Race to zero Archívum - Oldal 2 a 5-ből

Tag Archive for: Race to zero

Kutatási eredmények első kézből, hiánypótló útikalauz vállalatoknak, üzleti gyakorlatok összegyűjtése – Race to Zero munkacsoport

A fenti témákról mind beszéltünk az április 13-i Race to Zero munkacsoport-ülésen, ahol a résztvevők Nagy Andrea, a BCSDH szakmai projektvezetőjének előadásából első kézből megtudhatták, hogy a fenntarthatósági érettségi felmérés alapján miként állnak a tagvállalatok a biodiverzitás és a klímasemleges működés területén. A felmérést az IFUA Horváth & Partners tagvállalatunk szakmai segítségével valósítottuk meg, és hamarosan egészében is bemutatásra kerül sok izgalmas információval.

Emellett lehetőség nyílt – még megjelenés előtt! – megismerni a magyar piacon hiánypótló, természetalapú karbonsemlegesítés „útikalauzt” vállalatoknak, amelyet tagvállalatunk, a Magyar Nemzeti Bank jelentet meg nyár elején, és egy munkacsoportunk lassan egy éve dolgozik ennek előkészítésén. Az útikalauz és a téma részleteit a Magyar Nemzeti Bank vezető elemzője és a kiadvány szerkesztője, Kruppa Márton osztotta meg az érdeklődőkkel.

A cselekvés jegyében pedig arról is egyeztettünk, hogy miként gyűjtsük hatékonyan a már megvalósult üzleti megoldásokat, amelyek valódi segítséget jelenthetnek a tagvállalatoknak és hozzájárulnak a rendszerszintű átalakuláshoz.

Köszönjük Race to Zero programunk 2023-as támogatóinak:

2023.04.17.

Tudta, hogy a természet által nyújtott javak éves becsült értéke a globális GDP másfélszerese?

Hírek

Olvass tovább

2023.03.08.

133 vállalat fejezte ki magas szintű elkötelezettségét a fenntarthatóság mellett – elfogadták „A fenntartható vállalatvezetés irányelveit”

Hírek

A Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért (BCSDH) mára 133 felelős vállalat elsőszámú vezetőjét tömörítő szervezetként szintet lépett a vállalati fenntarthatóságban. A MOL Campuson tartott Taggyűlésén a tagvállalatok elfogadták „A fenntartható vállalatvezetés irányelveit”, ezzel kifejezve, hogy jó példával kívánnak elöl járni és vállalják, hogy vállalatukat ezen irányelvek szerint irányítják.

„A fenntartható vállalatvezetés irányelvei” komplex módon fogalmazzák meg, hogy hogyan kell működnie egy fenntartható vállalatnak. A Vezetői Irányelvek megalkotásával az volt a célunk, hogy olyan irányelveket fogalmazzunk meg, melyek a fenntartható vállalatirányítás szempontból támpontot adnak a hazai vállalatok vezetőinek. A BCSDH tagsága ezen a területen élenjáró vállalatok felelős vezetőiből áll, akik a csatlakozásukkor aláírásukkal vállalják, hogy bárhol is tartanak ebben a folyamatban, elfogadják ezeket az irányelveket irányadónak és elkötelezettek, hogy erre az útra vezessék vállalatukat.” – mondta el Salgó István, a BCSDH tiszteletbeli elnöke, aki végigkísérte, és szakmai tudásával támogatta az egész folyamatot.

„A fenntartható vállalatvezetés irányelveit” a Vezetői ajánlásunkra építve, a Time to Transform 2030 programunk részeként, anyaszervezetünk a WBCSD tagvállalati kritériumrendszerével összhangban dolgoztuk ki. Ahhoz, hogy lássuk tagjaink előrehaladását ebben a folyamatban, évente nyomon követjük eredményeiket érettségi felmérésünkben. Célunk, hogy segítséget nyújtsunk számukra, feltárva fejlődési területeiket és megmutatva azokat a jógyakorlatokat, amelyek segítik őket a valódi változások elérésében és a folyamat felgyorsításában.” – tette hozzá Márta Irén a szervezet ügyvezető igazgatója, a 2022-es évről szóló beszámoló elfogadását követően.

A BCSDH 2023-as céljaként fogalmazta meg, hogy a tagvállalatokat és az üzleti szektort támogassa a klímasemleges működés, a biodiverzitás helyreállításához szükséges célkitűzések, a befogadó, az egyenlőséget, sokszínűséget támogató és az üzleti emberi jogokat maximálisan tiszteletben tartó vállalati kultúra és működés, valamint a legmagasabb átláthatóság megvalósítása területén.

„Most van itt a cselekvés ideje. 133 vállalati tagunkkal közösen valljuk, hogy a kis lépések már nem elegendőek, a rosszul működő rendszerek azonnali megváltozására van szükség. Hiszünk benne, hogy a vállalati szektornak kell ezen változások élére állnia. Aki korábban lép, láthatóan kevésbé szenvedi el a külső hatásokat, mint az energiaárak növekedése vagy az ellátási láncokban fellépő akadozás. Az átalakulás olyan szemléletbeli változást igényel, amely alapjaiban változtatja meg az üzleti vezetők rövid és hosszú távról alkotott elképzeléseit, döntéseit. A BCSDH számára fontos, hogy magas szinten elkötelezett vállalatok és vállalatvezetők közössége legyen, ezért is jelentős lépés „A fenntartható vállalatvezetés irányelveinek” az ilyen széleskörű elfogadása.” – fejtette ki Ifj. Chikán Attila, a BCSDH elnöke.

Ezt támogatja a hosszú távú és az éves szakmai munka is. Az évtizedet meghatározó Time to Transform 2030 keretprogram a rendszerszintű átalakítás felgyorsítására született, magában foglalva a Race to Zero kezdeményezést, segítve a magyar gazdaság klímasemlegessé válását 2050-re, a Körforgásos Gazdaság Platformot, amelynek célja a körforgásos gazdasági modellre történő áttérés felgyorsítása, és az ESG munkacsoportot, amely tudásmegosztással készíti fel a tagvállalatokat a várható szigorúbb szabályozásra. A 10. jubileumi évébe érő „A jövő vezetői” tehetségprogram pedig továbbra is hiánypótló programként támogatja, hogy minél nagyobb számú vállalati vezető értse meg „A fenntartható vállalatvezetés irányelveit” és építse be a mindennapi vállalati működésbe.

Kapcsolódó galéria.

2023.02.28.

Egy év alatt megduplázódott a karbonsemlegességet vállaló vállalatok száma. – beszámoló a második Towards Net Zero kutatás eredményéről

Hírek

Olvass tovább

2023.02.20.

Egyedül nem megy – BCSDH Fenntarthatósági Partnerkereső esemény a nettó zéró célok elérése érdekében

Hírek

A világnak három kritikus kihívással kell szembenéznie: a klíma-vészhelyzettel, a természeti sokszínűség elvesztesével és a növekvő társadalmi egyenlőtlenségekkel.
Izolált intézkedések helyett rendszerszintű változások kellenek, amihez pedig mély és átfogó együttműködésre van szükség a szektorokon átívelve, de a gazdaság szereplői között is.

A Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért (BCSDH) felismerve a szinergiában és partnerségben rejlő lehetőségeket, amit a 133 élenjáró vállalatot tömörítő tagsága tud nyújtani, a karbonsemleges működés és a rendszerszintű folyamatok felgyorsítása érdekében 2023. január 24-én másodszor rendezte meg a zártkörű Fenntarthatósági Partnerkeresőjét, amelynek házigazdája az UniCredit Bank volt.

A Race to Zero kezdeményezéshez csatlakozva a Brit Nagykövetséggel együttműködésben szervezett eseményen 20 vállalat mutatta be a fenntarthatósági termékeiket és szolgáltatásait, majd informális beszélgetésekben találhattak egymásra azzal a több mint 30 vállalattal, amely fenntarthatósági megoldásokat keresett a nettó zéró céljai teljesítéséhez.

A résztvevőket az UniCredit Bank részéről Giacomo Volpi, elnökhelyettes, vezérigazgató-helyettes üdvözölte.

„Örülök, hogy részese lehetek ennek a vállalatok által szervezett, vállalatoknak szóló eseménynek. Ez azt bizonyítja, hogy a nettó zéró céloknak van értelmük az üzleti életben, és hogy a vállalkozások szerepet játszanak a tiszta energia és a gazdasági átmenet előmozdításában.” – emelte ki nyitóbeszédében Paul Fox, az Egyesült Királyság magyarországi nagykövete.

A legnépszerűbb témák az energiahatékonyság, zöld energia, körforgásos gazdasági megoldások voltak, de nem sokkal maradtak el ezektől a karbonlábnyom számítás, illetve a karbonsemlegesség elérését segítő digitális és pénzügyi megoldások sem.

„Jól látszik a programban is, hogy melyek a legégetőbb kihívások a vállalatok számára. A nettó zéró célok kitűzésében egy év alatt is jelentős előrelépések történtek, hiszen a Deloitte-tal közösen végzett legfrissebb Towards Net Zero kutatásunkból is kiderül, hogy megduplázódott a karbonsemlegességet vállaló vállalatok száma. Ezzel együtt a karbonsemlegességi célokhoz sok esetben nem tartozik tényleges, mérhető, tudományos ÜHG kibocsátáscsökkentési vállalás, ezért hosszú még az út.” – mondta el Márta Irén, a BCSDH ügyvezető igazgatója köszöntő beszédében.

„A kutatás rámutatott arra is, hogy nagy még a bizonytalanság, jellemző az ismerethiány és sokszor vállalatokon belüli erőforrások allokációja sem megfelelő. A vállalatok számára a legfőbb ösztönzőket pedig a kibocsátások csökkentésére a versenyképesség megtartása vagy növelése, illetve a szabályozásnak való megfelelés jelentik. A lehetőségek, jó példák bemutatásával ezen a területen tudja a BCSDH leginkább segíteni a tagvállalatait és a szélesebb üzleti környezetet.” – tette hozzá Márta Irén.

Fontos előrelépés, hogy az idén már megjelentek a BCSDH 2023-as fókusztémáját, a biodiverzitás megóvását is érintő területek, a regeneratív mezőgazdasággal, a természetalapú karbonsemlegesítéssel és a fenntartható vízgazdálkodással kapcsolatos szolgáltatások is.

A világ GDP-jének több mint fele a természettől és annak szolgáltatásaitól függ. Vagyis minden szereplőt, vállalatot érint, így mindenkinek felelőssége és lehetősége is van, hogy cselekedjen.

Köszönjük a Race to Zero program 2023-as támogatóinak:

2023.01.24.

Márta Irén, a BCSDH képviseletében tagja az EU Másfélfokos életmód kutatási projekt Tanácsadó Testületének

Hírek

Az EU Másfélfokos életmód projekt célja, hogy előmozdítsa a másfélfokos életmód elterjedését és segítse a 1,5°C-os cél által megkövetelt átalakulásokat. Ennek részeként a projekt az életmódban, egyéni és háztartási szinten történő változtatásokra, és az ezeket elősegítő strukturális változásokra is fókuszál. A szükséges strukturális változtatások fontos része a másfélfokos életmóddal kompatibilis üzleti modellek kidolgozása és gyakorlatba ültetése is, a projekt számára különösen fontos Márta Irén és a BCSDH tapasztalata.

Ezért a projekt konzorciuma örömmel vette, hogy Irén személyesen is részt tudott venni a 2022 novemberében megrendezett projekt találkozón. Ide Irén, a magyar projekt partner GreenDependent Intézet képviselői a projekt szellemiségének megfelelően vonattal utaztak, így is hozzájárulva a másfélfokos életmód megvalósításához.

A projekt keretében a GreenDependent Intézet magyar Másfélfokos Szakmai Műhelyt is szervezett december 1-jén, hogy a különböző szektorok – úgy mint az önkormányzati és nemzeti döntéshozatal, kutatás, szakmai non-profit szervezetek, média és üzleti élet – közötti párbeszéd a témában hatékonyabb lehessen. Márta Irén itt is képviselte a BCSDH-t és az üzleti szférát, és értékes hozzászólásokkal gazdagította a Műhely munkáját.

fotók forrása: Greendependent

További információk a projektről (angol és magyar nyelven):

https://onepointfivelifestyles.eu/

https://masfelfokoseletmod.hu/

2022.12.01.

Itt a cselekvés ideje – A vállalatok 73%-ának van net zéró célja

Hírek

Már a klímaváltozás korát éljük, de minden eszközünk és lehetőségünk megvan arra, hogy aktívan cselekedjünk. Mindenki a saját szintjén tud tenni, hogy elkerüljük a legrosszabb lehetséges következményeket. A vállalatvezetőknek kiemelt felelősségük és lehetőségük van, hogy a rendszerek szintjén érjenek el pozitív változásokat. A kérdés már csak a hogyan. Erről szólt a BCSDH október 13-án tartott üzleti ebédje, amelynek fókuszában a rendszerszintű változásokat célul kitűző Time to Transform 2030 program és a nettó zéró kibocsátás elérését segítő Race to Zero program állt.

A rendezvényen, amelynek házigazdája a BNP Paribas volt, a Fenntartható jövőért díj átadásával idén három kategóriában ismerték el a fenntarthatóság területén kiemelkedő vezetőket, vezető nőket és vállalati megoldásokat.

Budapest, 2022. október 13. – A szokásos üzletmenet nem csupán megkérdőjeleződött, hanem meg is szűnt. A világ jobbá tételére most még van lehetőségünk, de csak rövid ideig cselekedhetünk, alakíthatjuk át vállalatainkat, rosszul működő rendszereinket és társadalmunkat. Mire van szükség, hogy ezek a változások megtörténjenek? Hogyan és kik vezethetik ezt a változást? A Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért (BCSDH) üzleti ebédjén került sor az idén induló Time to Transform 2030 program keretrendszerének bemutatására ezekre a kérdésekre keresve a választ.

Kőrösi Csaba, az ENSZ Közgyűlésének elnöke New Yorkból élőben bejelentkezve köszöntötte a résztvevőket és köszönte meg a BCSDH-tól a fenntarthatóság ügyéért végzett egyedülálló munkájáért kapott elismerést és oklevelet. Köszönőbeszédében kiemelte, hogy új történelmi korszak elején vagyunk. Új vágányra kell terelni a cselekvést: egyszerre kezelni a válságot és a transzformációt megvalósítani. Víz, klíma, energia, élelmiszer, egyenlőtlenségek kihívásait transzformatív módon megoldani, melyhez változásvezetők kellenek. A komplex válság kezelését tudományos evidenciákra kell alapozni.

Litkai Gergely a Dumaszínház alapítója és igazgatója, aki klímaaktivistaként elkötelezett a fenntarthatóság ügye mellet, humorral átszőtt, mégis komoly előadásában a személyes szerepvállalásra hívta fel a figyelmet: „Annak, hogy a 1,5^oC-t meg fogjuk haladni egyre nagyobb esélye van, a mostani életünk már biztos, hogy meg fog változni. Erre lelkileg nem vagyunk felkészülve. Mindenkinek először tisztáznia kell magában, hogy miben tud változtatni. Arra kell mentálisan felkészülni, hogy ne áldozatként éljük meg ezt a változást, hanem egy jó élet reményében cselekedjünk. Át kell gondolnunk rendszereinket, hogy valóban az e a siker mértéke, amit most annak gondolunk, és meg kell találnunk azokat az új értékeket, amelyek fenntarthatóak. És azt, amit meg tudunk tenni, meg is kell tennünk, mert mindenkinek van felelőssége. Először az egyéneknek kell változni, mert belőlünk épül fel minden rendszer.” – fejtette ki Litkai Gergely.

Bevezető gondolataiban Ifj. Chikán Attila, a BCSDH elnöke kiemelte: „Most van itt a cselekvés ideje. Az eddigi változások üteme és mértéke is kisebb a vártnál. Minden eszközünk megvan ahhoz, hogy elkerüljük a klímakatasztrófát, csak élnünk kell vele. A mostani válság nem odázhatja el ezeket a lépéseket. Még rendelkezésünkre áll egy szűk időablak rendszereink alapvető és azonnali átalakítására. A BCSDH elnökeként számomra egyértelmű, hogy a vállalatoknak a rendszerszintű változások élére kell állniuk, aki korábban lép, láthatóan kevésbé szenvedi el az olyan külső hatásokat is, mint az energiaárak növekedése vagy az ellátási láncokban fellépő elakadások. Az átalakulás olyan szemléletbeli változást igényel, amely alapjaiban változtatja meg az üzleti vezetők rövid és hosszú távról alkotott elképzeléseit, döntéseit. Erről szól az ezt az évtizedet meghatározó Time to Transform 2030 programunk is.”

A változtatni kell, de hogyan? – állt annak a vállalatvezetői kerekasztalbeszélgetés fókuszában, amelyben Dr. Diószegi Zsuzsanna, az EUROAPI Hungary Kft ügyvezető igazgatója, Baja Sándor a Randstad Hungary Kft. ügyvezető igazgatója és a Percze Rajmond az Agroloop Hungary Kft ügyvezető igazgatója Márta Irén a BCSDH Igazgatója moderálásával járták körbe a témát.

A BCSDH vállalati érettségi felmérés adatai alapján a kitöltő vállalatok 85%-a esetében beépülnek a fenntarthatósági szempontok az irányításba valamilyen szinten, de sokszor a jövőkép fejlettségénél alacsonyabb mértékben, azaz a gazdasági szempontok még mindig sokszor felülírják a fenntarthatósági szükségszerűségeket.

A 2022-es Towards Net Zero kutatás szerint pedig több, mint megduplázódott a karbonsemlegességet megcélzó vállalatok aránya (73%) a tavalyi felméréshez képest, és a vállalatok 79%-a rendelkezik valamilyen kibocsátáscsökkentési céllal, viszont csak 60%-ának van konkrét célja és csak 44% méri legalább a scope 1, 2 kibocsátásait.

A Race to Zero program idei főtámogatója: Budapest Airport. Kiemelt támogatója: E.ON, Denkstatt: további támogatói pedig: Alteo, Buildext, Leaseplan, Unilever voltak.

A BCSDH karbontudatos rendezvényeinek támogatója: LeasePlan.

2022.10.13.

Cél a nettó zéró, de hogyan?

Hírek

A Race to Zero munkacsoportunk október 4-én tartotta idei utolsó találkozóját a nettó zéró kibocsátások elérése témában. A témával kapcsolatban számtalan kérdés és dilemma merül fel, a megbeszélés során törekedtünk erre elméleti és gyakorlati oldalról is minél több választ adni.

Az eseménynek a LeasePlan Hungária Zrt. adott otthont, elsőként a házigazda, Pesti Tímea ügyvezető igazgató mutatta be a LeasePlan csoport klímavédelmi intézkedéseit. Az előadás során megtudtuk, hogy a cég az EV100 kezdeményezés egyik alapító tagjaként vállalta, hogy 2030-ra flottájának 100%-át elektromos meghajtásúra cseréli. Tímea vezetőként is fontosnak tartja, hogy a fenntarthatóság „mindig téma legyen”, próbál ezért iparági szinten is minél többet tenni.

Ezt követően Borek Flóra és Sándor Zsanett, a Deloitte Zrt. munkatársai először mutatták be a BCSDH-val közös, a tagok körében végzett ’Towards Net Zero kutatás’ részletesebb eredményeit. A nettó zéró iránti elköteleződés jelentősen nőtt, idén már a megkérdezett vállalatok 73%-a jelezte, hogy 2050-re karbonsemlegességet vállalt, míg tavaly 31% volt az arány. Bíztató az is, hogy a vállalatok 79%-a rendelkezik kibocsátáscsökkentési célokkal, viszont csak 44%-uk méri a Scope 1 és 2 kibocsátásait.

Jenei Attila, a denkstatt Hungary Kft. ügyvezetője előadásában a fenntarthatósági célok kitűzésének és elérésének folyamatát mutatta be, rámutatva a folyamat kihívásaira és tanulságaira. Kiemelte, hogy még mindig sok a félreértés a fogalmak kapcsán, és az sem mindegy, hogy melyik szabvány szerint értelmezzük a karbonsemlegességet. Nagy hangsúlyt kell fektetni a transzparenciára és az érintettek felé történő kommunikációra is.

Végül Szarvas Gábor, a Greenbors Consulting Kft. ügyvezetőjének előadása egy igazi gyakorlati megvalósítást mutatott be, amely bizonyíték arra, hogy KKV-ként is lehet tenni a karbonsemlegesség irányába. Erre a Greenbors is jó példa, hiszen ők is megtették a saját klímavállalásukat, és munkájuk során is tudatos, fenntartható gondolkodásban támogatják partnereiket. Gábor az Irota EcoLodge kapcsán mutatta be a nettó zéró kibocsátás folyamatát és ennek tanulságait, továbbá elárulta azt is, hogy ez a projekt lehet az első olyan hazai kezdeményezés, amely a World Green Building Council listájára is felkerül jógyakorlatként.

Az eseményt végül Márta Irén, a BCSDH igazgatója zárta, megerősítve, hogy a Race to Zero munkacsoport jövőre is folytatódik, hiszen nagy az igény a tudásmegosztásra és szakmai konzultációra.

Köszönjük a Race to Zero program idei támogatóinak:

2022.10.05.

A bizonyítékok egyértelműek: itt az ideje a cselekvésnek. 2030-ra felére csökkenthetjük a kibocsátást.

Hírek

Elkészült az IPCC 3. munkacsoportjának jelentése. 8 évünk maradt cselekedni, ha el akarjuk kerülni a klímaváltozás legdurvább hatásait. 2030-ig a felére kell csökkentenünk a károsanyag-kibocsátást, ha el akarjuk kerülni a klímaválság legborzalmasabb hatásait – írja a legfrissebb ENSZ-jelentés. Az IPCC által készített tanulmány nem csak a levegőbe beszél, konkrét megoldási javaslatokat is tesz arra, hogyan érhetjük el az előttünk álló 7,5 évben a kitűzött célt, a globális felmelegedés másfél fok alatt tartását. Mint mondják: minden eszközünk megvan ahhoz, hogy elkerüljük a klímakatasztrófát, csak élnünk kell vele.

Az ENSZ klímapanele, az IPCC friss jelentést tett közzé arról, hogy még mindig nem késő a globális hőmérséklet-emelkedést a korábban vállalt 1,5 Celsius-fok alatti szinten tartani 2030-ig. A ma publikált jelentés a klímaválság hatásainak enyhítésére koncentrál és felhívja rá a figyelmet, hogy a párizsi klímacsúcs céljait csak akkor van esély elérni, ha azonnali és mélyreható módon cselekszünk.

Jelenleg ugyanis jó úton haladunk a 3 Celsius-fokos, vagy akár a fölötti emelkedéshez vezető úton 2030-ig – ez több, mint a duplája a 2015-ben célként kitűzött 1,5 foknak.

A következő öt év kritikus lesz

Ahhoz, hogy a 1,5 °C-os vállalás alatt maradjunk 2030-ig, és ennél nagyobb mértékben ne nőjjön a globális hőmérséklet, alapvető lenne, hogy a globális károsanyag-kibocsátás legkésőbb 2025-ig elérje a csúcsot – majd elinduljon lefelé. Ez azt jelenti, hogy legalább 43 százalékkal kell csökkenteni a kibocsátást, a metán-szintet pedig legalább egyharmadával kell visszavágni – kevesebb, mint nyolc éven belül.

„Válaszút előtt állunk. Az élhető jövőt csak a most meghozott döntésekkel biztosíthatjuk. Megvan hozzá minden eszközünk és tudásunk, hogy gátat vessünk a felmelegedésnek” – mondta az IPCC elnöke, Höszung Li.

A tanulmányból kiderül, hogy az üvegházhatású gázkibocsátás az emberi történelem során 2010 és 2019 között volt a legmagasabb. Külön kiemelik, hogy épp ugyanebben az időszakban a megújuló energiák ára 85 százalékkal lett olcsóbb, mint korábban. Az elmúlt években pedig számos törvényt hoztak a világ több országában az erdőírtás ellen, az energiahatékonyság fejlesztéséért és a megújuló energiákra való áttérés felgyorsításáért.

„Hittel tölt el, hogy hány országban hoznak klímavédelmi intézkedéseket, törvényeket, változtatják a szabályozást és a piaci eszközöket, melyek aztán hatékonynak bizonyulnak. Ha ezeket felgyorsítjuk és szélesebb körben, egyenlőbben alkalmazzuk, azzal nemcsak a gázkibocsátást csökkentjük jelentősen, hanem a fejlesztéseket is ösztönözzük.”

Sürgős cselekvésre van szükség

A glasgow-i klímacsúcson tett vállalások ellenére a jelenlegi becslések még mindig csak 14 százalékos csökkentéssel számolnak – ami nagyon távol áll a következő nyolc évben elérendő, 45 százalékos csökkentéshez képest.

„A glasgow-i klímacsúcsról naív optimizmussal jöttünk el, melyet az ott tett ígéretekre és elkötelezettségre alapoztunk” – mondta António Guterres ENSZ-főtitkár a jelentésre adott válaszában, majd hozzátette, hogy a legfontosabb jelen pillanatban az az elképesztően nagy különbség, mely a vállalások és a szükséges gázkibocsátás-csökkentés között fennáll, és melyről senki sem akar tudomást venni. A” tudomány világossá tette, hogy mit kéne tenni, de a legnagyobb kibocsátók közül a legtöbben nem teszik meg az ehhez szükséges lépéseket” – mondta.

Az ENSZ főtitkára a jelentést „kárhozatos” klímajelentésnek, a „szégyen leiratának” titulálta.

Guterres szerint a klímaaktivistákat sokszor veszélyes radikálisokként festik le – pedig a valóban veszélyes radikálisok nem ők, hanem azok az országok, melyek egyre csak fokozzák a szénalapú energiahordozók kitermelését. „A fosszilis energiahordozók kitermeléséhez szükséges infrastruktúrába való befektetés morális és gazdasági őrültség” – tette hozzá.

„Hány jelentés kell még ahhoz, hogy végre megtegyük, amit már korábban megígértünk, hogy megteszünk?” – kérdi Tina Stege, a Marshall-szigeteki Köztársaság küldötte, akinek országa már érzi a klímaváltozás hatásait. Stege beszédében kiemelte, hogy a G20-ak, a világ legnagyobb kibocsátói folyamatosan elmulasztják a radikális lépések megtételét, melyekkel csökkenthetnék a kibocsátást. „Hosszú ideje be kellett volna már váltani az ígéreteiket” – tette hozzá.

Politikai és viselkedésbeli változtatásokra van szükség a sikerhez

A jelentésben arról is szó van, milyen konkrét megoldásokkal sikerülhet elérni a kitűzött célt. Elsősorban politikai és viselkedésbeli változásokra van szükség, írják, ha csökkenteni akarjuk a globális felmelegedést – ezek pedig alapvetően fogják javítani a közegészséget is.

Példaként említik az élhetőbb városok építését, elsősorban a kibocsátáscsökkentés szempontját figyelembe véve. De a szerzők hozzáteszik, hogy ebből a fajta várostervezésből számos más, pozitív hatás is következik, ideértve az alacsonyabb légszennyezettséget, és az egészségre gyakorolt általános pozitív hatást.

„A klímaváltozás több mint egy évszázadnyi fenntarthatatlan energia- és földhasználat, életstílus és fogyasztás, illetve termelés eredménye – mondta Jim Skea, a munkacsoport egyik társelnöke. – Ez a jelentés bemutatja, hogy ha most cselekszünk, az egy, a jelenleginél igazságosabb, fenntarthatóbb világ irányába mozdít el bennünket. és hogyan lehet a globális felmelegedésnek határt szabni iparági szinten.

Az iparban is kellenek a változások, ehhez konkrét példákat hoznak

Az egyik javasolt megoldás a szén(dioxid) megkötése és tárolása – de a szerzők nem mulasztják el hozzátenni, hogy ennek a technológiának még vannak korlátai. „Ez a módszer most még jóval kevésbé hatékony, mint ahogy a 1,5-2 fokos modellezésekben szerepel” – írják, de hozzáteszik, hogy politikai akarattal, növekvő társadalmi támogatással és fejlesztéssel lehetséges a siker.

Az építőiparban végebement változtatások szintén nagyon kedvezően hat(ná)nak a klímaválságra. A városok és más városias területek nagy lehetőséget jelentenek a kibocsátáscsökkentés szempontjából. Skea szerint ezt már most is világszerte látni lehet az új, széndioxid-semleges projekteknél. „Jó példákat látunk a zéró energia vagy zéró szén-dioxid alapú épületeknél szinte minden éghajlati vidéken. Az ebben az évtizedben megtett lépések kritikusak, ha ki akarjuk használni az épületekben rejlő lehetőséget a kibocsátáscsökkentésre.”

A pénzügyi szektor szerepe is kiemelten fontos, főképp a befektetések. Az egyik legnagyobb kritika a zéróemissziós projektek kapcsán ugyanis azok magas költségei – és itt léphetne közbe a pénzügyi szektor. Közgazdászok ugyanis épp 2021-ben álltak elő eredményükkel, miszerint a klímavédelmi inaktivitás hosszú távon sokkal költségesebb, mint a zéró kibocsátásra való átállás. Ugyanerre a megállapításra jutott egyébként a ma publikált ENSZ-jelentés is.

Forrás: IPCC, Noemi Mrav, Euronews

2022.04.06.

Innovatív és praktikus megoldások a karbonsemlegesség eléréséért

Hírek

Március 29-én tartottuk idei második Race to Zero munkacsoport-találkozónkat, amelynek a BuildEXT irodája adott otthont. Résztvevőink az eseményt a házigazdának köszönhetően nem csak a helyszínen, hanem online is követni tudták a Zoom platformon keresztül. A digitalizáció mára már elengedhetetlen része az életünknek, jelen van minden iparágban, az okos eszközök átszövik mindennapjainkat, a virtuális valóság új lehetőségeket tár fel számunkra. A valós idejű adatok megértése elengedhetetlen az éppen zajló energiaátmeneti folyamatban, segíti a hatékonyságunk növelését és a felesleg megelőzését. A karbonkibocsátás csökkentési törekvések terén kiemelten fontos az építőipar, hiszen jelenleg EU-n belül Magyarországon a legrosszabb az épületek energiahatékonysága.

Livják Csaba, a BuildEXT alapítója és vezető tervezője köszöntötte a résztvevőket, majd bemutatta hazánkban egyedülálló megoldásaikat, BIM és a digitalizálódás hi-tech eszközeiket, illetve az építőipar digitalizációjának hatását az iparág hatékonyságára és CO2 kibocsátására. Meghökkentő számokkal bizonyítható, hogy az innováció igazi win-win-win helyzetet teremt és a fenntartható megoldás igenis olcsóbb.

Ezt követően Dr. Farkas Gábor, a SolServices ügyvezető igazgatója osztotta meg a közönséggel a széles szakértői összefogás mentén készült White Paper ajánlásukat, a napelemparkok környezeti-ökológiai értékteremtése kapcsán, leginkább az ökológiai gazdálkodás elveinek átültetésére fókuszálva. Praktikus, kézzelfogható és könnyen adaptálható megoldásokat fogalmaz meg az ajánlás, amivel a terület többszörösen hasznosulhat.