Az elmúlt három évben nem kevesebb, mint 25 százalékkal csökkentette szén-dioxid-kibocsátását a Budapest Airport. A Liszt Ferenc Nemzetközi repülőteret üzemeletető  cég csak a tavalyi és az azt megelőző év során több mint félezer háztartás éves energiafogyasztásának megfelelő mennyiséggel csökkentette felhasználását, emellett  további 10 százalékos csökkenést szeretne elérni az elkövetkező öt évben. A cég ezzel igen előkelő helyet szerzett magának a környezet- és klímavédelmet kiemelten fontosnak tartó európai repülőterek között, hiszen a jelentős emisszió-csökkentési eredményeket a Repülőterek Nemzetközi Tanácsa (ACI) is elismeri. A repülőterek legjelentősebb nemzetközi szervezete által indított Karbon Akkreditációs Programhoz a Budapest Airport már évekkel korábban csatlakozott és azóta egyre rangosabb helyet követel magának a legzöldebb európai repülőterek között.

A repülőtér klímavédelmi erőfeszítéseinek eredményeként 2011-hez képest 2013-ban közel 6000 tonnával kevesebb szén-dioxid kibocsátással járt a repülőtér üzemeltetése. Ez 550 átlagos háztartás energiafogyasztásával, 32 vagon szén elégetésével, vagy például 1200 személyautó átlagos fogyasztásával egyenlő. Emellett szintén fontos adat, hogy ezt a mennyiséget egy év alatt egy 2000 hektáros méretű erdő tudja megkötni. A 2010 óta alkalmazott módszertan alapján a földgáz-, a villamosenergia-fogyasztás és a Budapest Airport által üzemeltetett gépjárművek üzemanyag felhasználása is beleszámít a teljes értékbe.

A Budapest Airport 2011-ben csatlakozott a repülőterek úgynevezett karbon-akkreditált csoportjához. Ez az angol eredetű kifejezés (carbon accreditation) egy több lépcsős, éveken átívelő, átfogó környezetvédelmi program, amelynek végén a szereplők szeretnék elérni, hogy az adott repülőtér a környezet szén-dioxid terhelése nélkül működhessen. Első lépéseként 2011-től kezdve a Budapest Airport rendszeresen méri a kibocsátott szén-dioxid mennyiségét, amely a legkézenfekvőbb módon mutatja meg a repülőtér energia-felhasználását és a hozzá kapcsolódó környezeti terhelést. A Budapest Airport évről-évre jelentést készít erről, amit egy független szakértői iroda hitelesít. A korábbi évek stagnáló mértékű vagy néhány százalékban csökkenő kibocsátásai után tavaly már jelentős, összesen mintegy 15 %-os szén-dioxid kibocsátás csökkenésről számolhatott be a Budapest Airport. Az akkreditációs folyamatban a második szint röviden azt jelenti, hogy egy ezzel azonos mértékű, folyamatos csökkentésre vállalhat kötelezettséget.

A további célok, vagyis a folyamatos kibocsátás-csökkentés elérése érdekében a cég egyfelől számos műszaki beruházás mellett kötelezte el magát, beleértve a kazánház korszerűsítését, valamint új légkezelő berendezések és LED világítások telepítését, továbbá a jövőben kiemelt figyelmet kíván fordítani az energiatakarékossággal kapcsolatos képzésekre és a szemléletformálásra is. A program során a repülőtéri szakemberek számára világossá vált, hogy a meleg víz előállítására használt kazán, illetve az elektromos energia termelése okozza a legnagyobb szén-dioxid kibocsátást, ezért ezeken a területeken lehet a legnagyobb csökkenést elérni. Például a 13 megawatt teljesítményű kazánjaik a leghidegebb napokon is csak 50 százalékos kihasználtsággal működnek, ezért ezeket a jövőben kisebbekre és hatékonyabbakra cserélik. A Budapest Airport már most több olyan eljárást is alkalmaz, amely segít a hatékonyságban: egyebek mellett óránként mérik a külső hőmérsékletet és ehhez igazítják az épületek belső hőmérsékletét és nem fűtik az üresen álló épületeket. A Budapest Airport ezen felül létrehozott egy Energia- és Karbongazdálkodási munkacsoportot azzal a céllal, hogy a kitűzött energiafelhasználási célok megvalósulását nyomon kövesse és az intézkedéseket koordinálja.

A nemzetközi karbon akkreditációs programban – a budapestivel együtt – immár 102 nagy nemzetközi repülőtér vesz részt. Ebből 85 repülőtér Európában található. A közösen megtakarított széndioxid kibocsátás elérte a 133 599 tonnát. A Budapest Airport büszke arra, hogy 2013-ban immár negyedik éve folyamatosan tudta csökkenteni környezeti terhelését, vagyis az üvegházhatású gázok kibocsátását. Egyébként Kelet-Közép Európában harmadikként kaptuk meg az akkreditációt, Zágráb és Prága után.

Nemrégiben megjelent a KPMG legújabb publikációja, amely a lényegesség fenntarthatósági szempontok meghatározásához nyújt módszertani útmutatót. A vállalatok alapvető érdeke, hogy lényegességi vizsgálat segítségével megismerjék a vállalat működésével kapcsolatba kerülő érintettek (stakeholderek) elvárásait és az őket érintő legfontosabb témákat, hiszen ezáltal tudnak alaptevékenységükkel legjobban reagálni a külső környezet változására és egyben biztosítani fenntarthatóságukat. Ezen túl egyre erősödő nyomás nehezedik a vállalatokra (elsődlegesen szabályozók, ügyfelek és társadalmi csoportok részéről), hogy nem-pénzügyi eredményeiket nemzetközileg elismert iránymutatások szerint jelentsék, és ezeknek alapvető követelménye a lényegességi vizsgálat. A kiadvány itt érhető el.

A Budapest Airport 2014-ben minden korábbi utasforgalmi rekordot felülmúlt. A magyar főváros repülőtere az elmúlt évben 9 155 961 utast szolgált ki, ami tekintélyes, 7,5 %-os növekedést jelent 2013-hoz képest. Több új légitársaság is megjelent és új célállomásokra indítottak járatokat, a legtöbb már itt lévő légitársasági partner pedig növelte járatainak számát vagy kapacitását.

9 155 961 – egészen pontosan ennyi induló és érkező utas vette igénybe a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőteret 2014-ben. Ez a szám jelentősen felülmúlja a korábbi, 2011-ből származó 8,9 milliós utasforgalmi csúcsot. A forgalom az egész év folyamán dinamikusan nőtt; nem kevesebb, mint hét hónap statisztikája (február, március, április, május, június, november és december) hozott abszolút rekordot a repülőtér történetében. A nem-schengeni forgalom aránya 36 %-ra nőtt, ami egészségesnek mondható, és csökkenő mértékű függőséget jelent az Európán belüli forgalomtól.

 A légitársaságok átlagos kihasználtsági mutatója (az ún. load factor) szintén rekord szintre, 79 %-ra emelkedett, ami jól mutatja a turisták és az üzleti utazók folyamatosan fokozódó érdeklődését Magyarország, illetve Budapest iránt. Ez a kiváló adat igen vonzóvá teszi Budapestet a légi járatok üzemeltetői számára, és jó alapot szolgáltat a további bővítésekhez. A Budapest Airport légiközlekedési szakembereinek előzetes előrejelzései 2015-re további növekedést vetítenek elő, akár 9,6 millió utast is meghaladó szintre. A folyamatosan növekvő forgalom mellett a repülőtérnek sikerült tovább javítania az utazási élmény színvonalát, amit a Repülőterek Nemzetközi Tanácsa (ACI) által koordinált, anonim utas-elégedettségi felmérések minden korábbinál jobb eredményei is megerősítenek.

„Rendkívül büszkék vagyunk a 2014-ben elért rekordokra; úgy véljük, ez az elmúlt három év kemény munkájának az eredménye. Mindent megtettünk annak érdekében, hogy új légitársaságokat és új járatokat hozzunk Budapestre. Ugyanakkor ez a turisztikai iparág szereplőinek a közös sikere; a légitársaságoktól kezdve az utazási irodákon és a szállodákon át egészen stratégiai partnerünkig, a Magyar Turizmus Zrt.-ig.” – mondta Jost Lammers, a Budapest Airport vezérigazgatója. Hozzátette: „Ez a dinamikus növekedés lehetővé teszi a számunkra, hogy folytassuk repülőtér-fejlesztési és modernizációs programunkat, amelynek keretében csak az idén több mint 5 milliárd forintot (kb. 15 millió eurót) fordítunk beruházásokra. A Wizz Air számára új repülőgép-karbantartó hangárt építünk a repülőtér területén, és a műszeres leszállító rendszerünket (ILS) is felújítjuk. Az utasforgalom dinamikus növekedésének köszönhetően a budapesti repülőtér, illetve a hozzá kapcsolódó számtalan vállalat együttesen a délpesti régió legnagyobb munkaadója marad.”

A Budapest Airport már tavaly bejelentette, hogy 2015 nyarán ismét lesz hosszú távú, transzatlanti járata a kanadai Air Transat légitársaság révén, illetve a Wizz Air ugyanekkor már a kilencedik gépét fogja a repülőtérre telepíteni. További új járatok is indulnak, például Spanyolországba az Iberia üzemeltetésében, illetve egy másik spanyol légitársaság, a Vueling Barcelonába és Rómába repül majd. „Úgy néz ki, 2015 újabb rekord év lesz, elsősorban a jelentősen növekvő turizmusnak köszönhetően, ami új légitársaságokat csábít Budapestre, meglévő partnereinket pedig arra sarkallja, hogy bővítsék járathálózatukat.” – nyilatkozta Kam Jandu, a Budapest Airport kereskedelmi igazgatója. Hozzátette: „Idén több mint 9,6 millió utasra számítunk, ami jó hír a magyar gazdaság számára, illetve hozzájárul a foglalkoztatás bővüléséhez, elsősorban a turizmusban és a szállodaiparban. Közben a szolgáltatási színvonalat tovább növeljük a repülőtér-üzemeltetés minden területén, a parkolóktól kezdve a digitális platformokon át az utasbarát kereskedelmi szolgáltatásokig.”

A már negyedik éve megjelenő kiadvány az üzleti világ szemszögéből is vizsgálja a legfontosabb fenntarthatósági témákat. A HVG és szervezetünk újabb közös kiadványa a fenntarthatóság legaktuálisabb aspektusait, ezen belül pedig a klímaváltozás témakörét veszi górcső alá: egyebek mellett az energiatermelésben bekövetkező változásokat, a fenntartható építkezésben rejlő esélyeket, az elektromos járművekkel kapcsolatos lehetőségeket, illetve kétségeket, vagy a hulladékkezelés újdonságait.

Bízunk abban, hogy az idei – hat fejezetből álló – kiadványban is sok érdekes, új, továbbgondolásra érdemes információt találnak, szakértők és laikusok, üzletemberek és közéleti szereplők egyaránt.

A kiadvány megrendelhető: https://kulcs.hvg.hu/order/hvg/hvgorder.aspx?p=92976_WebIDFenntarthato2015