Miközben a hazai munkanélküliségi ráta a harmadik legkedvezőbb az Európai Unióban, az ifjúsági munkanélküliség még mindig a kétszerese ennek. Ma a vállalatok jórésze munkaerőhiánnyal küszködik, miközben sok fiatal nem talál munkát. A szakértők az alapképzés erősítésében és újfajta, a kommunikációs kompetenciákra nagyobb hangsúlyt helyező tréningek elindításában látják a lehetőséget a fiatalok foglalkoztatásának javítására. A Coca-Cola HBC Magyarország idén ősszel ingyenes tanfolyamot indít #énjövőm elnevezéssel, ahol többek között önismeretre, állásinterjú helyzetek és a visszajelzések kezelésére tanítják a fiatalokat.

 

A legfrissebb munkaerőpiaci adatok szerint Magyarországon 5 százalék körüli a munkanélküliség, aminél csak Csehország és Németország rendelkezik alacsonyabb értékkel az Európai Unión belül. Ugyan nagy ütemben csökken, ám az ifjúsági munkanélküliség még mindig bő 10 százalékos Magyarországon, vagyis a kétszerese a teljes népeségen belül mért rátának. Kormányzati szakemberek, kutatók és nagyvállalat egyetértett abban, hogy a fiatalok elhelyezkedését ösztönző gazdaságpolitikai intézkedések mellett, a képzés erősítésére, kormányzati és nagyvállalati összefogásra van szükség ahhoz, hogy több fiatal találjon munkát.

Tóth Valentin, a Coca-Cola HBC Magyarország Kft. vállalati kapcsolatok és kommunikációs igazgatója az üdítőital gyártó #énjövőm elnevezésű képzési programját mutatta be, amely kommunikációs kompetenciák fejlesztésére koncentrál. A vállalati vezető a tréning sajátosságait azzal magyarázta, hogy a Coca-Cola HBC Magyarország által megrendelt kutatás szerint részben épp ezek, vagyis az önismeret, az önbizalom és a kommunikációs képesség hiánya az oka annak, hogy a fiatalok nem tudnak elhelyezkedni. „2020-ig összesen 8000 fiatalt vonunk be a képzéseinkbe. Nagy örömünkre szolgál, hogy együttműködő partnerként megnyertünk szakmai és civil szervezeteket, toborzási programunkban pedig részt vesz a Foglalkoztatási Főosztály Munkaerőpiaci osztálya, a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság és területi kirendeltségei, egyetemek és ifjúsági szervezetek is.” – mondta Tóth Valentin.

A konferencián felszólalt Cseresnyés Péter, munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkár, aki egyetértett azzal, hogy újabb, kompetenciafejlesztő, akár részismereteket is oktató tréningekre van szükség annak érdekében, hogy a munkaadók igényei és a munkakeresők elvárásai találkozzanak. A szakpolitikus hangsúlyozta, az elmúlt évek kormányzati, munkaerőpiacot érintő intézkedéseinek eredményeként 2012 óta a fiatalok munkanélkülisége a harmadára esett vissza Magyarországon. Elmondta, hogy a tartósan munkanélküli fiatalok foglalkoztatásáért a vállalatoknak nyújtott járulékfizetési kedvezmény százmilliárd forintos nagyságrendű.

 

2011 óta folyamatosan javul a magyar fiatalok aktivitása és foglalkoztatottsága. Ennek ellenére, a fiatalok aktivitási rátája mindössze 32 százalék körül volt 2016-ban, szemben a 45,8 százalékos nemzetközi átlaggal. A tartós munkanélküliség veszélyének leginkább kitett fiatalok azok, aki mind a képzésből, mind a munkából kiestek. A Coca-Cola HBC Magyarország új képzési programja elsősorban őket szólítja meg.

 

2018 decemberében, elsősorban vidéki munkanélküli fiatalok oktatásában jártas civil szervezeteknek hirdetett pályázatot a Coca-Cola HBC Magyarország az #énjövőm programhoz kapcsolódóan. Erről itt olvashat.

Az ALTEO a jogszabályi előírásokat megelőzve, először az idei évben állította össze komplex fenntarthatósági jelentését, amely a Deloitte Magyarország Zöld Béka Díjának a legjobb első jelentés kategóriájában első helyet szerzett.

A 2000-ben alapított, Zöld Béka Díj elismerést a nem pénzügyi jelentések készítése terén tanúsított kiemelkedő teljesítmény elismeréseként kapják a vállalatok. A bíráló bizottság döntését négy dimenzió vizsgálata alapján hozta meg, ezek a fenntarthatósági teljesítmény és stratégiai vállalások, a lényegesség, a tartalom és a kommunikáció szerkezete és kreatív jellege voltak. A versenyben az előző egy vagy két pénzügyi évet lefedő jelentésekkel lehetett pályázni.

November 24-én az E.ON budapesti székházában bírálta el a szakmai zsűri azt  a hat, utolsó fordulóba jutott pályamunkát, amelyet egyetemi képzésben résztvevő hallgatók nyújtottak be a Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért (BCSDH) által indított „A jövő vezetői” tehetségprogramra, és egyúttal kiválasztotta közülük a 2018-as év ösztöndíjasát is.

„A jövő vezetői” tehetségprogram, alapvetően nem diákoknak, hanem fiatal, de már vezető beosztásban dolgozó tehetségeknek szól, amelyen az eddigi négy évfolyamban már 100 fiatal vett részt. Célja, hogy a képzés során a vállalati fiatal vezetők olyan szemléletet sajátíthassanak el a kifejezetten gyakorlatközpontú oktatás keretében, amely segíti őket, hogy a fenntarthatósági kihívásoknak megfelelve a környezeti felelősség, az emberi alapértékek valamint az átlátható és etikus működés alapelveit minél hatékonyabban ültessék át a cégük napi működésébe, vezetői döntéseikbe.

2015-től évente egy ösztöndíjas helyet is biztosít a BCSDH egy felsőfokú képzésben résztvevő hallgatónak, aki így már az egyetemi tanulmányai közben széleskörű ismereteket szerezhet a fenntarthatóság témájában a globális és hazai trendekről és a vállalati gyakorlatokról.

A 2018-as ösztöndíjat Földvári Gábornak, a  Budapesti Corvinus Egyetem Gazdálkodástudományi Karának  Pénzügyi Msc  hallgatójának ítélte oda egyhangú döntéssel a vállalati szakemberekből álló szakmai zsűri, mert úgy látta, hogy nem csupán a bemutató minősége és ötletessége volt figyelemre méltó, hanem a jelölt magas színvonalú elméleti tudása és egyértelmű elhivatottsága is a téma iránt.

„Nagyon jó volt látni, hogy már a pályázó fiatalok között, bemutatott anyagaikban is megjelenik az a sokszínűség, hogy egy problémát milyen sok oldalról meg lehet közelíteni, ami „A jövő vezetői” tehetségprogram egyik legfontosabb alappillére” – foglalta össze benyomásit a zsűrizés után Gazsi Zoltán, az Eisberg ügyvezető igazgatója.

„Jó volt részt venni az értékelésben. Nehéz volt a zsűri helyzete, mert találkozhattunk újszerű elméletekkel és a jelenben egyszerűen megvalósítható ötletekkel is. Jó volt látni, hogy a fiatal egyetemisták milyen alapossággal dolgozták fel a témát és találtak valódi megoldásokat” – ecsetelte a zsűri munkáját Istenesné Solti Andrea a Shell regionális HR igazgatója.

A 2017-es ösztöndíj pályázat fináléjába beválogatott pályázatokat – melyek azt mutatták be, hogy a pályázó hallgató egyeteme milyen lépésekkel válhatna fenntarthatóvá – a diákok egyenként prezentálták a 7 tagú zsűrinek.

 „Fontos számunkra, hogy már az egyetemisták is hozzájussanak ahhoz a tudáshoz, ami a jövő kihívásaira készti fel őket. Ez az ösztöndíjprogram ebben egyedülálló.” – indokolta Urbán Anita, a Grundfos HR igazgatója az ösztöndíj programban való aktív részvételüket.

„Ez a program a fenntarthatóságon túl elsősorban a fiatal tehetségek gondozásáról szól. Ez egy olyan cél, ami számunkra is nagyon fontos.” – tette hozzá a programot szintén támogató Continental kommunikációs vezetője Dr. Fodor Mónika.

 „A jövő vezetői” program olyan tudással vértezi fel a résztvevőket, ami az egyetemeken nem elsajátítható. Számunkra is fontos az a törekvés, hogy a fiatalok minél hamarabb megismerkedhessenek a jövő kihívásaival és válaszokkal felvértezve kerüljenek a munkaerőpiacra”– tette hozzá Beke Zsuzsa a Richter Gedeon Nyrt. PR és kormányzati kapcsolatokért felelős igazgatója.

 

A szakmai zsűri tagjai voltak: Istenesné Solti Adrea (Shell), Sándor Zsuzsanna (ALTEO), Károlyi Zsuzsanna (E.oN), Gazsi Zoltán (Eisberg), Pardi Katalin (Legrand), Márta Irén (BCSDH), Répássy Zsuzsanna (BCSDH)

„A jövő vezetői” ösztöndíjprogram kiemelt támogatói voltak 2017-ben: Continental, Eisberg, Grundfos, Porsche Hungária, Richter és a Shell, további támogatói pedig:  Alteo, E.oN, Legrand.

November 22-én zárult a Mi a pálya? Műszaki Pályaválasztó Fesztivál, ahol a hazai műszaki ágazatok kiemelkedő képviselői hétről hétre, országszerte hat helyszínen várták a pályaválasztás előtt álló diákokat – köztük a rendezvénysorozat kiemelt támogatójaként és kiállítójaként a MAVIR is. A Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal közreműködésével megvalósult rendezvény legfőbb célja, hogy a műszaki szakmák élményszerű bemutatásával felkeltse a pályaválasztók érdeklődését a műszaki ágazati képzések iránt.

A PowerUp! energiaipari startup verseny november 22-i fináléján kötött a MOL-csoport partnerségi megállapodást az InnoEnergy-vel, amely Európa vezető fenntartható energiagazdálkodással foglalkozó szervezete.

Az InnoEnergy segíti a MOL-t abban, hogy az együttműködésen alapuló innovációs ökoszisztémának részévé váljon, és ezáltal cégünk gyorsabban reagálhasson a változó ügyféligényekre. A partnerségi megállapodás hozzáférést biztosít vállalatunknak az InnoEnergy egyetemekből és üzleti szereplőkből álló kiterjedt nemzetközi hálózatához, illetve szélesebb rálátást biztosít a fenntarthatósággal, illetve energetikával foglalkozó startupokra.

Az ehhez hasonló lehetőségek segítik a MOL-t a 2030-as stratégiában megfogalmazott törekvésében, hogy a fogyasztók első számú választásává váljon. „Az InnoEnergy-vel kötött, stratégiai céljaink megvalósítását segítő megállapodás eredményeképp vállalatunk az európai innovációs ökoszisztéma szereplőjévé válik” – fogalmazott Winkler Zsolt, a MOL-csoport Open Innovation Hub vezetője. „Az egy évvel ezelőtt bejelentett 2030-as stratégia rendkívül izgalmas irányt nyitott a vállalat életében. A technológiai fejlődés és a változó fogyasztói igények alapjaiban változtatják meg az egész iparágat, ami tőlünk az új trendekre nyitott, innovációra épülő kultúrát követel meg. E stratégiai célkitűzésünk elérését remekül szolgálja az InnoEnergy-vel kötött megállapodásunk, mely egy nagyobb lépéssorozat második elemeként követi a közelmúltban meghirdetett, innovatív startupoknak szóló felhívásunkat”. – tette hozzá.

A MOL főtámogatóként kapcsolódott be a régió legnagyobb energetikai innovációs versenyébe a PowerUp!-ba, amely idén harmadik alkalommal került megrendezésre. A MOL célja, hogy az energiaszektor területén tevékenykedő innovatív kezdeményezéseket támogassa és együttműködéseket építsen ki ezen szereplőkkel. A verseny győzteseinek kiválasztásában is fontos szerepet játszott cégünk, Bacsa György Csoportszintű Stratégiai és Üzletfejlesztési Ügyvezető Igazgató a zsűri tagjaként értékelte az egymással versengő startupokat.

A PowerUP!-ra a Kelet-Közép-Európa, a balti és a mediterrán térség összesen 23 országából érkeztek jelentkezők, amelyek közül a 15 legjobbnak ítélt vehet részt a budapesti döntőn. Ezen a három győztes egyenként 20 000 eurós pénzdíjban részesül, továbbá akár 150 000 eurós támogatást és hozzáférést kaphat az InnoEnergy speciális fejlesztőprogramjához.

A PowerUp! startup verseny győztesei:

  1. HeatVentors (Magyarország): Forradalmi megoldás termál hőenergia tárolására.
  2. FLASC (Málta): Integrált energiatárolási technológia offshore szélturbinákhoz.
  3. Via Alta (Csehország): Innovatív technológia biomasszából történő bioüzemanyag előállítására.

A MOL-csoport, mint főtámogató szabadkártyát adhatott egy döntős csapatnak, ez a szlovén Mebius volt, akik új típusú membránt fejlesztenek hidrogén üzemanyagcellához.

2017. november 22-én volt napra pontosan 130 éve, hogy Budapesten megalakult az első, Siemens résztulajdonban lévő vállalat, az első villamosvonal üzemeltetésére létrehozott Körúti Villamos Vasút Vállalat Siemens & Halske, Lindheim & Cie és Balázs Mór.

Az évforduló kapcsán rendezett sajtótájékoztatón Dale A. Martin, a Siemens Zrt. elnök-vezérigazgatója kifejtette: „Innováció, az ügyfelek és a minőség iránti elkötelezettség, és felelősség: ezek az elvek vezérelték a Siemenst története során. Az elmúlt 130 év alakította vállalatunkat mai képére, és történelmünket folyamatosan szem előtt tartva, ám az előttünk álló feladatokra koncentrálva alakítjuk a jövőt. A jövő pedig a digitalizáció – ezáltal lesz egyszerűbb, hatékonyabb és felhasználó-centrikusabb a gyártás, a közlekedés, a fenntartható energia, és az intelligens technológiák.”

November elején a COP23 klímakonferenciára gyűltek össze a döntéshozók Bonn-ban. A WBCSD-n keresztül több mint 70 vállalat és 200 résztvevő jelenhetett meg ezen a világszintű eseményen. A legfontosabb hozadéka konferenciának a vállalatok számára, hogy hivatalosan is fölkérést kaptak arra, hogy beszámolókon, párbeszédeken és elemzéseken keresztül bemutassák véleményüket, eredményeiket a klíma-tárgyalásokon.

A WBCSD azt tervezi, hogy regionális, megoldás-központú, többszereplős találkozókon keresztül, melyek a 2018-as programok és a COP24 keretében szervez, aktívan hozzájárul ehhez a folyamathoz. Több információért olvassa el a WBCSD  Insider Perspective oldalát vagy keressen rá a COP23 különleges kiadású Panorama podcastjaira iTunes-on és a WBCSD oldalán.

A Magyar Telekom Csoport nyerte idén a legjobb fenntarthatósági jelentésnek járó Deloitte Zöld Béka Díjat, amelyet 17. alkalommal hirdetett meg az üzletviteli és vezetési tanácsadó cég.

  A Deloitte magyarország MTI-hez eljuttatott szerdai közleményében kifejtette, hogy a Magyar Telekom Csoport ezzel bejutott a közép-európai döntőbe, ahol 13 ország díjazottjai küzdenek meg a régió legjobbjának járó díjért.
Ugyancsak elismerést kapott az Alteo Csoport a legjobb első jelentésért, míg a Grundfos Magyarország Kft. a leginnovatívabb jelentés különdíjat kapta.
A Deloitte a Fenntartható Fejlődés Szakmai Nap keretében hirdette ki az idei Zöld Béka Díj nyerteseit szerdán, amelyről a 12 tagú, független zsűri döntött.

Az idei rendezvény két fő témája az ENSZ 2015-ben bemutatott fenntartható fejlődési céljainak alkalmazási kérdései, illetve a régiós fenntarthatósági és nem-pénzügyi jelentéstételi trendek voltak. A témákról előadást tartott többek között V. Németh Zsolt környezetügyért, agrárfejlesztésért és hungarikumokért felelős államtitkár, Kőrösi Csaba, a Köztársasági Elnöki Hivatal Környezeti Fenntarthatóság Igazgatóságának igazgatója és Márta Irén, a Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért (BCSDH) igazgatója.

A Deloitte szakértői a fenntarthatósági és CSR jelentések számának további bővülését várják a következő években. Ezt erősíti az az uniós szabályozás, mely minden tagállam közérdeklődésre számot tartó vállalata számára kötelezővé teszi a fenntarthatósági és esélyegyenlőségi jelentéstételt az éves pénzügyi beszámoló mellékleteként. Ez a kötelezettség a hazai vállalatok számára első alkalommal jövőre lesz esedékes. Erre az esemény szakértői szerint megfelelően kidolgozott módszertan lehet többek között a Globális Jelentéstételi Kezdeményezés (GRI) Sztenderd szintű iránymutatása – írta a Deloitte.

Az évek óta rendszeresen kimagasló minőségben jelentő nagyvállalatok mellett egyre több piaci szereplő kezd el foglalkozni fenntarthatósági teljesítményével. Ennek felmérésére és kommunikálására kitűnő eszköz a jelentéstétel, melyben évről-évre kiderül, hogy még mindig van kreatív potenciál – jegyezték meg.

(MTI tudósítása alapján)

A hazai vezető vállalatok 80%-ának már vagy van karboncsökkentési stratégiája, vagy dolgozik rajta

A megkérdezett, hazai vállalatok 81 százaléka gondolja úgy, hogy a környezeti felelősségvállalás az egyik legfontosabb és legaktuálisabb területe a vállalatok hosszú távú fenntarthatóságának– derül ki a Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért (BCSDH) saját, nem reprezentatív felméréséből.

Szervezetünk elsősorban arra volt kíváncsi, hogy a Fenntartható vállalatvezetés alapelveit aláíró 110 szervezet hogyan látja a cégek környezeti felelősségvállalási teljesítményét és mit tesz a klímavédelem érdekében.

A felmérésből kiderül, hogy míg 2016-ban a Párizsi Klímaegyezmény aláírása utáni eufóriában telt, amit tükrözött azévi felmérés is, addig 2017-ben, elsősorban az Amerikai Egyesült Államok kilépésével, ez a nagyon optimista kép árnyaltabbá vált.

„Az már most is jól látszik, hogy az egyik legjelentősebb ország pálfordulása nem állíthatja meg az összefogást. Ezt bizonyítja anyaszervezetünk, a WBCSD állásfoglalása is, melyben kifejezi elkötelezettségét a munka folytatására, és amelyhez mi is csatlakoztunk. Így tettek a legnagyobb amerikai vállalatok meghatározó vezetői is, ami reményt ad arra nézve, hogy a működésükben továbbra is a prioritási lista előkelő helyére teszik a fenntarthatósági kérdéseket. És ehhez csatlakoztak a BCSDH tagvállalatai is.” – reagált az 59 vállalat részvételével végzett felmérés ezen pontjára Ifj. Chikán Attila, a BCSDH elnöke.

A vállalatok négyötödének már vagy van karboncsökkentési stratégiája vagy dolgozik rajta

A klímavédelem érdekében 2016-ban megfogalmazott BCSDH ajánlások gyakorlati megvalósulása is jól nyomon követhető a felmérésben.

A vállalatok meghatározó része (71 %-a) működtet környezetirányítási rendszert. A cégvezetők 93 %-ának már fontos, hogy megfelelően mérje és jelentse karbon-emisszióját és a vállalatok 63 %-ának már van is stratégiája a csökkentésre.

Ez reményt ad arra nézve is, hogy növekvő számú hazai vállalatvezető ismeri fel, hogy a természeti erőforrások felelős felhasználása és az ezekhez kapcsolódó célok, intézkedések megfogalmazása szintén hasonlóan fontos.

A vállalatok nyitottak az alternatív energiára

A válaszadók közel fele nyilatkozott úgy, hogy a jövőben határozott szándékukban áll alternatív energiákra átállni, és tettek is lépéseket a cél elérése érdekében. További 32 %-a válaszolta, hogy már jelenleg is alternatív energiát használnak. Ez azt jelenti, hogy szinte a teljes nagyvállalati szektor folyamatosan áll át az alternatív energiák felhasználására. Fontos azonban megjegyeznünk, hogy az alternatív energiafelhasználás terjedésének és összetételének alakulása nagyban függ a szabályozóktól.

A  felmérésről szóló kiadvány innen tölthető le.

A Magyar Vállalkozók Üzleti Közössége látta vendégül “A jövő vezetői” tehetségprogramunk mára már 100 fős Alumni közössége négy végzett évfolyamának résztvevőit és mentorainkat.

Régi igazság, hogy az üzleteket emberek kötik meg, nem szervezetek. Ahogy ajánlásunkban is megfogalmaztuk, a fenntartható gazdaság kialakításához szükség van olyan felelős vezetőkre, akik nyiltan kommunikálva és partneri viszonyban működnek együtt érintettjeikkel. Éppen ezért tartottuk fontosnak, hogy kissé más formában is megismerkedhessenek programunk résztvevői és közreműködői.

Az MVÜK saját fejlesztésű módszertana segítségével –a Sushi Sei étterem vendéglátását élvezve- az este során több körben és keveredve, különböző asztaloknál mutatkoztak be egymásnak a résztvevők és mondták el, hogy milyen üzleti területtel foglalkoznak, milyen kihívásokat élnek meg és a fenntarthatósághoz kapcsolódóan mire a legbüszkébbek. A rövid bemutatkozások mellett lehetőség adódott kötetlen beszélgetésekre is és számos kapcsolódási lehetőség azonosítására.  Egy nagyon kellemes és jó hangulatú estét tölthettünk együtt, tartalmas beszélgetésekkel, melyek során többen tudnak új irányban elindulni, vagy többen találtak egymásra akár együttműködő partnerekként, akár egy közös kihíváson konzultáló ismerősökként. Mi pedig azonosítottunk olyan témákat és területeket,  melyeken a BCSDH támogatni tudja tagvállalatait.

Köszönjük, hogy megtapasztalhattuk, milyen a professzionális kapcsolatépítés!

„A mai világban elszeparálódtunk egymástól, elveszítettük a valódi bizalmi kapcsolatainkat. Ezeket szeretnénk visszahozni. Egyszerűen kell a lehetőség arra, hogy találkozzanak egymással az emberek” – Mészáros György, MVÜK ügyvezető

 

Az alumni program támogatói: