Új tagunk a 2003-ban alapított Arval Magyarország Kft. A vállalat ügyvezető igazgatója Gwénael Cevaer, foglalkoztatottjainak száma 48, nettó árbevétele 2019-ben pedig csoportszinten 471,4 millió euró volt. A vállalat alaptevékenységét tekintve üzleti szereplők számára gépjármű tartós bérleti megoldások nyújtásával, valamint vállalati mobilitási termékekkel foglalkozik.

A fenntarthatóság és fenntartható fejlődés kapcsán stratégiájuk fő eleme ügyfeleik edukációja a tudatos és fenntartható járműhasználat terén, illetve ezt támogató szolgáltatások nyújtása és fejlesztése. Stratégiai céljuk az alternatív, környezetkímélő hajtásláncok részarányának jelentős növelése az Arval által üzemeltetett járműflottákban. Cégcsoportjuk globálisan meghatározott CSR és fenntarthatósági stratégiával rendelkezik, ami illeszkedik anyavállalatuk, a BNP Paribas csoport világszintű CSR és fenntarthatósági stratégiájához és irányelveihez.  Ambíciójuk a CSR és energiaátállás terén abban mutatkozik meg, hogy 2025-ig  500.000 elektromos autóval rendelkező a flottájukban  30%-os csökkenést tűztek ki célul a CO2 kibocsájtásukban 2020-hoz képest, és továbbra is karbonsemlegesen kívánnak működni. A vállaltuk 2017-ben bevezette a KYC (Know Your Customer) folyamatot, ami biztosítja, hogy üzleti együttműködéseik során minden fél tiszteletben tartja többek között az emberi jogokat is. Magyarországon az Arval szintén a globális tervhez illeszkedő, lokális CSR stratégiával rendelkezik, melynek keretében többek között fásítási és szemétszedési akciókban is részt vettek, és új aktivitásokat igyekeznek megvalósítani idén és a jövőben is. Cégcsoportjuk 2020-ban adta ki az első, globális CSR jelentését, melyben minden ország adatai szerepelnek.

BCSDH-hoz való csatlakozásukkal szeretnék megerősíteni a fenntartható fejlődés melletti elköteleződésüket, illetve céljuk, hogy erősítsék az ilyen irányú aktivitásaikat övező kommunikációt.

 

Annak érdekében, hogy a körforgásos működés minden vállalkozásban bevett gyakorlattá váljon, meg kell mutatni a vállalkozóknak az utat és át kell vezetni őket a sikeres átalakulás első lépésein. A CircularRegions projekt oktatókat képez és szolgáltatást tervez azoknak a vállalatoknak, amelyek üzleti modelljeiket körforgásossá akarják tenni. Ez növeli a vállalkozók hatékonyságát, stabilabb vállalkozást és versenyelőnyt eredményez.

Mit kell tudni a projektről:

A projekt Szlovákia és Magyarország határmenti régióinak versenyképességének növelése érdekében jött létre azért, hogy a körforgásos gazdaság elveit olyan piaci szektorokban alkalmazzák, amelyek a legnagyobb mértékben befolyásolják az érintett területek életminőségét és GDP-szerkezetét.

A CircularRegions projekt fő célja együttműködés kialakítása a körforgásos gazdaság platformok – Magyarországi Körforgásos Gazdasági Platform és a Körforgásos Szlovákia – tagjai között, annak érdekében, hogy a kis- és középvállalkozások (kkv-k) körforgásos gazdasági modellre való átmenetét megkönnyítése.

„A különböző vállalkozásoktól kapott visszajelzések és a jelenlegi akadályok alapján a projekt legfontosabb prioritása az, hogy innovatív és fenntartható megoldásokat keressen a hulladék megszüntetésére, és tovább népszerűsítse a körforgásos gazdaság fontosságát.”- mondta Janek Bence, a projekt partnere.

Végigvezetjük a vállalatokat a körforgásossá válás útján

A projektpartnerek a kiválasztott szektorokban működő vállalatok problémáinak és igényeinek elemzését végzik el, majd kiválasztják a megfelelő módszertant és eszközöket, amelyek a lineáris üzleti modellből körforgásos üzleti modell. Ez alapján készül egy módszertan, mellyel oktatók kerülnek kiképezésre. Ezt követően az oktatókkal köti össze a vállalatokat, segítik a vállalatokat abban, hogy megoldásokat és ajánlásokat fogalmazzanak meg a körforgásos gazdaság gyakorlati megvalósításának megkönnyítése érdekében. A projekt az élelmiszer- és csomagolóipar, a műanyagipar, az építőipar és a turizmus ágazatára összpontosít. Vállalatok, egyesületek, a nonprofit szektor képviselői, köztük regionális politikusok és potenciális oktatók is bekapcsolódhatnak a projektbe.

„A körforgásos gazdaság területén dolgozó szakemberek alacsony számának és eloszlásának megváltoztatására törekszik a projekt.  A körforgásos gazdasággal kapcsolatos gazdasági tevékenységek mindkét régióban általában alacsony hozzáadott értékkel bírnak.”- mondta Andrej Špánik, az SBA ügyvezető partnere.

A projekt partnerei a Slovak Business Agency, az INCIEN, a BCSDH és az IFKA Közhasznú Nonprofit Kft. A projekt az Interreg Szlovák Köztársaság – Magyarország program keretében valósul meg az Európai Unió támogatásával az Európai Regionális Fejlesztési Alapon keresztül és 182 449,40 euró támogatással. A projekt 2020. decemberétől 2022. márciusáig tart.

A projektről bővebben alább olvashat.

https://bcsdh.hu/programok/circularregions-projekt/

Hogyan lehet jó vezetői csapatot építeni? Meddig tart a vezető felelőssége? Milyen legyen a gyorsan változó világban a jó vezető? Kell-e valamilyen tragédia, vagy egy világkörüli út a lehetetlen újradefiniálásához? Eljött az energiaváltás kora, milyen lehetőségeket rejt? Mit tegyünk, ha „fekete hattyúval” találkozunk és milyen sűrűn fordul ez elő? Mi a crenchmarking?- ezekről szólt a BCSDH „A jövő vezetői” tehetségprogramjának második szakmai napja. A szakmai nap házigazdája ezúttal a Siemens volt, mely során a résztvevők felelős vállalatirányítás gyakorlatát és lehetőségeit ismerhették meg.

A szakmai napot Goszták Árpád, a Siemens Energy ügyvezető igazgatója nyitotta meg.

Török László, a Mazak közép- és kelet európai ügyvezető igazgatója bemutatta, hogyan lehet egy összetartó vezetőséget kiépíteni, miben látja egyes nemzetek vezetőinek kulturális különbségeit, milyen szakmai kihívásokkal kellett szembenéznie, valamint kifejtette szerinte milyen napjainkban egy jó vezető.

Zeitler Ádám, a Milestone Institute ügyvezető igazgatója és társalapítója saját tapasztalatai alapján mutatta be milyen egy olyan, mondhatni „lázadó” vezetőnek lenni, aki a változásért dolgozik.

Handó János, a Katica Tanya – a környezettudatos élményközpont vezetője élettörténetén keresztül mutatta be hogyan jutott el oda, ahol ma van. Megosztotta véleményét a vezetői attitűdről, az emberi értékrendről és a folyamatos tanulás fontosságáról és arról, hogy a lehetetlenről alkotott fogalmunkat felül kell vizsgálnunk. Ahhoz, hogy nyertes vezetők legyünk, az ökot az ego elé kell helyeznünk és a jót valóban jól kell akarni. A „hogyan” ugyanolyan fontos, mint a „mit”.

Goszták Árpád az Energiaváltás kora című előadásában ismertette a világ energiaigényének kihívásait, a megújuló energiában rejlő lehetőségeket. Nem csupán fenntarthatóbb megoldásokat igyekeznek keresni, de a teljes energiaellátási lánc megreformálását tervezik.

Kelemen Attila, a ProSelf International Zrt. elnök-vezérigazgatója a fejlődés és forradalom (evolution and revolution) koráról beszélt. Felhívta a figyelmet azokra a technológiai és emberi kihívásokra, amelyekre a jövő vezetőinek lehetőségként kell tekinteniük és megtalálniuk a megoldásokat rá. Rámutatott arra, hogy a jövő vezetője nemcsak fenntartható, hanem fenntartó is, így egyik legfontosabb, hogy a saját lelki és testi egészségét is megőrizze. Vezetésével a résztvevők kisebb csoportokban egy online felület segítségével megalkották a jövő ideális vezetőjét. Előadását Kobe Bryant gondolataival zárta, ahhoz, hogy a legjobb legyél a szakmádban az kell, hogy légy jobb minden nap, azzal egészítette ki, hogy a sikerhez az is kell, hogy „szeresd a játékot” vagyis élvezd, amit csinálsz.

Károlyi László, a Legrand vezérigazgatója felvetette azt a kérdést, hogy vajon milyen gyakran tudunk számítógép vagy Rubik kocka szintű innovációkat hozni? Ezután bemutatta a saját fejlesztésű crenchmarking, azaz kreatív benchmarking metodológiáját, aminek fontos szerepe van egy gyorsan változó világban, hiszen abban segíti a vezetőket, hogy felelős és jó döntéseket hozzanak ahhoz, hogy időben célba érjenek.

Márta Irén, a BCSDH igazgatója a Race to Zero program bemutatásán keresztül bevezette a résztvevőket a karbonsemlegesség és klímaadaptáció fogalomkörébe. A projekt csapatok üzleti megoldásokon keresztül elmélyültek a BCSDH klímasemlegességhez kapcsolódó ajánlásainak részletesebb megértésében és kiválasztották azt, amivel az év során foglalkozni szeretnének.

A nap szakmai részét a Dale A. Martinnal, a Siemens Zrt. elnök-vezérigazgatójával folyatott beszélgetés zárta, aki a személyes tapasztalatai alapján beszélt az fenntartható beruházások és a fontos érintettek elkötelezésének fontosságáról. Illetve őszintén mesélt 30 éves nemzetközi, vezetői karrierútjáról, a munka és család egyensúlyáról, és arról, hogy az eredményekhez kemény munka és elköteleződés szükséges.

 

A Világtanács (WBCSD) és több mint 40 tagja, az összes jelentős globális vállalat kiadta a „Vision 2050: Time to Transform” elnevezésű, minden szektort bevonó kilenc útvonalat, mely elvezet a fenntarthatóbb és virágzóbb jövő biztosításához.

Genf, Svájc, 2021. március 25: A világnak három kritikus kihívással kell jelenleg szembenéznie: a klímavészhelyzet, a természeti veszteségek és az egyre növekvő egyenlőtlenség. A COVID-19 járvány szemléltette, hogy ezek a kihívások mind összefüggenek egymással és hogy rendszereink nincsenek kellőképpen felkészülve ezekre a sokkokra. A globális kockázatok további növekedésével az üzleti vezetők merész és sürgető átalakítási cselekvési terv mögé sorakoznak, amelyet a Világtanács (WBCSD), egy több mint 200 taggal rendelkező, vezérigazgatók által vezetett szervezet dolgozott ki.

Vision 2050: Time to Transform egy közös elképzelést határoz meg egy olyan világról, amelyben 2050-ig több mint 9 milliárd ember képes jól élni a bolygó korlátain belül. Ennek a jövőképnek a megvalósításához egy nagyszabású átalakításra van szükségünk és az üzleti tevékenységeknek azon területekre kell összpontosítanunk, amelyek a leginkább támogatják majd a rendszerek átalakítását.

Vision 2050: Time to Transform feltérképezi a rendszerek átalakulásának lehetőségeit és új keretet határoz meg az üzleti tevékenység irányítására az elkövetkező évtizedben. Ennek a keretnek a középpontjában kilenc átalakulási útvonal áll – mind a vállalatok számára elérhető útvonalak – amelyek lefedik a társadalom számára elengedhetetlen üzleti tevékenység területeit: energia; szállítás és mobilitás; lakóterek; termékek és anyagok; pénzügyi termékek és szolgáltatások; összeköttetés; egészség és jólét; víz és higiénia és az étel.

Ez a vízió és az átalakulási útvonalak összhangban vannak a Fenntartható Fejlődési Célokkal (SDG) és a Párizsi Megállapodás céljaival. A kilenc útvonal mindegyike tíz cselekvési területet tartalmaz az elkövetkező évtizedre, amelyeknek célja, hogy segítse a vállalatokat a stratégiáikban, üzleti tevékenységükben és a társadalomra gyakorolt ​​hatásukban szükséges átalakítási folyamataikban.

Ahhoz, hogy a szokásos üzletmeneten túlmenően gyors átalakulás egye kezdetét, az üzleti vezetőknek három változtatást kell elfogadniuk a gondolkodásmódjaikban: a kapitalizmus valódi értékteremtést jutalmazó formáját kell kialakítani; a hosszú távú ellenálló képesség kiépítésére kell összpontosítani; és regeneratív megközelítést kell alkalmazni további károsítások nélkül. Noha az üzleti vállalkozások vezető szerepet tölthetnek be, ezeket a rendszerbeli változtatásokat tudósokkal, politikai döntéshozókkal, finanszírozókkal és befektetőkkel, újítókkal és fogyasztókkal közösen kell kialakítaniuk. Csupán egy még soha nem tapasztalt szintű együttműködés érheti el azt a hatást és sebességet, amely szükséges ahhoz, hogy 2050-ig minden ember jól élhessen a bolygó határain belül.

„Vision 2050: Az átalakulás nem hajtható végre azzal a felfogással, hogy a holnap nagyjából ugyanaz lesz, mint a ma. Ez a jelentés a változásért jött létre, amely ebben a pillanatban kezdődik és amely felvázolja, hogy az üzleti szférának hogyan kell vezető szerepet játszania. Nem pazarolhatjuk az időt. Ennek a jövőképnek az eléréséhez nagyban át kell alakítani mindazt, amiben felnőttünk: az energiának dekarbonizálódnia kell; az anyagoknak körforgásossá kell válniuk; az élelmiszereket fenntarthatóan és méltányosan kell előállítani és egészséges étrendet kell biztosítani” – mondta Peter Bakker, a WBCSD elnök-vezérigazgatója.

„A jövőnk az átalakulástól függ. A siker egyik kulcsa a kapitalizmus körüli gondolkodásmód-váltás lesz. Gazdasági rendszereink, ösztönzőink, globális számviteli standardjaink és tőkepiaci értékeléseink már nem csak a vállalkozások pénzügyi teljesítményén alapulhatnak: integrálnunk kell az emberekre és a bolygóra gyakorolt ​​hatásunkat annak részeként, hogy miként definiáljuk a sikert és határozzuk meg a vállalati értéket. „

A jelentés előszava, amelyet a WBCSD tagvállalatainak 42 vezetője írt alá, kollektív felhívást intéz a globális üzleti szférához hangsúlyozva: „Az üzlet mutathatja az utat. A vállalatok kialakíthatják a változás elősegítéséhez szükséges együttműködéseket. Kialakíthatják… de inkább ki kell alakítaniuk. Üzleti érdek, hogy végrehajtsák a 2050-es jövőképben meghatározott átalakításokat – mert a hosszú távú sikerük a virágzó társadalmaktól függ, akikkel kereskedni lehet és a bolygónktól, amelyen mindannyian létezhetünk. „

A Vision 2050 publikálása a 2020 októberi bejelentését követi, miszerint a WBCSD a tagokkal együtt új kritériumok révén emelte a fenntarthatóság iránti elkötelezettség mércéjét a WBCSD tagsági feltételeinek meghatározásával. Az új kritériumok a társadalmunk előtt álló három legfontosabb fenntarthatósági kihívásra is összpontosítanak: éghajlati vészhelyzetek, természeti veszteségek és egyenlőtlenségek.

Ezenkívül a WBCSD elvárja, hogy tagvállalatai a legmagasabb szintű vállalatirányításra és átláthatóságra törekedjenek, amelynek célja az adatok összehasonlíthatóságának javítása a befektetők és más érdekelt felek számára. Az elkövetkező hónapokban és években a WBCSD továbbra is együtt dolgozik tagjaival és partnereivel a szükséges átalakítások megvalósítása és a fenntarthatóság megvalósítása érdekében.

—- Idézetek globális vezetőktől —-

„A történelem egy olyan időszakában vagyunk, amikor egy elkötelezett, közös jövőkép minden eddiginél fontosabb a fenntarthatóbb jövőbe való átmenet felgyorsításához. A valóban fenntartható fejlődés felé történő áttéréshez és annak eléréséhez világos képre van szükségünk arról, hogy merre haladunk, és egy olyan útra, amelyen elindulhatunk. A Vision 2050 révén a WBCSD tagvállalatai összeálltak, hogy helyreállítsák az üzleti vezetés alapjait az elkövetkező évtizedben.”
Sunny Verghese, Olam – Társalapító és Group CEO, Olam International & WBCSD Chair

„Vállalkozásaink megfelelő jövőbeni működtetéséhez meg kell változtatnunk az üzleti rugalmasságról alkotott gondolkodásmódunkat. A Vision2050 hangsúlyozza, hogy a vállalatoknak fel kell ismerniük, hogy csak épp annyira ellenállóak, mint az ökoszisztémák, a közösségek, a gazdaságok és a társadalmak, amelyekben működnek és hogy az igazi ellenállóképesség nem a változásoknak való ellenállásról szól, hanem a változások elfogadásáról. „Keryn James – Group CEO, ERM

„A társadalom átalakításához és a fenntarthatóbb jövő eléréséhez a Párizsi Megállapodásnak megfelelően a fokozatos fejlesztéseken túl valódi lépésváltásokra van szükség. Az átalakulás eléréséhez meg kell erősíteni az ambíciókat és a fellépést minden vállalat tekintetében, függetlenül attól, hogy az energetikai, egészségügyi, élelmiszeripari, pénzügyi, közlekedési vagy egyéb rendszereken belül működnek-e. A WBCSD Vision 2050 azonosítja ezek a rendszerek útjait az átfogó átalakításuk érdekében. ” – Remi Eriksen, Group President és CEO, DNV AS

„A COVID-19 járvány a felszínre hozta a sebezhetőséget és kihangsúlyozta, hogy mennyire törékenyek és kölcsönösen függenek egymástól legfontosabb rendszereink. Óriási humán és pénzügyi költségei ellenére a járvány lehetőséget teremtett arra, hogy a változásokat egészen más ütemben mozdítsa elő és gyorsítsa fel. Most egy egyedülálló, de csak rövid ideig elérhető alkalmunk van cselekedni- ideje átalakítani vállalatainkat és társadalmainkat.”Nadir Godrej – Ügyvezető igazgató, Godrej Industries Limited

„A Vision 2050: Time to Transform az üzleti szféra számára egyedülállóan átfogó és kollektív megértést nyújt a világ számára szükséges átalakítások támogatásához elengedhetetlen üzleti tevékenységekről. Most bátorságra és rugalmasságra lesz szükség mindannyiunktól, hogy ezt a víziót valóra váltsuk. ”
Andrea Álvares – Chief Brand, Innovation, International and Sustainability Officer, Natura

„Ahhoz, hogy 2050-ig megalapozhassunk egy valóban virágzó világot az emberek és a bolygó számára, foglalkoznunk kell az éghajlatváltozással és egy valóban regeneratív gondolkodásmódot kell alkalmaznunk. Ez azt jelenti, hogy rendszerszerűen kell gondolkodni és cselekedni, valamint vissza kell állítani a kritikus környezeti és társadalmi rendszereket.”Magdi Batato – Executive Vice President, Head of Operations, Nestlé

„A piacgazdaságok képesek segíteni a társadalmunk és a bolygónk előtt álló legmélyebb kihívások kezelésében. Ehhez azonban alapvető változtatásokra van szükség. Gazdasági és üzleti modelljeinket, amelyeket a pénzügyi teljesítmény elérésének priorizálására terveztek, sürgősen meg kell változtatni, hogy ezek szélesebb körű érdekeltek igényeire és a környezeti fenntarthatóságra is kellő figyelmet helyezzenek. A 2050-es jövőkép fontos tényező annak hangsúlyozásához, hogy ez hogyan történhet meg. ” – Colm Kelly – Global Leader, Purpose, Policy and Corporate Responsibility, PwC

„A WBCSD Vision 2050 és keretrendszere egy erőteljes csillagként szolgál a globális üzleti közösség számára arról, hogy miként tudunk közösen felépíteni egy olyan világot, amelyben több mint 9 milliárd ember élhet megfelelően. Világossá teszi, hogy ez a jövőkép még mindig elérhető távolságban van – de össze kell fognunk és gyorsabban kell cselekednünk. Az előttünk álló évtized kritikus és minden nap lehetőséget kínál a hatás növelésére.” Gayle Schueller – Vice President and Chief Sustainability Officer, 3M

„Ahogy lassan kilábalunk a járványból, egyértelmű, hogy a világ megváltozott. Mindannyian felelősek vagyunk azokért a cselekedeteinkért, amelyek a klímavészhelyzet, a természeti veszteség és az egyre növekvő egyenlőtlenségek kritikus kihívásait célozzék. A Vision 2050 kilenc útvonala felpezsdíti az üzleti életet olyan merész lépések megtételére, amelyek kézzelfogható változást jelentenek bolygónk, népünk és közösségünk számára. „Dominic Blakemore, CEO, Compass Group PLC

„A Vision 2050 – Time to Transform konkrét célokat és utakat kínál a fenntartható fejlődéssel kapcsolatos stratégiák és fellépések megvalósításához. A cselekvés a legjobb módszer egy nyilatkozat kiadására – a vállalati szféra intézkedik, halad az érdekelt felekkel és aktívan hozzájárul a fenntartható fejlődéshez. ” – Yaofeng Cao, Board Director of Sinopec Corp. & Vice President of China Petrochemical Corp

WBCSD tagvállalatok, akik szereet vállaltak a Vision 2050 kidolgozásában:

3M, ACCIONA, Arcadis, ArcelorMittal, BASF, Bayer, Chanel, DNV, DSM, EDF Group, ENGIE, ERM, EY, Fujitsu, Givaudan, Godrej Industries, Henkel, IFF, Inter IKEA Group, Microsoft Corporation, Mitsubishi Corporation, Natura, Neste Corporation, Nestlé, Olam International, PwC, Rabobank, Banco Santander, Shell, Sompo Japan Insurance Inc., SONAE, Syngenta, The Navigator Company, Toyota Motor Corporation, Unilever, Vale, Volkswagen, és Yara.

Budapest, 2021. március 23.: Most először készült kutatás arról, hogy hol tart a magyar üzleti szféra a karbonsemleges működéshez vezető úton. A kép nem túl rózsás, bár az élenjáró vállalatok 31%-ának már vannak nettó zéró kibocsátási céljai, de ez elmarad a nemzetközi és a valódi változásokhoz szükséges szinttől, derült ki a Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért (BCSDH) által, a Deloitte szakmai segítségével végzett Towards Net Zero kutatásból.

Korunk nagy feladata a nettó zéró kibocsátás elérése, és a következő lépések megalapozásához adhat támpontot ez a kutatás, amelynek bemutatására a BCSDH és a Brit nagykövetség közös szervezésében tartott Net Zero Ambitions Fórumon került sor, ahol az élenjáró vállalatok közül heten be is mutatták vállalásaikat.

„Magyarországon most először készült felmérés a vállalatok karbonsemlegességi törekvései, kihívásai kapcsán. Az időszerű és értékes kutatás eredményei fontos útmutatóul szolgálnak, meghatározva a legsürgősebb teendőket úgy, mint a finanszírozási lehetőségek, az üvegházhatású gázok csökkentési, mérési lehetőségeinek megismertetése. Iránymutatást adva, hogyan lehet a jelenlegi helyzet és a kívánt net zero működés elérése közti átmenetet a már meglevő eszközökkel felgyorsítani.”  – mondta el bevezetőjében Márta Irén, a BCSDH igazgatója.

A megkérdezett vállalatok 60%-ának van kibocsátás csökkentési politikája és 30% tervezi a következő 5 évben. Csak 10% mondta azt, hogy nem is tervez ilyen irányú intézkedéseket. De már csak 50%-kuknak van konkrét célkitűzésük az üvegházhatású gáz kibocsátás csökkentésére.

„Jó látni, hogy a BCSDH tagvállalatai élen járnak a klíma célok kitűzésében, de feladatunk a szélesebb üzleti kör mozgósítása. Minden vállalatot érinti a klímaváltozás, és minden vállalatnak lehetősége van pozitívan befolyásolni azt. A cél már nem csak az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése, hanem a nettó zéró kibocsátás elérése. A kutatás rámutatott arra, hogy nagy még a bizonytalanság, jellemző az ismerethiány és sokszor vállalatokon belüli erőforrások allokációja sem megfelelő.  A lehetőségek, jó példák bemutatásával ezen a területen tudja a BCSDH leginkább segíteni a tagvállalatait és a szélesebb üzleti környezetet.” – mondta el Ifj. Chikán Attila, a BCSDH elnöke. – „A nettó zéró működésre való átmenet felgyorsításához szükség van egy szélesebb összefogásra, kormányzati, törvényhozói támogatásra is, ebben az általunk januárban életre hívott Net Zero Advisory Board is segíthet” – tette hozzá.

A kutatás rámutatott arra is, hogy ahhoz, hogy valódi nettó zéró célokat tűzzenek ki a vállalatok a kibocsátás mérésében, a belső karbonár bevezetésében nagy lépéseket kell tenniük. Azoknál, akik most kezdenek bele a folyamatba ott a hulladékcsökkentés, az energiahatékonysági beruházások, a megújuló energiára való áttérés és az erőforráshatékonyság növelése lehetnek az első lépések. De fontos kihangsúlyozni, hogy ennél jóval messzebb kell jutnunk ahhoz, hogy valódi net zéró kibocsátású gazdaság legyen Magyarországon 2050-re.

Számottevően kell növelni a párizsi klímacélok elérése érdekében tett erőfeszítéseket Magyarországon és a világban is. A novemberi COP 26 egyik célja, hogy a net zéró eléréséhez szükséges célok egységesen és tudományosan megalapozott módon kerüljenek meghatározásra.

A COP26 házigazdájaként az Egyesült Királyság együttműködik a vállalkozásokkal, a kormányokkal és a civil társadalommal annak érdekében, hogy fellendítse a gazdaság kulcsfontosságú ágazatait az emisszió csökkentése, az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodás és az ellenállóképesség megerősítése érdekében, továbbá azért, hogy sikerüljön a Covid-világjárvány utáni jobb újjáépítés” ̶ mondta Paul Fox brit nagykövet, a Net Zero Advisory Board egyik tagja, az esemény másik házigazdája.

A kutatásban is szereplő, élenjáró vállalatok közül heten bemutatták konkrét vállalásaikat:

Daikin 2050-re el kívánja érni a net zéró kibocsátást. Ennek érdekében energiahatékonyabb, kevésbé környezetkárosító technológiát alkalmaz hosszabb életciklusú termékek létrehozására. Fontos szereplőként az egész iparágban szeretné megvalósítani a hűtőközeg újrahasznosítását, körforgását.

Az E.On 2030-ra minden épülete karbonsemleges és autóparkja elektromos lesz. 2030-ig vállalja karbonkibocsátásának a saját részéről 30%-os, a fogyasztói részről 50%-kal történő csökkentését.

A Grundfos 2025-re 50%-kal kívánja csökkenteni a saját CO2 kibocsátását, és a vízfogyasztását is 2030-ra pedig „klíma pozitívvá” kíván válni. 2030-ra célul tűzte ki, hogy globálisan 300 millió nélkülöző embernek kíván ivóvizet biztosítani és ráadásul a vízkímélő megoldásaival 50 milliárd m3 friss vizet megtakarítani.

A K&H csoport vállalja 2021-től a klímasemleges működést, 2030-ra pedig az üvegházhatású gázok 80%-os csökkentését és 100%-ban zöld elektromosságra való áttérést.

A LeasePlan 2021-re már megvalósítja a zöld flottáját és 2030-ig számos a fogyasztókat célzó intézkedésével kívánja a tovább csökkenteni a környezeti hatását.

A Nestlé célja, hogy 2050-re elérje a nettó nulla kibocsátást. Ennek érdekében 2025-ig 30% -kal, 2030-ig 50% -kal csökkenti kibocsátását. Ezt a célt, többek között megújuló energia használatával, elektromos autóparkkal, valamint új technológiák, csomagolóanyagok és receptek bevezetésével szeretné elérni.

A SIÓ-Eckes (Eckes-Granini csoport) 2030-ra vállalja, hogy Science Based Target célokat fogalmaz meg a 1,5o-os cél eléréséért. Vállalja az üvegházhatású gáz kibocsátásának 50%-os csökkentését és 100%-ban R-PET-re való áttérést.

***

Race to Zero

A Race to Zero az ENSZ által vezetett, zéró szén-dioxid-kibocsátású világért folyó kampány. Összesen 1400 vállalat, köztük a Facebook, a Tesco, a LafargeHolcim és a Magyar Telekom, valamint a 74 legnagyobb befektető cég már csatlakozott a globális Race to Zero kampányhoz több mint 454 város, 23 régió és 569 egyetem mellett. A Párizsi Megállapodásnak és a 2021 novemberi glasgow-i COP26 előkészítésének megfelelően bármilyen méretű és bármilyen ágazatban működő vállalkozásoknak egyértelmű szerepe van az éghajlatváltozással kapcsolatos fellépésben.

A Race to Zero kampánnyal kapcsolatos további információkért keresse fel a kampány globális webhelyét, amely információkat nyújt a kampányhoz való csatlakozási lehetőségekről, beleértve a Science Based Targets kezdeményezést és a SME Climate Hub-ot.

Legújabb tagunk az ALD Automotive Magyarország Kft. A 2002-ben alapított társaság ügyvezető igazgatója Olena Tymofiyiva, 2019-es árbevétele 27 milliárd forint volt 102 munkavállaló alkalmazása mellett.

Az ALD Automotive a Societé Générale Group leányvállalata, amely lízinggel és flottakezeléssel foglalkozik. Tapasztalatai és hírneve miatt az egyik vezető vállalat ezen a területen. Az ALD Automotive csapata költséghatékony megoldásokat kínál ügyfeleinek, miközben teljes mértékben betartják a környezetvédelmi követelményeiket.

A Move 2025 stratégiai tervük alapján globális vezető szerepet kívánnak vállalni a fenntartható mobilitási megoldások terén, az embereket és a vállalatok társadalmi felelősségvállalását helyezik az üzleti modell középpontjába. A CSR fenntarthatósági megközelítése náluk magában foglalja a fenntartható mobilitás jövőjének alakítását, az elkötelezett és felelős munkáltatói tevékenységet azáltal, hogy a vezetői testületekben a nők arányát 35%-ra emelik, valamint a vállalat belső környezeti lábnyomát 30%-kal csökkenti 2019-hez képest 2025-ig.

A COVID-19 járvány miatt biztosították, hogy minden alkalmazottnak lehetősége legyen otthon dolgozni, ha szükséges a jelenlegi előírások és tanácsadás alapján. Minden 10 kollégára 1 tanúsított elsősegélynyújtó kollégát képeztek. A magatartási kódex alapján a bérek egységességét az ALD Automotive minden alkalmazottja tekintetében biztosítja, nyugdíjas és fogyatékkal élő munkavállalóik számára pedig minden intézkedést megtesznek a munkahelyi kényelem érdekében.

2018 óta az Ecovadis minden évben értékeli az ALD Automotive Magyarországot, beleértve a társadalmi felelősségvállalásukat és a fenntartható beszerzéseket. Ez az eredmény a vállalatukat az EcoVadis által értékelt vállalatok felső 25 százaléka közé sorolja. Az ALD Automotive minden évben felméri az összes lényeges elemét, és elkészíti a Planétic jelentést, amely a következőket tartalmazza: irodaházak, energiafogyasztás, papírfelhasználás, alkalmazottak szállítása, hulladékgazdálkodás, vízfogyasztás értékelése.

A BCSDH-hoz való csatlakozásukra lehetőségként tekintenek, mellyel hozzájuthatnak fenntarthatósági kezdeményezésekkel, az országban zajló környezeti és társadalmi projektekkel kapcsolatos friss információkhoz, megoszthatják a vállalatukkal kapcsolatos ismereteket és annak hátterét, valamint a csatlakozhatnak egy közösséghez közös projekteken dolgozva.

Businesses for Net Zero:

Úton a Net Zero felé – hol tartunk most?

Kutatási eredmények bemutatása

Vállalatvezetőknek és fenntarthatósági menedzsereknek

Csatlakozzon hozzánk március 23-án, 15:00-tól, a Microsoft Teams-en

Az eseményen bemutatjuk a Deloitte támogatásával készült Race to Zero helyzetfelmérő kutatásunk eredményét, valamint bemutatásra kerülnek a hazai vállalatok 2050-es nettó zéró kibocsátási céljainak eléréséhez bevezetett gyakorlatok.

A részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött. Ha cégvezetőként szeretne regisztrálni, kérjük írjon emailt az ivett.takacs@bcsdh.hu email címre.

A Race to Zero az ENSZ által vezetett, zéró szén-dioxid-kibocsátású világért folyó kampány. Összesen 1128 vállalat, köztük a Facebook, a Tesco, a LafargeHolcim és a Magyar Telekom, valamint a 45 legnagyobb befektető cég már csatlakozott a globális Race to Zero kampányhoz több mint 450 város és 550 egyetem mellett. A Párizsi Megállapodásnak és a 2021 novemberi glasgow-i COP26 előkészítésének megfelelően bármilyen méretű és bármilyen ágazatban működő vállalkozásoknak egyértelmű szerepe van az éghajlatváltozással kapcsolatos fellépésben.

Az elkövetkező években a piac összes szektora átalakuláson megy majd keresztül, mivel az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra való áttérés már folyamatban van. A Race to Zero célkitűzéseinek vállalása azáltal, hogy vezető szerepet játszik az innovációban és az átalakulásban, szintén elősegíti az üzleti vállalkozások védelmét és növekedését, csökkenti költségeit, javítja a befektetői tőkéhez való hozzáférést, biztosítja az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának korlátozására vonatkozó politikák és előírásokon túlmutató tevékenységeket, növeli vállalkozásának felkészültségét a külső behatásokra.

A Race to Zero kampánnyal kapcsolatos további információkért keresse fel a kampány globális webhelyét, amely információkat nyújt a kampányhoz való csatlakozási lehetőségekről, beleértve a Science Based Targets kezdeményezést és a SME Climate Hub-ot.

Agenda:

15.00Köszöntő beszéd – Ifj. Attila Chikán,  Elnök, BCSDH
15:03Nyitó gondolatok – Paul Fox, Brit nagykövet
15:06Towards net zero – felmérés eredménye – Márta Irén , Igazgató, BCSDH,  Lukács Ákos, Head of Sustainability and Climate Change service line, Deloitte Zrt.
15:26Üzleti megoldások

Daikin Hungary Kft. – Zuggó Balázs , ügyvezető igazgató

E.ON Hungária Zrt. – Jamniczky Zsolt , igazgatósági tag

Grundfos Magyarország Kft. –  Szundy Olivér, ügyvezető igazgató

Nestlé Hungária Kft. – Noszek Péter , ügyvezető igazgató

K&H Bank Zrt. –Suba Levente , Business Banking Network Development vezető

LeasePlan Hungária Zrt. – Pesti Tímea , CEO

Sió-Eckes Kft. – Kovács Ágnes , Chief Marketing & Innovation Officer Executive Board Member

15:55Zárás

Az esemény nyelve angol, tolmácsolás nélkül.

 

A Bisnode nemzetközi cégminősítő minden vállalkozás pénzügyi stabilitását, üzleti megbízhatóságát minősíti egy folyamatosan visszamért és bizonyított, nemzetközi szakértők által kialakított rendszer szerint. Ez alapján vállalkozásunk a magyar cégek azon 9,82 %-ába tartozik, akik pénzügyileg a legszilárdabb lábakon állnak, így a velük való üzleti kapcsolat kialakításának pénzügyi kockázata rendkívül alacsony.

Nagy megtiszteltetés cégünk számára, hogy elmúlt 5 évben folyamatosan megfeleltünk a Bisnode AAA nemzetközi minősítési rendszer legszigorúbb kritériumainak így idén a Legrand Zrt. kiérdemelte a Bisnode Platinum Excellence tanúsítványát, amelyre Magyarországon csupán a cégek 0,5 %-a jogosult.

 

Március 9-én tartottuk „A jövő vezetői” tehetségprogram Alumni programjának idei első találkozóját, online, Microsoft teamsen keresztül. A beszélgetés során az Alumni vezetőség beszámolója és idei tervei mellett egy Alumni tag saját vállalkozása is bemutatásra került, illetve a tehetségprogramban már megszokott napzáró vezetői interjúra is sor került.

Márta Irén, a BCSDH igazgatója köszöntőjében kiemelte, hogy a BCSDH idei fókuszában a klímavédelem és adaptáció áll, melynek egyik mérföldköve a brit nagykövetséggel együttműködésben létrehozott Net Zero Advisory Board. A Board tagjai magyarországi neves szakemberek, mégpedig: Barta Zsombor, HUGBC; Dr. Bartus Gábor, NFFT; Ifj. Chikán Attila, BCSDH; Juhász Anikó, Agrárminisztérium, Dr. Kandrács Csaba, MNB; Kovács Marcell, MLBKT; Kőrösi Csaba, KEH; Paul Fox, Brit Nagykövetség; Steiner Attila, ITM; Prof. Dr. Ürge Vorsatz Diána, IPCC.

Az eseményen az Alumni vezetőség képviseletében Bori Máté, a LeasePlan Biztosítási és szerviz menedzsere mutatta be az Alumni vezetőség idei terveit. A vezetőség idén három témára fókuszál: Ajánlás a résztvevőknek, Ajánlás a delegáló vezetőknek, A tehetségprogram hosszútávú hatásainak feltérképezése. Nagy Andrea a Budapesti Gazdasági Egyetem Fenntarthatósági Intézetének vezetője fogja össze az Ajánlás a résztvevőknek projektcsapat munkáját. A projektcsapat azt járja körbe, hogy hogyan tudják a résztvevők a legjobban hasznosítani vállalataiknál a program során tanultakat, Bori Máté szintén ezt a témát járta körbe a delegáló vezetők szemszögéből. Végül, Szederkényi Zita, a tehetségprogram vezetője bemutatta a tehetségprogram hatásáról szóló munka részleteit, olyan kérdésekre keresik a választ, mint milyen fenntartható kezdeményezések születtek a program hatására, hova jutottak el a résztvevők. A fenti projektmunkákhoz a témák vezetői várják az érdeklődők csatlakozását.

Ezt követően Kovács Kornél, 2016-ban végzett tehetségprogram résztvevő mutatta be Alumni társainak a nemrégiben alakult vállalkozását, a Novum Commodities Kft.-t, ami fenntarthatósági szolgáltatásokat nyújt vállalatok számára, mint például karbonlábnyom-mérés, fenntarthatósági stratégia-készítés és emisszió-csökkentési tervek kidolgozása.

Az estét záró vezetői interjún Kerekes Péter, a Coca-Cola Magyarország ügyvezető igazgatója volt a vendégünk. Péter bemutatta „A fenntartható jövőért” díjjal is jutalmazott „A Coca-Cola Magyarország nyújtotta támogatások a COVID-19 járvány első szakaszában” programukat, emellett a Coca-Cola párbeszédeket generáló, akár megosztó kampányairól, a vezetői karrierút szépségeiről és kihívásairól, és a sikeres vállalatvezetés kritériumairól is beszélgetett a résztvevőkkel. Kiemelte, hogy a vezetői pálya során a legfontosabb, hogy mindig egyensúlyban tudjunk maradni magunkkal.

Márta Irén a program zárásaként meghívta az Alumni tagjait a március 23-án tartandó Net Zero Business Ambitions Fórumra.

Létszámbővítés, bérek, juttatások és kihívások – ismerje meg a munkáltatók emberi erőforrással kapcsolatos terveit vizsgáló Randstad HR Trends Survey 2021. kutatás eredményeit! A cikkből az adatokat részletező, díjmentes magyar és angol nyelvű riport is letölthető.

A döntően közép- és nagyvállalatoknál dolgozó, megkérdezett hazai szakemberek optimisták cégük idei üzleti teljesítményével kapcsolatban, közel 40%-uk szerint a forgalmuk még 2021-ben eléri a járvány előtti szintet – derül ki a ’Randstad HR Trends Survey 2021.’ kutatásából. A felmérés szerint a vállalatok 38%-a tervezi a jelenlegi dolgozói létszám bővítését 2021-ben, míg harmaduk már az üzleti év első felében így tenne.

A kutatásban megkérdezett szakemberek szerint érezhető volt szektorukban a járványhelyzet hatására bekövetkezett visszaesés: mindössze 30%-uk számít vállalata forgalmának növekedésére 2021-ben – míg 2019-ben 71%-uk volt ezen a téren optimista –, több mint felük stagnálással, 17%-uk pedig csökkenéssel kalkulál. Ugyanakkor a menedzserek majd 40%-a még idén számít arra, hogy vállalatuk teljesítménye eléri a korábbi szintet, 18%-uk nyilatkozott úgy, hogy forgalmuk nőtt a járványhelyzet alatt, míg 12% szerint nem fogják elérni a válság előtti üzleti eredményt.

Tervben a létszámbővítés

A válaszok alapján a vállalatok 38%-a tervez – alkalmi vagy állandó munkavállalókkal történő – létszámbővítést 2021-ben. A megkérdezettek leginkább az IT-szakemberek (41%), a fizikai dolgozók (35%) és a gyártás területén dolgozó alkalmazottak (29%) felvételével kapcsolatban bizakodóak. Amikor a rövidebb távú – 6 hónapra vonatkozó – tervekre kérdeztünk rá, a válaszadók harmada nyilatkozott úgy, hogy optimista a munkaerőfelvétel megindulásával kapcsolatban az üzleti év első felében.

Stabilizálódó bérek

A döntően közép- és nagyvállalati szakemberek válaszai alapján úgy tűnik, hogy a járvány nem volt jelentékeny hatással az érintett cégek 2021-re előirányzott munkabér-kifizetéseire. A megkérdezettek 70%-a tervez emelést, csaknem negyedük állítja, hogy az inflációnál magasabb ütemben növelik a fizetéseket, 46%-uk inflációkövető béremelésről, ötödük pedig a korábbival megegyező fizetésekről számolt be. Ezenkívül a menedzserek 61%-a szerint a vállalatuk által kínált fizetések a koronavírus-járvány idején eddig sem változtak, míg közel harmaduk szerint emelték is a béreket. Kis hányaduk, mindössze 5% számolt be fizetéscsökkentésről 2020 márciusa óta.

A béren kívüli juttatások közül a home office vezet

A versenyképes fizetési csomag (48%), a nemzetközi karrierlehetőségek (23%) és a rugalmas munkakörülmények (71%) csökkenő mértékben, míg a munkahely biztonsága (34%) egyre inkább kulcstényezőnek számít a szakemberek bevonzásában.

A vállalatok által ajánlott béren kívüli juttatások közül a home office vezeti a listát: a cégek 83%-a él ezzel a lehetőséggel, döntően a vírushelyzet hatására kialakuló új munkaerőpiaci trendeknek megfelelően. 2019-hez képest jelentősen nőtt (11 százalékponttal 64%-ra) azon vállalatok aránya, akik a karrierfejlődés lehetőségét kínálják, csökkent viszont (7 százalékponttal 63%-ra) azoké, akik versenyképes fizetést nyújtanak. Látványosan nőtt az elmúlt két évben (12 százalékponttal 33%-ra) az egészségbiztosítás szerepe a juttatások között, de emelkedett az extra szabadnapok (24%), a fizetett szülői szabadság (22%), illetve az élet- és balesetbiztosítások (21%) bevezetése is.

Az iparági tapasztalat gyakran hiányzik

A résztvevők 57%-a állítja, hogy a toborzási folyamat hossza körülbelül megegyezik a 2020-ban tapasztalttal, míg az új gyakorlatok, például az online és a telefonos interjúk miatt 23% úgy véli, hogy 2021-ben a megfelelő jelölt kiválasztása több időt vesz majd igénybe. Mindössze 13% nyilatkozott úgy, hogy a folyamat rövidülésére számít a következő időszakban. A válaszadók többsége (45%) 2021-ben a fluktuáció stagnálásával számol, míg a 27% számít kisebb, 22% pedig nagyobb mozgásra a saját területén.

A szakemberek szerint a munkaerőpiacon elérhető jelöltek főbb hiányosságai között továbbra is az iparági munkatapasztalat hiánya vezet, a válaszok 52%-ában jelent meg. A vállalatok szemszögéből nézve még mindig jelentős problémát jelent a nyelvtudás hiánya (37%), ugyanakkor jelentősen csökkent 2019-hez képest a gyenge ’soft skill’-ek említése (23%) – utóbbi akár betudható a csökkentett irodai jelenlétnek és a ritkább személyes interakciónak is.

A hiányosságok orvoslására továbbra is az oktatást és a tréningeket tekintik a legfontosabb eszköznek a vállalati szakemberek (58%), ugyanakkor ezen a téren is csökkent a fizetés és az egyéb kompenzációs csomagok szerepe (37%).

A jó munkaerőt továbbra is keresni kell

A következő időszak HR-szakmai kihívásairól kérdezve továbbra is vezet, egyben jelentősen nőtt (a 2019-es 56%-ról 68%-ra) a legalkalmasabb munkaerő megtartásának problémája. Két év alatt 39%-ról 57%-ra nőtt azok aránya, akik szerint a teljesítmény és a produktivitás növelése komoly terhet jelent az átalakuló munkakörülmények miatt. Azonos arányban (42%) említették komoly kihívásként a tehetséges vezetők kinevelését és a munkáltatói márka fejlesztését és megőrzését a jelen problémák között. Közel megduplázódott azok aránya, akik szerint a nyitott és rugalmas munkahelyi környezet megteremtése is nehézséget jelenthet a mostani időszakban – 40% nyilatkozott így. Feltehetően a távmunka és a csökkentett irodai jelenlét számlájára írható, hogy 23%-ra nőtt azok aránya, akik szerint már a dolgozók hatékony tájékoztatása is kihívásokba ütközik.

A kutatásban azt is vizsgáltuk, hogy az otthoni munkavégzés mennyire válhat valóban az új normává a vírus elvonulását követő időszakban. A válaszadók 37%-a heti 1-2 nap, 22%-a 3-4 nap erejéig engedélyezné hosszabb távon is az otthoni munkát, azonban csak 5% nyitott arra, hogy teljesen távmunkára váltson, illetve a vállalatok kicsivel több mint tizede állna vissza a teljes irodai vagy munkahelyi létre.

A kutatás hátteréről

A ’Randstad HR Trends Survey 2021.’ különféle iparágakban működő hazai vállalatok közel 300 dolgozójának megkérdezésével, 2020 november-decemberében gyűjtött adatokat mutat be.

A minta összetételéről:

  • A felmérésben résztvevők 72%-a dolgozik 50 főnél többet foglalkoztató szervezetben, 72%-uk nemzetközi hátterű vállalatnál.
  • Az IT és az ipar/gyártás területén tevékenykedő cégek szakemberei együttesen a minta mintegy harmadát fedik le.
  • A megkérdezettek 60%-a dolgozik HR területen.
  • A válaszadók 87%-ának van befolyása a vállalati kiválasztási folyamatokra – 37% döntéshozó szerepben, 50% ajánlásokat tesz.

A kutatás során a Randstad az Evalueserve globális piackutató és elemző céggel működik együtt (www.evalueserve.com).

Magyarul és angolul is elérhető, díjmentesen letölthető riportunk betekintést nyújt a Randstad HR Trends Survey 2021. kutatás részletes hazai adataiba.