A Lidl Magyarország pályázatot hirdetett általános iskolai osztályok számára, hogy a farsangi ünnepléshez kapcsolódva kreatív és környezettudatos megoldásokat mutassanak be. A pályázatokban olyan szempontokat értékelt a vállalat, mint például otthon készített jelmezek, a hulladékminimalizálás, a fenntarthatóbb ételek előtérbe helyezése vagy a gyermekek edukálása.

A felhívásra számos pályázat érkezett országszerte, ami azt mutatja, hogy több száz diák ünnepelte a farsangot úgy, hogy közben a környezet védelmére is figyelt. A pályázatokból kiderült, hogy sok szülő és pedagógus is aktívan részt vett a fenntartható ünneplés megvalósításában. Jelmezcsereberék, saját készítésű dekorációk és edukáció a környezettudatosságról – ezek mind jól megfértek a vidámság mellett.

A legkörnyezettudatosabb alsó tagozatos osztály a Tiszakécskei Református Általános Iskola 1. b osztálya lett, a felső tagozatban pedig a Nagypeterdi Általános Iskola 6. osztálya nyert.

Az áruházlánc szívből gratulál a nyerteseknek és hálás minden pályázónak a részvételért.

Bővebben a pályázatról: www.lidl.hu/farsang

 

 

 

 

Rendkívüli figyelem övezi a 2025. február 26-án az Európai Bizottság által nyilvánosságra hozott Omnibusz jogalkotási csomagot, amelynek részeként az EB javaslatot tett a vállalatok fenntarthatósági jelentéstételét szabályozó irányelv, a CSRD (Corporate Sustainability Reporting Directive), a vállalatok fenntarthatósági átvilágítását szabályozó irányelv a CSDDD (Corporate Due Diligence Directive), az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmus, a CBAM (Carbon Adjustement Mechanism), valamint a vállalatok tevékenységének környezetbarát mivoltát osztályozó EU Taxonómiarendelet módosítására, az „Egyszerűbb, könnyebb, gyorsabb: az uniós szabályozás versenyképességre való alkalmassá tétele” jeligére.

A kezdeményezés előzménye, hogy 2025. január 29-én Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke bemutatta a „Versenyképességi iránytű az EU számára” című dokumentumát, amelyben meghatározta a második jogalkotási ciklusának fő prioritásait, a 2024-es Budapesti Nyilatkozatra építve.

A most nyilvánosságra hozott módosítási javaslatcsomag fenntarthatósági jelentéstételi szempontból talán legfontosabb eleme, hogy megemelné a CSRD jelentéstételre kötelezett vállalkozások méretküszöbét, meghagyva az önkéntes jelentéstétel lehetőségét a kisebb vállalkozások számára. A Bizottság fontos stratégiai célnak tartja ezt témát, és bízik abban, hogy továbbra is jelentős számban készülnek majd ebben a körben is a CSRD-on alapuló fenntarthatósági jelentések. A javaslat arra is kitér, hogy a jelenlegi kötelező jelentéstételi határidő kezdete két évvel kitolódjon a második és harmadik körben érintett vállalatok esetében. A kezdeményezésben ígéret szerepel arra, hogy az EFRAG felülvizsgálja a jelenlegi ESRS-eket és a hatókörben lévő vállalkozások számára további könnyítéseket vezetnek be egyes adatpontok önkéntessé tételével, míg az önkéntes jelentéstételre továbbra is a KKV-k számára 2024-ben elkészült önkéntes jelentéstételi standardokat (VSME) lehetne alapul venni, ami ugyancsak sorvezetőként szolgálna a vállalkozások számára az értékláncban működő szereplőktől történő adatgyűjtéshez. A javaslat alapján az EU eltekintene a még nem publikált szektor-specifikus standardoktól is. Fontos viszont, hogy ugyanakkor megmaradna a kettős lényegesség fogalomrendszere és módszere.

Emellett a javaslat kitér a jelentéstételi követelmények és a befektetők adatigényeinek jobb összehangolására, aminek következtében az ESRS szerinti közzétételi követelmények várhatóan szinkronba kerülnek az SFDR-ben (Sustainable Finance Disclosure Requirement) szereplő fő mutatókkal.

A kezdeményezés az EU Taxonómiarendelet módosítását is indítványozza, amelynek szintén központi eleme a jelentéstevők körének szűkítése oly módon, hogy a legnagyobb 1000 fő és 450 millió EUR árbevétel feletti vállalkozások számára továbbra is kötelező lenne közzététel, ugyanakkor önkéntes közzétételi lehetőséget biztosítva a kisebb vállalatok számára abban az esetben, ha deklarálni kívánják részleges vagy nem igazodó tevékenységeiket. A módosítás szándékolt célja, hogy csökkentse azon vállalkozások adminisztrációs terheit, akik jellemzően részben vagy nem igazoló tevékenységeket folytatnak.

A CSDDD kapcsán lényeges módosítási javaslat, hogy szűkítené az irányelv hatályát a közvetlen beszállítókra és érdekelt felekre, és eltolná a legnagyobb vállalatokra meghatározott alkalmazási határidőt egy évvel, 2028. július 26-ra, illetve előbbre hozná a tagállami implementáció határidejét 2026. július 26-ra. Korlátozná a beszállítók felé feltehető kérdések mennyiségét, ami pedig a kockázatértékelést illeti, 5 éves gyakoriságú felülvizsgálatot várna el a jelenlegi éves helyett. Emellett, többek között javaslat szerepel az éghajlatváltozási átállási tervkészítési kötelezettség módosítására, valamint a beszállítói szerződések megszüntetése helyett, lehetőség lenne azok felfüggesztésére.

A CBAM esetében javasolt egyszerűsítések elsősorban a kis volument beszállító importőröket érintenék, oly módon, hogy őket mentesítené a kötelezettségek alól, ugyanakkor a kibocsátás 99% százalékáért felelős vállalatokat továbbra is a rendelet hatálya alatt tartaná.

Fontos kiemelni, hogy az Omnibusz javaslat sorsa várhatóan hosszasan elhúzódó egyeztetések és viták eredményeképp fog eldőlni az Európai Parlamentben és az Európai Tanácsban. A végleges verziót az EU Hivatalos Lapjában hirdetik majd ki, és csak azt követően emelhető át a tagállami joganyagba. A tagállamoknak 12 hónap áll rendelkezésükre a nemzeti jogba való átültetésre. A vállalkozások kötelezettségeit a mindenkori hatályos jogszabályok, így Magyarországon a számviteli és az ESG törvény előírásai szabályozzák közvetlenül.

Továbbá fontos látni, hogy Magyarország a fenntarthatósági témakör szabályozásában az élenjárók között van, így jelenleg is előremutatóbb helyi szabályozással rendelkezik a jelenlegi EU-s minimumelvárásokhoz képest.

 

 

 

 

 

A globális trendekkel összhangban teljesítenek a vezető magyarországi vállalatok a fenntarthatósági jelentéstétel területén. 2024-ben több mint háromnegyedük tett közzé ilyen beszámolót. Ez megfelel a világátlagnak, ha pedig a karbonkibocsátási célok közzétételét vagy a lényegességi felmérés gyakorlatát nézzük, ott akár az átlag felett is teljesítenek ezek a cégek állapítja meg elemzésében a KPMG.

Nyakunkon a CSRD – 2025-től még több vállalatot érint az Európai Unió vállalati fenntarthatósági jelentéstételi irányelve (Corporate Sustainability Reporting Directive), és jövőre tovább bővül a kör. De mennyire készültek fel erre a cégek? A KPMG 2024-es felmérése a fenntarthatósági jelentéstételről (Survey of Sustainability Reporting 2024) azt mutatja, hogy a top vállalatok ma már nem csak elfogadják a fenntarthatósági gyakorlatokat, hanem egyre nagyobb mértékben be is építik azokat alapvető üzleti stratégiájukba. Sok cég pedig már azelőtt lép, hogy erre köteleznék.

A KPMG elemzése a világ 250 legnagyobb vállalatának (G250), illetve 58 ország – köztük hazánk – top100 cégének adatait vette alapul (N100). A felmérés tehát 5800 vállalat nyilvánosan elérhető adatait veti össze, akárcsak a 2022-es kutatás, és elsősorban a 2023. július 1. és 2024. június 30. között közzétett jelentésekre támaszkodik. A magyarországi elemzés kapcsán lényeges, hogy a legtöbb, top100-ban szereplő adatszolgáltató vállalat külföldi tulajdonban van, és anyavállalatán keresztül jelent, így a hazai eredmények nem kizárólag az itthon tett lépéseket tükrözik.

 

A globális összkép

A KPMG 2024-es összesítése szerint a fenntarthatóságról való jelentéstétel és a szén-dioxid-kibocsátási célok kitűzése a szokásos üzletmenet részévé vált. A G250 vállalatok 96 százaléka és az N100 vállalatok 79 százaléka tett közzé fenntarthatósági jelentést. A jelentéskészítés aránya szinte azonos volt a két évvel ezelőtt mérttel, annak ellenére, hogy a fokozatosan bevezetett CSRD irányelvnek megfelelően egyre több nagyvállalatot érint a kötelező jelentéstétel.

A legnépszerűbb szabvány a friss elemzés szerint továbbra is a Global Reporting Initiative (GRI) ezt használta a G250 vállalatok 77 százaléka, a top100-ak körében pedig 71 százalékra emelkedett ez az arány. Világszinten a Sustainability Accounting Standards Board (SASB) és a tőzsdei iránymutatások használata is nőtt, de ezek összességében elmaradnak a GRI-től. Ez utóbbi alkalmazása azonban a következő években várhatóan csökkeni fog, hiszen sok vállalatnak kell áttérnie a CSRD jelentéstételi szabványára, az ESRS-re (European Sustainability Reporting Standards). A CSRD egyelőre a vállalatok egy kezdeti csoportját érinti a 2024. december 31-én végződő pénzügyi évre vonatkozó jelentések tekintetében, és néhány vállalatnak 2029-ig kell közzétennie az első megfelelő beszámolót. Néhány – főként európai székhelyű vagy európai tevékenységet folytató – vállalat azonban már most is készül erre; a kutatásban részt vevő európai cégek csaknem fele már most is az uniós elvárások alapján tesz közzé adatokat.

Lényegességi értékelést mind a G250, mind az N100 csoport csaknem négyötöde alkalmaz. A G250-es vállalatok nagyobb valószínűséggel használnak kettős lényegesség szerinti elemzési folyamatokat, amelyek mind a társadalomra és környezetre, mind a pénzügyi teljesítményre gyakorolt hatást értékelik. A kettős lényegesség (Double Materiality Assessment–DMA) a CSRD-nek való megfelelés egyik sarokköve, így azok közül, akik ezt már bevezették, azért tették, hogy felkészüljenek annak kötelezővé válására.

Biológiai sokféleséget érintő kockázataikról a G250, illetve az N100 csoport tagjainak mintegy fele számolt be, ez duplája a négy évvel ezelőtti aránynak, bár az utóbbi két évben a növekedés lassabb volt. A G250 vállalatainak csaknem háromnegyede az éghajlatváltozással kapcsolatos pénzügyi közzétételi munkacsoport ajánlásainak megfelelően számol be az éghajlati kockázatokról. Mivel a TCFD kulcsfontosságú input volt mind az ISSB sztenderdek, mind az ESRS kidolgozásában, az, aki már lépett, előnyben van az új sztenderdek átvételekor.

 

A magyarországi top100

A KPMG összesítése szerint a száz vezető magyarországi cég (H100) gyakorlata összhangban áll a globális trendekkel. Az vizsgálati év során 78 százalékuk tett közzé fenntarthatósági jelentést (ezek többsége csoportszinten, konszolidált alapon készült). A 11 legnagyobb magyarországi ágazat közül a legmagasabb jelentéstételi arányt egyebek mellett az autóiparban, illetve a gyógyszeriparban érték el, itt a vállalatok 100 százaléka számolt be fenntarthatósági teljesítményéről.

A magyar vállalatok esetén a GRI alkalmazása 2022-hez képest 11 százalékkal nőtt, 2024-re 86 százalékuk használta a szabványt, míg a SASB veszített népszerűségéből. A CSRD implementálása a magyar számviteli törvénybe várhatóan jelentős előkészítő lépéseket követel meg, így a GRI használatát várhatóan a szabvánnyal szoros kapcsolatban lévő, de mégis eltérő ESRS-ek használata váltja fel.

A vállalati fenntarthatósági jelentések független fél általi tanúsítása is egyre gyakoribb. A CSRD fokozatosan teszi 2024-es pénzügyi évtől kötelezővé a független tanúsítást, kezdetben csak korlátozott bizonyosságot ír elő. A független tanúsítást szerző vállalatok aránya 2024-re a G250-es körben 69 százalékra, az N100 vállalatok körében pedig 54 százalékra emelkedett. A jelentést készítő magyar vállalatoknál ez az arány 67 százalék, amely az 59 százalékos európai átlag felett van. Itt azonban meg kell jegyezni, hogy a tanúsítás nagyrészt csak a jelentések bizonyos részeire terjed ki, a teljes jelentés hitelesítése még nem elterjedt gyakorlat, Magyarországon például ez csupán 40 százalék volt.

2024-ben a magyar top100-as vállalatok 90 százaléka végzett valamilyen lényegességi felmérést a fenntarthatósági jelentés megalapozásához. Ebben a tekintetben a magyar vállalatok az átlag felett teljesítenek. A fenntarthatósági információkat közzétevő magyar vállalatok 65 százaléka az éghajlatváltozást, 64 százaléka a társadalmi kockázatokat, 62 százaléka pedig a vállalatirányítási kihívásokat jelölte meg potenciális üzleti kockázatként éves vagy integrált jelentésében. Ez 2022-hez képest minden területen növekedést jelent.

Egyre nagyobb fókuszt kapott a kettős lényegességi koncepció is. Ezt a CSRD már kötelező elvárásként fogalmazza meg, de sok nagyvállalat már előbb megkezdte az alkalmazását. Magyarországon jelenleg a top100 vállalatok 41 százaléka alkalmaz ilyen típusú elemzést, némiképp elmaradva a 45 százalékos európai átlagtól.

A szén-dioxid-kibocsátás csökkentése évek óta a prioritások közé tartozik. A CSRD-ban is kiemelt szerepet kapnak az üvegházhatású gáz kibocsátási célkitűzések és a dekarbonizációs stratégiák. Hazánkban 2024-ben a jelentést készítő top100 vállalatok 92 százaléka rendelkezett karbonkibocsátási célkitűzésekkel, ez az arány 2022-ben még csak 70 százalék volt. A magyar vállalatok ezzel a világ top100-as cégeinek 80 százalékos átlaga felett teljesítettek.

A biodiverzitás csökkenésére egyre több vállalat tekint üzleti kockázatként. Az elmúlt a négy év alatt Magyarországon több mint háromszoros növekedést mutatott ki a KPMG: idén már a top100 jelentő vállalat 53 százaléka volt ilyen véleményen.

A száz vezető magyar vállalat tehát összességében a globális trendeknek megfelelően halad a fenntarthatósági jelentéskészítés terén, a karbonkibocsátási célok közzététele és a lényegességi felmérés gyakorlata tekintetében pedig az átlag felett teljesít. A KPMG meglátásai szerint azonban a legtöbb nagyvállalatnál komoly erőfeszítésekre lesz szükség, hogy 2025-ben megbirkózzon a tovább növekvő elvárásokkal. Mindezek a kihívások pedig a nagyvállalati szegmens mellett a kis-és középvállalatok világába is begyűrűznek idővel.

Nagy Julianna, a KPMG szenior menedzsere, a kutatás eredményeihez hozzátette: „Az első ESRS jelentések hamarosan kijönnek, és ezek várhatóan jelentős hatással lesznek a jövőbeni trendekre, mivel az új standard az eddiginél jóval átfogóbb beszámolást vár el a vállalatoktól az azonosított fenntarthatósági témák esetében a vállalatirányítás, stratégia, célkitűzések és kapcsolódó mutatószámok, valamint a hatások-, kockázatok és lehetőségek kezelése területén egyaránt.”

 

 

 

 

 

 

Egy magyar innováció, a Master Good cégcsoport BioFer névre keresztelt, granulált baromfi trágyájával feléleszthető a talajélet, ráadásul többlettámogatást is kaphat az, aki elkötelezi magát a szisztematikus talajjavítás mellett.

„Védjük meg a talajt az utódainknak! Ez vezérelt minket, amikor termékeinket fejlesztettük” – hangsúlyozza id. Bárány László, a Master Good cégcsoport tulajdonosa. „A talaj egy természeti erőforrás. Egyik legfontosabb alkotó része, annak szerves anyaga. Európában és hazánkban is az elmúlt évtizedekben drasztikus mértékben csökkent a talajok szervesanyag készlete. Rendszerünk egy olyan megoldást kínál, mely alkalmas arra, hogy a gazdák elkezdjék a talajéletet feléleszteni, termékeinkkel koncentráltan tudják pótolni a szerves anyagot. …”

A talajjavítás kulcsa a megfelelő mennyiségű és minőségű szervestrágya használata.

Magyarországon az állatállomány a magas takarmányáraknak és az aszályoknak köszönhetően nem növekszik, sőt a sertés szerény mértékben csökken, a baromfi évi 2-3 százalékos növekedési ütemmel gyakorlatilag elhanyagolható, a szarvasmarhatartás, ami szintén képes szerves trágyát előállítani, a jelenlegi körülmények között nem növelhető. Tehát a talajjavításhoz szükséges szervesanyag pótlás a következő években, évtizedekben kiegészítésre szorul.

Ezért van szükség szerves trágyára. A BioFer pedig az állandóan elérhető, 7 termékből álló kínálata mellett egy speciális terméket is kínál. A személyre, pontosabban termőtalajra szabható szerves trágyát. 

A Master Good cégcsoport 10 évvel ezelőtt kezdett hozzá a fejlesztéshez, nyírjákói üzemük  Magyarország piacvezető szerves trágyáját készíti, a tervek szerint pedig 3 év alatt Európa legnagyobb szerves trágya gyárává válik. Jelenleg 7 terméket, köztük 4 bio minősítésű terméket kínálnak. Tavaly közel 30 ezer tonna trágya került értékesítésre. Termékeiket 2025. május 31-ig a 2024-es árakon kínálják, ezzel ösztönözve a gazdákat termékeik kipróbálására és az uniós támogatás igénybevételére.

„A BioFer különleges ajánlata fontos üzenetet közvetít a felhasználók felé: a gazdák előbb vizsgálják meg, az adott talaj összetételét, vizsgálják meg, milyen makró és mikró elemekből hiányzik a megfelelő mennyiség, illetve ezek milyen minőségben állnak rendelkezésre. Mi készek vagyunk az adott talajtípusra legyártani azt nekik. Épp úgy, mint egy úri szabóság méret utáni gyártás esetén – mondja id. Bárány László –, mi is képesek vagyunk 10 tonna feletti megrendelésnél, a szükséges beltartalmi összetételben, a talaj igényeinek megfelelő finomhangolással, receptúrázással beállítani a tápanyagszintet, mely az adott termőhelyi terület és az ott termeszteni kívánt növényi kultúra számára optimális. Szerencsére egyre többen élnek a lehetőséggel, ugyanis cégünk, a Baromfi-Coop Kft. saját központi laboratóriuma akkreditációval rendelkezik mind talajkémia, mind talaj mikrobiológia területén, tehát képesek vagyunk a behozott minták alapján, a minta beérkezését követő ötödik-hatodik napon eljuttatni a termelőhöz a mért beltartalmi értékeket, mellékelve egy olyan ajánlást, amivel azon talajtípusnál biztonságosan el lehet kezdeni a tápanyagok visszapótlását, a talajélet javítását.”

Ami hazánk termőtalajaival történik, sajnos nem elszigetelt eset: az Európai Unió felismerte, hogy a szántóföldek és a különböző növényi kultúrák talajainak tápanyaggazdálkodása az egész kontinensen nagyon rossz irányt vett. Az egyoldalú műtrágyázás miatt a talajok elsavanyodtak, a talajélet haldoklik. Az Európai Unió erre vonatkozóan több irányelvet fogalmazott meg és szerencsére Magyarország is magáévá tette ezeket az ajánlásokat, így ez év januárjától a BioFer termékcsaládot és a hozzá hasonló hatásmechanizmussal bíró termékeket, besorolták a talajjavító, talajkondicionáló termékek sorába. Aki igazoltan ilyen terméket használ, az a földalapú támogatásán kívül többlettámogatást igényelhet, melynek mértéke hektáronként 5 és 10 ezer forint között van. Ezt a támogatást természetesen igényelni kell, nem jár automatikusan. Azok a gazdák jogosultak a talajkondicionálószerek használata utáni többlettámogatásra, akik számlával tudják igazolni, hogy ilyet vásároltak és használtak.

Van, amikor két világ találkozása nem kompromisszumot, hanem új lehetőséget szül. A Pulse of Green digitális fenntarthatósági platform és a Szobi József Attila Művelődési Ház és Szabadidő Központ együttműködése épp ilyen inspiráló példa – egy olyan kezdeményezés, ahol a technológiai innováció nem eltávolít a közösségtől, hanem épp ellenkezőleg: közelebb hoz egymáshoz, összeköt múltat és jövőt, helyi értékeket és globális szemléletet.

A projekt a szobi Szent György-napi ünnepséghez kapcsolódik (2025. április 24.), és már most megmutatja, hogy a digitális transzformáció képes új életet lehelni a közösségi eseményekbe – miközben megőrzi azok szellemiségét. A két partner együtt dolgozik azon, hogy a fenntarthatóság, az élményalapú tanulás és az értékmegőrzés ne csak fogalmak maradjanak, hanem a hétköznapi élet részeivé váljanak.

A projekt modellértékű lehet vállalati, civil és közszféra együttműködések számára is, hiszen:

  • A kulturális intézmény biztosítja a helyi közösségekhez való autentikus kapcsolódást;
  • A digitális platform eszközt ad a kezünkbe a tanulásra, érzékenyítésre és az elérés kiterjesztésére;
  • A lakosság nem passzív célcsoport, hanem aktív, cselekvő részese a digitális közösségformálásnak.

Ez a kezdeményezés valós példát mutat arra, hogyan lehet a technológiát az emberi kapcsolatok szolgálatába állítani. Hogyan válhat a közösségi szerepvállalás élményalapúvá, személyessé, és hosszú távon is fenntarthatóvá. Hogy miként lehet a helyi értékekre építeni egy új, jövőálló társadalmi működésmódot – amit érdemes nemcsak figyelni, hanem tanulni is belőle.

További információ: https://szob.pulseofgreen.com

 

 

 

 

Az idei Workmonitor riport egy új munkahelyi értékrendet tár fel, ahol a siker már nem csak arról szól, hogy mit csinálunk, hanem arról is, hogy miért, hogyan és kikkel érjük el.

Ez az új értékrend, amely a munka jövőjét alakítja, három pilléren nyugszik:

🙋 Személyre szabottság – a munkavállalók azt szeretnék, ha a munka összhangban lenne egyéni értékrendjükkel, ambícióikkal és életkörülményeikkel. A munkáltatók kezdenek felzárkózni ehhez, 32%-uk már a személyre szabott készségfejlesztést és a karrierlehetőségeket helyezi előtérbe.

🤝 Közösség – az összetartozás érzése elengedhetetlen a jó teljesítményhez, a jólléthez és a támogató munkahelyi környezethez. Mégis, világszerte a munkavállalók 44%-a mondta azt, hogy tavaly a mérgező munkahelyi környezet miatt hagyta ott a munkahelyét – ez figyelmeztető jel a vezetők számára.

🧰 A jövőhöz igazodó képzettség – a jövőre vonatkozó készségek fejlesztése ma már sok munkavállaló számára döntő fontosságú. A munkáltatók közel 90%-a egyetért azzal, hogy a képzés kritikus fontosságú, de több mint fele továbbra sem tudja, hogyan valósítson meg hatékonyabb képzési programokat.

A munkáltatók küldetése egyértelmű: ha felkarolják ezt az új értékrendet, és összehangolják a munkavállalói elvárásokat az üzleti prioritásaikkal, erősíthetik csapataikat, nőhet a termelékenység, és könnyebben bevonzhatják és megtarthatják a versenyképesség megőrzéséhez szükséges munkaerőt.

📖 Töltse le a magyar adatokat is bemutató teljes riportot, és fedezze fel azokat a megvalósítható meglátásokat, amelyek segíthetnek biztosítani a szükséges munkaerőt vállalkozása számára: ➡️ kattintson és töltse le most.

Fontos mérföldkövet ért el a fenntarthatóság terén a VINCI Airports hálózat részeként működő Budapest Airport. A Budapest Airport leányvállalata, a Repülőtéri Üzemanyag Kiszolgáló Kft. sikeresen teljesítette azon audit feltételeit, amely lehetővé teszi a fenntartható repülőgép-üzemanyag (sustainable aviation fuel, SAF) használatának bevezetését a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren. A tanúsítás előfeltétele annak, hogy a vonatkozó előírásnak megfelelően a repülőtér-üzemeltető 2025. január 1-jétől minimum 2% részarányú fenntartható légijármű üzemanyagot biztosítson a légitársaságoknak.

A repülőtér-üzemeltetők számára jelenleg az egyik legnagyobb kihívást a légi mobilitás iránti kereslet növekedésének és az éghajlat védelmének összeegyeztetése jelenti. A repülőterek közvetlen kibocsátásainak csökkentése érdekében végrehajtott intézkedéseken (például az energiahatékonyság növelése, a járművek villamosítása, a megújuló energiaforrások fejlesztése stb.) túlmenően rövid-és középtávon jelenleg a fenntartható repülőgép-üzemanyag (sustainable aviation fuel, SAF) bevezetése és minél szélesebb körű használata jelentheti az egyik megoldást a repülőtéri, úgynevezett Scope 3 kibocsátások terén, a légijárművek kibocsátásainak csökkentése révén.

A Budapest Airport 2023-ban tesztelte a SAF kereskedelmi használatát a MOL-lal, a Wizz Airrel és a RÜK Kft.-vel együttműködve, azzal a céllal, hogy a Budapest Airport üzemanyag-ellátórendszerét felkészítse a 2025-ben életbe lépő SAF-használati kötelezettségre, amelynek értelmében – bizonyos forgalmat meghaladó repülőterek esetében – a repülőtér-üzemeltetőknek az idei év elejétől minimum 2% részarányú fenntartható légijármű-üzemanyagot kell biztosítania a légitársaságoknak. A kötelezettség teljesítéséhez szigorú fenntarthatósági követelményeknek kell megfelelni, amit a Budapest Airport leányvállalata, a RÜK Kft. tavaly novemberben sikeresen teljesített, és ezzel együtt megszerezte a szükséges ISCC EU tanúsítványt.

A SAF gyártás alapanyaga többek között máshol nem hasznosítható növényi vagy állati zsiradék, amelyet speciális folyamatok során alakítanak át prémium minőségű megújuló termékké, így csökkentve a repülőgépek által kibocsátott üvegházhatású gázok mennyiségét. A fenntartható módon előállított, új generációs üzemanyag tiszta formában az életciklusa során akár 80%-kal csökkentheti az üvegházhatású gázok kibocsátását a fosszilis repülőgép-üzemanyag használatához képest. A légijárművekkel, hajtóművekkel és az üzemanyagtöltő rendszerekkel való kompatibilitás biztosítása érdekében a SAF jelenleg legfeljebb 50%-ban keverhető hagyományos fosszilis alapú kerozinnal. A fenntartható légijármű-üzemanyag a meglévő repülőtéri infrastruktúrával is kompatibilis, így használatához minimális beruházásokra van szükség.

„A fenntartható repülőgép-üzemanyagnak nagyságrendileg 80%-kal kevesebb a szén-dioxid kibocsátása a hagyományos kerozinhoz képest, így jelentős mértékben hozzájárulhat a légiközlekedési szektor dekarbonizációjához” – hangsúlyozta Francois Berisot, a Budapest Airport vezérigazgatója, aki azt is kiemelte: „A budapesti légikikötőben elérhetővé váló fenntartható repülőgép-üzemanyag rendkívül fontos mérföldkő, és a jövőben nagymértékben segítheti a Budapest Airport közvetett, a vállalati értéklánc tevékenységéből fakadó karbonkibocsátás csökkentését.”

A közvetett kibocsátás csökkentésén túlmenően és a VINCI Airport környezetvédelmi politikájával összhangban a Budapest Airport kiemelt célja, hogy legkésőbb 2030-ig több mint 90%-kal csökkentse a repülőtér közvetlen tevékenységéből származó szén-dioxid kibocsátást és elérje a Repülőterek Nemzetközi Tanácsa (ACI Europe) Repülőtéri Karbon Akkreditáció 5. szintjét, amely tanúsítja, hogy a közvetlen kibocsátásai (Scope 1 és 2) tekintetében a légikikötő elérte és fenntartja a nettó nulla szén-dioxid-kibocsátást, a közvetett kibocsátási forrásokat (Scope 3) pedig megfelelően kezeli.

Az Európai Unió által kezdeményezett ReFuelEU Aviation intézkedés célja a 2030-ra kitűzött 55%-os kibocsátáscsökkentés elérése. Az intézkedés követelményeket támaszt a légiüzemanyag-szállítókkal szemben, hogy fokozatosan növeljék az uniós repülőtereken szállított hagyományos légiüzemanyagba kevert SAF-tartalom arányát. A RefuelEU direktíva előírásai alapján (bizonyos forgalmat meghaladó repülőtereken) 2025.01.01-től kötelező minimum 2% részarányú fenntartható légijármű üzemanyagot biztosítani a légitársaságok részére.

A sajtóközlemény nem feltétlenül tükrözi az Európai Unió hivatalos álláspontját. Az itt található információkért és nézetekért a szerző kizárólagos felelősséget vállal.

Alapítása óta, azaz már több mint 30 éve a SPAR Magyarország számára a társadalmi felelősségvállalás, a jótékonysági ügyek támogatása a vállalati kultúra fontos része. A cég sok ezer rászoruló családot segít tanszer- és tartós élelmiszergyűjtéssel, miközben egészségügyi és állatvédő szervezeteket, valamint kulturális és sportprogramokat is támogat. Az elmúlt évben a SPAR közel 220 millió forintot fordított ezekre a célokra.

Együttműködésben a nehéz sorsú családokért

A SPAR és stratégiai partnere, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat 2024-ben negyedik alkalommal szervezte meg az Adni Öröm! tanszergyűjtő akciót, amelynek keretében az áruházak vásárlói összesen mintegy 71 ezer tanszerrel segítették nehéz sorsú családok iskolakezdését. A támogatók 1,4 millió forint értékű adománykártyát is vásároltak, és az összegből ugyancsak iskolaszereket juttatott el rászorulókhoz a Szeretetszolgálat. A SPAR ezen felül egymillió forinttal támogatta a kezdeményezést.

A vállalat és a Magyar Máltai Szeretetszolgálat 28. alkalommal megszervezett karácsonyi Adni Öröm! tartósélelmiszer gyűjtésének eredményeképpen pedig több mint 26 ezer élelmiszercsomag jutott el hátrányos helyzetű emberekhez az ünnep előtt. A SPAR és INTERSPAR üzletek vásárlói 223 tonna élelmiszerrel járultak hozzá a gyűjtéshez, és csaknem 5,5 millió forintért vásároltak adománykártyát, melyet a SPAR Magyarország további 5 millió forinttal egészített ki. Ebből az összegből a Szeretetszolgálat szintén élelmiszereket vásárolt.

A Magyar Máltai Szeretetszolgálat az ország egyik legszegényebb településén, Tiszaburán 2019 óta vászon bevásárlótáskákat állít elő a SPAR országos hálózata számára. A Máltai Manufaktúra varrodájában az elmúlt hat évben a szervezet több mint 424 ezer táskát gyártott nehéz sorsú emberek bevonásával, akik számára a program képzést és munkahelyet is biztosít.

A stratégiai partnerség keretében ezen felül 66 SPAR áruházból 2024-ben több mint 1,1 millió kilogrammnyi, az értékesítésből kivont, de fogyasztásra még alkalmas élelmiszert, zöldséget-gyümölcsöt adott át a vállalat a Szeretetszolgálatnak, ahonnan ezek ugyancsak rászorulókhoz jutottak el.

A SPAR és INTERSPAR üzletekben, illetve a SPAR online shopban 2024-ben is megvásárolhatóak voltak a Magyar Máltai Szeretetszolgálat 200 és 500 Ft-os adománykártyái. A megvásárolt kártyák összege a kezdeményezés indulása óta meghaladta az 50 millió forintot. Emellett minden egyes SPAR és INTERSPAR áruházban megvásárolt ingvállas lebomló szatyor árából a vállalat 1 forintot továbbít a Szeretetszolgálatnak. Ennek köszönhetően 2024-ben több mint 10 millió forinttal támogatta a szervezet munkáját a SPAR.


A SPAR kiáll az állatvédelem mellett

Az üzletlánc több mint egy évtizede segíti a magyarországi állatmenhelyeket a kereskedelmi forgalomból kivont, de az állatok élelmezésére még hasznosítható termékek felajánlásával. Az elmúlt évben a vállalat 156 szervezetnek több mint 2900 tonna élelmiszer-adományt adott át.

Az áruházlánc szorosan együttműködik az Országos Állatvédőrség Alapítvánnyal is. A közösen szervezett Mancs a bajban! állateledel-gyűjtési hétvégén az INTERSPAR üzletek vásárlói közel 12 ezer konzervet és 9500 kilogramm száraz tápot ajánlottak fel. Ezeken felül nagy mennyiségű állatfelszerelés és tisztítószer is összegyűlt. A SPAR pedig további 1 millió forintot ajánlott fel az Országos Állatvédőrség Alapítvány számára.

A vállalat egész évben lehetőséget biztosít az állatvédő és állatmentő civil szervezeteknek, hogy a SPAR és INTERSPAR üzletekben gyűjtéseket szervezzenek.
107 országból érkeztek futók a SPAR Budapest Maraton® Fesztiválra

39. alkalommal startolt el 2024 októberében az ország legnagyobb, egyben legrégebbi futóversenye, a SPAR Budapest Maraton® Fesztivál. A SPAR névadó szponzorként 2008 óta támogatja a rendezvényt és népszerűsíti az egészséges életmódot, a mozgás szeretetét. A főváros legszebb részeit érintő versenyen 107 országból mintegy 30 ezer résztvevő állt rajthoz, különböző versenyszámokban. A SPAR-munkatársak ingyen nevezhettek a versenyre, a társadalmi felelősségvállalás jegyében pedig a vállalat minden rajthoz álló kolléga után 2000 forinttal segítette az Utcáról Lakásba! Egyesületet.


Őshonos fák ültetésével kompenzálta rendezvényei karbonlábnyomát a SPAR

2024-ben is folytatódott a SPAR Magyarország példaértékű, környezettudatosságra törekvő gyakorlata a saját eseményei terén: az üzletlánc az évben már két eseményét is karbontudatos módon szervezte meg. A Budapest Borfesztiválon megtartott vállalati partnerrendezvény és az éves üzleti eredményeket bemutató sajtótájékoztató esetében a szervezés, az energiafogyasztás, a vendégek utazása és az étkezés által keletkezett szén-dioxid-kibocsátást a SPAR összesen 418 őshonos gyümölcsfa telepítésével kompenzálta.
Hiánypótló gyermekműtétet támogatott a SPAR

Forradalmian új orvosi beavatkozás meghonosításához járult hozzá a SPAR Magyarország: a Heim Pál Országos Gyermekgyógyászati Intézetben először hajtottak végre sikeres fülkagyló-pótló műtétet 2024 decemberében egy 10 éves gyermeken. Az operációhoz kapcsolódó támogatásból további 3 gyermek műtétjéhez szükséges implantátumok beszerzésére is lehetősége nyílik az egészségügyi intézménynek.
Civil szervezetek közvetlen támogatása

A SPAR Magyarország örömmel támogat olyan szervezeteket, amelyek részt vesznek társadalmilag jelentős ügyekben. A SPAR Segítő Kezek pályázati rendszert ennek érdekében hívta életre a vállalat, melyen keresztül tavaly 145 civil szervezetet támogatott.
Kisvállalkozókat segít a SPAR Régiók Kincsei programja

Az elmúlt évben tovább bővítette kistermelői partnerprogramját a SPAR Magyarország. A 2021-ben elindított, díjnyertes Régiók Kincsei program révén 100-nál is több szállító több, mint 500 terméke vásárolható meg az üzletekben. A vállalat ezen felül szakmai támogatást is nyújt partnereinek fejlődésük és piaci pozíciójuk további javításáért, valamint egy új alkalmazást is fejlesztett számukra a hatékonyabb kommunikáció érdekében. A résztvevő cégek, kisvállalkozások együttesen több mint 600 főt foglalkoztatnak.
Műanyagmentes július: fókuszban a szemléletformálás

Az üzletlánc 2024-ben csatlakozott a Műanyagmentes július kampányhoz, amelynek keretében a vásárlói és 14 ezer munkatársa körében különböző kommunikációs csatornákon hívta fel a figyelmet a mindennapi fogyasztói szokások átgondolására, a jól tervezett és tudatos vásárlásra annak érdekében, hogy minél kevesebb hulladék keletkezzen. Ezen felül a vásárlók számára a vállalat 99 forintos akciós áron kínálta az újrahasználható, könnyen tisztítható zöldség-gyümölcs tasak csomagot.

A Grant Thornton független könyvvizsgáló, adótanácsadó és tanácsadó cégek hálózata, amely 150 országban, több mint száz éves múlttal van jelen, segítve partnereit a stratégiai céljaik megvalósításában.

A Magyarországon 1990-ben alapított társaság 140 főt foglalkoztat. Szolgáltatás portfóliójukban a fentieken túl megtalálható az ESG-tanácsadási szolgáltatás is, ennek keretében a fenntarthatósági transzformációban és a jelentéstételi/beszállítói/jogszabályi kötelezettségeknek való megfelelésben támogatják ügyfeleiket.

Cégkultúrájukban és üzleti tevékenységükben alapvető szerepet játszik a CLEARR hat értéke: Collaboration; Leadership; Excellence; Agility ; Respect; Responsibility.

A Grant Thornton az éghajlatváltozás elleni fellépést a hálózat prioritásának tekinti. 2021 szeptemberében csatlakozott a Net Zero Financial Service Providers Alliance (NZFSPA) szövetséghez, amelynek részeként elfogadtak egy nyolc részből álló kötelezettségvállalást, amely kiterjed mind a saját, mind pedig a könyvvizsgálói szolgáltatásaik nyújtása szén-dioxid kibocsátásának kezelésére.

A vállalat elkötelezett a munkatársak fejlesztése, a munka és a magánélet egyensúlyának biztosítása és a munkavállalók munkaidejének tiszteletben tartása iránt. A Grant Thornton nem tolerálja az egyenlő bánásmód megsértésének semmilyen formáját.

Fenntarthatósági jelentést még nem adtak ki, de rövidtávú céljai között szerepel.

A fenntartható fejlődés mellett elkötelezett vállalatként fontosnak tartják, hogy tagjai legyenek a rendszerszintű változások elérését célzó BCSDH közösségének, amely kiváló platform többek között a tudásmegosztásra és közös gondolkodásra.

A GreenYellow 2007-ben alapított francia vállalat, amely az elmúlt 18 évben az energetikai átállás egyik főszereplőjévé vált Franciaországban és külföldön egyaránt. A C&I vállalatok és a helyi hatóságok megbízható partnere.

A decentralizált napelemes fotovoltaikus termelés, az energiahatékonysági programok, az energiatárolás és az elektromos járművek töltőállomásainak szakértőjeként a GreenYellow a teljes értékláncban támogatja ügyfeleit. A vállalat az infrastrukturális projektek fejlesztésével, finanszírozásával és üzemeltetésével foglalkozik, segítve az ügyfeleket helyi, versenyképes zöld energia előállításában, energiafogyasztásuk csökkentésében és dekarbonizációs törekvéseik felgyorsításában.

A 4 kontinens 15 országában működő GreenYellow folyamatosan újít, hogy a jelenlegi éghajlati kihívásokra választ adjon, és egyedi és globális ajánlatokkal bővítse platformját.

A GreenYellow 2023-ban kezdte meg működését Magyarországon, létrehozva közép-európai egységét Robinson ALAZRAKI (vezérigazgató, GreenYellow Central Europe) és Martin JOFFRES (üzletfejlesztési igazgató, GreenYellow Central Europe) vezetésével. A vállalat egy nemzetközi szereplő és 1000 munkatársának erejét ötvözi a helyi szakértők agilitásával, akik szorosan együttműködnek a földrajzi adottságokhoz, a helyi szabályozáshoz, az iparági kihívásokhoz és az ügyfelek igényeihez igazított, személyre szabott megoldások kialakításában.

A GreenYellow dekarbonizációs stratégiája a Science-Based Targets initiative (SBTi) módszertanát követi, és olyan szén-dioxid-számviteli keretrendszereket használ, mint az ÜHG Protocol. Csak 2024-ben projektjei segítségével ügyfelei 545 700 tonna CO₂-vel egyenértékű kibocsátást tudtak elkerülni. A csoport emellett elkötelezte magát amellett, hogy 2040-re nettó nullás szén-dioxid-semlegességet ér el Scope 1 és 2 vonatkozásában.

A környezeti felelősségvállalás is középpontjában áll a GreenYellow működésének. A vállalat beépíti napenergia-projektjeibe a biológiai sokféleség védelmét, biztosítva az ökoszisztéma minimális megzavarását, miközben aktívan hozzájárul a globális ökológiai helyreállítási erőfeszítésekhez, beleértve az erdőtelepítési programokat is. Emellett minden projektébe beépíti a vízvédelem és a biológiai sokféleség megőrzését is, biztosítva ezzel a hosszú távú környezetvédelmi felelősségvállalást. A GreenYellow rendelkezik ISO 14001 tanúsítvánnyal, bizonyítva a hatékony környezeti hatáskezelés iránti elkötelezettségét.

2019 óta önkéntes alapon teszik közzé éves CSR-jelentésüket csoportszinten, amelyeket olyan nemzetközi szabványok ismerik el, mint az EcoVadis (Ecovadis Gold), a GRI és a CDP (A-).

A vállalat azért csatlakozott a BCSDH-hoz, hogy hozzájáruljon szakértelmével a közösség közös gondolkodásához. A GreenYellow elkötelezett, hogy többet tudjon meg Magyarország energetikai átállási folyamatairól és a kialakulóban lévő alacsony szén-dioxid-kibocsátású üzleti modellekről, valamint hogy kapcsolatba lépjen az ezeket a változásokat mozgató kulcsfontosságú érdekeltekkel. www.greenyellow.com/en.