Esélyteremtő üzlet, Jövő gazdasága, Zöld egyensúly és Mindenki társadalma kategóriában ismerte el az Effekteam a vállalatok hatékony környezeti és társadalmi befektetési programjait. Az Effekt 2030 díjat azok a változások iránt elkötelezett gazdasági szereplők kaphatják meg, akik a tőkéjüket és más erőforrásaikat olyan projektekbe, termékekbe, szolgáltatásokba vagy vállalkozásokba fektetik be, amelyek pozitív és mérhető hatást fejtenek ki, értéket teremtenek a befektetők és a közösségek számára egyaránt. A díjat a Közösség. Hatás. Jövő. című konferencián adták át.

Az Effekt 2030 – A közösségi befektetések díja azzal a céllal jött létre, hogy bemutassa a vállalatok és innovatív kezdeményezéseik példaértékű programjait, az elismerésükkel hozzájáruljon az üzleti és startup szektor társadalmi szerepvállalásának, fenntarthatósági kezdeményezéseinek erősítéséhez, inspirálja a vállalati döntéshozók ilyen irányú szakmai munkáját és ösztönözze őket személyes szerepvállalásuk növeléséhez. A díj kategóriáit az ENSZ által meghatározott és 2030-ra elérendő Fenntartható Fejlődési Célok alapján alakították ki, így Esélyteremtő üzlet, Jövő gazdasága, Zöld egyensúly és Mindenki társadalma kategóriában pályázhattak a cégek. A zsűri kategóriánként 3-3, vagyis összesen 12 vállalatot juttatott a döntőbe.

„Az értékelés során a szervezetünk szlogenjét is tükröző szempontokat vettünk figyelembe: a közösség, a hatás és a jövő dimenziói mentén vizsgáltuk a programok kölcsönösségét, mérhető eredményeit és innovatív szemléletét. Olyan projektek kerültek kiválasztásra, amelyek mérhető, pozitív társadalmi és környezeti változásokat eredményeznek és összhangban állnak a cég üzleti tevékenységével. A jövő a fenntartható üzleti modelleké, ezt azonban csak az érintettekkel összhangban, szektorokon átívelő partnerségben, együttműködve lehet elérni”– mondta dr. Molnár Klára, az Effekteam igazgatója.

Az Effekt 2030 – A közösségi befektetések díját Esélyteremtő üzlet kategóriában a Tesco-Global Áruházak Zrt., az Élelmiszermentés a Tescónál program kapta. A program keretében a több mint 170 áruház dolgozói naponta összegyűjtik a már nem eladható, de még fogyasztható élelmiszereket a Magyar Élelmiszerbank és partnerszervezetei számára, akik szétosztják a rászorulók között. Eddig 53 millió adag ételnek megfelelő élelmiszert adományoztak. Shortlistesként elismerésben részesült a Numil Kft., Nutricia Otthonápoló Szolgálata, amely évente 1500 szondával táplált betegnek és hozzátartozóinak nyújt segítséget, valamint a Liferay Hungary Kft. Employee Volunteer Programja, amelynek keretében az InDaHouse Egyesület munkáját támogatják, akik fiataloknak segítenek kitörni a szegénység-spirálból.

Jövő gazdasága kategóriában az Invitech ICT Services Kft. vehette át a díjat. Okosfalu programjuk az egyedi igényeket figyelembe véve segíti a kistelepülések digitális felzárkózását, így járulva hozzá például az oktatás vagy az egészségügy fejlesztéséhez, az esélyegyenlőségi programok megvalósításához, az idegenforgalom élénkítéséhez vagy a helyi vállalkozások megerősítéséhez. Döntős volt a K&H Csoport Start it @K&H startup vállalkozásokat támogató nagyvállalati inkubátorprogramja és az UniCredit Bank Hungary Zrt. Lépj velünk! társadalmi innovációs programja. Utóbbi olyan szervezetek kezdeményezései mellé áll, melyek fenntartható módon csökkentik a hátrányos helyzetű közösségek gazdasági kiszolgáltatottságát.

Zöld egyensúly kategóriában a zsűri díjazottja az E.ON lett. Az E.ON EnergiaKaland program célja, hogy segítsen a pedagógusoknak az energiatudatosság kialakításában és a gyerekeknek az energiával kapcsolatos tudás bővítésében. A szakminisztériummal közösen kialakított projekt 5-tól 18 éves korig kínál az energiával kapcsolatos ismeretanyagot óvodások, diákok és tanáraik számára. Döntős volt a SPAR – A vásárlókkal együtt a környezet védelméért energiatakarékos és környezetkímélőbb megoldásokat kínáló globális programja; valamint a Procter&Gamble GoGreen belső munkatársi érzékenyítés a környezetvédelem iránt kezdeményezése.

A Mindenki társadalma kategóriagyőztese a Coca‑Cola Magyarország lett. Az #énjövőm program hátrányos helyzetű fiataloknak, kisgyermekes szülőknek és fogyatékkal élőknek nyújt gyakorlati tudást, motivációt ahhoz, hogy visszataláljanak a munka világába. Már több mint 6200 résztvevőt vontak be a munkavállalást megkönnyítő, ingyenes képzéseikbe.

Elismerésben részesült az OTP Bank Nyrt. az Akadálymentesítési program és szemléletformáló kampányáért, melynek keretében a vakok számára „beszélő” bankjegykiadó automatákkal, a hallássérültek ügyintézését segítő videó-tolmácsszolgáltatással és érzékenyített ügyfélhívó rendszerrel szerelte föl több száz fiókját. Shortlistes volt az Accenture Kft. Skill2Succeed – Rajtad áll a jövőd programja is, amely a hátrányos helyzetű gyermekeknek segít megoldani a mindennapi élet kihívásait.

A nagyközönség a legtöbb szavazatot a Tesco-Global Áruházak Zrt., Élelmiszermentés a Tescónál programjára adta, így a Közönségdíj is az övék lett. A zsűri idén különdíjat is átadott: az Effekt 2030 Különdíjasa az OTP Bank Nyrt. lett, a mindenki számára egyenlő eséllyel használható infokommunikációs környezet megvalósítását támogató fejlesztéseiért, valamint a szakmai és civil szervezetekkel történő szoros együttműködéséért.

A zsűri tagjai voltak: Matolay Réka, a Budapesti Corvinus Egyetem egyetemi docense, Nagy Bálint a Pénzcentrum.hu, az Agrárszektor és a HelloVidék lapigazgatója, Pogány Éda Glória, a Syngenta kelet-európai régiójának üzleti fenntarthatósági vezetője, Szabó Gyula, az Ökoszolgálat Magyarország kuratóriumi elnöke és Veiszer Alinda televíziós és rádiós szerkesztő-műsorvezető, újságíró.

A BCSDH üzleti ebédjén, október 10-én vállalatvezetők előtt vehették át okleveleiket „A jövő vezetői” tehetségprogram 2019-es hatodik évfolyamának résztvevői.

A Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért (BCSDH) Európában egyedülálló  „A jövő vezetői” tehetségprogramjában az idei 33 résztvevővel együtt már több mint 170 fiatal vezető végzett az eddigi 6 évfolyamon.

 

 

A hatodik évfolyam résztvevői, az előző évfolyamokhoz hasonlóan, a BCSDH tagvállalatainak fiatal vezetőiből kerültek ki, akik nagyon különböző területekről érkeztek. A tehetség program nyolc szakmai napjának mindegyikét egy-egy tagvállalat látta vendégül.

A program egyedülálló Magyarországon, de még Európában is, hiszen nem csupán elismert szakértőktől, hanem gyakorló vezetőktől tanulhatják a résztvevők az etikus működést, stratégiát, fenntarthatóságot egy sokszínű csoportban, miközben „kívül-belül” megismerkedhetnek a mentorvállalatokkal.

“Európában egyedülálló programunkban a világ globális kihívásaira keressük közösen a válaszokat. Aktuális tudást és szemléletmódot nyújtunk, amit a saját cégükben akár azonnal tudnak kamatoztatni.”  – mondta az oklevélátadón Szederkényi Zita, „A jövő vezetői” tehetségprogram vezetője.

Minden szakmai nap során a BCSDH „A vállalati fenntarthatóság komplex értelmezése” vezetői ajánlásának egy-egy célját, annak elméleti hátterét és vállalati gyakorlatát járja körbe (Stratégiai megközelítés, Felelős vállalatirányítás, Alapértékek tisztelete, Környezeti felelősségvállalás, Partnerség az érintett és érdekelt felekkel, Etikus és Átlátható működés). 2019-ben újításként a Fenntartható termékek, szolgáltatások és innováció nap is bevezetésre került a programba.

Évfolyamonként közel ötven mentor: vállalatvezető, civil, tudományos és vállalati szakértő segíti, hogy a résztvevők minél több nézőpontból ismerhessék meg az üzleti szféra lehetőségeit.

Az ötödik évfolyam 33 résztvevőjéből alakult projektcsapatok a szeptemberi mélyítő napon prezentálták a vállalatvezetőkből álló „zsűri” előtt a projektmunkájukat, amelyekből a BCSDH üzleti ebédjére kisfilmek készültek és a közel 180 rangos vendég előtt mutatták be.

Ezután került sor az oklevelek ünnepélyes átadására.

„A jövő vezetői” tehetségprogram 7. évfolyama 2020 januárjában indul. November 8-ig még várjuk tagvállalataink jelentkezését.

A program támogatói 2019-ben:

 

A 2019-es program helyszínét adó vállalatok:

 

 

Téma: Körforgásos gazdasági stratégiák, jogi és gazdasági keretek – kötelezettségek, üzleti lehetőségek és esélyek

A Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetségének tagjai és partnerei aktív résztvevői a hazai körforgásos gazdaság és ipari szimbiózis megvalósításának, a fenntartható fejlődés felé vezető út kidolgozásának, a klímaváltozás elleni küzdelemnek.

Az eddig összegyűlt tapasztalatok és vélemények hívták életre azt a programunkat, amelynek célja a döntéshozók, a jogalkalmazók, a gazdasági szereplők (gyártók és szolgáltatók), a szakmai szervezetek hiteles tájékoztatása, a szemléletformálás, a körforgásos gazdaságra való átállás hatékony és zökkenőmentes elősegítése.

Így a fenti témakörökben konzultációs és networking lehetőséget, valamint hiteles szakmai válaszokat, kapcsolatokat kívánunk biztosítani az érdeklődők számára, ezért egy 3 alkalomból álló képzéssorozatot szervezünk 2019 utolsó negyedévében, melynek támogatója a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány.

Az első workshop és képzés időpontja: 2019. október 28. (hétfő) 9.00 óra
Helyszíne: 1024 Budapest, Keleti Károly utca 11/a, KSZGYSZ Iroda

Részletes program és online regisztráció: itt

Fogadják szeretettel Tungsram CSR Jelentés 2018 című kiadványunkat, amelyben összefoglaltuk vállalatunk első önálló évének erőfeszítéseit, sikereit a vállalati társadalmi felelősségvállalásban.

A vállalati társadalmi felelősségvállalás, a CSR (Corporate Social Responsibility) az egyik legfontosabb tényező a Tungsram megbecsültségének és hírnevének fenntartásában. A CSR programok és gyakorlatok integrálása üzleti modellünkbe lehetőséget biztosít számunkra, hogy értékes és fenntartható kultúrát hozzunk létre a vállalaton belül és kívül.

„A vállalat önállóvá válásának pillanatától vezetői döntés született arról, hogy a CSR tevékenységeket legalább ugyanolyan intenzitással végezzük, mint a GE idejében. Működő, fenntartható és felelősségteljes programokon dolgozunk, amelyek hozzájárulnak a Tungsramhoz valamilyen formában kötődő személyek, szervezetek, közösségek jólétének fokozásához.” -mondta Thierry Zsuzsanna a Tungsram Group CSR vezetője

A jelentés ide kattintva elérhető:

https://www.flipsnack.com/tungsramgroup/tungsram_csr_2019_hu_kicsi/full-view.html

A Koppenhágai Magyar Nagykövetség a dán zöld technológiák nemzetköziesítésére és a jó gyakorlatok bemutatására hivatott State of Green dán szakmai szervezettel közösen, a BCSDH társszervezésében 2 napos szakmai programot hirdetett október 3-4-re, Koppenhágába, ahova a hazai vízipar szereplőit várta.
A téma aktualitását a BCSDH Action 2020 programjának idei víz fókusza és az októberben megrendezésre kerülő Budapest Water Summit adta, melynek hivatalos kísérő rendezvénye is volt.

 

A rendezvény célja az volt, hogy a víziparban és a zöld technológiák területén tevékenykedő magyar vállalatok és intézmények jövőbeli üzleti lehetőségek és jó gyakorlatok elsajátítása érdekében kapcsolatokat építsenek ki a világviszonylatban e téren vezető dán cégekkel, valamint megismerkedjenek a zöld technológiák alkalmazásában élen járó Dánia fenntarthatóságot támogató intézményrendszerével és módszertanával.

A program fő témái a csatorna- és vízvezeték rekonstrukció; a szennyvíz-, ivóvízkezelés és újrahasznosítás valamint a csapadékvíz kezelés a klímaadaptáció jegyében voltak.

A programon résztvevő BCSDH tagvállalatok és partnerszervezetek vezetői és szakemberei olyan már megvalósult és adaptálható megoldásokkal, projektekkel ismerkedtek meg, mint például az energiapozitív szennyvíztisztító, vagy a CALL szervezésében megvalósuló számos klímaadaptációs megoldások, amelyek pl. a hirtelen lehulló nagy mennyiségű csapadék kezelésére születtek.

A látogatás során a delegáció konzultációt folytatott a State of Green nevű szakmai szervezetnél, melynek küldetése a dán zöld technológiák és kompetenciák beemelése a nemzetközi szakmai dialógusba. A küldöttség egyben konzultált a DRIP (Danish partnership for Resource and water-efficient Industrial food Production) nevű szervezet képviselőjével, valamint megtekintette az avedøre-i BIOFOS szennyvíztisztító telepet és a brøndbyi HOFOR vízművet. A klímaadaptációs projektek és technológiák megismerése jegyében szakmai eszmecserére került sor a CALL Copenhagen telephelyén, valamint a delegáció tagjai megvalósult urbanizációs projekteket tekintettek meg szakmai vezetéssel Koppenhágában. A Nagykövetségen üzletember találkozó keretében találkoztak potenciális dán partnereikkel a magyar vállalatok, itt a résztvevők számára egyben bemutatásra került a 2019 októberében megrendezésre kerülő Budapesti Víz Világtalálkozó.

A delegációs tagok visszajelzéséből kiderült, hogy a szakmai programon látottak és hallottak egyrészt megerősítették őket bizonyos, már elindított fejlesztésiket illetően, másrészt több téren is (pl. csapadék elvezetés, költséghatékony vízlágyítási technológiák) inspirációt merítettek a dániai megoldásokból. A legtöbb visszajelzésben elismerésre került az egyes dániai programok széles társadalmi támogatottsága, az összefogás minősége, illetve a projektek, tudás és intézmények bemutatásának, szemléltetésének magas minősége.

Több vállalat is jelezte, hogy ígéretes együttműködések is indultak a koppenhágai találkozások kapcsán.

A résztvevők: Dr. Bartus Gábor (NFFT), Eszes Zsolt (INWATECH), Kocsány János (Graphisoft Park SE), Kovács Károly (BDL), Kovács Lajos (ATEV/ Klímabarát Települések Szövetsége), Kustán Dániel (Eisberg) , Ligeti Gábor (HEINEKEN Hungária) és Márta Irén (BCSDH)

Közel 2 tonna hulladékot gyűjtöttek össze önkéntesek a Tisza-tónál- A Nemzetközi Hulladékgyűjtési Világnap alkalmából a Coca‑Cola Magyarország munkatársai a PET Kupával közösen ismét akciót szerveztek

Cipők, flakonok, PET-palackok és számos egyéb szemét szennyezi a Tiszát, annak ártereit, nádasait. Múlt hét péntekén több mint 1,8 tonna hulladékot gyűjtöttek össze a Coca‑Cola Magyarország és a PET Kupa önkéntesei a Kisköréhez közeli Tisza szakaszon a Hulladékmentes Tisza program keretében. A Nemzetközi Hulladékgyűjtési Világnaphoz kapcsolódva ez volt a program második akciója, amely túlszárnyalta a júliusit, amikor 1,5 hulladéktól szabadították meg a folyót. A kezdeményezéshez Vereckei Ákos kajak-olimpikon is csatlakozott.

A Tisza és a Tisza-tó lenyűgöző természeti adottságokkal rendelkezik, kedvelt pihenő- és horgászhely mind a belföldi, mind a külföldi turisták számára. Ugyanakkor az árvizekkel minden évben hatalmas mennyiségű uszadék, szerves anyag és kommunális hulladék vonul le itt, jelentős részük Ukrajnából, Romániából kerül a vízbe. A folyó hazai szakaszán a Kiskörei Vízlépcső az első olyan műszaki létesítmény, amely a szemétáradatot megállíthatja, megkímélve ezzel az alsóbb szakaszokat.

A probléma hatékony megoldásához összefogásra van szükség.  2019 nyarán a vízügyi, a civil és a vállalati oldal együtt jelentette be, hogy az Országos Vízügyi Főigazgatóság, a PET Kupa és Coca‑Cola Magyarország közös erővel igyekszik a kihívást kezelni. A PET Kupa évek óta szervez hulladékgyűjtő akciókat a Tiszánál, ehhez csatlakozott a Coca‑Cola, hogy a cég globális alapítványa biztosította 73 millió forintos anyagi támogatás és munkatársaik önkéntessége révén nyújtson segítséget a helyzet felszámolásában. Így indult el nyáron a kétéves Hulladékmentes Tisza projekt, amely célja a folyamatos védekezés, a hulladék gyűjtése és újrahasznosítása – azaz a folyó egyre nagyobb mértékű megtisztítása.

Az első, nyári akció során 70 vállalati önkéntes összesen 1,5 tonna hulladékot gyűjtött be a PET Kupa segítségével. Ezúttal, a szeptember 27-i második aktivitásra Tiszanána kikötőjébe, Dinnyéshátra közel 100 munkatárs érkezett a Coca‑Cola Magyarországtól, csatlakozva a szeptember 21-i Nemzetközi Hulladékgyűjtési Világnap (World Cleanup Day) célkitűzéseihez.

Kenuba szállva és a parton a vízfelszínről, nádasokból, ártérből szedték össze a szemetet, az összegyűjtött hulladékot pedig helyben szelektálták is a résztvevők, hogy újrahasznosíthassák az arra alkalmas darabokat. „A mai nappal célunk, hogy egy nagy hulladéktömegtől megszabadítsuk a természetet, és átadjuk a körforgásnak a műanyag-hulladékot.” – mondta az egyik Coca-Colás önkéntes. Kollégája arról is mesélt, milyen mennyiségű és változatos szemetet fedeztek fel: „Találtunk sportcipőt, papucsokat, flakonokat, de még egy fél kukát is… elképesztő mennyiségű szemetet találtunk”. Az egyre halmozódó zsákok és a megtisztított területek látványa csak fokozta a lelkesedést: „Nagyon jó érzés, hogy több mint száz zsákot összegyűjtöttünk, és ehhez én is hozzájárulhattam.” – tette hozzá egy másik önkéntes.

Ennek a második akciónak az eredménye túlszárnyalta az elsőt: most 170 zsáknyi, több mint 1,8 tonna hulladéktól tisztították meg a Tiszát – amelyben a kommunális hulladéktól kezdve üveg, fém és PET alapú kidobott tárgyak egyaránt megtalálhatók voltak. Ezek nagy részét típustól függően helyben szelektálták is. Az eseményen Vereckei Ákos, kétszeres olimpiai, hatszoros világbajnok kajakozó is részt vett.

„Évekkel ezelőtt láttam egy filmet a PET Kupáról, és rögtön azonosulni tudtam vele, hiszen ötvözi a természet iráni szeretetem és a sportolói múltamból adódó komfortérzetemet a vízen”-mondta. Az olimpikon még akkor írt is a szervezőknek, végül 2015-ben a PET Kupa fővédnöke, 2018-ban pedig PET Mestere lett.
„A már korábbi elkötelezettségemen túl most azért csatlakoztam a Hulladékmentes Tisza önkéntes napjához, mert szeretném, ha minél több ember megismerné a helyzetet, és mozgósítaná saját magát és környezetét. Fontos már a jövő generációját is környezettudatosságra nevelni, A gyerekeim, amikor korábban elhoztam őket egy PET Kupára, megdöbbentek azon, hova vezethet, ha nem figyelünk oda, mit hova dobunk. Egyszer hallottam egy találó mondatot, amit itt különösen érvényesnek érzek: Gondolkodj globálisan, cselekedj lokálisan!”

A BNP Paribas által létrehozott ClimateSeed az éghajlatváltozás elleni küzdelem felgyorsítására kínál egyedi platformot. Ez a digitális platform abban segíti a vállalatokat, hogy szén-dioxid-kibocsátásukat ellensúlyozzák, és ezáltal hozzájáruljanak az ENSZ Fenntartható Növekedési Céljaihoz. Az eszköz segítségével a vállalatok olyan projektekkel léphetnek kapcsolatba, amelyek karbon kreditet ajánlanak és finanszírozást igényelnek. A ClimaeSeed teljes profitját karbon lábnyom mérséklő kezdeményezésekbe forgatják vissza.

A Nobel-békedíjas Muhammad Yunus professzorral együttműködésben elindított kezdeményezés keretében a vállalatok olyan fenntartható projekteket támogathatnak, amelyek a szén-dioxid-kibocsátást felfogják vagy elkerülik, mindezt szén-dioxid-kibocsátási egységek biztonságos vásárlásával. A digitális platform több mint 25 projektet kínál mintegy 19 országban, van köztük erdőirtás ellen küzdő, az energiahatékonyságot, a megújuló energiaforrásokat célzó, a háztartási készülékekkel, víz- és hulladékgazdálkodással kapcsolatos.

Mindezen projektek célja a bolygó megőrzése és az ENSZ által kitűzött Fenntartható Fejlődési Célokhoz való hozzájárulás. Valamennyi projekt nemzetközileg tanúsított és szigorú átvilágítási folyamat keretében került elemzésre.
A ClimateSeed digitális eszközei lehetővé teszik az érdekelt felek bevonását, megtartását valamint oktatását is. A szervezetek vállalati szinten ellensúlyozhatják szén-dioxid-kibocsátásukat, de kifejezetten termékeik, szolgáltatásaik, beruházásaik, utazásaik vagy rendezvényeik szempontjából is, így különböztetve meg magukat a versenytársaktól, és követendő példát mutatva ágazatuk számára.

További információk a www.climateseed.com oldalon és a következő bemutató videóban találhatók: https://youtu.be/33NGAhuS7P8 .

 

 

Megéri városainkat okosvárossá alakítani, hiszen az ilyen települések amellett, hogy segítik a gazdasági növekedést, fenntartható módon működnek, és a lehető legjobb életminőséget biztosítják lakóik számára. Fontos azonban tisztában lenni azzal, hogy az okosvárosok kialakításához és működtetéséhez elengedhetetlen a megújuló energia (nap- és szélenergia) használata – derül ki a Deloitte tanulmányából.

A világ energiafogyasztásának 70 százalékát jelenleg a városok teszik ki, amelyek szoros kölcsönhatásban állnak a közműcégekkel. Ezek a vállalatok a városok okosvárossá fejlődésében kulcsszerepet játszanak, míg a közműcégek számára a városok jelentik az egyik legnagyobb növekedési lehetőséget. A közműszolgáltatók a meglévő infrastruktúrájukon keresztül, amely az okosvárosok működési alapját biztosítja, közvetlen kapcsolatban állnak a fogyasztókkal, amely következtében a legmodernebb megoldások (okosmérő, elektromos autótöltő stb.) elterjesztésével ügyfeleik edukálásához is hozzájárulnak. Egy áramszolgáltatással foglalkozó vállalat üzleti döntései közvetlen hatással vannak nemcsak az adott város energiatermelési módszereire, de közlekedésére és környezeti állapotára is.

Ahhoz, hogy a közműszolgáltatók betöltsék városfejlesztési szerepüket és hozzájáruljanak az okosvárosok kialakulásához, első lépésként különféle érzékelők segítségével, lehetőleg minél szélesebb körben kell adatokat gyűjteniük. A következő lépésként meg kell tanulni ezeket az adatokat feldolgozni és felhasználni. Akkor jelenthető ki, hogy egy közműcég képes egy okosváros működtetésére, ha a begyűjtött adatokat tudja elemezni és használni.

„A közműcégek számára a régi infrastruktúra összehangolása a legmodernebb módszerekkel nagy kihívást jelent, azonban egyre több nemzetközi példa van arra, hogy az okosvárossá formálódó települések esetében a megújuló energia használata felpörgeti a gazdaságot, fenntarthatóan működővé és élhetőbbé teszi az adott várost. Emellett, az okosvárosok a megújuló energiát használó épületek és az elektromobilitás terjedése révén a hagyományos városoknál fenntarthatóbban működnek” – mondta Mező Csaba, a Deloitte Magyarország energiaszektorának vezetője.

Nemzetközi példák

Georgetown 2017 óta teljes energiaszükségletét nap- és szélenergiával fedezi, ennek hatására az áram ára 2011 és 2017 között kilowattóránként 11,4 centről 8,4 centre csökkent. San Diego széles körben kezdett tetőtéri napelemeket használni, aminek hatására megnőtt a városban tevékenykedő innovatív megoldások fejlesztésével, gyártásával és üzemeltetésével foglalkozó vállalkozások száma, így új munkahelyek jöttek létre. Adelaide-ban az energiaszolgáltató ezer tetőre telepített napelemet kapcsolt hálózatba egy 5 megawatt kapacitású minierőművet hozva létre. A lépésnek köszönhetően a város olcsó, tiszta energiához jutott és csökkentette a hagyományos energiahordozók használatát. A másik példa Calgary, ahol ma már kizárólag szélerőművekkel teremtik elő a tömegközlekedés energiaigényét.

A megújuló energiát használó okosvárosok magasabb életminőséget kínálnak lakóiknak azáltal, hogy egészségesebb, élhetőbb környezetet teremtenek. Az ott élők mindennapjaira kedvező hatással van, hogy Koppenhága vagy London autómentes zónákat alakított ki, illetve hogy Párizs 2030-ra betiltja a belsőégésű motorok használatát. Az ilyen környezetben élő épületüzemeltetők és városlakók könnyebben rávehetők arra, hogy saját energiatermelési és tárolási lehetőségeiket felhasználva egyszerű energiafogyasztókból energiatermelőkké váljanak, tovább emelve ezzel városuk életminőségén.

„Nagyon fontos azonban tisztában lenni azzal, hogy a közműtársaságok önmagukban nem képesek a megújuló energiát használó okosvárosok létrehozására. Egy ilyen élőhely leginkább egyfajta ökoszisztémaként működik, ahol az országos, a regionális és a városi hatóságoknak, a közműcégeknek, a kutatóknak, a befektetőknek, a technológiai vállalkozásoknak és maguknak a polgároknak is komoly befolyásuk van a rendszer működésére és közös együttműködés kell a rendszer működtetéséhez” – tette hozzá Mező Csaba.

A Deloitte Renewables (em)power smart cities tanulmánya itt érhető el.

 

 

Országosan a 203 Tesco áruházból jelenleg 176-ban folyik napi szintű élelmiszermentés, amelyek idén augusztus végéig közel 23 000 tonna élelmiszert ajánlottak fel jótékony célra. Ez a mennyiség több mint 57 millió adag ételnek felel meg. A vállalat számára kiemelten fontos az élelmiszer-pazarlás elleni küzdelem: célja, hogy 2020-ig valamennyi közép-európai áruházát felkészítse arra, hogy a napi működése során keletkező élelmiszer-felesleget jótékony célra tudja felajánlani.

A Tesco 2014 óta működteti napi áruházi élelmiszermentő programját a Magyar Élelmiszerbank Egyesülettel. A program keretében a kezdeményezésben résztvevő áruházak munkatársai a napi munkájuk részeként minden munkanap végén kiválogatják és összegyűjtik a már nem eladható, de emberi fogyasztásra tökéletesen alkalmas zöldséget, gyümölcsöt, pékárut és tartós élelmiszert, amit aztán az Élelmiszerbank helyi partnerszervezetei vesznek át és osztanak szét még aznap az áruházak környékén élő rászorulók között.

Az élelmiszer-pazarlás elleni küzdelem egyik fontos eszköze az áruházi működés folyamatos felülvizsgálata és a transzparencia. Éppen ezért a Tesco – a közép-európai kiskereskedelmi vállalatok közül egyedüliként – idén májusban már harmadik alkalommal tette közzé élelmiszer-hulladék mennyiségéről szóló jelentését. A 2017-es, első jelentés eredményeihez képest jelentős javulást ért el, hiszen két év alatt 43 százalékkal csökkentette az élelmiszer-hulladék mennyiségét. A pazarlás elleni küzdelemmel a Tesco célja az is, hogy működésének környezetterhelését mérsékelje.

A Tesco áruházaiban online oktatóprogrammal segíti munkatársai betanulását az élelmiszermentés folyamatába. A Németország egyik legrangosabb oktatási innovációs versenyén, a COMENIUS EduMedia Awardon díjat nyert tananyag informatív és interaktív rendszere megkönnyíti az újonnan csatlakozott áruházakban a kollégák megismerkedését a folyamattal és teendőkkel, valamint azoknak is segít, akik új munkatársak a Tescónál. Az oktatóanyag játékosan vezet végig az élelmiszermentés folyamatán, és a téma iránti érzékenyítő és tudatos vásárlásra ösztönző információkat is tartalmaz. Az oktatóanyagot az alábbi linkre kattintva bárki kipróbálhatja: https://tesco-elelmiszer-pazarlas-megelozes.neting.hu/

A programban résztvevő áruházak listája megtalálható a Tesco Magyarország weboldalán: http://bit.ly/Elelmiszermento_aruhazak

Együtt említhető a fenntarthatóság a műanyaggal? A körkörös műanyag gazdálkodás elmélete szerint igen. Ahogy azt az Európai Unió Tanácsa által idén májusban elfogadott új intézkedések is hangsúlyozzák, nem a műanyag ellen kell hadjáratot indítani, hanem ‒ megőrizve annak valós értékét az ellátási láncban ‒ a műanyagok teljes visszaforgathatóságára kell törekedni a gazdaságban.

A műanyagok felelősségteljes és fenntartható kezelését, a tengeri szennyezés megfékezését és az egyszer használatos műanyagok használatának erőteljes korlátozását célozzák meg azok az új jogszabályok, amelyeket 2019. május 21-én vezetett be az  Európai Unió Tanácsa. A döntéshozók külön hangsúlyt fektettek a műanyag újrahasznosításának fontosságára is, hiszen a jól átgondolt és kivitelezett körkörös műanyag-gazdálkodás lehetővé teheti a jövőben a technológia előnyeinek kihasználását, méghozzá a környezet terhelése nélkül.

A nemzetközi törekvésekkel összhangban lépett egyet e jövő felé a Manuli Stretch Magyarország csomagolástechnikai és csomagolóanyag gyártó vállalat, amikor a közelmúltban nevet és egyben koncepciót is váltott. 2019-től Manupackaging Kft. név alatt a cég még nagyobb hangsúlyt fektet az ipari csomagolástechnika legnagyobb kihívásaira, vagyis a környezetszennyezés csökkentésére, a fenntarthatóságra és a rakatbiztonságra.

A fenti elvek jegyében a Manupackaging Kft. jelenleg éves szinten több mint 2000 tonnával csökkenti a magyarországi műanyagfólia felhasználást, innovatív csomagolástechnikai eszközeivel és minőségi csomagolóanyag gyártásával. A cég vezetője, Arató Gábor éppen abban látja a csomagolástechnológusok felelősségét, hogy tudásukkal és fejlesztéseikkel minimalizálni tudják a környezetet érő terhelést, s egyben partnereik csomagolási költségeit. A vállalat által kínált optimalizáló megoldásokkal 60%-nál nagyobb csomagolóanyag-megtakarítást érhetnek el a hazai gyártó és logisztikai cégek, de 90%-os csökkentésre is volt már példa.

A jövőbeni termékfejlesztések, valamint a meglévő termékek és szolgáltatások újragondolásának célja, hogy a cég folyamatosan növelni tudja a visszaforgatott anyagokból készült csomagolóanyagok arányát a gyártásban, és minél szélesebb körben elterjessze a 100%-ban visszaforgatható vagy 100%-ban lebomló anyagok használatát a hazai vállalatok körében. Mindezek mellett, elsősorban a rakat biztonságának érdekében, folyamatosan szem előtt kell tartani az elérhető legmagasabb minőséget ‒ mind a csomagolástechnikai eszközök, mind a csomagolóanyagok szempontjából ‒ hiszen máig rengeteg közúti baleset okozója a rosszul rögzített rakomány. A felelősségteljes és fenntartható csomagolóipari megoldások így rövid és hosszú távon is életeket menthetnek.