A 2023-ban elindított biodiverzitási cselekvéstervének részeként teszi zöldebbé az E.ON Hungária Csoport a telephelyeit. A Dunántúl, Pest vármegye és Budapest áramhálózatát működtető vállalat 90 saját tulajdonú helyszínén – telephelyeken, erőműveknél, napelemparkoknál és alállomásoknál – növeli a biológiai sokféleséget, élhetőbb környezetet teremtve a helyi élővilág számára.

A legújabb kezdeményezések között szerepelnek a sólymok, fecskék, énekesmadarak és denevérek számára kihelyezett költőládák, méhlegelők létrehozása, a természetes rétjelleg visszaállítása, fák és cserjék ültetése, valamint kő- és farakások elhelyezése rovarok és gyíkok menedékeként. Idén három naperőműparkban birkák váltják fel a hagyományos kaszálást és a kémiai gyomirtást, míg Mohácson ragadozó madarakat telepítettek a rágcsálók természetes visszaszorítására, más helyszíneken fokozottan védett ürgék, másutt a vadnyulak találtak élőhelyre.

A vállalat hosszú távú célja a biológiai sokféleség növelése és olyan élőhelyek létrehozása, ahol a fajok teljes életciklusukat le tudják élni. Ennek érdekében, ahol csak lehetséges, megszünteti a kaszálást, és invazív fajoktól mentes zöld sávokat hoz létre, lehetővé téve a vadvirágok természetes elterjedését és a növénytársulások sokszínűbbé válását.

Minden beavatkozást alapos ökológiai felmérés előz meg, amelyet szakmai partnerekkel, az E.ON területén lévő Nemzeti Parkok szakembereivel, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesülettel (MME), és más támogató szervezetekkel, egyetemekkel együttműködésben végeznek. 

 

 

Jövőnk Vize jótékonysági gála

Ezúton is szeretnénk megköszönni mindenkinek, aki részt vett a Jövőnk Vize rendezvényen, támogatta kezdeményezésünket, vagy figyelemmel kísérte munkánkat az elmúlt időszakban.

A Jövőnk Vize jótékonysági gála sikeresen lezajlott, és külön öröm számunkra, hogy ennyi érdeklődő, támogató és partner állt az ügy mellé. Az esemény során számos értékes találkozás és felajánlás született, amelyek megerősítettek bennünket abban, hogy közösen valódi hatást tudunk elérni.

A nagy érdeklődésre és a beérkező megkeresésekre való tekintettel az adománygyűjtést és a licitálási lehetőséget meghosszabbítjuk.

 

Még 30 nap

Az online licitálás és adománygyűjtés továbbra is nyitva áll, így még azoknak is van lehetőségük csatlakozni a kezdeményezéshez, akik eddig még nem döntöttek.

A licittárgyak elérhetők a Jövőnk Vize weboldalán: https://jovonkvize.hu/

Jövőnk Vize licittárgyak

A meghosszabbított időszak célja, hogy még több intézmény számára teremthessünk lehetőséget a jövőbeni támogatásra, és minél szélesebb körben bevonhassuk azokat, akik fontosnak tartják a fenntarthatóságot, a közösségi összefogást és az egészséges ívóvizet.

Szeptemberben érkezik a pályázati kiírás

A beérkező támogatások felhasználására vonatkozó pályázatot szeptemberben tesszük közzé. Ekkortól pályázhatnak majd az intézmények a víztisztító berendezésekre.

Bízunk benne, hogy a következő hetekben még többen csatlakoznak a kezdeményezéshez, és együtt még nagyobb eredményt érhetünk el.

További információk és licitálás: https://jovonkvize.hu/

 

Az Európai Unió új csomagolási rendelete, a PPWR (Packaging and Packaging Waste Regulation) alapjaiban változtatja meg a vállalatok csomagolási gyakorlatát az elkövetkező években. A cél egyértelmű: kevesebb hulladék, több újrahasznosított alapanyag, kisebb környezeti terhelés és átláthatóbb csomagolási rendszerek.

A változások azonban nemcsak megfelelési kötelezettséget jelentenek, hanem komoly üzleti kihívást és versenyelőnyt is azoknak a cégeknek, akik időben lépnek.

A Manupackaging az elmúlt hónapokban több szakmai anyagban és elemzésben foglalkozott a PPWR gyakorlati hatásaival. Tapasztalataink szerint a legtöbb vállalat számára nem az lesz a kérdés, hogy kell-e változtatni, hanem az, hogy milyen gyorsan és milyen költséghatékonysággal tud alkalmazkodni az új elvárásokhoz.

A PPWR legfontosabb üzenete: kevesebb anyag, nagyobb felelősség

Az új szabályozás kiemelten foglalkozik:

  • a csomagolóanyag-felhasználás csökkentésével,
  • az újrahasznosított alapanyagok arányának növelésével,
  • az újrafeldolgozható csomagolások előtérbe helyezésével,
  • valamint a vállalatok mérhető fenntarthatósági teljesítményével.

Az ipari fóliázás területén ez különösen fontos kérdés, hiszen sok üzemben ma is jelentős túlcsomagolás történik. A tapasztalatok szerint gyakran 30–60%-kal több fóliát használnak a szükségesnél, ami nemcsak költségnövekedést, hanem jelentős környezeti terhelést is okoz.

A fenntarthatóság már nem marketingkérdés

A PPWR egyik legfontosabb hatása, hogy a fenntarthatóság egyre inkább mérhető üzleti mutatóvá válik. A vállalatoknak pontosabban kell majd dokumentálniuk:

  • az anyagfelhasználást,
  • az újrahasznosított tartalmat,
  • a hulladékcsökkentést,
  • valamint a csomagolás teljes életciklusának környezeti hatását.

Ez különösen fontos lehet azoknak a gyártó- és logisztikai cégeknek, amelyek ESG-jelentést készítenek, vagy nemzetközi beszállítói láncok részei.

A csökkentés sokszor azonnali megtakarítást jelent

A PPWR-re való felkészülés nem feltétlenül jelent magas beruházást. Sok esetben már a meglévő csomagolási folyamatok optimalizálásával is jelentős eredmények érhetők el:

  • kevesebb fóliafelhasználás,
  • alacsonyabb logisztikai költségek,
  • kisebb hulladékmennyiség,
  • stabilabb rakomány,
  • és mérhető CO₂-csökkentés.

A Manupackaging több hazai és nemzetközi projektben is bizonyította, hogy megfelelő fóliatechnológiával és beállításokkal akár jelentős anyagmegtakarítás érhető el a rakománybiztonság romlása nélkül.

A következő évek nyertesei azok lesznek, akik időben lépnek

A PPWR nem egy távoli jövő szabályozása: a vállalatoknak már most érdemes felmérniük, hol vannak a legnagyobb tartalékok a csomagolási folyamataikban.

Azok a cégek, amelyek időben optimalizálnak, nemcsak a megfelelési kockázatokat csökkenthetik, hanem költségelőnyre és erősebb piaci pozícióra is szert tehetnek.

Töltse le ingyenes PPWR e-bookunkat!

Összefoglaltuk a legfontosabb tudnivalókat, gyakorlati példákat és várható változásokat egy könnyen átlátható szakmai anyagban.

👉 Letöltés: https://manupackaging.hu/ppwr-landing/

 

Június 30-ig kell az érintett vállalatoknak elkészíteniük tanúsított ESG-beszámolójukat. Sok cégnél most válik igazán gyakorlati kérdéssé, hogy az ESG-adatok mennyire rendezettek, a belső folyamatok mennyire követhetők, és sikerül-e időben akkreditált ESG-tanúsítót találni.

A piacon érezhető a bizonytalanság. A vállalatok egyszerre készülnek a beszámolásra, miközben a tanúsítói kapacitás még kialakulóban van. Ebben a helyzetben különösen fontos, hogy a felkészülés ne az utolsó hetekre maradjon.

Fenntarthatósági csapatunk, amely az elmúlt években karbonlábnyom-számítás, EHS-adatok és fenntarthatósági jelentések hitelesítése területén is jelentős tapasztalatot szerzett, az elsők között szerezte meg az ESG-tanúsítási akkreditációt.

Mi várható?

  • Június 30-ig az érintett vállalatoknak tanúsított ESG-beszámolót kell készíteniük.
  • A tanúsítói kapacitás korlátozott lehet, ezért az időzítés üzleti kockázattá válhat.
  • Az ESG-tanúsítás azt vizsgálja, hogy a beszámoló állításai adatokkal, bizonyítékokkal és következetes módszertannal alátámaszthatók-e.
  • A tanúsítás jó felkészüléssel nemcsak megfelelési feladat, hanem hasznos vezetői visszajelzés is.
  • A Grant Thornton akkreditált ESG-tanúsítóként támogatja a vállalatokat a folyamatban.

Miért kerül most előtérbe az ESG-tanúsítás?

Az ESG-beszámoló sokáig inkább jelentési feladatnak tűnt. A tanúsítás azonban más helyzetet teremt: nem elég bemutatni a vállalat fenntarthatósági teljesítményét, azt megfelelő adatokkal és dokumentumokkal alá is kell támasztani. Ez különösen akkor jelent kihívást, ha az ESG-információk több szervezeti egységtől érkeznek, eltérő formában állnak rendelkezésre, vagy nincs egyértelmű felelőse az adatgyűjtésnek. Ilyenkor a tanúsítás gyorsan megmutatja, hol működik jól a rendszer, és hol van szükség pontosításra. A június 30-i határidő ezért sok vállalat számára az első valódi tesztje lesz annak, hogy az ESG-adatkezelés mennyire épült be a működésbe.

Mit vizsgál az ESG-tanúsító?

Az ESG-tanúsítás célja annak független megerősítése, hogy a vállalat ESG-beszámolójában szereplő állítások megfelelnek a jogszabályokban meghatározott kritériumoknak.

A tanúsító azt nézi, hogy az ESG-jelentés állításai:

  • lényeges hibától mentesek-e,
  • visszavezethetők-e eredeti adatokra,
  • bizonyítékokkal alátámasztottak-e,
  • következetes módszertanon alapulnak-e.

A vizsgálat kiterjedhet az ESG-beszámoló tartalmi és formai megfelelőségére, a kitöltött ESG- és szállítói kérdőívek pontosságára, valamint az alkalmazott kockázatkezelési rendszer működésére is.

A lényegességi vizsgálat szintén fontos elem. Ez mutatja meg, hogy a vállalat valóban azokra a környezeti, társadalmi és irányítási témákra fókuszál-e, amelyek a működése és érintettjei szempontjából érdemi hatással bírnak.

Hogyan zajlik a tanúsítási folyamat?

Az ESG-tanúsítás több lépésből áll, és már az együttműködés megkezdése előtt elindul.

Az előkészítő szakaszban megtörténik az összeférhetetlenségek vizsgálata, a megbízás hatókörének meghatározása és az előzetes kockázatértékelés. Ez segít kijelölni a tanúsítás fókuszát és erőforrásigényét.

Ezt követi a szerződéskötés és a hatósági bejelentés. A tervezési fázisban felkészültségi vizsgálat készül, majd ennek alapján összeáll a tanúsítási terv. Ez rögzíti az ütemezést, a vizsgált területeket és az alkalmazott módszertant.

végrehajtás során dokumentumelemzés, interjúk és helyszíni szemle történik. Az összegyűjtött bizonyítékok alapján készül el a szakmai következtetés, amely a tanúsítási jelentés alapját adja.

A folyamatot független átvizsgálás zárja. Pozitív eredmény esetén a vállalat ESG-tanúsítványt kap, amely öt évig érvényes.

Hol szoktak elakadni a vállalatok?

A tanúsításnál a legnagyobb nehézség sokszor nem maga a beszámoló megírása, hanem az adatok visszakövethetősége.

Gyakori kérdések:

  • pontosan honnan származik az adott ESG-adat;
  • ki hagyta jóvá;
  • milyen módszertan alapján számították;
  • van-e mögötte dokumentált bizonyíték;
  • ugyanazt a logikát alkalmazták-e a teljes beszámolóban.

Ha ezekre nincs gyors és egyértelmű válasz, a tanúsítás időigényesebbé válhat. Ezért érdemes a folyamat elején felmérni, mennyire áll készen a szervezet az ellenőrzésre.

Miért hasznos a tanúsítás a megfelelésen túl?

Egy tanúsított ESG-beszámoló bizalmat épít a befektetők, ügyfelek és üzleti partnerek felé. Emellett a vezetés számára is értékes visszajelzést ad arról, mennyire megbízhatóak a fenntarthatósági adatok és hol érdemes fejleszteni a belső folyamatokat.

A tanúsítás segít kiszűrni a bizonytalan állításokat, erősíti az adatminőséget, és egyértelműbbé teszi a felelősségi köröket. Ez különösen fontos ott, ahol az ESG-adatok már finanszírozási, beszerzési vagy reputációs döntésekben is szerepet kapnak.

A fenntarthatósági kommunikációban egyre nagyobb értéke van annak, ami ellenőrzött. Az ESG-tanúsítás ebben ad kapaszkodót: segít elválasztani a szándékot a bizonyítható teljesítménytől.

Miért fontos időben tanúsítót választani?

A következő időszakban több vállalat egyszerre készülhet ESG-beszámolója tanúsítására. Ez a tanúsítói kapacitás miatt gyakorlati kockázatot jelenthet, különösen azoknak, akik későn indítják el a folyamatot.

Az akkreditált tanúsító kiválasztása nem pusztán beszerzési kérdés. A partnernek értenie kell a szabályozási környezetet, a vállalati adatfolyamatokat és az ESG-beszámolók mögötti üzleti logikát is.

A Grant Thornton ESG-tanúsítási módszertana az MSZ EN ISO/IEC 17029:2020 és az MSZ EN ISO 14065:2022 szabványokra, valamint a vonatkozó hazai jogszabályi környezetre épül. Ez biztosítja, hogy a tanúsítás ellenőrzött, következetes és szakmailag megalapozott folyamat legyen.

Készüljön fel időben az ESG-tanúsításra

Ha vállalata érintett a június 30-i határidőben, érdemes már most áttekinteni az ESG-adatok, a belső folyamatok és a felelősségi körök állapotát.

A Grant Thornton akkreditált ESG-tanúsítóként támogatja ügyfeleit a felkészülésben és a tanúsítási folyamat végigvitelében. Keresse szakértőinket, hogy időben tisztázhassuk a következő lépéseket.

 

 

Új kaszálási protokollt vezet be a Budapesti Közművek FŐKERT Kertészeti Divíziója a kezelésében lévő gyepfelületeken a rendkívül aszályos tavasz miatt. Az egyelőre május végéig életbe léptetett eljárásrend célja a főváros tulajdonában lévő zöldfelületek vízháztartásának javítása, talajainak védelme, és ökológiai értékének megőrzése.

A szokatlanul csapadékszegény tavaszi hónapokat követően Budapesten az elmúlt évtizedekben eddig nem tapasztalt aszály várható. A szárazság miatti károk enyhítése, és a zöldfelületek által biztosított ökológiai értékek védelme érdekében ezért a FŐKERT a külterületeken, valamint a fővárosi ingatlanok és a kiemelt parkok, zöldfelületek eddig is ritkábban kaszált, extenzíven kezelt gyepfelületein felfüggeszti a kaszálásokat. A Budapesti Közművek zöldfelület kezelésért felelős divíziója az új eljárásrend szerint mostantól csak ott végzi tovább a megszokott rendszerességű kaszálást, ahol közlekedésbiztonsági szempontok miatt szükséges beavatkozni. A FŐKERT szakemberei ezen kívül folytatják a közlekedési útvonalak mellett a vadvirágos rétek úgynevezett kontúrkaszálását is, azaz például az utak, járdák, kerékpárutak melletti keskeny sávban alacsonyan tartják a gyepet, így a növényzet nem nő rá a burkolatokra, és nem akadályozza a haladást. A szabadidős tevékenységeknek is helyszínt biztosító parkokban a FŐKERT csökkenti a kaszálások gyakoriságát, és a gyepet akár 5 centiméterrel is magasabban tartja.

A mostantól elrendelt, egyelőre május végéig érvényes fővárosi protokoll teljeskörűen összhangban van a hivatalba lépő környezetvédelmi kormányzat által meghirdetett „vágatlan május” kezdeményezéssel.

A klímaváltozás kihívásaira válaszként megfogalmazott ökologikus szemléletű városi zöldfelület-fenntartás a tulajdonos főváros fontos törekvése. Bardóczi Sándor, Budapest főtájépítésze a kerületi önkormányzatokat is a most elrendelt gyepkezelési protokollhoz hasonló intézkedések meghozatalára kérte – saját zöldfelületeik kezelése során.

A Budapesti Közművek a Vadvirágos Budapest program keretében már 2021 óta tart fenn olyan természetközeli gyepeket, közismert elnevezéssel méhlegelőket, – ahol a szokásos évi 5 vagy akár 10 alkalom helyett csak egyszer-kétszer végez kaszálást. 2026-ban ezeknek a területe csaknem egymillió négyzetméterre nőtt. Az ökologikus kezelési mód előnye, hogy a biológiai sokféleség ezeken a területeken növekszik, új, akár védett növény- és állatfajok, illetve -társulások is megjelenhetnek, és az egyre csökkenő számú beporzók fennmaradását is segíti. A magasan hagyott növényzet sokkal zöldebb, üdébb marad, mint az alacsonyra nyírt gyep, hiszen a sűrűbb növényzet leárnyékolja a talajt, kisebb lesz a talaj párolgása, és kevésbé melegszik fel a terület.

A beállt gyep ráadásul nemcsak hasznos, hanem szép is, a nyár folyamán folyamatosan változó képet mutat, hiszen időről időre más-más növényfajok virágoznak benne. A FŐKERT szakemberei folyamatosan monitorozzák ezeket a területeket, és minden évben felülvizsgálják azokat., Így a tapasztalatok alapján és a felmerülő igényeknek megfelelően a szakemberek változtathatnak a terület kiterjedésén, elhelyezkedésén, és gazdagíthatják összetételét.

Az idei év további újdonsága, hogy több helyen a 49 fajból álló Budapest RÉT magkeverékkel, illetve egy 10 fajból álló virágos magkeverékkel alakítanak ki réteket a FŐKERT szakemberei.

 

Összesen 57 millió forinttal támogatja a helyi közösségeket és a fiatalok jövőjét a Tesco a „Start a jövőért” program negyedik fordulójában. A 2026. június 12-ig nyitva álló pályázatra olyan kreatív és értékteremtő kezdeményezéseket várnak, amelyek valódi változást hoznak a 25 év alattiak vagy más támogatásra szoruló csoportok életébe.

A Tesco elkötelezett amellett, hogy országszerte lendületet adjon a helyi közösségeknek, ezért negyedik alkalommal is elindítja nagy sikerű „Start a jövőért” programját, melyre június 12-ig lehet jelentkezni. A kezdeményezés elsősorban olyan projekteket karol fel, amelyek a pályázók közvetlen környezetében élő gyermekek, serdülők és fiatal felnőttek életkörülményeit hivatottak javítani. A program nyitottságát mutatja ugyanakkor, hogy egyéb nemes ügyek – például az állatvédelmet, az időseket vagy a hátrányos helyzetű felnőtteket szolgáló pályázatok – előtt is nyitva áll a kapu.

A „Start a jövőért” egyik legizgalmasabb vonása, hogy a nyertesekről nem csupán egy zsűri dönt. A szakami előválogatón továbbjutott, körzetenként legjobb 3 projektre a helyi Tesco áruházak vásárlói szavazhatnak a vásárláskor kapott zsetonok bedobásával. A voksok alapján alakul ki a végleges sorrend. Így mind a 60 körzetben az első helyezett 500 ezer, a második 300 ezer, a harmadik 150 ezer forintot kap. A legkiemelkedőbb pályázatokat emellett különdíjjal is jutalmazzák.

„Programunkban nemcsak anyagi segítséget nyújtunk, hanem lehetőséget adunk arra, hogy a közösségek együtt formálják a jövőt. A Start a jövőért varázsa abban rejlik, hogy a végső szót a helyben élőkre bízzuk, hiszen ők ismerik legjobban lakókörnyezetüket. Inspiráló látni a szervezetek munkáját, és büszkék vagyunk arra, hogy az előző fordulóban több mint 2 millió vásárlói zseton döntött a 171 nyertes sorsáról. Bízunk benne, hogy ezúttal is változatos, előremutató közösségi ötletek megvalósításához járulhatunk hozzá”– hangsúlyozta Hevesi Nóra, a Tesco-Global Zrt. kommunikációs vezetője.

A harmadik fordulóban több mint 300 pályázat érkezett be. A támogatott kezdeményezések sokfélesége jól mutatja, milyen kreatív ötletek születhetnek helyi szinten. Többek között bogárbarát park, kiskuktatábor, planetáriumi és farmfoglalkozások, közösségi kerékpártúra, hátrányos helyzetű gyermekek érettségi felkészítője és inkluzív tehetségkutató program is megvalósul a támogatásból.

Az áruházlánc széles körből várja a pályázókat, köztük civil szervezeteket, egyesületeket, alapítványokat, nonprofit kkv-ket, köznevelési, szociális és egészségügyi intézményeket, társasházakat és informális csoportokat. Jelentkezni hat kategóriában lehet: művészet és kultúra; oktatás és készségfejlesztés; közösségi tevékenységek és kapcsolatok építése; környezet- és természetvédelem; testi-lelki egészség; valamint élelmiszer-pazarlás elleni küzdelem.

Bővebb információ a „Start a jövőért” program részleteiről és a pályázati feltételekről a https://tesco.hu/kozosseg/ oldalon található. Az eddig megvalósult projektekről rövid beszámolók a Tesco Magyarország LinkedIn oldalán találhatók, melyet érdemes követni legfrissebb híreinkkel kapcsolatban is.

A pályázatok benyújtásának határideje: 2026. június 12.

 

Önálló fenntarthatósági minisztérium, szigorodó ellenőrzések és a KSZGYSZ hulladékgazdálkodási javaslatcsomagja.

A hazai szabályozási környezet jelentős átalakulás előtt áll. A TISZA kormány Zöld Programját az Élő Környezetért Felelős Minisztérium a szakmai alapok rehabilitálását, szigorúbb környezetvédelmi ellenőrzéseket és egy transzparensebb intézményrendszer kialakítását ígéri. Ebben a változó környezetben a vállalati döntéshozók számára a legfőbb érték a tisztánlátás.

A denxpert EHS szoftver és a Környezetbarát Szolgáltatók, Gyártók és Szállítók Szövetsége (KSZGYSZ) közös szakmai webinárján objektíven, a vállalatok szempontjából járta körbe a legfontosabb EHS- és ESG változásokat.

Mit gondolnak a hazai szakemberek?

A webinár résztvevői körében végzett felmérés szerint a szakma egyértelműen látja, hol lesz a legnagyobb gyakorlati hatása az új zöld programnak:

  • 40% szerint a körforgásos gazdaság erősítése hozza a legjelentősebb változást,
  • 26% a hulladékgazdálkodás fejlesztését jelölte meg a legfőbb fókuszterületként,
  • míg 20% az ipari kibocsátások csökkentésére számít.

Reagálva a piaci igényekre, a rendezvény kiemelt vendége, Markó Csaba (a KSZGYSZ szakmai és műszaki igazgatója) bemutatta azt az átfogó javaslatcsomagot, amelyet a szövetség már el is juttatott a MOHU és a döntéshozók részére a hulladékgazdálkodási rendszer hatékonyságának növelése érdekében.

Bár a rendezvény május 5-én lezajlott, a szakmai diskurzus és a felkészülés most kezdődik. Az alábbi linkeken minden információt elér a stratégiai tervezéshez:

A denxpert legfrissebb blogbejegyzése részletesen bemutatja a fenti kutatási adatokat és a legfontosabb tanulságokat. https://www.denxpert.com/hu/post/zold-magyarorszag-program-uj-ehs-szabalyok-hazai-cegeknek

A webinár felvétele on-demand formában, bármikor visszanézhető a denxpert oldalán. https://www.denxpert.com/hu/webinar/uj-kormany-szigorubb-ehs-szabalyok-mire-keszuljenek-a-hazai-cegek-tisza-zold-program

Nyitott szakmai párbeszéd a KSZGYSZ-szel

A KSZGYSZ ezúton is meghívja a hazai vállalatok szakértőit egy nyitott, közös szakmai beszélgetésre. Amennyiben az Ön cégét is érinti a hulladékgazdálkodás átalakulása, a szövetség megkeresés esetén szívesen megosztja az elkészített és bemutatott szakmai javaslatcsomagot.

 

 

2025 januárjában megdöbbenve láttam a PBI riportunkban, hogy

  1. 12,000 szemeteszsákot használtunk el 2024-ben és
  2. sűrű időszakban hetente több száz kg szemetet vitt el a kukásautó. Pedig több tucat szelektív gyűjtőnk van.

Nem hagyott a dolog nyugodni, mert mi igen komoly hangsúlyt fektettünk eddig is a szelektív hulladékgyűjtésre.

Így egyik vasárnap én mentem el „kukázni” azaz összegyűjteni a szemeteseink tartalmát. Másnap munkatársi tréningnapot tartottunk, az egyik téma a hulladékgazdálkodás volt. Bevittem az előző napi szemetet a terembe és kiöntöttem egy fóliára. 2 nagyon egyértelmű következtetést vontunk le egy pillanat alatt:

  1. Hiába gyűjtjük szelektíven a hulladékot, a látogatók nem igazán figyelnek erre, a szelektív gyűjtőkben is volt vegyes és sok szelektív került a vegyesbe is.
  2. A szemeteszsákok jelentős része nem sérült, azaz úgy dobtuk ki őket, hogy azok még hasznosak lehettek volna.

Azaz a szelektív gyűjtés nem olyan hatékony, mint gondoltuk és – szőrnyű kimondani – de pazaroltuk a szemeteszsákokat.

Visszanyúltam időben 1992-be, amikor is az MBA diplomámat az akkor forradalminak számító Business Process Reengineering (BPR, azaz Üzleti Folyamatok Újraszervezése) témából írtam. Ennek a lényege, hogy megtanuljunk a „dobozon kívül gondolkodni” és „száműzzük a megszokás rút férgeit”.

Lázas tervezés, gondolkodás vette kezdetét, beleástuk magunkat a körforgásos gondolatvilágba, egy kis technológia újítás és meglett a „csoda”: napi 10-15 perc többlet munka eredményeként 1500 látogatónk valós szemete elfér egy 220l-es zsákban.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Mi változott?

  1. Nem a szemeteszsák került a nagy kukához, ahogy eddig, hanem egy gyűjtőedény ment a szemeteszsákhoz és ürítettük a gyűjtőedénybe. Csak az a szemeteszsák nem került vissza a kukába, amelyik már a végét járta.
  2. Az összegyűjtött szemetet egy erre a célra kialakított asztalon újraválogattuk 23 kategória szerint, amelyből csak 1 volt a vegyes hulladék. Azaz 22 féle típus garantáltan új életcélt talált magának, azaz beszállt a körforgásba!
  3. Vettünk egy használt présgépet és a vegyes hulladékot abban tömörítettük átlagosan 70-90%-os térfogat-csökkenést értünk el.
  4. És mindez napi 10-15 perces plusz munkát jelent.
  5. Kialakítottunk egy új mérőszámot (KPI): valós szemét mennyisége / 1000 látogató.

 

Tavaly áprilisban kezdtük és idén áprilisban összeállt az éves kép:

  1. Az elhasznált szemeteszsákok száma 80%-al csökkent.
  2. A valós szemét mennyisége 90%-al csökkent.
  3. Az új mutatószámunk pedig: 40 kg szemét / 1000 látogató.

Az alábbi grafikon mutatja a számok , a 23 kategóriát és néhány képet az új folyamatról.

Ez a módszer szabadon másolható, bármely méretű cég számára. Mint minden, ez is fejben dől el.

 

 

Az IFUA Horváth Zöld Kerék díj a hazai szervezetek környezeti fenntarthatósági törekvéseinek üzleti irányítási megoldásait értékeli. Idén két kategóriában hirdettek díjat. Egyrészt vállalatok számára, amelyek közvetlen piaci és operatív hatást érnek el, másfelől intézményeknek, amelyek pedig közvetett, hosszútávú, szemléletformáló hatást képesek generálni. Az elismerést 2026-ban a Budapesti Corvinus Egyetem és az E.ON Hungária Csoport közösen nyerte el. A pályázatok elbírálásában az IFUA Horváth szakemberei mellett a Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért (BCSDH) vezetői is részt vettek.

A vállalati kategória győztese idén az E.ON Hungária Csoport lett. A pályázat a vállalati ügyfelek energiafelhasználásának zöldítésére fókuszáló, komplex termék- és szolgáltatásportfóliót mutatott be. A megoldás lényege, hogy különböző, piaci alapon működő konstrukciókkal (pl. zöldáram-termékek, innovatív tarifák) ösztönzi a vállalkozásokat a megújuló energia használatára.

Az intézményi kategóriában a Budapesti Corvinus Egyetem pályázata nyert egy olyan integrált fenntarthatósági governance modellel, amely a fenntarthatóságot a szervezet teljes működésébe és irányítási rendszerébe ágyazza. A megoldás egy adaptálható mintát kínál más komplex szervezetek számára is, és demonstrálja, hogyan válik a fenntarthatóság vezetői, irányítási és teljesítménymenedzsment kérdéssé.

A díjátadóra a 38. Budapesti Menedzsment és Controlling Fórumon került sor. Az IFUA Horváth Zöld Kerék díjat Márta Irén, a Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért (BCSDH) ügyvezető igazgatója, Huba Eörs, az IFUA Horváth ügyvezető partnere és Stancsics Nóra, az IFUA Horváth principálisa adta át.

A díjazottak egy éven keresztül jogosultak az IFUA Horváth Zöld Kerék díj logójának használatára. Az elismerés részeként emellett egy-egy élő fát is kapnak, amelyet az IFUA Horváth képviselőivel közösen ültetnek majd el.

 

 

 

 

 

 

Stancsics Nóra, az IFUA Horváth fenntarthatósági szakértője is részt vett a Magyar Logisztikai, Beszerzési és Készletezési Társaság (MLBKT) 2026-os Beszerzési konferenciáján. Az ESG adatok begyűjtése nem a beszerző feladata, de tudd meg, hogy mi igen!  – ez volt a címe annak a szekciónak, amelyben kollégánk a szakértői csapat tagjaként a beszállítói ESG-adatok begyűjtésének és feldolgozásának komplexitásáról cserélt eszmét. A feladat nemcsak a beszerzőket érinti, hanem más szakemberek közreműködését is igényli, ennek részleteiről szólt a kerekasztal-beszélgetés: az érintett szereplőkről, a konkrét feladatokról és a rendszer struktúrájáról.