A hazai vállalatok jelentős része nincs tisztában azzal, milyen környezeti, társadalmi és vállalatirányítási (ESG) szempontoknak kell megfelelniük. A legnagyobb kihívást a jogszabályok közötti eligazodás és az erőforráshiány jelenti számukra – derül ki az EY 53 országban, köztük Magyarországon összesen 5464 érintett bevonásával készült nemzetközi kutatásából.

A magyar válaszadók 51 százaléka nem is hallott az ESG-vel kapcsolatos jogszabályokról vagy nem ismeri azok hatásait a vállalatuk működésére, ami rosszabb a kelet-európai (40%) és globális (35%) átlageredményeknél. A kutatásba bevont magyarok közül csupán minden harmadiknak van némi rálátása a témára a saját bevallása szerint. Ehhez képest a megkérdezettek kétharmada úgy hiszi, szervezete megfelel a fenntarthatósági irányelvekre vonatkozó szabályozásoknak.

„Az eredmények alapján számos hazai társaság még mindig nem látja át, milyen jogi kötelezettségekkel néz szembe a fenntartható működés terén. Pedig ezen szempontok érvényesítése egyre inkább elengedhetetlen a vállalatok számára, hiszen a befektetői bizalom elnyerésében is kiemelt jelentőséggel bír. A megfeleléshez a szabályozási keretrendszer átfogó ismeretére és új belső folyamatok kialakítására is szükség lehet, amiben sokat segíthetnek tapasztalt külső ESG szakértők is” – hangsúlyozta Lukács Ákos, az EY Klímaváltozási és Fenntarthatósági Szolgáltatások üzletágának partnere.

A válaszadók elsősorban a jogi, a HR, a kockázatkezelési, a pénzügyi és a fenntarthatósági osztályokat tartják felelősnek az ESG-célkitűzések teljesítéséért. Egybehangzó megítélésük szerint a legnagyobb kihívást az ESG szempontokat érintő jogszabályi megfelelés jelenti a vállalatok számára. Nehézséget okoz emellett még az ESG-kezdeményezésekre fordítható erőforrások szűkössége, a teljesítmény megfelelő méréséhez szükséges adatok pontatlansága, valamint a vezetőség támogatásának hiánya.

Az adatközlést elsősorban a szabályozási környezet tanulmányozásával, a pontos fenntarthatósági célok kitűzésével, a megfelelő adathalmazok meghatározásával és begyűjtésével, valamint ellenőrzési folyamat kialakításával tennék hatékonyabbá a kutatás résztvevői.

„A tanulmány arra is rávilágít, hogy a hazai vállalatok még nem döntötték el, ki felel a szervezeten belül az ESG-vel kapcsolatos jogszabályok teljesítéséért, pedig érdemes számontartani az erre vonatkozó két legaktuálisabb és legnagyobb horderejű követelményt: mind a CSRD, mind az ESG törvény már 2025-ben kötelezi a hazai vállalatok érintett körét a 2024-es eredmények jelentéstételére. Ehhez képest kevesen fektetnek hangsúlyt a vállalati irányelvek és a jelentéstételi folyamatok kialakítására, ami az ESG, mint stratégiai prioritás hiányát is mutatja. A kötelezettségek teljesítése, valamint a felelősségi körök meghatározása és számonkérése egyértelmű vállalatirányítási kérdés” – tette hozzá Lukács Ákos.

A fenntarthatósághoz kapcsolódó jelentéstételi folyamatok alapos megtervezése és kidolgozása, valamint a hiteles adatokon alapuló, jó minőségű jelentések csökkentik a bírságok kiszabásának kockázatát és hozzájárulnak a jó vállalati reputációhoz, ezzel megerősítve és fejlesztve a munkavállalók, a szabályozó hatóságok, az ügyfelek, és befektetők bizalmát is.

A kutatásról

A 2024-es EY Global Integrity Report világszerte 53 országban, köztük Magyarországon összesen 5464 munkavállaló és igazgatósági tag megkérdezésével vizsgálta az etikus működés feltételeit.

A 2024. augusztus 15-én megjelent 13/2024. (VIII. 15.) SZTFH rendelet jelentős mérföldkövet képvisel a vállalkozások fenntarthatósági értékelésében, és a 2023. évi CVIII. törvény a fenntartható finanszírozás és az egységes vállalati felelősségvállalás ösztönzését szolgáló környezettudatos, társadalmi és szociális szempontokat is figyelembe vevő, vállalati társadalmi felelősségvállalás szabályairól és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról (ESG tv.) igazodik.

A részletszabályok alapján a kötelezett hazai vállalkozások pontos útmutatást kaptak arra vonatkozóan, hogy miként kell az ESG beszámolót elkészíteni és közzétenni. A kihirdetett változások között vannak a vállalkozások fenntarthatósági célú átvilágítási kötelezettségeire vonatkozó részletszabályok is.

Bővebb információ és részletek az alábbi linkre kattintva érhető el:

https://www.forvismazars.com/hu/hu/szolgaltatasaink/fenntarthatosagi-jelentes-esg-szabalyozas-2024/fenntarthatosagi-hirek/esg-beszamolo-reszletszabalyai

Az 1993 óta működő, papír, csomagolóanyag és higiéniai termékek nagy- és kiskereskedelmével foglalkozó vállalat számára kiemelten fontos a fenntarthatóság és a körkörös gazdaság előmozdítása. A vállalat az OptiGroup cégcsoport részeként működik.

Cégcsoport szinten 2016 óta az éves beszámoló részeként adják ki fenntarthatósági jelentésüket. Fenntarthatósági startégiájukat és 2030-ig megvalósítandó elérendő céljaikat az ENSZ Fenntartható Fejlődési Céljai közül az alábbi öt mentén fogalmazták meg: felelős fogyasztás és termelés, a nemek közötti egyenlőség, a tisztességes munka és gazdasági növekedés, a béke, igazság és erős intézmények, fellépés az éghajlatváltozás ellen.

A célok megvalósítása érdekében minden munkavállalójuk és beszállítójuk által elfogadandó Magatartási Kódexet vezettek be. Kötelező antikorrupciós és versenyjogi tréningeket tartanak és az esetleges visszaélések anonim bejelentését „whistleblowing” felületükön biztosítják. A vállalat működése összhangban van az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatában foglaltakkal.

A környezeti felelősségvállalás jegyében több törekvésüket is megvalósították az idei évben: lecserélték a kiszállító flottájukat EURO6-os motorral szerelt tehergépkocsikra, valamint kísérleti jelleggel bevezették az elektromos autós kiszállítást. Az irodahelyiségeik a Breeam in use excellent minősítéssel rendelkeznek. Termékválasztékukban jelentős arányban szerepelnek az FSC és PEFC tanúsított termékek, támogatva a felelős erdőgazdálkodást. Beszerzéseik 99%-át európai gyártóktól végzik és egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek beszállítóik fenntarthatóság iránti elköteleződésére. A vállalat rendelkezik ISO 14001-es környezetirányítási tanúsítással.

Kitűzött céljaik hatékonyabb megvalósításának érdekében csatlakoztak a BCSDH-hoz, hogy további jó gyakorlatokat ismerhessenek meg, részt vehessenek a Tanács nyújtotta szakmai tudásmegosztásban, valamint, hogy kapcsolatot építhessenek az egyesület tagvállalataival.

2023-ban indult, és három teljes évet ölel fel az a vizsgálati periódus, amelynek első éves eredményét ismertette a Lumen Park Szolnokot üzemeltető SolServices Kft. A terület élővilágát a napelempark megépítése előtt, majd a működés első éve után is felmérték az ökológus szakértők. Az ökológiai megfigyelés eredményei alapján máris elmondható, hogy a beruházási területen a növényfajok mellett nőtt a diverzitás a madarak tekintetében is: a fészkelő és területhasználó fajok száma is pozitív változásokat hozott.

Az üzembe helyezés első éve alatt máris nőtt a fajgazdagság a vizsgált területen az élővilágvédelmi felmérés friss eredményei alapján

A szolnoki Lumen Park nem csak Magyarországon, de globálisan is az első természetbarát napelempark, amelynek megvalósítása a legmodernebb eljárásokat követte fenntarthatóság szempontjából, fókuszba helyezve a növény- és állatbarát módszereket, és a több évtizedes mezőgazdasági termelés által kimerült talaj revitalizálását. Ezért is különösen nagy jelentőségű, hogy a most ismertetett ökológiai kutatás segítségével éveken átnyúlóan nyomon követhető a flóra és fauna változása, gazdagodása, bővülése a napelemparkok területén. Az egyedülálló kutatás során alapvető környezeti paraméterek (talajnedvesség, talajhőmérséklet), növényzet (fajkészlet, borításértékek), rovarok (fajkészlet, mennyiségi viszonyok) és madarak (fajkészlet, mennyiségi viszonyok, területhasználat) megfigyelése zajlik párhuzamosan több helyszínen, így az évek során részletesen összevethető eredmények és átfogóan kutatható adatbázis jön létre az élővilág változását illetően. A minden tekintetben úttörő munka a természetvédelemmel és fenntarthatósággal foglalkozó hatóságok számára is iránymutató eredményeket produkált. A vállalat a szakmai adatbázisát akadémiai kutatások számára is megnyitotta, ahol már elkészült az első tudományos munka, amely ezeken az adatokon alapul.

Az eredmények alapján elmondható, hogy a növényzet tekintetében 2023-ban a fajszám jelentősen növekedett a kezdeti állapothoz képest, a regenerálódó növényzet összborítása pedig ugyancsak jelentősnek mondható. Nőtt az értékesebb fajok borítása és a Shannon-féle fajdiverzitás mutató is a területeken. A korábban nagytáblás mezőgazdasági hasznosítás alatt álló területen immár természetközeli élőhely is megjelent, ezáltal elkezdődött a terület természetes növénytakarójának spontán kialakulása is. A területen kistáji és középtáji szinten ritkaságnak számító növény, a tengerparti kígyófű (Triglochin maritimum), illetve már védett növény is megjelent, a sziki boglárka (Ranunculus lateriflorus). A napelempark megvalósítása után megjelentek ugyan magasabb természetességű fajok, de a szántóföldi gyomok jelentős borítása és az invazív fajok terjedésének megakadályozása érdekében a 2023-ban elvetett speciális magkeverék elősegítheti további természetközeli élőhelyek kialakulását, a fajszám és diverzitás további növekedését, a nemkívánatos és invazív fajok természetes visszaszorítása mellett. A beruházási területen a napelempark megépülése után nőtt a madarak diverzitása is az alapállapot és kontroll terület felméréséhez képest, mely részben a napelemparkok nagyüzemi agrár élőhelyekkel szemben kiemelhető táplálkozóhelyi funkciójával magyarázható.

1.ábra Az alapállapot felmérés és a 2023. évi felmérések során észlelt fészkelő fajok állományadatainak összehasonlítása (fészkelő párok száma)

Az élőhelyi átalakulás miatt egyes fajok alacsonyabb egyedszámban kezdtek fészkelni [pl. mezei pacsirta (Alauda arvensis), sordély (Emberiza calandra)], míg más fajok esetében nem volt tapasztalható állományváltozás 2023-ban [pl. cigánycsuk (Saxicola rubicola)]. A fácán (Phasianus colchicus), a búbos pacsirta (Galerida cristata), a házi rozsdafarkú (Phoenicurus ochruros), a hantmadár (Oenanthe oenanthe), a mezei veréb (Passer montanus) és a barázdabillegető (Motacilla alba) is új fészkelő fajként jelent meg a beruházási területen. Nemcsak a fészkelő, hanem a területhasználó fajok állománya is nőtt a korábbi szántóföldi időszakhoz képest. A vizsgált területen 2023-ban 23 faj mintegy 697 példányát sikerült megfigyelni, több új területhasználó faj is megjelent (pl.: kékbegy, kis őrgébics, erdei pityer, kenderike). Megállapítást nyert, hogy a fokozottan védett parlagi sas, és az egyébként idén éppen az év madarának választott kerecsensólyom fészkelési sikerére nem volt hatással a napelempark létesítése. Az egerészölyv és a vörös vércse előfordulási gyakorisága pedig kifejezetten magasabb lett.

A rovarközösségek vizsgálatának eredményei azt mutatják, hogy a napelempark nem változtatta meg érdemben a terület rovarfaunájának összetételét a nagyobb rendszertani csoportok dominanciarang-struktúráját tekintve. A polarotaktikus taxonok egyedei egyenlően oszlottak meg a napelemparkon belül és kívül (egy-egy egyed), ami arra utal, hogy a polarotaktikus rovarok tömegével nem vonzódnak a napelemparkokhoz, a teljes fogott rovaranyagban arányuk 2023-ban mindösszesen 0,15% volt.  A legnagyobb számban fogott taxonok 2020-hoz hasonlóan a legyek (Diptera, 51,79%), a hártyásszárnyúak (Hymenoptera, 22,54%), a bogarak (Coleoptera, 17,29 %) és a szipókás rovarok (Hemiptera, 5,98 %) voltak. Összességében megállapítható, hogy az alapállapothoz képest a területen a rovarok egyedszáma nőtt.

A környezetet nem kizsákmányoló, megújuló energiatípusok közül a napenergia az egyik legjelentősebb fenntartható erőforrásunk, így érthető, hogy egyre nagyobb szerepet kap a hazai energiatermelésben. Mindemellett a napelemparkok kifejezetten alkalmasak lehetnek az élővilág védelmére és a fajgazdagság növelésére. Különösen nagy előnyük ezeknek a létesítményeknek az, hogy megfelelő kialakítás és minimális kezelés, beavatkozás mellett a megépítésüket követő két-három évtizedre szinte zavartalan életteret biztosítanak mind a növény-, mind pedig az állatvilág számára, és ennek köszönhetően elősegítik és növelik a biológiai sokféleséget. Ezeket a területeket nem használják mezőgazdasági termelésre, nem szántanak, nem vetnek és nem permeteznek rajtuk különféle vegyszerekkel. Ennek eredményeként a növény- és állatvilág itt néhány év elteltével már jól fejlődik és rendkívül változatossá válik. Fontos azonban, hogy a természetbarát újgenerációs napelemparkok kialakítása tervezetten, előre lefektetett alapelvek és gyakorlatok mentén történjen. Ennek érdekében a SolServices Kft., szakemberekkel és szakmai szervezetekkel összefogva egy részletes szakmai útmutatót is összeállított, amely alapján más napelempark fejlesztők is képesek lesznek a helyi adottságaikat figyelembe véve környezetbarát parkok létesítésére. „Fontos hangsúlyozni, hogy egy rendkívül sokszínű, eltérő szakmai hátterű és nemzetiségű csapattal értük el mindezt, akikkel mindig a konkrét megoldások megtalálását és tényleges megvalósítását tűzzük ki célul, ezzel pedig egy-két lépéssel mindig a piac előtt járunk” – tette hozzá a ökológiai megfigyelés elsőéves kutatási eredményeinek ismertetésekor dr. Farkas Gábor, a SolServices Kft. ügyvezetője.