Elkészült Magyarország önkéntes nemzeti beszámolója a nemzetközi Fenntartható Fejlődési Keretrendszer 2030-ban foglaltak hazai végrehajtása terén elért haladásról, amelyben az üzleti szektorról szóló részhez a BCSDH nyújtott szakmai segítséget.
A Külügyminisztérium kérte fel a Magyarországi Üzleti Tanácsot a Fenntartható Fejlődésért (BCSDH-t), hogy legyen szakmai partnere a jelentés üzleti szféra fejezetének elkészítésében. Az Üzleti Tanács a tagvállalatok körében végzett felmérésen túl nyolc partnerszervezetet vont be, hogy minél szélesebb konszenzuson alapuljon a szakmai anyag, amely egy egyeztető fórumon került véglegesítésre.
Hazánk az önkéntes nemzeti beszámoló elkészítésén túl az ENSZ 2018-as Magas Szintű Politikai Fórumán, New Yorkban egy 15 perces prezentáció keretében kerülnek ismertetésre a hazai riport főbb eredményei. A prezentációt Dr. Palkovics László innovációs és technológiai miniszter úr mutatja be.
A bevont BCSDH partnerszervezetek:
Francia-Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, Holland-Magyar Kereskedelmi Kamara, Joint Venture Szövetség, KÖVET Egyesület a Fenntartható Gazdálkodásért, Magyar Adományozói Fórum, Magyarországi Brit Kereskedelmi Kamara, Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége, Svájci-Magyar Kereskedelmi Kamara
00eszter.chikankovacshttps://bcsdh.hu/wp-content/uploads/2021/12/bcsdh-logo.pngeszter.chikankovacs2018-07-17 11:26:172022-01-03 11:48:32A BCSDH közreműködésével jött létre Magyarország önkéntes nemzeti beszámolója az SDG-k hazai végrehajtásáról
Hiába lógnak egész nap a neten, a digitális bennszülöttként aposztrofált kamaszok nem tudatosan és nem kellő biztonsággal használják a rendelkezésükre álló technológiai eszközöket – derül ki a a 21. Századi Oktatásért Alapítvány Microsoft megbízásából kidolgozott módszertanán alapuló felméréséből, amelyben 25 Innovatív Iskolában mérték fel a 13-18 éves tanulók digitális kompetenciáit.
A megfelelő szintű digitális készségek nélkül egyre kevesebbet ér a diákok felkészültsége, az Országos Kompetenciamérés egyelőre azonban csak a tanulók matematikai és szövegértési teljesítményéről ad képet. „Pedig a problémamegoldó képesség, a kreativitás és a kritikus gondolkodásmód egyaránt kellenek ahhoz, hogy az iskolapadban ülő fiatalok megfeleljenek a 21. századi kihívásoknak és a munkaerőpiaci elvárásoknak” – véli Szentkuti Gabriella, a Microsoft Magyarország ügyvezető igazgatója. Ezért született meg az EU DigComp 2.0 keretrendszerén alapuló egyedi kutatási módszertan, majd február és március hónapban lezajlott a terepmunka is. A 25 Microsoft innovatív iskolát és több mint 2 700 tanulót bevonó felmérés kitalált, de hétköznapi szituációkban vizsgálta a diákok digitális képességeit. Fel kellett ismerniük például az álhíreket, leolvasni az online vásárláshoz szükséges bankkártya-adatokat, kiválasztani a megfelelő kommunikációs platformot egy videó megosztásához vagy egy várható dolgozattal kapcsolatos kérdésfelvetéshez. A mérés módszertana az EU DigComp 2.0 keretrendszerén alapul, és a digitális kompetencia öt fő területére fókuszál: információk keresése, szűrése és értékelése, problémamegoldás, online biztonság, tartalomelőállítás, kommunikáció.
A felmérés tanulsága szerint a diákoknak főként az okoz fejtörést, ha a világhálón kell válaszok után kutatniuk, majd mérlegelni és értékelni a találtakat. A célzott internetes keresés, az adatfeldolgozás és az álhírek felismerésének képessége a tesztet kitöltő intézmények mindegyikében fejlesztésre szorul. A többi négy dimenzióban (problémamegoldás, biztonság, tartalomelőállítás, kommunikáció) átlagosan jobb, 50% feletti eredmények születtek, de nagyobb szórással, így jól látható, hogy hol van az adott iskolában lemaradás, mit érdemes beépíteni a jövőben a tananyagba. A diákok a tanult megoldási sémákkal ugyan jól elnavigálnak a digitális térben, de könnyen el is vesznek, ha olyan problémával találják szemben magukat, amelyre kreatív és újszerű módon kellene reagálniuk. Nagyobbnak tűnik a komfortfaktor az online kommunikáció és a csoportmunka megoldásoknál, ahogyan a hagyományos informatika tantárgy keretén belül megismert irodai programok funkcióival is tisztában vannak a tanulók, a programozási feladatok és a szerzői jogok kérdésköre ugyanakkor már némi fejtörtést okozott. Az eredmények alapján tovább hangsúlyozandó a biztonságos eszköz- és internethasználat, valamint a személyes adatok védelmének fontossága és lehetőségei is.
„Nem elég beleszületni a technológiai forradalomba, a digitális kompetencia tanult és folyamatosan fejlesztendő képesség. Az okoseszközök nyomkodásától a tudatos, biztonságos eszköz- és internet használatig, a netikett elsajátításáig és az álhírek felismeréséig hosszú az út, és a fiataloknak is szükségük van az iránymutatásra” – összegezte a kutatás eredményét Szentkuti Gabriella.
De vajon hogyan és kitől kellene elsajátítaniuk ezt a fajta tudást? A fejlesztés a Microsoft ügyvezető igazgatója szerint a kormányzat, az oktatási intézmények és az infokommunikációs iparág közös felelőssége, egyben pedig közös érdeke is. „Az oktatási rendszer nem teheti meg, hogy a kapukon kívül hagyja a valóságot, követnie kell a változásokat, ebben pedig a Microsoft is elkötelezett partner” – tette hozzá Szentkuti Gabriella. Az intézmények digitális transzformációját az Innovatív Iskola és Innovatív Pedagógus Program keretében szemléletformáló módszertannal, célzott képzésekkel és önértékelési rendszerrel is segíti a cég. Az új generációs tudás megszerzését szolgálják a Microsoft oktatóprogramjai és olyan digitális eszközök, mint a Minecraft for Education, a OneNote Classroom vagy a Skype in the Classroom.
00eszter.chikankovacshttps://bcsdh.hu/wp-content/uploads/2021/12/bcsdh-logo.pngeszter.chikankovacs2018-07-03 12:48:292022-01-03 11:48:32Van mit fejleszteni a Z-generáció digitális kompetenciáin
A Pannonia Ethanol Zrt. cégneve 2018. július 1. napjától kezdődő hatállyal a következőképpen módosult:
A Társaság cégneve: Pannonia Bio Zártkörűen Működő Részvénytársaság
A Társaság rövidített cégneve: Pannonia Bio Zrt.
Szeretnénk továbbá felhívni a figyelmüket, hogy Társaságunk egyéb adatai (székhely, cégjegyzékszám, adószám, képviseletre jogosultak) nem változnak.
Tájékoztatjuk Önöket, hogy a cégnévváltozás a Társaságnál bevezetett termékdiverzifikációhoz kötődik, amelynek révén Társaságunk további környezet és klímabarát termékeket kíván előállítani.
A cégnévváltozás a Pannonia Ethanol Zrt-vel megkötött szerződéses jogviszonyok feltételeit és a szerződéses kötelezettségvállalásokat nem érinti.
Társaságunk 2018. július 1. napját követően változatlan módon, korábbi üzleti gyakorlatának megfelelően, de az új cégnéven, mint Pannonia Bio Zrt. áll beszállítói rendelkezésére.
Tájékoztatjuk továbbá üzleti partnereinket, hogy Társaságunknak 2018. július 1. napját követően nem áll módjában befogadni olyan számlát, elfogadni olyan teljesítést, amelyen nem az új cégnév szerepel, ezért amennyiben Ön érintett e kérdésekben kérjük, hogy a számla kiállításakor vagy Társaságunk által az Ön részére kibocsátott számla kiegyenlítésekor legyen tekintettel a cégnévváltozásra és a kapcsolódó dokumentumokon szíveskedjen a Pannonia Bio Zrt. cégnevet feltüntetni.
00eszter.chikankovacshttps://bcsdh.hu/wp-content/uploads/2021/12/bcsdh-logo.pngeszter.chikankovacs2018-07-01 13:42:002022-01-03 11:48:32Pannonia Bio a Pannonia Ethanol új neve
„Együtt sírunk, együtt nevetünk”, de együtt minden könnyebb. Együtt többre jutunk és olyan dolgokra is képesek vagyunk, amit egyedül nem. „A jövő vezetői” tehetségprogramunk hatodik napján vendéglátónk, a McDonald’s Magyarország segítségével a ’partnerség az érdekelt és érintett felekkel’ ajánlásunk tartalmát bontottuk ki, annak mindennapi megjelenési formáit és gyakorlatait.
A partnerség fontosságát senki sem kérdőjelezi meg, ám a bizalmat felépíteni és a napi nehézségeken keresztül működtetni nem egyszerű, sok a buktató.
Szerencsére ma már a win-win megoldásra való törekvés egyre elterjedtebb, egyre többen hisznek az ezen az elven működő sikeres együttműködésekben
A sikeres együttműködésekre jellemző az egyenrangú, nyílt, őszinte, többirányú kommunikáció, amely közös célkitűzések felé viszik mindegyik felet, kölcsönösen előnyös és nyertes-nyertes helyzeteket teremtve. Mert az elsőre rögtön azonosítható nehézségek mögött igenis kiaknázhatóak a lehetőségek is, hiszünk abban, hogy a profit és a pozitív társadalmi hatások egyszerre is megvalósíthatóak.
Rögtön a ráhangolódó játékban egy ilyen helyzetbe csöppentek a résztvevők és saját bőrükön tapasztalhatták meg a paradigmaváltás, komfort zónából való kilépés nehézségét, de az együttműködés sikerének örömét is.
Talán a legnagyobb kihívás a mindennapi életünkben jellemző versengő hozzáállásból elmozdulni az együttműködést feltételező, komfortzónán túllépő, szokásos üzletmeneten túlmutató megoldások feltárása és megvalósítása felé. Így születhetnek új termékek, motiváltabb és lojálisabb munkavállalók, javulhat a szervezet reputációja vagy éppen költségigénye, nem beszélve a korbban rejtett piaci lehetőségek kibontakozásáról.
A win-win stratégia, a partnerség egyre fontosabb az üzletben
Konkrét üzleti döntések, projektek kapcsán többek között sikerült egy kis betekintést kapni a generációk között együttműködésről a munkavállalók között, ami növelheti a munkavállalói elégedettséget; jó példa volt a partnerségre a GreenDepent és az E.ON közös Energiaközösségek projektje, vagy a Tesco Fenntartható Jövőért díjas élelmiszermentő projektje, amiben az Élelmiszerbank a partnere, illetve a Sygenta farmereket támogató Contivo projektje. A McDonald’s beszállító lánc menedzsmentje mintaszerű. A beszállítókkal és a franchise partnerekkel megvalósított háromlábú szék stratégiája a magas szintű partnerségen alapszik.
A megvalósult Ronald McDonald Ház története és működése, de ezeken túl még több példa hangzott el az előadások és beszélgetések során. Sőt a résztvevők ötleteket is hoztak a vállalatok szakértői által megfogalmazott valós dilemmákra, esetekre.
A bátor vezetők kezében a kulcs
Bátor és kezdeményező vezetők nélkül nem valósulhat meg pozitív hatás. Az érintetti háló ismerete és megértése elengedhetetlen számukra – nem elég a „szakmai” ismeretek elsajátítása. A versengés helyetti konzultációé, a támogató légköré a jövő, így tudhatnak megfelelő emberek kerülni a megfelelő asztalokhoz és születhetnek meg a valódi változást hozó döntések. Mindez nem valósulhat meg igazi változásvezetők nélkül.
Egy ilyen vezetővel ismerkedhettek meg a Horváth Ágnessel, a McDonald’s ügyvezető igazgatójával folytatott őszinte, az érzékenységről, vezetői kihívásokról, a munka-magánélet egyensúlyról szóló beszélgetésben.
Nagyné Bayerl Andreával, a Ronald McDonald Ház vezetőjével egy megható, a jószolgálati partnerségről szóló kirándulást tettek a résztvevők a nap zárásaként a vidéki krónikus beteg gyermekek családjának ingyenesen szállást nyújtó Ronald McDonald Házban. Ahol a napi működés, az önkéntesség és a vezetői kihívások is szóba került.
Köszönjük a napot Megyeri Mirtillnek, a Colibri HR Solutions tanácsadójának, Vadovics Edinának, a GreenDependent Intézet szakmai igazgatójának, Dr. Cselényi Tibornak, a McDonald’s Minőségbiztosítási vezetőjének, Hevesi Nórának a Tesco kommunikációs igazgatójának, Heicz Péternek, a Syngenta üzletfejlesztési igazgatójának, Horváth Ágnesnek, a McDonald’s Étterem Hálózat Kft. ügyvezető igazgatójának, Vadnai Ágnesnek, a cég kommunikációs vezetőjének valamint Barna Nándornak, a MasterGoods (Baromfi-Coop) termelési igazgatójának, Kovács Róbertnek a TENDON Kft. tulajdonosának, Konyári Andreának, a Ronald McDonald Gyermeksegély Alapítvány operatív igazgatójának, Dr. Ablonczy Lászlónak, az Alapítvány elnökének valamint Nagyné Bayerl Andreának, a Ronald McDonald Ház vezetőjének.
00eszter.chikankovacshttps://bcsdh.hu/wp-content/uploads/2021/12/bcsdh-logo.pngeszter.chikankovacs2018-06-14 17:59:582022-01-03 11:48:32A bizalmon alapuló partnerség nélkül nincs hosszú távú nyereség
A fenntartható termékek és szolgáltatások iránti kereslet és kínálat alakításával a vállalatok sokat tehetnek a fenntartható életmód általánossá tétele érdekében – hangsúlyozták a BCSDH 2018. júniusi 12-i vállalatvezetői kerekasztal-beszélgetés résztvevői, amelyen az Action 2020 Magyarország program keretén belül a Fenntartható életmód volt a téma.
.
.
.
Június 12-én megkezdődtek a BCSDH vállalatvezetői kerekasztal-beszélgetései, melyet szeptemberben további két alkalom követ majd. A megbeszélés célja, hogy meghatározzák azokat a fókuszterületeket, ahol a BCSDH konkrét ajánlásokat és akciókat tud megfogalmazni az üzleti szektor számára. A kerekasztal-beszélgetés helyszínét a BCSDH tagvállalata, a Legrand Zrt. biztosította.
A résztvevők egyetértettek abban, hogy minden vállalat számára, iparágtól és mérettől függetlenül, nagy lehetőségek nyílnak ezen a területen. Több szektorban is érzékelhető a kereslet növekedése a fenntartható termékek és szolgáltatások iránt, ugyanakkor a fogyasztók edukálása még mindig nagy kihívás.
A BCSDH célja, hogy az október 18-i éves üzleti ebédjén és az erre megjelenő kiadványban olyan ajánlásokat és akciókat fogalmazzon meg az üzleti szektor számára a fenntartható életmód területén, ahol valódi hatást tudnak elérni a vállalatok, valamint olyan üzleti megoldásokat mutasson be, amelyek könnyen adaptálhatók más vállalatok számára is.
Az Action 2020 program 2018-as főtámogatója a Mastergood és a Nestlé, kiemelt támogatója az Alteo, a McDonald’s, a MOL és az Unilever, támogatói pedig: Allianz, E.On, Essity, Folprint, Hungarocontrol, HVG, KPMG, Rossmann.
Az eseményekről készült képeket a galériában tekintheti meg.
00Takacs Ivetthttps://bcsdh.hu/wp-content/uploads/2021/12/bcsdh-logo.pngTakacs Ivett2018-06-13 12:07:032022-01-03 11:48:32Elkezdődtek az idei vállalatvezetői kerekasztal-beszélgetések
Tartalmas programot nyújtott idén is a BCSDH hétvége a résztvevő 15 vállalatvezetőnek és partnereiknek.
Az esemény egyik házigazdája Matthew Pickard vezérigazgató és a Syngenta volt. A cég mezőtúri gyárában szárazságtűrő és a négyszeres terméshozamot eredményező, a környékben termelt hibrid vetőmagokat dolgozzák fel és csomagolják. A látogatás alkammával bemutatták a Contívo projektet is, amely során fenntartható és eredményes gazdálkodásra késztik fel a farmereket. A fenntartható termelés előnyeit és gyakorlatát szemléltető dióskáli Syngenta mintafarm is ezt a munkát segíti.
A Syngenta példa értékű hulladékgazdálkodását is ismertették. A kukorica minden része felhasználásra kerül, az itt termelt hulladék más iparágak alapanyagaként kerül be a körforgásos gazdaságba. A magból vetőmag lesz, míg a csuhé és csutka állati takarmányozásra vagy kozmetikum alapanyag formájában kerül felhasználásra.
Az esti, szintén a régiót képviselő Frittmann borkóstolóra a Hercegasszony birtokon került sor, a helyi alapanyagokból készült vacsora mellett. Egy feltörekvő kis start-up cég, a TL Jeans által „felöltöztetett” borokat kaptak a résztvevők ajándékba.
A szombati nap délelőttjén a Szentkirályi-Kékkúti Ásványvíz Kft. palackozó üzemét tekintette meg a vezetői csapat Martin Olivér ügyvezető igazgató meghívására. Szentkirályon, egy gyönyörű park közepén elhelyezkedő megszentelt kápolnában tör a felszínre az ásványvíz, mely a legmodernebb palackozó soron nyeri el végső formáját.
A Szentkirályi sikertörténetének megismerése mellett fenntarthatósági kérdések megvitatására is sor került. Elhangzott, hogy az Ásványvízgyártók Európai Szövetsége – amelynek a cég s tagja- vállalta, hogy 2025-ig 90%-ban visszagyűjti a PET palackokat. Magyarországon a visszagyűjtési arány még mindig alacsony, annak ellenére, hogy az infrastruktúra adott. Elsődleges fontosságú a szemléletformálás ebben a kérdésben.
A két napos programot egy kellemes hangulatú ebéd zárta Kecskeméten.
Köszönjük a vendéglátó vállalatoknak és vezetőiknek a tartalmas szakmai programot és a vendéglátást.
Körforgásos gazdaság – futó trend, utópia vagy az új gazdasági paradigma?
A BCSDH és a PWC közös június 7-én tatott üzleti reggelijén ezt a témát jártuk körbe a PWC tanulmánya és számos vállalati példán keresztül.
Elképzelhető-e a világ hulladék nélkül? A becslések szerint a termékgyártás során felhasznált anyagok csupán 1 százaléka marad „használatban” hat hónappal az értékesítés után. Ma a világ top 100 vállalatának közel fele rendelkezik már olyan koncepcióval, amelynek célja, hogy az általuk felhasznált anyagok folyamatosan használatban maradjanak. Ez a koncepció nem más mint a körforgásos gazdaság. A PWC Ha a kör bezárul –a körforgásos gazdaság jelentősége és lehetőségei című tanulmánya kilenc körforgásos eszközt és több mint hetven vállalati esettanulmányt mutat be, ipar 4.0 kitekintéssel kiegészítve, ami elősegítheti a fenntartható törekvéseket.
A körforgásos gazdaságban nincs hulladék és a jelenleg működő lineáris gazdasággal ellentétben ez egy olyan modell, amelyben a ma termékei a jövő alapanyagai. Több mint újrahasznosítás – egy értékláncokon és iparágakon átívelő gazdasági modell, amely újradefiniálja a terméktervezés, gyártás, fogyasztás folyamatát, ezzel megnyitva új, eddig kiaknázatlan (másod)piacokat a vállalatok számára.
„A globális megatrendek – mint az erőforrásszűkösség, technológiai áttörések és új generációk megjelenése – olyan környezetet hoznak létre, melyben pazarlás, ha a termékek a szemétlerakóban végzik. Azok a vállalatok, amelyek felismerik a termékek, anyagok életciklusának kiterjesztésében rejlő kiaknázatlan potenciált, új piacokra léphetnek be, költségeket takaríthatnak meg, és növelhetik fogyasztóik bizalmát” – mondta Osztovits Ádám, a PwC Magyarország Üzleti tanácsadás üzletágának vezető cégtársa.
Miért csak most kerül előtérbe a körforgásos gazdaság? A növekvő népesség mellett egyre több erőforrást élünk fel – a Yorki Egyetem kutatásai alapján a jelenlegi nyersanyagtípusok 20%-a a következő 50, közel 35%-a pedig 100 éven belül ki fog fogyni, miközben legnagyobb részüket nem használjuk fel újra. Az átalakuló fogyasztói igények is szerepet játszanak abban, hogy a körforgásos modell fókuszba került, hiszen a fenntarthatóság eladható, növeli a márkaértéket, illetve az Y és Z generáció számára különösen fontos szempont.
A fiatal generációk egyre inkább törekednek arra, hogy a társadalom egésze számára teremtsenek értéket, ennek köszönhetően már nem elégszenek meg a hangzatos kommunikációs üzenetekkel, meg is követelik a vállalatoktól, hogy amit mondanak, azt tettekkel is igazolják és felelősen működjenek. Sokkal komolyabban odafigyelnek a vállalatok környezeti teljesítményére is, mind a termékek megvásárlásánál vagy például munkahelyválasztás esetén. A vállalatoknak ez ráadásul azért is kiemelten fontos, mivel ezekből a fiatalokból fog összetevődni a jövő fizetőképes, felnőtt korú fogyasztói rétege.
A PWC elemzése során azt tapasztalta, hogy az ipar 4.0 katalizálhatja, új szintre helyezheti a folyamatot. Míg az első ipari forradalom megismertette a világot a hulladék jelenségével, a negyediknek megvan az esélye arra, hogy megszüntesse, de legalábbis nagymértékben csökkentse azt, a digitalizáción, big data elemzésen keresztül.
Több mint újrahasznosítás!
A körforgásos gazdaság eszközei változatosak, attól függően, hogy az értékláncon belül ki felelős értük: a beszállító, a gyártó, a fogyasztó – vagy akár mindannyian közösen. Az eszközök többsége nem új, erejük abban van, ha az értéklánc szereplői együttesen használják őket. Az alábbiakon kívül ezek a felújítás, újragyártás,-hasznosítás és -felhasználás.
A fenntartható design azt jelenti, hogy a vállalatok már a termék tervezése, alapanyagainak, funkciójának kiválasztása során végiggondolják a termék teljes életciklusát és igyekeznek annak környezeti lábnyomát már előre minimalizálni.
A sharing economy a kihasználatlan termékek, erőforrások (autók, épületek) közös használatát jelenti. Térnyerését a technológiai fejlődés mellett az is lehetővé teszi, hogy a globalizáció hatására csökkenni kezdett az emberek igénye arra, hogy valamit tulajdonoljanak – előtérbe került az elköteleződés nélküli használat öröme. A sharing economy megoldások azáltal csökkenthetik a hulladékmennyiséget, hogy – megosztás esetén – kevesebb termékre van szükség.
Felértékelődik a karbantartás és javítás szerepe is, ezzel a már legyártott, használatban lévő termékek élettartama növelhető.
„A körforgásos gazdaság több mint újrahasznosítás, eszközei iparágakon átívelnek. Ami az egyik iparág hulladéka, az egy másik iparág alapanyaga lehet, így értékes, mind költségcsökkenést eredményező, mind pedig hatékonyság- és márkaérték növelő együttműködések jöhetnek létre akár iparágak között is. A körforgásos gazdaság számos új lehetőséget nyithat meg az ellátási lánc egészén, a beszállítóktól kezdve a gyártókon, logisztikai rendszereken át egészen a fogyasztókig” – mondta Perger Júlia, a PwC Magyarország üzleti tanácsadója. Az iparági szimbiózisra példa, hogy az őrölt kávészemekből nyomdafestéket lehet gyártani, az ananászlevelekből textilt, a Nike pedig innovatív eljárásokkal sportpályákat épít használt edzőcipőkből.
Jelenleg a körforgásosságra való átállás csak egy lehetőség – lehetőség az innovációra, értékteremtésre és új fogyasztók elérésére. A modell fenntartható, növelheti a vállalatok hatékonyságát, csökkentheti a költségeket, ösztönzi a kutatás-fejlesztést és innovációt és az az iparágak közötti együttműködést, illetve versenyelőnyhöz juttatja az úttörőket. Ezzel egy időben, világszerte számos kormány tesz erőfeszítéseket a körforgásos gazdasági átállás elősegítésére, mind támogatások, mind szabályozások formájában, a legnagyobb vállalatok számára pedig a körforgásosság az új CSR – ha a trend folytatódik, idővel az átállás már nemcsak egy lehetőség lesz, hanem a követendő út.
„A körforgásos gazdaság a jövő üzleti modellje, a BCSDH regionális és vállalati összefogást sürget, ami felgyorsíthatja a fenntartható beszállítói láncok kialakulását és ezzel a körforgásos gazdaság térnyerését.”– fogalmazta meg az üzleti világ és a szervezet véleményét Márta Irén, a BCSDH igazgatója, prezentációjában több olyan hazai üzleti megoldást is bemutatva, amelyeket a BCSDH tagvállatai valósítottak meg a körforgásos gazdaság terüetén.
A PWC kiadványában hét iparágban, több mint 70 esettanulmányt vizsgál meg nemzetközi és hazai példákon keresztül, kitérve a körforgásosságra átállás úttörőire, mint a textilipar vagy autógyártás; nagyvállalatok és startupok példáit bemutatva, egy ipar 4.0 kitekintéssel kiegészítve. A PwC Magyarország elkötelezett a körforgásos jövő iránt – mind saját folyamataik, mind az ügyfeleik megbízásainak teljesítése során nagy hangsúlyt fektet a fenntartható gondolkodás beépítésébe.
Fenntarthatósági jelentésünk elérhető „Vállalati felelősségvállalás” oldalunkon.
A PwC tagvállalatok a világ 158 országában jelenlévő PwC hálózat tagjai, amely mintegy 236 ezer szakértő segítségével nyújt minőségi könyvvizsgálati, adótanácsadási és üzleti tanácsadási szolgáltatásokat, így segítve hozzá ügyfeleit a számukra fontos értékek megteremtéséhez. Amennyiben többet szeretne megtudni cégünkről, kérjük látogasson el honlapunkra: pwc.com.
A BCSDH hír a PWC sajtóközleményének felhasználásval, azt kiegészítve jött létre.
00eszter.chikankovacshttps://bcsdh.hu/wp-content/uploads/2021/12/bcsdh-logo.pngeszter.chikankovacs2018-06-11 13:38:532022-01-03 11:48:33A ma termékei a jövő alapanyagai – beszámoló a PWC és a BCSDH közös üzleti reggelijéről
A Corvinus Kutatási Hetének keretében, 2018.június 7-én kerekasztal-beszélgetést rendezett a Vállalati Kapcsolatok Bizottság, melyen Márta Irén, szervezetünk igazgatója is részt vett olyan vezetők mellett, mint Dobrocsi Nándor (Csaba Metál), Erdős Mihály (Generali), Horváth Ágnes (MOL), Lindwurm Tamás (Invitech), és Mátrai Károly (KELER KSZF). Az eseményen résztvevőket a gazdasági felsőoktatás kapcsán a vállalati-egyetemi együttműködési lehetőségekről és az aktuális kutatási irányokról kérdezték.
A beszélgetés alapját az egyetem nagy kutatási ernyőtémái adták, mint például az innováció, a gazdasági és ökológiai fenntarthatóság, a társadalmi diverzitás és a hálózatok kialakítása, a vállalati partnerek pedig ezek relevanciáját értékelhették. A fenntarthatósági fókusz kapcsán Márta Irén a BCSDH, valamint tagvállalatai véleményét, prioritásait osztotta meg.
00Takacs Ivetthttps://bcsdh.hu/wp-content/uploads/2021/12/bcsdh-logo.pngTakacs Ivett2018-06-08 09:39:262022-01-03 11:48:33Mire kíváncsiak a vállalati partnereink? – Márta Irén a Corvinus kerekasztal-beszélgetésén
Fontos kezdeményezés indul útjára ősszel, amikor elültetik egy somogyi falu mellett az első komlópalántákat. A Magyar Ökomenikus Segélyszervezet a Heineken Hungária segítségével azt tervezi, hogy feléleszti a magyar komlótermesztést, amely egykoron több mint 500 hektáron folyt Magyarországon. Mára ennek egy százaléka maradt meg. Ennek érdekében összefog a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet és a Heineken Hungária, a két vállalat ugyanis szeretné feltámasztani a magyar komlótermesztést. Erre a célra a Heineken Hungária 30 millió forint támogatást ad.
Az 1980-as években 500-550 hektáron termesztettek Magyarországon komlót, ami 2011-re öt hektárra csökkent. Nagy István agrárminiszter szerint a Heineken jó nyomon járt, amikor felismerte, hogy ha az országban akar termelni és értékesíteni, akkor magyar alapanyagokat használ fel. Kiválónak nevezte a magyar árpára vonatkozó együttműködést, amelynek köszönhetően a Soproni sör mostanra száz százalék magyar árpából készül. A miniszter elmondta, hogy a hosszú távú cél, hogy mintegy 50 ezer ember átkerüljön a közmunkaprogramból az agráriumba.
FORRÁS: MTI/BRUZÁK NOÉMI
Lehel László, a segélyszervezet elnök-igazgatója elmondta, hogy a Heineken támogatásával megvalósuló komlóültetvény szorosan kapcsolódik a segélyszervezet Somogy megyei kastélyosdombói modellprogramjához. Az első palántákat várhatóan ősszel ültetik Kastélyosdombón.
José Matthijsse, a Heineken Hungária Zrt. vezérigazgatója közölte, hogy a cégnél arra törekednek, hogy söreiket főleg helyi alapanyagokból készítsék és hozzájáruljanak a helyi gazdaságok fejlődéséhez. Utóbbiaknak a program tervezhető jövőt jelent, míg a vállalat olyan hazai komlóhoz jut, amely őrzi a magyar termőföld értékeit. Kitért arra is, hogy van termékük, amit 2017 óta kizárólag magyar árpából főznek.
00Takacs Ivetthttps://bcsdh.hu/wp-content/uploads/2021/12/bcsdh-logo.pngTakacs Ivett2018-05-24 15:02:462022-01-03 11:48:33A Heineken Hungária feltámasztja a magyar komlót
Az Allianz Csoport jelentősen bővíti éghajlatvédelmi stratégiáját. A következő évtizedekben, több kötelezettségvállalást is tesz, hogy tevékenyen előmozdítsa az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra való globális áttérést.Az Allianz, a biztosítótársaságok körében elsők között hosszú távú éghajlatvédelmi célokat határozott meg az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezménye keretében létrejött Párizsi Megállapodás 2 °C-os célértékével kapcsolatosan. Az Allianz arra törekszik, hogy 2040-re fokozatosan kivezesse a szénre alapuló üzleti tevékenységeket folytató vállalkozásokban saját részre végrehajtott befektetéseit és az ehhez a tevékenységhez kapcsolódó biztosítási fedezeteit is.
A vállalat emellett 2040-ig csökkenti üzleti tevékenységeinek szénlábnyomát, többek között azzal, hogy a megújuló forrásokból származó villamos-energia arányát növeli.
Az éghajlatvédelmi stratégia kifejezett célja, hogy az Allianz Csoport összes lényeges üzleti tevékenységébe beépüljön a 2 °C-os célérték. Az Allianz a „Tudományos alapú célok” elnevezésű kezdeményezés (Science Based Targets initiative, SBTi) keretében a tudományos életet, a civil társadalmat és a gazdaságot képviselő szakemberekkel együttműködve az év végéig kidolgozza az ehhez szükséges célokat és módszereket. A vállalat ehhez a jól bevált hármas, környezetvédelmi-társadalmi-irányítási (Environment-Social-Governance, ESG) megközelítésére épít.
„Az éghajlatváltozás következtében hatalmas gazdasági és társadalmi kockázatok alakulnak ki. Ennek már napjainkban is milliók látják kárát – ecseteli Oliver Bäte, az Allianz SE vezérigazgatója –, vállalatunk ezért, vezető biztosítóként és befektetőként elő kívánja mozdítani az éghajlatbarát gazdaságra való áttérést.” 2015-ben az Államok Nemzetközi Közössége megállapodott arról, hogy az éghajlatváltozással járó kockázatok elkerülése érdekében 2 °C alá szorítja a globális felmelegedés mértékét. Ezt a hosszú távú átalakulási folyamatot az Allianz is támogatja azzal, hogy megújuló energiaforrások hasznosítását finanszírozza. A vállalat emellett világelső a megújuló energiát termelő erőművek biztosítása terén.
Az ügyfelek által befizetett díjak befektetését illetően az Allianz egyik hosszú távú célja, hogy klímasemlegessé strukturálja kereskedhető befektetéseit minden magas szén-dioxid-kibocsátású ágazatban. „Befektetési portfóliónkból fokozatosan kikerülnek majd azok a vállalatok, amelyek a következő évtizedekben nem igazítják üvegházhatású gáz-kibocsátásukat a 2 °C-os célértékhez. Ennek elérése érdekében többek között élénk párbeszédet kell folytatnunk ezen vállalatokkal, és hosszú távú éghajlatvédelmi célok meghatározására kell felkérnünk őket, ahogy ezt a magas ESG-kockázatú vállalatoknál már alkalmazott ESG-pontozási megközelítés esetében is tesszük. Meggyőződésünk, hogy e megközelítésünknek köszönhetően hosszú távon tovább javul majd portfóliónk kockázat-hozam profilja, és megszilárdítjuk helyünket az előretekintő befektetők között” – fogalmaz Dr. Günther Thallinger, az Allianz SE befektetésekért és ESG-ért felelős igazgatósági tagja.
„Hosszú távú befektetőként, ügyfeleinkkel együtt kívánjuk formálni az éghajlatbarát gazdaságra való áttérés folyamatát. Az új technológiák terén kínálkozó befektetési lehetőségeinket is e szemléletmód szerint alakítjuk.”
2040-ig ötszázalékos lépésekben a jelenlegi harminc százalékról nullára kívánjuk csökkenteni az energiaiparban az általunk finanszírozott befektetéseinkhez kapcsolódó szén részarányának értékét. Az érték a szénbányászat vagy a szénből előállított villamosenergia által termelt bevétel százalékos arányára vonatkozik. Az érték módosítására az elkövetkező öt éven belül sor kerül. Az Allianz továbbá azonnali hatállyal nem fektet be olyan energetikai vállalatokba, amelyek veszélyeztetik a 2 °C-os célérték elérését azzal, hogy jelentős összegeket fordítanak széntüzelésű erőművek építésére.
A vagyon- és felelősségbiztosítás terén hozott másik azonnali hatályú döntése értelmében az Allianz a továbbiakban nem biztosít már üzemelő vagy tervezett, kizárólag széntüzelésű erőműveket és szénbányákat. A többféle energiahordozó, például szén, más fosszilis tüzelőanyagok és megújuló energiaforrások felhasználásával villamos energiát termelő vállalatokat továbbra is biztosít, és ezek egyedi elbírálás alá esnek a meghatározott ESG-kritériumok alapján. Az Allianz kifejezett célja ugyanakkor az, hogy 2040-re teljesen kivezesse biztosítási tevékenységéből a szénhez kapcsolódó kockázatokat. „Folyamatosan tájékoztatjuk majd ügyfeleinket e döntés rövid távú vonzatairól és a hosszú távú stratégiai változásokról. Szorosan együttműködünk majd velük, hogy megfelelő megoldást találjunk és együtt haladjunk az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaság megteremtése felé vezető úton” – nyilatkozta Chris Fischer Hirs, az Allianz Global Corporate & Specialty (AGCS) vezérigazgatója. Az AGCS az Allianz Csoport globális ipari biztosítója, amely a világ számos pontján működő Allianz-tagvállalatok egyikeként szintén csatlakozott az új célkitűzésekhez.
A „Tudományos alapú célok” elnevezésű kezdeményezésről
A „Tudományos alapú célok” elnevezésű kezdeményezést (Science Based Targets initiative, SBTi) többek között az ENSZ Globális Megállapodása, a Carbon Disclosure Project és a Természetvédelmi Világalap (WWF) hívta életre. A kezdeményezés célja a világ minden részén, több mint 45 ágazatban tevékenykedő vállalkozások támogatása olyan kibocsátáscsökkentési célok meghatározásában, amelyek a nemzetközi éghajlatvédelmi célokhoz igazodnak.
A pénzügyi ágazat szereplőinek nehézséget okoz, hogy nem állnak rendelkezésükre a szénlábnyom tudományos alapú meghatározásához szükséges módszerek és piacképes analitikai eszközök. Az Allianz ezért más piaci szereplőkkel együtt dolgozva rendelkezésükre bocsátja szakismereteit, valamint a fenntarthatósággal kapcsolatos megközelítéseit, ezzel is elősegítve, hogy közösen, a pénzügyi szektor számára megfelelő módszert dolgozzanak ki.
Az oldalon sütiket (cookie) használunk, hogy biztonságos böngészés mellett a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A weboldal további használatához kérjük fogadja el a sütiket.
A sütikről az adatvédelmi irányelvek oldalunkon tudhat meg többet.
We may request cookies to be set on your device. We use cookies to let us know when you visit our websites, how you interact with us, to enrich your user experience, and to customize your relationship with our website.
Click on the different category headings to find out more. You can also change some of your preferences. Note that blocking some types of cookies may impact your experience on our websites and the services we are able to offer.
Essential Website Cookies
These cookies are strictly necessary to provide you with services available through our website and to use some of its features.
Because these cookies are strictly necessary to deliver the website, refusing them will have impact how our site functions. You always can block or delete cookies by changing your browser settings and force blocking all cookies on this website. But this will always prompt you to accept/refuse cookies when revisiting our site.
We fully respect if you want to refuse cookies but to avoid asking you again and again kindly allow us to store a cookie for that. You are free to opt out any time or opt in for other cookies to get a better experience. If you refuse cookies we will remove all set cookies in our domain.
We provide you with a list of stored cookies on your computer in our domain so you can check what we stored. Due to security reasons we are not able to show or modify cookies from other domains. You can check these in your browser security settings.
Google Analytics Cookies
These cookies collect information that is used either in aggregate form to help us understand how our website is being used or how effective our marketing campaigns are, or to help us customize our website and application for you in order to enhance your experience.
If you do not want that we track your visit to our site you can disable tracking in your browser here:
Other external services
We also use different external services like Google Webfonts, Google Maps, and external Video providers. Since these providers may collect personal data like your IP address we allow you to block them here. Please be aware that this might heavily reduce the functionality and appearance of our site. Changes will take effect once you reload the page.
Google Webfont Settings:
Google Map Settings:
Google reCaptcha Settings:
Vimeo and Youtube video embeds:
Other cookies
The following cookies are also needed - You can choose if you want to allow them:
Privacy Policy
You can read about our cookies and privacy settings in detail on our Privacy Policy Page.
