Fenntarthatósági szempontból a MOL továbbra is az egyik vezető vállalat a közép-kelet-európai régióból, amely bekerült a világ legjobbjai közé. A vállalat immár három egymást követő évben szerepel a Dow Jones Fenntarthatósági Indexben.

A RobecoSAM által végzett éves fenntarthatósági elemzés eredményeképpen a MOL az Upstream valamint az integrált olaj- és gázipari cégek világrangsorában a legjobb 15% közé került fenntarthatósági teljesítménye alapján, és az egyetlen feltörekvő európai vállalat az Indexben.

1999-es alapítása óta a Dow Jones Fenntarthatósági Index a vállalatok környezeti és társadalmi teljesítményét, valamint gazdasági fenntarthatóságát vizsgálja, és a tagságot csak azon társaságoknak ítélik oda, amelyek a saját iparágukon belül a legjobbak közé tartoznak a megadott fenntarthatósági kritériumok alapján. Az index a fenntarthatósági mérőszámok (23 elsődleges és 100 másodlagos kritérium) széles skáláját felvonultató összehasonlításon alapul. Éppen ezért csak a legjobbnak számító vállalatok kerülhetnek be a Dow Jones Fenntarthatósági Indexbe.

A fenntartható fejlődés iránti hosszú távú elkötelezettsége miatt a MOL különösen büszke arra, hogy az iparágon belül a kiemelkedő környezeti, szociális és irányítási eredményeket felmutató társaságok közé választotta mind a Dow Jones Fenntarthatósági Index, mind az MSCI Globális Fenntarthatósági Index, mind pedig a Sustainalytics besorolása szerint. Hosszú távú stratégiai átalakulásának részeként a MOL célja, hogy üzleti tevékenysége során továbbra is szem előtt tartsa a széndioxid kibocsátás csökkentését.

A MagNet Bank a gazdasági haszonnal egyenértékű jelentőséget tulajdonít a tevékenységével megtermelt környezeti és társadalmi értékeknek.

A körülöttünk lévő világ hitelekből épül.

Pénzintézetként úgy tudunk a legdirektebb módon pozitív hatást gyakorolni, ha olyan beruházásokra, tevékenységekre helyezünk ki forrásokat, melyek hozzátesznek a világhoz.

Fontos számunkra, hogy az így kifejtett hatásunkat – a többi értékalapú bankhoz hasonlóan – mérni, számszerűsíteni tudjuk. Ebből az igényből született meg az új Impact Scorecard rendszer, aminek a működtetéséhez, adatokkal való feltöltéséhez most a hitelezett ügyfeleink segítségét kérjük. A mérés, ugyanis, az ügyfélkörünk által szolgáltatott adatokat összegzi, így hoz létre egyetlen mérőszámot, amely megmutatja a MagNet által kihelyezett hitelek hatását.

Miről ismerszik meg az értékteremtő vállalkozás?

Az, hogy mi mekkora értéket képvisel, kicsit sem triviális. Hosszú utat tettünk meg, mire – nemzetközi standardokat is figyelembe véve – meghatároztuk, milyen paramétereket mérjünk. Ilyen ismérvek például a működés átláthatósága, a méltányos munkahelyi feltételek megteremtése, a környezeti szempontok figyelembevétele, vagy csak egyszerűen épp a rendszeres adófizetés.

Miért jó értékszemlélettel működni?

A nyilvánvaló jóérzésen túl, az értékteremtés megkülönbözteti a versenytársaitól, lojális ügyfélkört eredményez és megtartó ereje van a munkatársai felé is. Sőt, a MagNet Banknál döntő fontosságú szempont lehet a hitelbírálat folyamán. Kollégáink örömmel segítenek abban, hogy miként teheti vállalkozása mindennapi működését még inkább értékközpontúvá.

Párizsi Megállapodás, 17 fenntartható fejlődési célkitűzés, amelyeket a világ állam és kormányfői 2015. szeptember 25-27. közötti csúcstalálkozóján fogadtak el.

Az ideális munkavállaló megtalálása nem lett egyszerűbb az elmúlt évhez képest, ráadásul a fluktuáció mértéke sem csökkent. Mit tehet a HR egy ilyen kihívássokkal teli munkakörnyezetben? Milyen eszközeik vannak erre a szakembereknek? A hazai HR trendeket és fizetéseket vizsgáló HR Trends and Salary Survey 2018 többek között ezekre a kérdésekre is választ ad.

A kutatás főbb megállapításai:

  • Folyamatos a toborzás: a megkérdezett vállalatok több mint fele még keres munkavállalót állandó pozícióra idén, míg közel harmada ideiglenes munkakörre toboroz jelölteket.
  • Bizonyos területeken égetőbb a munkavállalók keresése: az értékesítés, a termelés és az IT lesznek az év hátralevő részében a legaktívabb álláskínálók.
  • A toborzásban is vannak népszerű eszközök: a munkatársi ajánlást tekintik a leghatékonyabb és legsikeresebb módszernek.
  • Hasonló problémákkal küzdenek a jelöltek: a nyelvismeret és bizonyos „soft skill”-ek hiánya komoly probléma a jelölteknél.
  • Változatlan fluktuáció: hasonlóan alakul a fluktuáció mértéke a vállalatok többségénél, mint tavaly. Egy pozíció betöltésére legalább egy-három hónapra van szükség.

 

A teljes cikk és a letölthető kutatás itt érhető el: https://www.randstad.hu/workforce360/archivum/a-hr-aktualis-kihivasai-es-trendjei_225/

25. MENTA Konferencián 20. alkalommal adta át az IVSZ az informatikai szakma legrangosabb elismerését, a Gyurós Tibor Díjat. Az Év informatikai projektjének adományozott Gyurós-díjat az idén a  Waberer’s digitális megújulásával érdemelte ki.

 Gyorsabb fuvarok, alacsonyabb költségszint és károsanyag-kibocsátás, javuló versenyképesség – ezt hozta a belső digitális forradalom, amelynek keretében Európa egyik vezető szállítmányozója a mesterséges intelligenciára (AI) bízta a fuvarszervezés teljes folyamatát. A Microsoft felhőalapú AI-megoldásával a Waberer’s International iparági rekordot döntött hatékonyságban, csökkenő környezeti terhelés mellett.

A cég kamionjai 2017-ben közel 500 millió kilométert tettek meg Európa útjain, így a járművek kihasználtságának romlása vagy javulása, a felesleges várakozás vagy ennek elkerülése egyaránt eurómilliókban mérhető.  A működésük lényegét adó fuvartervezési folyamatok a legutóbbi időkig emberi erőre, kézzel vezetett táblázatokra épültek. A fuvartervezés kereteit szigorú uniós szabályok adják, de több tucat egyéb tényezővel is kalkulálni kell: ilyen a sofőrök munkabeosztása, a raktárak nyitvatartása, vagy az autópályákon kialakuló dugók.  Egy ennyire bonyolult rendszer kritikus üzleti folyamatainak emberi kapacitásokra épülő fejlesztése természetszerűleg korlátozott. A fuvartervező kollégák nagyszerű munkát végeztek, amikor A3-as lapokra nyomtatott táblázatok és jegyzetpapírok százaival zsonglőrködtek, de a Waberer’s gondolt egy nagyot és a mesterséges intelligenciára bízta ezt az embert próbáló feladatot.

„A Waberer’s megoldása tökéletes példa arra, hogy szinte minden magyar vállalkozásnál vannak területek, ahol a mesterséges intelligencia sokat javíthat az eredményességen. Ez a magyar gazdaság egészének fontos üzenet” – emelte ki a Gyurós Tibor díj kapcsán Bábel Gabriella, a Microsoft Magyarország megbízott ügyvezetője. Szerinte a projekt ázsióját az is emeli, hogy egy tradicionális, alapvetően nem digitális vállalat hosszútávú sikeréhez és hatékonyságának javulásához járult hozzá az innovatív felhőtechnológia.

A Waberer’s kifejezetten az összetett feladatok kezelésére tervezett technológiában gondolkodott. A logisztikai iparágra specializálódott Nexogen egy cégre szabott, Microsoft Azure-alapú mesterséges intelligencia-szolgáltatás formájában szállította a megoldást. A kiválasztáskor fontos szempont volt, hogy az Azure tökéletes összhangban működik a Waberer’s által használt nyílt forráskódú eszközökkel.

A megoldás bevezetése a felméréstől kezdve csaknem egy évig tartott. A felhőalapú, automatizált fuvartervező platform összetett matematikai modellek és algoritmusok segítségével képes hatékonyan és tévedhetetlenül egymáshoz rendelni a sofőröket, a szállítmányokat és az úticélokat. Bár működési mechanizmusa miatt kellően komplex és bonyolult, felhasználóbarátságát egyetlen pillanatig tévesztették szem elől a fejlesztők.

A Gyurós Tibor emlékére létrehozott díjat több kategóriában osztja ki az IVSZ. A legkiválóbb egyéni vezetői teljesítményt honoráló elismerés mellett három másik kategóriában is díjazzák a legnagyszerűbb IKT teljesítményeket: az év IKT ötlete/innovációja, 2018 IKT projektje, és a digitális oktatás nagykövete.

A Waberer’s és a Microsoft közös megoldását leíró angol nyelvű történet itt olvasható:  https://customers.microsoft.com/en-us/story/waberers-professional-service-azure-hu-Hungary

 

  • 100 pontból 85 pontot ért el az Allianz az ágazaton belül, így egymást követően most másodszor került a neves rangsor élére
  • A szektorban a vállalat lett a legjobb az éghajlati stratégia, a humántőke-fejlesztés, az információ biztonság, az adóstratégia és a pénzügyi integráció területén
  • Az Allianz elkezdi beépíteni a párizsi klímavédelmi egyezmény céljait tulajdonosi befektetéseibe és üzleti működésébe

A minősített biztosítótársaságok közül, 2017 óta egymás után második alkalommal az Allianz Csoport végzett az élen ágazatvezetőként a Dow Jones Fenntarthatósági Indexben (DJSI). A világ legelismertebb fenntarthatósági indexének közzétett eredményei szerint az Allianz 85 ponttal jelentősen az ágazat átlagos pontszáma (47) felett teljesített. A társaság 2000 óta szerepel a DJSI-ben, amely környezetvédelmi, társadalmi és irányítási (ESG) kritériumok alapján rangsorolja a vállalatokat. A Dow Jones Globális Tőzsdeindexben (DJGTSM) szereplő 2500 társaság közül csak a leginkább fenntartható vállalatok kerülnek fel a listára.

„Nagyon örülünk az eredménynek, mivel eszerint külső fenntarthatósági szakértők is elismerik, hogy előtérbe helyezzük az ökológiai, társadalmi és irányítási kritériumokat.” – nyilatkozta Günther Thallinger, az Allianz SE beruházásokért és ESG-területért felelős igazgatósági tagja. – „Felelős biztosítótársaságként, befektetőként és munkaadóként hozzájárulunk a pozitív társadalmi és gazdasági folyamatokhoz mindazokon a piacokon, ahol jelen vagyunk. Az Allianz mérhető ökológiai és társadalmi hozzáadott értéket teremt többek között fenntartható termékek, éghajlatbarát üzleti tevékenységek és társadalmi szerepvállalás révén. A múlt év fontos eredményei között említhetjük a következőket:

  • 165 ökológiai vagy társadalmi haszonnal bíró biztosítási és pénzügyi termék,
  • 5,6 milliárd euró befektetés a megújuló energia területén (2017. december 31-i adat),
  • az egy alkalmazottra eső ökológiai lábnyom csökkentése 17 százalékkal (2010-hez képest),
  • társadalmi szerepvállalás az alkalmazottak mintegy 80 000 órányi önkéntes munkája és jó ügyeket támogató, összesen 20 millió euró összegű adományok révén.

Az Allianz csatlakozott a „Tudományos alapú célok” (SBTi) elnevezésű kezdeményezéshez, és hosszú távú célokat jelölt ki az éghajlatvédelem terén. A biztosítási díjak befektetési stratégiájába a jövőben például beépülnek a párizsi éghajlatvédelmi egyezmény céljai is. Ennek megfelelően 2050-ig a forgalomképes befektetések struktúrája a klímavédelmi célkitűzések megvalósítását támogatja majd, illetve az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdasági átalakulást elősegítendő, az Allianz aktív párbeszédet folytat más vállalatokkal, hogy azok is kidolgozzák és megvalósítsák saját éghajlatvédelmi céljaikat.

Allianz - Az Allianz 2018-ban újra a Dow Jones Fenntarthatósági Index első helyén végzett a biztosítási szektorban

A „Tudományos alapú célok” kezdeményezés keretében az Allianz jelenleg elismert klímaszakértőkkel, illetve nem kormányzati szervezetekkel és elkötelezett vállalatokkal működik együtt. A közös munka célja, hogy piacképes elemzési eszközöket fejlesszenek ki és ezzel támogassák a befektetőket a kétfokozatú cél integrálásában. Számos vállalat még mindig nem tudja pontosan meghatározni saját vagy az ellátási láncában szereplő vállalkozások üvegházhatásúgáz-kibocsátását, mivel nem állnak rendelkezésükre megfelelő adatok vagy eljárások.

„Még sok úttörő munka áll előttünk. Hosszú távú befektetőként a lehető legsürgősebben szükségünk van hatásos módszerekre, melyek segítségével értékelni tudjuk azon vállalkozások éghajlati stratégiáját, amelyekbe befektetünk. Az üzleti modellek alkalmazkodóképessége a kétfokozatú célhoz a jövőben döntő kiválasztási kritérium lesz a portfóliónk összeállítása során – jelentette ki Günther Thallinger. – Fontos, a globális felmelegedést minél gyorsabb mérsékelése, és ez csak akkor sikerülhet, ha az üzleti élet és a politika egy irányba tart.”

A kétfokozatú cél elérése érdekében az Allianz hosszú távon is jelentősen csökkenteni szándékozik saját kibocsátásait. Az egyik következő fontos intézkedésként arra törekszünk, hogy az Allianz csoport üzleti tevékenységéhez felhasznált elektromos energiát a következő néhány éven belül kizárólag megújuló forrásból szerezzük be.

A DJSI-ről

A DJSI a világ egyik legelismertebb fenntarthatósági rangsora. A DJSI a RobecoSAM vállalati fenntarthatósági értékelésre (CSA) épül. A CSA a vállalatokat az általuk nyilvánosságra hozott információk és fenntarthatósági megközelítésük átláthatósága, valamint a közvetlenül a vállalatoktól származó belső és bizalmas adatok alapján értékeli. Gazdasági, környezetvédelmi és társadalmi kérdések széles körét veszi figyelembe, többek között az emberierőforrás-programokat, a vezetői juttatásokat, az adózási politikákat, a részvényesi jogokat, a megfelelési és korrupcióellenes programokat, a környezetgazdálkodást és teljesítményt, a társaság társadalmi szerepvállalását, az ügyfél-elégedettséget és számos egyéb dimenziót.

Az idei „Provident Őrangyalok” programsorozat részeként országszerte mintegy 300 önkéntes segített budapesti és vidéki szociális- és oktatási intézményeket, halaszthatatlan felújítási, esztétikai munkálatokat végezve el. A vállalat az önkéntes munka mellett anyagiakkal is támogatta a kiválasztott intézményeket, összesen 2.000.000 forint értékben.

A Providentnél régi hagyománya van a jótékonysági akcióknak. Idén az anyavállalat, az International Personal Finance májust az önkéntesség hónapjának választotta, így mind a tizenegy tagországban összesen csaknem kétezer kolléga nyújtott önzetlen segítséget. A vállalat munkatársai a programtól függetlenül önszerveződő módon is gyakran segítenek különféle jó ügyeket.

2004 óta a magyar Provident dolgozók mintegy 75.000 önkéntes munkaórában, több mint 100 helyszínen segítették a rászorulókat különböző egészségügyi-, szociális- és oktatási intézményekben, melyek többek között fogyatékkal élőket, hátrányos helyzetű gyermekeket, időseket, veszélyeztetett anyákat gondoznak. A Provident Őrangyalok Program az ország egyik legaktívabb társadalmi felelősségvállalás fókuszú kezdeményezése.

A Tesco „Ön választ, mi segítünk” pályázati programjának júniusban lezárult negyedik fordulójában ismét több tízmillió forintnyi támogatást osztott szét összesen 168 civil szervezet között. Az áruházlánc évek óta működteti a helyi közösségeket segítő, közösségépítő, környezetszépítő, illetve felzárkóztató, fejlesztő programok megvalósítását támogató programját. A kezdeményezés negyedik körében a korábbiaktól eltérően már valamennyi, a szavazási fordulóba bejutott szervezet kapott támogatást, egyenként 400, 200, illetve 100 ezer forintot, az érkezett szavazatok arányában.

Az „Ön választ, mi segítünk” program során a győztes projektekről mindig a Tesco vásárlói döntenek, akik a vásárlások után kapott zsetonnal szavaznak a számukra legszimpatikusabb kezdeményezésre. A program legutóbbi fordulójában az áruházlánc vásárlói – összesen 168 szervezet kezdeményezésére adhatták le voksukat; az egy hónapos szavazási időszak alatt országszerte összesen közel 3 millió zsetont dobtak be. A Tesco így összesen 40 millió forinttal támogatta a programok megvalósulását.

Az „Ön választ, mi segítünk” pályázatra 2018 tavaszán is több száz civil szervezet pályázott, melyek közül az áruházlánc független szakmai partnere, a Magyar Adományozói Fórum által felkért szakértők választották ki a továbbjutókat, majd a vásárlók szavazták meg a nyerteseket. Országosan a budapesti Aréna Plaza áruházban dobták be a legtöbb zsetont, de a Szeged Rókusi körút Extra áruház és a győri Herman Ottó utcai szupermarket vásárlói is aktívan támogatták a közösségépítő kezdeményezéseket.

„Az „Ön választ, mi segítünk” pályázatot már négyszer hirdettük meg. Eddig összesen 338 helyi közösségépítő program megvalósulását támogattuk több mint 100 millió forinttal. Öröm látni évről évre, ahogy a Tesco által nyújtott támogatás segítségével megvalósuló kezdeményezések milyen sokféle módon segítenek a helyi közösségeknek. Azoknak sem kell azonban csüggedniük, akik a negyedik fordulóban nem kaptak támogatást – októberben indul az ötödik kör, érdemes figyelni a program weboldalát. ” – mondta el Hevesi Nóra, a Tesco Magyarország kommunikációs vezetője.

 2018. augusztus 1-jétől Jakab János a Coca-Cola HBC Magyarország új közkapcsolatokért és kommunikációért felelős vezetője. Elődje – Tóth Valentin – cégcsoportszintű megbízást kapott, augusztus elejétől a Coca-Cola Hellenic csoport társadalmi programjaiért felel.

 Jakab János – kinevezését megelőzően – a vállalat igazgatótanácsának tagjaként, a Coca-Cola HBC Magyarország jogi és biztonsági igazgatója volt. Mielőtt a Coca-Cola csapatához csatlakozott 2014-ben, jogi tanácsadást végzett, illetve évekig a British American Tobacco jogi igazgatója, korábban, változó pozíciókban, a jogszabályi megfelelőségért felelős vezetője volt.

Jakab János új feladatkörében – a versenyképességi szempontok figyelembevételével – kiemelten fontosnak tartja a hazai szabályozási környezet alakításában való konstruktív részvételt, valamint az érdemi párbeszédet az iparági szereplők és a döntéshozók között.

Örömmel tekintek az új feladataim elé. A változó piaci környezet, amelyben működünk, az adószabályok módosulása, folyamatos kihívások elé állítanak bennünket. Bízom abban, hogy tapasztalataimmal segíteni tudok ezek leküzdésében. Csapatommal nagy hangsúlyt fektetünk majd a régió élelmiszergazdaságában betöltött szerepünk erősítésére, a hulladékcsökkentési programunk, valamint az egyre népszerűbb cukormentes és alacsony kalóriatartalmú termékeink bemutatására” – mondta Jakab János, a Coca-Cola HBC Magyarország újonnan kinevezett közkapcsolati és kommunikációs igazgatója.

 

***

Coca Cola HBC Magyarország

A Coca-Cola HBC Magyarország Kft. a 600 millió fogyasztót kiszolgáló és 28 országot átfogó Coca-Cola HBC AG csoport tagja. A dunaharaszti székhelyű, Magyarországon két palackozó-üzemet működtető vállalat 1.100 dolgozót foglalkoztat, teljes tevékenysége során pedig közel 13.000 embernek biztosít munkát. A Coca-Cola Magyarország eddig 120 milliárd forintot fektetett be hazánkban. A társaság az egyik legjelentősebb magyar élelmiszer-feldolgozó, termékeit 26 országba exportálja. Az üdítőitalok előállításához használt alapanyagok közel kétharmadát belföldi szállítók biztosítják.

A cég több mint 90-féle alkoholmentes italt kínál a fogyasztóknak: a szénsavas üdítőitalok (Coca-Cola, Coca-Cola light, Coca-Cola zero, Fanta, Fanta zero, Sprite, Sprite zero, Lift, Kinley, Royal Bliss), a természetes ásványvizek (NaturAqua csendes, enyhe, szénsavas, Römerquelle), az ízesített vizek (NaturAqua Emotion), innovatív vizek (Smartwater) gyümölcslevek, nektárok és gyümölcsitalok (Cappy, Cappy Ice Fruit, Cappy Pulpy, Cappy Junior, Cappy Smoothie, Cappy+), jeges teák (Nestea, Fuzetea, Fuzetea zero) sportitalok (Powerade), valamint energiaitalok (Burn, Monster) és növényi alapú italok (AdeZ) egyaránt részét képezik a választéknak. A vállalat kizárólagos forgalmazója Olaszország első számú kávéjának, a Lavazza márkának. A társaság prémium szeszes italokat is forgalmaz, a cég a többi közt a Jack Daniel’s, Finlandia, Bacardi, Famous Grouse, Rézangyal, Campari márkákat értékesíti. 

 

Ezzel kiegészíti saját növényvédelmi, biotechnológiai és digitális tevékenységeit; belép a vetőmagnemesítés, előállítás és kereskedelem területére

Új innovációs és növekedési lehetőségeket teremt

Hozzávetőleg 4500 tapasztalt szakember lép be a BASF Mezőgazdasági megoldások csapatába

A BASF sikeresen lezárta több Bayer üzletág és eszköz akvizícióját. Az ügylet kiegészíti a BASF saját növényvédelmi, biotechnológiai és digitális tevékenységeit, és ezzel a vállalat belép a vetőmagnemesítés, előállítás és kereskedelem területére.

„Ez a stratégiai jelentőségű lépés kiváló eszközökkel gyarapítja egyébként is jelentős mezőgazdasági megoldásportfóliónkat, valamint még innovatívabb megoldásokat tesz lehetővé. Ezáltal változatosabb és vonzóbb ajánlatokat tudunk kínálni ügyfeleink számára” – nyilatkozta dr. Martin Brudermüller, a BASF SE igazgatótanácsának elnöke és technológiai igazgatója.

„A most végrehajtott akvizíció átalakítja a BASF szerepét a mezőgazdaságban. Megerősíti a mezőgazdasági megoldások terén elfoglalt piaci pozíciónkat, és megteremti a növekedés új lehetőségeit” – tette hozzá Saori Dubourg, a BASF SE igazgatótanácsának tagja, a BASF Mezőgazdasági megoldások divízió felelőse. „Nagy várakozással tekintünk a közös út elé, és örömmel üdvözöljük új kollégáinkat a BASF-nél.”

Miután a Bayer felvásárolta a Monsanto vállalatot, a BASF 2017 októberében és 2018 áprilisában aláírta a Bayer által felajánlott üzletágak és eszközök megszerzésére vonatkozó szerződéseket, amelyekben 7,6 milliárd euró készpénzes vételárról állapodtak meg. Az akvizíció során nagyjából 4500 alkalmazott lép be a BASF kötelékébe. A megállapodások tartalmazzák a Bayer globális glufozinát-ammónium-üzletágát, a vetőmagüzletágat, beleértve a fajtajellegek kutatási és nemesítési lehetőségeit, valamint a kulcsfontosságú kapásnövények védjegyeit a legfontosabb piacokon, a zöldségvetőmag-üzletágat, a hibrid búza K+F platformját, számos vetőmagkezelésre szolgáló terméket, bizonyos, leginkább ipari alkalmazású glifozátalapú herbicidek európai jogát, a teljes xarvioTM digitális gazdálkodás platformot, valamint bizonyos nem szelektív növényvédőszerekhez és nematicidekhez kapcsolódó kutatási projekteket. Ezek az ügyletek a zöldségvetőmag-üzletág kivételével mára már lezajlottak; ez utóbbi lezárása 2018 harmadik negyedévében várható.

A felvásárlással még több eszköz válik elérhetővé a termelők számára, amellyel növelhetik hozamukat, terményeik minőségét és gazdaságosságukat. „A még jelentősebb K+F fejlesztéseknek köszönhetően hatékony megoldásokat biztosítunk a vetőmagok kezelésétől kezdve egészen a betakarításig, fokozva ezzel a piaci versenyt. Ezáltal ügyfeleink számára számos választási lehetőséget tudunk biztosítani a jelenben és a jövőben egyaránt – fejtette ki Markus Heldt, a BASF Mezőgazdasági megoldások részlegének elnöke. „A több hónapig tartó, az üzletágak zökkenőmentes átadását és az alkalmazottak gördülékeny átvételét célzó előkészületek végeztével már mindenki nagyon szeretné elkezdeni a munkát – új csapatként, kibővített üzleti lehetőségekkel.”

Annak érdekében, hogy kibővített mezőgazdasági üzleti tevékenysége tükröződjön a nevében is, a BASF új nevet adott a divíziónak: a korábbi Növényvédelem elnevezést felváltotta a Mezőgazdasági megoldások név.

 

 

 

 

A BASF Mezőgazdasági megoldások divíziójáról

Gyorsan növekvő népessége miatt a világ egyre inkább függ attól, mennyire vagyunk képesek fenntartható mezőgazdaságot és egészséges környezetet létrehozni és fenntartani. A gazdálkodókkal, mezőgazdasági szakemberekkel, növényvédelmi szakértőkkel és másokkal együtt az a feladatunk, hogy erről gondoskodjunk. Ezért fektetünk be jelentős K+F projektekbe és széles spektrumú portfólióba, amely magába foglalja a vetőmagokat, fajtajellegeket, a vegyi és a biológiai növényvédelmet, a talajgazdálkodást, a növényegészséget, a kártevők elleni védekezést és a digitális gazdálkodást. A laboratóriumban, a földeken, irodákban és a termelésben dolgozó szakértőcsoportok segítségével összekapcsoljuk az innovatív gondolkodást és a gyakorlatot, és így valóban működőképes elképzelések jönnek létre, amelyek a gazdálkodók, a társadalom és a bolygó javát szolgálják. 2017-ben a divíziónk 5,7 milliárd euró értékesítési eredményt ért el. További információt talál a www.agriculture.basf.com honlapon vagy bármelyik közösségi oldalunkon.

BASF-ről

A BASF-nél fenntartható módon végezzük vegyészeti tevékenységeinket. A gazdasági sikert a környezetvédelemmel és a szociális felelősségvállalással is ötvözzük. A BASF csoport több mint 115 000 alkalmazottja szinte minden szektorban és a világ szinte összes országában azon dolgozik, hogy ügyfeleink sikeréhez hozzájáruljon. Portfóliónk öt szegmensre osztható: Vegyi anyagok, teljesítményjavító termékek, funkcionális anyagok és megoldások, mezőgazdasági megoldások, valamint olaj és gáz. 2017-ben a BASF több mint 64,5 milliárd euró értékesítési eredményt ért el. A BASF részvényeket a frankfurti (BAS), a londoni (BFA) és a zürichi (BAS) tőzsdén értékesítik. További információt a www.basf.com oldalon talál.

A MOL-csoport stratégiai együttműködési megállapodást írt alá az úttörő műanyag-újrahasznosítási technológiát kidolgozó német APK vállalattal, melynek oldószeralapú folyamata képes komplex műanyaghulladékokból magas minőségű polimereket előállítani.

A MOL-csoport kiemelten fontosnak tartja a fenntarthatóságot, ezért azon dolgozik, hogy választ adjon a műanyagok újrahasznosításával kapcsolatos kérdésekre és elvárásokra. A Merseburgban működő, innovatív német vállalattal kötött együttműködési megállapodás az első lépés azon az úton, melynek célja, hogy a MOL a régió vezető műanyag-újrahasznosító vállalatává váljon. Az együttműködés első elemeként a MOL támogatást nyújt az APK vállalat merseburgi üzemének befejezéséhez, amely az innovatív, oldószeralapú Newcycling® folyamat első üzemeként szolgál majd, de tervezzük, hogy az eljárást később a MOL fő működési területein is bevezetjük.

Horváth Ferenc, a MOL-csoport Downstream üzletágának ügyvezető igazgatója a következőket nyilatkozta: „A MOL 2030 stratégiának megfelelően tovább erősítjük petrolkémiai üzletágunkat, és stratégiai együttműködéseink révén tudásintenzív iparágakba is belépünk. Az a célunk, hogy vezető szerepet töltsünk be az újrahasznosítás terén Közép-Kelet Európában, a mai megállapodás pedig e folyamat első mérföldköve. Egyre nagyobb az újrafeldolgozott műanyagok iránti kereslet, vállalatunk pedig elkötelezett az újrahasznosítás és a fenntarthatóság mellett. A MOL a közép-kelet-európai polimer piac jelentős szereplőjeként az innovatív APK vállalattal közösen dolgozik a jövőben a Newcycling® technológia továbbfejlesztésén, és közép-európai bevezetésén.”

A MOL-csoport 2030-as stratégiájának egyik sarokköve a vállalat petrolkémiai értékláncának kiterjesztése. Ennek keretében vállalatunk a következő évtized végéig 4,5 milliárd dolláros beruházást kíván végrehajtani különféle petrolkémiai és vegyipari növekedési projektekbe. A MOL-csoport növekedési stratégiájának keretében kiépíti újrahasznosítási kapacitását, tekintve, hogy a műanyag újrafeldolgozása jelenti a legköltséghatékonyabb és legkörnyezetkímélőbb lehetőséget a műanyaghulladékok felelősségteljes kezelése terén. A műanyag csomagolások a MOL 2030 Enter Tomorrow stratégiájának egyik fő szegmense, ahol mindkét partner meglátása szerint egyre nő a kereslet az újrahasznosított anyagok iránt.