Valóságos gólyalakótelep a Pusztazámori Regionális Hulladékkezelő Központ, ahol több mint húsz gólyapár fészkel idén. A telep most még biztonságosabbá vált a madarak számára, mert az E.ON a légvezetékeket földkábelre cserélte. A beruházásból a különleges táplálkozó- és fészkelőhely nagy testű vendégei, a védett fehér gólyák mellett más madarak is profitálnak.

Sirályok, varjúfélék, gyurgyalagok, vércsék, partifecskék és rengeteg fehér gólya is táplálkozik és fészkel az ország legnagyobb hulladéklerakója, a Pusztazámori Hulladékkezelő területén. A Budapest határában 55 hektáron elterülő létesítmény a megnyitása óta vonzza a madarakat, hiszen télen-nyáron terített asztalt kínál számukra. Időnként még a különösen ritka fekete gólyák is előfordulnak itt, jelezve, hogy – különösen az aszályos időszakokban – az itteni biztos élelemforrás még eredeti otthonuknál, a háborítatlan ártéri erdőknél is vonzóbb.

A lerakóterület természeti értékét mutatja, hogy már az első működési évében megjelentek ott az első gólyafészkek. Mára a kiterjedt rétek és vizes élőhelyek, halastavak, valamint a Duna és számos csatorna közelségében fekvő zámori lerakó európai összehasonlításban is egyedülálló fajgazdagságú élőhellyé vált. Tavaly 24 fehérgólya-pár fészkelt itt oszlopok tetején, sőt, akinek nem jutott fészek, a komposzthalmok tetején is; a párok összesen több mint 60 fiókát neveltek fel. A fiókákat a nemzeti park szakemberei nyaranta meg is gyűrűzik. Az őszi gólyavonulást megelőző gyülekezési időszakban akár 200 példány is időzik egyszerre a telepen, néhányan pedig át is telelnek Pusztazámoron. Ami pedig a többi madárfajt illeti: dankasirályból olykor egyszerre két-háromezer is táplálkozik a területen, ahova ősszel és télen a vetési varjak és a csókák is hatalmas csapatokban érkeznek.

Az egyetlen zavaró tényezőt a nagyobb testű madarak ki- és berepülését akadályozó középfeszültségű vezetékek jelentették. Az E.ON idei tavaszi beruházása nyomán azonban a madármozgás által leginkább érintett területen immár földkábelben fut az áram.

Az E.ON szakemberei Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság munkatársaival együttműködve kiemelten figyeltek a madarak szempontjaira a munkálatok során. A korábbi vezetékek kereszttartóit meghagyták, hogy azok a továbbiakban fészkelő- és beszállóhelyként szolgálhassanak a gólyák számára. A gesztust a címzettek értékelték is: a márciusban (tudatosan még a fészekrakás előtt) vezetékmentesített oszlopokat szinte kivétel nélkül elfoglalta egy-egy gólyapár, és a fenn hagyott kereszttartókon biztonságosan költhetnek, illetve nevelhetik a fiókáikat. A fejlesztés a környéken élők számára is előnyös: megszűnnek azok a gyakori áramszünetek a térségben, melyet a gólyák fészekrakó tevékenysége, a vezetékre ejtett ágak miatt tapasztalhattak. Stabilabb, üzembiztosabb lesz a térség áramszolgáltatása és vele a hulladéklerakó üzemeltetése is.

Az E.ON számára stratégiai cél a fenntarthatóság, és ezen belül az is, hogy folyamatosan csökkentse saját tevékenysége környezeti lábnyomát. Az energiavállalat a pusztazámori telep mellett 2023-ban a kaposvári és a Nagykanizsa melletti bagolai hulladéklerakó középfeszültségű hálózatának madárvédelmi átalakítását is elvégezte. A munka folytatódik: minden évben többszáz millió forintot fordítanak a dunántúli és Pest megyei madárvédelmi beruházásokra, elsősorban a költő- és táplálkozóhelyeket érintő kockázatok csökkentésére.

A fotovoltaikus (PV) rendszerek világszerte egyre népszerűbbek az energiatermelésben. Ahogy a napelemes technológia elterjed, úgy növekszik az igény a rendszerek megbízható védelmére is. Ezek a rendszerek számos kihívással szembesülnek, mint például az időjárás okozta fizikai károk, elektromos túlterhelések, és a rendszer meghibásodása.

A felmerülő problémák nemcsak a rendszer hatékonyságát csökkenthetik, hanem jelentős anyagi károkat is okozhatnak. A megfelelő védelmi intézkedések, mint például a kiselosztók és feszültséglevezetők, elengedhetetlenek a napelemes rendszerek biztonságos és hatékony működéséhez. Ezek az eszközök segítenek elkerülni az elektromos túlfeszültségeket, megvédik a berendezéseket a káros hatásoktól, és hozzájárulnak a rendszer hosszabb élettartamához.

Ilyen feladatok ellátásához kínál a Legrand termékeket, illetve megoldásokat. A plexo3 vízmentes moduláris elosztók IP65 és IK09 védettsége, biztosítja a benne kiépített AC vagy DC oldali napelemes rendszerekhez tartozó modulárisok védelmét, minden időjárási körülmény között. A plexo3 eszközökbe beépíthető túlfeszültséglevezetők megfelelnek a UTE C 61-740-51 szabványnak, továbbá könnyedén kivehető cseremodullal és aljzattal rendelkeznek.

Ilyen eszköz továbbá a visszaállítható tűzbiztonsági doboz, amely tűz esetén lehetővé teszi a napelemes rendszer lekapcsolását és a vezérlés a dobozon lévő kar segítségével manuálisan megvalósítható.

A napelemes rendszerek védelme létfontosságú a megbízható és fenntartható energiaellátás érdekében. Ezen védelmi eszközök kritikus szerepet játszanak ebben a folyamatban, segítve a rendszerek védelmét és hosszú távú hatékonyságát. Az ilyen technológiák befektetése nemcsak a rendszer biztonságát javítja, hanem hozzájárul az energiahatékonyság és a környezetvédelem globális céljaihoz is.

www.legrand.hu

Élénk érdeklődés kísérte a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) első zöld és társadalmi célú kötvény kibocsátásait. A Budapesti Értéktőzsdén lebonyolított aukciók eredményeképpen 10,8 milliárd forint összegű zöld, valamint 24,475 milliárd forint összegű társadalmi célú forrást gyűjtött az MFB Zrt., amely segítséget nyújt a zöld és társadalmi célú beruházásokat megvalósító vállalkozások finanszírozásában.

A 2024. március 18-i zöld forintkötvény-kibocsátás során, 5 év 2 hónapos futamidő és 6,93% átlagos hozam mellett, összesen 10,8 milliárd forint összegű zöld forrást vont be belföldi befektetőktől az MFB. Míg a 2024. április 29-i társadalmi célú forintkötvény-kibocsátás során 24,475 milliárd forint összegű forrást vont be a Bank fix évi 7,5 százalékos kamatozással. A 2023-ban lebonyolított kibocsátásokhoz hasonlóan a piac ismét bizalmáról biztosította az MFB-t, ezt támasztja alá az is, hogy a kötvényaukciókra több mint 177 milliárd forint összegben érkeztek ajánlatok. A március 18-i kibocsátás az első piaci típusú zöldkötvény-kibocsátás, míg az április 29-i kibocsátás az első piaci típusú társadalmi célú kibocsátás a Bank életében, amelyeket a tervek szerint a jövőben továbbiak követnek majd.

„A sikeres kötvénykibocsátások egyaránt visszaigazolják a környezeti és társadalmi fenntarthatóság irányába megtett lépéseinket, valamint az állami hitelintézet iránt meglévő befektetői bizalmat is. A márciusi első zöldkötvény-kibocsátásunk után egy társadalmi célú kötvénnyel is sikeresen tudtunk forrást bevonni, a hazai piacon úttörő módon, ami a fejlesztési bank szélesebb társadalmi küldetésének teljesítéséhez is hozzájárul” – mondta Dr. Sipos-Tompa Levente, az MFB Zrt. elnök-vezérigazgatója.

A sikeres aukciók alapját az MFB elmúlt években a fenntarthatóság irányába megtett lépései jelentik. A bank a forrásbevonási tevékenység támogatására elkészítette a nemzetközi sztenderdeknek megfelelő MFB Fenntartható Finanszírozási Keretrendszert, amellyel az MFB Zrt. vállalja, hogy a zöld és társadalmi kritériumok szerinti fenntartható célú forrásait pozitív környezeti és társadalmi hatással bíró, fenntartható célok finanszírozására és/vagy refinanszírozására fordítja. A Keretrendszer megfelelőségét a világ vezető minősítője, a Sustainalytics Morningstar véleményezte.

Befejeződtek a fasorrekonstrukciós munkák, a pesti oldalon az Üllői út, a budai oldalon pedig a Fehérvári út és a Hegyalja út fasora kapott alapos vérfrissítést idén tavasszal. Faápolóink az előzetes szakmai felmérés során mindhárom helyszínen számos kiöregedett, rossz egészségi állapotú egyedet találtak, melyek balesetveszéllyel fenyegettek, így ezekben a fasorokban egy megtervezett, nagymértékű megújításra volt szükség. Ennek során szisztematikusan leápoltuk a fákat, vagy ha a szakmai indokok alapján más lehetőség nem volt, kivágtuk a rossz állapotú egyedeket. Vissza is pótoltuk őket ebben az ültetési időszakban, ezáltal hosszútávon egy egységesebb képű fasort fogunk kapni azonos korú és fejlettségű fákkal, amellett, hogy a munkavégzés ezzel a módszerrel fenntarthatóbb módon zajlott.

A legnagyobb munkát az Üllői út jelentette, itt több mint 360 friss facsemetét ültettünk vissza – közel 50-nel többet, mint amennyit eltávolítottunk. Ráadásul ahol volt erre lehetőségünk, ott igyekeztük a korábban az Üllői úton többnyire jellemző gömbakácokat (Robinia pseudoacacia ’Globosa’) ökológiailag értékesebb és dekoratívabb fákra cserélni, például oszlopos gyertyánra (Carpinus betulus ’Fastigiata’), vagy gömbnövekedésű csepleszmeggyre (Prunus fruticosa ’Globosa’).

A Fehérvári úton több mint 40 pagodafát (Styphnolobium japonicum ’Regent’) pótoltunk vissza, a Hegyalja útra pedig a városi körülményeket jól tűrő mezei juhar fajták (Acer campestre) kerültek – ezeket a tulajdonos kerületek (XI. és XII. kerület) ültették, ebben a kiemelt fasorban a faápolás a feladatunk, a pótlásról a tulajdonos gondoskodik.

A fiatal csemeték az első öt évben még különleges odafigyelést, elsősorban öntözést igényelnek. Az Üllői úton ezt öntözőzsákokkal oldjuk meg, ezek csepegtetve, folyamatosan biztosítják a fácskák megfelelő vízellátottságát.