Kiváló hangulatban, rengeteg érdeklődő és cég megjelenésével zajlott le a CSR Piac rendezvény, amelyen a cégek lehetőséget kaptak jó gyakorlataik bemutatására. Az is eldőlt, hogy kik képviselik hazánkat az első Európai CSR díjon.

2013-ban 59 intézkedés mutatkozott be a piacon 42 standon, 32 vállalatot és 12 civil szervezetet képviselve. Úgy tűnik, nagyon fontos szerepet kap a felelős cégek életében az önkéntesség, az 59 pályázatból 11-nek ez a témája. Újdonság volt az idei rendezvényen, hogy a kiállítók között közintézmények is megjelentek, bizonyítva, a társadalmi felelősségvállalás mindenki számára elérhető lehetőség.

Az E.ON Hungária Zrt. nyerte az Európai CSR díjat, így az energiaszolgáltató képviseli Magyarországot a CSR Piac 2013 európai seregszemléjén Brüsszelben. Az E.ON Háló Program címmel az áramdíjtartozást felhalmozott családok számára hirdetett tartozásrendező programot. A 2012-ben indított program célja, hogy a rezsifizetési nehézségekkel küszködő családokat komplex módon támogassa, lehetővé téve az adósságcsapdából kikerülést és a hatékony családi gazdálkodási kultúra elsajátítását. A program nem egyszeri segítséget nyújt, hanem hosszú távú, fenntartható megoldást mutat a családoknak és aktív részvételükre is épít. A program keretében, civil szervezetek bevonásával a résztvevő családok tartozásuk rendezéséhez tervet készítettek, közösen átnézték gazdálkodásukat, és a törlesztéshez önerőt vállaltak. Ehhez a pályázatból anyagi támogatást kaptak, hogy az egyénileg kialakított futamidő végére a teljes tartozást felszámolhassák. A program, amelyben eddig 72 család vesz részt, az idén újabb települések, illetve újabb családsegítő szolgálatok bevonásával folytatódik.

Az E.ON mellett a BCSDH több tagja is kiváló pályázattal mutatkozott be a CSR Piacon. A CSR díj egyik magyarországi nyertese a Telenor volt, de az érdeklődő szakemberek megismerhették a Denso, a Grundfos, a Holcim, a KPMG, a MOL és az Unilever projektjeit is a felelősségvállalás jegyében.

Az esemény megnyitóján Tóth Gergely a KÖVET Egyesület főtitkára köszöntőjében azt hangsúlyozta, a gazdaság elvesztette korábbi morális alapját, ezért új rendszer fog létrejönni, mely most épp alakuló, forrongó állapotában van. Ebben az új rendszerben, mint mondta, a CSR a „bölcsek köve”.

Szalai Piroska a Nemzetgazdasági Minisztérium a nők munkaerő-piaci helyzetének javításáért felelős miniszteri biztos köszöntőjében arról szólt, meggyőződése szerint akár munkavállalói, akár munkaadói, akár ügyfél- vagy fogyasztói szerepet kaptunk a dramaturgiában, kiemelt feladat a felelősség vállalása mind magunk, mind a szereplőtársaink érdekében.

Bővebb információ: www.csrpiac.hu

Vezetői elkötelezettség nélkül az adminisztrációs megoldások nem hatékonyak

Bár a vállalatok nagy része alkalmaz a korrupció megelőzését segítő eszközöket, ezek a megoldások önmagukban nem védik ki a korrupciós kockázatokat – derül ki a Telenor és a Transparency International Magyarország tájékoztató jellegű felméréséből. Hiába vértezi fel magát adminisztrációs etikai eszközökkel egy vállalat, ha a nincs mögötte komoly vezetői elkötelezettség. Nehéz visszaszorítani a korrupciót, amíg kevés cégben van valós és szigorú következménye az etikai vétségeknek; ezen a téren a vezetők példamutatása elengedhetetlen.

A kutatásból[1] kiderül, hogy a cégek jelentős része tisztában van azzal, hogy a korrupciós kockázatok csökkenthetők például etikai kódexek alkalmazásával, összeférhetetlenségi vizsgálatokkal vagy a beszállítók átvizsgálásával. A kutatás egyik fontos tanulsága azonban, hogy a vállalati megfelelőségi programok önmagukban nem képesek kivédeni a korrupciót. Ezt igazolja az a sajnálatos tény, hogy éppen azok a szektorok képviselői alkalmaznak a legnagyobb számban ilyen intézkedéseket, amelyeket a korrupció a leginkább veszélyeztet.

Az adminisztratív eszközök csak akkor vezetnek eredményre, ha a vállalat vezetése tetteiben is elkötelezett. Ez néha azt jelenti, hogy a profit egy részét fel kell áldozni azért, hogy a vállalat hű maradhasson elveihez. Hosszú távon viszont csak a tisztességes működés lehet kifizetődő: így javulhat a cég szolgáltatásainak színvonala, a munkavállalók elkötelezettsége és a vállalat hírneve.

„A Telenornál azt valljuk, hogy az etikus vállalati működés a legjobb befektetés, amivel ügyfeleinknek, partnereinknek és önmagunknak is tartozunk. Ez akkor is igaz, ha tisztában vagyunk vele, az adott gazdasági környezetben így rögösebb út vezet a sikerhez. Minden új munkatársnak elmondom, aki belép a Telenorhoz, hogy én ezt nagyon komolyan veszem. Akinek kérdése, nehézsége van, minden segítséget megkap, hogy elháríthassa az esetleges etikai kockázatokat. Ha azonban vétséget találunk, a zéró tolerancia elvét valljuk. Egy vállalat csak akkor lehet tisztességes, ha az etikai vétségeknek következménye van.” – mondta Christopher Laska, a Telenor Magyarország vezérigazgatója.

A Telenor és a Transparency International Magyarország közös, nem reprezentatív felméréséből az is kiderül, hogy a korrupcióellenes eszközök között a legelterjedtebbek a vállalati etikai kódexek. A megkérdezett cégek 86%-a rendelkezik ilyen dokumentummal, miközben jelzésértékű, hogy rendszeres etikai tréninget az összes megkérdezett cég alig több mint felénél (57%) tartanak. Az alkalmazott eszközök között elterjedt még a munkavállalók összeférhetetlenségének vizsgálata (73%) és a vállalati bejelentővonal (66%). Ugyanakkor a beszállítókkal kapcsolatban kevésbé szigorúak a cégek elvárásai. Bár a részletes átvilágítás a cégek közel kétharmadánál megtörténik (61%), azt a vállalatok kevesebb mint felénél (46%) tartják csak fontosnak, hogy a beszállítói szerződések szerves része legyen egy etikai megállapodás. Emellett a válaszadók alig pár százaléknál (3,6%) fordul elő, hogy a beszállítók részére etikai tréninget szerveznek.

grafikon

A vállalatok mérete is meghatározó tényező a korrupció elleni intézkedések terén. A kutatás eredményei alapján elmondható, hogy minél nagyobb méretű a cég, annál inkább alkalmaz korrupcióellenes eszközöket. A 2500 fő feletti cégek mindegyikénél van például etikai kódex, döntő többségük (89%) vizsgálja a munkavállalók összeférhetetlenségét és kétharmaduknál (67%) az etikai megállapodás része a beszállítói szerződéseknek.

[1] A Telenor és a Transparency International Magyarország megbízásából a Dun & Bradstreet a Figyelő Top200 kutatás részeként végzett nem reprezentatív felmérést a legsikeresebb magyar vállalatok körében a korrupció elleni megoldásokról.

 

Vajon sikerülhet? Például az, hogy a globális felmelegedés ne érje el a végzetes két Celsius-fokot a Földön? A kilencvenes években megfogalmazott mintegy 90 környezeti világcélból alig néhány teljesült (ilyen például az ólommentes benzin elterjesztése), a többi megvalósítása még előttünk áll. Vajon mit rontottunk el, mit kell másként csinálni?

A HVG a BCSDH-val (Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért) közösen, immár második alkalommal keresi a választ a fenti kérdésekre, persze elsősorban az üzleti világ szemszögéből. Ezúttal hat fejezetben – globális kihívások, energia, építészet, közlekedés, mezőgazdaság, fenntartható fogyasztás – gyűjtjük csokorba a szakértők problémafelvetéseit, megoldási javaslatait.

A kiadvány megrendelhető innen.

Az Unilever idén is megőrizte első helyét a Dow Jones Fenntarthatósági Indexén (Dow Jones Sustainability Index – DJSI) az élelmiszergyártók kategóriájában. A vállalat 14 éve folyamatosan az első helyen áll, ráadásul idén visszaszerezte vezető helyét az élelmiszer és ital alkategóriában is.

Az Unilever 2012-ben 86%-os összesített eredményt ért el a Dow Jones Fenntarthatósági Indexen, amellyel saját 2011-es eredményét is javította. A vállalat több vizsgált kategóriában a piaci átlag felett teljesített – az egészség és táplálkozás, a csomagolás és a környezeti politika kategóriákban kiemelkedően 100%-ot, az logisztikai folyamatokban 97%-ot, működésének ökológia hatékonyságban pedig 92%-ot ért el. Szakértők szerint az Unilever kiemelkedő eredménye azzal magyarázható, hogy a vállalat a fenntarthatóság eszméjét nem csak saját üzleti folyamataiba és mindennapi működésébe építette be, hanem a beszállítók és a partnerek kiválasztása során is hatékonyan alkalmazza.

„A Dow Jones Fenntarthatósági Indexe az évek során olyan fontos mutatóvá vált, amellyel a vállalati és a befektetői szféra ma már egyaránt számol. Az Unilever Fenntarthatósági Tervének szemléletmódja beépült az üzleti működésünkbe, azon törekvésünk pedig, hogy úgy növeljük forgalmunkat, hogy közben csökkentjük vállalatunk környezetterhelését, egyre inkább versenyelőnnyé válik”– nyilatkozta Paul Polman, az Unilever vezérigazgatója.

A DJF Index összeállítása során a vállalatok gazdasági, környezeti és társadalmi teljesítményét, a vállalatirányítás és a kockázatkezelés hatékonyságát, a márkázást, a hozzájárulást az éghajlatváltozás káros hatásainak enyhítéséhez, az ellátási lánc sztenderdjeit, valamint a munkaügyi gyakorlatokat egyaránt vizsgálják.

Az Index jelentősége abban rejlik, hogy miközben lehetőséget ad a vállalatoknak, hogy felmérjék mennyit fejlődtek fenntarthatósági szempontból, hasznos információt képvisel a befektetők számára is. Ugyanis, ha egy vállalat a fenntarthatóság kérdéskörét prioritásként kezeli, az felvilágosult menedzsment-gondolkodást feltételez, ami a befektetők számára vállalati értéket képvisel.

A Dow Jones Fenntarthatósági Indexről

Az 1999-ben elindított Dow Jones Fenntarthatósági Index (Dow Jones Sustainability Indexes) az első olyan globális mutató, amely a fenntarthatóságra összpontosító vezető vállalatok pénzügyi teljesítményét vizsgálja. A világ 2500 legnagyobb vállalatának csupán 10 százaléka kerül be a Dow Jones globális fenntarthatósági indexbe. Az értékelés alapját egy részletesen kidolgozott módszertan adja, amelyben a vállalatok környezeti, társadalmi és gazdasági teljesítményét mérik, figyelembe véve olyan területeket is, mint a vállalatirányítás, klímastratégia vagy ellátási lánc-menedzsment.

További információ:www.sustainability-indexes.com

Média kapcsolat:

Unilever Magyarország Kft.
Public Relations

1138 Budapest
Váci út 182.

beata.vince@unilever.com