A járványhelyzet alatt fellendült az élelmiszerek iránti kereslet. Az első negyedévben 15 százalékkal nőtt az online vásárlások száma*, a fokozott fogyasztás következtében azonban sajnos előfordulhat, hogy több háztartási hulladék és elpazarolt élelmiszer kerül a szemetesbe. Miközben egyre több szó esik a fenntartható életmódról, fenntartható közlekedésről, sokan mégsem gondolják át, hogy mekkora a saját háztartásuk ökológiai lábnyoma. A Nestlé a SPAR-ral karöltve idén Hogyan legyek környezettudatos vásárló? címen újabb kisokost készített, amelyben hasznos tanácsokkal és útmutatókkal segíti a vásárlókat a környezettudatos döntések meghozatalában.

A tavalyi Újrahasznosítási Kisokos sikerét követően újabb fenntarthatósági kiadvánnyal jelentkezik a Nestlé, amely a HUMUSZ Szövetség szakmai támogatásával valósult meg.

A 2020-as Hogyan legyek környezettudatos vásárló? kiadvány fő témája a fenntartható életmód, az élelmiszer-pazarlás, illetve a csomagolóanyagok mennyiségének csökkentése, ezért idén a SPAR Magyarország Kereskedelmi Kft. is csatlakozott a kezdeményezéshez. A szelektív hulladékgyűjtés alapszabályain túl az olvasók tippeket kaphatnak arra vonatkozóan, hogy miként csökkentsék ökológiai lábnyomukat a bevásárlás során, és hogyan mérsékeljék a háztartásukban megtermelt csomagolási- és élelmiszerhulladék mennyiségét.

Az új Hogyan legyek környezettudatos vásárló? kisokos digitális lábbal is bővült: a kiadvány október 1-től online is átlapozható és letölthető, illetve a Hova dobjam? blogon a vásárlók további tanácsokat kaphatnak a fenntarthatóbb életstílus és az újrahasznosítás témakörében. A Nestlé és a SPAR bemutatja a Kisokos alapján készült kisfilmjét, amelyből még több érdekességet tudhatunk meg a környezetbarát csomagolásokról.

Az új Hogyan legyek környezettudatos vásárló? Kisokos többek között az ÉVA, Lakáskultúra és HVG magazinok mellékleteként (Fenntarthatósági kiadvány és pszichológia), valamint a Nestlé és a SPAR fenntarthatósági törekvéseiket bemutató weboldalain érhető el október 1-től.

Több más élelmiszeripari céghez hasonlóan a Nestlé csatlakozott azon törekvéshez, hogy 2025-re minden csomagolását újrafeldolgozhatóvá vagy újrafelhasználhatóvá tegye, 2050-ig pedig nullára csökkenti üveghatású gázkibocsátását. Ezen felül Svájcban Csomagolástechnikai Intézetet hozott létre, amely újrafeldolgozható, lebomló vagy komposztálható műanyagok, funkcionális papír, valamint a műanyag csomagolóanyagok újrafeldolgozhatóságát növelő új csomagolási megoldások és technológiák kutatásával foglalkozik.

A SPAR aktív és úttörő szerepet vállal a Föld jövőjét érintő ügyekben, üzleti filozófiájának egyik sarkalatos pontja a környezettudatos vállalatirányítás. A kiskereskedelmi áruházlánc a hulladékkezeléstől a logisztikán át a reklámtevékenységig egyre több környezetkímélő megoldást alkalmaz, és vásárlóit is bevonja azok működtetésébe. Ennek köszönhetően csökkent a műanyag csomagolások mennyisége, és egyre több újrahasznosítható papír került felhasználásra. Több helyen lettek elérhetőek a hulladéküveg-gyűjtő szigetek és csökkent a szórólapok súlya is. A „SPAR – a fenntartható jövőért” program keretében a SPAR – felelős vállalatként – elsősorban azokra a területekre összpontosít, amelyeken eddig is komoly eredményeket ért el a vásárlókkal és partnerekkel együtt. Ilyen a környezet, az egészség, az élelmiszer-biztonság, a munkatársak biztonsága és a társadalom hátrányos helyzetű tagjainak segítése. A SPAR rendszeresen kezdeményez és részt vesz olyan kampányokban is, amely az élelmiszerpazarlás ellen hívja fel a figyelmet.

*A GKI Digital adatai alapján

A BIM, azaz az Épületinformációs Modellezés az építőipar elmúlt ötven évének a legnagyobb innovációja, amely ráadásul minden eddiginél brutálisabb mértékben járul hozzá a fenntartható fejlődéshez.  

Hogyan? Az építőiparnak óriási szerepe van a 17 fenntarthatóságra vonatkozó globális cél elérése közül legalább ötben: 

De miként jelenik ez meg a napi gyakorlat szintjén? Hol van az a fajta haszonelvűség, amely nélkül a hosszútávú előnyök rövidtávú érdekeken képesek egy tender során azonnal elhasalni? 

A BCSDH-hoz való csatlakozásunkat megelőzően egyfajta önvizsgálatot tartottunk – valóban megfelelünk a szervezet céljainak, tényleg „méltók” vagyunk arra, hogy belépjünk? Belülről fakadó indíttatásból már jó ideje elindultunk abba az irányba, hogy fenntartható pályán tartsuk a működésünket, így ma már Loxone-vezérelt világításszabályozás alatt ergonomikus székeken ülve és tisztított vizet kortyolva dolgozunk beszállítói minősítési szabályzaton, közel papír- és műanyagmentes irodai környezetben. Igazából ebben érezzük jól magunkat, a cég kultúrájában ott gyökerezik a környezet és az emberek iránti megbecsülés, és őszintén szólva nem is esik nehezünkre így dolgozni. 

A lényeg azonban nem ez. 

Mi egy olyan iparágban dolgozunk, ahol ezek a lépések még csak nem is a jéghegy csúcsát, hanem annak a tetején a kockacukrot jelentik. 

Valójában mi nem szervezetként szerezzük a piros pontokat a fenntarthatósági osztálynaplóban, hanem az épületekkel, amiket mérnökirodaként tervezünk. Miért? 

Virtuális arany 

Van egy olyan építőipari jelenség, amely szerint ha hamarabb veszünk észre egy hibát, akkor kevesebbe kerül az elhárítása.  

Ez azt jelenti, hogy ha a problémát még skiccpapíron vesszük észre, akkor csak összegyűrjük a papírt és kidobjuk a kukába, majd percek alatt újrarajzoljuk a koncepciót. Ha az engedélyezési terv végén történik a hiba felfedezése, akkor az már 20-30 mérnöknek jelent egy heti, a kiviteli terv végén pedig már egy havi többletmunkát. Ha pedig terepen, a kivitelezésnél jönnek elő a problémák, akkor az az igazi dermesztő veszteség: jönnek a hiába legyártott munkadarabok, a mérnökök és a munkások pótmunkája, a 2-3 hétnyi csúszás, a kötbér és a feszültség. Ha egyáltalán javítható a történet. 

Kivitelezett hiba

(forrás: Pinterest) 

Mindannyian ismerjük a jelenséget, mert hát ilyenek az építkezések, ugye? Jó előre kalkulálnunk kell a hibákkal, amikre legalább 15-20% anyagi és időbeni tartalékot kell elkülöníteni. Rendben, így tervezünk, kész is, nincs itt semmi látnivaló. 

Pedig van. Ráadásul nagyon is látványos. 

BIM metodikával ugyanis az épületet nem csak hogy a virtuális térben építjük fel, hanem még „be is indítjuk”, azaz a működését is szimuláljuk: üzemeltetjük, szellőztetjük, terheljük, körbenapoztatjuk, mindenféle kibocsátási értékét különféle kondíciók között megmérjük. Ezzel azt érjük el, hogy a hibákat nem a kivitelezésen, hanem már fél-egy évvel hamarabb észrevesszük. A virtuális térben átalakítani egy műszaki megoldást jóval egyszerűbb, problémamentesebb és nem mellékesen olcsóbb is – egy szakember kijavítja fél nap alatt azt, ami a kivitelezésen 20-30 mérnök és kivitelező 2 hónapnyi munkáját vinné el. 

Pofonegyszerű és logikus. 

Hogy számoljunk a technológiával? 

3 éve dolgozunk BIM metodikával, és a saját tapasztalataink egybecsengenek a nemzetközi tanulmányokkal, így bátran megoszthatjuk most is az alábbi ökölszabályt. Egy tízmilliárd Ft értékű létesítménynél a tervezési díj hagyományosan kb. 500 millió Ft; ez BIM–mel nagyjából a duplája, közel 1 milliárd Ft. Óriási a különbség, nap végén meglepő módon mégis jóval olcsóbban jövünk ki. Sőt, nem is kell a nap végét megvárni. 

Amivel ugyanis BIM esetében már nem kell számolni, az a hibákból fakadó 1-2 milliárd Ft-nyi pótmunka és a vele járó csúszás és feszültség. Az épületinformációs modellezés esetében ez a szakasz ugyanis egyszerűen kimarad. Megtapasztaltuk, volt összehasonlítási alapunk két nagyon hasonló projekttel, döbbenet a különbség. 

Ez az jelenti, hogy a tervezési többletköltség már a kivitelezés alatt, azaz egy éven belül 2-3-szorosan is megtérül. A metodikában a betervezett rendszereket és a teljes létesítmény működését is szimuláljuk, amivel optimalizálhatjuk az épület energiafogyasztását, anyaghasználatát és még sok mindent. Ezzel nem csak azt érjük el, hogy a kivitelezés során kevesebb mindent kell beépíteni, hanem azt is, hogy – és itt jön a legfontosabb érv – az energiafelhasználás is 10-15%-kal kevesebb lesz, amivel gyakorlatilag visszajön a teljes kivitelezési költség az épület 25-30 éves élettartamán belül, és akkor nem beszéltünk az épület nyújtotta magasabb komfortfokozatról és az ingatlan jócskán nagyobb értékéről. 

Beeső napsugárzás analízis 9 és 15 óra között 

(Forrás: Autodesk blog) 

Ha a költséget nézzük? Egy 10 milliárdos épület energiafelvétele nagyságrendileg megegyezik egy kisebb városrészével, ebben 15% csökkenés a teljes kivitelezési költséget is visszahozhatja. Az ökológiai hatást? Akár 50%-kal kevesebb lesz a káros emisszió a teljes építési vertikumban. Az életminőséget? A sokkal biztonságosabb kivitelezés, a jobb minőségű épített környezet és a töredékére eső stressz felbecsülhetetlen értékkel bír. 

Ez az oka annak, hogy Nyugat-Európában és a skandináv régióban, Észak-Amerikában, a Közel- és Távol-keleten a BIM metodika már egy minden attribútumában egyre alaposabban szabályozott, kötelező metodika nagyberuházásoknál. 

Ezen az életpályán egy projekt alatt cca. 2-4 mrd Ft-nyi megtakarítás van elpazarolt energiában, rejtett költségben, feleslegesen gyártott építési anyagokban, hőterhelésben, visszabontott épületekben és hulladékban. Ez persze nem mindenkinek éri meg – az eladásra épített ingatlan esetében az ingatlanfejlesztő egészen más üzleti és fejlesztési stratégiát fog követni, mint az a gyártulajdonos, aki a következő 20 évben az adott üzemben fog termelni. 

A kocka el van vetve? 

A BIM hozzáadott értéke a fenntartható fejlődés irányába brutális. Mi magánszemélyként legszívesebben szalmaházat építenénk és passzív házban laknánk, irodaként gondolkodva mindent megteszünk a legkisebb ökológiai lábnyomért és a munkatársak jó életminőségéért, felelős építész irodaként pedig azon vagyunk, hogy egy-egy projekten akár egy egész budapesti kerület energiamegtakarítását megoldhassuk. Mindhárom szempont fontos, de valójában a legutóbbi az, ami még a gyermekeink számára is szemmel láthatóan alakítja a valóságot. 

És ez már nem a kockacukor szint, hanem globálisan is értelmezhető értéktöbblet. 

A cikk Dr. Breznay Attila üzleti stratéga és coach, valamint Livják Csaba, a BuildEXT alapítója és ügyvezető tulajdonosa között elhangzott beszélgetés alapján készült, a teljes beszélgetés meghallgatható itt. 

Elstartolt a MagNet Bank Közösségi Adományozási Programjának (KAP) 2020. évi rendelkezési időszaka. Idén az ügyfelek 38.249.255 forintról rendelkezhetnek 40 ügy számára társadalmi hatás és környezeti hatás kategóriákban.

Most különösen fontos, hogy a bank ügyfelei minden forintról döntsenek, hiszen a COVID-19 világjárvány okozta válság különösen érzékenyen érintette az amúgy is forráshiányos nonprofit szektort. A közösségi bank ügyfelei személyesen, telefonon, és a Netbankon keresztül egyaránt rendelkezhetnek a rájuk eső nyereséghányadról, a weboldalon pedig a választható projektekről tájékozódhatnak. Ugyanitt követhető nyomon azt is, miként növekszik napról napra a szervezetek által gyűjtött támogatás.

„Többnyire 100 forintokról szavaznak az ügyfeleink, és ha azt gondolnák, hogy ezek a 100 forintok nem számítanak, akkor végül is 0 forint jutna a szervezeteknek. De mivel szerencsére aktívak és élnek a lehetőséggel, így apró lépésekből jön össze egy 40 milliós volumen, és ezáltal jutnak ehhez a támogatáshoz a segítő szervezetek. Mi együtt, közösségi összefogással tesszük kicsit jobb hellyé ezt a világot.” – mondta Molnár Csaba, közösségfejlesztési igazgató, majd hozzátette: „Nem is az adományozás nekünk ebben a lényeg (bár nagyon fontos), hanem a közösségformáló erő, s hogy az ügyfelek bevonódnak, és hatással lesznek a folyamatokra. Szeretnénk, hogy felfigyeljenek azokra a társadalmi kérdésekre, problémákra, amelyekkel a Közösségi Adományozási Programba bekerült szervezetek foglalkoznak.”

A MAGNET MAGYAR KÖZÖSSÉGI BANK ZRT-RŐL

A MagNet Magyar Közösségi Bank Zrt., az 1995-ben alapított HBW EXPRESS Bank Zrt. jogutódja, 2010.04.30 óta folytatja tevékenységét ezen a néven. A 100%-ban magyar tulajdonban lévő pénzintézet küldetése, hogy Magyarország első professzionális etikus közösségi bankjaként, ügyfelei közreműködésével, felelős és transzparens módon, valódi választási lehetőségek révén forrást biztosítson olyan kezdeményezések számára, amelyek pozitívan hatnak környezetünkre és társadalmunkra, amelyek közös jövőnk biztosítékai lehetnek. A Bank víziója a közösségekre támaszkodó és közösségeket építő első hazai újbankként működni, amely azt a felemelő érzést nyújtja ügyfeleinek, dolgozóinak, üzleti partnereinek és tulajdonosainak, hogy a pénzügyeikkel is sokat tesznek a társadalomért és a környezetért. A MagNet Bank fontos támogatója a fenntartható fejlődésnek hazánkban.

Ahogy azt az elmúlt időkben tapasztaltuk, a koronavírus okozta nehézségek közül a legnagyobb kihívást a hirtelen és nagy mértékben megnövekedett csomagolási igények fedezése jelentette a csomagolóiparban. A Manupackagig Magyarország Kft. csomagológép- és csomagolóanyag fronton is segíteni tudja ennek a problémának az áthidalását: egyrészt előre feltöltött raktárkészlettel, felkészülten várja az esetleges újabb hirtelen változásokat, másrészt pedig komplex csomagolástechnikai megoldásaival átlagosan 50-70%-kos csomagolóanyag-megtakarítást érhetnek el partnerei.

Gyakorlatilag az első és egyben legtartósabb nehézség, amellyel a csomagolóanyag-beszállítóknak az első járványhullám idején szembe kellett nézniük, a szinte kétszeresére emelkedett csomagolóanyag-igény volt. Ez érthető is, hiszen a csomagolás a termék higiéniai védelmét is szolgálja, a karantén során átalakult fogyasztási szokások pedig (vendéglátóhelyek bezárása, átállás az online vásárlásra, stb.) szintén nagyobb csomagolóanyag-felhasználást eredményeztek a legtöbb iparágban. Számítva rá, hogy ismét hasonló helyzetnek nézünk elébe, most igazán fontos mérlegelni a csomagolóanyag-felhasználás csökkentésének lehetőségeit, különös tekintettel arra, hogy a megnövekedett felhasználás megnövekedett hulladékmennyiséget is jelent.

A Manupackaging Magyarország Kft. olyan komplex, egyedi igényekre szabott megoldásokat kínál partnerei számára, amelyekkel a lehető leggyorsabb megtérülés mellett tudják a legnagyobb anyagmegtakarítást elérni.

Néhány kiemelt esettanulmány

• 88%-kal sikerült csökkenteni a raklaponkénti csomagolóanyag szükségletet egy német tulajdonú szalmabálázó vállalat telephelyén, ahol évente 10.000-nél is több szalmát báláznak lótenyésztők számá Első lépésben pusztán a fóliacsere 50% feletti megtakarítást eredményezett, majd az új, egyedi igényekre szabott csomagológéppel 88%-kal sikerült csökkenteni a fóliafelhasználást, méghozzá a korábbinál jobb rakatstabilitás mellett. A befektetés megtérülési ideje az előzetes kalkulációkkal összhangban egy év volt, amely után a 85%-os költségmegtakarítás már tiszta haszonként számolható el.
• Egy konzervgyártó vállalat telephelyén mindössze a meglévő, régi típusú stretch-fóliázó gép korszerűsítésével, valamint a korábban használt hagyományos fólia lecserélésével saját gyártású fóliára 71%-os anyagmegtakarítást sikerült elérni, egy olyan beruházás keretében, amely mindössze 2,5 hónap alatt megtérült. Éves szinten ez azt jelenti, hogy 25 tonna helyett mindössze 7,25 tonna stretch-fólia kerül felhasználásra ugyanolyan forgalom mellett.
• Egy folyadék palackozó telephelyen a csomagolási folyamat optimalizációja volt a feladat, amelynek keretében mindössze a meglévő gépek szakszerű beállításával és a saját gyártású fólia alkalmazásával 73%-al sikerült csökkenteni a fóliafelhasználást.
• Egy élelmiszer-nagykereskedés 2500m²-es telephelyén a csomagolási folyamat gépesítése 48%-os anyagmegtakarítást eredményezett, amellett a felszabadult munkaerő átszervezését is lehetővé tette egyéb feladatkörö A beruházás megtérülési ideje mindössze hat hónap volt.

A csomagolóanyag-megtakarítás mellett a legfontosabb szempont az elkövetkező időben ismét a megfelelő méretű háttérkészlet lesz, amely garantálja a folyamatos kiszállítást megnövekedett csomagolási igények vagy akár szállítmányozási nehézségek esetén is. A Manupackaging Magyarország Kft. dolgozói maximális védelme mellett, 2000 raklap feletti raktárkapacitással biztosítja a megrendelések fennakadás nélküli teljesítését, valamint a folyamatos kommunikációt partnerei felé, a lehető legnagyobb előre tervezhetőség érdekében.