A minőségi és megbízható fenntarthatósági információszolgáltatásért 

Az Európai Fenntarthatósági Beszámolási Szabványok (ESRS) első alkalmazási évében számos gyakorlati bizonytalanság merült fel, amelyekre az Európai Értékpapír-piaci Hatóság (ESMA) határozott válaszokat fogalmazott meg. A kihívások részben a vállalati fenntarthatósági jelentéstételi irányelv (CSRD) eltérő nemzeti átültetéséből, valamint az Omnibus jogalkotási csomag hatásaiból erednek, ami kérdéseket vetett fel az illetékes nemzeti hatóságok (NCA-k) szerepével kapcsolatban. 

Az ESMA saját fenntarthatósági irányelvei, a GESI (Governance, Environmental, Social, and Inclusion) irányelvek 2025 januárjától hatályosak és rugalmas keretrendszert biztosítanak a CSRD-vel összhangban történő felügyelethez. Ezek elsődleges célja a fenntarthatósági jelentések minőségének javítása, valamint a befektetők számára megbízhatóbb információszolgáltatás elősegítése. 

Az ESMA nyilvános közleményében megerősítette, hogy továbbra is elkötelezett az átlátható és megbízható fenntarthatósági jelentéskészítés elősegítése mellett. Kiemelt figyelmet fordítanak a greenwashing kockázatának csökkentésére, vagyis arra, hogy a vállalatok ne tüntessék fel magukat fenntarthatóbbnak, mint amilyenek valójában. Ez különösen fontos a befektetői bizalom megőrzése és a piacok integritása szempontjából. 

Az ESMA szerint a kezdeti évek tanulási szakasznak tekintendők, ezért az ellenőrzési megközelítésnek arányosnak, támogató jellegűnek és a gyakorlati szempontokat is figyelembe vevőnek kell lennie. Ez azt jelenti, hogy a hatóságok nem büntető jelleggel, hanem inkább iránymutatással és kapacitásépítéssel segítik a vállalatokat az új szabványok alkalmazásában. 

Fontos megállapítások az ESMA közleményéből: 

• Egyes NCA-k átmenetileg nem tudják teljeskörűen alkalmazni a GESI-t, de így is teljesítik hazai felügyeleti feladataikat. 

• Azokban a tagállamokban, ahol a CSRD még nincs érvényben, az NCA-k a jelenlegi nemzeti jogszabályok mentén járnak el. 

• Az ESMA koordinációjával folytatódik az összehangolt uniós felügyeleti gyakorlat kialakítása, amely hosszú távon egységesebb és kiszámíthatóbb szabályozási környezetet teremthet. 

Az ESMA fellépése tehát nemcsak a szabályozás betartatásáról szól, hanem arról is, hogy a fenntarthatósági jelentések valódi, értékes információkat közvetítsenek – a befektetők, a hatóságok és a társadalom számára egyaránt. Ez a megközelítés segíthet abban, hogy az ESRS ne csupán egy újabb adminisztratív kötelezettség legyen, hanem valódi eszköz a vállalati fenntarthatóság mérésére és fejlesztésére. 

2024 januárjától az E.ON már 70 telephelyét üzemelti teljes mértékben megújuló elektromos árammal, a vállalatcsoport szén-dioxid-kibocsátása pedig 2019-hez képest 84 százalékkal csökkent.

Nagy lépést tett az üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentése terén 2024-ben az E.ON Hungária Csoport. 2024 januárjától a vállalat mintegy 70 telephelye működik 100 százalékban megújuló forrású elektromos árammal, aminek köszönhetően az éves szén-dioxid-kibocsátása* több mint 2000 tonnával lett kevesebb.

Az E.ON tulajdonú naperőművek teljesítménye 30 százalékkal nőtt, ráadásul a vállalat a közeljövőben további naperőművek létesítését és még több zöldenergia vásárlását tervezi. A működéshez kapcsolódó teljes szén-dioxid-kibocsátás 84 százalékkal csökkent 2019-hez képest.

Tavaly több mint 160 milliárd forintot költött a vállalat áramhálózatai fejlesztésére: új alállomások, illetve energiatárolók építésével segítette a megújuló energiaforrások hálózatra csatlakoztatását. Folytatódott az okoshálózat építése is: 2024-ben 87 ezer darab okosmérőt telepítettek, így év végére már több mint 520 ezer okosmérő üzemelt.

Fontos mérföldkő az energiahatékonyság szempontjából az E.ON új székháza is, amely a legmagasabb energetikai és környezetvédelmi sztenderdeket tükröző BREEAM Excellent minősítéssel rendelkezik. A vállalat ingatlanjaiban végrehajtott összes energiahatékonysági beruházásnak köszönhetően tavaly több mint négyszer annyi energiát takarított meg, mint 2023-ban.

A hulladék-hasznosítás aránya 96,9 százalék, a hazai beszállítók aránya pedig 96,5 százalék volt 2024-ben: előbbi a körforgásos gazdaságnak ad lendületet, utóbbi a magyar vállalkozások helyzetbe hozása mellett környezetvédelmi szempontból is előnyös. Tavaly több mint 300 helyszínen valósított meg az E.ON madárvédelmi beavatkozásokat összesen 235 millió forint értékben.

A nemek közötti bérkülönbség továbbra is alacsony, mindössze 2,8 százalék, ami sokkal jobb a hazai 17,8 százalékos átlagnál**, és megfelel az EU 5 százalékos elvárásának is. A munkatársak képzési ideje 25 százalékkal nőtt, 2024-ben már évente átlagosan 31 órát töltöttek fejlesztéssel.

*A CO₂-egyenérték a széndioxid-gazdálkodás és a fenntarthatóság fontos alapfogalma: a szénlábnyom mérésének szabványos egysége, amellyel összehasonlíthatóak és szabványosíthatóak a különböző üvegházhatású gázok és a kibocsátás.

** Gender pay gap statistics – Statistics Explained – Eurostat

Stabilabb raklapok, kevesebb reklamáció – a Manupackaging audit eszköze a fenntarthatóbb és gazdaságosabb csomagolásért

A logisztikai lánc hatékonyságát és biztonságát gyakran a csomagolás minősége határozza meg. Egy instabil raklap, egy rosszul megválasztott fólia, vagy éppen a túlcsomagolás mind növelhetik a költségeket és a reklamációk számát. A Manupackaging FEF-200 frikció- és tapadáserő-mérő berendezés pontos képet ad a csomagolás valós teljesítményéről – így segít megelőzni a problémákat, mielőtt azok költséges hibákká válnának.

Mit tud a FEF-200?

A készülék objektív adatokat szolgáltat a fóliák és csomagolóanyagok viselkedéséről, mérve a tapadási és csúszási értékeket (COF). Ennek köszönhetően:

• Stabilabb raklapok érhetők el, kevesebb szétcsúszással és megdőléssel.

• Pontosan auditálhatók a raklap gyengébb pontjai, ahol a fólia tartóereje nem egyenletes.

• Elkerülhető a túlcsomagolás: nincs szükség felesleges rétegekre, így kevesebb fólia is elegendő.

• Megelőzhetők a sérülések: ha a fólia túl erős, benyomódhatnak a kartonok, de a mérés segít megtalálni az optimális beállítást.

Kézzelfogható előnyök a gyakorlatban

• Költségcsökkentés: kevesebb anyagfelhasználás, alacsonyabb szállítási veszteség.

• Fenntarthatóság: optimalizált fóliafelhasználás, kisebb hulladék és csökkentett CO₂-lábnyom.

• Kevesebb reklamáció: a stabilabb rakomány kevesebb sérülést és reklamációt jelent.

• Gépbeállítás támogatása: a kapott adatok alapján pontosan meghatározható, mekkora legyen az előnyújtás és hol kell állítani a feszítésen.

Díjmentes bevezető audit

A Manupackaging a szolgáltatás bevezetése alkalmából most díjmentesen kínálja a csomagolástechnikai auditot – melynek piaci értéke 170.000 Ft. A cél, hogy a hazai gyártó- és logisztikai vállalatok saját tapasztalat alapján lássák, mennyi megtakarítás és előny érhető el a tudatos, adatvezérelt csomagolással.

További információ és jelentkezés az audit szolgáltatásra:

Gyökér Péter
csomagolás audit szakértő
Tel: +36 70 584 2277
E: gyoker.peter@manupackaging.hu

A Szentkirályi Magyarország és a Mattoni 1873 közös beruházásában újraindult a Pepsi-gyártás idehaza. Az új, modern gyáregység a környezetterhelés csökkentésére törekszik: a hazai gyártásnak köszönhetően évi 1,5 millió kamionkilométer szállítást és az ezzel járó károsanyag-kibocsátást takarítanak meg, valamint az ellátási láncok lerövidítésével további pozitív környezeti hatást érnek el. A világszínvonalú palackozósorok pedig a betétdíjas rendszerben visszagyűjtött műanyagokból gyártott rPET-palackokba töltik a Pepsi üdítőket, amivel a körforgásos gazdaság mintapéldája valósul meg. 

Június 2-án jelentette be Balogh Levente, a Szentkirályi Magyarország alapító-elnöke, hogy ismét Magyarországon, Szentkirályon készül a magyar piacra szánt Pepsi üdítők túlnyomó része. Mindez az Alessandro Pasquale irányította Mattoni 1873 vállalatcsoporttal közös, 11 milliárd forint értékű beruházásnak köszönhető. Az idén átadott vadonatúj gyáregységben modern technológiákkal, szirupüzemmel, víztisztító egységekkel és új palackozó sorokkal készülnek a magyar piacra szánt Pepsi termékek.

Pepsi gyártósor

A Pepsi „hazatérésében” van jó adag érzelem: 1971-ben, amikor először gördültek le a legendás amerikai üdítő üvegjei a Fővárosi Ásványvíz és Jégipari Vállalat üzemének palackozósoráról, az ital gyorsan a nyugati életérzés szimbólumává vált a szocialista Magyarország hétköznapjaiban, egyfajta „korty Amerikaként” adva ízelítőt a szabadságból és a nagybetűs Nyugatból. Majd a rendszerváltás után a fiatal generációk egyik kedvenc üdítőjeként folytatta karrierjét a márka. 2014-ben azonban gazdasági kényszerűségből az akkori tulajdonos úgy döntött, megszünteti Magyarországon a gyártást.  

A Pepsi honi történetében az új fejezetet a Szentkirályi Magyarország és a Mattoni 1873 közös beruházása nyitotta meg, amely azonban már egy újfajta üzleti filozófia jegyében valósult meg. Mindkét cég régóta elkötelezett a környezetvédelem és a fenntartható fejlődés mellett, hiszen mind Balogh Levente, mind Alessandro Pasquale természetes ásványvizekkel alapozták meg üzleti sikerüket, amely termékek összefonódnak a természet értékei iránti tisztelettel. Mindketten régóta szószólói a fenntarthatóságnak – azon belül a körforgásos gazdaság modelljének -, és üzleti fejlesztéseiket is ennek jegyében valósítják meg. Így történt ez a Pepsi-gyártás újraindításakor is.   

Sajtótájékoztató esemény, balról Alessandro Pasquale, Dobó Kata és Balogh Levente

A gyártás hazahozatalával az ellátási lánc jelentősen rövidül, ami fontos lépés a fenntarthatóbb működés irányába. A termelés lokalizálása, vagyis olyan helyszínre szervezése, ahol a nyersanyagok és a termeléshez szükséges egyéb erőforrások is rendelkezésre állnak, azt jelenti, hogy a termékek a lehető legrövidebb úton jutnak el a fogyasztókhoz, rengeteg környezeti terhelést megspórolva ezzel. A Szentkirályi új gyáregysége esetében azáltal, hogy nem külföldről kell importálni a Pepsi-üdítőket, évente 1,5 millió kamionkilométerrel csökken a szállítás, ennyivel kevesebb károsanyag kerül a levegőbe.  

A körforgásos gazdaság fontos eleme a csomagolóanyagok újrahasznosítása. Egyrészt számottevően csökkenti az új műanyagok gyártásának szükségességét, ami csökkenti a szén-dioxid-kibocsátást, valamint megakadályozza, hogy a műanyag palackok a hulladéklerakókban vagy a természetben végezve a környezetet szennyezzék. Ebben nagy segítséget nyújt a Magyarországon is bevezetett visszaváltási rendszer, ami garantálja a csomagolási hulladék megfelelő összegyűjtését és újrafeldolgozását, így a használt PET palack értékes másodlagos nyersanyaggá válhat az üdítőitalgyár számára. A Szentkirályon üzembe állított világszínvonalú gyártósorok jelentősége abban is áll, hogy energiahatékonyan tudnak újrahasznosított nyersanyagot tartalmazó, úgynevezett rPET palackokat gyártani. Ezzel zárul a körforgásos gazdaság köre, hiszen a betéti díjas rendszerben összegyűjtött PET palackokból újra PET palackok - és bennük Pepsi üdítők - lesznek.

Előforma palackfújás előtt

Mindezek, valamint a szentkirályi gyáregység körül kiépített víztisztító és szennyvízkezelő rendszerek garantálják, hogy a Pepsi-gyártás minél kisebb ökológiai lábnyommal működjön. Balogh Levente és Alessandro Pasquale legújabb közös „projektje” a körforgásos gazdaság működő példájaként szeretne utat mutatni, milyen irányba fejlődjön a magyar gazdaság.

Vihar előtti csend? – A pénzintézetek felkészülése a fizikai kockázatok és a jogszabályi változások kezelésére címmel tartott konferenciát az IFUA Horváth. A hazai pénzintézeti szektor ESG-vel foglalkozó vezetőit, szakembereit hívták meg azzal a céllal, hogy a pénzintézetek számára képet adjanak a fizikai kockázatok kezelésének elvárásairól, kihívásairól és kezelési lehetőségeiről.

A klímaváltozás miatt egyre gyakoribbá váló szélsőséges időjárás megnöveli a fizikai kockázatokat. Ezzel párhuzamosan a szabályozási követelmények is folyamatosan változnak, és több szabályozásban is elvárás az ilyen jellegű kockázatok elemzése és kezelése. A pénzintézeteknek tehát jól felfogott érdekük, hogy foglalkozzanak a klímakockázatokkal, és a szabályozás is erre ösztönzi őket.

A konferenciát Huba Eörs, az IFUA Horváth partnere nyitotta meg. Ezután Gyura Gábor, az ENSZ Környezetvédelmi Programjának tanácsadója adott elő Fizikai klímakockázatok kezelése: lehet az adaptáció a megoldás? címmel. Őt Palotai Bálint, az IFUA Horváth partnere követte Klímakockázatok értékelése és szcenáriók elemzése – Climate Watchtower című előadásával.

Kerekasztal-beszélgetés is volt a programban az ESG riportálási, szabályozási kihívásairól és a fizikai kockázatok kezeléséről. Résztvevők voltak: Erhart Szilárd, Research Centre, Európai Bizottság, Kutató, Gyura Gábor, ENSZ Környezetvédelmi Program, Fenntartható pénzügyi tanácsadó, Orosz Dániel, Generali Biztosító, a Stratégiai menedzsment terület vezetője és Pókos Gergely, OTP Bank Zöld Program Igazgatóság, Ügyvezető igazgató. A beszélgetést Toplenszki Réka, az IFUA Horváth vezető tanácsadója moderálta.