A Randstad szakértőjét a legfontosabb munkáltatói és munkavállalói trendekről, illetve a jelenlegi egészségügyi helyzet lehetséges hatásairól kérdezték. Mire számíthatunk, ha munkavállalóként fizikai munkakörben szeretnénk elhelyezkedni vagy munkáltatóként próbáljuk megtalálni a legmegfelelőbb munkaerőt a magyar piacon? A kérdésekre Kovács Judit Operations Manager válaszolt.

Melyek azok a munkakörök, amelyek a fizikai, illetve szakmunka kategóriába sorolhatók?

Ezek a pozíciók – összefoglalóan kék galléros vagy “blue collar” állások – két csoportba oszthatók: a kifejezetten szakképzettség nélküli munkakörökbe azok az állások tartoznak, amelyekhez nem szükséges speciális szakképesítés vagy bizonyítvány (ilyen például a borítékolás és a kisebb kerti munka, amelyek vagy kézzel ellátható, vagy könnyebb fizikai igénybevételt jelentő feladatok). A kifejezetten fizikai munkák pedig jellemzően erőkifejtéssel végezhetők, tevékenységi körtől függően nagyobb megterheléssel is járhatnak (például a kézi rakodó, illetve állómunkák). Utóbbi kategórián belül is megkülönböztethetünk szakképzettséget igénylő, illetve anélkül is végezhető feladatköröket.

Az állások széles választéka elérhető itthon a nyolcosztályos végzettséggel végezhető operátori szintű munkáktól egészen a magasan kvalifikált, szakképzettséget igénylő munkaerőig. Ez utóbbi kategóriába már jellemzően az olyan sajátos és ritka munkakörök tartoznak, mint például a magasemelésű targonca- vagy darugép-kezelés – ebből is látható, mennyire széles a paletta.

Melyek jelenleg a fizikai munkakörökkel kapcsolatos legfontosabb trendek munkáltatói és munkavállalói oldalról?

A piacot alapvetően kettősség és egy intenzív átszerveződési folyamat jellemzi. A korábban problémát jelentő munkaerőhiány az elvándorlás és a népességcsökkenés mellett a szakképzettséget igénylő fizikai munkák alacsony népszerűségével is magyarázható volt, a továbbtanulók nem ebbe az irányba indultak elsősorban. Az elérhető munkavállalók számának csökkenése, valamint a képzettségi szinttől független, szinte állandósult munkaerőhiány kialakulásával párhuzamosan egyre több cég mozdult el a robotizáció és az automatizáció irányába, aminek következtében csökkent a munkaerő-igényük is – a márciustól aktuális jelentős gazdasági változásokat is figyelembe véve jelenleg a kereslet-kínálat kiegyenlítődése felé tartunk. A járványhelyzet következtében aktuálisan rendelkezésre álló munkaerőállomány mennyisége a vállalatok igényeinek megfelelően alakul, de a szakképzettséget igénylő munkakörök ma is hiányszakmának számítanak, jó kazángép-szerelőt továbbra is kihívás találni.

Bizonyos munkakörökben jelentős béremelkedés volt észlelhető az utóbbi években, ennek köszönhetően népszerűbbé válhatnak itthon ezek az állások?

Igen, illetve azt is tapasztaljuk, hogy a külföldön dolgozó magyar munkavállalók nem feltétlenül vannak tisztában azzal, hogy az elmúlt két-három évben mekkora növekedés történt a fizetési szinteket illetően bizonyos fizikai munkák esetében – ez nyomós érv lehet számukra a hazai munkaerőpiacra való visszatéréshez. Ehhez kapcsolódóan fontos változás lehet a külföldi piacokon már sok esetben jellemző fizetésmegjelölést tartalmazó álláshirdetések alkalmazása, egyes cégek ezt már itthon is feltüntetik. Véleményünk szerint ez jelenti a jövőt, ezáltal vonzóbbá tehetjük a kék galléros pozíciókat a munkavállalók körében.

A jelen egészségügyi helyzet hogyan befolyásolhatja közép vagy akár hosszú távon az említett trendeket?

Ez egy kettős jelenség. Egyrészt, a szakképzett munkaerő hiányára a jelen helyzet nincs hatással, hiszen szakemberekre fél évvel ezelőtt, jelenleg és később is szükség lesz, esetleg a létszámstop miatt tovább tarthat elhelyezkedni a szakmájukban. A szakképzettséget nem igénylő fizikai munkát végző dolgozók viszont már a válsághelyzet előtt is „veszélyeztetettek” voltak, ugyanis ezek azok a területek, amelyekre már nem lehet hosszú távú megélhetésként tekinteni, pontosan a korábban említett automatizálási folyamatok elterjedése miatt. Ez egy fontos jelzés az álláskeresők felé: érdemes minél hamarabb tanulmányokba kezdeni, szakmát szerezni, mert ez az a plusz, ami nagyot lendíthet a munkaerőpiaci lehetőségeiken.

A kifejezetten az aktuális egészségügyi helyzet miatt történő átrendeződés keretében új munkavállalók léptek be a fizikai állások piacára, hiszen sokan helyezkedtek el most például futárként vagy raktárosként, olyanok is, akik korábban színházban, vagy az idegenforgalom területén dolgoztak. Az ő esetükben a kérdés az, hogy amennyiben lehetőségük nyílna az eredeti szakmájukban elhelyezkedni, akkor a visszatérés mellett döntenének-e.

Hol tart jelenleg a magyar fizikai munkaerőpiac a külföldi viszonyokhoz képest?

Az elvándorlás és a külföldön való munkavállalás igen összetett kérdés, és egyben egy természetes folyamat, amellyel minden vállalatnak számolnia kell. Egyértelműen nem csak mai trendről van szó, hiszen már öt, tíz vagy akár húsz éve is érezhető volt, az Európán belül megnyíló határok is hozzájárultak ehhez. A külföldön szerencsét próbáló munkavállalókra úgy tekinthetünk, mint akik néhány év elteltével új technológiák ismeretével és bővebb tapasztalattal térhetnek vissza. A hazai piacon nagy az igény az olyan munkavállalókra, akik például egy német autógyárból érkeznek haza, vagy akár egy új forgácsoló technikában jártasan, amelyet egy Magyarországon még nem elérhető gépen sajátítottak el. Mindez tehát előnyökkel is jár az itthon működő cégek számára, emellett pedig hozzánk is érkeznek külföldi munkavállalók.

A járványhelyzet hatásai természetesen ebben a tekintetben is jelentősek, és azt tapasztaljuk a hazai cégeknél, hogy az utóbbi időben háttérbe került a külföldi munkaerő alkalmazása a magyar munkavállalói pozíciók megtartásának érdekében.

Munkaszervezés és -körülmények szempontjából számos vállalat esetében képviseljük ugyanazt a színvonalat, mint ami a nyugati országokban jellemző: az első számú prioritás az ember és a biztonság sok üzem és gyár életében.

Melyek azok a kompetenciák, amelyeket a munkáltatók keresnek a kiválasztás során?

Összességében azt mondhatjuk, hogy mind a szakképzettséget igénylő és az ezt nem igénylő munkakörökben a megbízhatóság, konzisztens teljesítmény az egyik legfontosabb tényező. Szakképzettséget igénylő pozíciók esetében emellett természetesen az adott szakmai kritériumoknak megfelelő tudás és tapasztalat az, amit a vállalatok kifejezetten keresnek.

Melyek a legnépszerűbb állások, illetve hiányszakmák?

A raktári munkakörök (például a komissiózó, pakoló-csomagoló pozíciók) kifejezetten népszerűek az álláskeresők körében – azonban ha nagy súlyt kell kezelni, alacsony a hőmérséklet a munkahelyen vagy sajátos időbeosztásban történik a munkavégzés, az erősen befolyásolja a szóba jöhető jelöltek körét.

Jelen pillanatban a szakképzetlen fizikai munkaerő „hiánycikk”, de a legegyszerűbb folyamatok automatizálása várhatóan kiegyenlítődést fog eredményezni a következő öt-tíz-tizenöt évben. Arra viszont tartósan számíthatunk, hogy az összes szakképzettséget igénylő fizikai munkakör hiányszakma lesz, a lokáció és a munkaidő-beosztás pedig csak nehezít a helyzeten. Jó karbantartót, erősáramú villanyszerelőt, vagy hegesztőt jellemzően nehezebb találni, illetve az olyan speciális munkaköröket is kihívás betölteni, mint a darugépkezelő, akikből szintén nagyon kevés van az országban, miközben az egyik legjobban fizetett fizikai munkakör.

Illetve ne feledkezzünk meg azokról a munkakörökről sem, amelyekre itthon már nincs felkészítő képzés, viszont még léteznek olyan gyárak, ahol az adott technológiával dolgoznak. Mindenütt előfordul ez a jelenség, itthon viszont kevés lehetőségünk van alternatív megoldásokat ajánlani, mert nincs aki átképezze a munkavállalókat, vagy aki elfogadjon egy másik szakmai bizonyítványt. Ebben az esetben a cégen múlik, hogy van-e lehetőségük egy jó szakembert betanítani egy másik pozícióra.

Mik lehetnek az előnyei a fizikai munkakörökben való elhelyezkedésnek, milyen tényezők fontosak a munkavállalók számára?

Az utóbbi években kifejezetten javult a fizikai munkavégzés megítélése, ezáltal pedig a dolgozók is azt érezhetik, hogy jobban megbecsülik őket. Juttatások terén is javulás történt: dinamikus, mintegy 30-40%-os bérnövekedés volt megfigyelhető az elmúlt öt évben. Egyes területeken és városokban extrém módon emelkedtek a fizikai munkakörökben ajánlott fizetések, sok esetben még a fehér galléros munkaköri béreket is felülmúlták.

A dolgozók számára az alapbér a fő hívószó. Sok cég esetében a mai napig csak a bér elérhető kompenzációként, de számos vállalat biztosít már egyéb előnyöket is. A fizikai munkakörökben tevékenykedők jellemzően más típusú juttatásokat értékelnek az irodai dolgozókkal összehasonlítva: a díjmentes vagy kedvezményes étkezés az üzem területén, vagy a bejárás, közlekedés 100%-os támogatása tartoznak a népszerű szolgáltatások közé. Továbbá van, ahol újra jellemző az üdültetés, és a gyermekek táboroztatása, ami szintén nagyon motiváló juttatás lehet teljesítményhez kötötten például. A HR-szakemberek ma már nagyon jól látják, hogy a juttatási csomagokat tekintve érdemes külön kezelni a fizikai és szellemi munkaköröket és a bevonzani kívánt munkavállalók igényeinek megfelelően alakítani ezeket. Az új helyzet némileg felkavarta az állóvizet tavasszal, a korábban alapvetően jelöltorientált piaccal szemben jelenleg a cégvezetőkkel együtt mi is azt tapasztaljuk, hogy konszolidálódtak a munkavállalói elvárások. A közelmúltban már egészen szélsőséges igényekkel is találkoztunk a dolgozók körében, úgyhogy ez a változás most kissé kiegyensúlyozottabb irányba terelheti a piacot.

Fontos kiemelni továbbá, hogy az elmúlt években sok vállalat már a legalacsonyabb képzettséget igénylő munkaköröknél is figyelmet fordított arra, hogy legyen előrelépési lehetőség, ami az utóbbi időszak egyik legpozitívabb trendje. A munkaadókkal közösen olyan rendszereket alakítottunk ki, amelyek lehetővé teszik, hogy a munkavállaló akár több szinten is dolgozhasson: ha az illető például nem vezető típus, és ebből kifolyólag a csoportvezetői pozíció nem releváns számára, akkor is bejárhat különböző szinteket a cégnél eltöltött idő vagy teljesítmény alapján – ami plusz motivációt jelent sokak számára.

Mi tanácsolható a munkáltatóknak, hogy megtalálják, majd később meg is tudják tartani a megfelelő munkaerőt?

Nagyon fontos, hogy a kiválasztási folyamat során közvetített vállalati információk megegyezzenek a munkavégzés során tapasztaltakkal, ez már az első munkanapon is kritikus tényező. Az őszinte, nyílt kommunikáció, a tiszteletteljes bánásmód, a korrekt hozzáállás működik a leginkább: ahol időben, pontosan érkezik a fizetés, ahol nem változtatnak két nappal a kezdés előtt műszakrendet, illetve ahol meghallgatják a dolgozók véleményét, ott nagyobb valószínűséggel lesznek lojálisak a munkavállalók is. Ha mégis megfigyelhető lemorzsolódás, az általában már az első héten jelentkezik – ekkorra látják ugyanis a dolgozók, hogy a munkavégzés körülményei mennyire elfogadhatók számukra.  Tapasztalataink szerint a három hónapon át kitartók önmaguk miatt már nem fognak váltani.

Természetesen az is előfordul, hogy a lemorzsolódás a munkakörülményektől függetlenül, a munkavállaló nem megfelelő hozzáállásából fakad, ezért is különösen hangsúlyos szempont a toborzás során a megbízhatóság. Munkaerő-kölcsönzés esetén azok a dolgozók, akikkel a munkáltatók elégedettek, gyakran átkerülnek a cég saját állományába, ez akár már fél év után megtörténhet.

Egyes vállalatok mind a juttatások, mind pedig a megtartás egyéb eszközei kapcsán figyelmet fordítanak a különböző munkavállalók szükségleteire. Máshol viszont még mindig pótolhatóként tekintenek a távozó munkaerőre – utóbbi stratégia esetén nem győzzük hangsúlyozni, hogy a reputáció, az employer branding erőfeszítések elhanyagolása idővel jelentősen megnehezítheti a toborzást. Többek között emiatt is kulcsfontosságú a kiválasztást menedzselő HR-tanácsadó cég szerepe, hiszen sokszor hozzánk érkeznek be a munkáltatókkal kapcsolatos első körös visszacsatolások az álláskeresőktől, amelyek nagyon fontos információt nyújtanak a vállalatok külső megítéléséről.

Mennyire jellemző ezekben a munkakörökben a mobilitás mint megoldás a munkaerő-igény kielégítésére?

Azt szoktuk javasolni a vállalatoknak, hogy a toborzás kiegészítőjeként tekintsenek erre, hosszú távon ne ebben lássák a megoldást. Inkább hathónapos etapokban próbáljanak a munkavállalóikra számítani, mert az első fél év vízválasztó: azalatt kiderül, hogy működik-e a családtól való távollét, vagy az egész család áttelepülése az ország másik felére. Ebben az időszakban dől el sok minden, a lemorzsolódás mértéke pedig elég nagy, mintegy 50%-os. A munkavállaló ilyenkor jellemzően a magasabb bérért vállalja ezt az áldozatot, az viszont már ritkán fordul elő, hogy fél év után is szívesen maradna. A megfelelő minőségű szállás biztosítása munkaadói oldalról ebben az esetben elengedhetetlen, de úgy látjuk, hogy ezen a téren egyre inkább érdemben kezelik az igényeket, kedvező tendenciát figyelhetünk meg.

Hogyan viszonyulnak a munkaerő-kölcsönzés keretében történő alkalmazáshoz a piaci szereplők?

A munkaerő-kölcsönzés során a munkáltatói jogkörök megoszlanak a HR-szolgáltató és az emberi erőforrást igénybe vevő cég között, bizonyos esetekben rugalmas megoldást jelenthet a vállalatok kapacitásának menedzselésére. Ennek a foglalkoztatási formának a megítélésében is kezdünk felzárkózni a nyugati országokhoz, ahol ez egy teljesen természetes jelenség. A munkaerő-kölcsönzéssel kapcsolatos negatív előítéletek lassanként jogosan megszűnnek a piac átlátható működésével.

Mely vállalatok a legvonzóbbak a munkavállalók számára?

Ebben a „szájhagyomány” és a közvetlen tapasztalat bír döntő jelentőséggel. A munkavállalókat kevésbé a PR-jellegű, sajtóinformációk érdeklik, inkább az ismerőseik élményei az adott céggel kapcsolatban, kiemelten fontos a toborzás folyamata is részünkről – ennek megfelelően vannak olyan cégek, amelyeket folyamatos érdeklődés övez az álláskeresők részéről.

Az elmúlt hónapok eseményeire adott employer branding válaszok nagy hatással lesznek a vállalatok jövőbeli toborzási folyamataira, hiszen a munkavállalók emlékezni fognak rá, hogy mit tapasztaltak a munkáltatók részéről, milyen eszközöket vetettek be a nehézségek áthidalására, és ez hogyan érintette őket. Erre jelenleg kifejezetten figyelnek az álláskeresők, és azokat a vállalatokat preferálják, ahol korrekt módon jártak el. Ha az ismerőseiktől azt hallották, hogy egyik napról a másikra szűnt meg a munkaviszonyuk, akkor érthető módon azzal a céggel kapcsolatban már fenntartásaik lesznek.

Milyen tanácsot adnál a pályakezdőknek és a tapasztaltabb munkavállalóknak a fizikai munkakörökben való boldoguláshoz?

Az egyik, sőt talán a legfontosabb tanács, hogy a munkavállaló pontosan térképezze fel önmagát, álláskereséskor tudnia kell, hogy melyek számára a legfontosabb tényezők. Például a lokáció esetében, ha utazni szükséges a munkahelyre, akkor mekkora távolság fér még bele számára, ami egy hét múltán sem lesz fárasztó? Műszakot tekintve milyen beosztás az, amiben hatékonyan tud dolgozni? Ha problémát jelent a korai kelés, akkor nem érdemes hármas váltott műszakot vállalni. Fontos, hogy a munkavállalók tisztában legyenek a saját korlátaikkal és komfortzónájukkal, és egy fizikai munkakör kapcsán a munkakörülményeket is fokozottan érdemes végiggondolni. Hogy viszonyul a hideghez, vagy az esetleges zajhoz és porhoz a dolgozó? Érdemes tisztában lenni az adott feladatkör sajátosságaival, és hogy azok elfogadhatók-e számunkra.

A jelenlegi egészségügyi helyzetben mi tanácsolható a munkavállalóknak a hosszabb távú tervezéshez?

Azt mindenképpen hangsúlyozni szeretném, hogy bár fizikai munkaerőre mindig is szükség volt és lesz is, a nyolcosztályos végzettséggel hosszú távon nagyon nehéz lesz elhelyezkedni. Magyarország abban a szerencsés helyzetben van, hogy a feldolgozóipara és a gyártóterülete egyaránt nagyon szerteágazó. Érdemes végiggondolni: mik a jövő eszközei? Mi az, ami nem csak ma és holnap kell, hanem el tudjuk képzelni, hogy öt év múlva is szükség lesz rá? Legyen ez egy kerékpár vagy elektromos roller, a jövő technológiája felé mutató trend, vagy akár egy élelmiszer, gyógyszeripari termék. Nem feltétlenül szükséges öt évnél előbbre gondolkodni a trendeket illetően, hiszen mi magunk is meg tudunk újulni közben, de ha a tanulmányainkra is figyelmet fordítunk, és próbálunk előremutató vállalatoknál elhelyezkedni, az már egy jó kiindulópont lehet.

Melyek a leggyakoribb tévhitek a fizikai munkakörökkel kapcsolatban?

A munkavállalók oldaláról gyakran azt tapasztaljuk, hogy kizárólag alapfizetésben gondolkodnak és nem feltétlenül látják át a juttatások rendszerét – emiatt külön feladatunk, hogy a csomagok előnyeiről tájékoztassuk őket, hogy nyitottak legyenek ezekre a konstrukciókra is.

Az is gyakran előfordul, hogy az álláskeresőknek meglehetősen konkrét – és nem feltétlenül realisztikus – elképzeléseik vannak az adott munkaadóról, és ezt a személyes interjú során sokszor nehéz megváltoztatni. Ezért arra próbáljuk ösztönözni a cégeket, hogy a megfelelő csatornákon igyekezzenek kommunikálni a vállalatról, hogy átláthatóbb és megközelíthetőbb legyen a cég a bevonzani kívánt munkavállalók számára.

Hogyan lehetne még inkább áramvonalasítani a kiválasztási folyamatokat?

A munkavállalók esetében az számíthat sokat, ha könnyen elérhető valaki a kiválasztási folyamat során akár több csatornán is. Az álláskeresők jelentős százaléka rendelkezik okostelefonnal, a híváson túl tehát érdemes nyitniuk az e-mailben történő kommunikációra is, függetlenül attól, hogy fizikai munkára jelentkeznek – tanácsadóink számára ez megkönnyíti a kapcsolatfelvételt.

A munkáltató részéről továbbra is azt hangsúlyoznám, hogy a pozícióval kapcsolatos pontos, realisztikus információk átadása segít nagymértékben a tartós megoldás megtalálásában, ez mindkét fél előnyére válik.

Bár bizonyos munkakörökben még tartja magát a többkörös kiválasztási folyamat, pedig ezt megfelelő szervezéssel egyszerűsíteni lehetne, vannak már olyan példák is, ahol a reggeli kiválasztás esti üzemorvossal, és másnapi munkakezdéssel zárulhat – érdemes tehát átgondolni a vállalatoknak, hogy a folyamat egyes elemeit hogyan időzítik. A cégek részéről a gyors reakciók továbbra is alapvetően befolyásolják a toborzás sikerességét, különösen a nagyon keresett szakmák esetében. A szakmai alkalmasságot vizsgáló különböző teszteknél pedig fontos tényező, hogy a munka szempontjából releváns képességeket mérjük fel ezekkel, ezt megcélozva legyenek összeállítva a felmérések.

Hogyan tájékozódhatnak, illetve jelentkezhetnek a munkavállalók a Randstad által közvetített álláslehetőségekre, érdemes önéletrajzot előre összeállítaniuk?

A honlapunkon történő adatbázis-regisztráción túl érdemes lehet a chat funkciót is használni, tanácsadóink személyesen válaszolnak a felmerülő kérdésekre. Illetve ha az álláskereső rendelkezik Facebook-profillal, akkor a különböző, ilyen témájú csoportok mellett a kifejezetten fizikai munkákkal foglalkozó Facebook-oldalunkat is érdemes követni.

Önéletrajzot tekintve a szóbeli kommunikáció mellett valamilyen munkatapasztalatokat bemutató, akár felsorolás jellegű írásos összefoglalóra mindenképpen szükség van – ez sokat elárul a munkavállaló személyiségéről, karakteréről, és a vállalati partnerek igénylik is ezt. Sokak számára okoz nehézséget ennek az összegzésnek az elkészítése, de mindenképpen érdemes erre időt szánni – természetesen igyekszünk segíteni a dolgozókat ezekben a kérdésekben.

A Randstad szakértőit a legfontosabb munkavállalói trendekről, illetve a jelenlegi egészségügyi helyzet lehetséges hatásairól kérdezték. Mire számíthatunk, ha munkavállalóként ebben a szektorban szeretnénk elhelyezkedni? A kérdésekre a Randstad Business Services üzletágának vezetői, Simonics-Dél Eszter Operations Manager, Várkonyi Dóra és Chavot-Horváth Nikolett Branch Managerek válaszoltak.

Mit jelent a BSS kifejezés?

A Business Services Sector rövidítése. Habár a szektorban működő vállalatoknak többféle elnevezése létezik – a teljesség igénye nélkül például Business Support Center, Shared Service Center (SSC), Center of Excellence, Global Service Center stb. – magyarul leginkább az üzleti szolgáltatóközpont kifejezést használjuk, amikor a területről beszélünk.

A legtöbb multinacionális cég jellemzően számos leányvállalattal rendelkezik világszerte. Egy üzleti szolgáltatóközpont létrehozásakor a szervezet úgy dönt, hogy bizonyos üzleti és támogató funkcióit mind földrajzilag, mind szervezetileg összevon egy régiós vagy globális szolgáltatóközpontba. Ezekben a szolgáltatóközpontokban jellemzően pénzügyi funkciók, ügyfélszolgálati tevékenység, informatikát, értékesítést, beszerzést vagy HR-t  támogató területek működnek. De tevékenységi körük színes és szerteágazó, a bérszámfejtéstől a hálózattervezésen át a legmagasabb szintű mérnöki tevékenységekig szinte minden megtalálható náluk.

Magyarországon ma több mint 110 régiós és globális üzleti szolgáltatóközpont működik, a szektor több mint 46 000 főt foglalkoztat. Léteznek olyan vállalatok is, amelyek nemcsak saját anyacégüket, hanem más partnereket is kiszolgálnak.

Mi jellemző a Business Services Sector munkakörnyezetre és vállalati kultúrára?

Az üzleti szolgáltatóközpontok igazán inspiráló környezetet biztosítanak: a munkavállalók modern irodákban, a legújabb technológiákkal dolgoznak. A szektorban alapvető elvárás az angol nyelvtudás, de sokszor egy második idegen nyelv ismeretére is szükség van. Az idegen nyelvek napi szintű használatát nemcsak a munka jellege indokolja, hanem sok esetben a csapatban dolgozó külföldi kollégákkal is az angol a közös nyelv. A különböző országokat támogató kollégák egymás mellett ülve, kisebb-nagyobb csapatokban dolgoznak, így egy dinamikus munkakörnyezetben van lehetőség belelátni egymás hétköznapjaiba.

A szektor vállalatai kiemelt figyelmet fordítanak a dolgozók munka és magánélet közötti egyensúlyának biztosítására, a megváltozott munkaképességűekre, a nők szerepére és az egészséges életmódra is. A rugalmas munkavégzés lehetősége is nagyon vonzó, bizonyos pozíciókban a munkavállaló maga döntheti el, hogy mikor és hol dolgozik, de a heti többszöri home office szinte minden központnál támogatott.

Milyen mozgások figyelhetők meg most a munkaerőpiacon, történtek itthon leépítések?

Összességében változó, hogyan reagáltak a szolgáltatóközpontok a COVID-19 járvány okozta bizonytalan helyzetben. Van olyan vállalat, amely továbbra is bővül és/vagy ugyanúgy zajlik a korábban megnyitott üres pozíciók betöltése, mint korábban, másoknál időszakosan leálltak a toborzás-kiválasztással és felülvizsgálják a létszámterveket, továbbá sajnos előfordul kisebb volumenű leépítés is. A jelenlegi rendkívüli helyzet lassítja a funkcióbővítést tervező szervezeteket hazánkban, de megállítani nem fogja őket. Egy kis kivárással és átgondolással, de érkeznek majd új funkciók és új piaci szereplők is, hiszen folyamatos az érdeklődés Magyarország iránt egy-egy új szolgáltatóközpont létrehozása kapcsán.

Hogyan változtatott a kialakult egészségügyi helyzet az eddigi trendeken?

Tapasztalataink szerint a Business Services Sector cégei voltak azok, amelyek a leghamarabb és a legkevesebb akadállyal álltak át a teljes home office működésre. Náluk már egyébként is jellemző volt, hogy a munkavállalók hetente akár 2-3 munkanapot is otthonról dolgozhattak, így gyorsan ment az átállás a teljes otthoni munkavégzésre, sőt az online betanításra és tréningekre is.

A trendeket nehéz prognosztizálni a jelenlegi helyzetben, mindenesetre vannak olyan előrejelzések, amelyek a magyarországi szolgáltatóközpontok számára felfelé ívelő jövőképet mutatnak. A közeljövőben akár az is elképzelhető lehet, hogy további funkciók kerülnek majd Magyarországra. A távmunka sikerein felbuzdulva a munkáltatók több home office-t engedélyezhetnek majd a munkavállalóknak, amely által az irodák mérete csökkenthető lehet hosszú távon.

A szektor jelenleg erősen Budapest-centrikus, a jól fizető állások nagy része itt található, a vidéki fiatalok költözési hajlandósága magas, hiszen a fővárosban több lehetőségre számíthatnak. Ha a jövőben továbbra is nagy szerepet kap a teljes munkaidős otthoni munkavégzés, akkor a potenciális jelöltek köre lakhelytől függetlenül tovább bővülhet a szektorban.

Hogyan változtatott a jelenlegi egészségügyi helyzet a kiválasztás folyamatán?

Most szinte mindenhol online zajlik a kiválasztás, videóinterjú formájában. A jelentkezőknek arra kell felkészülniük, hogy képesek legyenek kamerán keresztül is megmutatni tudásukat, képességeiket, személyiségüket. Azt tapasztaljuk, hogy jelenleg sokkal gyorsabban lezárul egy kiválasztási folyamat, mint korábban a több körös személyes interjúk után. Ez mindenképpen egy pozitívum a jelenlegi helyzetben.

Sok centerben speciális interjútechnikát alkalmaznak, amely során az állásra jelentkező  múltban történt szituációkon keresztül mutatja be a rátermettségét. A jelölteknek az interjúra való felkészüléskor érdemes olyan példákon gondolkodniuk, amelyek szemléltetik problémamegoldó és kommunikációs készségüket. A nyelvtudást szintén tesztelni szokták az interjú során, akár három nyelven is –  ez történhet videóinterjú formájában is.

Melyek az ebben a szektorban való elhelyezkedés előnyei?

Az egyik fontos előny, hogy sok kezdő pozíció betöltéséhez nem szükséges előzetes szakmai tapasztalat, a magas szintű nyelvtudáson és a megfelelő személyes kompetenciákon felül nincsenek további követelmények. Az idegen nyelveket ebben a szektorban tényleg aktívan használhatják a munkavállalók, főként azokban a munkakörökben, ahol a szóbeli kommunikáció kerül előtérbe az írásbelivel szemben.

Kiemelnénk azt is, hogy a legtöbb szolgáltatóközpontban egyre komplexebb feladatköröket lehet ellátni. Számos vállalat esetében van lehetőség end-to-end projekteken dolgozni, azaz egy feladatot elejétől a végéig megoldani. Fontos előny lehet továbbá a munkamennyiség kiegyenlítettsége és tervezhetősége: míg például a turizmusra és a vendéglátásra egyértelműen jellemzőek az ingadozások a leterheltségben, addig egy irodai munkakörben ez elkerülhető, ami például a családosoknak fontos szempont lehet.

Az eddig felsorolt pozitívumok mellett kiváló karrierlehetőségeket is biztosítanak a szolgáltatóközpontok. Pályakezdőként bekerülve, belátható idő alatt szép karrierutat lehet bejárni. A több száz fős vállalatméretekből adódóan akár többféle szakmai területen is lehetősége nyílik kipróbálnia magát bárkinek, anélkül, hogy munkahelyet váltana. Jól szervezett rotációs programok állnak rendelkezésre a belső mozgás támogatására.

A BSS munkáltatói nagy hangsúlyt fektetnek a munkavállalók személyes és szakmai fejlődésének támogatására is, a legtöbb helyen szakmai, nyelvi és soft skill tréningekkel fejlesztik a kollégákat.

Hogyan alakulnak a fizetési szintek és a béren kívüli juttatások ebben az iparágban?

Akár a pályakezdők átlagkeresetének másfélszeresét is megkaphatják a munkavállalók. A bérezés kiemelkedő más szektorokhoz képest, így aki egy szolgáltatóközpontnál helyezkedik el, jó életszínvonalat biztosíthat magának. A fizetés mellé egyéb népszerű juttatások széles skálája is társul. A legtöbb cég támogatja a közösségi közlekedés bérletet, az étkezési, szabadidős/pihenési lehetőségeket, a sportolást, valamint nyelvi és egyéb képzéseket biztosítanak a munkavállalóik számára.

Összességében elmondható, hogy a BSS-ben jelenlévő multinacionális, tőkeerős cégek képesek azt a stabilitást és biztonságot nyújtani, amire a munkavállalóknak szükségük van.

Melyek a leggyakoribb tévhitek a szektorral kapcsolatban?

Bár az egyik legnagyobb foglalkoztatói szektorról beszélünk, az ismertsége a hazai munkaerőpiacon nem túl magas. A munka jellegét, a pontos feladatokat a sokszor túlságosan általános álláshirdetések alapján a pályakezdő álláskeresők nem feltétlenül értik meg. Ezen felül továbbra is előfordulnak előítéletek, amelyek szerint ebben az iparágban kifejezetten leegyszerűsített feladatok jellemzőek, szakmai kihívás nélkül. Pedig egyre inkább a komplex, szakmai tudást is igénylő funkciók és folyamatok vannak többségben a hazai szolgáltatóközpontokban, ezáltal izgalmas pozíciók és karrierutak érhetőek el az itt dolgozók számára.

A szolgáltatóközpontok mellett a Randstad is dolgozik azon, hogy mind a pályakezdő, mind a már tapasztaltabb munkavállalók körében növelje a szektor ismertségét és népszerűségét. Sokan csak a Shared Service Center (SSC) kifejezéssel találkoztak korábban az iparág kapcsán, ennek a képnek az árnyalása, a szektor teljes spektrumának láthatóvá tétele is fontos feladatunk.

Hol tart a magyar BSS munkaerőpiac a külföldi viszonyokhoz képest?

Magyarország az élvonalba tartozik és nagyon népszerű lokáció a régióban új központ létrehozásakor, versenytársaink közé Lengyelország, Csehország és Románia sorolható elsősorban. A jól képzett munkaerő, a megfelelő infrastruktúra, a központi elhelyezkedés, és a fiatalok körében jellemző diverz nyelvtudás vonzza a multinacionális vállalatokat. A Business Services szektort tekintve Magyarország érett piacnak minősül, ami többek között azt is jelenti, hogy magas szinten képzett szakembereink is vannak és egyre nagyobb a szakmai mozgástér is a tapasztalt munkaerő számára. Az országon belül Budapest egyértelműen a vezető lokáció, de érdemes megemlíteni Pécset, Szegedet vagy Debrecent, ahol az egyetemek miatt nagyobb létszámban élnek idegen nyelveket (akár anyanyelvi szinten) beszélő potenciális munkavállalók is.

A nyelvtudáson kívül milyen kompetenciák szükségesek ezekben a munkakörökben?

Az idegen nyelv(ek) magas szintű ismerete – és néhány esetben a felsőfokú végzettség – mellett a legfontosabb szempont a kiválasztás során bizonyos kompetenciák megléte. A jó kommunikációs készség, a csapatmunkára való képesség, az önálló munkavégzés, a pontosság és a precizitás kiemelt jelentőségűek. Az ügyfelekkel szóban vagy írásban történik a kapcsolattartás, feladatkörtől függően különböző adatbázisokban kell dolgozni, így más-más készségek kerülhetnek előtérbe. Fontos szempont továbbá, hogy a munkavállaló nemzetközi környezetben is helyt tudjon állni és párhuzamosan több feladattal is boldoguljon, ehhez a priorizálás képessége, illetve a hatékony időbeosztás is elengedhetetlen.

Teljesen más területet érintő szakmai tapasztalattal is érdemes jelentkezni ezekre az állásokra?

Karrierváltóknak, illetve egyéb területen szerzett szakmai tapasztalattal rendelkezőknek is érdemes megpályázni ezeket az állásokat. Számos pozíció esetén nem a tárgyi tudáshoz, diplomához vagy végzettséghez köthető elvárások dominálnak, hanem a nyelvtudás és a korábban már említett személyiségjegyek, kompetenciák. Jellemző trend az is, hogy egyre több komplex tudást és tapasztalatot igénylő funkció érkezik a hazai szolgáltatóközpontokba, így a több éves tapasztalattal rendelkező jelöltek számára is tud vonzó lehetőségeket ajánlani a szektor.

Igényelnek önálló képzést a BSS pozíciók, vagy ezt a munkáltató biztosítja?

Egy szolgáltatóközpontba való bekerülés feltétele az, hogy a jelölt megfelelő szinten beszélje azt a nyelvet, amelyet a munkája során használnia kell majd. Mindazonáltal a meglévő nyelvtudás továbbfejlesztését a legtöbb center támogatja. Ha konkrét szakmai tapasztalatot igénylő állásról van szó, akkor az előzetes képzettség, tapasztalat elvárt, viszont belépő szintű pozíciók esetében a képzéseket az adott center biztosítja, a jelölt megkap minden támogatást. Ez történhet például online tréningek formájában vagy akár job shadowing jellegű gyakorlati oktatásban.

Összességében elmondhatjuk, hogy akár pályakezdőként, akár többéves szakmai tapasztalattal a hátunk mögött, az üzleti szolgáltató szektor (BSS) széleskörű karrierlehetőségeket kínál a munkaerőpiacon. Az iparág vállalatai egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek a tehetséggondozásra, az oktatási együttműködésekre és az innovatív megoldásokra. Ha munkavállalóként egy dinamikus, modern, multinacionális környezetben szeretnénk elhelyezkedni, akkor a magyarországi szolgáltatóközpontokban minden valószínűség szerint megtaláljuk a helyünket.

 

 

A villamos és mágneses terek egészségre gyakorolt hatását bemutató kiadványa mellett a MAVIR ZRt. ezúttal egy animációt készített, amely az elektromágneses terekkel kapcsolatos legalapvetőbb tudnivalókat mutatja be röviden.

A villamos és mágneses terek egészségre gyakorolt hatása kapcsán nagyon sok szakszerű, tudományos vizsgálatokkal is alátámasztott, ellenőrizhető szakmai anyag került nyilvánosságra, ezek mellett azonban megszámlálhatatlan mennyiségű szakszerűtlen, minden tudományos alapot nélkülöző „információ” is napvilágra került. Jelen kisfilmünkkel olyan, bárki által ellenőrizhető információkat szeretnénk megosztani, amelyek segíthetnek eloszlatni a villamos és mágneses terek hatásának rendkívül összetett kérdéskörét övező kétségeke, és rávilágítanak arra, hogy a biztonságos és folyamatos villamosenergia-ellátás, az energiához való hozzáférés mára alapvető igényünkké, sok esetben létszükségletünkké vált.

Az edukációs célú összeállítás az alábbi youtube csatornán érhető el: https://www.youtube.com/watch?v=PWEngfbOpYw&feature=youtu.be

A jelenlegi világjárvány miatt teret nyert a home office gyakorlata és ennek nyomán általános aggodalomként fogalmazódott meg egy várható irodapiaci visszaesés.

A Graphisoft Parkban nem osztjuk ezeket az aggodalmakat. Tapasztalataink szerint az irodaterületek iránti igény nem csökken, hanem „zöldül”: azaz az irodapiacon jelenleg egy olyan átalakulás zajlik, amire a Park és meghatározó bérlői már régóta törekednek. Bérlőink cégei, a kutató-fejlesztő technológiai cégek tűnnek a legkevésbé sérülékenynek az általános válságban, irodáik leépítésére nem törekszenek. A kutatás-fejlesztési szektorban zajlik talán a legélesebb a verseny az értékes dolgozókért; ezeknek a cégeknek elsőszámú szempont irodáik vonzóbbá és kényelmesebbé tétele, amihez a Park kitűnő adottságai és felelős, környezettudatos ingatlanfejlesztői tevékenysége az alapítástól kezdődően kedvező hátteret biztosítanak.

A mostani járvány miatt előtérbe került egészséges munkakörnyezet iránti jogos igényt szolgálja a nagy, szellős, szabad terekkel teli, zöld arculat. A Park területének mindössze 20%-a van beépítve, a parkolók a föld alatt helyezkednek el, valamennyi iroda tágas, az ablakok nyithatóak. Távol a belvárostól a levegő minősége is egyértelműen jobb, egészségesebb.

A fogadóépület szinte teljes felszínét üveg borítja, a rengeteg hatalmas üvegajtó és -ablak büszkén hirdeti a transzparenciát és átjárhatóságot. A természetközeliség élményét az épületeknél magasabbra növő fák, a dús növényzet, az esztétikai elemek, szobrok, illetve a szinte érintetlen Duna-part biztosítja. A szociális távolságtartást az a lehetőség is biztosítja, hogy a kisebb-nagyobb megbeszéléseket, értekezleteket akár szabad ég alatt is meg lehet tartani, amihez az említett adottságok miatt – jó idő esetén – ideális és idillikus helyszínt nyújt a Park.

Terveink szerint bekapcsolódunk a város kulturális érverésébe is: az Acquincumi Múzeummal együttműködve kínálunk lehetőséget kortárs szoborparkunk és ipari műemlék Generátorházunk megtekintésére. Az Óbudára látogatók hajóval érkeznek kikötőnkbe, ezzel jelentősen lerövidítve a Belvároson át idevezető utat, amely a vízi élményen túl számottevő emissziócsökkenést is jelent.

A tavalyi nagy érdeklődést kiváltó esemény után az MNB idén is megrendezi a környezeti fenntarthatósággal kapcsolatos szakmai konferenciáját az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal (EBRD) együttműködésben. Az angol nyelvű rendezvény közép-európai fókuszú, így a hazai résztvevők (bankok, alapkezelők, biztosítók és egyéb pénzügyi szervezetek, tőzsdei kibocsátók, szabályozó szervek, civil szervezetek, kutatók stb.) mellett a környező országok képviselői is jelen lesznek mind az előadók, mind a közönség soraiban.

Az idei évben az előadások, beszélgetések fókuszában a klímaváltozásból és egyéb környezeti anomáliákból eredő kockázatok számszerűsítésének innovatív módszerei, illetve – a COVID-járványból való zöld kilábalás kapcsán – a megújuló energiatermelés és az energiahatékonysági beruházások finanszírozása áll majd. Az esemény a COVID-19 járvány miatt online kerül megrendezésre.

Részletek itt érhetők el: https://www.mnb.hu/greenfinance/green-finance-conference

Az alumínium tartalmú hulladékok felmérése a kelet-délkelet-európai régióban

A webinár az Európai Unió EIT KIC Raw Materials programja által finanszírozott RIS ALiCE projekt keretében kerül megrendezésre, melynek célja egy olyan ingyenes, nyílt hozzáférésű online adatbázis létrehozása, mely a közép-európai és balkáni régió alumíniumban gazdag hulladékairól tartalmaz információkat, melyek potenciálisan felhasználhatók lehetnek a cementgyárak számára.

A webináron amellett, hogy a létrejövő adatbázis bemutatásra kerül a potenciális felhasználóknak, a hulladékhasznosítás és a körforgásos gazdaság jelenlegi helyzetéről is információkat kaphatnak a résztvevők. A rendezvényre a szakmai közönség mellett az érintett döntéshozók is meghívásra kerültek.

További információk hamarosan.

IDŐPONT: 2020.OKTÓBER 14. 14:00-16:00

A részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött:

https://forms.gle/68AcEyLwypDqVDmJ6

További információ: Németh Alexandra (alexandra.nemeth@bayzoltan.hu) ; +36-30-403-9172

Az Érték és Minőség Nagydíj Pályázat kitüntetéseit idén harmadik alkalommal a Magyar Mezőgazdasági Múzeum épületében, a Vajdahunyadvárban adták át ünnepélyes keretek között szeptember 9-én. Az Érték és Minőség Nagydíj Tanúsító Védjegy használata és vele a kitüntető cím viselése azon áruk, szolgáltatások, gazdasági szervezetek elismerése, amelyek tevékenységük során bizonyíthatóan elkötelezettek a minőség ügye iránt és kiemelt fontosságot tulajdonítanak az egyetemlegesen jó minőségű áruk előállításának, illetve szolgáltatások nyújtásának. A minőség pedig természetesen magába foglalja a fenntartható fejlődés iránti elköteleződést is.

Idén a védjegyhasználatot és a kitüntetést 33 pályázó 39 pályázata érdemelte ki, a gazdaság szinte teljes palettáját felölelő, 40 főcsoport több mint 100 témakörében meghirdetett nívós megmérettetésen. A Pályázat Kiírói Tanácsa, melynek tagja a Legrand Zrt. is, a kialakult helyzetben különösen fontosnak tartotta, hogy saját eszközeivel, a kitüntető címek elnyerésének lehetőségével segítse a gazdasági növekedés újraindítását. Az ünnepségen beszédet mondott és a kitüntetéseket átadta: Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke és Farkas Sándor, az Agrárminisztérium miniszterhelyettese. Az idei díjazottak között többségében közép- és kisvállalkozás található, de mezőgazdasági kistermelő és alkotóművész is megmérettette magát a legkiválóbb termékek és szolgáltatások versenyén.

Kiss Károlyné Ildikó az Érték és Minőség Nagydíj Pályázati rendszer alapítója elmondta: „A koronavírus-járvány miatt kialakult helyzetben a gazdaság különböző területein tevékenykedőknek – szinte minden ágazatot érintve – komoly, de eltérő nehézségekkel kell megküzdeniük. Bizakodásra ad okot, hogy a vírushelyzettel összefüggő gazdasági folyamatok miatt nehéz helyzetbe került vállalkozások nem adták fel, komoly erőfeszítéseket tesznek, hogy megőrizzék, illetve helyreállítsák működésüket úgy, hogy a fenntarthatóság, a minőség továbbra is a fő erényük közé tartozzon” – fogalmazott az ügyvezető igazgató.

Az Érték és Minőség Nagydíj Pályázaton sikerrel szerepelt pályázók és pályázatok számára, teljesítményük elismeréséül a kiírók külön-külön is, valamint különböző cégek, főhatóságok, civil szervezetek további értékes különdíjakat ajánlottak fel.

Az Érték és Minőség Nagydíj Tanúsító Védjegy nemzetközileg is egyértelműen utal használójának kiemelkedő színvonalára. Feltüntetése méltán biztosítja viselőjük számára a pozitív megkülönböztetést, szimbolizálja a magyar gazdaság erősödését, népszerűsíti Magyarország legfontosabb kincsét, a szürkeállomány teljesítményét.

Az Érték és Minőség Nagydíj pályázati rendszere is segítségünkre van a minőségre való törekvésünkben, de a hamisítás és a márkanévvel való visszaélés elleni törekvéseinkben is – mondta Károlyi László a Legrand Zrt. vezérigazgatója.

Az Unilever meghatározó lépéseket tett a közelmúltban a fenntartható csomagolóanyagok és termékösszetevők terén. Mind a Magnum újrahasznosított – és egyben újrahasznosítható – csomagolása, mind pedig a háztartás-vegyipari termékek alapanyagainak megújuló vagy újrahasznosított karbonra történő lecserélése ezt a folyamatot erősíti.

 

Újrahasznosított műanyagra váltott a poharas Magnum

Az Unilever az előző évi sikeres tesztek után újabb 7 millió olyan poharas Magnum jégkrémet hoz forgalomba, amelyek innovatív, úgy nevezett reciklált polipropilén (rPP) csomagolásban érkeznek. Ezzel a lépéssel a jégkrémpiacon elsőként alkalmazzák azt a technológiát, amellyel az újrahasznosított polipropilén élelmiszer-csomagolásra is alkalmassá és egyben újrahasznosíthatóvá válik minőségromlás nélkül. Az Unilever tervei szerint 2020 végére az összes, Európában forgalmazott Magnum-pohár rPP-ből készül majd, ami 160.000 kilogramm rPP felhasználását jelenti, 2025-re pedig minden Magnum-tégelyt újrahasznosított műanyagból állítanak majd elő.

Teljesen kizöldül az Unilever tisztítószer üzletága 10 éven belül

A vállalat környezetvédelmi vállalásaival összhangban jelentette be legújabb, Tiszta Jövőért Programját is, az egyik első meghatározó lépést azon vállalása felé, amely szerint termékeik esetében 2039-re elérik a nettó nulla kibocsátást. A program célja a háztartás-vegyipari üzletág fosszilis alapanyagainak teljes lecserélése 2030-ra. Az új forrást a „Karbon Szivárvány” modell alapján tervezeik biztosítani, amely a már körforgásban lévő szénforrásokat haszosítja. Az Unilever tisztító- és mosószereiben használt vegyi anyagok életciklusuk során a termékek szénlábnyomának a legnagyobb részét (46%) adják. A vállalat arra számít, hogy ez a kezdeményezés önmagában akár 20%-kal csökkentheti a termékek szén-dioxid-lábnyomát.

A Tiszta Jövő beruházási program arra összpontosít, hogy olyan megfizethető tisztító- és mosószereket hozzon létre, amelyek jelentősen kisebb környezeti hatás mellett továbbra is kiváló tisztítási eredményeket mutatnak fel.

A Karbon Szivárvány

A Tiszta Jövő kezdeményezés szempontjából központi szerepet játszik az Unilever „Carbon Rainbow” (Karbon Szivárvány) nevű újszerű megközelítése a termékreceptúrákban használt szén diverzifikálására. A nem megújuló, fosszilis szénforrásokat (ezt a szivárványban black carbonként jelölik) leválasztott, begyűjtött szén-dioxiddal (purple carbon), növényi és biológiai forrásokból származókkal (green carbon), tengeri forrásokból származókkal, például algák (blue carbon) és a hulladékból visszanyert szénnel (grey carbon) fogják kiváltani.

 

 

A koronavírus-járvány miatt most még nehezebb anyagi helyzetbe került családok megsegítésére indított akciót augusztus elején az Ökumenikus Segélyszervezet, hogy 2000 rászoruló gyermek iskolaszereinek beszerzéséhez előteremtse a szükséges forrásokat. A kezdeményezést a Tesco kuponos adománygyűjtéssel támogatta, amelynek keretében öt héten keresztül (augusztus 3. és szeptember 6. között) 75 656 darab kupont értékesítettek az áruházakban, összesen 18 914 000 forint értékben. Az áruházlánc kiegészítette ezt az összeget, így összesen 20 millió forint adományt juttatott el a Segélyszervezetnek.

 

A Tesco évek óta stratégiai partnerként támogatja az Ökumenikus Segélyszervezet munkáját, rendszeresen csatlakozik a szervezet tavaszi Felhőtlen gyermekkor, valamint a karácsony előtt zajló szeretet.éhség. kampányaihoz, amit adománykuponok értékesítésével támogat. Idén tavasszal, a veszélyhelyzet kihirdetését követően az áruházlánc összeállította a valaha volt legnagyobb egyszeri adományát, mellyel a Magyar Ökumenikus Segélyszervezeten és a Magyar Élelmiszerbankon keresztül az általuk ellátott, nehéz helyzetbe került családokat támogatta. A támogatás értéke összesen 42 millió forint volt, a támogatást a szervezetek alapvető termékek (például babaápolási termékek, tisztítószerek, konzervek, étolaj, cukor és egyéb tartós élelmiszerek) formájában kapták meg 21-21 millió forintos bontásban. A konkrét terméklista, valamint a termékek aránya a szervezetek igényeit figyelembe véve, az ő bevonásukkal állt össze.

A Budapest Airport már tavasszal, a COVID-19 járvány magyarországi megjelenésekor bevezette az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség (EASA) és az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) által kiadott ajánlásokban foglalt intézkedéseket, és azokkal összhangban folyamatosan biztosítja az utasok és a repülőtéri személyzet egészségének védelmét. Ehhez különböző biztonsági óvintézkedéseket alkalmaznak, csökkentve a koronavírus terjedésének kockázatát a repülőtéren és a repülőgépek fedélzetén.

A jelenlegi járványügyi helyzetben a repülőtér-üzemeltető feladata, hogy földi kiszolgáló partnereikkel együtt garantálják az utasok repülőtéren való tartózkodásának biztonságát. Az intézkedések kiterjednek az utazás első fázisától az utolsóig; egyebek mellett a repülőtérre történő megérkezésre, a check-in folyamatára, a biztonsági ellenőrzésre, a repülőgépbe való beszállításra, a poggyászkiadásra, illetve az útlevél- és a határellenőrzésre is vonatkoznak. Az utasok és az ott dolgozók védelme érdekében figyelmeztető padló és ülésmatricák és táblák kerültek ki a távolságtartásra, maszkviselésre és a gyakori kézfertőtlenítés ösztönzésére. Az automata kézfertőtlenítők kihelyezésén túl, folyamatos és fokozott a fertőtlenítő takarítás (különös tekintettel az utasok által gyakran megérintett felületekre) és a szellőzőrendszert is folyamatosan fertőtlenítik, biztosítva így a megfelelő légcserét.

A repülőtéri intézkedések, a repülőtér ajánlásai az utasok számára részletesebben az alábbi linken érhetőek el:  https://www.bud.hu/covid_19

A cég saját munkavállalóinak érdekében is számos lépést hozott ebben a különleges helyzetben. Amellett, hogy a megfelelő védőfelszerelés viselését biztosítják a személyzet számára, ahol megvalósítható volt, térelválasztó plexiket is telepítettek az utasforgalmi területeken. Ahol lehetséges, lehetővé tették az irodai dolgozóknak az azonnali otthoni munkavégzést, akik pedig műszakban dolgoznak a repülőtéren, azok számára a műszakokat szétválasztották, hogy a különböző műszakok fizikailag ne találkozzanak egymással. A kritikus operatív munkakörökben független munkavállalói csoportok kerültek kialakításra az üzletmenet-folytonosság biztosítása érdekében.

A Budapest Airport a jelenlegi válsághelyzetben kiemelten fontosnak tartja, hogy a BUD csoport munkavállalóinak egészsége és anyagi biztonsága fennmaradjon. A vállalat számos intézkedést tett annak érdekében, hogy minél több munkahelyet megvédjen és biztosítsa a munkavállalók biztonságos munkavégzését. Április elején egy alapítvány felállításáról döntött a Budapest Airport, hogy a nehéz helyzetbe került kollégákat támogatni tudja. Ezt a kezdeményezést a vezetőség a saját fizetésének egy részének felajánlásával indította az útjára, majd a Budapest Airport részvényesei úgy döntöttek, a már befolyt összeg megduplázásával támogatják a BUD Csoport Munkavállalóiért Alapítvány tevékenységét. Az Alapítvány célja azon jelenlegi vagy volt munkavállalók illetve közeli hozzátartozóinak támogatása, akiknek a koronavírus járvány okozta válság miatt veszélybe került fizikai vagy mentális egészsége, szociális biztonsága. A támogatás megítéléséről az összes körülmény mérlegelésével az Alapítvány kuratóriuma dönt. https://budcsoportmunkavallaloiert.hu/

A fenti intézkedések mellett a vállalatvezetés továbbra is minden erejét és idejét a járvány okozta válsághelyzet kezelésére fordítja.