A körforgásos gazdaság ma már nem egyszerűen arról szól, hogy mi történik a hulladékkal, hanem arról is, mennyi nyersanyagot használunk fel, hogyan tervezzük meg a termékeinket, és milyen üzleti döntéseket hozunk. A Budapesten megrendezett European Circular Economy Hotspoton több mint 20 országból, négy földrészről érkező közel 300 részvevővel, nemzetközi szakértők és vállalati szereplők mutatták meg, miért nem elég újrahasznosítani, és mi akadályozza, hogy a már működő megoldások szélesebb körben is elterjedjenek. 

A körforgásos gazdaság gondolata egyszerű: a termékek és az alapanyagok ne váljanak túl hamar hulladékká, hanem minél tovább maradjanak használatban. A megvalósítás azonban jóval bonyolultabb annál, mint hogy több szelektív hulladékgyűjtőt helyezünk ki. Ha közben folyamatosan nő az anyagfelhasználás, a termékek élettartama rövidül, és az új alapanyag olcsóbb marad az újrahasznosítottnál, akkor a rendszer alapvető működése nem változik meg.

A hulladék csak a probléma egyik fele

A konferencia egyik központi üzenete az volt, hogy az újrahasznosítás önmagában nem elég: a nyersanyag-felhasználást is csökkenteni kell. Janez Potočnik, az ENSZ Környezetvédelmi Programja mellett működő International Resource Panel társelnöke rámutatott, hogy az EU körforgásos anyagfelhasználási mutatója az elmúlt másfél évtizedben mindössze egy százalékponttal javult. A kihívás nagyságát Peter Börkey, az OECD körforgásos gazdaságért felelős vezetője is érzékeltette: a műanyagoknak csak nagyjából a tizedét hasznosítják újra, a ritkaföldfémek esetében pedig az arány az egy százalékot sem éri el.

Tom Szaky, a TerraCycle alapító-vezérigazgatója szerint a változáshoz a szabályozásra is szükség van, hiszen a vállalatok jellemzően a gazdaságilag legkedvezőbb megoldást választják. Franciaországban például előírásokkal ösztönzik az újrahasználható termékek terjedését, többek között az élelmiszerüzletekben.

A körforgásosság a versenyképesség kérdése is

A lineáris gazdasági modell nemcsak környezeti terhelést jelent, hanem egyre nagyobb üzleti kockázatot is: a nyersanyagárak ingadozása, az ellátási láncok zavarai és a szabályozási bizonytalanság egyaránt nehezíthetik a vállalatok működését. Quentin Drewell, a World Business Council for Sustainable Development (WBCSD) szenior igazgatója szerint ezért a körforgásosságot a vállalati stratégiába és a pénzügyi döntésekbe is be kell építeni.

A cél, hogy a cégek ne csak a keletkező hulladék mennyiségét mérjék, hanem azt is, mennyire függnek a folyamatosan rendelkezésre álló új nyersanyagoktól. A körforgásos működés így nem csupán fenntarthatósági vállalás, hanem a költségek, az ellátásbiztonság és a finanszírozási lehetőségek szempontjából is stratégiai kérdéssé válik. A konferencián elhangzott, hogy Magyarország is csatlakozni tervez a globális protokoll kísérleti programjához.

Kulcs az együttműködés

„No Circularity Alone – Együttműködés mint stratégiai versenyelőny” című panelbeszélgetésének, amelyet Freek van Eijk, a Holland Circular Hotspot vezérigazgatója moderált Prof. David Greenfield, a Circular Economy Institute alelnöke és a SOENECS ügyvezető igazgatója, Márta Irén, a BCSDH ügyvezető igazgatója és  Vojtech Vosecky, a The Circular Economist alapítója részvételével, arra végkövetkeztetésre jutott, hogy a körforgásos gazdaság megvalósítása nem egyetlen vállalat feladata: az értéklánc szereplőinek együttműködése, a tudásmegosztás és a kiszámítható szabályozási környezet elengedhetetlen ahhoz, hogy az egyedi kezdeményezések rendszerszintű változássá váljanak.

„Finanszírozásra váró projektek” című Gyura Gábor, a Magyar Fenntartható Befektetési és Finanszírozási Egyesület (HuSIF) által moderált panelbeszélgetés ezt a kérdést helyezte középpontba: hogyan értékeli a pénzügyi szektor a körforgásos gazdaságban rejlő lehetőségeket, és milyen feltételeknek kell teljesülniük ahhoz, hogy egy projekt befektetésre alkalmassá váljon? A beszélgetésben résztvevő Kaan Tasyürek, az ING Bank N.V. Magyarországi Fióktelepének ágazati vezetője, Kis Ferenc, az Európai Beruházási Bank (EIB) energetikai szakértője és Jihae Ko, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) fenntartható üzleti és infrastrukturális területének elemzője egyetértettek abban, hogy a körforgásos beruházások megvalósításának kulcsa a vállalatok és a pénzügyi intézmények közötti együttműködés, valamint a befektetési kockázatok és finanszírozási feltételek közös megértése, amely elősegítheti az innovatív megoldások gyakorlati megvalósítását és szélesebb körű elterjedését.

A ruhacserétől az ipari hulladékkezelésig

A körforgásos gazdaság nem csak ipari technológiákban vagy nagyvállalati stratégiákban jelenhet meg. A Fashion Revolution Hungary divatbemutatója arra hívta fel a figyelmet, hogy a ruhák élettartamának meghosszabbítása, a javítás, a ruhacsere és az újrahasznosítás is csökkentheti a divatipar környezeti terhelését. Ezen felül a konferencián egyetemek, startupok és vállalatok kiállítóként illetve rövid pitchek formájában is bemutatták fejlesztéseiket.

A klímától a design-ig

„A teljes kép: Lehet-e a körforgásos átmenet a klímavédelem eszköze?” című szekcióbeszélgetés Márta Irén, a BCSDH ügyvezető igazgatója moderálásával azt járta körül, hogyan járulhat hozzá az anyagáramok újragondolása a kibocsátások csökkentéséhez, az ellátásbiztonság erősítéséhez és a vállalatok ellenálló képességének növeléséhez. A kerekasztal résztvevői Dr. Fazekas Dóra, a Cambridge Econometrics ügyvezető igazgatója, Simon Anita, az ALTEO Circular ügyvezető igazgatója, Vadas László, a Cyclosteel vezérigazgatója egyet értettek abban, hogy az anyagkörforgások zárásához együttműködésre van szükség.

„Digitalizáció a körforgásos gazdaság szolgálatában – Az adatoktól a döntésekig” című szekcióbeszélgetés Dr. Bodnár Viktória, az IFUA Horváth & Partners ügyvezető igazgatójának moderálásával olyan gyakorlati digitális megoldásokat mutatott be, amelyek hozzájárulnak a berendezések élettartamának meghosszabbításához, az építőanyagok nyomon követéséhez és az értékes erőforrások körforgásba történő visszavezetéséhez. Keresztesi-Molnár Evelin, a Siemens Energy magyarországi irányítástechnikai, digitalizációs és nukleáris irányítástechnikai területének vezetője, Dálnoki Ádám, a BauApp vezérigazgatója és Martin Basila, a Sensoneo vezérigazgatója és társalapítója beszélgetéséből kiderül, hogy a digitalizáció és a mesterséges intelligencia kulcsszerepet játszik a körforgásos gazdaság megvalósításában és a digitális megoldások valódi üzleti értékének alapja a megbízható, hozzáférhető és összehangolt adat.

„Először utasítsuk vissza és csökkentsük?” című szekcióbeszélgetése Arató Gábor, a Manupackaging International Kft. ügyvezető igazgatójának vezetésével a körforgásos gazdaság egyik alapvető dilemmáját járta körül: hogyan csökkenthetjük valóban a környezeti terhelést, és milyen kérdéseket kell feltennünk még a gyártás megkezdése előtt? Dr. Köves Alexandra, a Budapesti Corvinus Egyetem ökológiai közgazdásza, Kasza Dóra, a Jász-Plasztik Kft. stratégiai igazgatója, Runtág Tivadar, a MOHU Zrt. stratégiai és fenntarthatósági igazgatója és Dr. Vida Ádám, az Edortech és a Bay Zoltán Kutatóközpont képviseletében egyet értettek abban, hogy a körforgásos gazdaság első lépése nem az újrahasznosítás, hanem a szükségtelen termelés és anyagfelhasználás elkerülése, már a terméktervezés során mérlegelni kell a valódi szükségleteket, a funkcionalitást és a teljes életciklus környezeti hatásait.

„Az ötlettől a körforgásig: tudatos tervezés a regeneratív jövőért” című szekcióbeszélgetés Berkovics Dalma, a French Tech Budapest elnökségi tagjának moderálásával azt járta körül, hogyan határozzák meg a tervezési döntések a termékeket, az üzleti modelleket és azokat a rendszereket, amelyek lehetővé teszik az erőforrások minél hosszabb ideig történő használatát. Barcza Dániel, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem (MOME) fenntarthatóságért felelős vezetője és professzora, Barbora Kotoun, az IKEA körforgásos gazdaságért felelős globális fenntarthatósági vezetője, Nagy Richárd, a COANDCO.cc és az i8.agency alapítója és tulajdonosa, és Zámbó Gergely, a Respray ügyvezető igazgatója beszégetésének konklúziója az volt, hogy a körforgásos innovációk sikeréhez az üzleti modellek újragondolására, ágazatok közötti együttműködésre és a megoldások gyakorlati tesztelésére van szükség.

„A szervesanyag-körforgás bezárása – Az élelmiszerek és a biomassza körforgásos hasznosítása” című szekcióbeszélgetés Dr. Fekete György, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) Körforgásos Gazdaság Elemző Központjának igazgatójának vezetésével négy egymást kiegészítő megközelítést mutatott be: a regeneratív mezőgazdaságot, az élelmiszermentést, a melléktermékek értéknövelő hasznosítását és a szerves hulladékok biológiai kezelését. Noszek Péter, a Nestlé Hungária Kft. ügyvezető igazgatója, Cseh Balázs, a Magyar Élelmiszerbank Egyesület alapítója és elnöke, Pinczés Marianna, a Grapoila ügyvezető igazgatója és Aleksza László, a Profikomp alapítója és ügyvezető igazgatója egyetértésre jutottak abban, hogy a szerves erőforrások értékének megőrzéséhez elengedhetetlen a szereplők közötti együttműködés, a hatékony logisztika és a hulladékhierarchia követése. Elsődleges cél az élelmiszer-veszteség megelőzése és az anyagok minél magasabb hozzáadott értékű hasznosítása, míg a komposztálás a körforgás utolsó szakaszában biztosítja a tápanyagok visszaforgatását.

„Építsünk kevesebbet és okosabban! – Körforgásosság a jövő épített környezetében” című Dr. Bartha-Horváth Bálint, a CBRE Hungary társult igazgatója által vezetett szekcióbeszélgetés azt járta körül, hogyan gondolhatjuk újra az épületek teljes életciklusát – az új építkezések szükségességének megkérdőjelezésétől a meglévő terek és építőanyagok élettartamának meghosszabbításáig. Kocsány János, a Graphisoft Park SE igazgatótanácsának tagja, Bihari Ádám, a NaturARCH ügyvezető igazgatója, Livják Csaba, a BuildEXT Kft. ügyvezető igazgatója és Sándor Gergely, a Viador Átrium Group alapítója és ügyvezető igazgatója egyet értettek abban, hogy a körforgásos építőipar első lépése a meglévő épületállomány hatékonyabb hasznosítása: az új építkezések helyett a felújítás, a funkcióváltás, a közösségi térhasználat és az építőanyagok újrahasználata jelentősen csökkentheti az erőforrás-felhasználást és a környezeti terhelést.

Ez a kezdet

„A körforgásos gazdaságra való átállás nem állhat meg az újrahasznosításnál, és nem kezelhetjük elszigetelt vállalati projektek soraként. Ahhoz, hogy valódi változást érjünk el, a körforgásosságnak a vállalati stratégiák, a finanszírozási döntések és a mindennapi működés részévé kell válnia. A budapesti Hotspot egyik legfontosabb gondolata az volt, hogy a körforgásos átmenet ma már kevésbé technológiai, sokkal inkább együttműködési kihívás és az egyik legnagyobb eredménye, hogy három napra közös platformra hozta a nemzetközi szakértőket, a hazai vállalatokat és a pénzügyi szektort, és lehetőséget teremtett arra, hogy együtt keressük megoldásokat” – mondta Márta Irén, a BCSDH ügyvezető igazgatója.

A Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért (BCSDH) és a Körforgásos Gazdaság Platform szervezésében megvalósult budapesti rendezvény így nemcsak újrahasznosítási technológiákat állított középpontba, hanem azt a kérdést is, hogyan lehet kevesebb nyersanyag felhasználásával működtetni a gazdaságot. Ehhez a már létező megoldások mellett olyan szabályokra, finanszírozási feltételekre és vállalati döntésekre van szükség, amelyek a körforgásosságot nem különálló kezdeményezésként, hanem a működés természetes részeként kezelik. A feltárt lehetőségek mentén új kezdeményezések indultak el, a párbeszéd folytatódik, az együttműködés csírái megjelentek. Az itt megkezdett munka a Circular Economy Platform keretein belül folytatódik.

A galériát még több képpel itt talál.