Tag Archive for: Alumni

Hogyan érjünk el változást? Klímaadaptáció vagy kibocsátáscsökkentés? Hol található a még éppen elég határvonala? Mi az a pozitív deviancia és hogyan fordítsuk a vállalat javára? Mik a kimondatlan elvárások? Mi az a „különdöntés”? – többek között ezeket a kérdéseket jártuk körbe a BCSDH vállalati fenntarthatósági fókuszú vezetői szemléletformáló képzésén, „A jövő vezető” program második, a fenntartható vállalatirányítás szakmai napján.  Az eseményt házigazdánk, a Budapest Airport Zrt. képviseletében Eiszrich László, műszaki szolgáltatások vezérigazgató-helyettes nyitotta meg.

Bevezetőjében Szederkényi Zita programvezető lehetőségeket és megközelítéseket sorakoztatott fel arra, milyen a fenntartható vezető, majd irányításával játékos feladat keretében megalakult az öt projektmunka-csapat, akik az egész év során együtt fognak dolgozni a klímaadaptáció témakörében létrehozandó projektjükön.

Első előadónk Dr. Zilahy Gyula a BCE egyetemi tanára volt, aki előadásában a vállalati szektor fenntarthatósági szerepvállalásának számos aspektusát mutatta be a résztvevőknek. Előadását a vállalatok szerepének körvonalazásával kezdte, majd beszélt azokról a kockázati tényezőkről, mind európai, mind világviszonylatban, amelyekkel a vállalatoknak aktuálisan szembe kell nézniük. Beszélt a felelősök és felelősség kérdésköréről, az ehhez kapcsolódó szerepvállalásról, illetve, hogy valóban fenntarthatóak-e az új, fenntarthatóságot szolgálandó üzleti modellek.

Pesti Tímea, az Ayvens vezérigazgatója a fenntartható vezetés alapjairól beszélt, mindezt inspiráló személyes példáin, tapasztalatain keresztül. Így olyan kulcstémákat villantott fel, mint a szemléletformálás, a példamutatás és a hatás. Ezt követően a saját iparágából és vállalatától hozott elgondolkodtató, az elektrifikáción is túlmutató példákat a fenntarthatóbb megoldásokra és bíztatta a résztvevőket, hogy merjenek nagyot álmodni, változtatni és a társadalmi sztereotípiákat lerombolni.

A folytatásban Gazsi Zoltán, az Eisberg ügyvezető igazgatója osztotta meg vezetői hitvallásának legfontosabb elemeit a hallgatósággal. Beszélt a sikerről, annak lehetséges képletéről, a hibázásról, a bizalomról. Kiemelte a nézőpontváltás képességének kulcsfontosságát és a problémamegoldáshoz szükséges gyökérokok, azaz a valódi mélyben húzódó okok feltárását és a jó kérdések fontosságát.

Lakatos Sándor a Nova Papír ügyvezető igazgatója beszélt a körforgásos gazdaság egy példaértékű megoldásáról: Magyarországon elsőként ők dolgozták ki és azóta is egyedülálló módon működtetik a – fenntartható szervezeti működést elősegítő – körforgásos papírgazdálkodási modelljét. Emellett megosztotta saját vezetői útját és tapasztalatait a résztvevőkkel, bíztatva őket arra, hogy szeressék, amit csinálnak.

Károlyi László, a Legrand vezérigazgatója előadását a körülöttünk lévő változások és megatrendek összefüggésében történő üzletfejlesztés kérdéseivel kezdte, majd bemutatta saját fejlesztésű CrenchmarkingTM, azaz kreatív benchmarking metodikáját és annak 5 lépését: 1.: Inspiráció, 2.: Önismeret, 3.: Válassz csatamezőt!, 4.: Valósítsd meg!, 5.: Szeresd, amit csinálsz! Ahogy előadásában rávilágított, a módszertannak egy gyorsan és egyre gyorsabban változó világban kulcsfontosságú szerepe van, hiszen abban segíti a vezetőket, hogy felelős és jó döntéseket hozzanak ahhoz, hogy időben célba érjenek.

Az ebéd után Zeitler Ádám, a Milestone Institute ügyvezető igazgatója és társalapítója következett. Történetéből megtudtuk, hogy társaival együtt hogyan tartottak ki egy „bevállalós” társadalmi vállalkozás ötlete mellett. A kitartás mellett többek között a rugalmasság és a tudatosság eredménye, hogy elképzelésük mára egy világélvonalbeli oktatási intézménnyé vált, amely jól példázza azt a szemléletét, hogy a filantróp és üzlet megközelítés nagyon is megfér egymás mellett, sőt egymást erősítve új lehetőségeket is teremt.

A délutáni programot Kelemen Attila, a ProSelf International Zrt. elnök-vezérigazgatója folytatta, aki beszélt a világot formáló megatrendekről, a fekete hattyúk koráról, valamint az emberről, mint társas és közösségi lényről. Mindezek kontextusában vezette fel azt a feladatot, amely során arra keresték a választ a csapatok, hogy milyen a jelen vezetője, változásvezetője, mi a közös ars poeticájuk?

Házigazdánk, a VINCI Airports hálózat részeként működő Budapest Airport képviseletében Katona Sarolta fenntarthatósági vezető mutatta be, hogyan épül be a fenntarthatóság a vállalat stratégiájába és a szervezet mindennapi életébe. Kiemelte, hogy a fenntarthatósági célkitűzések stratégiai célként jelennek meg a vállalati célok között és a megfelelő szinteken és területeken beépülnek vezetői felelősségi körökbe. A szükséges standardok (mint például az ISO 14001 vagy a Repülőtéri Karbon Akkreditáció, melynek már a 4+ „Átmenet” szintjét érték el) is segítik a vállalat Nettó Zéró működésre való átállásának elérésében 2030-ig (a scope 1-2 tekintetében). Hangsúlyozta a Greenairport programban a partnerekkel való szoros együttműködés fontosságát a fenntarthatósági kezdeményezésekben. A vállalat emellett folyamatosan dolgozik olyan plusz források megteremtésén, ami lehetővé teszi innovatív technológiák és rendszerek kipróbálását, kidolgozását a fenntarthatóbb működés érdekében többek között EU-finanszírozású projektek révén.

A résztvevőknek lehetőségük volt közel egy órát beszélgetni Francois Berisot-val, a Budapest Airport vezérigazgatójával, aki megosztotta karrierútjának fontos állomásait, vezetői szemléletét, valamint gondolatait a repülőtér és a repülés jövőjéről. A beszélgetés során korábbi sikereiről is mesélt, többek között a belgrádi repülőtéren végzett munkájáról.

A nap zárásaként egy jó hangulatú és élménydús reptértúra következett. A vezetett buszos programon a résztvevők éjszakai fények mellett tekinthették meg a repülőteret, többek között a futópályákat, a Cargo Cityt és az ide beguruló fenséges repülőgépeket. Kránitz Balázs túravezetőtől számos információt tudhattak meg a budapesti repülőtér történetéről, az itt megforduló gépekről és különleges rakományaikról. A résztvevők több fel-és leszálló gépet láttak olyan közelségben, ahogy azelőtt még nem.

Teljes galéria

Hogyan készülhetünk fel a jövő kihívásaira? Melyek egy sikeres gazdaság összetevői túl a GDP-n? Hogyan váltsunk nézőpontot? Mi jellemzi a világot 2025-ben? Hogyan gazdálkodunk a természeti tőkével?  Mikor fog üzletileg megtérülni a dekarbonizáció?

„A jövő vezetői” program 2025-ös évfolyamának első szakmai napján a fenntarthatóság stratégiai megközelítésének témáját jártuk körbe. Az eseményt a házigazda Siemens Energy Kft. ügyvezető igazgatója, Goszták Árpád nyitotta meg.

Márta Irén, a BCSDH igazgatója beszélt a jelen és következő időszak kulcsfontosságú makrotrendjeiről, azokról a zavarokról, amelyekkel jelen korunkban kell megbirkóznunk, valamint a World Economic Forum 2025-ös Globális kockázati indexének főbb eredményeit mutatta be, s beszélt arról, hogy miként dolgozik a BCSDH tagsága – minden évben egy-egy fókuszterültre, idén a klímaadaptációra koncentrálva.

A folytatásban Szederkényi Zita programvezető beszélt a fenntarthatóság és a fenntartható fejlődés megközelítéseiről, kiemelve azt, hogy ma már nem pusztán ezen alapfogalmak vizsgálatára van szükség, hanem paradigmaváltásra, komplex kérdések megválaszolására, rendszerszintű változásokra, ami igazi változásvezetőket kíván.

A meghívott előadók sorát Dr. Bartus Gábor, a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács titkára és a BME adjunktusa nyitotta, aki a fenntarthatóság megközelítésének közgazdasági aspektusait tárta a hallgatóság elé. Szó esett a fenntarthatóság kapcsán felmerülő állításokról és azok mögöttes tartalmáról, hatásáról és a térbeli és időbeli kontextus fontosságáról.  Ezt követően sorra vettük a sikeres gazdasághoz szükséges „alapanyagok” összetevőit, azaz természeti erőforrás, szakács, azaz humánerőforrás, eszközök, azaz technológia és végül kultúrát és hagyományokat, azaz a társadalmi tőke, majd kiemelte, hogy nem szabad megfeledkeznünk róla, ha az egyik komponenst változtatjuk, hatása van a többire. Kiemelte, hogy a valódi társadalmi jóllét méréséhez nem elegendő csupán a GDP-t alapul venni, a legújabb trendek alapján az egészségi állapot ugyanennyire fontos tényező.

Ezt követően a dm PR és Marketing menedzsere, Kanyó Roland mutatta be a vállalat fenntarthatósági stratégiáját és kiemelte a logisztika dekarbonizációja, a biodiverzitás megőrzése és a fenntartható beszállítói láncok terén elért eredményeiket. Bemutatta társadalmi felelősségvállalási tevékenyégüket, így szólt többek között a „Giving Friday” és a „Nap gyermekei” programjukról, valamint bemutatta, hogy a vállalat milyen egészségmegőrzési és képzési lehetőségeket kínál a munkavállalóinak.

A délelőtt zárásaként három vállalati esettanulmánnyal, majd dilemmával találkoztak a résztevevők. Előadóink, a Hellovelo Zrt. vezérigazgatója, Hényel Ágoston, a GreenPro Kft. cégvezetője, Deák Brigitta és a MagNet Bank közösségfejlesztési igazgatója, Molnár Csaba voltak, akik mindhárman egy-egy dilemmát vetettek fel a saját üzleti, vállalati működésük kapcsán. Úgy mint: Hogyan lehetne vonzóvá tenni az elektromos kerékpárt munkába járásra vezetői és beosztotti szinten? Hogyan győznék meg a különböző érintetteket (pl. önkormányzatokat, cégeket, lakosságot) arról, hogy egy fenntartható, de drágább technológiát válasszanak és ha a fenntarthatósági cél ütközik gazdasági érdekekkel, milyen szempontokat helyeznének előtérbe, és miért? Hogyan nyernék meg a vezetőiket, a kollégáikat, vállalati érintettjeiket, hogy jobban érdekelje őket a fenntarthatóság témája? Hogyan tennék érdekessé, izgalmassá, fontossá a témát? Hogyan tudnák bevonni és cselekvésre ösztönözni őket?

A feltett kérdésekre csoportmunka keretében a mentorokkal közösen keresték az új ötleteket és nézőpontokat a résztvevők.

Ebéd után Handó János, a Katica Tanya alapítója és tulajdonosa mutatkozott be, aki előadását személyes visszatekintéssel kezdte, megosztva velünk 418 napos világkörüli útjának tanulságait, köztük azt, hogy az utazás alatt a lehetetlen fogalmát újradefiniálták feleségével, ami meghatározó szemléletmóddá vált későbbi munkásságában is. Az utazás után nem sokkal fogalmazódott meg benne a Katica Tanya élményközpont ötlete, amely teljesen zöldmezős beruházásként jött létre 2002-ben, és csak olyan fejlesztést valósítanak meg, amely vagy nem fogyaszt energiát, vagy azt megújuló forrásból fedezik. Működése során erős paradigma váltás történt szemléletükben a mérőszámok kapcsán a hagyományos pénzközpontú megközelítést a jövő központú gondolkodás váltotta fel.

A folytatásban Szalóki Ágnes, az IKEA közkapcsolatokért felelős vezetője ismertette a svéd tulajdonú vállalat stratégiáját, amely három, számukra releváns kihívásra épül: a nem fenntartható fogyasztásra, az éghajlat változására és az egyenlőtlenségekre. Beszélt a már működő, fenntarthatóságot támogató tevékenységeikről, valamint a 2030-ra kitűzött céljukról, ami a klímapozitivitás és a 100%-os körforgás elérése. Társadalmi felelősségvállalásukat is összefoglalta, így megismerhettük a 10 alappillérre épülő partnerségi feltételként szolgáló IWAY-t, a fenntartható IKEA értéklánc alapját.

A házigazda Siemens Energy fenntarthatósági törekvéseit, eredményeit és célkitűzéseit Skrinyár Mónika, a vállalat EHS vezetőjének bemutatójából ismerhették meg a résztvevők. Vállalati stratégiájukba beépül fenntarthatósági programjuk, amelynek fókuszában a dekarbonizáció és a felelős működés állnak.

A nap utolsó előadásában Dr. Köves Alexandra, a Budapesti Corvinus Egyetem docense beszélt az ökomodernizáció korlátairól és ezzel kapcsolatban a szétválasztásról, a probléma áthelyezésről és a visszapattanó hatásról. Résztvevői kérdésekre válaszolva járták körbe az ökológiai eltartóképességen belül a jólét mindenki számára történő biztosításának kérdéseit és kiemelte, hogy a fenntarthatóság kihívásai csak máskéntgondolkodás és máskéntgazdálkodással oldhatók meg, mely felé egy potenciális irány a hálózatokban való gondolkodás lehet.

A folytatásban gyárlátogatás következett Gyöngyös Krisztina, a Siemens Energy kommunikációs koordinátorának vezetésével. A túra során a résztvevők meglátogatták a vállalat gyártóépülteit, köztük a tavaly májusban átadott legújabbat is. Mostanra négy épülettel rendelkezik a Késmárk utcai székhely, ahol a gyártás mellett egy kompetencia központot is üzemeltetnek. A bejárás során számos érdekes információt tudhattak meg a résztvevők a hideg- és melegoldali turbinalapát-gyártásról és több munkafázisba is bepillanthattak.

A napot házigazdánk ügyvezető igazgatójával, Goszták Árpáddal közös beszélgetés zárta. Az ügyvezető mesélt a vállalatnál eltöltött karrierjéről, fejlődési lehetőségekről, személyes motivációjáról és emellett több aktuális, a fenntarthatóság és energiagazdálkodás kapcsán releváns téma is felmerült.

Teljes fotógaléria

Elindult a BCSDH „A jövő vezetői” programjának tizenkettedik évfolyama a K&H Banknál január 23-án megrendezett nyitó eseménnyel. A résztvevőket Suba Levente, a K&H Csoport Fenntarthatósági vezetője köszöntötte és röviden bemutatta a K&H sokrétű és kiemelkedő fenntarthatósági eredményeit.

Márta Irén, a  mára több mint 150 tagvállalatot tömörítő BCSDH ügyvezető igazgatója elmondta, hogy a program célja, hogy a jövő vezetőinek, vagyis azon tehetséges szakembereknek, akikből vállalatvezető válhat, bemutassa a vállalati fenntarthatóság komplex fogalmi rendszerét és már működő gyakorlatait. Hangsúlyozta, hogy ez nem csak egy program, hanem egy olyan inspiráló, előremutató gondolkozású közösség, amiben valóban megvan a lehetőség, hogy elősegítse és megvalósítsa a fenntartható üzleti működésre való átállást. Kiemelte annak fontosságát, hogy a programunk immáron harmadik éve, együttműködve a Greendependent Intézettel karbontudatos.

Szederkényi Zita, „A jövő vezetői” program vezetője bemutatta a résztvevőkre váró szakmai napok felépítését, helyszíneit és a legfontosabb tudnivalókat. A nyolc szakmai nap keretében változatos módszerekkel és gyakorlatokon keresztül mélyülnek majd el a résztvevők a fenntarthatóság elméletében és gyakorlatában: több iparág vállalatába nyerhetnek betekintést gyárlátogatások, esettanulmányok, cégvezetői interjúk és interaktív gyakorlatok révén.

Inspirációként a program két tavalyi végzettje, Fülöp Ágnes („A jövő vezetői” program 11. évfolyam vezetője, Head of Life Insurance Contact Center, Generali) és Anga Adrienn (szenior tanácsadó, KPMG) osztotta meg tapasztalatait a program értékeiről. Kiemelték, hogy a fenntartható gondolkodásmód fejlesztése mellett a program legnagyobb hozadéka számukra a kiépített kapcsolati háló volt, valamint arra bíztatták az új évfolyam résztvevőit, hogy legyenek nyitottak, érdeklődőek és olykor kritikusak is, mindezek hozzásegítik őket ahhoz, hogy a programból minél többet vigyenek magukkal.

A résztvevők a program sikeres elvégzését követően „A jövő vezetői” közösség tagjai maradnak: várja őket az Alumni közösség – mondta el Bori Máté (operációs igazgató, Ayvens), a közel 350 főt számláló Alumni szervezet vezetője. Beszámolt a 2024-es év Alumni eseményeiről, amelyeket szintén a fenntarthatóság jegyében szerveztek és amelyeken alkalom nyílt felsővezetői beszélgetésekre, kapcsolatépítésére és tudásmegosztásra is.

Az esemény záróprogramjaként moderált asztalcsoportos beszélgetések keretében ismerkedtek egymással a résztvevők, megosztották fenntarthatósághoz való kapcsolódásukat, és hogy milyen fenntarthatósági kihívással néznek szembe.

A 2025-ös programban résztvevő vezetők az alábbi cégektől érkeztek:

Agroloop Hungary Kft., ALD Automotive Kft., ALTEO Nyrt., Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közhasznú Nonprofit Kft., Budapest Airport Zrt, Budapesti Közművek Nonprofit Zrt., Continental Automotive Hungary Kft., E.ON Észak-dunántúli Áramhálózati Zrt., E.ON Hungária Zrt., Ernst & Young Könyvvizsgáló Kft., EY denkstatt Kft., Generali Biztosító Zrt., Gránit Pólus Management Zrt., Greenbors Consulting Kft., Güntner-Tata Hűtőtechnika Kft., Hungaropharma Zrt., KPMG Hungária Kft., LeasePlan Hungária Zrt., Nestlé Hungária Kft., Papyrus Hungária Zrt., PPD Hungária Kft., Progress Étteremhálózat Kft., Szentkirályi Magyarország Kft., Yamazaki Mazak Central Europe sro Magyarországi Fióktelepe.

A résztvevők között van Albert Máté, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem fizikus hallgatója is, aki az egyetemisták körében meghirdetett ösztöndíjpályázat győztese lett.

 

Köszönjük a nyitó esemény házigazdájának:

Köszönjük a 2025-ös program támogatóinak:

Köszönjük az Ösztöndíj Program 2025-ös kiemelt támogatójának:

 

Tovább a teljes galériához

Albert Máté, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem fizikus-mérnök szakos hallgatója nyerte el a BCSDH „A jövő vezetői” programjának 2025. évi ösztöndíját.

A döntőben, amelyre 2024. november 22-én került sor az E.ON Hungária Zrt.-nél, négy döntős pályázat közül választotta ki a szakmai zsűri a nyertest.

A Magyarországon egyedülálló „A jövő vezetői” program átfogó, aktuális tudással, működő üzleti megoldásokkal, színes kapcsolati hálóval teszi képessé a résztvevőket, hogy változásvezetőkké váljanak és egy új gondolkodásmóddal képesek legyenek stratégiai szinten érdemi hatást elérni működési területükön, a vállalat szintjén és a saját életükben egyaránt.

2015 óta minden évben egy egyetemi vagy főiskolai hallgató is részt vehet a programban köszönhetően a szponzorok támogatásának, ezzel lehetőséget biztosítva arra, hogy már az egyetemi tanulmányok közben széleskörű ismereteket szerezzen a fenntarthatóság témájában a globális és hazai trendekről és a vállalati gyakorlatokról.

A döntőben Albert Máté, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem fizikus-mérnök szakos hallgatója, Aschenbrenner András, a Széchenyi István Egyetem vezetés és szervezés szakos hallgatója, Blága Dominika, a Budapesti Gazdasági Egyetem kereskedelem és marketing szakos hallgatója, valamint Simon Máté, a Pécsi Tudományegyetem gazdálkodás és menedzsment szakos hallgatója mutatták be munkájukat. A pályázatok keretében a hallgatók egyetemük fentarthatóbbá tételére vonatkozóan hoztak javaslatokat az ESG egy-egy kiválasztott pillére mentén.

A szakmai zsűrit a BCSDH-tagvállalatok képviseletében Károlyi Zsuzsanna (márka és marketing igazgató, E.ON), Pesti Tímea (vezérigazgató, Ayvens), Török László (ügyvezető igazgató, Mazak), Varga-Futó Ildikó (stratégiai és ESG igazgató, Auchan), Wolf András (műszaki-vezérigazgató-helyettes, Market), valamint a BCSDH képviseletében Márta Irén, a szervezet igazgatója és Szederkényi Zita, programvezető alkották, a zsűri elnöke Kelemen Attila (elnök-vezérigazgató, ProSelf) volt. Köszönjük a zsűri munkáját!

 

„A jövő vezetői” Ösztöndíj program kiemelt támogatója 2024-ben:

 

Mit tehet egy távközlési hálózatfejlesztő vállalat a fenntarthatóságért? Mi az a nem-növekedés fánk és hogy segítheti Budapest fenntarthatóságát? El tudjuk-e képzelni a kapitalizmus végét? – Többek között ezeket a kérdéseket is körbejártunk „A jövő vezetői” Alumni idei utolsó eseményén a Nokia Magyarországnál.

November 6-án különleges program és kellemes környezet várta a Nokia Magyarországnál az Alumni közösségét, ahol „A jövő vezetői” tehetségprogram frissen végzett 2024-es évfolyama is képviselte magát. A résztvevőket Baranyai Attila (Global Logistics Quality Manager) fogadta és Pap József (Supply Chain – Head of Excellence and Process Management) köszöntötte, majd ezt követően a Nokia magyarországi kutatás-fejlesztési laborját ismerhették meg közelebbről a jelenlévők. A látogatást vezető Juhász Norbert és Czencz László érdekes információkat osztottak meg a hallgatósággal a labor áramellátási-, hűtési és védelmi rendszereiről, majd ezt követően bemutattak egy kontrollszobát és hatalmas szervertermüket, ahol még annak a kezelőközpont-hardvernek egy részét is láthatták a résztvevők, amely az első digitális hívást kezelte.

A laborbejárást követően Márta Irén, a BCSDH igazgatója személyesen is megosztotta a jó hírt az Alumni közösséggel, miszerint „A jövő vezetői” tehetségprogram, amelynek a résztvevők mind részesei voltak, idén elnyerte az Európai Vállalkozásfejlesztési Díjat Magyarországon a fenntartható átállás ösztönzése kategóriában.

 

A program folytatásban Dr. Köves Alexandra ökológiai közgazdász, a Budapesti Corvinus Egyetem oktatója tartott előadást a „fánkgazdaság” modellről, amely az emberi jóllét és a bolygó határainak egyensúlyát hangsúlyozza, majd ismertette legújabb kutatásuk eredményeit is, amely a nem-növekedés fánk modelljén keresztül mutatja be Budapest fenntarthatósági helyzetét.

A gondolatébresztő előadást követően házigazdánk jóvoltából a felmerült témákat kötetlen beszélgetésekben folytathatták a résztvevők.

A BCSDH üzleti ebédjén, október 10-én vették át oklevelüket „A jövő vezetői” tehetségprogram 2024-es évfolyamának végzettjei. A Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért (BCSDH) „A jövő vezetői” tehetségprogramjában az idei 32 résztvevővel együtt már több, mint 330  vezetőt foglal magába „A jövő vezetői” tehetségprogram Alumni szervezete.

A jövő vezetői program 11 éve során most értünk el ahhoz a pillanathoz, amikor az európai uniós szabályozás és a hazai szabályozás egyaránt elvárásként kezeli a fenntartható vállalati működést. Ebben tudjuk segíteni tagvállalatainkat ezzel a programmal. ” – mondta el Márta Irén a BCSDH igazgatója.

A BCSDH tagvállalatainak különböző szakterületekről érkező fiatal vezetőiből kerültek ki a 11. évfolyam résztvevői.

A program során a résztvevők nem csupán elismert szakértőktől, hanem gyakorló vezetőktől tanulhatják az etikus működést, stratégiát, fenntarthatóságot egy sokszínű csoportban, miközben megismerkedhetnek a mentorvállalatokkal. Évfolyamonként több, mint hetven mentor: vállalatvezető, civil, tudományos és vállalati szakértő segíti, hogy a résztvevők minél több nézőpontból ismerhessék meg az üzleti szféra lehetőségeit.

A program egyik erőssége abban rejlik, hogy mindig aktuális és releváns, hiszen amellett, hogy több, mint tíz éve fut, mindig tagvállalataink vezetőit, szakértőit kérjük meg arra, hogy osszák meg velünk éppen aktuális dilemmáikat, kérdéseiket vagy jó gyakorlataikat.” -mondta Szederkényi Zita, a program vezetője.

A napok során a BCSDH „A fenntartható vállalatvezetés irányelvei” egy-egy pontját, annak elméleti hátterét és vállalati gyakorlatát járják körbe (Stratégiai megközelítés, Felelős vállalatirányítás, Alapértékek tisztelete, Környezeti felelősségvállalás, Partnerség az érintett és érdekelt felekkel, Etikus és Átlátható működés, illetve immár 3 éve bevezetett a Fenntartható termékek, szolgáltatások és innováció).

Mi történik, ha konfliktusba kerül a PNL és a fenntarthatósági célkitűzések? Hogyan lehetünk változásvezetők? Mit tehetünk a kiégés ellen? Hogyan lehet egy vállalati juttatáscsomagot valóban a sokszínű munkavállalói csapat igényeire szabni?  Ezeket a kérdéseket jártuk körbe „A jövő vezetői” tehetségprogram utolsó szakmai napján, amelynek tagvállaltunk, a Grundfos Magyarország Gyártó Kft. adott otthont székesfehérvári telephelyén szeptember 26-án. Az eseményt Szundy Olivér, a Grundfos országigazgatója nyitotta meg.

A nap indításaként vendéglátó házigazdánk elsőszámú vezetőjével, Szundy Olivér országigazgatóval beszélgethettek a résztvevők a vezetői feladatokról és felelősségről, a csapat fontosságáról, az alapértékek meghatározó szerepéről egy vállalatnál és hogy mi történik, ha a PNL és a fenntarthatósági célkitűzések konfliktusba kerülnek egymással.

Ezután a projektcsapatok bemutatták az év során kidolgozott projektmunkáikat a BCSDH-tagvállalatainak vezetőiből álló hat fős zsűri előtt. Az idei téma az Emberi érték volt, igazodva a BCSDH ezévi szakmai fókuszterületéhez. Megoldásokat hallhattunk a megváltozott munkaképességűek munkaerőpiaci bevonásához, a vállalaton belüli tudásmegtartáshoz, a sokszínűséget figyelembe vevő vállalati juttatáscsomaghoz, a kiégéshez és a vezetők képzéséhez kapcsolódóan.

A projektek zsűrizését Kelemen Attila (ProSelf International elnök-vezérigazgató) zsűri elnöknek, Báthory Balázsnak (Market Zrt. – innovációkért és stratégiai fejlesztésekért felelős vezérigazgató-helyettes), Csavajda Zsoltnak (DSM – ügyvezető igazgató) Gartner Szilviának (Grundfos – környezetvédelmi szakértő), Hódosy Bélának (BKM – Stratégiai és fenntarthatósági Főosztályvezető) és Márta Irénnek (BCSDH – igazgató) köszönhetjük. A zsűri gratulált a csapatoknak a projektmunkákhoz és kiemelte az emberi érték fontosságát, hiszen az ember a hajtórugója minden vállalatnak. Márta Irén, a BCSDH igazgatója pedig jótanácsokkal látta el a fiatal vezetőket az előttük álló vezetői pályájukhoz.

A délelőtt folyamán a résztvevők meghallgatták Dr. Botos Barbara, az Energiaügyi Minisztérium utazó klímanagykövetét, aki beszámolt a nemzetközi és hazai klímapolitika aktualitásairól és ennek az üzlethez való kapcsolódásáról. Beszélt az IPCC Szintézis Jelentéséről, az éghajlatváltozás következményeiről, valamint arról, hogy a felmelegedés 1,5 °C-on történő megállításának célja és a jelenlegi politikák között lévő hiányt mi okozza és mit kellene tennünk ennek csökkentésére. Beszámolt a Fit for 55 csomagról.

Gärtner Szilvia bemutatta a Grundfos NetZero stratégiáját, klímastratégiáját, környezetvédelmi jógyakorlataikat, mint Székesfehérvár első esőkertjének létesítését vagy a gyári erdő telepítését és megemlítette terveiket és kihívásaikat a jövőre nézve.

Dávidházi Csongor, a Grundfos Kft. senior lead engineerjével a résztvevők megtekintették a vállalat bemutatótermét, gyárát és a gyártási folyamat lépéseit.

A nap fontos témája volt, hogy hogyan implementálhatják a résztvevők a program során tanultakat, hogyan építhetik be mindennapi működésükbe és mi az, amit vezetőként maguk után akarnak majd hagyni. Báthory Balázs egy beszélgetés keretében osztotta meg tapasztalatait, gondolatait résztvevőkkel a változás elindításáról, a vezetői szerepről és a komfort zóna elhagyásának fontosságáról.

A nap végén Szederkényi Zita programvezető összefoglalta a tehetségprogram egész évének történéseit, felvillantotta a szakmai napok legemlékezetesebb pillanatait és fő témáit, valamint mesélt a program folytatásaként működő „A jövő vezetői” Alumni közösségről és megosztotta az Alumni vezetőségi választás eredményét. Gratulálunk Fülöp Áginak, a Generali Személybiztosítási Contact Center vezetőjének, aki a 2024-es évfolyamot képviseli az Alumni szervezet vezetőségében.

A programmal 32 résztvevő előtt nyílt ki az ajtó, hogy fenntartható szemléletmóddal egy gazdagabb, értékesebb környezetet teremtsenek életük minden pontján. A megszerzett komplex gondolkodásmód végig kíséri majd őket a jövőben megoldandó problémák során, hogy fenntartható, felelős gondolkozásukkal pozitív hatással legyenek vállalataik működésére és környezetükre is.

Ezúton is gratulálunk a résztvevőknek!

A teljes fotógaléria itt tekinthető meg.

Mi az etika és az átláthatóság és hogyan valósul meg a gyakorlatban? Milyen hatása van a korrupciónak a gazdaságra? Mi az a kettős lényegesség? Mit és hogyan jelentsünk? Mit mutatnak a trendek a fenntartható befektetések terén? Mi az az ESG index? Többek között ezeket a kérdéseket járták körbe „A jövő vezetői” tehetségprogram résztvevői az Etikus és átlátható működésről szóló szakmai napon, amelyet a Yettel Magyarország Zrt. székházában tartottunk.  A résztvevőket Mészáros Attila, a Yettel Zrt. vállalati kommunikációs és ESG igazgatója köszöntötte.

A nap szakmai bevezetőjében Szederkényi Zita, a program vezetője elméleti és mindennapi etikai és morális kérdéseket és dilemmákat vetett fel. Mit tennél, ha a termékedről kiderülne, hogy egyértelmű halálesetek köthetők hozzá? Megmentenéd-e öt ember életét, egy ember élete árán? Előadását Epiktétosz gondolatával zárta: Nem az számít, hogy mi történik, hanem csak és kizárólag az, hogy miként reagálsz rá.

A következő előadást Dr. Martin József Pétertől, a Transparency International Magyarország ügyvezető igazgatójától hallhatták a résztevevők, aki beszélt a korrupció és a gazdasági fejlődés és teljesítmény összefüggéseiről, valamint a Transparency International által korrupciómérésre használt eszközről, a korrupcióérzékelési indexről. Hozott aktuális adatokat hazai és nemzetközi vonatkozásban, beszélt a megfigyelhető tendenciákról és hogy mit lehet tenni a fejlődés érdekében.

A folytatásban Dr. Angyal Ádám, a Budapesti Corvinus Egyetem professor emeritusa átfogó képet adott az etika és az átláthatóság fogalmáról, illetve keretbe foglalta szerepét a vállalat stratégiai és operatív működése során. Beszélt az etikus magatartás támogatását célzó checklistről, egy kérdéslistáról, amire, ha választ adunk, megállapíthatjuk, hogy tényleg etikusan járunk-e el egy adott cselekvés során.

Ezt követően Dr. Fazekas Orsolya ügyvéd a külső és belső átláthatóság hiányának következményeit a csernobili katasztrófán keresztül szemléltette a résztvevőknek. Bemutatta a nukleáris ipar biztonsági protokolljait, az egyén felelősségét és a nukleáris tévhitek is szóba kerültek.

A délelőtti program zárásaként Anga Adrienn, a KPMG ESG & fenntarthatósági szolgáltatások tanácsadója előadásában beszélt a globális fenntarthatósági jelentési trendekről, bemutatta a nem pénzügyi jelentési keretrendszerek fejlődését és kitért a CSRD jelentéstétel alapját képező kettős lényegességi felmérés legfontosabb elemeire.,

Előadását követően a jelentéstételhez kapcsolódóan a résztvevők egy szimulációs játék keretében kipróbálhatták a döntéshozatal menetét a kettős lényegesség a saját munkavállalók területével kapcsolatban. A szimulációs játékot vezetői oldalról aktív részvétellel Mészáros Attila, a Yettel vállalati kommunikációs és ESG igazgatója és Márta Irén, a BCSDH igazgatója támogatták.

Ebéd után a projektcsapatok bemutatták egymásnak projektmunkáikat, melynek során az Emberi érték témakörében mélyültek el. A prezentációkra Márta Iréntől kaptak visszajelzést és tanácsokat, amelyek segítségükre lehetnek az anyagok véglegesítésében a zsűrinek való bemutatásig.

A bemutatók után Veisz Ákos, a Danube Capital vezérigazgatója és a BDO ügyvezető igazgatója érkezett, aki az ESG kapcsán felmerülő üzleti előnyökről és kockázattípusokról beszélt előadásában, valamint bemutatta a zöld átálláshoz szükséges forrásokat, a kapcsolódó szakpolitikai célokat, valamint a hazai zöldfinanszírozási lehetőségeket.

A folytatásban Dr. Csorbai Hajnalka, az Opten Informatikai Kft. stratégiai igazgatója a GRI-minősített OPTEN ESG Indexét mutatta be, amely több mint 75 paramétert alapul véve mutatja meg a vállalkozások ESG szintjét, azaz a környezeti (E – Enviromental), társadalmi (S – Social) és vállalatvezetési (G – Governance) tudatosság eredményeiből kialakított 1-10-ig terjedő indexszámot. Emellett további ESG megoldásaikat is felvillantotta a résztvevőknek.

A szakmai nap utolsó felében a résztvevők „kívülről és belülről” a Yettel Magyarország Zrt.-vel ismerkedhettek meg közelebbről.

Először a vezetői interjú keretében Dávid Zoltán, a vállalat stratégiai vezérigazgató-helyettese beszélt a Yettelhez vezető karrierútjáról, illetve vezetői tapasztalatait osztotta meg a résztvevőkkel.

A folytatásban Mosonyi Szabolcs, a vállalat Integrity Officere mutatta be a Yettel Integrity tevékenységét, majd egy compliance esettanulmányon keresztül tesztelte a résztvevők etikai érzékenységet.

Méltó zárása volt a napnak a Yettel több fenntartható megoldást is felvonultató, díjnyertes székházának megtekintése, amely során a Facility Management csapatból Páhi Sándor jóvoltából tudtunk meg számos érdekes információt az épületről.

A teljes fotógaléria itt érhető el.

A Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért (BCSDH) „A jövő vezetői” tehetségprogramjával az elsőnek járó elismerést érdemelte ki a fenntartható átállás ösztönzése kategóriában az Európai Vállalkozásfejlesztési Díj (EEPA) nemzeti fordulójában. Az ünnepélyes díjátadóra július 2-án került sor a Nemzetgazdasági Minisztériumban (NGM), ahol az elismerést Márta Irén, a BCSDH igazgatója és Szederkényi Zita, „A jövő vezetői” tehetségprogram vezetője vették át Nagy Márton nemzetgazdasági minisztertől.

Az EEPA célja, hogy Európa legjobb vállalkozásfejlesztési kezdeményezéseit elismerje és bemutassa, kiemelve a legjobb gyakorlatokat és a vállalkozói lét hozzáadott értékeit. A díjért folyó verseny hat kategóriában zajlik, amelyek között a fenntartható átállás ösztönzése különösen fontos szerepet játszik.

A BCSDH „A jövő vezetői” tehetségprogramja 2014 óta működik sikeresen, és célja, hogy az itt végzett vezetők képesek legyenek választ adni a fenntarthatósági kihívásokra és integrálni a fenntarthatósági elveket a vállalati döntéshozatalba. Az elmúlt évtizedben 130 vállalat vett részt a programban, hozzájárulva a dinamikus tudáscseréhez. Összesen eddig 256 szakértővel dolgoztunk együtt számos iparági és tudományos területről. A vállalati szektoron túl, egyetemek, kutatók, társadalmi szervezetek és szabályozó szervek vesznek részt szakértőként és előadóként, növelve a program hatását és jelentőségét. A programban való részvétel minden fél számára értékké vált. Az elmúlt tíz évben 316 vezető végzett a programban, ők ma már aktívan irányítják vállalataik fenntarthatósági átállását és tagjai a program Alumni szervezetének.

„Ez az elismerés hatalmas büszkeséggel tölt el és megerősít minket abban, hogy jó úton járunk a fenntartható vállalati működésre való átállás előmozdításában. Külön köszönet illeti a program mentorait, előadóit, házgazdáit, támogatóit és résztvevőit, akik nélkül nem érhettük volna el ezt a sikert” – nyilatkozta Márta Irén, a BCSDH igazgatója.

Mitől jó egy partnerség? Hogyan kötelezzük el a legfontosabb érintettjeinket? Mit jelent a vállalatokra nézve a magyar ESG szabályozás és a CSDDD?  Hogyan alakítsunk ki partnerségeket a fenntarthatóság érdekében? Hogyan lesz a partnerség egy társadalmi vállalkozás startup üzleti stratégiája?  Hogyan lesznek a beszállítókból valódi partnerek? Hogyan oldható meg a fenntarthatóság komplex és sokrétű kérdésköre? – ezeket a kérdéseket is körbejártuk „A jövő vezetői” tehetségprogramunk hatodik szakmai napján, amelynek házigazdája a hazai McDonald’s éttermeket üzemeltető Progress Étteremhálózat volt.

„A McDonald’s a partnerségre épül” – nyitotta meg az eseményt Égi Zsolt, a vállalat ügyvezetője. Szederkényi Zita programvezető a szakmai napra való hangolódásként egy játékot hozott a résztvevőknek, amelyből kiderült, hogy a win-win helyzetek felismerése még nem a mindennapjaink rutinja, sokszor kétoldalú üzleti tárgyalások során is nehéz a partnerségre, mint megoldásra hangolni magunkat és minél több az érdekelt és érintett fél, annál nagyobb a kihívás, főleg akkor, ha – a jelen nem is lévő érintett fél – a jövő generációja is érintett. A bevezető gyakorlat az együttműködés örömének megélésével zárult.

Az első előadásban Pogány Éda, a Syngenta Kelet-Európáért felelős üzleti fenntarthatósági vezetője a fenntartható értékteremtés érdekében megvalósított érintetti bevonás témakörét mutatta be a résztvevőknek. Beszélt számos vonatkozásáról, mint, hogy kik lehetnek az érintettek, a folyamat lépéseiről, eszközeiről – rávilágítva arra, hogy a kommunikáció és az együttműködés kulcsfontosságú a folyamatban.

A folytatásban Lukács Ákos, az EY Klímaváltozási és Fenntarthatósági Szolgáltatások osztályának vezetője az EU fenntarthatósággal kapcsolatos vállalati átvilágítási irányelvéről, a CSDDD-ről és a magyar ESG törvényről, az ezekkel kapcsolatos aktualitásokról beszélt a résztvevőknek. Kitért az ESG beszámoló és a fenntarthatósági jelentés különbségeire, az ESG törvény érintettjeire és közreműködőire, valamint a törvény kapcsán felmerülő kötelezettségekre.

A bevezető előadások után workshop keretében beszéltek meg a résztvevők három esettanulmányt és azok dilemmáit. Méri Tamás, az Access4you társalapítója és üzletfejlesztési igazgatója bemutatta vállalata speciális igényű fogyasztókra épülő üzleti stratégiáját, amellyel kétirányú értéket teremtenek. Arra kereste a választ, hogy kik lehetnek hiteles véleményvezérek egy vállalat számára egy ilyen probléma felvetése és a megfelelő megoldás bemutatása kapcsán?

Perendi Péter, a METRO Nagykereskedelmi Kft.  minőségbiztosítási- és fenntarthatósági vezetője a METRO partnerégi hálózatát mutatta be és azt a kérdést hozta a résztvevőknek hogyan lehet valódi partnerséggé formálni azokat az együttműködéseket, akik csak, mint „B opcióval” számolnak a METRO-val.

Horn Tamás, az Adománytaxi alapítója és tulajdonosa elmesélte, hogyan jött létre a szervezet és hogy céljuk egy környezetileg és társadalmilag is fenntarthatóbb rendszer kiépítése egy innovatív támogatási rendszeren keresztül. Kérdése a résztvevőknek az volt, hogy mit keresnek a vállalatok egy nonprofit partnerségben, milyen értékajánlatot várnak?

A résztvevők három csoportban, World Café módszerrel vitatták meg a kérdéseket, majd az összegyűjtött válaszok összegzésével zárták a workshopot.

A délután folyamán Dr. Cselényi Tibor, a Progress Étteremhálózat Kft. szenior minőségügyi és termékfejlesztési vezetője három McDonald’s partnerségi sikertörténeten keresztül mutatta be a vállalat történetét, ellátási lánc menedzsmentjét és elkötelezettségét a minőség iránt. Rávilágított olyan összefüggésekre, melyek kívülről nem láthatók, de mégis kulcsfontosságúak a sikeres partneri együttműködéshez.

A McDonald’s legfontosabb partnerei közül hárman kerekasztal-beszélgetésben vettek részt, melyből kiderült, hogy a beszállítókkal és a franchise partnerekkel megvalósított háromlábú szék stratégia a magas szintű partnerségen alapszik. „Együtt sírunk, együtt nevetünk” – mondta el Dr. Cselényi Tibor.  A partneri viszony közös célokon, közös gondolkozáson, közös sikereken, közös teherviselésen és együttműködésen alapul.  A beszélgetésben Dr. Cselényi Tibor, a Progress Étteremhálózat Kft. szenior minőségügyi és termékfejlesztési vezetője, Barna Nándor, a Baromfi Coop Kft. (Master Good) termelési igazgatója, Balla Zoltán, a HAVI Logistics operációs igazgatója és Zsidi Sándor, az OSI Food Solutions Hungary ügyvezető igazgatója vettek részt.

Baja Sándor, a Randstad ügyvezető igazgatója beszélt a munkaerőpiaci trendekről, betekintést nyújtott a potenciális munkavállalók munkahelyválasztási szempontjaiba és motivációiba, emellett bemutatta, hogyan teljesítenek a különböző szektorok az ismertség és a megítélés szempontjából.

A szakmai program a vezető interjúval folytatódott a Ronald McDonald Házban, ahol Égi Zsolt, a Progress Étteremhálózat Kft. ügyvezető igazgatója beszélt a McDonald’s-ban megtett karrierútjáról, a jelen üzleti kihívásairól, valamint a McDonald’s fenntarthatósági tevékenységéről, elképzeléseiről.

A nap zárásaként a Ronald McDonald Gyermeksegély Alapítvány munkájáról Konyári Andrea operatív igazgatóval beszélgettek a résztvevők, majd Nagyné Bayerle Andrea, szenior házmenedzser kalauzolásával a budapesti Ronald McDonald Házat tekintették meg.

Az alapítvány kiemelkedő munkát végez a beteg gyermekek és családjaik támogatásában. Otthont nyújtanak az otthontól távollévő, kórházi kezelés alatt lévő betegeknek, illetve családjuknak a kórházak közelében. Missziójuk, hogy a gyógyulási folyamat alatt a gyermekek közelében tarthassák a családtagokat, ezzel is segítve felépülésüket. A szívhez szóló, elkötelezett munka mély hatást gyakorolt a résztvevőkre.

A teljes fotógaléria ide kattintva érhető el.