Az Európai Unióban (EU) az üvegházhatású gázok emissziójának 36 százaléka kötődik az épületekhez.
Ha egy átlagos európai háztartást nézünk, ott az energiafelhasználás 79 százaléka kapcsolódik a fűtés és háztartási melegvíz (HMV) előállításhoz. Magyarországon a fűtés és HMV együtt még magasabb, 84 százalék[1]. Az átlagos európai iroda energiafelhasználásának 48 százalékát teszi ki; a HMV előállítás ~9%; fűtés ~25%; hűtés ~9%; szellőzés ~5%.
Miért fontosak a hőszivattyúk az épületek dekarbonizálása szempontjából?
Az EU 27 tagállamára készített előrejelzések szerint a hőszivattyúk által előállított fűtés közel 600 százalékkal nőhet 2020 és 2050 között. Ez ad lehetőséget a fűtés hőszivattyúkkal történő kibocsátás-csökkentésére. Persze ehhez minden típusú hőszivattyúra szükség lesz. Mintegy 60 millióra. Benne a levegő-levegő hőszivattyúkkal, közismertebb nevükön hűtő-fűtő split klímákkal, melyek szerepe nem elhanyagolható Magyarországon sem.
A hőszivattyúk közvetlen és közvetett kibocsátása jóval alacsonyabb már ma, mint a hőszivattyúkkal kiváltott, elkerült kibocsátás. A hőszivattyú-berendezések teljes élettartamra számított emissziója a jövőben is egyre csökkenni fog, köszönhetően az energiahatékonyság-javulásnak és a hűtőközeg-átállásnak.
A kibocsátás-csökkentés felgyorsítása érdekében tehát a hőszivattyúzás trendjét szükséges erősíteni. Beleértve a levegő-levegő hőszivattyúkkal való fűtést is.
Jogosan merül fel itt a kérdés: mégis, mi köze a zöld átállásnak a levegő-levegő hőszivattyúkhoz, azaz klímaberendezésekhez?
Európában 2013 óta már csak inverterrel ellátott levegő-levegő hőszivattyúkat[2] lehet forgalomba hozni. Az EU-ban forgalomba kerülő levegő-levegő hőszivattyúk között a reverzibilis, fűtésre és hűtésre is alkalmas készülékek dominálnak, váltva a csak hűtésre alkalmas ON/OFF működésű berendezéseket, köszönhetően a közös európai környezetbarát tervezési követelményeknek[3].
Az európai minimum energiahatékonysági előírások a levegő-legevő típusú hőszivattyúkra a legmagasabbak, megelőzve nemcsak egyéb típusú hőszivattyú társaikat (geotermikus, levegő-víz, víz-víz hőszivattyúk), de minden más fűtőberendezést is. Sőt, a hűtési előírások még a fűtésinél is magasabbak. Míg télen egységnyi bevitt villamos energiával átlagban 3-4 egységnyi hőenergiát lehet előállítani, ez hűtés esetén elérheti az 5-6-ot, sőt vannak már ennél is hatékonyabb készülékek[4]. A hűtés tehát hatékonyabb, mint a fűtés. Ha még azt a jól ismert tényt is mellé tesszük, hogy nyáron – pont a megújuló energiaforrások, Magyarországon különösen a naperőművek gyors terjedése miatt – a villamosenergia megújuló tartalma egyre nő (így a villamosáram-előállítás emissziója csökken), az is kijelenthető: a hűtés fenntarthatóbb, mint a fűtés.
A levegő-levegő hőszivattyúk jelentősége: nemcsak hűt, hanem fűt is!
A hűtés energiafelhasználásból való részesedése alacsony, EU-átlagban az 1 százalékot sem éri el. Magyarországon is hasonló a helyzet. Az Energiahivatal 2015 és 2023 közötti adatsora alapján a háztartások hűtési energiafelhasználása ugyan nőtt, 2015-ös 271-ről 2022-ben 1139 Terajoulera, ez azonban a magyar háztartások végső energia felhasználásának 0,11 százalékról indulva 0,47 százalékig való emelkedését jelenti; 2023-ban a hűtésre 928 Terajoule fordítódott, mely a végsőenergia-felhasználás 0,41 százaléka. A fűtésre 2023-ban 155.899 Terajoule végső energia került felhasználásra.
Mindezt úgy, hogy a 2022 évi cenzus szerint a légkondicionálóval ellátott háztartások száma már 1,215 millió, ez a szám a háztartások több mint negyedét jelenti.
Magyarországon egyre több háztartás használja hűtés mellett fűtésre is levegő-levegő hőszivattyúját, népszerű nevén a fűtőklímáját. Az Energiahivatal által gyűjtött éves adatsorok szerint 2023-ra már meghaladta a 80 ezret azon háztartások száma, mely újonnan igényelt kedvezményes villamosáram-tarifát (H-tarifa) hőszivattyújához[5]. Összevetve a becsült éves piaci értékesítési adatokkal ez azt jelenti, hogy a háztartások kb. 80 százaléka fűtőklímára igényelte a kedvezményes tarifát.
Az EU azt a cél tűzte ki maga elé, hogy 2040-ig a fosszilis energiahordozók felhasználását visszaszorítja, beleértve az épületek fűtésére használt fosszilis energiát használó kazánokat is. Feltételezhető emiatt, hogy előbb az új épületek esetén, majd fokozatosan a felújítások során is hőszivattyúk fogják a legnagyobb arányban váltani a fosszilis kazánokat a megújuló fűtési (és hűtési) megoldások közül.
A paradigmaváltás a hőszivattyúval való fűtés irányába már elkezdődött, Magyarországon is.
A szerző Szalai Gabriella, a Daikin Hungary Kft szakértője
[1] Forrás: MEKH
[2] Köznapi nyelven fűtőklímákat
[3] Ecodesign, LOT 10
[4] nyári jósági fokuk (hatékonyságuk) elérheti akár 6 vagy 8 SEER-t, azaz 6-szor vagy 8-szor több hőenergiát is képesek előállítani a felhasznált villamos energiához képest
[5] H-tarifát minden típusú hőszivattyúra lehet igényelni, 3,4 SCOP felett, október 15-április 15. között