Az Érték és Minőség Nagydíj Pályázat kitüntetéseit idén harmadik alkalommal a Magyar Mezőgazdasági Múzeum épületében, a Vajdahunyadvárban adták át ünnepélyes keretek között szeptember 9-én. Az Érték és Minőség Nagydíj Tanúsító Védjegy használata és vele a kitüntető cím viselése azon áruk, szolgáltatások, gazdasági szervezetek elismerése, amelyek tevékenységük során bizonyíthatóan elkötelezettek a minőség ügye iránt és kiemelt fontosságot tulajdonítanak az egyetemlegesen jó minőségű áruk előállításának, illetve szolgáltatások nyújtásának. A minőség pedig természetesen magába foglalja a fenntartható fejlődés iránti elköteleződést is.

Idén a védjegyhasználatot és a kitüntetést 33 pályázó 39 pályázata érdemelte ki, a gazdaság szinte teljes palettáját felölelő, 40 főcsoport több mint 100 témakörében meghirdetett nívós megmérettetésen. A Pályázat Kiírói Tanácsa, melynek tagja a Legrand Zrt. is, a kialakult helyzetben különösen fontosnak tartotta, hogy saját eszközeivel, a kitüntető címek elnyerésének lehetőségével segítse a gazdasági növekedés újraindítását. Az ünnepségen beszédet mondott és a kitüntetéseket átadta: Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke és Farkas Sándor, az Agrárminisztérium miniszterhelyettese. Az idei díjazottak között többségében közép- és kisvállalkozás található, de mezőgazdasági kistermelő és alkotóművész is megmérettette magát a legkiválóbb termékek és szolgáltatások versenyén.

Kiss Károlyné Ildikó az Érték és Minőség Nagydíj Pályázati rendszer alapítója elmondta: „A koronavírus-járvány miatt kialakult helyzetben a gazdaság különböző területein tevékenykedőknek – szinte minden ágazatot érintve – komoly, de eltérő nehézségekkel kell megküzdeniük. Bizakodásra ad okot, hogy a vírushelyzettel összefüggő gazdasági folyamatok miatt nehéz helyzetbe került vállalkozások nem adták fel, komoly erőfeszítéseket tesznek, hogy megőrizzék, illetve helyreállítsák működésüket úgy, hogy a fenntarthatóság, a minőség továbbra is a fő erényük közé tartozzon” – fogalmazott az ügyvezető igazgató.

Az Érték és Minőség Nagydíj Pályázaton sikerrel szerepelt pályázók és pályázatok számára, teljesítményük elismeréséül a kiírók külön-külön is, valamint különböző cégek, főhatóságok, civil szervezetek további értékes különdíjakat ajánlottak fel.

Az Érték és Minőség Nagydíj Tanúsító Védjegy nemzetközileg is egyértelműen utal használójának kiemelkedő színvonalára. Feltüntetése méltán biztosítja viselőjük számára a pozitív megkülönböztetést, szimbolizálja a magyar gazdaság erősödését, népszerűsíti Magyarország legfontosabb kincsét, a szürkeállomány teljesítményét.

Az Érték és Minőség Nagydíj pályázati rendszere is segítségünkre van a minőségre való törekvésünkben, de a hamisítás és a márkanévvel való visszaélés elleni törekvéseinkben is – mondta Károlyi László a Legrand Zrt. vezérigazgatója.

A koronavírus-járvány miatt most még nehezebb anyagi helyzetbe került családok megsegítésére indított akciót augusztus elején az Ökumenikus Segélyszervezet, hogy 2000 rászoruló gyermek iskolaszereinek beszerzéséhez előteremtse a szükséges forrásokat. A kezdeményezést a Tesco kuponos adománygyűjtéssel támogatta, amelynek keretében öt héten keresztül (augusztus 3. és szeptember 6. között) 75 656 darab kupont értékesítettek az áruházakban, összesen 18 914 000 forint értékben. Az áruházlánc kiegészítette ezt az összeget, így összesen 20 millió forint adományt juttatott el a Segélyszervezetnek.

A Tesco évek óta stratégiai partnerként támogatja az Ökumenikus Segélyszervezet munkáját, rendszeresen csatlakozik a szervezet tavaszi Felhőtlen gyermekkor, valamint a karácsony előtt zajló szeretet.éhség. kampányaihoz, amit adománykuponok értékesítésével támogat. Idén tavasszal, a veszélyhelyzet kihirdetését követően az áruházlánc összeállította a valaha volt legnagyobb egyszeri adományát, mellyel a Magyar Ökumenikus Segélyszervezeten és a Magyar Élelmiszerbankon keresztül az általuk ellátott, nehéz helyzetbe került családokat támogatta. A támogatás értéke összesen 42 millió forint volt, a támogatást a szervezetek alapvető termékek (például babaápolási termékek, tisztítószerek, konzervek, étolaj, cukor és egyéb tartós élelmiszerek) formájában kapták meg 21-21 millió forintos bontásban. A konkrét terméklista, valamint a termékek aránya a szervezetek igényeit figyelembe véve, az ő bevonásukkal állt össze.

A járványhelyzet alatt fellendült az élelmiszerek iránti kereslet. Az első negyedévben 15 százalékkal nőtt az online vásárlások száma*, a fokozott fogyasztás következtében azonban sajnos előfordulhat, hogy több háztartási hulladék és elpazarolt élelmiszer kerül a szemetesbe. Miközben egyre több szó esik a fenntartható életmódról, fenntartható közlekedésről, sokan mégsem gondolják át, hogy mekkora a saját háztartásuk ökológiai lábnyoma. A Nestlé a SPAR-ral karöltve idén Hogyan legyek környezettudatos vásárló? címen újabb kisokost készített, amelyben hasznos tanácsokkal és útmutatókkal segíti a vásárlókat a környezettudatos döntések meghozatalában.

A tavalyi Újrahasznosítási Kisokos sikerét követően újabb fenntarthatósági kiadvánnyal jelentkezik a Nestlé, amely a HUMUSZ Szövetség szakmai támogatásával valósult meg.

A 2020-as Hogyan legyek környezettudatos vásárló? kiadvány fő témája a fenntartható életmód, az élelmiszer-pazarlás, illetve a csomagolóanyagok mennyiségének csökkentése, ezért idén a SPAR Magyarország Kereskedelmi Kft. is csatlakozott a kezdeményezéshez. A szelektív hulladékgyűjtés alapszabályain túl az olvasók tippeket kaphatnak arra vonatkozóan, hogy miként csökkentsék ökológiai lábnyomukat a bevásárlás során, és hogyan mérsékeljék a háztartásukban megtermelt csomagolási- és élelmiszerhulladék mennyiségét.

Az új Hogyan legyek környezettudatos vásárló? kisokos digitális lábbal is bővült: a kiadvány október 1-től online is átlapozható és letölthető, illetve a Hova dobjam? blogon a vásárlók további tanácsokat kaphatnak a fenntarthatóbb életstílus és az újrahasznosítás témakörében. A Nestlé és a SPAR bemutatja a Kisokos alapján készült kisfilmjét, amelyből még több érdekességet tudhatunk meg a környezetbarát csomagolásokról.

Az új Hogyan legyek környezettudatos vásárló? Kisokos többek között az ÉVA, Lakáskultúra és HVG magazinok mellékleteként (Fenntarthatósági kiadvány és pszichológia), valamint a Nestlé és a SPAR fenntarthatósági törekvéseiket bemutató weboldalain érhető el október 1-től.

Több más élelmiszeripari céghez hasonlóan a Nestlé csatlakozott azon törekvéshez, hogy 2025-re minden csomagolását újrafeldolgozhatóvá vagy újrafelhasználhatóvá tegye, 2050-ig pedig nullára csökkenti üveghatású gázkibocsátását. Ezen felül Svájcban Csomagolástechnikai Intézetet hozott létre, amely újrafeldolgozható, lebomló vagy komposztálható műanyagok, funkcionális papír, valamint a műanyag csomagolóanyagok újrafeldolgozhatóságát növelő új csomagolási megoldások és technológiák kutatásával foglalkozik.

A SPAR aktív és úttörő szerepet vállal a Föld jövőjét érintő ügyekben, üzleti filozófiájának egyik sarkalatos pontja a környezettudatos vállalatirányítás. A kiskereskedelmi áruházlánc a hulladékkezeléstől a logisztikán át a reklámtevékenységig egyre több környezetkímélő megoldást alkalmaz, és vásárlóit is bevonja azok működtetésébe. Ennek köszönhetően csökkent a műanyag csomagolások mennyisége, és egyre több újrahasznosítható papír került felhasználásra. Több helyen lettek elérhetőek a hulladéküveg-gyűjtő szigetek és csökkent a szórólapok súlya is. A „SPAR – a fenntartható jövőért” program keretében a SPAR – felelős vállalatként – elsősorban azokra a területekre összpontosít, amelyeken eddig is komoly eredményeket ért el a vásárlókkal és partnerekkel együtt. Ilyen a környezet, az egészség, az élelmiszer-biztonság, a munkatársak biztonsága és a társadalom hátrányos helyzetű tagjainak segítése. A SPAR rendszeresen kezdeményez és részt vesz olyan kampányokban is, amely az élelmiszerpazarlás ellen hívja fel a figyelmet.

*A GKI Digital adatai alapján

A BIM, azaz az Épületinformációs Modellezés az építőipar elmúlt ötven évének a legnagyobb innovációja, amely ráadásul minden eddiginél brutálisabb mértékben járul hozzá a fenntartható fejlődéshez.  

Hogyan? Az építőiparnak óriási szerepe van a 17 fenntarthatóságra vonatkozó globális cél elérése közül legalább ötben: 

De miként jelenik ez meg a napi gyakorlat szintjén? Hol van az a fajta haszonelvűség, amely nélkül a hosszútávú előnyök rövidtávú érdekeken képesek egy tender során azonnal elhasalni? 

A BCSDH-hoz való csatlakozásunkat megelőzően egyfajta önvizsgálatot tartottunk – valóban megfelelünk a szervezet céljainak, tényleg „méltók” vagyunk arra, hogy belépjünk? Belülről fakadó indíttatásból már jó ideje elindultunk abba az irányba, hogy fenntartható pályán tartsuk a működésünket, így ma már Loxone-vezérelt világításszabályozás alatt ergonomikus székeken ülve és tisztított vizet kortyolva dolgozunk beszállítói minősítési szabályzaton, közel papír- és műanyagmentes irodai környezetben. Igazából ebben érezzük jól magunkat, a cég kultúrájában ott gyökerezik a környezet és az emberek iránti megbecsülés, és őszintén szólva nem is esik nehezünkre így dolgozni. 

A lényeg azonban nem ez. 

Mi egy olyan iparágban dolgozunk, ahol ezek a lépések még csak nem is a jéghegy csúcsát, hanem annak a tetején a kockacukrot jelentik. 

Valójában mi nem szervezetként szerezzük a piros pontokat a fenntarthatósági osztálynaplóban, hanem az épületekkel, amiket mérnökirodaként tervezünk. Miért? 

Virtuális arany 

Van egy olyan építőipari jelenség, amely szerint ha hamarabb veszünk észre egy hibát, akkor kevesebbe kerül az elhárítása.  

Ez azt jelenti, hogy ha a problémát még skiccpapíron vesszük észre, akkor csak összegyűrjük a papírt és kidobjuk a kukába, majd percek alatt újrarajzoljuk a koncepciót. Ha az engedélyezési terv végén történik a hiba felfedezése, akkor az már 20-30 mérnöknek jelent egy heti, a kiviteli terv végén pedig már egy havi többletmunkát. Ha pedig terepen, a kivitelezésnél jönnek elő a problémák, akkor az az igazi dermesztő veszteség: jönnek a hiába legyártott munkadarabok, a mérnökök és a munkások pótmunkája, a 2-3 hétnyi csúszás, a kötbér és a feszültség. Ha egyáltalán javítható a történet. 

Kivitelezett hiba

(forrás: Pinterest) 

Mindannyian ismerjük a jelenséget, mert hát ilyenek az építkezések, ugye? Jó előre kalkulálnunk kell a hibákkal, amikre legalább 15-20% anyagi és időbeni tartalékot kell elkülöníteni. Rendben, így tervezünk, kész is, nincs itt semmi látnivaló. 

Pedig van. Ráadásul nagyon is látványos. 

BIM metodikával ugyanis az épületet nem csak hogy a virtuális térben építjük fel, hanem még „be is indítjuk”, azaz a működését is szimuláljuk: üzemeltetjük, szellőztetjük, terheljük, körbenapoztatjuk, mindenféle kibocsátási értékét különféle kondíciók között megmérjük. Ezzel azt érjük el, hogy a hibákat nem a kivitelezésen, hanem már fél-egy évvel hamarabb észrevesszük. A virtuális térben átalakítani egy műszaki megoldást jóval egyszerűbb, problémamentesebb és nem mellékesen olcsóbb is – egy szakember kijavítja fél nap alatt azt, ami a kivitelezésen 20-30 mérnök és kivitelező 2 hónapnyi munkáját vinné el. 

Pofonegyszerű és logikus. 

Hogy számoljunk a technológiával? 

3 éve dolgozunk BIM metodikával, és a saját tapasztalataink egybecsengenek a nemzetközi tanulmányokkal, így bátran megoszthatjuk most is az alábbi ökölszabályt. Egy tízmilliárd Ft értékű létesítménynél a tervezési díj hagyományosan kb. 500 millió Ft; ez BIM–mel nagyjából a duplája, közel 1 milliárd Ft. Óriási a különbség, nap végén meglepő módon mégis jóval olcsóbban jövünk ki. Sőt, nem is kell a nap végét megvárni. 

Amivel ugyanis BIM esetében már nem kell számolni, az a hibákból fakadó 1-2 milliárd Ft-nyi pótmunka és a vele járó csúszás és feszültség. Az épületinformációs modellezés esetében ez a szakasz ugyanis egyszerűen kimarad. Megtapasztaltuk, volt összehasonlítási alapunk két nagyon hasonló projekttel, döbbenet a különbség. 

Ez az jelenti, hogy a tervezési többletköltség már a kivitelezés alatt, azaz egy éven belül 2-3-szorosan is megtérül. A metodikában a betervezett rendszereket és a teljes létesítmény működését is szimuláljuk, amivel optimalizálhatjuk az épület energiafogyasztását, anyaghasználatát és még sok mindent. Ezzel nem csak azt érjük el, hogy a kivitelezés során kevesebb mindent kell beépíteni, hanem azt is, hogy – és itt jön a legfontosabb érv – az energiafelhasználás is 10-15%-kal kevesebb lesz, amivel gyakorlatilag visszajön a teljes kivitelezési költség az épület 25-30 éves élettartamán belül, és akkor nem beszéltünk az épület nyújtotta magasabb komfortfokozatról és az ingatlan jócskán nagyobb értékéről. 

Beeső napsugárzás analízis 9 és 15 óra között 

(Forrás: Autodesk blog) 

Ha a költséget nézzük? Egy 10 milliárdos épület energiafelvétele nagyságrendileg megegyezik egy kisebb városrészével, ebben 15% csökkenés a teljes kivitelezési költséget is visszahozhatja. Az ökológiai hatást? Akár 50%-kal kevesebb lesz a káros emisszió a teljes építési vertikumban. Az életminőséget? A sokkal biztonságosabb kivitelezés, a jobb minőségű épített környezet és a töredékére eső stressz felbecsülhetetlen értékkel bír. 

Ez az oka annak, hogy Nyugat-Európában és a skandináv régióban, Észak-Amerikában, a Közel- és Távol-keleten a BIM metodika már egy minden attribútumában egyre alaposabban szabályozott, kötelező metodika nagyberuházásoknál. 

Ezen az életpályán egy projekt alatt cca. 2-4 mrd Ft-nyi megtakarítás van elpazarolt energiában, rejtett költségben, feleslegesen gyártott építési anyagokban, hőterhelésben, visszabontott épületekben és hulladékban. Ez persze nem mindenkinek éri meg – az eladásra épített ingatlan esetében az ingatlanfejlesztő egészen más üzleti és fejlesztési stratégiát fog követni, mint az a gyártulajdonos, aki a következő 20 évben az adott üzemben fog termelni. 

A kocka el van vetve? 

A BIM hozzáadott értéke a fenntartható fejlődés irányába brutális. Mi magánszemélyként legszívesebben szalmaházat építenénk és passzív házban laknánk, irodaként gondolkodva mindent megteszünk a legkisebb ökológiai lábnyomért és a munkatársak jó életminőségéért, felelős építész irodaként pedig azon vagyunk, hogy egy-egy projekten akár egy egész budapesti kerület energiamegtakarítását megoldhassuk. Mindhárom szempont fontos, de valójában a legutóbbi az, ami még a gyermekeink számára is szemmel láthatóan alakítja a valóságot. 

És ez már nem a kockacukor szint, hanem globálisan is értelmezhető értéktöbblet. 

A cikk Dr. Breznay Attila üzleti stratéga és coach, valamint Livják Csaba, a BuildEXT alapítója és ügyvezető tulajdonosa között elhangzott beszélgetés alapján készült, a teljes beszélgetés meghallgatható itt. 

Elstartolt a MagNet Bank Közösségi Adományozási Programjának (KAP) 2020. évi rendelkezési időszaka. Idén az ügyfelek 38.249.255 forintról rendelkezhetnek 40 ügy számára társadalmi hatás és környezeti hatás kategóriákban.

Most különösen fontos, hogy a bank ügyfelei minden forintról döntsenek, hiszen a COVID-19 világjárvány okozta válság különösen érzékenyen érintette az amúgy is forráshiányos nonprofit szektort. A közösségi bank ügyfelei személyesen, telefonon, és a Netbankon keresztül egyaránt rendelkezhetnek a rájuk eső nyereséghányadról, a weboldalon pedig a választható projektekről tájékozódhatnak. Ugyanitt követhető nyomon azt is, miként növekszik napról napra a szervezetek által gyűjtött támogatás.

„Többnyire 100 forintokról szavaznak az ügyfeleink, és ha azt gondolnák, hogy ezek a 100 forintok nem számítanak, akkor végül is 0 forint jutna a szervezeteknek. De mivel szerencsére aktívak és élnek a lehetőséggel, így apró lépésekből jön össze egy 40 milliós volumen, és ezáltal jutnak ehhez a támogatáshoz a segítő szervezetek. Mi együtt, közösségi összefogással tesszük kicsit jobb hellyé ezt a világot.” – mondta Molnár Csaba, közösségfejlesztési igazgató, majd hozzátette: „Nem is az adományozás nekünk ebben a lényeg (bár nagyon fontos), hanem a közösségformáló erő, s hogy az ügyfelek bevonódnak, és hatással lesznek a folyamatokra. Szeretnénk, hogy felfigyeljenek azokra a társadalmi kérdésekre, problémákra, amelyekkel a Közösségi Adományozási Programba bekerült szervezetek foglalkoznak.”

A MAGNET MAGYAR KÖZÖSSÉGI BANK ZRT-RŐL

A MagNet Magyar Közösségi Bank Zrt., az 1995-ben alapított HBW EXPRESS Bank Zrt. jogutódja, 2010.04.30 óta folytatja tevékenységét ezen a néven. A 100%-ban magyar tulajdonban lévő pénzintézet küldetése, hogy Magyarország első professzionális etikus közösségi bankjaként, ügyfelei közreműködésével, felelős és transzparens módon, valódi választási lehetőségek révén forrást biztosítson olyan kezdeményezések számára, amelyek pozitívan hatnak környezetünkre és társadalmunkra, amelyek közös jövőnk biztosítékai lehetnek. A Bank víziója a közösségekre támaszkodó és közösségeket építő első hazai újbankként működni, amely azt a felemelő érzést nyújtja ügyfeleinek, dolgozóinak, üzleti partnereinek és tulajdonosainak, hogy a pénzügyeikkel is sokat tesznek a társadalomért és a környezetért. A MagNet Bank fontos támogatója a fenntartható fejlődésnek hazánkban.