November 24-én az E.ON budapesti székházában bírálta el a szakmai zsűri azt  a hat, utolsó fordulóba jutott pályamunkát, amelyet egyetemi képzésben résztvevő hallgatók nyújtottak be a Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért (BCSDH) által indított „A jövő vezetői” tehetségprogramra, és egyúttal kiválasztotta közülük a 2018-as év ösztöndíjasát is.

„A jövő vezetői” tehetségprogram, alapvetően nem diákoknak, hanem fiatal, de már vezető beosztásban dolgozó tehetségeknek szól, amelyen az eddigi négy évfolyamban már 100 fiatal vett részt. Célja, hogy a képzés során a vállalati fiatal vezetők olyan szemléletet sajátíthassanak el a kifejezetten gyakorlatközpontú oktatás keretében, amely segíti őket, hogy a fenntarthatósági kihívásoknak megfelelve a környezeti felelősség, az emberi alapértékek valamint az átlátható és etikus működés alapelveit minél hatékonyabban ültessék át a cégük napi működésébe, vezetői döntéseikbe.

2015-től évente egy ösztöndíjas helyet is biztosít a BCSDH egy felsőfokú képzésben résztvevő hallgatónak, aki így már az egyetemi tanulmányai közben széleskörű ismereteket szerezhet a fenntarthatóság témájában a globális és hazai trendekről és a vállalati gyakorlatokról.

A 2018-as ösztöndíjat Földvári Gábornak, a  Budapesti Corvinus Egyetem Gazdálkodástudományi Karának  Pénzügyi Msc  hallgatójának ítélte oda egyhangú döntéssel a vállalati szakemberekből álló szakmai zsűri, mert úgy látta, hogy nem csupán a bemutató minősége és ötletessége volt figyelemre méltó, hanem a jelölt magas színvonalú elméleti tudása és egyértelmű elhivatottsága is a téma iránt.

„Nagyon jó volt látni, hogy már a pályázó fiatalok között, bemutatott anyagaikban is megjelenik az a sokszínűség, hogy egy problémát milyen sok oldalról meg lehet közelíteni, ami „A jövő vezetői” tehetségprogram egyik legfontosabb alappillére” – foglalta össze benyomásit a zsűrizés után Gazsi Zoltán, az Eisberg ügyvezető igazgatója.

„Jó volt részt venni az értékelésben. Nehéz volt a zsűri helyzete, mert találkozhattunk újszerű elméletekkel és a jelenben egyszerűen megvalósítható ötletekkel is. Jó volt látni, hogy a fiatal egyetemisták milyen alapossággal dolgozták fel a témát és találtak valódi megoldásokat” – ecsetelte a zsűri munkáját Istenesné Solti Andrea a Shell regionális HR igazgatója.

A 2017-es ösztöndíj pályázat fináléjába beválogatott pályázatokat – melyek azt mutatták be, hogy a pályázó hallgató egyeteme milyen lépésekkel válhatna fenntarthatóvá – a diákok egyenként prezentálták a 7 tagú zsűrinek.

 „Fontos számunkra, hogy már az egyetemisták is hozzájussanak ahhoz a tudáshoz, ami a jövő kihívásaira készti fel őket. Ez az ösztöndíjprogram ebben egyedülálló.” – indokolta Urbán Anita, a Grundfos HR igazgatója az ösztöndíj programban való aktív részvételüket.

„Ez a program a fenntarthatóságon túl elsősorban a fiatal tehetségek gondozásáról szól. Ez egy olyan cél, ami számunkra is nagyon fontos.” – tette hozzá a programot szintén támogató Continental kommunikációs vezetője Dr. Fodor Mónika.

 „A jövő vezetői” program olyan tudással vértezi fel a résztvevőket, ami az egyetemeken nem elsajátítható. Számunkra is fontos az a törekvés, hogy a fiatalok minél hamarabb megismerkedhessenek a jövő kihívásaival és válaszokkal felvértezve kerüljenek a munkaerőpiacra”– tette hozzá Beke Zsuzsa a Richter Gedeon Nyrt. PR és kormányzati kapcsolatokért felelős igazgatója.

A szakmai zsűri tagjai voltak: Istenesné Solti Adrea (Shell), Sándor Zsuzsanna (ALTEO), Károlyi Zsuzsanna (E.oN), Gazsi Zoltán (Eisberg), Pardi Katalin (Legrand), Márta Irén (BCSDH), Répássy Zsuzsanna (BCSDH)

„A jövő vezetői” ösztöndíjprogram kiemelt támogatói voltak 2017-ben: Continental, Eisberg, Grundfos, Porsche Hungária, Richter és a Shell, további támogatói pedig:  Alteo, E.oN, Legrand.

November elején a COP23 klímakonferenciára gyűltek össze a döntéshozók Bonn-ban. A WBCSD-n keresztül több mint 70 vállalat és 200 résztvevő jelenhetett meg ezen a világszintű eseményen. A legfontosabb hozadéka konferenciának a vállalatok számára, hogy hivatalosan is fölkérést kaptak arra, hogy beszámolókon, párbeszédeken és elemzéseken keresztül bemutassák véleményüket, eredményeiket a klíma-tárgyalásokon.

A WBCSD azt tervezi, hogy regionális, megoldás-központú, többszereplős találkozókon keresztül, melyek a 2018-as programok és a COP24 keretében szervez, aktívan hozzájárul ehhez a folyamathoz. Több információért olvassa el a WBCSD  Insider Perspective oldalát vagy keressen rá a COP23 különleges kiadású Panorama podcastjaira iTunes-on és a WBCSD oldalán.

A hazai vezető vállalatok 80%-ának már vagy van karboncsökkentési stratégiája, vagy dolgozik rajta

A megkérdezett, hazai vállalatok 81 százaléka gondolja úgy, hogy a környezeti felelősségvállalás az egyik legfontosabb és legaktuálisabb területe a vállalatok hosszú távú fenntarthatóságának– derül ki a Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért (BCSDH) saját, nem reprezentatív felméréséből.

Szervezetünk elsősorban arra volt kíváncsi, hogy a Fenntartható vállalatvezetés alapelveit aláíró 110 szervezet hogyan látja a cégek környezeti felelősségvállalási teljesítményét és mit tesz a klímavédelem érdekében.

A felmérésből kiderül, hogy míg 2016-ban a Párizsi Klímaegyezmény aláírása utáni eufóriában telt, amit tükrözött azévi felmérés is, addig 2017-ben, elsősorban az Amerikai Egyesült Államok kilépésével, ez a nagyon optimista kép árnyaltabbá vált.

„Az már most is jól látszik, hogy az egyik legjelentősebb ország pálfordulása nem állíthatja meg az összefogást. Ezt bizonyítja anyaszervezetünk, a WBCSD állásfoglalása is, melyben kifejezi elkötelezettségét a munka folytatására, és amelyhez mi is csatlakoztunk. Így tettek a legnagyobb amerikai vállalatok meghatározó vezetői is, ami reményt ad arra nézve, hogy a működésükben továbbra is a prioritási lista előkelő helyére teszik a fenntarthatósági kérdéseket. És ehhez csatlakoztak a BCSDH tagvállalatai is.” – reagált az 59 vállalat részvételével végzett felmérés ezen pontjára Ifj. Chikán Attila, a BCSDH elnöke.

A vállalatok négyötödének már vagy van karboncsökkentési stratégiája vagy dolgozik rajta

A klímavédelem érdekében 2016-ban megfogalmazott BCSDH ajánlások gyakorlati megvalósulása is jól nyomon követhető a felmérésben.

A vállalatok meghatározó része (71 %-a) működtet környezetirányítási rendszert. A cégvezetők 93 %-ának már fontos, hogy megfelelően mérje és jelentse karbon-emisszióját és a vállalatok 63 %-ának már van is stratégiája a csökkentésre.

Ez reményt ad arra nézve is, hogy növekvő számú hazai vállalatvezető ismeri fel, hogy a természeti erőforrások felelős felhasználása és az ezekhez kapcsolódó célok, intézkedések megfogalmazása szintén hasonlóan fontos.

A vállalatok nyitottak az alternatív energiára

A válaszadók közel fele nyilatkozott úgy, hogy a jövőben határozott szándékukban áll alternatív energiákra átállni, és tettek is lépéseket a cél elérése érdekében. További 32 %-a válaszolta, hogy már jelenleg is alternatív energiát használnak. Ez azt jelenti, hogy szinte a teljes nagyvállalati szektor folyamatosan áll át az alternatív energiák felhasználására. Fontos azonban megjegyeznünk, hogy az alternatív energiafelhasználás terjedésének és összetételének alakulása nagyban függ a szabályozóktól.

A  felmérésről szóló kiadvány innen tölthető le.