Fogadják szeretettel Tungsram CSR Jelentés 2018 című kiadványunkat, amelyben összefoglaltuk vállalatunk első önálló évének erőfeszítéseit, sikereit a vállalati társadalmi felelősségvállalásban.

A vállalati társadalmi felelősségvállalás, a CSR (Corporate Social Responsibility) az egyik legfontosabb tényező a Tungsram megbecsültségének és hírnevének fenntartásában. A CSR programok és gyakorlatok integrálása üzleti modellünkbe lehetőséget biztosít számunkra, hogy értékes és fenntartható kultúrát hozzunk létre a vállalaton belül és kívül.

„A vállalat önállóvá válásának pillanatától vezetői döntés született arról, hogy a CSR tevékenységeket legalább ugyanolyan intenzitással végezzük, mint a GE idejében. Működő, fenntartható és felelősségteljes programokon dolgozunk, amelyek hozzájárulnak a Tungsramhoz valamilyen formában kötődő személyek, szervezetek, közösségek jólétének fokozásához.” -mondta Thierry Zsuzsanna a Tungsram Group CSR vezetője

A jelentés ide kattintva elérhető:

https://www.flipsnack.com/tungsramgroup/tungsram_csr_2019_hu_kicsi/full-view.html

Közel 2 tonna hulladékot gyűjtöttek össze önkéntesek a Tisza-tónál- A Nemzetközi Hulladékgyűjtési Világnap alkalmából a Coca‑Cola Magyarország munkatársai a PET Kupával közösen ismét akciót szerveztek

Cipők, flakonok, PET-palackok és számos egyéb szemét szennyezi a Tiszát, annak ártereit, nádasait. Múlt hét péntekén több mint 1,8 tonna hulladékot gyűjtöttek össze a Coca‑Cola Magyarország és a PET Kupa önkéntesei a Kisköréhez közeli Tisza szakaszon a Hulladékmentes Tisza program keretében. A Nemzetközi Hulladékgyűjtési Világnaphoz kapcsolódva ez volt a program második akciója, amely túlszárnyalta a júliusit, amikor 1,5 hulladéktól szabadították meg a folyót. A kezdeményezéshez Vereckei Ákos kajak-olimpikon is csatlakozott.

A Tisza és a Tisza-tó lenyűgöző természeti adottságokkal rendelkezik, kedvelt pihenő- és horgászhely mind a belföldi, mind a külföldi turisták számára. Ugyanakkor az árvizekkel minden évben hatalmas mennyiségű uszadék, szerves anyag és kommunális hulladék vonul le itt, jelentős részük Ukrajnából, Romániából kerül a vízbe. A folyó hazai szakaszán a Kiskörei Vízlépcső az első olyan műszaki létesítmény, amely a szemétáradatot megállíthatja, megkímélve ezzel az alsóbb szakaszokat.

A probléma hatékony megoldásához összefogásra van szükség.  2019 nyarán a vízügyi, a civil és a vállalati oldal együtt jelentette be, hogy az Országos Vízügyi Főigazgatóság, a PET Kupa és Coca‑Cola Magyarország közös erővel igyekszik a kihívást kezelni. A PET Kupa évek óta szervez hulladékgyűjtő akciókat a Tiszánál, ehhez csatlakozott a Coca‑Cola, hogy a cég globális alapítványa biztosította 73 millió forintos anyagi támogatás és munkatársaik önkéntessége révén nyújtson segítséget a helyzet felszámolásában. Így indult el nyáron a kétéves Hulladékmentes Tisza projekt, amely célja a folyamatos védekezés, a hulladék gyűjtése és újrahasznosítása – azaz a folyó egyre nagyobb mértékű megtisztítása.

Az első, nyári akció során 70 vállalati önkéntes összesen 1,5 tonna hulladékot gyűjtött be a PET Kupa segítségével. Ezúttal, a szeptember 27-i második aktivitásra Tiszanána kikötőjébe, Dinnyéshátra közel 100 munkatárs érkezett a Coca‑Cola Magyarországtól, csatlakozva a szeptember 21-i Nemzetközi Hulladékgyűjtési Világnap (World Cleanup Day) célkitűzéseihez.

Kenuba szállva és a parton a vízfelszínről, nádasokból, ártérből szedték össze a szemetet, az összegyűjtött hulladékot pedig helyben szelektálták is a résztvevők, hogy újrahasznosíthassák az arra alkalmas darabokat. „A mai nappal célunk, hogy egy nagy hulladéktömegtől megszabadítsuk a természetet, és átadjuk a körforgásnak a műanyag-hulladékot.” – mondta az egyik Coca-Colás önkéntes. Kollégája arról is mesélt, milyen mennyiségű és változatos szemetet fedeztek fel: „Találtunk sportcipőt, papucsokat, flakonokat, de még egy fél kukát is… elképesztő mennyiségű szemetet találtunk”. Az egyre halmozódó zsákok és a megtisztított területek látványa csak fokozta a lelkesedést: „Nagyon jó érzés, hogy több mint száz zsákot összegyűjtöttünk, és ehhez én is hozzájárulhattam.” – tette hozzá egy másik önkéntes.

Ennek a második akciónak az eredménye túlszárnyalta az elsőt: most 170 zsáknyi, több mint 1,8 tonna hulladéktól tisztították meg a Tiszát – amelyben a kommunális hulladéktól kezdve üveg, fém és PET alapú kidobott tárgyak egyaránt megtalálhatók voltak. Ezek nagy részét típustól függően helyben szelektálták is. Az eseményen Vereckei Ákos, kétszeres olimpiai, hatszoros világbajnok kajakozó is részt vett.

„Évekkel ezelőtt láttam egy filmet a PET Kupáról, és rögtön azonosulni tudtam vele, hiszen ötvözi a természet iráni szeretetem és a sportolói múltamból adódó komfortérzetemet a vízen”-mondta. Az olimpikon még akkor írt is a szervezőknek, végül 2015-ben a PET Kupa fővédnöke, 2018-ban pedig PET Mestere lett.

„A már korábbi elkötelezettségemen túl most azért csatlakoztam a Hulladékmentes Tisza önkéntes napjához, mert szeretném, ha minél több ember megismerné a helyzetet, és mozgósítaná saját magát és környezetét. Fontos már a jövő generációját is környezettudatosságra nevelni, A gyerekeim, amikor korábban elhoztam őket egy PET Kupára, megdöbbentek azon, hova vezethet, ha nem figyelünk oda, mit hova dobunk. Egyszer hallottam egy találó mondatot, amit itt különösen érvényesnek érzek: Gondolkodj globálisan, cselekedj lokálisan!”

Megéri városainkat okosvárossá alakítani, hiszen az ilyen települések amellett, hogy segítik a gazdasági növekedést, fenntartható módon működnek, és a lehető legjobb életminőséget biztosítják lakóik számára. Fontos azonban tisztában lenni azzal, hogy az okosvárosok kialakításához és működtetéséhez elengedhetetlen a megújuló energia (nap- és szélenergia) használata – derül ki a Deloitte tanulmányából.

A világ energiafogyasztásának 70 százalékát jelenleg a városok teszik ki, amelyek szoros kölcsönhatásban állnak a közműcégekkel. Ezek a vállalatok a városok okosvárossá fejlődésében kulcsszerepet játszanak, míg a közműcégek számára a városok jelentik az egyik legnagyobb növekedési lehetőséget. A közműszolgáltatók a meglévő infrastruktúrájukon keresztül, amely az okosvárosok működési alapját biztosítja, közvetlen kapcsolatban állnak a fogyasztókkal, amely következtében a legmodernebb megoldások (okosmérő, elektromos autótöltő stb.) elterjesztésével ügyfeleik edukálásához is hozzájárulnak. Egy áramszolgáltatással foglalkozó vállalat üzleti döntései közvetlen hatással vannak nemcsak az adott város energiatermelési módszereire, de közlekedésére és környezeti állapotára is.

Ahhoz, hogy a közműszolgáltatók betöltsék városfejlesztési szerepüket és hozzájáruljanak az okosvárosok kialakulásához, első lépésként különféle érzékelők segítségével, lehetőleg minél szélesebb körben kell adatokat gyűjteniük. A következő lépésként meg kell tanulni ezeket az adatokat feldolgozni és felhasználni. Akkor jelenthető ki, hogy egy közműcég képes egy okosváros működtetésére, ha a begyűjtött adatokat tudja elemezni és használni.

„A közműcégek számára a régi infrastruktúra összehangolása a legmodernebb módszerekkel nagy kihívást jelent, azonban egyre több nemzetközi példa van arra, hogy az okosvárossá formálódó települések esetében a megújuló energia használata felpörgeti a gazdaságot, fenntarthatóan működővé és élhetőbbé teszi az adott várost. Emellett, az okosvárosok a megújuló energiát használó épületek és az elektromobilitás terjedése révén a hagyományos városoknál fenntarthatóbban működnek” – mondta Mező Csaba, a Deloitte Magyarország energiaszektorának vezetője.

Nemzetközi példák

Georgetown 2017 óta teljes energiaszükségletét nap- és szélenergiával fedezi, ennek hatására az áram ára 2011 és 2017 között kilowattóránként 11,4 centről 8,4 centre csökkent. San Diego széles körben kezdett tetőtéri napelemeket használni, aminek hatására megnőtt a városban tevékenykedő innovatív megoldások fejlesztésével, gyártásával és üzemeltetésével foglalkozó vállalkozások száma, így új munkahelyek jöttek létre. Adelaide-ban az energiaszolgáltató ezer tetőre telepített napelemet kapcsolt hálózatba egy 5 megawatt kapacitású minierőművet hozva létre. A lépésnek köszönhetően a város olcsó, tiszta energiához jutott és csökkentette a hagyományos energiahordozók használatát. A másik példa Calgary, ahol ma már kizárólag szélerőművekkel teremtik elő a tömegközlekedés energiaigényét.

A megújuló energiát használó okosvárosok magasabb életminőséget kínálnak lakóiknak azáltal, hogy egészségesebb, élhetőbb környezetet teremtenek. Az ott élők mindennapjaira kedvező hatással van, hogy Koppenhága vagy London autómentes zónákat alakított ki, illetve hogy Párizs 2030-ra betiltja a belsőégésű motorok használatát. Az ilyen környezetben élő épületüzemeltetők és városlakók könnyebben rávehetők arra, hogy saját energiatermelési és tárolási lehetőségeiket felhasználva egyszerű energiafogyasztókból energiatermelőkké váljanak, tovább emelve ezzel városuk életminőségén.

„Nagyon fontos azonban tisztában lenni azzal, hogy a közműtársaságok önmagukban nem képesek a megújuló energiát használó okosvárosok létrehozására. Egy ilyen élőhely leginkább egyfajta ökoszisztémaként működik, ahol az országos, a regionális és a városi hatóságoknak, a közműcégeknek, a kutatóknak, a befektetőknek, a technológiai vállalkozásoknak és maguknak a polgároknak is komoly befolyásuk van a rendszer működésére és közös együttműködés kell a rendszer működtetéséhez” – tette hozzá Mező Csaba.

A Deloitte Renewables (em)power smart cities tanulmánya itt érhető el.

Együtt említhető a fenntarthatóság a műanyaggal? A körkörös műanyag gazdálkodás elmélete szerint igen. Ahogy azt az Európai Unió Tanácsa által idén májusban elfogadott új intézkedések is hangsúlyozzák, nem a műanyag ellen kell hadjáratot indítani, hanem ‒ megőrizve annak valós értékét az ellátási láncban ‒ a műanyagok teljes visszaforgathatóságára kell törekedni a gazdaságban.

A műanyagok felelősségteljes és fenntartható kezelését, a tengeri szennyezés megfékezését és az egyszer használatos műanyagok használatának erőteljes korlátozását célozzák meg azok az új jogszabályok, amelyeket 2019. május 21-én vezetett be az  Európai Unió Tanácsa. A döntéshozók külön hangsúlyt fektettek a műanyag újrahasznosításának fontosságára is, hiszen a jól átgondolt és kivitelezett körkörös műanyag-gazdálkodás lehetővé teheti a jövőben a technológia előnyeinek kihasználását, méghozzá a környezet terhelése nélkül.

A nemzetközi törekvésekkel összhangban lépett egyet e jövő felé a Manuli Stretch Magyarország csomagolástechnikai és csomagolóanyag gyártó vállalat, amikor a közelmúltban nevet és egyben koncepciót is váltott. 2019-től Manupackaging Kft. név alatt a cég még nagyobb hangsúlyt fektet az ipari csomagolástechnika legnagyobb kihívásaira, vagyis a környezetszennyezés csökkentésére, a fenntarthatóságra és a rakatbiztonságra.

A fenti elvek jegyében a Manupackaging Kft. jelenleg éves szinten több mint 2000 tonnával csökkenti a magyarországi műanyagfólia felhasználást, innovatív csomagolástechnikai eszközeivel és minőségi csomagolóanyag gyártásával. A cég vezetője, Arató Gábor éppen abban látja a csomagolástechnológusok felelősségét, hogy tudásukkal és fejlesztéseikkel minimalizálni tudják a környezetet érő terhelést, s egyben partnereik csomagolási költségeit. A vállalat által kínált optimalizáló megoldásokkal 60%-nál nagyobb csomagolóanyag-megtakarítást érhetnek el a hazai gyártó és logisztikai cégek, de 90%-os csökkentésre is volt már példa.

A jövőbeni termékfejlesztések, valamint a meglévő termékek és szolgáltatások újragondolásának célja, hogy a cég folyamatosan növelni tudja a visszaforgatott anyagokból készült csomagolóanyagok arányát a gyártásban, és minél szélesebb körben elterjessze a 100%-ban visszaforgatható vagy 100%-ban lebomló anyagok használatát a hazai vállalatok körében. Mindezek mellett, elsősorban a rakat biztonságának érdekében, folyamatosan szem előtt kell tartani az elérhető legmagasabb minőséget ‒ mind a csomagolástechnikai eszközök, mind a csomagolóanyagok szempontjából ‒ hiszen máig rengeteg közúti baleset okozója a rosszul rögzített rakomány. A felelősségteljes és fenntartható csomagolóipari megoldások így rövid és hosszú távon is életeket menthetnek.