Vajon megéri-e etikusnak lenni manapság? Hogyan lehet felülemelkedni a „cél szentesíti az eszközt” gondolkodáson? Ilyen és hasonló kérdésekre kerestek választ és járták körbe az üzleti etika alapjait és gyakorlatát „A jövő vezetői” képzés harmadik szakmai napjának részvevői, amelyet a megfelelőség (compliance) kultúrájáról nemzetközileg is híres Telenor Magyarország Zrt. törökbálinti központjában nyitott meg Kiss Judit a vállalat HR igazgatója.

Az etika azzal foglalkozik, hogy mi a jó, míg tulajdonképpen a közgazdaságtan is ezzel foglalkozik: mi a jó a vállalatnak? Milyen a kapcsolat az üzleti vezető és a társadalom, gazdaság között. A nap elején dr. Angyal Ádám mutatta be az etika és az etikus működés alapjait és vázolta fel azt a kérdéslistát, ami az erkölcsös viselkedés megítéléséhez elengedhetetlen.

A Transaparency International Magyarország ügyvezető igazgatója, dr. Martin József Péter rámutatott arra, hogy világszintű versenyképességi felmérések alapján a korrupció és gazdasági teljesítmény egyértelműen összefügg. A nap folyamán a résztvevők megismerhették a terület gazdasági, társadalmi és környezeti hatását és sok-sok köztes eset kapcsán megvitatták, mi férhet bele az erkölcs, az etika, a megfelelőség vagy a jogi lehetőség keretei közé.

A délután egyre több konkrét vállalati esetről szólt. A Telenor Magyarország Compliance Officerei, Molnár István és Mosonyi Szabolcs bemutatták a vállalat megfelelőségi gyakorlatát és esettanulmányokon keresztül próbára tették a résztvevők érzékenységét a témában.

A BCSDH Változásvezetői díjazottja, Károlyi László a Legrand vezérigazgatója ismertette a tipikus üzleti etikai témákat és azt, hogyan lehet helyes döntést hozni. Emellett bemutatta, hogy a Legrand Zrt. mit tesz az etikus működés biztosításáért.

A MOL csoportszintű etikai megbízottja, Dr Vincze Miklós  az intézményesített üzleti etika és a „whistle-blowing” alapjait vázolta fel és mutatta be a MOL csoport bejelentő rendszerén keresztül. Emellett négy kérdésen keresztül vezette rá a résztvevőket arra, hogy milyen alapelvek és lépések kellenek egy bejelentő rendszer jó, hatékony működéséhez.

A Telenor díjnyertes székházának épületbejárásához csatlakozott Christian Søndergaard, Chief Corporate Affairs Officer.

Hiába érezzük dilemmás helyzetekben, hogy mi a helyes, de mind a magánéletünkben, mind az üzleti életben gyakran felülírják azok a valós vagy vélt racionális érvek és félelmek, amelyek az ellenkezőjét eredményezik. A mindennapi helyzetek, sokszor nehezen megszülető döntései viszont sokszor vezetnek feszültséghez, nehezen feloldható helyzetekhez.

A nap végén Aleksandra Banovic, a Telenor Chief Customer Officere osztotta meg vezetői tapasztalatait személyes beszélgetésben orientálva a csapatot ezután az igazán sokféle dilemmát felvető nap után.

Legújabb tagunk, a 2004-ben alakult Manuli Stretch Magyarország Kft., amely a Manuli Stretch csoport tagja. Stretch-fólia gyártással foglalkozó vállalatcsoport termelékenység, termékminőség és kereskedelmi szempontból a világ vezető gyártói közé tartozik. A magyarországi leányvállalat főbb szolgáltatási területei a stretch-fóliázás, zsugorfóliázás, pántolás, dobozzárás, ragasztás, párnázás valamint a térkitöltés, melyeket a partnerek egyedi elképzelései és elvárásai alapján dolgoznak ki. Szolgáltatásaik három alappillére a csomagolási anyagfelhasználás csökkentése, a kapacitás növelése, ezáltal a teljes csomagolási költség csökkentése.

A vállalat nagy figyelmet fordít az etikai működésre, etikai kódexüket a mindennapi munka alapjául veszik. Flexibilis foglalkoztatási formákat is felkínálva, családbarát munkahelyként saját 12 fős csapatuk körében gondosan figyelnek az emberi értékek tiszteletben tartására, rugalmasan tudnak alkalmazkodni a kisgyerekes családok mindennapjaihoz is. Beszállítóik tekintetében is gondoskodnak az etikus működésről, melyről rendszeres, személyes auditokkal győződnek meg.

„A környezeti felelősségvállalás jegyében, kifejezett feladatunknak tartjuk, hogy kevesebb csomagolóanyag használatára és hatékonyabb csomagolásra tanítsuk az ipari termelőket környezet-és költségkímélő megoldásainkkal, tudatos csomagolás koncepciónkkal. A BCSDH-val való közös munkától még eredményesebb megoldásokat, fenntarthatóbb felhasználást várunk az újrahasznosítást és visszaforgatást is figyelembe véve.”- mondta el Arató Gábor, a Manuli Stretch Magyarország Kft. vezérigazgatója.

Közös európai kezdeményezésre 2018. május 30-a és június 5-e között idén negyedik alkalommal kerül megrendezésre az Európai Fenntarthatósági Hét.

Az események hazai koordinátora a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács (NFFT).

Az európai országok egy részében (pl. Franciaország, Németország) nemzeti szinten már komoly hagyományokkal bíró Fenntarthatósági Hét 2015-ben vált egy olyan egész Európát érintő kezdeményezéssé (European Sustainable Development Week), melynek célja a fenntartható fejlődés népszerűsítése az európai polgárság minél szélesebb körű bevonásával.

Az Európai Fenntarthatósági Hét lehetőséget ad arra, hogy minél több fenntarthatósággal kapcsolatos szervezet, tevékenység, kezdeményezés mutatkozhasson be és munkájuk nyomán Földünk élhető maradjon a jövő nemzedékek, saját gyerekeink, unokáink számára is.

Tavaly 30 ország csatlakozott a kezdeményezéshez, és Európa-szerte több, mint 4000 program közül válogathattak az érdeklődők. Az idén látható programok is szorosan kapcsolódnak az ENSZ 2015-ben elfogadott fenntartható fejlődési céljaihoz (SDG), pl: szegénység, éhínség felszámolása, nemek közötti egyelőség biztosítása, vízhez, köztisztasághoz való hozzáférés biztosítása, fenntartható fogyasztási és termelési módok kialakítása.

Ha kedvet érez, hogy részesévé váljon ennek az európai megmozdulásnak, nem kell mást tennie, mint május 30-a és június 5-e között szervezni egy fenntarthatósággal kapcsolatos eseményt, amivel mihamarabb (de legkésőbb május 19-ig) regisztráljon:

http://www.nfft.hu/jelentkezesi-lap

A BCSDH és a Magyar Vas- és Acélipari Egyesülés (MVAE) közös fenntarthatósággal kapcsolatos szimpóziumot rendezett.

 

A 2018. március 27-i rendezvény célja az volt, hogy az MVAE tagvállalatai számára betekintést adjon a fenntartható fejlődés és a fenntartható vállalati működés elméletéről, globális és hazai trendjeiről.Valamint vállalati gyakorlati példákat mutasson be, a felelős vezető és felelős vállalat jelentőségét kiemelve.

 

A szimpózium zárásaként aláírásra került az MVAE tagvállalatainak vezetői által egy közös fenntarthatósági nyilatkozat, amely megalapozza a tagvállatok fenntarthatósággal kapcsolatos jövőbeni tevékenységét.

Március 5-én MOL Mester-M Díjat vehetett át tíz kiemelkedő munkát végző pedagógus a budapesti Vigadóban. A díjakat a MOL vezetőivel közösen Sebestyén Júlia Európa-bajnok műkorcsolyázó, Szilágyi Áron kétszeres olimpiai bajnok kardvívó, Hamar Dániel a Muzsikás Együttes alapító tagja és Herczig Norbert négyszeres magyar ralibajnok adták át.

A 2006-ban létrehozott Új Európa Alapítvány kiemelt figyelmet fordít a fiatal tehetségek támogatására: az elmúlt több mint tíz év során a MOL alapítványa 4000 tehetséget támogatott 587 millió forinttal. A fiatalok mellett az Alapítvány 2007 óta minden évben díjazza a tehetséggondozás terén példaértékű munkát végző utánpótlásedzőket, tanárokat. Az idei 10 díjazottal együtt már 95 pedagógus részesült a Mester-M elismerésben, amely 1 millió forintos juttatással jár.

Az Új Európa Alapítvány kuratóriuma több mint 700 jelölt közül választotta ki azt a négy természettudományos oktatót, három művésztanárt, valamint három edzőt, akik átvehetik a Mester-M Díjat.

A budapesti Vigadóban tartott ünnepségen az elismeréseket a MOL vezetői mellett Sebestyén Júlia Európa-bajnok műkorcsolyázó, az Új Európa Alapítvány kurátora, Szilágyi Áron kétszeres olimpiai bajnok kardvívó, az Új Európa Alapítvány jószolgálati nagykövete, Herczig Norbert négyszeres magyar ralibajnok, valamint Hamar Dániel a Muzsikás Együttes alapító tagja adták át.

A díjátadón köszöntőt mondott dr. Illés Boglárka ifjúságpolitikáért és esélyteremtésért felelős helyettes államtitkár és Ferencz I. Szabolcs, a MOL-csoport Társasági Kapcsolatok ügyvezetője, az Új Európa Alapítvány kurátora.

Magyarország a tehetséges fiatalok országa. Évszázadok óta büszkék lehetünk arra az értékre, amelyet a magyar elme, szorgalom és kitartás teremtett. Amikor tehetséggondozásról beszélünk, azt a kérdést kell feltennünk magunknak, hogy mit ér a tehetség, ha nem látható, ha nincs kibontakoztatva? A meglévő képességet fel kell fedezni, jól kell használni, és jól kell fejleszteni. Egy-egy kimagasló teljesítmény, eredmény elsődlegesen kétségtelenül az azt elérő érdeme, de nem szabad megfeledkeznünk azokról sem, akik hozzájárultak a sikerhez. Őket díjazzuk ma” – hangsúlyozta Illés Boglárka.

Nemcsak egyének, hanem a közösség szintjén is a fiatalok mellett áll a MOL. Erről szól a 2007-ben indított Mester-M program, amely keretében azokat a tanárokat és edzőket díjazzuk, akik kiemelkedő munkájukkal segítik a gyerekek tehetségének kibontakozását, kiteljesedését. Olyanoknak nyújtjuk át az elismerést, akik szakmai és emberi nagyságok, Mesterek a szó történelmi értelmében” – mondta beszédében Ferencz I. Szabolcs.

 

A 2017. évi MOL Mester-M Díjat olyan kiváló tanárok vehették át, mint Kónya Marianna vegyész, kémiatanár, Simon Péter fizikatanár, Szőllősy László földrajztanár, Varga József matematika tanár, Halászné Veres Zsuzsa zongoratanár, Szücsné Dr. Harkó Enikő magyar nyelv és irodalomtanár, Törökné Csécs Lenke néptánc pedagógus, Haász Katalin műugróedző, Korponai István öttusaedző és Módos János birkózó edző.

„Magyarország abban a szerencsés helyzetben van, hogy számtalan fiatal, tehetséges sportolóval büszkélkedhet. Ahhoz, hogy ezek a fiatalok megvalósíthassák az álmaikat, egy egész közösség összefogása szükséges. Ebben elengedhetetlen szerepe van a mestereknek. Több mint 10 évvel ezelőtt, amikor még nem voltam sem olimpiai bajnok, sem világbajnok, sem ismert sportoló, nekem is volt egy nagyszerű mesterem, Gerevich György, aki segített álmaim megvalósításában. Nélküle nem értem volna el sikereimet, ahogy azok a tanítványok sem, akiknek mestereit ma este díjazzuk.” – mondta el a rendezvényen Szilágyi Áron kétszeres olimpiai bajnok kardvívó, az Új Európa Alapítvány jószolgálati nagykövete.

A díjátadó esemény keretében az Alapítvány meghirdette az idei pályázati programjait is. Elsők között a MOL Tehetségtámogató Program Sport kategóriájára pályázhatnak 2018. március 31-ig azok a 10-18 év közötti fiatalok, akik jó eredményt értek már el országos vagy nemzetközi versenyeken és továbblépésükhöz anyagi segítségre van szükségük.

 

Eredeti verzió fotógalériával és videóval:

http://www.ujeuropaalapitvany.hu/cikk/mol-mester-m-dijjal-jutalmaztuk-a-kiemelkedo-munkat-vegzo-tanarokat-es-edzoket

A BCSDH 2016-os felmérése alapján a vállalatvezetők 96%-a gondolja úgy, hogy a vállalati fenntarthatóság az első számú vezetőn múlik. Milyen is az erre alkalmas felelős vezető?- erről szólt a BCSDH „A jövő vezetői” tehetségprogramjának második szakmai napja. A METRO látta vendégül a résztvevőket, hogy a felelős vállalatirányítás gyakorlatát és lehetőségeit közösen térképezzék fel.

A témára hangolásként tartott előadásában Zeitler Ádám a Magyarország majdani vezetői közösségének inkubátoraként működő Milestone Institute igazgatója kiemelte, hogy a következő vezető generációnak naprakész innovatív ötletekkel és formabontó megoldásokkal kell képesnek lenni válaszokat adni a 21. század legjelentősebb kihívásaira.

Palotai Borbála, a PwC Marketingkommunikációs és üzletfejlesztési vezetője egy nappal a bemutató esemény után exkluzív módon adott betekintést a PwC felsővezetői felmérésének eredményébe. Kiemelve, hogy a jövő vezetőjének bizony sokoldalúbbnak kell lennie és sok esetben szakítania kell az eddig megszokott vezetői sémákkal.

 

Horváth Imre, a METRO vezérigazgatója és Tatár Csilla sajátmárka menedzser a cég sikeres fenntarthatósági gyakorlatának és a vezetői ösztönző rendszerének kapcsán mutatta be a felelős vállalatvezetés módszerét és szempontjait. Rámutatva arra, hogy az elsődleges cél, hogy a kereskedelmi tevékenységük valamennyi fázisát fenntarthatóvá tegyék, ehhez pedig nélkülözhetetlen, hogy minden egyes munkatárs a napi döntései során ezt kiemelt szempontként kezelje.

Handó János a Katica tanya vezetője beszélt a vezetői attitűdről, az emberi értékrendről és a folyamatos tanulás fontosságáról. Fontos gondolatokat fogalmazva meg arról, hogy hogyan lehetünk nyertes vezetők, illetve hogy a jót jól kell akarni.

Dr. Tompa Gábor, a Nestlé Külső vállalati kapcsolatok igazgatója bemutatta a Közös Értékteremtés üzleti megközelítését. Ebben a Nestlé által is alkalmazott modellben vallják, hogy egy vállalat hosszú távon akkor lehet sikeres, ha értéket teremt a társadalom számára is. Kilépve a vállalati kapun, a teljes értékláncban gondolkodik, megvizsgálva, hogy a működésükből adódóan hol tudják a legnagyobb pozitív hatást elérni.

Gazsi Zoltán, az Eisberg ügyvezető igazgatója beszélt arról, hogy vállalatuknál hogyan segített a LEAN szemlélet bevezetése egy nyitott, színes, gondolkodó közösségé formálni az ott dolgozókat és a vezetőknek pedig ennek a csapatnak a kialakításában és inspirálásában. Hisz egy kreatív és elkötelezett csapat kulcsfontosságú a hosszú távú célok eléréséhez.

Kelemen Attila, a ProSelf Consulting elnök-vezérigazgatója moderálta azt a feladatot, ahol a résztvevőknek csoportokban kellett megfogalmazniuk és vizuálisan megjeleníteniük, hogy szerintük milyen a jövő vezetője. A „Te magad légy a változás” alapgondolat végigkísérte a beszélgetést.

A szakmai nap inspirációul szolgált és számos, már működő megoldást mutatott be, körbejárva a felelős vállalatirányítás célját, kihívásait, formáját, lehetőségeit és jelentőségét. Megmutatta, hogyan lehet példamutató válaszokkal a tudást a gyakorlatba átültetni, illetve közvetlen és közvetett környezetüket nyitottá tenni a változásokra.

A nap szakmai részét a Horváth Imrével folyatott beszélgetés zárta, aki a személyes tapasztalatai alapján beszélt a bevonás, a dialógusok fontosságáról.

A szakmai nap után a résztvevők a METRO Gasztroakadémián közös főzéssel egybekötött vacsora során ismerkedhettek meg jobban egymással és kötetlen formában beszélhették meg a nap benyomásait.

 

  • Mint felelősen működő vállalatnak, a Syngentának kiemelkedően fontos, hogy tevékenyen hozzájáruljon a mezőgazdaság környezeti hatásainak csökkentéséhez

  • Új, globális fenntarthatósági vezető gondoskodik arról, hogy a Syngenta a lehető legnagyobb mértékben járuljon hozzá a mezőgazdaság és növénytermesztés fenntarthatóságához

2018 év elején a Syngenta új, eddig nem létező vállalati funkció kialakításáról döntött, amelynek feladata az üzleti fenntarthatóság menedzsmentje és kommunikációja mind a vállalaton belül, mint partnereinkkel együttműködve. Az új, üzleti fenntarthatóságért felelős szervezet munkája lesz a meglévő fenntarthatósági kezdeményezések továbbfejlesztése, beleértve a vállalat fenntarthatósági tervét, a Good Growth Plan-t is, illetve a vállalat új, globális fenntarthatósági stratégiájának kidolgozása és megvalósításának vezetése, szerves egységben az üzleti (pénzügyi, értékesítési, marketing) funkciókkal.

Az új stratégia megvalósításának érdekében az üzleti fenntarthatósági szervezet egyesíti a szabályzásokkal, a környezetvédelmi, munkavédelmi és közösségi programokkal, a vállalati fenntarthatósággal valamint a külső ügyekkel és kommunikációval foglalkozó korábbi vállalati területek munkáját.

„Vállalatunk eddig is jelentős szerepet játszott a világ élelmezésében – a következő években az eddiginél még többet szeretnénk tenni. Ehhez szükség van arra, hogy gyümölcsöző párbeszédet folytatassunk kormányzatokkal, nonprofit szervezetekkel, egyetemekkel és a tudomány képviselőivel, valamint az élelmiszerlánc többi szereplőjével az iparágunkat érintő szabályzásokat, társadalmi és környezeti kihívásokat és lehetőségeket illetően. Az eddig elért bíztató eredményeinkre építve szeretnénk továbbmenni, új és más jellegű eszmecserét folytatni érintettjeinkkel arról, hogy hogyan tudunk együttműködni a fenntartható mezőgazdaság jövője érdekében.” – mondta Erik Fyrwald vezérigazgató.

A Syngenta bázeli központja ezzel kapcsolatban bejelentette, hogy fenntarthatósági igazgató (Chief Sustainability Officer) elnevezéssel új pozíciót hozott létre, amelynek élére Alexandra Brandot nevezi ki. Az új pozícióban Alexandra Brand közvetlenül a vállalat vezérigazgatójának, Erik Fyrwaldnak tartozik beszámolással, korábban pedig a vállalat Európa, Közép-Kelet és Afrika régiójának üzletét vezette.

„Szeretnénk hozzájárulni a mezőgazdaság átalakulásához, és ahhoz, hogy elfoglalhassa méltó szerepét a társadalomban. E törekvésünkben központi szerepet játszik az újonnan létrehozott vetői pozíció. Alexandra és szervezete elkötelezetten dolgozik azért, hogy mint vállalat mindent megtegyünk a gazdák üzleti sikeréért, miközben az egyre növekvő populáció és az éghajlatváltozás hatásai miatt többet kell termelniük kevesebb földön és erőforrással.” – tette hozzá Erik Fyrwald.

Alexandra Brand azt mondta: „A fejlett technológia, amit a gazdákhoz eljuttatunk, segíthet a világ biztonságos élelmezésében, és a bolygó megóvásában – beleértve az üvegház hatású gázok kibocsátásának és a vízfelhasználásnak a csökkentését, a talajvédelmet és a biológia sokféleség megőrzését is, amelyekben kulcsszerepet játszik majd a precíziós gazdálkodás elterjedése. Új partnerségekben gondolkodunk, és olyan szervezetekkel való együttműködésekben, amelyekre korábban nem is gondoltunk. Mi a Syngentánál Good Growth Plan eredményeire építve haladunk előre, átláthatóan, és még nagyobb elkötelezettséggel a világ mezőgazdaságának fenntarthatóságáért.”

Erik Fyrwald és Alexandra Brand a közelmúltban, a Világgazdasági Fórumon is beszélt a vállalat fenntarthatósági elkötelezettségéről és terveiről a svájci Davosban, amelynek komoly nemzetközi sajtóvisszhangja is volt.

További információ:

www.syngenta.hu, www.goodgrowthplan.com, www.twitter.com/syngenta

31 KPMG-s mentor részvételével indult el a középiskolásoknak szóló KPMG-Uschool vállalkozói klub. Az oktatási program tehetséges középiskolás fiatalokat támogat a vállalkozóvá válás útján, elméleti és gyakorlati képzésekkel segíti őket első önálló üzleti projektjük létrehozásában.  A KPMG-ben tartott kétnapos nyitórendezvényen közel 100 diák ismerkedhetett meg a vállalkozási tevékenység alapjaival.

A négy hónapos képzési folyamat során a KPMG mentorai mellett sikeres hazai startupok (InsackTM, HeatVentors, TrucksOnTheMap, Taqanu, SignAll. Recobin) és társadalmi vállalkozások (Kockacsoki, Alko-soft, Fruit of Care) vezetői segítik a fiatalokat  környezeti és társadalmi fenntarthatóságot célzó konkrét vállalkozási ötleteik kidolgozásában. A program hazai döntőjét a Brain Bar Budapesten rendezik.

Míg tavaly a fenntartható foglalkoztatás kérdése került a fókuszba, idén a fenntartható életmódról esik majd a legtöbb szó.  Például arról, hogy miként segíthetik a vállalatok a munka és a magánélet egyensúlyának a megteremtését, illetve a körforgásos gazdaság térnyerését. A kiadvány bemutat több olyan vállalatot, amely példát mutathat a többieknek: hogyan lehet úgy betartani a fenntarthatóság elveit, hogy közben az üzleti érdekek se sérüljenek.

Külön fejezet foglalkozik a világ előtt álló problémákról, illetve az új technikai vívmányokkal:  hogyan lehet úgy javítani az életkörülményeket, hogy közben ne tegyük tönkre bolygónkat és a következő generációk is emberhez méltó életet élhessenek. A kiadvány ismét foglalkozik az oktatással, hiszen a fenntarthatóság szempontjából létfontosságú, hogy a gyerekek már az óvodában és az iskolában megtanulják, hogyan óvhatják meg környezetüket.

És persze szó lesz a városokról: miközben folytatódik az urbanizáció a fenntarthatóságért folyó csatát leginkább a metropoliszokban lehet megnyerni, hiszen a városok használják fel a legtöbb energiát, illetve egyéb erőforrást. Az áttöréshez viszont okos városok, okos szolgáltatások és okos városlakók kellenek.

 

Tartalmi – marketing együttműködéssel kapcsolatban Tasnádi Rózsa szívesen áll rendelkezésére.

HVG Kiadó Zrt.

1037 Budapest, Montevideo u. 14.

telefon: +36 1 436-2450,  fax:  +36 1 436-2089,

mobil: +36 30 9549-189, email: r.tasnadi@hvg.hu

 

A BCSDH tagok speciális kedvezményt kapnak!

A Tesco ismét meghirdette „Ön választ, mi segítünk” pályázati programját, melynek célja a helyi közösségi kezdeményezések támogatása. Ezúttal még több pályázó kaphat támogatást környezetszépítő, közösségépítő és képességfejlesztő kezdeményezésének megvalósításához. Idén valamennyi, a szavazási szakaszba bekerülő szervezet és programja nyerhet, mégpedig fejenként 100, 200 vagy 400 ezer forint összegű támogatást.

A Tesco 2016-ban indította el az „Ön választ, mi segítünk” programot azzal a céllal, hogy olyan közösségi kezdeményezéseket támogasson, amelyek ott fejtik ki jótékony hatásukat, ahol az áruházlánc vásárlói és munkatársai élnek. 2017 őszén az áruházlánc kibővítette a pályázók körét, lehetőséget kaptak a közösségi, baráti társaságok is, hogy még több kreatív, közösségépítő terv válhasson valósággá, az aktuális, negyedik fordulóban pedig mindegyik, szavazási szakaszba bejutott pályázat megvalósulását támogatni kívánja a Tesco. A legtöbb szavazatot gyűjtő szervezet 400 000 forintot kap projektjének megvalósításához, míg a második helyezettek 200 000, a harmadikak pedig 100 000 forint támogatásban részesülnek.

Az aktuális pályázati kiírásra 2018. február 19. és március 29. között van lehetőség jelentkezni, országosan 61 körzetben. A pályázatokat az eddigiekhez hasonlóan a Magyar Adományozói Fórum szakértői értékelik, majd a bírálat alapján kerül ki körzetenként az a két-három szervezet, aki versenybe szállhat a második fordulóban. A továbbjutó programok sorsáról már a Tesco vásárlói döntenek, akik szavazataikkal választják ki, mely program megvalósulását szeretnék támogatni. A vásárlók 2018. május 7. és június 4. között adhatják le szavazataikat a Tesco áruházakban, a nyertes pályázatokat pedig június végén hirdetik ki.

Bővebb információ, valamint a 2016-os és 2017-es pályázatok nyertesei elérhetők a www.tesco.hu/kozosseg weboldalon.