A megújuló kapacitások bővülésével egyre fontosabb kérdés, hogyan illeszthető az időjárásfüggő termelés a villamosenergia-rendszer működéséhez. Erről tartott előadást ifj. Chikán Attila, az ALTEO Nyrt. elnök-vezérigazgatója a 72. Vándorgyűlés Konferencia és Kiállításon.

A nap- és szélerőművek eltérő termelési profilja részben kiegészíti egymást, a rugalmas működéshez azonban energiatárolásra, pontos menetrendezésre és fejlett termelésmenedzsmentre is szükség van. Az ALTEO integrált energiapiaci szereplőként megújuló fejlesztéseit és energiatárolási beruházásait szabályozási központi működéssel, energiakereskedelemmel és digitális termelésmenedzsment-szolgáltatásokkal kapcsolja össze. A következő fejlődési szakasz kulcskérdése az, hogy a bővülő kapacitások mennyire hatékonyan tudnak együttműködni a rendszerben.

Mintegy 15 millió euró értékű fővállalkozói szerződést kötött az ALTEO a TVK-ERŐMŰ-vel. A megbízás a MOL Petrolkémia Zrt. tiszaújvárosi telephelyének hő- és villamosenergia-ellátását biztosító kombinált ciklusú erőművet érinti: az ALTEO kicseréli az élettartama végére ért gázturbinát, és felújítja a kapcsolódó segédrendszereket.

A beruházással meghosszabbodik az erőmű élettartama, a TVK-ERŐMŰ pedig továbbra is kihasználhatja a nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelés előnyeit. Az ALTEO számára a projekt újabb lehetőség, hogy tovább építsen a gázturbinák karbantartásában és szerelésében szerzett évtizedes tapasztalatára. A berendezés leszállítása után a helyszíni szerelés tervezetten 2029 májusában kezdődik, és augusztusban zárul.

A vállalati versenyképességet ma már nemcsak a munkaerőköltség és a finanszírozás határozza meg: az elmúlt évek válságai után egyre inkább az energia- és nyersanyagellátás biztonsága, valamint a költségek kiszámíthatósága a döntő tényező. Erről szólt a G7 Paradigma „Verseny az energiáért” című konferenciájának panelbeszélgetése, amelyen Simon Anita, az ALTEO Nyrt. vezérigazgató-helyettese is részt vett.

Simon Anita kiemelte, hogy a telephelyi naptermelés és az energiatárolás kombinációja közvetlen megtakarítást hozhat, illetve hangsúlyozta a költségkezelés körforgásos dimenzióját is, hiszen a másodnyersanyagok használata jelentősen csökkenti az alapanyag-előállítás energiaigényét.

Az ALTEO stratégiája erre az integrált szemléletre épül: a vállalat energiát termel és kereskedik vele, energiatárolási megoldásokat fejleszt, az ALTEO Circular pedig évente mintegy 160 ezer tonna hulladékot kezel.

Elindult az ALTEO kistarcsai telephelyén a csoport legújabb, teljesen automatizált DRS-hulladékfeldolgozó üzemének próbaüzeme. Az évi 14 ezer tonnás kapacitással az ALTEO Csoport immár összesen 28 ezer tonna visszagyűjtött italcsomagolást – PET-palackot és fémdobozt – tart körforgásban ahelyett, hogy az a lerakókba kerülne.

Az üzem Magyarország jelenleg legmodernebb DRS-feldolgozó rendszere. A beruházással az ALTEO a termékdíjköteles csomagolóanyagok élettartamát hosszabbítja meg, és ezzel is csökkenti ökológiai lábnyomát.

Dr. Neulinger Ágnes közgazdász, kutató, a fenntartható élelmiszerrendszerek szakértője. PhD fokozatát 2008-ban, habilitációját 2018-ban szerezte a Budapesti Corvinus Egyetemen, ahol közel két évtizedig dolgozott oktatóként és kutatóként – többek között tanszékvezetőként és szakfelelősként – egészen 2022-ig, emellett más egyetemeken is tanított és kutatott. Az akadémiai pálya mellett vállalati tapasztalatot is szerzett a piackutatás területén, ügynökségi és ügyféloldalon egyaránt.
Jelenleg az ESSRG (Environmental Social Science Research Group) vezető kutatója, ahol elsősorban fenntartható élelmiszerrendszerekkel foglalkozó projekteket visz.
Szívügye a fenntarthatóság iránti elkötelezettség erősítése és a fenntartható szemlélet közös alakítása: kollégáival kidolgozta a Corvinus Egyetemen az Ökoklub módszertant, majd éveken át mentorálta sikeresen az egyetem ökoklubjait.

Az energiahatékonyság ma már nem csupán fenntarthatósági cél, hanem a vállalati versenyképesség egyik meghatározó tényezője. Az európai energiapiac sérülékenysége, a szigorodó uniós követelmények és a dekarbonizációs törekvések új megvilágításba helyezik a meglévő rendszerek korszerűsítését. A NUXON olyan technológiai megoldásokat kínál, amelyekkel számos esetben teljes rendszercsere nélkül is csökkenthető az energia- és erőforrás-felhasználás.

Az energiaválság után: új kihívások az európai vállalatok előtt

Az elmúlt évek energiapiaci változásai megmutatták, milyen jelentős üzleti kockázatot jelenthet az energiaárak ingadozása és az importenergiától való függőség.

Az Európai Bizottság 2025 februárjában bemutatott, megfizethető energiáról szóló cselekvési terve szerint az intézkedések uniós szinten 2030-ra évente akár 130 milliárd euró becsült megtakarítást eredményezhetnek.

Ezzel párhuzamosan az energiahatékonysági követelmények is szigorodnak. A 2023/1791/EU energiahatékonysági irányelv alapján a hároméves átlagban évi 10 TJ feletti energiafogyasztás bizonyos feltételekkel energetikai auditálási kötelezettséget, míg a 85 TJ feletti fogyasztás tanúsított energiagazdálkodási rendszer bevezetését vonja maga után.

Az épületek energiahatékonyságáról szóló 2024/1275/EU irányelv pedig a legrosszabb energetikai teljesítményű nem lakóépületekre vonatkozó minimumkövetelmények teljesítését írja elő 2030-tól és 2033-tól, nemzeti szabályozás és meghatározott kivételek szerint.

A vállalatok előtt álló kérdés egyre inkább az: hogyan lehet a meglévő infrastruktúrát kisebb energia- és erőforrásigénnyel működtetni?

A megtakarítás ott is rejtőzhet, ahol eddig nem kerestük

Az energetikai fejlesztések során gyakran új berendezésekre, megújulóenergia-rendszerekre vagy teljes épületfelújításokra gondolunk.

Pedig jelentős lehetőségek rejlenek a már működő ipari és épületüzemeltetési rendszerek optimalizálásában is.

A hagyományos légszűrők használat közben fokozatosan telítődnek, növelve a légellenállást. Ez a rendszer kialakításától függően magasabb ventilátorenergia-igényt eredményezhet. A rendszeres szűrőcsere emellett folyamatos anyagfelhasználással, karbantartással és hulladékképződéssel jár.

A Mielemed MPM Kft. NUXON üzletága olyan korszerű elektrosztatikus légszűrési megoldásokat alkalmaz, amelyek a hagyományos szűrés alternatíváját jelenthetik megfelelő műszaki körülmények között.

A portfólió meghatározó eleme a MESP mikro-elektrosztatikus részecskeleválasztási technológia, amely elektromos tér segítségével választja le a levegőben található szennyező részecskéket.

Az alacsony nyomásveszteség, valamint a tisztítható és újrahasználható szűrőcellák alkalmazása lehetőséget kínál az energiafelhasználás, a szűrőcsere-költségek és a hulladékképződés mérséklésére.

Különböző iparágak, konkrét fenntarthatósági kihívások

Gyártóipar és ipari létesítmények

Az ipari folyamatok során keletkező porok, füstök és aeroszolok célzott leválasztása segítheti a megfelelően kezelhető szennyezőanyag-terhelés mérséklését. A technológia kiválasztásánál a szűrési teljesítmény mellett az energiaigény és a karbantarthatóság is meghatározó.

Irodaházak, kereskedelmi ingatlanok és szolgáltató létesítmények

A meglévő légkezelő berendezések szűrőrendszereinek korszerűsítése csökkentheti az üzemeltetési energiaigényt és az eldobható szűrők felhasználását, miközben lehetővé teheti a még megfelelő állapotú berendezések további használatát.

Vendéglátás, nagykonyhák és élelmiszeripar

A zsíros és olajos aeroszolok, füst, valamint a szagterhelés kezelése speciális megoldásokat igényel. A célzott részecskeleválasztás és a megfelelő kiegészítő szagkezelési technológiák hozzájárulhatnak a környezeti terhelés csökkentéséhez.

Energetikai és épületgépészeti fejlesztések

A meglévő szűrőrendszerek felülvizsgálata az energetikai korszerűsítések egyik további lehetősége lehet. Az energiafelhasználás, a nyomásveszteség, a karbantartási igény és az életciklusköltségek együttes értékelése támogatja a megalapozott beruházási döntéseket.

A fenntarthatóság valódi értéke a mérhető eredmény

A technológiai korszerűsítések fenntarthatósági eredményeit nem elegendő pusztán a műszaki jellemzők alapján megítélni.

Fontos a kiinduló állapot, az üzemidő, a tényleges energiafelhasználás, a karbantartási és tisztítási igény, valamint a keletkező hulladék mennyiségének figyelembevétele.

A NUXON megközelítésének középpontjában ezért az adott rendszerben rejlő korszerűsítési potenciál feltárása és a műszakilag indokolható megoldás kiválasztása áll.

A fenntartható működés nem feltétlenül azt jelenti, hogy mindent újra kell építenünk. Sokszor az is jelentős előrelépés, ha meglévő rendszereinket kevesebb energiával, kevesebb hulladékkal és hosszabb távon gazdaságosabban tudjuk működtetni.

NUXON – Innovatív légszűrési megoldások az energiahatékonyabb és fenntarthatóbb működésért.

Mielemed MPM Kft. | NUXON üzletág

https://nuxon.hu

Egy épület fenntarthatósági teljesítményének javítása nem ér véget a tervezéssel és a kivitelezéssel; a működés során is számos lehetőség kínálkozik a hatékonyabb és tudatosabb üzemeltetésre. A meglévő épület műszaki adottságainak, üzemeltetési gyakorlatának és környezeti teljesítményének átfogó vizsgálata segít feltárni a fejlesztési lehetőségeket, legyen szó energia- vagy vízfelhasználásról, használói komfortról, hulladékgazdálkodásról, ökológiáról vagy az épület ellenálló képességéről. A BREEAM In-Use minősítési rendszer ehhez biztosít átfogó keretrendszert, amely nemcsak a minősítés megszerzését, hanem a hosszú távon hatékonyabb és fenntarthatóbb üzemeltetést is támogatja.

 

Sosem késő a fenntarthatóságra gondolni

Előző írásainkban a városrész szintű fejlesztések előkészítésénél, újépítésű és felújítandó épületek esetében mutattuk be, hogy a BREEAM minősítések által milyen módon lehetséges integrálni a fenntarthatósági elveket már a tervezéstől kezdődően.

Sokszor találkozunk azonban azzal, hogy a beruházó túl későn ébred fel és egy építés előtt vagy már építés alatt álló ingatlan esetében késő, vagy csak jelentős többletköltség mellett lenne lehetséges azokat a fenntarthatósági elveket integrálni, amik egy épületminősítés megszerzéséhez szükségesek.

Ilyenkor is van azonban megoldás a fenntarthatósági teljesítmény értékelésére és fejlesztésére. Dönthet úgy a fejlesztő vagy a tulajdonos, hogy a már üzemelő épület fizikai tulajdonságait vagy üzemeltetési gyakorlatát veszi górcső alá és BREEAM In-Use minősítést szerez az épületre.

Nem csak az épület műszaki paraméterei számítanak

Szerencsére egyre gyakoribb, hogy a bérlők is fenntartható, minősítéssel rendelkező épületet keresnek. Mit is jelenthet ez a gyakorlatban?

Egy BREEAM In-Use minősítéssel rendelkező épület esetében vizsgálatra kerülhetnek az épülethasználók egészségére és közérzetére ható körülmények, mint például a benapozottság, kilátási körülmények, levegőminőség, megvilágítottság vagy hőkomfort.

Az épület gépészeti rendszerei is alapos vizsgálat alá esnek, a pontszám jelentős részét adja, hogy ezek milyen típusúak, minőségűek és hogyan történik az épület energiagazdálkodása, energiafogyasztásának mérése. Ez jó iránymutató lehet egy jövőbeli felújításhoz is, hogy milyen hatékonyabb, modernebb megoldások javíthatnak az épület energiafelhasználásán.

Pontozásra kerül az épület elhelyezkedése. Előnyös, ha jó tömegközlekedési kapcsolatokkal, gyalogosan elérhető szolgáltatásokkal és fenntartható alternatív közlekedési lehetőségekkel rendelkezik a létesítmény. Utóbbiak közé tartozhat például az elektromos autótöltési lehetőség vagy a megfelelő kerékpártároló biztosítása.

Az energiagazdálkodás mellett a vízgazdálkodás is fontos értékelési szempont. A ’Water’ kategória az épület vízfogyasztásának hatékony kezelését, a víztakarékossági intézkedéseket, valamint a vízfogyasztás mérését, monitorozását vizsgálja.

Az állapotfelmérési jegyzőkönyv elkészítése segít azonosítani az épület fizikai állapotát és ezáltal megtervezni a szükséges időszakos karbantartásokat, a rövid- és hosszú távú felújítási terveket. Emellett készíthető lista az épületben fellelhető erőforrásokról, anyagokról, amelyek újra felhasználhatóak. Ez különösen hasznos lehet például egy új bérlő beköltözésekor, hiszen az újrafelhasználás révén egyaránt csökkenthető a primer nyersanyagok iránti igény és a keletkező hulladék mennyisége.

A fizikai tulajdonságok vizsgálata közé tartozik az épület klímaváltozással, természeti katasztrófákkal és egyéb fizikai kockázatokkal szembeni ellenálló képessége. De emellett az épülethasználók biztonsága is vizsgálati témakör.

 

A fenntarthatóság az üzemeltetésen is múlik

A műszaki paraméterek mellett vizsgálhatóak és értékelhetőek az üzemeltetésben alkalmazott gyakorlatok is. Ha dokumentált üzemeltetési és karbantartási folyamatokkal, kézikönyvekkel, szabályzatokkal, elemzésekkel, mérési eredményekkel rendelkezik az üzemeltető vagy tulajdonos, az mind hozzájárulhat a magasabb pontszámhoz és minősítési szinthez. Ez különösen fontos egy működő épület esetében, hiszen a jó műszaki adottságok önmagukban nem feltétlenül garantálják a hatékony és fenntartható működést.

Az ügyfelek sokszor attól tartanak, hogy a minősítéshez szükséges dokumentáció nagyszámú, felesleges dokumentum elkészítését jelenti. Valójában azonban ezek a dokumentumok mind azt hivatottak szolgálni, hogy hosszú távon minél hatékonyabban, tudatosabban, felhasználóbarát módon lehessen üzemeltetni a házat.

Érdemes még szót ejteni az ökológia témaköréről. Ökológus bevonásával a külső területek akár költséghatékony módon is fejleszthetőek olyan szintre, ami jelentősen hozzá tud járulni a környék biodiverzitásának növeléséhez. Épülethasználói szempontból pedig egy kellemes, akár városi oázist is biztosíthat.

Adventum / Buda Square, Margit Palace irodaházak, BREEAM In-Use minősítés

 

Minősítésen túl: lehetőség a folyamatos fejlesztésre

Egy épület működtetése során számos különböző területet kell egyszerre kezelni – az energiagazdálkodástól és karbantartástól kezdve a hulladékkezelésen át a használói komfortig. A BREEAM In-Use egységes keretrendszert biztosít ezek értékelésére, és segít azonosítani azokat a területeket, ahol további fejlesztések valósíthatóak meg.

A fentiekből látható, hogy nagyobb beruházás nélkül, megfelelő elköteleződéssel is megcélozható egy épületminősítés. Illetve az is evidens, hogy egy épület környezeti teljesítményének megítélése nem korlátozódik a tervezési és kivitelezési szakaszra, az üzemeltetés során is sok mindent lehet tenni a fenntarthatóságért.

A BREEAM In-use rendszer nem csupán egy tanúsítvány megszerzésének eszköze, hanem fejlesztési és döntéstámogató eszközként is használható. Hozzájárulhat az épület jobb piaci pozicionálásához, versenyképességéhez és hosszú távú értékállóságához, miközben az üzemeltetés hatékonyságának javítását is támogatja.

Kluha Enikő, Fenntarthatósági vezető / Realiscon

BREEAM Assessor & AP

Létesítmény energetikai mérnök

Magyarországon a 2025-ben elhunyt öregségi nyugdíjasok átlagosan 23,3 évet töltöttek nyugdíjban. Ez több mint két évtized, amelyet nem mindegy, milyen egészségi állapotban, anyagi biztonságban és mennyire aktívan élünk meg. Egyre több nyugdíjas bizonyítja be, hogy ebben az időszakban sem kell hátralépni: önkénteskednek, programokat szerveznek, másokon segítenek, és sokszor éppen ők tartanak össze egy-egy helyi közösséget. A tavalyi 117 pályázó inspiráló története után a K&H örök aktív pályázata idén ismét azokat keresi, akik megmutatják, mit jelent örökké aktívnak lenni. A 2026-os pályázat során a pénzintézet 25 nyertes nyugdíjas önkéntest fejenként bruttó 100 ezer forint értékű utalvánnyal ismer el, míg a jelölő szervezetek egyenként bruttó 635 ezer forintos támogatást kapnak. A nyertesek a pénzbeli elismerés mellett idén gyakorlati digitális képzésben is részesülnek. Október 31-ig várják a pályázatokat a https://fenntarthatotarsadalom.kh.hu oldalon elérhető online adatlapon.

„A nyugdíjba vonulás korántsem jelenti azt, hogy valaki „nyugdíjba megy” az életből. Egy akár több évtizedes életszakaszban ugyanúgy helye van a céloknak, a közösségnek és annak, hogy tudásunkkal, tapasztalatunkkal másoknak is adjunk. A K&H örök aktív pályázatával éppen azokat szeretnénk elismerni, akik aktivitásukkal és önkéntes munkájukkal mások életének minőségéhez is hozzájárulnak. Az aktív és tartalmas nyugdíjas évekhez ugyanakkor az is hozzátartozik, hogy időben gondoljunk a későbbi anyagi biztonságunkra. A tudatos tervezés és a megtakarítás korai elkezdése segíthet abban, hogy később is megőrizhessük megszokott életszínvonalunkat. Idén a pénzbeli elismerés mellett egy új elemmel is kiegészítjük a nyertesek támogatását, gyakorlati digitális képzést biztosítunk számukra, amely segíthet abban, hogy magabiztosabban és biztonságosabban használják a mindennapokban egyre fontosabb online eszközöket és szolgáltatásokat” – fogalmazott Horváth Magyary Voljč Nóra, a K&H kommunikációs vezetője.

Szeptember végén lezárult az Önkéntes Vízadás idei szezonja – az országos közösségi faöntöző kampányt a FŐKERT és a BeEco szervezte a 10 Millió Fa Alapítvány részvételével, 2026-tól már az E.ON névadó szponzori támogatásával. A kezdeményezés célja az volt, hogy az egyre aszályosabb nyarakon az öt évnél fiatalabb, még különösen sérülékeny fák életben maradjanak. Az idei induláskor még senki sem tudhatta, hogy az évszázad legszárazabb nyara áll előttünk; utólag különösen hasznosnak látszik, hogy megszervezték a közösségi öntözést.

A mozgalom a BeEco ingyenes ökoapplikációjára épült: az alkalmazás térképe sárgával és pirossal jelöli a szomjas fákat, mutatja a legközelebbi vízvételi lehetőségeket, az önkéntesek pedig az elvégzett öntözést rögzítik, amivel pontokat gyűjthetnek. A program idén Budapesten túlra is kiterjedt: a FŐKERT fái mellett több fővárosi kerület, valamint – Pécs, Veszprém, Kecskemét és Székesfehérvár városát is beleértve – összesen 15 önkormányzat is csatlakozott az E.ON dunántúli szolgáltatási területéről.

Az idei térképre több mint 22 ezer fa és közel 15 ezer kút került fel. A programban a szezon végéig 2162 aktív önkéntes 24 693 öntözéssel több mint 780 ezer liter vizet juttatott a fiatal fáknak. (összehasonlításul: tavaly – még kizárólag Budapesten – mintegy 1500 önkéntessel és több mint 500 ezer liter vízzel startolt az Önkéntes Vízadás, idén tehát jelentősen nőtt a részvétel és a lefedettség). Az E.ON a támogatáson túl saját munkatársaival is részt vett az öntözésben, és önálló kampányban hívta fel a figyelmet a program fontosságára.

 

  1. augusztus 12-től alkalmazandó az Európai Unió új csomagolási rendelete, a PPWR. A szabályozás alapvetően alakítja át azt, ahogyan a vállalatoknak a csomagolásokról gondolkodniuk kell: egyre nagyobb hangsúlyt kap a csomagolások minimalizálása, újrahasznosíthatósága és a másodlagos nyersanyagok használata.

A Manupackaging szerint azonban van egy lépés, amelynek mindezeket meg kell előznie: megvizsgálni, hogy valóban szükség van-e annyi csomagolóanyagra, amennyit ma használunk.

Először csökkentsünk – utána tegyük körforgásossá azt, amire valóban szükség van.

Ez különösen fontos az ipari és szállítási csomagolásoknál. Egy raklap stretchfóliázásánál például nem a fólia vastagsága vagy az egy tekercsre jutó ár a legfontosabb mutató, hanem az, hogy mennyi anyag szükséges egy rakomány biztonságos stabilizálásához.

A Manupackaging M StableSite Auditja ezért a teljes csomagolási folyamatot vizsgálja: méri az egy raklapra jutó fóliafelhasználást, a fólia tényleges tartóerejét és a rakomány stabilitását. A cél nem egyszerűen egy másik fólia ajánlása, hanem annak meghatározása, hogyan lehet ugyanazt vagy magasabb szintű rakománybiztonságot lényegesen kevesebb anyaggal elérni.

Egy palackozóüzemben végrehajtott optimalizálás során például évente több mint 30 tonnával sikerült csökkenteni a stretchfólia-felhasználást úgy, hogy közben a rakománybiztonság mérhetően biztosított maradt. Más alkalmazásoknál 30–70% közötti anyagcsökkentést is elértünk.

A következő lépés az így optimalizált anyagmennyiség körforgásosabbá tétele. Ebben kapnak szerepet a Manunature RR PCR-tartalmú stretchfóliák, az újrahasznosíthatóságot támogató megoldások, valamint a zárt körű visszagyűjtési modellek.

A PPWR ezért számunkra nem egyszerűen új megfelelési kötelezettség. Lehetőség arra, hogy újragondoljuk a csomagolást egy egyszerű sorrend mentén:

Refuse – Reduce – Recycle.

Először szüntessük meg azt, amire nincs szükség. Utána csökkentsük a szükséges anyagmennyiséget a lehető legalacsonyabb szintre. És csak azt követően tegyük körforgásossá azt az anyagot, amelyre a termék és a rakomány biztonságos szállításához valóban szükség van.

A Manupackaging díjmentes M StableSite Audit keretében vállalja a vállalatok jelenlegi szállítási csomagolási folyamatának felmérését, a megtakarítási potenciál meghatározását és a PPWR céljaival összhangban álló optimalizálási lehetőségek bemutatását.