztvevők számára

A rendezvény sajtónyilvános, az előadások nyelve angol, tolmácsolás nélkül.

A részvétel ingyenes, de előzetes regisztráció szükséges. A jelentkezés visszaigazoláshoz kötött, melyet a regisztrációt követő 5 munkanapon belül kapnak meg a jelentkezők. Kérjük, regisztráljon itt november 30-ig.
Username: kpmg2015@kpmg.huPassword: Kpmg2015