A podcastsorozat a realisztikus mesterséges intelligenciára épül, vagyis olyan technológiákra, amelyek vagy már léteznek, vagy észszerűen várható, hogy a következő húsz évben fognak kifejlődni.
Az egyes tartalmakat úgy válogattuk össze, hogy a különböző iparágak technológiai alkalmazásait az egyre növekvő technológiai összetettségben ragadják meg, és hogy ezen vívmányok használatának etikai és társadalmi következményeit is bemutassák.

Minden podcast 2 részből áll: Egy sci-fi novellából, amit egy beszélgetés követ, ahol meghívott vendégeinkkel kielemezzük a hallottakat, megbeszéljük melyik technológia milyen fejlődésen kell keresztülmenjen, hogy mindez megvalósuljon és ezeknek mennyi az esélye. Többek között ezekről és még sok minden másról is beszélgetünk meghívott vendégeinkkel.

Bővebb információ itt.

Az IFUA Horváth novemberben tartotta meg azt az éves rendezvényét, melynek keretében a cég valamennyi munkatársának részvételével évről-évre kijelöli a következő év / évek szakmai, stratégiai fókuszait. Ezen megerősítették, hogy a fenntarthatóság kiemelt helyet foglal el a cég stratégiájában.

Az idei év során elkészült a vállalat fenntarthatósági stratégiája, kijelölve a fenntarthatósági jövőképet, célokat és akciókat, melyekkel az IFUA Horváth hozzá kíván járulni egy fenntarthatóbb jövőhöz.

„Tanácsadó cégként elsősorban a projektjeink révén járulhatunk hozzá a fenntarthatósághoz, hiszen ha például egy nagy iparvállalat működését sikerül fenntarthatóbbá tenni, az össze sem hasonlítható eredmény ahhoz képest, amit a saját működésünk kapcsán lehetséges elérni.” Ez a gondolat magyarázza, hogy az IFUA Horváthnál cél a fenntarthatósági projektek számának növelése, illetve a nem fenntarthatósági fókuszú projektekben a fenntarthatósági szempontok érvényesítése.

A következő időszak fókusztémái között szerepel a körforgásos gazdaság, az ESG megfelelés, az energiahatékonyság, illetve a hidrogén és CCUS (carbon capture, utilization and storage) technológiák témaköre is.

A körforgásos gazdaság témakörében a jelentős körforgásos projekttapasztalattal rendelkező tanácsadók vitatták meg a következő időszak feladatait, bevonva különböző iparágak szakértőit. Számos hulladékáram kapcsán jelentős változások, új folyamatok várhatóak, pl. a csomagolásoknál betétdíjas rendszer kerül bevezetésre. A textilek esetében 2025-től, a biológiailag lebomló hulladékok esetében pedig 2023-tól EU szinten kötelező az elkülönített gyűjtés, mely jelentős költségnövekedést fog jelenteni a vállalatok számára. Az IFUA Horváth nemzeti, iparági szintű és vállalati hulladékgazdálkodási stratégiák megalkotásának tapasztalatával a háta mögött tervezi kamatoztatni szaktudását a körforgásos gazdaság területén.

A fenntartható működésre vonatkozóan egyre nagyobb a nyomás a vállalatokon – kívülről (szabályozás, tőkepiac, ügyfelek) és belülről (munkavállalók) is. Ennek az ESG megfelelésnek a kérdése egyre több piaci szereplőt érint, akiket az IFUA Horváth fenntarthatósági közzétételek elkészítésével, ESG rating felkészítéssel és ESG Due diligence elvégzésével tud támogatni – ez áll egy másik szekció fókuszában. Az Európai Unió szintjén bevezetésre került EU Taxonómia szabályozási keretrendszer Magyarországon az idei évben a tőzsdén jegyzett vállalatokat érintette, de 2024-től a hazai nagyvállalatok jelentős része szembesülni fog az ebből fakadó fenntarthatósági beszámolási kötelezettséggel. Ez komoly kihívások elé fogja állítani a szervezeteket, elsősorban a controlling területet és a fenntarthatósággal, környezetvédelemmel foglalkozó területeket: a fenntartható tevékenységek azonosítása, kalkulációs, controlling logikák kialakítása, értékelések részletes elvégzése és dokumentálása, valamint a folyamatosan változó szabályozás nyomon követése mind rendkívül erőforrásigényes feladatok. Az IFUA Horváth ebben vállal szerepet ügyfeleinél.

A jelenlegi környezetben, a magas energiaárak és kibocsátáscsökkentési, zöldítési törekvések mellett egyre nagyobb hangsúlyt kap az energiahatékonyság. Ezzel az iránnyal sok vállalat csak az elmúlt év során kezdett el foglalkozni, ugyanakkor az energiaárak nyomása miatt nagyon gyorsan szeretnének eredményeket elérni. Az IFUA Horváth megközelítése szerint a tanácsadók külső szereplőként képesek kimozgatni a munkatársakat a napi rutinból, illetve keresztfunkcionális teamekbe szerveződve gyors átvilágítás végezhető, ezáltal a gyors reagálás elérhető. Okos mérés és energetikus szakértelem segítségével definiálnak akciókat, hatásukat számszerűsítik, ezáltal az akciók priorizálhatóvá válnak. A nyomon követés szintén fontos eleme a további fejlesztéseknek.

A hidrogén és CCUS technológiák témája elsősorban az ipari nagyvállalatokat érinti. A dekarbonizációs törekvések során fontos irány az elektrifikáció, de ahol ez nem jelent megoldást, ott a hidrogén és carbon capture alapú technológiáknak lehet kulcsszerepe. Az IFUA Horváth az elérhető technológiák feltérképezésében, ezek üzleti szempontú összehasonlításában és értékelésében, valamint a transzformációhoz szükséges lépések azonosításában és megtervezésében tud támogatást nyújtani.

Az IFUA Horváth bízik abban, hogy szándékainak megfelelően egyre több vállalatot tud támogatni működésének fenntarthatóbbá tételében.

A Randstad legújabb munkaerőpiaci tanulmányában a munkaerőhiány és a szakképzettség hiányának, valamint az ezzel párhuzamosan jelen levő munkanélküliségnek a kettősségét vizsgálja, ami veszélyezteti a gazdasági növekedést és az új munkahelyek teremtését is. A tanulmány ajánlást tartalmaz arra, milyen stratégiák mentén hozható hosszú távon egyensúly közeli állapotba ez a globális szinten jelen lévő probléma. Töltse le a tanulmányt magyar, vagy angol nyelven!

Link: https://www.randstad.hu/workforce-insights/globalis-munkaerohiany-es-strukturalis-munkanelkuliseg/

Piacvezető zöldenergia-szolgáltatóvá válna Magyarország meghatározó energiavállalata

  • Okoshálózatok, gyarapodó energiaközösségek, fenntartható energiamegoldások – a vállalat saját vállalásai mellett ügyfeleinek is segít a zöldebbé válásban

  • Szociális gondoskodás, élőhely- és madárvédelem – fontos társadalmi kezdeményezések támogatása is része a felelős vállalati magatartásnak

  • Elköteleződés a karbonsemlegesség mellett: a nemzetközi vállalatcsoport 2030-ra 75%-kal, 2040-re 100%-kal csökkenti a saját tevékenységhez kapcsolódó közvetett és közvetlen üvegházhatású gázkibocsátást

 

Több hónapos előkészítő munkát követően megjelent az E.ON Hungária Csoport első fenntarthatósági jelentése. A vállalatcsoport stratégiájának egyik alappillére a fenntarthatóság, ide értve egyebek mellett a környezetre gyakorolt negatív hatások csökkentését, a zöld energiamegoldások és szolgáltatások biztosítását az ügyfeleknek, valamint a munkatársak biztonságának és egészségének védelmét. Az önként vállalt, illetve részben uniós kötelezettségből adódó célkitűzések megvalósítását a vállalat teljes mértékben átláthatóvá teszi: ennek jegyében készült el idén az E.ON Hungária Csoport első átfogó, a zöld átállás már megvalósult innovatív megoldásait bemutató fenntarthatósági jelentése.

 

„Vállalati stratégiánk fő sarokköve – a növekedés és a digitalizáció mellett – a fenntarthatóság. A legfontosabb céljaink közé tartozik, hogy miközben a tevékenységünket egyre inkább összhangba hozzuk a környezettel, segítsünk ügyfeleinknek fenntarthatósági törekvéseik megvalósításában is. A most közreadott fenntarthatósági jelentés azokat a lépéseket és fejlett hálózati és ügyfélmegoldásokat mutatja be, amelyek révén az E.ON úgy tudja hosszú távon is fenntarthatóvá tenni a saját növekedését, hogy közben évről évre csökkenti az általa igénybe vett környezeti erőforrások mennyiségét, egyúttal pedig a társadalmi közegben is hasznos, példamutató szerepet tölt be” – mondta Endersz Frigyes, az E.ON Hungária Csoport stratégiai és fenntarthatósági igazgatója.

 

Piacvezető zöldenergia-szolgáltató

 

Energiavállalatként az E.ON elsődleges célja, hogy környezeti szempontból is fenntartható válaszokat adjon az elektrifikáció és az energiaátmenet legfontosabb dilemmáira: hogyan lehet a környezetet a legkevésbé terhelő módon megtermelni és a ügyfelekhez eljuttatni a szükséges energiamennyiséget, milyen segítséget tud nyújtani a vállalat az ügyfeleknek a tiszta energia biztosításában és az energiahatékonyság növelésében, melyek lesznek a mostani energiaátmenet és az azt követő időszak biztonságos ellátást nyújtó energiaforrásai. A válaszokat az energiaválság, illetve a klímakrízis szorításában kell megfogalmazni. Az E.ON átérzi ezt a kettős felelősséget, és olyan megoldásokat kínál, amelyek a jelen kihívásainak kezelésében is a jövőt tartják szem előtt.

 

A jelentés a kiemelt célkitűzések között rögzíti az ambiciózus klímacélokat: a éghajlatváltozásért felelős üvegházhatású gázok terén a 2019-es szinthez képest a Scope 1-2 (vagyis a működéshez kapcsolódó közvetlen és közvetett) kibocsátást 2030-ra 75%-kal, 2040-re pedig 100%-kal csökkentik, míg a Scope 3 (az értékláncban jelentkező) kibocsátások esetében 2050-ig érik el a 100%-os csökkentést a teljes, nemzetközi vállalatcsoportban.

 

Az E.ON piacvezető zöldenergia-szolgáltató szerepre törekszik: az általa a versenypiacra szolgáltatott energiamennyiségnek több mint öt százaléka a vállalatcsoport mérlegkörébe tartozó nap-, szél- és biogázerőművekből származik, a cél pedig az, hogy a megújuló energiaforrások aránya 2025-re elérje a teljes ügyfélkör fogyasztásának közel 30, 2030-ra pedig közel 44 százalékát.

 

Innovatív megoldások, okoshálózatok, közösségi célok

 

A pontosan meghatározott környezeti célok megvalósítását az E.ON innovatív megoldásokkal, illetve azok széles körű elterjesztésével segíti. A gyors ütemű digitalizáció, a papírmentes iroda, a digitalizált szerződéskötés, az „önkiszolgáló” online megoldások bevezetése az alapanyag-felhasználást és a környezethasználat mértékét is csökkenti. A társaság úttörő szerepet játszik az e-mobilitás fejlesztésében is. Magyarországon több mint 350, a vállalatcsoport által üzemeltetett nyilvános töltési pont működik, és dinamikusan bővül az E.ON otthontöltők száma is. Az e-töltőhálózatot 2021-től egyre növekvő mértékben zöld energiával látják el. A fentieken túl vállalati és intézményi e-flotta szolgáltatás nyújtásával, illetve egy e-robogók megosztásán alapuló kölcsönzési rendszer támogatásával is hozzájárulnak a közlekedés karbonlábnyomának csökkentéséhez.

 

Az E.ON 18 ezer km hosszú gáz-, és 88 ezer km hosszú áramhálózatának folyamatos fejlesztésével, intelligens eszközök telepítésével teremti meg az alapját a jövő energiavilágának. Az okosmérők, melyekből 2024-re már 500 ezer működik majd (lefedve a teljes hazai mérőállomány 15%-át) az ügyfeleknek teszik könnyebbé a tudatosabb energiahasználatot, a fenntarthatóság irányába átalakítva ezáltal a fogyasztói szokásokat. Maga az elosztóhálózat is egyre okosabbá válik szenzorok felszerelése és automatizálás révén, lehetővé téve az igények valós idejű nyomon követését, illetve az előremutató virtuális erőművi és energiatárolási megoldások fejlesztését.

 

Az E.ON országszerte a fenntartható energiahasználatra koncentráló energiaközösségeket épít, melyek számát 2024-ig legalább tízre kívánja emelni. Tovább bővül a „Fenntartható városok” kezdeményezése is olyan nagyvárosok részvételével, mint például Székesfehérvár.

 

Intenzíven vizsgálja az E.ON a hidrogéngazdaságban rejlő lehetőségeket, mert meggyőződése, hogy Európában a zöldenergiára történő átállásban és a dekarbonizációs célok elérésében a hidrogén kulcsszerepet fog játszani.

 

 

Felelős vállalat, társadalmi kezdeményezések

 

Az E.ON minden téren pozitív hatásra törekszik abban a közegben, amelyben a tevékenységét végzi. Ennek megfelelően a jelentés tartalmazza a legfontosabb társadalmi felelősségvállalási programokat is. Felelős vállalatként az E.ON működése valamennyi – gazdasági, környezeti, társadalmi – aspektusában fenntartható irányt követ. A környezet- és természetvédelemben a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesülettel és a nemzeti parkokkal, szociális területen a Magyar Ökumenikus Segélyszervezettel és a Magyar Máltai Szeretetszolgálattal van hosszú időre visszanyúló együttműködése a vállalatnak, de olyan pályázati alapú támogatási programot is működtet, amely transzparens módon, célhoz kötötten biztosít anyagi segítséget civil szervezetek számára fontos társadalmi kezdeményezések megvalósításához.

 

Az ország területének mintegy felét kitevő szolgáltatási területén az E.ON harmonikus együttélésre törekszik a természettel. Új hálózatait az állatvilágot kímélő, biztonságos módon építi, és a meglévő infrastruktúráját is folyamatosan madárbaráttá fejleszti. Az országos madárvédelmi prioritási térkép alapján átalakítják, a leginkább kritikus pontokon a föld alá viszik a vezetékhálózatot, a beavatkozást igénylő helyszíneken madárbarát technológiai megoldásokat alkalmaznak, emellett többek között a középfeszültségű vezetékeknél áttértek a madarak nagyobb biztonságát garantáló függőszigetelős kiépítésre. Az együttműködés része továbbá a gólyafészkek érintésvédelmének biztosítása is: eddig mintegy háromezer gólyafészektartó felszerelését végezték el (Magyarországon nagyságrendileg négyezer gólyapár fészkel), ezeket rendszeresen bővítik és karbantartják.

 

A fenntarthatósági jelentés teljes anyaga ITT érhető el.

 

 

Miért búg másképpen a telefon, ha külföldről hívnak? Hány telefonhívást tud kezelni egyszerre egy telefontorony? Hogyan készül az 5G? És hogy mutasd meg a vezetőidnek, hogy a fenntartható befektetések igenis megérik? Ezekről szólt „A jövő vezetői” tehetségprogram ide utolsó Alumni találkozója, melyet november 23-án tartottunk a Nokiánál.

Baranyai Attila, a Nokia globális logisztikai minőségbiztosítási menedzsere és a 2018-as évfolyam résztvevője látta vendégül „A jövő vezetői” tehetségprogram Alumni csapatát a Nokia Skypark Irodaházban. A Nokia magyarországi csapata a vállalat legjelentősebb és legeredményesebb kutatás-fejlesztési egységei közé tartozik. A vállalat mérnökei körbevezették a csapatot a laborban és megnézhettük, hogyan fejlesztik itthon a világ egyre több táján használt 5G hálózatot és meséltek arról, hogy mi vár ránk a jövőben a hálózatok terén. Ezután Attila mesélt a vállalat, s azon belül az ellátási lánc terület fenntarthatósági tevékenységéről, és bemutatta Pap József, a Nokia globális raktározás és csomagolás stratégiai beszerzési vezetője és a 2014-es évfolyam résztvevője, projektjét arról, hogyan vezettek be hibrid (karton és fa alapú) raklapokat és hogyan mutatták be a vállalat vezetésének ennek gazdasági és környezeti hatásait.

„Igazán öröm végre újra élőben találkozni” – mondta Márta Irén, a BCSDH igazgatója mesélt az idei év eredményeiről, a következő év terveiről és közösen beszélgettek az Alumni Mentorprogramról és arról, hogyan ünnepeljük „A jövő vezetői” tehetségprogram 10. születésnapját jövőre.

Az emberiség csaknem megoldhatatlan feladat előtt áll: az éghajlatváltozást meg kell akadályozni, a túlnépesedést meg kell állítani, a bolygó ökológiai rendszere nagy veszélyben van. Ezekkel a gondolatokkal indul Dirk Rossmann és szerzőtársa, Ralf Hoppe új regénye, A polip haragja, mindez azonban napjainkban nem fikció, hanem a szomorú valóság. A német milliárdos üzletember komoly témát boncolgat, a célja pedig felhívni a figyelmet arra, hogy az utolsó utáni pillanatban vagyunk ahhoz, hogy a gyerekeink számára legyen jövő a bolygón. A könyv elgondolkodtat és – a szerzők reményei szerint – cselekvésre is késztet, de kérdés, olvassák-e olyanok, akiknek nagy a befolyása a dolgok alakulására…

A tavalyi év egyik legnagyobb sikerkönyve volt Dirk Rossmann ökothrillere, A polip kilencedik karja. A drogérialánc német tulajdonosa nem maradt sokáig adós a folytatással, ami Németországban szintén felkerült a sikerlistákra, és a napokban jelent meg Magyarországon is. Az izgalmas thriller azonnal a Libri sikerlistájának második helyén nyitott. A történet folytatását a szerzők gondolatébresztőnek szánják, és olyan utopisztikus gondolatokat fogalmaznak meg benne, amelyek napjainkban szinte lehetetlennek tűnnek: a világ országainak nagy része egy szövetségbe tömörülve keresi a megoldást és igyekszik megmenteni a bolygót.

Mi lenne például, hogyha a politikai erők azért egyesülnének, hogy a katasztrófát megakadályozzák? Tudom, ez szokatlan gondolat. De olyan rossz is? Mi lenne, ha a háborúk véget érnének, és évről évre nem kellene milliárdoknak a hadiiparba elfolyni? Mi történne, ha hirtelen bizalom alakulna ki? Ilyen témákkal foglalkozunk a könyvben – árulta el Dirk Rossmann. – Ezt értettem „gondolatébresztés” alatt. Ez az egész egy nagy utópia, egy ”Mi lenne, ha…”. A történet egyébként tényeket és számadatokat tartalmaz ezekről a kérdésekről, de ezek bele vannak szőve a sztoriba, elegánsan, nem kirívóan.”

Rossmann szerzőtársa, Ralf Hoppe újságíró arról is mesélt, hogy kettejük közül Dirk Rossmann volt az, akinek a víziói megjelennek a kötetben, ami nem egy politikai regény, hanem egy letehetetlen thriller, amelyben természetesen a szerelmi szál is helyet kapott.

A könyvben elég sok minden van egyszerre: szerelmi történet, ökothriller, politikai utópia. Különösen az utópikus részekben Dirk Rossmann víziói és politikai gondolatai kerültek megfogalmazásra és beépítésre – magyarázta Hoppe. – Nem tagja egyetlen politikai pártnak sem, de politikailag nagyon éber és aktív, állandóan mindenféle vezető csúcspolitikussal találkozgat. Élénk levelezést folytat mindenféle filozófussal és tudóssal. Azt mondanám, hogy ő a politikai vezető a mi kis párosunkban. A polip haragja ugyanakkor klasszikus feszültségregény is, a műfaj szabályainak megfelelően, pörgős cselekménnyel, színes szereplőkkel.

A geopolitikán és a szerelmi szálon túl a technológia, a tudományok, a kvantumfizika, és a vallás is komoly szerepet kapott a regényben. Az emberiség egy kvantumszámítógép segítségével küzd a fennmaradásért, de a katolikus egyház feje is feltűnik A polip haragjában.

„A világ vallásai hihetetlen hatalom, számtalan ember gondolkodását és érzéseit formálják. Ez csökkeni fog a jövőben? Vagy az emberek vágyódása az értelem után válság idején még jobban felértékelődik? A katolikus egyház az egyik nagy világvallás reprezentánsa. Hogyan kezeli tehát ezeket a témákat? A túlnépesedéssel? A teremtés jövőjével? Könyvünkben az egyházat minden eddiginél jobban provokáljuk, hogy állást foglaljon.” – mesélte Rossmann.

És hogy kivel olvastatná el a könyvét a drogérialánc tulajdonosa? Mindenképpen három olyan embernek szánná, akik sokat tudnának tenni azért, hogy a Föld élhető hely maradjon.

„Az USA, Kína és Oroszország államfőinek nyújtanám át a könyvet. Az ajánlás így hangozna: „Mit gondol Ön?” – árulta el a Rossmann alapító-tulajdonosa.

A könyv tartalma:

2029-et írunk. A klímakatasztrófa bekövetkezett, az emberiség a túlélésért harcol.
A nagy hatalmi tömbök szövetsége, a Klímaszövetség gátat akar vetni a káosznak és
az éhség-háborúknak. A legfontosabb eszközük egy szuperszámítógép – amely
azonban egy egyformán zseniális és megszállott bűnöző kezébe kerül. Már csak két ember akadályozhatja meg a legrosszabbat: a kishivatalnok Thomas Pierpaoli, és a temperamentumos milliomosnő, Ariadna. Miközben vadásznak rájuk, és veszélyes során kell átverekedniük magukat, nekik csak egy cél lebeg a szemük előtt: megmenteni a világot. De vajon megmenthető-e még egyáltalán az emberi faj? Dirk Rossmann német milliárdos üzletember, a Rossmann, Európa egyik legnagyobb drogéria-áruházláncának alapító-tulajdonosa,a nagy sikerű bestseller, A polip kilencedik karja szerzője. Legújabb regénye nemcsak egy letehetetlenül izgalmas thriller, de egyben elgondolkodtató olvasmány is , mely napjaink legégetőbb problémáit boncolgatja.

Napjainkban a biológiai sokféleség csökkenésének több mint 90%-a a természeti erőforrások kitermelésének és feldolgozásának következménye. 1 millió fajt fenyeget a kihalás veszélye 2050-re. A világ teljes GDP-jének több mint fele nagymértékben függ a természettől és annak szolgáltatásaitól. A körforgásos gazdaság és a biodiverzitás szoros kölcsönhatásban állnak egymással.  Ez a kulcsüzenet állt a 2022. november 24-én kiemelt érdeklődés mellett, közel 150  fővel tartott, immár ötödik Körforgásos Gazdaság Csúcstalálkozó középpontjában.

A világ még csak 8%-ban körforgásos, ami jelentősen elmarad a lehetőségektől, pedig a körforgásos gazdaság komplex rendszert és hatékony eszközöket kínál a világ legégetőbb kihívásaira, köztük a biodiverzitás megőrzésére és helyreállítására is. Az ING Bank támogatásával létrejött legnagyobb hazai körforgásos éves esemény számos vállalati és start-up példa bemutatásán túl kitekintést adott a nemzetközi folyamatokra is.

Mára már 97 tagot számlál a Körforgásos Gazdaság Platform, mely a Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért (BCSDH), a Holland Nagykövetség és az akkori Innovációs és Technológiai Minisztérium kezdeményezésére alakult meg. Tagjai a legfontosabb feladatként a tudásmegosztást, az összefogást és az azonnali cselekvést emelték ki.

A lineáris gazdaság felelőssége megkérdőjelezhetetlen: a biológiai sokféleség csökkenésének több mint 90%-a természeti erőforrások kitermelésének és feldolgozásának köszönhető. Az utóbbi évtizedben 70%-kal több nyersanyagot vontak ki, mint amennyit a Föld biztonságosan pótolni tud.

A biodiverzitás és az anyaggazdálkodás összefüggése egyértelmű, a körforgásos gazdaság mint egy rendszerszintű változás, önmagában is szerepet játszhat a biológiai sokféleség csökkenésének megfékezésében, és kézzelfogható lehetőségeket teremthet a vállalkozások számára is.

A vállalatoknak a rendszerszintű változások élére kell állniuk, aki korábban lép, láthatóan kevésbé szenvedi el a külső hatásokat, mint az energiaárak növekedése, az alapanyaghiány vagy az ellátási láncokban fellépő akadozás. A klímasemleges működés elérésében az egyik legfontosabb eszköz a körforgásos gazdaság elterjesztése, amit az élenjáró vállalatok már felismertek és az idei ’Towards Net Zero’ kutatásunk szerint a körforgásos megoldások alkalmazása egyre inkább előtérbe kerül. Egyelőre legtöbbször ezek a megoldások új üzleti lehetőségként jelennek meg a meglévő „anyagigényes” folyamataik mellett. De a cél az lenne, hogy egyre inkább váltsák le azokat, hisz így csökkenhet csak a természeti erőforrások felhasználásának növekedése.” – mondta el beszédében Ifj. Chikán Attila, a BCSDH elnöke.

„Használjuk fel a jelenlegi válságot egy olyan körforgásos, regeneratív és jövőbiztos gazdaság kiépítésére, amely nemcsak megállítja a Föld pusztulását, hanem helyreállítja az okozott károkat.” – emelte ki Efstathios Andreou, Hollandia magyarországi nagykövet-helyettese nyitóbeszédében.


A Körforgásos Gazdaság Summit vendégelőadója volt Prof. Dr. Jacqueline Cramer, a körforgásos gazdaság neves szakértője, az Utrechti Egyetem professzora, a Holland Circular Hotspot igazgatótanácsának elnöke, volt holland lakásügyi, területrendezési és környezetvédelmi miniszter és a 2022-ben megjelent ’Buiding a Circular Future’ című könyv szerzője, aki a folyamat felgyorsítását egyértelműen az összefogásban és minél több pilot projekt indításában látja: „Koalíciókat, összefogásokat kell létrehozni azokkal, akik hajlandók vezető szerepet betölteni a körforgásos jövő megvalósításában, és bővíteni kell a  kísérleti programok számát egyre több támogató és a kormány aktív bevonásával.”

Magyarország jelenleg nem gazdálkodik jól a természeti erőforrásaival, és messze még a körforgásosság, de bíztató, hogy ahogy Európában, úgy Magyarországon is elkezdődött az a törvényalkotói folyamat, amely már foglalkozik a körforgásos gazdaság kérdésével is. Fontos lépések ezek ahhoz, hogy Magyarország további fejlődése ne a természeti erőforrásaink felélésével történjen. Az eddig megtett útról és a következő lépésekről számolt be Rentz Tamás a Technológiai és Ipari Minisztérium Fenntarthatósági és Szemléletformálási Főosztály főosztályvezetője.

A körforgásos gazdaságra való áttérés napjaink nagy üzleti lehetősége. A koncepció lényegét a legtöbb gazdasági szereplő még nem ismeri mélyrehatóan, holott ezen modell alkalmazásával növelhető a gazdaság rugalmassága, valamint könnyebbé válik az éghajlatváltozásról szóló Párizsi Megállapodás, valamint az ENSZ Fenntartható Fejlődési Céljainak elérése is.  4,5 ezer milliárd USD-os üzleti lehetőséget jelenthet világszinten a körforgásos gazdaság 2030-ig.

„Az ING Bank stratégiájának központi eleme a fenntarthatóság. A körforgásos gazdaságra történő váltást elengedhetetlennek tartjuk a klímaváltozás megakadályozása érdekében, a pénzintézeteknek pedig felelőssége van abban, hogy a folyamat motorjai legyenek, hiszen mi, bankok tudunk finanszírozást nyújtani az átálláshoz.” – tette hozzá Bodor Tibor, az ING Bank vezérigazgatója az esemény házigazdájaként.

A finanszírozás, a szabályozás és a vállalatok szerepe a természeti sokszínűség megőrzésében, az erre irányuló körforgásos megoldások volt a témája annak a kerekasztal-beszélgetésnek, ahol Bodor Tibor, az ING Bank vezérigazgatója, Dr. Botos Barbara, a Technológiai és Ipari Minisztérium Klímaügyekért és Klímadiplomáciáért Felelős Utazó Nagykövete, Holczinger Norbert a Magyar Nemzeti Bank főosztályvezetője és Pinczés Marianna a Virgin Oil Press Kft. ügyvezető igazgatója járta körbe a releváns kérdéseket, kitekintést adva a múlt héten záródó COP27 releváns történéseire is.
A legfontosabb üzenet, hogy a mostani válság kikényszeríti a változások felgyorsulását, de erre kell felkészülni hosszabb távon is. Nem elég már csak a hosszútávú célokat kijelölni, kellenek a köztes célok, mérőszámok és a konkrét lépések, hogy valódi változások induljanak és hogy a készülő taxonómiák ne sokként érjék az üzleti szektort.

Az esemény második kerekasztal-beszélgetése a nemzetközi üzletfejlesztési tapasztalatokra fókuszált a körforgásos gazdaság és fenntarthatóság terén. A résztvevők között volt: Roman Gdovjak, a Cyrkl (Expansion Manager & Country Manager Slovakia & Hungary), Agata Frankiewicz, a Deko Eko Ügyvezetője és alapítója;  Martijn Veltkamp a FiberCore Europe Design menedzsere; Lennard de Klerk az Irota EcoLodge tulajdonosa, Martin Basila, a  Sensoneo ügyvezetője.

A panelbeszélgetés fő üzenete az volt, hogy a hulladék örök, tehát jelenthet örök problémát, vagy akár örök üzleti lehetőséget is. A beszélgetők megosztották tapasztalataikat, ők miként kreálnak lehetőséget ebből a problémából és hogyan terjesztették ki tevékenységüket a világ több országára, kontinensére, és milyen terveik vannak a magyar terjeszkedés kapcsán.

A BCSDH számára, mint a Körforgásos Gazdaság Platform egyik alapítójának fontos, hogy magas szinten elkötelezett vállalatok és vállalatvezetők közössége legyen, hogy közel 130 tagvállalata és őket követve a teljes üzleti szektor a kibocsátás drasztikus csökkentésén túl a biodiverzitás megőrzését és helyreállítását, valamint a növekvő társadalmi egyenlőtlenségek visszafordítását is zászlójukra tűzzék. Erről szól az ezt az évtizedet meghatározó, az Action 2020 program eredményeire épülő Time to Transform 2030 programunk, amihez a Körforgásos Gazdaság Platformunk is kapcsolódik.

Köszönjük a Körforgásos Gazdaság Platform támogatóinak:

 

93 tonna élelmiszer-adomány gyűlt össze a Magyar Élelmiszerbank Egyesület tartósélelmiszer-gyűjtő akciójában a múlt hétvégén a Tesco áruházakban, melyben ismert színészek is részt vettek. A november 18. és 20. között zajló kampányhoz a Tesco immár 13. alkalommal csatlakozott, hogy vásárlói segítségével támogatást nyújtson a rászorulóknak az ünnepi időszakban. Az áruházlánc ebben az évben is az adományozott élelmiszerek értékének 20 százalékával egészíti ki a jótékony célú felajánlásokat.

Idén is rendkívül sikeres volt a Magyar Élelmiszerbank Egyesület hétvégi karácsonyi élelmiszergyűjtő-akciója, amelyhez az elmúlt évek gyakorlatának megfelelően a 

Tesco is csatlakozott. A vásárlók november 18. és 20. között országszerte 152 Tesco áruházban ajánlhattak fel tartós élelmiszert adományként. Így többek között rizs, hús- és készételkonzervek, szószok és mártások, keksz, csokoládé, bébiétel, tészta, tartós tej, kávé és édesség gyűlt össze a nélkülözők javára összesen 93 tonna mennyiségben. A legaktívabbak a budapesti Váci úti hipermarket vásárlói voltak, ahol a gyűjtést Kováts Kriszta, Pokorny Lia és Fehér Tibor színművészek is segítették. Az adományozók itt összesen 3114 kilogramm élelmiszerrel járultak hozzá a teljes mennyiséghez. Ugyanakkor a kisebb áruházak vásárlói is kiemelkedően adakozók voltak, hiszen az áruház méretéhez viszonyítva négy hipermarket (Esztergom, Ajka, Szombathely, Eger) vásárlói ajánlották fel a legtöbb adományt.

„A Magyar Élelmiszerbank Egyesület stratégiai partnereként természetes volt számunkra, hogy 2022-ben is csatlakozunk a karácsonyi tartósélelmiszer-gyűjtő kampányhoz. Örömmel tölt el, hogy vásárlóink a mindenkit érintő infláció ellenére is szívükön viselik a rászorulók sorsát, és hozzájárultak a nehéz helyzetben élők ünnepi hangulatának megteremtéséhez. Aki esetleg lemaradt a hétvégi eseményről, az is részt vehet még a jótékonysági akcióban, november 30-ig ugyanis lehetőség van online adományozásra a Tesco Otthonról felületén, ahol négy különböző méretű és értékű adománycsomag érhető el 1000, 2000, 3000 és 5000 forint értékben”– mondta Hevesi Nóra, a Tesco Magyarország kommunikációs vezetője.

„Köszönjük mindenkinek, aki akár csak egy üveg lekvárral vagy egy doboz teával segített szebbé és boldogabbá tenni a nehéz sorsú emberek karácsonyát. Rendkívül hálásak vagyunk az önkénteseknek is, akik megszervezték és sikeressé tették a kezdeményezést. Az ő munkájuknak is köszönhetően több mint 111 millió forint értékű termékadomány gyűlt össze a Tesco áruházakban, amit az áruházlánc plusz 22,5 millió forint támogatással egészít ki, további hatalmas segítséget nyújtva egész éves munkánkhoz. Az összegyűjtött élelmiszereket főként időseknek, nagycsaládosoknak, családsegítő szolgálatok és gyermekotthonok ellátottjainak, fogyatékkal élő embereknek, hajléktalanoknak és az ország legelmaradottabb településein lakóknak juttatjuk majd el az ünnepeket megelőző időszakban, illetve a leghidegebb januári hetekben”– mondta Cseh Balázs, az Élelmiszerbank elnöke.

A Tesco idén második alkalommal adta ki Sokszínűségi riportját, amely az áruházlánc befogadó vállalati kultúrájához kapcsolódó tevékenységeket és fejlődési területeket mutatja be. Az eredmények azt bizonyítják, hogy a Tesco előrelépett a fogyatékossággal élők és a nők karrierlehetőségeinek növelése terén, valamint számos módon segíti azon fiatalok pályakezdését, akik karrierjük első állomását egy modern kiskereskedőnél képzelik el. A beszámolóban a vállalat idén is nyilvánosságra hozta a férfiak és nők összkeresete közötti különbségeket.

A Tesco több mint 10 ezer kolléga munkaadójaként arra törekszik, hogy olyan munkahelyi környezetet biztosítson, ahol mindenki biztonságban és megbecsülve érzi magát, így munkatársai önmaguk lehetnek, és minden nap egy kicsit jobban tudják kiszolgálni a sokszínű vásárlóközönséget. A 2021-es első jelentést követően a vállalat második alkalommal publikálta „A Tescónál mindenkit szívesen látunk” elnevezésű Sokszínűségi riportját, amelyben bemutatja a sokszínűséggel és a befogadással kapcsolatos terveit, stratégiáját és eddigi eredményeit, illetve meghatározza azokat a területeket, ahol van még tennivalója.

„Az idei év mindenki számára extra megpróbáltatásokat jelentett a világban folyó változások miatt. Büszkék vagyunk munkatársainkra, akik ezekre a kihívásokra hatékonyan reagáltak, és újra megmutatták, miért jó a Tescónál dolgozni. Nem titkolt stratégiai célunk, hogy olyan környezetet teremtsünk, ahol a sokszínűség alapérték, és mindenki értékeli és tiszteletben tartja a különbségeket. Hogy jó úton járunk, azt az is bizonyítja, hogy az év eleje óta jelentősen emelkedett az áruházainkban foglalkoztatott megváltozott munkaképességű kollégáink száma, tovább tudtuk növelni a női vezetők arányát, és továbbra is támogatjuk a fiatalokat, olyan munkahelyet kínálva számukra, amely tele van lehetőséggel, fejlődéssel és elfogadással”– mondta Pálinkás Zsolt, a Tesco Magyarország vezérigazgatója.

Kollégák új generációja

Nyitott és befogadó vállalatként a Tesco lehetővé teszi, hogy a fiatalok már első munkahelyükön betekintést nyerjenek egy modern szervezet működésébe. A fiatal kollégáknak sokféle fejlődési lehetőséget biztosítanak például „on the job” és e-learning szakmai képzéseket vagy a vezetői készségek fejlesztését mentori támogatással, ugyanakkor adataik szerint a 18-24 éves produktív korosztályban a társadalmi átlagnál (12%) kevesebb munkavállalót foglalkoztatnak. Ennek ellensúlyozására az elmúlt évben több kezdeményezést is indítottak.

A fiatal vezetőknek szóló programjait a Tesco olyan frissen végzett fiataloknak szánja, akik áruházaiban vagy raktáraiban szeretnének felsőfokú végzettséget nem igénylő vezetői pozíciót betölteni. Ezek a programok célzott képzést biztosítanak a csapatvezetéshez szükséges szakmai és szociális készségek elsajátításához.

A központi irodai friss diplomás program egyedülálló tapasztalatokat nyújt azon diplomás pályakezdők számára, akik a cég központjában képzelik el a jövőjüket, így rotációs rendszerben, különféle szerepkörökben próbálhatják ki magukat a vállalat különböző részlegein.

A Tesco Akadémia Magyarország egyik legnagyobb gyakorlati képzőhelye, amely ebben az évben már 96 szakképző intézménnyel működik együtt. A kereskedőnek tanuló fiatalok közül minden harmadik a Tescót választotta szakképzőhelyként 2022-ben, közel 1000 tanuló vesz részt az idei évben a Tesco duális képzési programjában.

„Két évet töltöttem szakmai gyakorlatos tanulóként a balassagyarmati áruházban, és nagyon boldog vagyok, hogy a sikeres vizsgák után lehetőséget kaptam arra, hogy a Tescónál építsem tovább a karrieremet mint áruházvezető-helyettes gyakornok. Mindenképpen itt szerettem volna elhelyezkedni az iskola után, amit jeleztem is az áruházvezetőmnek, de álmomban sem gondoltam volna, hogy ilyen magas pozícióban bizonyíthatok és fejlődhetek tovább”– fejtette ki Varga Zsófia, áruházvezető gyakornok.

Karrierlehetőség mindenkinek

A Tesco célja, hogy növelje a nők arányát a vezetői pozíciókban, elősegítve a kolléganők szélesebb körű képviseletét a magasabb beosztású munkakörökben. A vállalat 2022-ben fejlődést ért el ezen a területen: pillanatnyilag 93 női áruházvezetője van, és a 10 fős hazai vezetőségéből 5 nő. Továbbra is dolgozik azonban azon, hogy hipermarketjeiben a jelenlegi 41 százalékhoz képest növelni tudja a női vezetők számát. A Tesco az előző évhez hasonlóan a jelentés részeként most is nyilvánosságra hozta a férfiak és nők összkeresete közti különbséget, amely a férfiak és nők átlagbérét hasonlítja össze átlátható módon.

A legutóbbi jelentése óta az áruházlánc nagy hangsúlyt fektetett a megváltozott munkaképességű kollégák toborzására és megtartására. Ennek eredményeként az év eleje óta 3,8 százalékról, 4,4 százalékra emelkedett az áruházaiban foglalkoztatott megváltozott munkaképességű dolgozók száma. Célul tűztük ki a megváltozott munkaképességűek arányának növelését, de nem egy kvótát szeretnénk teljesíteni, hanem a befogadó kultúrát építeni a vezetőinken keresztül. Nagyköveti érzékenyítő programot hoztunk létre, ami hozzájárult ahhoz, hogy 2022-ben 96 fő megváltozott munkaképességű kolléga csatlakozott az áruházi csapatokhoz, és jelenleg is több mint 100 nyitott munkakör érhető el fogyatékossággal élő emberek számára a Tescóban.

Az 1997-ben alapított Masterplast a közép-európai régió legnagyobb magyar tulajdonú építő-hőszigetelő anyag és egészségipari gyártó vállalata. Jelentős beszállító partnere az európai építőanyag kereskedelmi vállalkozásoknak, innovatív fejlesztő a moduláris építészeti szegmensben. Meghatározó pozícióval rendelkezik a homlokzati hőszigetelő, magastető szigetelő és szárazépítészeti rendszerelemek piacán. 2020-ban a vállalat belépett az egészségiparba is, kezdetben alapanyag értékesítéssel, majd saját gyártott védőruhakészítéssel. Tíz országban van jelen leányvállalataival, melyet Magyarországról irányított exporttevékenységgel egészít ki.

A Masterplast Csoport a szigetelőanyag piac jelentős szereplőjeként hozzájárul az épületállomány – mind az új építésű, mind a meglévő, megújuló épületek, létesítmények vonatkozásában – energiahatékonysági megújulásához, az energiafogyasztás mérsékléséhez.

A vállalat kiemelt célja, hogy 2025 végéig az általuk felhasznált villamosenergia legalább 10%-a megújuló forrásból származzon.

A vállalat Hungarocell Zöld Programja 2022-ben elnyerte a BCSDH Fenntartható jövőért díjat üzleti megoldás – körforgásos gazdaság kategóriában. A program a körforgásos gazdaság szempontjából rendkívül fontos lépés, hogy ez a kiemelt koncepcionális megközelítés az építőiparban is megjelent. A vállalat a felhasználás során keletkező szigetelőanyag-hulladék visszagyűjtéséből és újrahasznosításával állít elő könnyűbeton hőszigetelő adalékanyagot.

A BCSDH tagjaként a vállalat a fenntarthatóság szemléletét stratégiai versenyelőnyt jelentő területté kívánja fejleszteni. Emellett fenntarthatósági projektek indítása, tudás- és tapasztalatgyűjtés, valamint a szemléletformálás terén szeretne fejlődni.