A munkahelyi önérdek-érvényesítés egyik kulcsa a magabiztos fellépés a megfelelő kommunikációs stílus megválasztásával, amelyben szakmai hozzáértésünkön túl asszertivitásunk is nagy segítséget jelenthet. De mit is takar ez a képesség, milyen előnyökkel járhat, és mire kell odafigyelni alkalmazásakor?

Az asszertivitás egy olyan viselkedésforma, amely segít magabiztosnak maradnunk nehéz szituációkban, általa megfelelően kezelhetjük az összetettebb, érzelmileg terheltebb kommunikációs helyzeteket is. Ez egy tanulható, folyamatosan fejleszthető készség: néhány főbb jellemzőjének elsajátításával szakmai környezetünkben és azon kívül is hatékonyabban kommunikálhatunk majd.

Az asszertivitás jelentése.

A pszichológiai ismeretek szélesebb körű elterjedésével és a kommunikációs tréningek előretörésével az asszertivitás tudatos alkalmazása egyre jellemzőbb igény a magánéletben és a munkában is. Az asszertív kommunikáció azt jelenti, hogy tisztán és egyértelműen fejezzük ki önmagunkat, a sajátunk mellett figyelembe vesszük a másik fél szempontjait is, illetve képesek vagyunk kiállni az álláspontunk mellett anélkül, hogy passzívak vagy agresszívak lennénk. Passzív viselkedés esetén hajlamosak vagyunk mások érdekeit a sajátunk elé helyezni annak érdekében, hogy kerüljük a konfliktusokat, ezzel szemben azok, akik agresszívan kommunikálnak, kiállnak ugyan saját magukért, de sok esetben nem veszik kellően figyelembe a többiek álláspontját. Támadó hangnemet alkalmazva nem megegyezésre törekednek, hanem elsősorban saját érdekeik érvényesítését tartják szem előtt.

Az asszertivitás korlátai.

Bár az asszertív kommunikáció számos helyzetben segítségünkre lehet, fontos, hogy a megfelelő helyzetben és módon használjuk. Előfordulhatnak olyan szituációk, amikor egy másik kommunikációs stílus célravezetőbb: egy krízishelyzetben például az asszertivitás teljes kibontakoztatásával időt veszíthetünk (itt sokszor gyors, határozott döntésekre van szükség).

Az asszertivitás nem megfelelő alkalmazása, bizonyos elemeinek túlzásba vitele is problémát jelent: ha továbbra is saját érdekeink érvényesítése a fő motivációnk, hiába tesszük ezt az asszertivitás álarca mögött – ennek klasszikus frázisaiba kapaszkodva –, ez a kommunikációs helyzet attól még ugyanúgy rólunk szól. Próbáljunk empatizálni a másik féllel és kritikusan tekinteni önmagunkra is – így nagyobb eséllyel tudjuk az asszertivitás egy olyan rétegét elérni az adott vállalati kultúrában, kommunikációs helyzetben, amely már túlmutat a stílus felszínes alkalmazásán, „menedzsment klisé” jellegén, és valódi eredményeket hoz.

A megoldásorientált kommunikáció előnyei a munkahelyen.

Asszertív kommunikáció esetén egy mindenki számára elfogadható megoldásra törekszünk, amely pozitív hatással lehet a közös munkára, megkönnyítheti a hosszú távú együttműködést feszültebb szituációkban is, így csökkenthetjük általa a mindennapi stresszt. Ha ezt a módszert választjuk, akkor nemcsak saját érdekeinket tudjuk érvényesíteni, de el tudjuk fogadni mások véleményét is, és képesek lehetünk feltárni a vitás helyzetek valódi okait. A megoldásorientált kommunikáció a kölcsönös tiszteleten és a diplomatikus érdekegyeztetésen alapul, amelynek célja egy ’win-win’ állapot elérése: a nyílt, őszinte és tiszteletteljes stílus eredményeként nagyobb eséllyel születik egy mindenki számára megfelelő vagy legalábbis elfogadható döntés.

Így fejleszthetjük asszertivitásunkat.

Kommunikációs szokásaink tudatos formálásával hatékonyabban képviselhetjük magunkat a munkahelyünkön:

  • Egyértelműen mondjuk el álláspontunkat, nyíltan és a helyzethez mérten őszintén kommunikáljunk másokkal.
  • Alakítsuk tudatosan a hangsúlyainkat, hanghordozásunkat, hangerőnket, hiszen nemcsak az a fontos, hogy mit mondunk, hanem az is, hogy hogyan tesszük ezt: normál hangerőn, határozottan, de az agresszivitást kerülve fogalmazzuk meg mondanivalónkat. A kommunikációs helyzetet megelőzően igyekezzünk nyugodt érzelmi állapotba kerülni, és később is uralkodni az esetleges kilengéseken. Fontos elkülöníteni a bennünk zajló érzelmi folyamatokat, általunk ismert információkat attól, amit a partnerünk láthat, érzékelhet ebből.
  • Arra is figyeljünk, hogy a testbeszédünk összhangban legyen a mondanivalónkkal, így nem zavarjuk össze a másik felet azzal, hogy mást mondunk, mint amit nonverbálisan jelzünk magunkról. Nézzünk a partnerünk szemébe, húzzuk ki magunkat és igyekezzünk elfedni annak a jeleit, hogy esetleg zavarban vagyunk a másik jelenlétében.
  • Amikor megszólalunk, tényeket közöljünk, ne feltételezések alapján mondjunk véleményt, és ne is ítélkezzünk. Érdekeinket úgy próbáljuk érvényesíteni, hogy közben a körülményekhez képest tárgyilagosak maradunk.
  • Gyakoroljunk minél többet! Az asszertivitás tanulható viselkedésforma, rendszeres alkalmazásával idővel természetesebbé válik majd számunkra.

Tippek a magabiztosabb munkahelyi fellépésért.

Munkánk során a magabiztos fellépés kulcsfontosságú, hiszen ezzel tudjuk alátámasztani hitelességünket, megfelelően prezentálni szakmai ismereteinket. Sokszor okozhat azonban nehézséget, hogy a munkahelyünkön különböző kommunikációs stílust használó kollégákkal kell együtt dolgoznunk, és míg egy agresszív stílusú kollégával szemben nehezebb érvényre juttatni az akaratunkat, addig egy passzív viselkedést választó akár minket is tarthat agresszívnek. Éppen ezért fontos, hogy az adott környezetben rátaláljunk arra a stílusra, ami a helyzettől függően leginkább hozzájárulhat céljaink megvalósításához.

Néhány tanács segítségével a legtöbb helyzetben magabiztosabbnak tűnhetünk:

  • Legyünk szakmailag naprakészek, a felmerülő projektek kapcsán felkészültek, hiszen a tényekkel még a legagresszívebb kommunikációs stílusú kollégákat is könnyebben meggyőzhetjük egy vita során.
  • Járjunk utána az adatoknak egy-egy konfrontációra készülve. Ha tudjuk azt, hogy egy nehéz megbeszélés vár ránk, akkor a legapróbb részletekig készüljünk fel, hogy megfelelően tudjunk érvelni az álláspontunk mellett és ne legyen könnyű zavarba hozni minket.
  • Legyünk tisztában az erősségeinkkel, hiszen egy-egy vitás helyzetben hasznos lehet, ha ezekre próbálunk inkább támaszkodni, és ne engedjünk, hogy partnerünk olyan irányba vigye el a beszélgetést, amely a kevésbé előnyös tulajdonságainkat, esetleges hiányosságainkat helyezheti előtérbe.
  • Legyünk nyitottak a visszajelzésekre, és vegyük figyelembe a többiek visszacsatolását, rólunk alkotott képét. Egy-egy kritikusabb, de alapvetően konstruktív célú megjegyzés élét elvehetjük azzal, hogy megfelelően fogadjuk ezeket: ha odafigyelünk a tartalomra, de szemmel láthatóan nem esünk kétségbe a visszajelzéstől, mi magunk nem tesszük a kelleténél „drámaibbá” a helyzetet, sokkal pozitívabb hangulatban hagyhatjuk el a szituációt.
  • Saját véleményünket, mások számára adott visszacsatolásainkat építő módon fogalmazzuk meg, ne kritizálni akarjunk és ne csak a hibát keressük, hanem inkább segítsük mások fejlődését és motiváljuk őket, próbáljunk empatikusak lenni kollégáinkkal.

Játékos oktatóanyag a Telenortól a február 11-i Biztonságos Internet Napra

A szülők döntő többsége (83%-a) foglalkozik a biztonságos internethasználat témájával: a korlátozást, ellenőrzést és tiltást közel ugyanolyan arányban vetik be gyerekeiknél, mint a témáról szóló célzott közös beszélgetéseket – derül ki az Ipsos KidComm (2019) szindikált kutatásából. Ennek ellenére a gyerekek továbbra sincsenek biztonságban az online térben, ezért a Telenor játékos oktatóanyagot készített a témában – mondja a Biztonságos Internet Nap kapcsán Koren Balázs, a Telenor TudatosNet szakértője.

A Biztonságos Internet Nap az Európai Bizottság, az Európai Iskolahálózatok és az Internet Hotline-ok Nemzetközi Szövetségének együttműködésében megvalósuló Safer Internet Program (Biztonságos Internet Program – SIP) része. A Biztonságos Internet Nap célja, hogy játékos, kötetlen, interaktív formában hívja fel a gyerekek, szülők és pedagógusok figyelmét az internethasználat veszélyeire és azok kivédésének lehetőségeire. A SIP hazai koordinátora a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat.

„A gyerekek főként játszanak, YouTube-videókat néznek és chatelnek okoseszközeiken, miközben szinte meg sem fordul a fejükben, hogy e tevékenységeik közben mások adatot gyűjthetnek róluk, vagy zaklatás áldozataivá válhatnak. Miért is gondolnának erre, ha senki nem figyelmezteti őket?” – világít rá Koren Balázs, a Telenor TudatosNet szakértője. A digitális oktatással is foglalkozó szakember tapasztalatai azt mutatják, hogy a szülők szeretnének tenni a biztonságos internetes környezet megteremtéséért, de túl kevés információ áll ehhez rendelkezésükre. Ezt támasztja alá az Ipsos friss, KidComm kutatása, amely szerint a családok 40%-ában él a szülő a gyerek által látogatott oldalak ellenőrzésének lehetőségével vagy tiltással.[1] Ugyanennyien igyekeznek gyerekeikkel célzottan beszélgetni a veszélyekről, és bár jelentősen csökkent azon szülők aránya, akik nem foglalkoznak a témával, a családok 22%-ában továbbra sem téma az internet okozta veszély.

„Mindenki azt várja a szülőktől, hogy képben legyenek, de ehhez olyan segítséget kell adnunk nekik, amit egyszerűen tudnak használni a mindennapokban. Nem csak ők, hanem a gyerekek is átlátják, a családi beszélgetésekbe könnyen bevihetők a felmerült témák. Az idei Biztonságos Internet Nap apropóján éppen ezért egy olyan online játékot készítettünk, amit a gyerekek és szüleik, diákok és pedagógusok is használhatnak” – mutat rá a hipersuli.hu/tudatosnet/tananyag/ oldalon elérhető játékos oktatóanyagra a szakember. Az oktatófelület 13 témakör mentén kalauzolja végig a játékosokat a biztonságos internethasználat alapjain. Olyan kulcstémákra hoz egyszerű, közérthető válaszokat a TudatosNet szakmai csapata, mint például a biztonság, digitális lábnyom, személyes adatok, veszélyek, digitális identitás, vagy a kritikai gondolkodás.

„Miközben háztartások millióiba juttathatjuk el a szélessávú mobilnet-szolgáltatásunkat, elkötelezetten támogatjuk a gyerekeket és a szülőket abban, hogy biztonságosan mozogjanak a digitális térben. Az elmúlt 5 évben több mint 43 000 gyereket vezettünk be a biztonságos internetezés világába a programjainkon keresztül, és a szülőket is szeretnénk támogatni abban, hogy tudatosan hozzásegíthessék a gyerekeket a biztonságos internethasználathoz. Ennek pedig a játékosság és a sok-sok témába vágó beszélgetés a módja. A most indított TudatosNet anyagunk ebben lehet gyerek, szülő, tanár, felnőtt, nagyszülő és minden érdeklődő segítségére.” – világít rá a Telenor felelősségére a szolgáltató vállalati kommunikációs igazgatója, Mészáros Attila.

[1] A 2016-os mérést követően 2019 őszén ismét a 8-17 éves gyerekek médiafogyasztását és eszközhasználati szokásait vizsgálta az Ipsos KidComm szindikált kutatása személyes, szülői és gyermek kérdőíves interjúk keretében. Az összesen 800 gyerekkel és szülőjével készült tanulmány elsődleges célja az életmód, érdeklődés és médiafogyasztási szokások feltérképezése volt, amelyben nagy hangsúlyt kapott a digitális médiafogyasztás, beleértve az online és social média területét.

Esélyek és veszélyek

Egyre több ország és nemzetközi szervezet ismeri fel a globális klímaváltozás okozta kockázatok nagyságát, és ezzel párhuzamosan nő azon polgárok száma, akik akár tenni és tüntetni is készek azért, hogy kikényszerítsék kormányaik klímapolitikájának a megváltoztatását. Főként a fiatalabb generációk aktivitása vált látványossá: a svéd diáklány, Greta Thunberg által kezdeményezett péntekenkénti klímasztrájkok hatására tavaly világszerte már milliók vonultak az utcára, hogy változást követeljenek. Közben hangosabbá váltak azok a csoportok is, amelyek továbbra is tagadják, hogy az emberi tevékenység lenne a felmelegedés fő oka, és „hisztériának” tartják a radikális környezetvédők tevékenységét.

A Fenntartható fejlődés című kiadvány az idén – miközben ismerteti a világ helyzetével és a kilátásokkal kapcsolatos tanulmányokat – arra törekszik, hogy bemutassa, az egyes országok, illetve városok milyen intézkedésekkel igyekeznek megfordítani a kedvezőtlen folyamatokat. A kiadványban kiemelt figyelmet szentelünk az egészséges és fenntartható élelmezés kérdéseinek, a természeti sokszínűség (biodivertizás) megőrzésének, illetve a fenntarthatóságok szolgáló technológiai újdonságok bemutatásának.

A kiadvány ugyancsak foglalkozik a fenntarthatóság szempontjából kulcsfontosságúnak számító körforgásos gazdálkodás fejleményeivel: a hazai és nemzetközi tapasztalatok bemutatásával, a lineáris gazdálkodással való szakításnak köszönhető előnyökkel. Kiemelt teret szánunk annak, hogy megvizsgáljuk, a vállalatok – a kormányokkal, illetve a polgárokkal együttműködve – milyen szerepet játszhatnak a fenntarthatósági célok elérésében. A kiadvány fontos feladata, hogy példákkal igazolja, a fenntarthatóság és a körforgásos gazdálkodásra való áttérés valós üzleti hasznot hoz, így azok a cégek az életképesebbek, amelyek követik az új trendet.

E mellett a kiadvány foglalkozik a megújulóenergia-termeléssel és az energiatárolás új módszereivel, az EU klímaváltozás elleni harcban való részvételével, a digitalizáció és a robotizáció okozta társadalmi változások bemutatásával, illetve a klímaadaptációval, azaz azzal, hogy a társadalmak miként lehetnek képesek alkalmazkodni a megváltozott környezethez.

Tartalmi – marketing együttműködéssel kapcsolatban Tasnádi Rózsa szívesen áll rendelkezésére.

HVG Kiadó Zrt.

1037 Budapest, Montevideo u. 14.

telefon: +36 1 436-2450, fax: +36 1 436-2089, mobil: +36 30 288 6175, email: r.tasnadi@hvg.hu

A BCSDH tagok speciális kedvezményt kapnak!

A Continental környezetvédelmi stratégiájának legfőbb törekvése, hogy a vállalat tevékenységeit az értéklánc összes szintjén fenntarthatóvá tegye. A célokat, legfontosabb számokat és intézkedéseket meghatározó stratégiánk képezi a környezetgazdálkodási tevékenységünk keretrendszerét. Mindebben az ENSZ fenntartható fejlődési célokkal kapcsolatos iránymutatását követjük (SDGs).

Teljes mértékben elkötelezettek vagyunk a párizsi klímaegyezmény iránt – 2050-ig el kell érni a 100%-os klímasemlegességet. A következő lépéseket tervezzük megtenni:

  • Megújuló energiaforrásokból származó villamos-energia felhasználás valamennyi termelési helyszínen  2020 végéig
  • CO₂ semleges termelés 2040 végére
  • CO₂ semleges értéklánc 2050 végére

Az átfogó fenntarthatósági célok mentén haladó törekvéseink nemcsak a környezet és a társadalom irányába való felelősségteljes cselekedeteket vonják magukkal, hanem tevékenységeinkkel a saját vállalatunk számára történő értékteremtés érdekeit is támogatjuk. Az olyan kihívásokat, mint az éghajlatváltozás, a globalizáció és az urbanizáció, lehetőségeknek is tekintjük. Ezek a lehetőségek innovációs képességeinket hívják életre annak érdekében, hogy innovatív technológiákat és hatékony termékeket fejleszthessünk ki.

Ezen felül széleskörű környezetgazdálkodást követelünk meg beszállítóinktól is. Ahol szükséges, segítséget nyújtunk a hatékony környezetgazdálkodási rendszerek létrehozásában, például közös projekteken és képzéseken keresztül. A legfőbb témák között a CO₂ emisszió csökkentése, az energia- és hulladékgazdálkodás, valamint a pazarlás elkerülése szerepel.

Vajon a jövő salátáját az Északi sarkon fogjuk termelni? Milyen legyen a gyorsan változó világban a jó vezető?  A jó vezető vitorlázó vagy gyöngyhalász? Mit tanulhatunk a Pókemberből? Milyen fenntarthatósági elvárások alakítják egy nagykereskedelmi cég fókuszait?  Kell-e valamilyen tragédia, vagy egy világkörüli út a lehetetlen újradefiniálásához? Mi a crenchmarking?- ezekről szólt a BCSDH „A jövő vezetői” tehetségprogramjának második szakmai napja. A résztvevőket a METRO látta vendégül, hogy a felelős vállalatirányítás gyakorlatát és lehetőségeit közösen térképezzék fel.

A napot Horváth Imre, a METRO vezérigazgatója nyitotta meg arra bíztatva a résztvevőket, hogy járjanak nyitott szemmel nem csak a nap, de munkájuk során is. Köszöntötte azokat is, akik a koronavírus fertőzés esetleges érintettsége miatt az önkéntesen vállalt karanténjukban követték nyomon a BCSDH első élő facebook közvetítését az egész napról.

Gazsi Zoltán, az Eisberg ügyvezető igazgatója  beszélt a vezetői felelősségről. Elmondta, hogy a vállalat eredményessége azon múlik, hogy mennyire vannak a dolgozók harmóniában magukkal, egymással a vezetővel. Ehhez az is szükséges, hogy a vezető valóban kíváncsi legyen a dolgozók véleményére, panaszaira és akár ötleteire is. Fontos a dolgozói elköteleződés és bevonódás, hisz ami a dolgozónak problémát jelent, a vállalatnak veszteséget. A kreatív és elkötelezett csapat kulcsfontosságú a hosszú távú célok eléréséhez. Bemutatta, hogy vállalatuknál hogyan sikerült nyitott, színes, gondolkodó közösségé formálni az ott dolgozókat. Mesélt a pontos kommunikáció, és a gyökérokok szisztematikus feltárásának fontosságáról.

Horváth Imre a METRO vezérigazgatója és Tatár Csilla, a METRO sajátmárka menedzsere bemutatták azokat az úttörő kezdeményezéseket, amelyeket a METRO indított a fenntarthatóság terén, elsősorban az élelmiszerpazarlás, a felelős beszállító kiválasztás és jövő fenntartható élelmiszereinek elterjesztése terén. Horváth Imre beszélt arról is, hogy ma már az önként vállalat élenjáró intézkedések mellett a piac és a fogyasztók is kikényszeríti a fenntarthatósági lépéseket.

Handó János, a Katica Tanya – a környezettudatos élményközpont vezetője beszélt a vezetői attitűdről, az emberi értékrendről és a folyamatos tanulás fontosságáról és arról, hogy a lehetetlenről alkotott fogalmunkat felül kell vizsgálnunk. Ahhoz, hogy nyertes vezetők legyünk, az ökot az ego elé kell helyeznünk és a jót valóban jól kell akarni. A „hogyan” ugyanolyan fontos, mint a „mit”.

Kelemen Attila, a ProSelf International elnök-vezérigazgatója a fejlődés és forradalom (evolution and revolution) koráról beszélt. Felhívta a figyelmet azokra a technológiai és emberi kihívásokra, amelyekre a jövő vezetőinek lehetőségként kell tekinteniük és megtalálniuk a megoldásokat rá. Rámutatott arra, hogy a jövő vezetője nemcsak fenntartható, hanem fenntartó is, így egyik legfontosabb, hogy a saját lelki és testi egészségét is megőrizze.

Vezetésével a résztvevők kisebb csoportokban egy video app segítségével elkészítették a jövő ideális vezetőjéről szóló kisfilmjüket.

Károlyi László, a Legrand vezérigazgatója az etikus üzleti vezetés témakörét boncolgatta. Milyenek a tipikus üzleti etikai kérdések? Ezután bemutatta a saját fejlesztésű crenchmarking, azaz kreatív benchmarking metodológiáját, aminek fontos szerepe van egy gyorsan változó világban, hiszen abban segíti a vezetőket, hogy felelős és jó döntéseket hozzanak ahhoz, hogy időben célba érjenek.

A nap végén a megalakult projekt csapatok üzleti megoldásokon keresztül elmélyültek az Action 2020 élelmezéshez és természethez, biodiverzitáshoz kapcsolódó alcéljainak részletesebb megértésében és kiválasztották azt, amivel az év során foglalkozni szeretnének.

A nap szakmai részét a Horváth Imrével folyatott beszélgetés zárta, aki a személyes tapasztalatai alapján beszélt a bevonás, a jelenlét és a dialógusok fontosságáról. Illetve őszintén mesélt a család, hobbi és munka egymást erősítő egyensúlyáról.

A szakmai program után a résztvevők a METRO Gasztroakadémián közös főzéssel egybekötött vacsora során ismerkedhettek meg jobban egymással, és kötetlen formában beszélhették meg a nap benyomásait.

Az eseményről készült galéria ide kattintva érhető el.

Exkluzív vezérigazgatói reggeli a BASF szervezésében

A BASF világszerte elkötelezett a fenntartható fejlődés támogatása mellett, így Európában és Magyarországon egyaránt. A BASF volt európai elnökének, Dr. Markus Kramernek a 2019. december 10-i magyarországi látogatása során a BASF exkluzív vezérigazgatói üzleti reggelit szervezett Kőrösi Csaba, a Köztársasági Elnöki Hivatal Környezeti Fenntarthatóság Igazgatóság vezetője és Őexcellenciája Elizabeth Ellison-Kramer asszony, az Osztrák Köztársaság magyarországi nagykövete részvételével. Az esemény házigazdája Dr. Thomas Narbeshuber, a BASF közép- és kelet-európai vezetője volt.

Az üzleti reggeli a konkrét tevékenységekre összpontosított a megfelelő jogszabályi keretek fontosságának kiemelésével együtt. A vendégek között a legfontosabb döntéshozó testületek képviselői mellett a magyar, a német és más nemzetközi vállalatok vezérigazgatóit, valamint a BASF számos más helyi partnerét is köszöntötte, mint például az Innovációs és Technológiai Minisztériumot. Kőrösi Csaba és Prof. Dr. Markus Kramer előadása után egy pódiumbeszélgetésre került sor, melyen részt vettek az előadók, valamint Dale A. Martin (Siemens), Simon Anita (Alteo) és Ekkehard Philipp (Fox Automotive).

Amint az az esemény címében elhangzott, az előadások és a pódiumbeszélgetés arra összpontosított, hogy a fenntarthatóság miként alakítja a vállalatokat, és hogy a döntéshozók miként tudnak megbirkózni ezzel az alapvető átalakulással.

Előadásában Kőrösi Csaba betekintést nyújtott a globális fenntarthatósági folyamatokba és felvázolta a fenntarthatóságot szolgáló jövőképet. Álláspontja szerint a fenntarthatóságot nem lehet külön tekinteni a gazdasági és társadalmi fejleményektől, minden szempontot figyelembe kell venni. Ezért új prioritásokat kell meghatároznunk, terveket kell kidolgoznunk, és meg kell változtatnunk a jelenlegi szabályokat, intézményeket és mechanizmusokat.

„A világ (beleértve az üzleti szférát is) jelenleg az eddigi legnagyobb átalakuláson megy keresztül, ami sokkal nagyobb, mint egykor az ipari forradalom volt. A hagyományos felfogás arra buzdít, hogy továbbra is tartsuk fenn a jelenlegi rendszert, adjunk hozzá még több pénzt a fenntartható megoldásokra, és ez a pluszpénz megmenti majd az életünket és a vállalkozásainkat. De ez nem jó.” – jelentette ki Kőrösi Csaba. „A piacokon napjainkban irányváltás tapasztalható. Át kell gondolnunk gazdasági tevékenységeinket, gondosan figyelembe véve az összes eszköz általános egyensúlyát, beleértve a társadalmi-, emberi-, természeti-, épített- és pénzügyi tőkét. Az integrált megközelítés elkerülhetetlenül újradefiniálja és átalakítja majd a piacokat. Az elkövetkező 15 évben 90-100 billió USD beruházás kerül fenntartható projektekbe, megoldásokba és új technológiákba. 20 éven belül a globális GDP 40%-át olyan vállalatok generálják majd, amelyek ma nem léteznek, vagy még csak kezdetleges formában vannak. Új győztesek és új vesztesek lesznek. Hol akarunk tartani országként vagy vállalatként? Itt az ideje dönteni.” – tette hozzá.

Dr. Markus Kramer, a vállalatok képviseletében cselekvésre hívta fel a politikai döntéshozókat. Meglátása szerint az iparnak óriási szerepe van az emberiség jövőjének alakításában, de a vállalatok önmagukban nem tudják megoldani a problémát, a társadalom igényeinek kielégítéséhez optimális jogszabályi keretre van szükség.

Záró mondataiban az esemény házigazdája, Dr. Thomas Narbeshuber kiemelte, hogy a beszédekben és a pódiumbeszélgetés során megfogalmazott közös céljaink eléréséhez sokkal gyakrabban van szükség olyan nyílt, nem dogmatikus párbeszédre, mint amilyen ez az üzleti reggeli volt. Éppen ezért a BASF rendszeresen tervez szervezni a jövőben is rendezvényeket az érdekelt felek számára a fenntarthatóság témájában.

A Tesco környezetvédelmi intézkedéseivel az ENSZ Fenntartható Fejlődési Céljainak (UN SDG) útmutatását követi, amellyel összhangban törekszik az újrahasznosításra és újrafelhasználásra.

A vállalat így a műanyag szemét vonatkozásában nemcsak a működésből fakadó „szemét” újrahasznosítására figyel, de a kínálat csomagolását is zöldíti. Az áruházlánc 2019 év elején jelentette be, hogy 2020 végére eltávolítja a nehezen újrahasznosítható anyagokat a saját márkás termékek csomagolásából, 2025-re pedig 100%-ban újrahasznosíthatóvá vagy újrafelhasználhatóvá teszi ezeket.

Vásárlói oldalon a zöldség-gyümölcs-, valamint a pékáruosztályokon a lédig termékek vásárlásához általában csupán egy alkalommal használt műanyag zacskók nagy mértékben hozzájárulnak a műanyag-hulladék mennyiségének növekedéséhez. Bár ezek a termékek újrahasznosíthatók, használat után rendszeresen a kommunális hulladék közt végzik.

Éppen ezért a kevesebb műanyag használatot az áruházlánc azzal is támogatja, hogy természetesen lehetővé teszi a saját, többször használatos zacskók használatát a pékáruk, valamint a zöldségek és gyümölcsök vásárlásakor. Azon vásárlók számára pedig, akik szeretnék csökkenteni saját műanyag-felhasználásukat többször használatos, biopamutból készült táskák is elérhetők már 10 Tesco áruházban, két különböző méretben.

Budapest, 2020. február 25. – A Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért (BCSDH) meghívására Magyarország adott otthont a közép-kelet-európai Regionális Vállalatvezetői Konzultációnak, ahol Filippo Veglio, a WBCSD igazgatójának szakmai vezetésével beszélgettek vállalatvezetők, regionális vezetők és szakmai szervezetek vezetői a vállalatok szerepéről a Vision 2050 megvalósulásában.

 A 2010-ben az Üzleti Világtanács a Fenntartható Fejlődésért (WBCSD) által kiadott Vision 2050 legfőbb üzenete, hogy a szokásos üzleti tevékenység nem fenntartható. A jelentés megvizsgálta, hogy nézhet ki egy fenntartható világ 2050-ben, ahol 9 milliárd lakos megfelelő életkörülmények között él a Föld eltartóképességének határain belül, hogy az üzleti életnek milyen szerepe van a jövőkép megvalósításában. A Vision 2050 hazai cselekvési terve a BCSDH most záródó Action 2020 Magyarország programja.

Az elmúlt 10 évben a Vision 2050 alapvetései kiállták az idő próbáját. Pontosan határozta meg a rendszerszintű változás szükségességét, előre jelezte a legfontosabb cselekvési területeket, beleértve olyan új koncepciókat is, mint a körforgásos gazdaság, amelyek azóta már szilárdan beépültek a tágabb üzleti környezetbe.” – mondta el felvezetőjében Filippo Veglio, a WBCSD igazgatója„Azonban a világ, amelyben a vállalatok is működnek folyamatosan változik, a társadalmi feszültségek és a környezeti hatások egyre növekszenek, és alapvető kérdéseket vetnek fel a gazdaság  társadalomban betöltött szerepéről. Számos téma fontossága megnőtt, vagy kritikus új területként jelenik meg. Szükségessé vált a Vision 2050 frissítése.”

„2020-ban egy fejezet lezárul. Mi is összegezzük Action 2020 programunkat. Most a cselekvés és teljesítés évtizede következik.” – mondta el Ifj. Chikán Attila a BCSDH elnöke. – „Ezért is fontos újra meghatározni azokat a kulcsfontosságú „megoldandó” kihívásokat, amelyekkel a vállalatoknak a következő években szembe kell nézniük. A felülvizsgálat lehetőséget kínál a társadalmi, gazdasági és politikai változások elemzésére, és a felmerült új kritikai elemek beépítésére. Ezen a folyamaton keresztül megújított kollektív, pozitív, üzleti cselekvési és vezetési menetrendet hozhatunk létre az elkövetkező évtizedre. A jövőt az határozza meg, amit most teszünk, de a mozgásterünk egyre szűkül. A BCSDH a következő évtizedben is fontos szerepet kíván játszani a valódi cselekvés elindításában, amely egy valódi fenntartható világhoz vezet.

„Eddigi munkák elismerése, hogy egyedüli közép-kelet-európai állomása lehetünk egy olyan globális egyeztetési folyamatnak, ahol 16 országból több mint 10 ipari ágazatból, több mint 4 millió alkalmazottat és együttesen 2 trillió dolláros éves bevételt képviselve, együtt törekszünk a Vision 2050 frissítésére. Tagvállalataink és partnereink véleménye beépül a várhatóan 2020 októberében bemutatásra kerülő frissített Vision 2050-be.” – tette hozzá Márta Irén, BCSDH ügyvezető igazgatója.

Az esemény fotógalériája

 

***

Filippo Veglio

Ügyvezető igazgató, People Program & Outreach, WBCSD (Üzleti Világtanács a Fenntartható Fejlődésért)Filippo Veglio a People & Senior Management Team ügyvezető igazgatója.

A különböző iparágakban, üzleti szervezetekben, multilaterális intézményekben, civil szervezetekben és az egyetemeken a tagvállalatok magas rangú képviselőinek bevonásával Filippo felügyeli a Világtanács munkáját a következő People programban (amely magában foglalja a Társadalmi Hatást, a Fenntartható Életmódot, a Fenntartható Fejlődési Célokat) és három Outreach funkciót (Kommunikáció, Események és a partner szervezetek Globális Hálózata).

Filippo 2005-ben csatlakozott a WBCSD-hez. Nemzetközi kapcsolatok mesterdiplomáját a Genfi Egyetem Nemzetközi és Fejlesztési Tanulmányok Intézetében szerezte. Filippo svájci állampolgár, hat nyelven beszél, és korábban hivatásos teniszező volt, a svájci csapat Davis-kupa tagja.

Új tagvállalatként köszönthetjük a Neo Property Services Zrt.-t, amelyet 2009-ben alapítottak. A cég foglalkoztatottjainak száma 624 fő, 2018-as árbevételének nagysága 20 milliárd Ft. A Neo Property létesítménygazdálkodással foglalkozik, profiljukba műszaki és infrastrukturális ingatlan üzemeltetés, ingatlan kezelés, eszköz- és vagyongazdálkodás, valamint beruházási és kivitelezési projektek bonyolítása, menedzselése is tartozik.

A cég 2016-ban fogalmazta meg fenntarthatósági és CSR stratégiáját, amelynek fő irányvonalai a munkatársi szemléletformálás, a sokszínű karitatív tevékenység, valamint a megbízók részére környezettudatos (LED-esítés, szelektív hulladékgyűjtés, víz- és energiatakarékos berendezések) megoldások felajánlása, megvalósítása. A Neo Property 2006 óta rendelkezik ISO 14001-es tanúsítvánnyal, valamint hazánkban ők szerezték meg először a „BREEAM IN USE” – very good minősítést egy irodaház üzemeltetésére. Emellett megbízóik részére Zöld tanácsok címmel kiadványt készítettek, amelyben környezetkímélő tanácsokat és praktikákat foglaltak össze.

A vállalat már régóta alapvető elemként kezeli az etikus működést, 15 éve adták ki első Etikai Kódexüket, amelyet azóta folyamatosan naprakészen tartanak. A cég elkötelezett az átláthatóság iránt: a munkavállalókat (dolgozói fórum), valamint a tulajdonosokat (havi riportok) is rendszeresen tájékoztatják az eredményekről, teljesítményről. A piaci szereplők tájékoztatását pedig kiadványok, szakmai fórumok segítségével oldják meg.

A BCSDH-hoz való csatlakozásával a Neo Property szeretné kifejezni a fenntartható fejlődés, a társadalmi felelősségvállalás és környezetünk védelme iránti fokozott elköteleződését.

 

„Nyolc pontból áll a Klíma- és természetvédelmi akcióterv, amelynek intézkedései megfelelnek a klímapolitika három elvárásának, miszerint hozzájárulnak a károsanyag kibocsátás csökkentéséhez, alkalmazkodást jelentenek az éghajlatváltozáshoz, valamint szerepük van a szemléletformálásban” – mondta Palkovics László innovációs és technológiai miniszter 2020. február 19-i sajtótájékoztatóján, Budapesten.

A tárcavezető ismertette, hogy az akcióterv szerint július 1-jével megkezdik az illegális hulladéklerakók felszámolását, és ugyanezzel a dátummal létrehozzák a Hulladékgazdálkodási Hatóságot. Az új hatóság feladata lesz a hulladék-gazdálkodási ágazat ellenőrzése, az illegális hulladéklerakók felkutatása és büntetése, illetve az ingatlantulajdonosok kényszerítése, együttműködésben az önkormányzatokkal, a hulladék eltávolítására.

Emellett betiltják az egyszer használatos műanyagok forgalmazását, megvédik a hazai folyókat a külföldről ide érkező hulladékoktól. Elvárják a multinacionális cégektől, hogy környezetbarát technológiákat alkalmazzanak, a következő 10 évben meghatszorozzák a naperőművek kapacitását, továbbá támogatják az olcsó elektromos autók megjelenését és használatát. Bevezetik a Zöld Államkötvényt, és minden újszülött után 10 fát ültetnek – sorolta a miniszter.

Palkovics László részletezte, hogy jövőre betiltják az egyszer használatos műanyagok forgalmazását, és minden szükséges intézkedést megtesznek azért, hogy a tömegesen előforduló, egyszer használatos termékeket más, könnyen újrahasználható, újrahasznosítható termékek váltsák fel. Támogatják a vállalkozásokat az ilyen termékek fejlesztésére, gyártására. Lehetővé teszik az üveg- és műanyag palackok, valamint a fémdobozok visszaváltását, az újrafelhasználásra nem alkalmas hulladékot energiává alakítják át, hogy azt a magyar családok, magyar vállalkozások használhassák fel.

Fotó: Véssey Endre

A klímaváltozáshoz való alkalmazkodás során kiemelt figyelmet fordítanak a hazai vizek védelmére – mondta a miniszter, aki szerint nem engedhető meg, hogy a külföldről származó, folyókon keresztül ide érkező, felelőtlen környezethasználatból származó hulladék tovább károsítsa a természeti, nemzeti értékeket, folyókat, vizeket és azok élővilágát. 2021-ig 150 ezer hektárnyi védett természeti területen gondoskodnak az élőhelyek helyreállításáról és a megőrzés feltételeinek megteremtéséről. Az erdős terület 2030-ra 27 százalékra nő – tette hozzá.

Közölte: szigorúan fellépnek a multinacionális cégekkel szemben, hogy környezetbarát technológiákat alkalmazzanak. A magyar kis- és középvállalkozások (kkv) megújuló energiatermelését 32 milliárd forinttal támogatják. Környezetbaráttá alakítják a Mátrai Erőművet, annak lignites egységeit fokozatosan kivezetik, 2025-öt követően a széntüzelés leáll. A lignittüzelés fokozatos megszüntetésével párhuzamosan fejlesztik a földgáz alapú, illetve az olyan korszerű technológiákat, mint a napelemes áramtermelés, a villamosenergia-tárolás, illetve az erőmű hulladékégető kapacitásának növelése.

Az akcióterv szerint 10 év alatt hatszorosára növelik a napenergia-termelő kapacitást Magyarországon. A háztartások napelemes áramtermelését kedvezményes hitellel és a nettó elszámolás rendszerével támogatják. 2022-ig 3 ezer, 2030-ig legalább 6 ezer megawatt napenergia-termelő kapacitás üzembe állítását ösztönzik, kiemelten az egyéni fogyasztóknál, valamint a nagyméretű, erőművi energiatermelés területén.

Palkovics László hangsúlyozta, hogy 2030-ra az országban előállított energia 90 százalékban szén-dioxid-mentes lesz. A magyar energiastratégia alapja, hogy az áramellátás jelentős hányadát elsősorban atomenergia és napenergia biztosítsa. A magyar háztartásokat segítik, hogy saját maguk dönthessenek az energiafogyasztásuk mértékéről és időzítéséről. 2030-ig legalább 1 millió okos fogyasztásmérőt telepítenek.

Fotó: Véssey Endre

Az akcióterv kiterjed a közlekedésre is: megreformálják az elektromobilitás ösztönzési rendszerét, nagyobb támogatását. Megteremtik annak lehetőségét, hogy a kis és olcsó autók nagyobb támogatást kapjanak. A megfelelő szolgáltatások kiépítése érdekében minden új építésű társas-, és irodaházban lehetőség lesz az elektromos autók töltésére. Emellett támogatják az alacsony és nulla kibocsátású járművek beszerzését a közösségi közlekedésben. Elindítják a Zöld busz programot, és megkezdték a klímavédelmet szolgáló zöld kötvény kibocsátásának előkészítését.

Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) parlamenti államtitkára megjegyezte, hogy a kibocsátási szint további csökkentése mellett kiemelt törekvés az energiabiztonság, a klímavédelem és a gazdaságfejlesztési céloknak az egymást erősítő összehangolása és a teremtett környezet megóvása, amelyet az akciótervben foglalt konkrét intézkedések segítenek elő.

A Klíma- és Természetvédelmi Akcióterv itt érhető el.

(MTI)