A Dow Jones Fenntarthatósági Index (DJSI) nyomon követi a világ vezető vállalatainak teljesítményét gazdasági, környezeti és társadalmi szempontrendszer szerint. A Dow Jones Tőzsdeindexben szerepelni azt jelenti, hogy az ING az iparág fenntarthatósági szempontból legjobban teljesítő 10 %-ának vállalatainak egyike. „Büszkék vagyunk arra, hogy a Dow Jones Fenntarthatósági Indexébe bekerültünk. Ez is bizonyítja elköteleződésünket a fenntarthatóság ügye mellett, amely mindennapi üzleti tevékenységünkben is megjelenik.” – Arnaud Cohen Stuart, üzleti etika menedzser, ING. Az ING szintén szerepel ebben az évben a Dow Jones Európai Tőzsdeindexében, ahogyan a Világindexben is. A Dow Jones Fenntarthatósági indexe a legfontosabb benchmark azon befektetők számára, akik portfóliójukat a fenntarthatósági szempontok figyelembe vételével állítják össze.

További információt az ING Fenntarthatósági szemléletéről az alábbi oldalon talál: www.ingforsomethingbetter.com

Kilenc kategóriában, több mint 50 alternatív hajtású, környezetbarát jármű versenyzett az MVM Energia Futamon Budapest szívében, a Lánchíd pesti hídfőjénél, a Széchenyi téren. Az MVM Magyar Villamos Művek Zrt. ezzel a különleges rendezvénnyel idén immáron harmadszorra hívta fel a közönség figyelmét az üvegházhatású gázok kibocsátása nélküli energiatermelés és felhasználás fontosságára. A kizárólag Zöldáramot használó III. MVM Energia Futamon (2013. 09. 21.) napelemes autók, különleges prototípusok, átalakított szériaautók, elektromos versenyautók és motorok fejlesztői mellett hírességek is rajthoz álltak, hogy bemutassák a hazai zöld innovációkat, fenntartható közlekedési lehetőségeket. Az Európai Mobilitási Hét kiemelt hazai rendezvényének fővédnöke Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszter volt.

A napenergiával, sűrített levegővel, akkumulátorral és emberi erővel hajtott járművek, átalakított, környezetbarát szériaautók, különleges prototípusok, versenyautók, valamint elektromos gokartok tucatjai robogtak végig a város egyik legimpozánsabb terén a harmadik budapesti MVM Energia Futamon, amelyet több ezren követtek figyelemmel a helyszínen és az internetes közvetítés segítségével.

„Sikeres, regionálisan is meghatározó, integrált nemzeti energetikai társaságcsoportként az MVM aktívan hozzájárul a nemzetgazdaság növekedéséhez. A fenntarthatóság három, egyformán fontos pillére a környezet védelme, a gazdaság fejlődésének támogatása és a társadalmi célok megvalósítása. Magyarország érdeke, hogy hosszú távon egyensúlyt teremtsen a három pillér között, éppen ezért az MVM erkölcsi kötelessége, hogy piaci súlyához mérten részt vállaljon az össztársadalmi ügyek támogatásában, így a lakosság környezettudatosságának növelésében is,” mondta Baji Csaba, az MVM Magyar Villamos Művek Zrt. elnök-vezérigazgatója.

A fiatal mérnökök által fejlesztett futurisztikus járművek nem csupán a győztesnek járó elismerésért küzdöttek. A versenyző csapatok fejlesztéseiken keresztül bemutatták, hogy a károsanyagkibocsátás-mentes közúti közlekedés megvalósítható, elérhető és feltétlenül szükséges a környezetbarát jövő, a fenntartható fejlődés érdekében. A folyamatosan megújuló seregszemlén évről-évre több felsőoktatási intézmény indít csapatot különböző kategóriákban. Idén már országszerte öt jelentős műszaki hagyományokkal rendelkező egyetem csapata versengett.

„Társaságcsoportunk maga is példát mutat a klímavédelem terén: az MVM Hungarowind szélerőmű-parkja mellett, 2011-ben bevezettük a garantáltan megújuló forrásból származó Zöldáram termékeinket, és több környezetbarát villanyautót is vásároltunk. Mindezen felül a paksi atomerőmű évente 2 millió ember oxigénszükségletét, vagyis a magyar erdők éves oxigéntermelését takarítja meg azáltal, hogy nem bocsát ki üvegházhatást okozó gázokat. Támogatási programja keretében az MVM hazai fejlesztésű és gyártású, szolár parabola elven működő napenergia-hasznosító berendezéseket adományozott immáron 10 szociális, egészségügyi és oktatási intézménynek,” húzta alá Horváth Péter, az MVM Magyar Villamos Művek Zrt. vezérigazgatója.

A rendezvény célja mellett több magyar híresség is kiállt. A hírességek Famous Futamán a címvédő Kovács Kokó István olimpiai és világbajnok ökölvívó mellett Kozmann György világbajnok, olimpiai bronzérmes kenus harmadszor szállt ringbe, az idén másodszor induló Lepe, a Balkan Fanatik frontembere és Horváth Gáspárral, az Irie Maffia zenei vezetője, Janicsák Veca énekesnővel, Delov Jávorral, a Random Trip alapítójával és Csipával, a Hooligans énekesével a halk, mégis nagyon gyors elektromos gokartokkal. A nem mindennapi száguldást szoros küzdelemben Kokó nyerte, megvédve bajnoki címét, Kozmann György, Delov Jávor és Janicsák Veca előtt.

„Az elismerés nem csak a versenyen nyújtott teljesítményért jár a csapatoknak, hanem az élhetőbb környezet, a fenntartható jövő érdekében végzett többéves kutatómunkáért és a megvalósításba fektetett energiáért is. Társaságcsoportunk fontos célja, hogy támogassuk a környezetvédelemi fejlesztéseket, az innovációt és a fiatal mérnökök munkáját. A fenntarthatóság, a környezetközpontú szemlélet fejlesztése és az új generáció mérnökeinek járműipari innovációi izgalmas, hatásos módon találkoznak egy látványos rendezvényen, az MVM Energia Futamon,” mondta Felkai György, az MVM Magyar Villamos Művek Zrt. kommunikációs igazgatója.

Az MVM Zrt. meggyőződése, hogy a lakosság környezettudatos gondolkozását leginkább úgy formálhatjuk, ha lehetőséget teremtünk arra, hogy élményszerűen, személyes tapasztalás útján ismerkedjenek meg a ma és a közeljövőben elérhető, tiszta üzemű, alternatív hajtású járművekkel.

A rendezvény egyik legnépszerűbb versenyén, a napenergia meghajtású járművek és tanulmányautók futamán a napelemes meghajtást emberi erővel kombináló hibrid jármű, a Pannonrider 4.0 végzett az élen. A tervező-versenyző elmondta, hogy a jármű nem csak gyors, de költséghatékony, csendes, és energiatároló képessége miatt sötétben is üzemel.

Idén a szórakoztató ismeretterjesztés új eleme volt a paksi atomerőmű és az MVM Paks II. Atomerőmű Fejlesztő Zrt. közös kiállítása, a nyári fesztiválokon nagy népszerűségnek örvendő Jövőnk Energiája Interaktív Kamion. A látogatók kipróbálhatták, hogy milyen érzés a hazai energiatermelés több mint 45 százalékát adó atomerőművet működtetni, illetve hogyan sötétülne el az ország és hogyan nőne az áram ára, ha csökkentenék az erőmű teljesítményét. Az érdeklődők a kiállításon megismerhetik a világ összes működő atomerőművét, a három évtizede biztonságosan működő Paksi Atomerőmű történetét és jövőjét, a magyar villamosenergia-hálózatot, valamint Paks és környezete színes élővilágát, amelyekről az érdeklődőknek filmet is vetítenek.

Az MVM Csoport 2011-ben hívta életre az MVM Energia Futam rendezvénysorozatot. Az első Futammal Budapesten, az Andrássy úton az európai fővárosok között elsőként szerveztek versenyt az alternatív hajtású járműveknek. A hatalmas érdeklődésre tekintettel a tavalyi II. MVM Energia Futamon már a Lánchíd pesti hídfőjénél száguldottak a napelemes autók, a különleges prototípusok, az átalakított szériaautók, valamint az elektromos versenyautók és motorok. A Futam látogatói 2012-ben az MVM Jövő Hídja programjain a fiatal magyar mérnökök környezetvédelmet és fenntartható fejlődést támogató találmányaival, tudományos eszközeivel is megismerkedhettek. Ezek közül is kiemelkednek a már kereskedelmi forgalomban is kapható villanyautók, amelyek a következő évtizedek során forradalmasíthatják a városi közlekedést, és ezzel Magyarország villamosenergia-igényének jelentős növekedését, ugyanakkor az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkenését is előidézhetik.

A 2 millió dollár összdíjazású, negyedik alkalommal meghirdetett Holcim Awards saját területén az egyik legrangosabb nemzetközi díj, amelyre a mai naptól lehet pályázni. A versenyen az iparág szakértőinek vezető projektjeit és a következő generáció bátor ötleteit egyaránt várják. Olyan pályaművekre számítanak, amelyek hozzájárulhatnak a fenntarthatósághoz az építészet és építőipar, táj- és városi építészet, valamint az építőanyagok és -technológiák területén. A pályázatokat a www.holcimawards.org oldalon lehet leadni 2014. március 24-ig.

A Holcim Awards díjra (fő kategória) olyan építészek, tervezők, mérnökök, projektgazdák, építő- és kivitelező vállalatok pályázhatnak, akik fenntartható válaszokat adnak korunk építészetének és építőiparának technológiai, környezeti, társadalmi-gazdasági és kulturális kérdéseire. A pályázat kiírói a versenyre előrehaladott tervezési szakaszban járó munkákat várnak, amelyek nagy valószínűséggel meg is valósulnak, és amelyek kivitelezése 2013. július 1-je után kezdődik.

A “Next Generation” (fiatal szakembereknek és diákoknak meghirdetett) kategóriában ötlet szintjén megálmodott projekttervekkel és merész ötletekkel lehet pályázni. A munkák alkotói nem lehetnek 30 évnél idősebbek 2013. július 1-jén, és a projektek építése sem kezdődhetett el ezen időpont előtt.

A svájci központú Holcim Foundation által meghirdetett fenntartható építészeti pályázatot az öt világrégióban párhuzamosan rendezik meg 2013-2014-ben, amelyet 2015-ben a globális szakasz követ majd. A regionális nyerteseket a Holcim Awards díjátadó ünnepségeken jelenti be 2014 végén Moszkvában (európai régió), Torontóban (Észak-Amerika), Medellínben (Dél-Amerika), Bejrútban (Afrika és Közel-Kelet), valamint Jakartában (Ázsia és a Csendes-óceáni térség).

Egyszerű online pályázati folyamat

A versenyen való részvételt interaktív online pályázati űrlap könnyíti meg. A pályázatokat angol nyelven kell beadni az online nyomtatvány kitöltésével, bemutatva a szerzőket, a projektet és a fenntartható építészet kritériumaira adott válaszokat, a technikai részleteket, valamint a projektről készült képeket vagy illusztrációkat. A pályázati anyag összeállítását egy átfogó, lépésről lépésre haladó útmutató segíti a www.holcimawards.org/guide oldalon.

Nemzetközileg elismert építészek és akadémikusok a zsűriben

Valamennyi pályázatot független szakértőkből álló zsűri értékeli a fenntartható építészet öt kiemelt szempontja (gazdasági, társadalmi, környezeti teljesítmény, valamint esztétikai hatás – környezetbe illeszkedés, és innováció/átültethetőség) alapján. A zsűrielnökök: Jean-Philippe Vassal (európai régió), Toshiko Mori (Észak-Amerika), Bruno Stagno (Dél-Amerika), Howayda Al-Harithy (Afrika és a Közel-Kelet), valamint Rahul Mehrotra (Ázsia és a Csendes-óceáni térség). A zsűritagok teljes listája a www.holcimawards.org/juryoldalon tekinthető meg.

Világhírű műszaki egyetemek támogatásával

A Holcim Awards versenyt a világ vezető műszaki egyetemeivel együttműködve rendezik meg, amelyek helyt adnak a zsűri találkozóinak. A Holcim Foundation globális Technical Competence Center-ét (TCC – Műszaki Kompetenciaközpont) a Svájci Műszaki Egyetem (Swiss Federal Institute of Technology – ETH Zurich) vezeti. További partneregyetemek: Massachusetts Institute of Technology (USA), Tongji University (Kína), Universidade de São Paulo (Brazílial), University of the Witwatersrand (Dél-Afrika), Universidad Iberoamericana (Mexikó), Ecole Supérieure d’Architecture de Casablanca (Marokkó), Indian Institute of Technology (India), American University of Beirut (Libanon), Tsinghua University (Kína) és a University of Melbourne (Ausztrália).

Több mint 150 nyertes pályázat 10 év alatt

A Holcim Awards díj korábbi nyertesei több mint 40 országból kerültek ki, és projektjeik a közösségi fejlesztések alapvető szükségleteinek ellátásától a komplex technikai megoldásokig széles skálán mozogtak. A korábbi Holcim Awards nyertesekről további információt érhet el a www.holcimfoundation.org/projects-search oldalon.

A Telenor 2013-ban is meghirdeti díjpályázatát, hogy elismerje a vállalatok elkötelezettségét és erőfeszítéseit az etikus működés iránt. A 2012-ben, hagyományteremtő céllal létrehozott Telenor Etikus Vállalat Díj keretében vállalati programokat díjazunk, amelyek az etikus üzleti magatartást és a vállalati integritást ösztönzik, és legjobb gyakorlatként más vállalatok számára iránymutatásként szolgálhatnak.

A pályázattal és a díjazott programokkal pozitív és sikeres példákat szeretnénk bemutatni a hazai üzleti kultúra fejlesztésének érdekében.

A Telenor Etikus Vállalat Díjra idén is két kategóriában várjuk a pályázatokat, nagyvállalatoktól illetve kis- és középvállalatoktól.  A pályázatok beadási határideje: 2013. szeptember 15. 17.00

Pályázók köre

Minden Magyarországon bejegyzett gazdasági társaság.

A Díj kategóriái:

a) Telenor Etikus Nagyvállalat Díj – minden 200 vagy annál több alkalmazottat foglalkoztató vállalat számára.

b) Telenor Etikus KKV Díj – minden 200 főnél kevesebb alkalmazottat foglalkoztató vállalat számára.

A díjazottak egy éven keresztül részt vehetnek a Transparency International Vállalati Támogatói Fórum tagjai számára nyilvános rendezvényeken, ahol naprakész szakmai ismereteket kaphatnak, és fejlődési lehetőségeket ismerhetnek meg, hogy tovább bővítsék etikus működéssel kapcsolatos elkötelezettségük, tevékenységeik körét. A díjazott jogosult a Telenor Etikus Nagyvállalat Díj 2013 évi nyertese illetve a Telenor Etikus KKV Díj 2013 évi nyertese cím használatára.

A pályázat tartalma

Pályázni mindkét kategóriában egy konkrét és már megvalósított vállalati integritási program bemutatásával lehet, amelynek célja az üzleti etika fejlesztése, a vállalati integritás növelése, vagy a korrupciós kockázatok csökkentése.
A pályázaton nem indulhatnak olyan vállalati programok, amelyek fejlesztésében a Transparency International Magyarország részt vett.

A pályázati anyag elemei:

a) Pályázati adatlap

b) Egy 3 részből álló, egyenként maximum 10.000 karakteres (szóközökkel) dokumentumpályázati anyag, amelyben a vállalat bemutatja a program lényeges elemeit, az elért eredményeket és a kapcsolódó fejlesztési terveket.

c) A Transparency International korrupció megelőzését elősegítő önellenőrző listája kitöltve. Az önellenőrző lista kitöltése a zsűri számára tájékoztatásul szolgál, az elért pontszám nem befolyásolja a pályázat eredményét.

d) A vállalatvezető maximum 2.000 karakteres (szóközökkel) nyilatkozata a pályázatban való részvételről, amelyben bemutatja személyes motivációját és elkötelezettségét az etikus üzleti magatartás iránt.

Bírálat menete

A programokat a következő kérdések alapján értékelik:

– Mennyiben vált a program a vállalati döntéshozatal és működés szerves részévé, az etikus értékek mennyiben részei a vállalat stratégiájának?

– Vezetői elkötelezettség

– Milyen célt kívánnak elérni?

– Az etikus és antikorrupciós törekvések mennyiben épültek be a vállalati működésbe, folyamatokba?

– Kik az érintettek?

– Mennyiben valósult meg a konkrét program?

– A konkrét intézkedés hány érintetthez jut el / érint közvetlenül? Ez az érintetti kör hány százaléka?

– Milyen innovatív elemeket tartalmaz a program?

– A vállalati alkalmazottak mekkora százalékát, körét érinti a program az alkalmazottak összlétszámához képest?

– Mennyiben képes a program figyelembe venni a hazai jogszabályi, kulturális és gazdasági viszonyokat?

– Mennyiben mérhető a program hatékonysága?

– Van-e, vagy lehet-e hatása az adott szektorra vagy a teljes hazai üzleti környezetre?

– Mennyiben alkalmazható könnyen és hatékonyan a program más vállalatoknál?

A bíráló bizottság első körben a vállalati programot értékeli. A díjak odaítélésekor a bizottság figyelembe veszi a programra adott pontszámot, és megvizsgálja, hogy

– Szerepel-e a cég a Nemzeti Adó- és Vámhivatal adóslistáján?

– Van-e a cég ellen bennfentes kereskedelem és piacbefolyásolás vagy gazdasági versenyt korlátozó megállapodás miatt versenyhivatali eljárás folyamatban?

– Az utóbbi 3 évben született-e elmarasztaló döntés bennfentes kereskedelem és piacbefolyásolás vagy gazdasági versenyt korlátozó megállapodás?

– A Munkaügyi Bíróság az utóbbi 3 évben elmarasztalta-e a céget?

– A K-monitor (www.k-monitor.hu) adatbázisa alapján felmerül-e korrupciógyanús ügylet a céggel kapcsolatban?

Ezeket a körülményeket együttesen mérlegelik a bizottság tagjai annak érdekében, hogy olyan vállalatoknak programjait díjazzuk, amelyek hitelesen képviselik a tisztességes és etikus üzleti magatartást.

Pályázatok nyilvánossága

Mivel a díj egyik legfontosabb célja a legjobb gyakorlatok terjesztése, a Telenor Etikus Vállalat Program Díjának honlapján a pályázatok elérhetőek. Amennyiben annak bármely részét üzleti titok védelme miatt nem kívánja nyilvánosságra hozni, kérjük, jelezze, hogy azt elkülönítetten és bizalmasan kezeljük. A díjazott adatait, pályázatának legfontosabb elemeit a Telenor követendő példaként mutatja be a díjátadón, majd azt követően a pályázat honlapján illetve a médiában.

Pályázat benyújtásának módja

Pályázatot 2013. szeptember 15. 17.00 óráig lehet benyújtani a Telenor Etikus Vállalat Díj honlapján keresztül, a Pályázat beadása menüpont alatt. Hiánypótlásra, a pályázattal kapcsolatban felmerülő kérdések megválaszolására 2013. szeptember 27-e lesz a határidő.

Eredményhirdetés

A nyerteseket és a díjazott programokat a Figyelő Top 200 Gálán mutatjuk be 2013 októberében.

Kontakt

A pályázattal kapcsolatos kérdésekkel és észrevételekkel keresse kollégánkat a következő elérhetőségen:

Transparency International Magyarország

info@transparency.hu

A KPMG Vodafone Magyarországnak végzett tanácsadási projektje nyerte el idén a „Legjobb Tanácsadási Projekt – VTMSz Garai Tamás Díjat” a Vezetési Tanácsadók Magyarországi Szövetsége (VTMSz) pályázatán. A szövetség a díjat 2003-ban hozta létre, és kétévente ítéli oda a legjobb projektnek. A díjat a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség főigazgatója, H. Kovács Judit adta át.

Szabó István, a KPMG menedzsere a díjátadón elmondta, hogy a VTMSZ Garai Tamás-díja azért kiemelten fontos, mert – egyedülálló módon – lehetőséget teremt a tanácsadó cégek és tanácsadási projektek objektív kritériumok mentén történő minőségi értékelésére. „A KPMG a Vodafone-nak a 2011–2012-es üzleti év vállalati felelősségvállalási jelentését készítette el, és támogatta a kapcsolódó kommunikációt. A jelentés angol és magyar nyelvű elkészítése mellett a vállalat honlapján is kommunikálni kellett a jelentés tartalmát, és az érintettek számára külön videókat is gyártottunk. A projekt üzenete, hogy a vállalati felelősségvállalás messze túlmutat az önkéntességen, adományozáson; ideális esetben áthatja a vállalat alaptevékenységét, hogy mit és hogyan csinál, miként hozza meg stratégiai és napi szintű döntéseit” – tette hozzá Szabó.

Nyilas Orsolya, a Vodafone Magyarország Zrt. belső kommunikációs és vállalati felelősségvállalási igazgatója a következőket emelte ki: „Felelősen és etikusan működő vállalatként kötelességünknek érezzük, hogy átláthatóan, közérthetően számoljunk be tevékenységünk gazdasági, társadalmi és környezeti hatásairól érintetti csoportjaink (üzleti partnereink, ügyfeleink, beszállítóink stb.) számára. A vállalati felelősségvállalási jelentés megmutatta, hogy a jövőben nagyobb súlyt kell fektetnünk azokra a mobiltechnológiára épülő pénzügyi, egészségügyi vagy társadalmi problémákat enyhítő megoldásokra, amelyek egyre nagyobb részt kapnak mindennapi életünkben. Az előbb említetteken túl a KPMG közreműködésével sikerült elérnünk azt is, hogy a vállalati felelősségvállalás témája nagyobb hangsúlyt kapjon a szervezeten belül, elismertsége nőjön. A KPMG-vel megkezdett közös munka itt nem szakad meg, hisz 2012-es vállalati felelősségvállalási jelentésünket is velük kívánjuk összeállítani. A munkálatok most kezdődnek, és biztos vagyok abban, hogy ez a jelentés is magas színvonalú lesz.”

Kiváló hangulatban, rengeteg érdeklődő és cég megjelenésével zajlott le a CSR Piac rendezvény, amelyen a cégek lehetőséget kaptak jó gyakorlataik bemutatására. Az is eldőlt, hogy kik képviselik hazánkat az első Európai CSR díjon.

2013-ban 59 intézkedés mutatkozott be a piacon 42 standon, 32 vállalatot és 12 civil szervezetet képviselve. Úgy tűnik, nagyon fontos szerepet kap a felelős cégek életében az önkéntesség, az 59 pályázatból 11-nek ez a témája. Újdonság volt az idei rendezvényen, hogy a kiállítók között közintézmények is megjelentek, bizonyítva, a társadalmi felelősségvállalás mindenki számára elérhető lehetőség.

Az E.ON Hungária Zrt. nyerte az Európai CSR díjat, így az energiaszolgáltató képviseli Magyarországot a CSR Piac 2013 európai seregszemléjén Brüsszelben. Az E.ON Háló Program címmel az áramdíjtartozást felhalmozott családok számára hirdetett tartozásrendező programot. A 2012-ben indított program célja, hogy a rezsifizetési nehézségekkel küszködő családokat komplex módon támogassa, lehetővé téve az adósságcsapdából kikerülést és a hatékony családi gazdálkodási kultúra elsajátítását. A program nem egyszeri segítséget nyújt, hanem hosszú távú, fenntartható megoldást mutat a családoknak és aktív részvételükre is épít. A program keretében, civil szervezetek bevonásával a résztvevő családok tartozásuk rendezéséhez tervet készítettek, közösen átnézték gazdálkodásukat, és a törlesztéshez önerőt vállaltak. Ehhez a pályázatból anyagi támogatást kaptak, hogy az egyénileg kialakított futamidő végére a teljes tartozást felszámolhassák. A program, amelyben eddig 72 család vesz részt, az idén újabb települések, illetve újabb családsegítő szolgálatok bevonásával folytatódik.

Az E.ON mellett a BCSDH több tagja is kiváló pályázattal mutatkozott be a CSR Piacon. A CSR díj egyik magyarországi nyertese a Telenor volt, de az érdeklődő szakemberek megismerhették a Denso, a Grundfos, a Holcim, a KPMG, a MOL és az Unilever projektjeit is a felelősségvállalás jegyében.

Az esemény megnyitóján Tóth Gergely a KÖVET Egyesület főtitkára köszöntőjében azt hangsúlyozta, a gazdaság elvesztette korábbi morális alapját, ezért új rendszer fog létrejönni, mely most épp alakuló, forrongó állapotában van. Ebben az új rendszerben, mint mondta, a CSR a „bölcsek köve”.

Szalai Piroska a Nemzetgazdasági Minisztérium a nők munkaerő-piaci helyzetének javításáért felelős miniszteri biztos köszöntőjében arról szólt, meggyőződése szerint akár munkavállalói, akár munkaadói, akár ügyfél- vagy fogyasztói szerepet kaptunk a dramaturgiában, kiemelt feladat a felelősség vállalása mind magunk, mind a szereplőtársaink érdekében.

Bővebb információ: www.csrpiac.hu

Vezetői elkötelezettség nélkül az adminisztrációs megoldások nem hatékonyak

Bár a vállalatok nagy része alkalmaz a korrupció megelőzését segítő eszközöket, ezek a megoldások önmagukban nem védik ki a korrupciós kockázatokat – derül ki a Telenor és a Transparency International Magyarország tájékoztató jellegű felméréséből. Hiába vértezi fel magát adminisztrációs etikai eszközökkel egy vállalat, ha a nincs mögötte komoly vezetői elkötelezettség. Nehéz visszaszorítani a korrupciót, amíg kevés cégben van valós és szigorú következménye az etikai vétségeknek; ezen a téren a vezetők példamutatása elengedhetetlen.

A kutatásból[1] kiderül, hogy a cégek jelentős része tisztában van azzal, hogy a korrupciós kockázatok csökkenthetők például etikai kódexek alkalmazásával, összeférhetetlenségi vizsgálatokkal vagy a beszállítók átvizsgálásával. A kutatás egyik fontos tanulsága azonban, hogy a vállalati megfelelőségi programok önmagukban nem képesek kivédeni a korrupciót. Ezt igazolja az a sajnálatos tény, hogy éppen azok a szektorok képviselői alkalmaznak a legnagyobb számban ilyen intézkedéseket, amelyeket a korrupció a leginkább veszélyeztet.

Az adminisztratív eszközök csak akkor vezetnek eredményre, ha a vállalat vezetése tetteiben is elkötelezett. Ez néha azt jelenti, hogy a profit egy részét fel kell áldozni azért, hogy a vállalat hű maradhasson elveihez. Hosszú távon viszont csak a tisztességes működés lehet kifizetődő: így javulhat a cég szolgáltatásainak színvonala, a munkavállalók elkötelezettsége és a vállalat hírneve.

„A Telenornál azt valljuk, hogy az etikus vállalati működés a legjobb befektetés, amivel ügyfeleinknek, partnereinknek és önmagunknak is tartozunk. Ez akkor is igaz, ha tisztában vagyunk vele, az adott gazdasági környezetben így rögösebb út vezet a sikerhez. Minden új munkatársnak elmondom, aki belép a Telenorhoz, hogy én ezt nagyon komolyan veszem. Akinek kérdése, nehézsége van, minden segítséget megkap, hogy elháríthassa az esetleges etikai kockázatokat. Ha azonban vétséget találunk, a zéró tolerancia elvét valljuk. Egy vállalat csak akkor lehet tisztességes, ha az etikai vétségeknek következménye van.” – mondta Christopher Laska, a Telenor Magyarország vezérigazgatója.

A Telenor és a Transparency International Magyarország közös, nem reprezentatív felméréséből az is kiderül, hogy a korrupcióellenes eszközök között a legelterjedtebbek a vállalati etikai kódexek. A megkérdezett cégek 86%-a rendelkezik ilyen dokumentummal, miközben jelzésértékű, hogy rendszeres etikai tréninget az összes megkérdezett cég alig több mint felénél (57%) tartanak. Az alkalmazott eszközök között elterjedt még a munkavállalók összeférhetetlenségének vizsgálata (73%) és a vállalati bejelentővonal (66%). Ugyanakkor a beszállítókkal kapcsolatban kevésbé szigorúak a cégek elvárásai. Bár a részletes átvilágítás a cégek közel kétharmadánál megtörténik (61%), azt a vállalatok kevesebb mint felénél (46%) tartják csak fontosnak, hogy a beszállítói szerződések szerves része legyen egy etikai megállapodás. Emellett a válaszadók alig pár százaléknál (3,6%) fordul elő, hogy a beszállítók részére etikai tréninget szerveznek.

grafikon

A vállalatok mérete is meghatározó tényező a korrupció elleni intézkedések terén. A kutatás eredményei alapján elmondható, hogy minél nagyobb méretű a cég, annál inkább alkalmaz korrupcióellenes eszközöket. A 2500 fő feletti cégek mindegyikénél van például etikai kódex, döntő többségük (89%) vizsgálja a munkavállalók összeférhetetlenségét és kétharmaduknál (67%) az etikai megállapodás része a beszállítói szerződéseknek.

[1] A Telenor és a Transparency International Magyarország megbízásából a Dun & Bradstreet a Figyelő Top200 kutatás részeként végzett nem reprezentatív felmérést a legsikeresebb magyar vállalatok körében a korrupció elleni megoldásokról.

 

Vajon sikerülhet? Például az, hogy a globális felmelegedés ne érje el a végzetes két Celsius-fokot a Földön? A kilencvenes években megfogalmazott mintegy 90 környezeti világcélból alig néhány teljesült (ilyen például az ólommentes benzin elterjesztése), a többi megvalósítása még előttünk áll. Vajon mit rontottunk el, mit kell másként csinálni?

A HVG a BCSDH-val (Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért) közösen, immár második alkalommal keresi a választ a fenti kérdésekre, persze elsősorban az üzleti világ szemszögéből. Ezúttal hat fejezetben – globális kihívások, energia, építészet, közlekedés, mezőgazdaság, fenntartható fogyasztás – gyűjtjük csokorba a szakértők problémafelvetéseit, megoldási javaslatait.

A kiadvány megrendelhető innen.

Az Unilever idén is megőrizte első helyét a Dow Jones Fenntarthatósági Indexén (Dow Jones Sustainability Index – DJSI) az élelmiszergyártók kategóriájában. A vállalat 14 éve folyamatosan az első helyen áll, ráadásul idén visszaszerezte vezető helyét az élelmiszer és ital alkategóriában is.

Az Unilever 2012-ben 86%-os összesített eredményt ért el a Dow Jones Fenntarthatósági Indexen, amellyel saját 2011-es eredményét is javította. A vállalat több vizsgált kategóriában a piaci átlag felett teljesített – az egészség és táplálkozás, a csomagolás és a környezeti politika kategóriákban kiemelkedően 100%-ot, az logisztikai folyamatokban 97%-ot, működésének ökológia hatékonyságban pedig 92%-ot ért el. Szakértők szerint az Unilever kiemelkedő eredménye azzal magyarázható, hogy a vállalat a fenntarthatóság eszméjét nem csak saját üzleti folyamataiba és mindennapi működésébe építette be, hanem a beszállítók és a partnerek kiválasztása során is hatékonyan alkalmazza.

„A Dow Jones Fenntarthatósági Indexe az évek során olyan fontos mutatóvá vált, amellyel a vállalati és a befektetői szféra ma már egyaránt számol. Az Unilever Fenntarthatósági Tervének szemléletmódja beépült az üzleti működésünkbe, azon törekvésünk pedig, hogy úgy növeljük forgalmunkat, hogy közben csökkentjük vállalatunk környezetterhelését, egyre inkább versenyelőnnyé válik”– nyilatkozta Paul Polman, az Unilever vezérigazgatója.

A DJF Index összeállítása során a vállalatok gazdasági, környezeti és társadalmi teljesítményét, a vállalatirányítás és a kockázatkezelés hatékonyságát, a márkázást, a hozzájárulást az éghajlatváltozás káros hatásainak enyhítéséhez, az ellátási lánc sztenderdjeit, valamint a munkaügyi gyakorlatokat egyaránt vizsgálják.

Az Index jelentősége abban rejlik, hogy miközben lehetőséget ad a vállalatoknak, hogy felmérjék mennyit fejlődtek fenntarthatósági szempontból, hasznos információt képvisel a befektetők számára is. Ugyanis, ha egy vállalat a fenntarthatóság kérdéskörét prioritásként kezeli, az felvilágosult menedzsment-gondolkodást feltételez, ami a befektetők számára vállalati értéket képvisel.

A Dow Jones Fenntarthatósági Indexről

Az 1999-ben elindított Dow Jones Fenntarthatósági Index (Dow Jones Sustainability Indexes) az első olyan globális mutató, amely a fenntarthatóságra összpontosító vezető vállalatok pénzügyi teljesítményét vizsgálja. A világ 2500 legnagyobb vállalatának csupán 10 százaléka kerül be a Dow Jones globális fenntarthatósági indexbe. Az értékelés alapját egy részletesen kidolgozott módszertan adja, amelyben a vállalatok környezeti, társadalmi és gazdasági teljesítményét mérik, figyelembe véve olyan területeket is, mint a vállalatirányítás, klímastratégia vagy ellátási lánc-menedzsment.

További információ:www.sustainability-indexes.com

Média kapcsolat:

Unilever Magyarország Kft.
Public Relations

1138 Budapest
Váci út 182.

beata.vince@unilever.com