2026 - Oldal 4 a 9-ből

Generációk életminőségének javítása a cél: megjelent a Nestlé közös értékteremtés összefoglalója

A Nestlé elkötelezetten dolgozik az élelmezési rendszerek átalakításán és megújításán, hogy a jövőben is kiváló minőségű élelmiszereket biztosítson globális szinten a fogyasztói számára, elérhető áron. Emellett a vállalat nagy hangsúlyt fektet a társadalmi felelősségvállalásra is, legyen szó akár a környezetvédelmi vállalásainak betartásáról, vagy a fiatalok edukációjáról. A Nestlé hazai leányvállalata ugyanebben a szellemben működik Magyarországon immár 35 éve, s a befektetett munkának és a nagy léptékű beruházásoknak köszönhetően kiemelkedő gazdasági és társadalmi hatást tudhat magáénak, hiszen a magyar GDP 0,5 százaléka a Nestlé Hungária Kft. működéséhez köthető – derül ki a Nestlé frissen publikált 2025-ös Közös Értékteremtés Összefoglalójából.

A Nestlé közös értékteremtéssel összefüggő tevékenységei mindig is több dimenzióban hatnak a vállalat közvetlen környezetére. A környezetvédelmi vállalások teljesítése mellett nagy szerepet kap a gyermekek edukációja a kiegyensúlyozott táplálkozás terén, a fiatalok munkaerőpiaci helyzetének elősegítése, és a Nestlé egyes márkáihoz kapcsolódó társadalmi ügyek támogatása.

Fenntarthatóság a gyakorlatban

A Nestlé évről évre komoly fejlesztéseket végez annak érdekében, hogy a fenntarthatóság terén mérhető, valódi eredményeket érjen el. A vállalat 2018 óta közel egynegyedével csökkentette üvegházhatású gázkibocsátását, ehhez hozzájárult az is, hogy 2017 óta mindhárom magyarországi gyár – Bükön, Szerencsen és Diósgyőrben – 100 százalékban zöldáramot használ.

„A tavalyi év egyik legjelentősebb beruházása a szerencsi napelempark volt, amely a gyár villamosenergia-szükségletének közel 30 százalékát fedezi. Az új napelemparkunkkal egyrészt nagyobb ellátásbiztonságot teremtünk az üzemnek, de ezzel egyidőben a közcélú áramhálózaton zöldáram-kapacitást is szabadítunk fel” – mondta Noszek Péter, a Nestlé Hungária ügyvezetője, aki hozzátette, mindhárom Nestlé gyárban prioritás a fenntarthatóbb működés elősegítése.

Regeneratív mezőgazdaság: ellenállóbb és fenntarthatóbb jövő

A Nestlé elhivatottan dolgozik azon, hogy olyan termékeket állítson elő, amelyek egyszerre szolgálják az emberek jóllétét és a bolygónk védelmét. 2025-ben például már a kulcsfontosságú alapanyagok 27,6 százaléka származott regeneratív mezőgazdasági gyakorlatokat alkalmazó gazdaságokból. A regeneratív szemlélet és a talajmegújító gazdálkodási módszerek támogatása rendkívül fontos a Nestlé számára, hiszen ezen eljárások bizonyítottan hozzájárulnak az ellenállóbb és fenntarthatóbb ellátási láncok megteremtéséhez.

„Az üvegházhatású gázkibocsátás csökkentésének egyik legfontosabb eszköze a talajmegújító mezőgazdaság. Magyarországon is működik a Nestlé PURINA finanszírozásában megvalósuló Landscape Enterprise Networks (LENs) program, amely regeneratív gyakorlatokra történő átállás finanszírozásával és szakmai tanácsadással, oktatással segíti a magyar termelőket a talajmegújító gazdálkodásra való átállásban. 2025-ben több mint 13 ezer hektáron, 25 gazdával dolgoztunk együtt, így a LENs Magyarország a Nestlé egyik legjelentősebb európai regeneratív mezőgazdasági projektje” – mondta el Hőgyész Anna, a Nestlé Hungária fenntarthatósági vezetője.

A Nestlé célja, hogy a világon mindenhol, minden életszakaszban kiváló minőségű, megfizethető és biztonságos élelmiszereket kínáljon. Az új termékek fejlesztése mellett ugyanakkor a vállalat stratégiájának része az is, hogy a kiegyensúlyozott táplálkozás alapjaival már gyermekkorban megismertesse a felnövekvő generációkat.

„Kezdeményezéseink arra hívják fel a figyelmet, hogy milyen fontos a megfelelő táplálkozás az egészséges fejlődéshez és növekedéshez. A Nestlé az Egészségesebb Gyerekekért programunk célja, hogy elősegítse a kiegyensúlyozott táplálkozás kialakítását a gyermekek körében, valamint támogatást nyújtson a szülőknek az egészségesebb jövő megteremtésében” – mondta Fülöp Lili, a Nestlé dietetikusa.

A fiatalok a jövő zálogai

A fiatalok munkaerőpiaci elhelyezkedésének támogatása érdekében a Nestlénél folyamatosan zajlanak nagysikerű gyakornoki és mentorprogramok, valamint a duális szakképzésben is aktív a cég Bükön és Szerencsen. A Nestlé büki duális képzésében eddig részt vevő több mint 50 diák közül 11-en a Nestlé gyárán belül kezdték el építeni karrierjüket. Ugyanígy Szerencsen a 2023-ban indult program hat végzős diákja közül három szintén a Nestlé helyi üzemében helyezkedett el. A Nestlé 2017 óta globálisan 12,8 millió fiatalnak segített korszerű tudáshoz jutni.

A Nestlé gazdasági és társadalmi hatása

A Nestlé Hungária 35 éve van jelen Magyarországon, s a befektetett munkának és a nagy léptékű beruházásoknak köszönhetően kiemelkedő gazdasági és társadalmi hatást tudhat magáénak – derül ki abból a hatástanulmányból, amelyet a PricewaterhouseCoopers AG végzett. A „Nestlé gazdasági értékjelentése” című dokumentum a vállalat közvetlen, közvetett és indukált hatásait vizsgálta, valamint ezek összesített hatását a hazai gazdaságra. E szerint a magyar GDP 0,5 százaléka a Nestlé hazai működéséhez köthető. A Nestlé Hungária Kft. működése továbbá éves szinten 22 100 munkahely létét támogatja, 409,4 milliárd forint bruttó hozzáadott értéket termel, és összességében 106,7 milliárd forinttal járul hozzá a központi költségvetés bevételeihez.

A Közös értékteremtés összefoglalóról részletesen a következő linken olvashat: Közös Értékteremtés összefoglalóink

2026.04.02.

Strukturális átalakulás zajlik a teljes élelmiszer‑értékláncban – Mi kerül a tányérunkra?

Taghírek

2035-re 3,1 billió dolláros új piac formálódik az élelmiszeriparban, ahol a növekedés döntő része nem a többletfogyasztásból, hanem a szerkezeti átalakulásokból, a technológiai innovációkból és az egészségtudatos vásárlói elvárásokból fakad. A PwC Strategy& legújabb Future of Food 2.0 című tanulmánya szerint ez a lendület a termesztéstől a kereskedelemig minden szereplőnek új irányokat jelöl ki. Stabil gazdasági feltételek és célzott támogatás nélkül viszont nehezen ugorják meg az átállást a klíma- és költségkockázatoknak leginkább kitett mezőgazdasági termelők.

A modern élelmiszergazdaság eddigi legmélyebb szerkezetváltása zajlik. 2035-re az élelmiszer‑fogyasztás, a termesztés és az értékesítés alapvető változásai mintegy 3,1 billió dolláros piacot hoznak létre az iparágnál négyszer gyorsabban növekvő innovatív területeken.

A PwC globális stratégiai tanácsadó üzletágának (Strategy&) legfrissebb riportja szerint az átalakulást három meghatározó trend vezérli:

az egészségközpontú életmód erősödése,

a gyors és kényelmi élelmiszer‑ellátás iránti igény, valamint

a klímakockázatok növekedése – mindezeket pedig a technológiai és mesterségesintelligencia‑alapú innovációk tovább gyorsítják.

Ezek a trendek teljesen átformálják annak módját, ahogyan az élelmiszert ma előállítják és értékesítik. Az alternatív fehérjéktől és fenntartható csomagolástól egészen az MI‑alapú bevásárlóasszisztensekig új megoldások jelennek meg, és ennek a növekedésnek közel 90%-át szerkezeti átalakulások generálják; például a szűkösen rendelkezésre álló nyersanyagok hulladékalapú helyettesítése vagy a hagyományos fehérjék alternatív fehérjékkel való kiváltása.

Egészségboom: új fogyasztói logika, új piaci nyertesek

A tanulmány előrejelzése szerint 2035-re ez a globális potenciál a teljes értékláncon végig megjelenik: az élelmiszer‑termesztésben 400 milliárd dollár, a gyártásban 680 milliárd dollár, a fogyasztói szegmensben pedig 2 060 milliárd dollár növekedés várható.

Ezeken belül számos kiemelkedően ígéretes területet is azonosítottak a PwC szakértői:

A mezőgazdaságban az üvegházi termesztés ugrásszerűen bővül: globális piaca 2035-re várhatóan megduplázódik, elérve a 220 milliárd dollárt.

A precíziós mezőgazdaság tovább erősödik, növelve a gazdaságok költséghatékonyságát és ellenállóképességét.

A gyártási oldalon a fenntartható csomagolás dominál: piaca az EU szigorú szabályozásai nyomán 430 milliárd dollárra nőhet.

A legnagyobb növekedési lehetőség ugyanakkor a fogyasztói szegmensben mutatkozik. Az egészség és táplálkozás kategória forgalma a mai 490 milliárd dollárról 2035-re 800 milliárd dollárra emelkedhet. A piacot többek között a GLP‑1 gyógyszerek gyors terjedése is formálja, amelyek már most hatással vannak az adagméretekre, a jóllakottságérzetre és az ételpreferenciákra.

„Az élelmiszeripar alapvető szerkezetváltáson megy keresztül. A technológiai fejlődés, a klímakockázatok és a változó étkezési szokások egyszerre kérdőjelezik meg a hagyományos üzleti modelleket, miközben teljesen új értékteremtési területek jelennek meg. Egyre több ember számára az étel már nem pusztán éhségcsillapításul vagy élvezetként szolgál, hanem az egészség, a fittség és a személyre szabás eszközeként működik”
– hangsúlyozza Harald Dutzler, a tanulmány társszerzője és a Strategy& Austria partnere.

A szakértő kiemeli: a viselhető eszközök, a digitális egészségügyi vizsgálatok és MI-elemzések elterjedése miatt a fogyasztók egyre inkább személyre szabott étrendeket követnek. Ez élénkíti a keresletet a fehérjedús és funkcionális élelmiszerek iránt. A tejsavó – amely valaha hulladéknak számított – mára értékesebb alapanyag lett, mint a belőle készülő sajt vagy joghurt.

A szerkezetváltásnak része a fenntartható csomagolás is. Az újracsomagolás jövőjéről szóló PwC-felmérés is azt mutatja, hogy a körforgásos és újrahasznosítható megoldásokra való átállás az ellátási láncok hatékonyságát, a költségstruktúrákat és a fogyasztói bizalmat egyaránt befolyásolja.

„A fogyasztók alapvetően igénylik azokat a lehetőségeket, ahol tehetnek a környezetért. Ha lenne hasonló áron környezetbarát opció a kedvenc termékeikből, akkor azt választanák. Viszont a fenntartható megoldás csak akkor tud valóban elterjedni, ha az kényelmes és egyszerű választást jelent. Az átállás ott működik, ahol a fogyasztó a megszokott rutinjában, plusz szervezés és jelentős árkülönbség nélkül tud jó döntést hozni”
– mutatott rá Molnár Léna, a PwC Magyarország szakértője.

Egyenlőtlen viszonyok: a termelők szerepe kulcsfontosságú

A tanulmány szerint a növekedés ellenére az élelmiszer‑ökoszisztémát továbbra is jelentős szerkezeti egyenlőtlenségek jellemzik. A növekedési dinamika fókusza az értéklánc végén – a kereskedelemben és a vendéglátásban – jelentkezik, míg a legnagyobb klíma- és költségkockázatok a mezőgazdasági termelőknél összpontosulnak.

Világszerte 608 millió gazdálkodó termel élelmiszert, 84%-uk két hektárnál kisebb birtokon, azaz a világ élelmiszertermelésének gerince döntően kisléptékű gazdaságokra épül. Számukra a precíziós technológiákba, digitalizációba vagy regeneratív módszerekbe való beruházás komoly pénzügyi kockázat. A tanulmány szerint éppen az dönti el az élelmiszerrendszer átalakulásának ütemét, hogy ezek a kisgazdaságok meg tudják-e lépni ezt az átállást. Stabil gazdasági feltételek és célzott támogatás nélkül sok új technológia – és a hozzájuk kapcsolódó növekedési lehetőség – csupán elméleti maradhat.

Túlélési üzemmódból a stratégiai növekedés felé – food ökoszisztémák

A magyar élelmiszer-ökoszisztéma ma inkább a túlélés logikája mentén működik, mintsem a fejlődés irányába mozdulna el. A kiskereskedelem és a kis- és közepes termelői réteg közötti kapcsolat sokszor esetleges, a többségük nem rendelkezik azokkal az erőforrásokkal, technológiai képességekkel vagy minőségbiztosítási rendszerekkel, amelyek egy nagy lánc országos beszállítói szerepéhez szükségesek lennének. A jelenlegi, területalapú támogatási rendszer kevéssé ösztönzi a termelőket a hatékonyságot és alkalmazkodóképességet növelő beruházásokra, így a rendszer természetes következménye, hogy sok szereplő a „szinten tartásra” fókuszál – hívják fel a figyelmet a PwC szakértői.

Pozitív példák ugyanakkor léteznek. A Kifli.hu tudatosan épít a hazai termelői együttműködésekre, és sikeresen szolgálja ki azt a vevőkört, amely nyitott és fizetőképes a minőségi magyar élelmiszerek iránt. A nagyobb kiskereskedelmi láncok oldalán is láthatók kezdeményezések – például az Auchan és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara együttműködése a magyar gazdaságok piacra jutásának támogatására –, de ezek inkább részsikerek, mintsem széles körben érezhető strukturális áttörések.

„A rendszer egészének átalakulását végső soron nem a technológia önmagában, hanem a gazdálkodók beruházási képessége határozza meg. Magyarországon is az lesz a fordulópont, ahol a termelők valódi gazdasági ösztönzőt kapnak arra, hogy átálljanak nagyobb hozzáadott értékű, adatvezérelt, minőségbiztosított termelési modellekre. Csak így válhatnak hosszú távon kiszámítható, országos ellátási láncok részévé”
– mutatott rá Cserjés-Kopándi Ildikó, a PwC Magyarország vezető menedzsere.

„A rendszer alapvető változásaival és az átalakulás léptékével egyetlen szereplő sem tud egyedül megbirkózni. Ezért kulcsfontosságúak a fenntartható, kölcsönösen értékteremtő partnerségek – a gazdálkodók, technológiai szolgáltatók, csomagolóipari cégek, egészségügyi szereplők, logisztikai és kereskedelmi vállalatok, valamint a döntéshozók között. Azok a vállalatok, amelyek ma határozottan cselekszenek, nemcsak saját növekedésüket biztosítják, hanem a globális élelmiszer-ökoszisztéma meghatározó szereplőivé válhatnak”
– foglalta össze a kutatás tanulságait Sávoly-Hatta Anita, a PwC Magyarország cégtársa.

2026.04.01.

Digitális karbonlábnyomát is csökkenti az MBH Bank

Taghírek

Az MBH Bank a digitális működés karbonlábnyomát is folyamatosan vizsgálja és csökkenti: a weboldal optimalizációjával közel 1 tonna CO₂e kibocsátást takarított meg, ami nagyjából 6000 autóval megtett kilométernek vagy 6 Budapest–Párizs repülőútnak felel meg.

A fejlesztéseknek köszönhetően nemcsak a kibocsátás csökkent, hanem a weboldal betöltési ideje is gyorsabb lett, így az energiahatékonyság mellett a felhasználói élmény is javult.

A projektet a digitális karbonlábnyom mérésére specializálódott magyar startup, a Carbon.Crane ISO-kompatibilis megoldásával valósította meg. Az optimalizáció eredményeként a mbhbank.hu már a legjobb környezeti hatékonysági kategóriába tartozik („AAA”).

És ez még csak a kezdet: a jövőben további digitális területeken is vizsgálja az MBH Bank a karbonlábnyom csökkentésének lehetőségeit, mert hiszi, hogy a digitális működés tudatos fejlesztése fontos része a felelős és fenntartható működésnek.

2026.04.01.

Az MBH Bank támogatásának köszönhetően bővül a hazai erdőállomány

Taghírek

Az MBH Bank idén 50 millió forinttal támogatja az IPOLY ERDŐ Zrt. munkáját, amelynek keretében tovább folytatódott az erdőmegújítás a Börzsönyben. Az Erdők Nemzetközi Napja alkalmából a bank több mint 100 önkéntes munkatársa vett részt a Nagyirtáspuszta térségében zajló újraerdősítési munkálatokban, ahol 10 ezer facsemetét és makkot ültettek el. A kezdeményezéssel az MBH Bank tovább erősíti hosszú távú elkötelezettségét a hazai erdőállomány megújítása mellett.

Az MBH Bank és az IPOLY ERDŐ Zrt. 2024 áprilisában lépett együttműködésre a természeti károk által érintett erdőállományok helyreállítása érdekében, amelyhez a bank 2026-ban 50 millió forintos támogatást nyújt. Az IPOLY ERDŐ Zrt. több mint 63 ezer hektár állami tulajdonú erdő kezeléséért felel Pest és Nógrád vármegyében, a hitelintézettel közös program pedig a megváltozott környezeti feltételekhez jobban alkalmazkodó fafajok, például tölgyek telepítésével a hosszú távon ellenállóbb erdőállomány kialakulását célozza. A kezdeményezés jól illeszkedik ahhoz a szemlélethez is, amely az erdőgazdálkodást gazdasági és agrárszempontból is kiemelt jelentőségű területként kezeli.

Az Erdők Nemzetközi Napja alkalmából szervezett faültetés helyszíne Nagyirtáspuszta volt, ahová több mint 100 önkéntes érkezett az MBH Banktól. Nagyirtáspuszta korábban mezőgazdasági művelés alatt állt, majd lucfenyővel telepítették be, a klímaváltozás hatásai azonban jelentős károkat okoztak az állományban, ezért a területet most őshonos fafajokkal erdősítik újra. Az önkéntesek pedig amellett, hogy közvetlenül vesznek részt a munkálatokban, közelebbről is megismerhetik az erdőgazdálkodás fenntarthatósági kihívásait és a természetvédelem gyakorlati kérdéseit.

„Az MBH Bank számára kiemelten fontos, hogy a fenntarthatósági vállalásaink ne csak stratégiai célokban jelenjenek meg, hanem kézzelfogható kezdeményezésekben is. Az erdőmegújítás segíti a klímaváltozás hatásainak mérséklését. Büszkék vagyunk arra, hogy munkatársaink személyesen is hozzájárulnak ezekhez a programokhoz, amelyek a közösség számára is fontos ügyet képviselnek.” – mondta Szege György, az MBH Bank ESG és Fenntarthatósági vezetője.

Az MBH Bank és az IPOLY ERDŐ Zrt. együttműködése jó példája annak, hogyan kapcsolódhat a pénzügyi szektor a klímavédelmi célokhoz gyakorlati, kézzelfogható módon. A közös kezdeményezés részeként a bank munkatársai rendszeresen vesznek részt faültetési akciókban, 2024-ben közel négyezer facsemetével járultak hozzá a balassagyarmati Nyírjesi Parkerdő helyreállításához. 2025-ben pedig Szokolya községhatárban ültetett el újabb 10 ezer facsemetét, tovább gyarapítva az őshonos fafajokból álló erdőállományt.

Az MBH Bank által életre hívott MBH Erdő program keretében eddig mintegy 53 ezer facsemetével segítették a bank munkatársai a hazai erődállomány gyarapítását.

Az MBH Bank a jövőben is aktívan részt kíván venni az erdőállományok megújításában, és továbbra is együttműködik olyan partnerekkel, akik elkötelezettek a fenntarthatóság, a biodiverzitás védelme és a klímaváltozás hatásainak mérséklése mellett.

A Közös Agrárpolitika Stratégiai Tervének 2027-ig tartó jelenlegi időszakában is kiemelt hangsúlyt kap az erdőtelepítés, az erdőszerkezet-átalakítás és az erdészeti gépberuházások támogatása. Az erdőtelepítésre 64 milliárd forintos, az erdei ökoszisztémák klímaváltozással szembeni ellenállóképességének, alkalmazkodásának vagy környezeti értékének növelésére 10 milliárd forintos tervezett keretösszeg áll rendelkezésre. A két pályázathoz kapcsolódóan az MBH Bank hiteltermékkel készül, az erdészeti gépberuházások megvalósításához pedig az MBH Csoport lízingvállalata, az Euroleasing áll a szektor rendelkezésére. „Az összesen több mint 100 milliárd forint keretösszegben meghirdetett pályázatok jelentős volumenű fejlesztési hullámot indíthatnak el, az agrárium egyik vezető finanszírozójaként pedig az erdészeti ágazat stabil és elkötelezett partnere vagyunk abban, hogy a fejlesztések a lehető leghatékonyabban valósuljanak meg”– mondta Szabó István, a hitelintézet Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágánakügyfélkapcsolati igazgatója.

2026.04.01.

Hét pályakezdő fiatal nő munkaerőpiaci indulását segíti a Waberer’s

Taghírek

Az Európai Unióban egyre erősebb szabályozási fókusz irányul a munkaerőpiaci esélyegyenlőségre: a bértranszparencia-irányelv és a női kvótaszabályok egyaránt a nemek közötti különbségek csökkentését célozzák. A jogszabályi keretek azonban önmagukban nem oldják meg a pályakezdők előtt álló strukturális akadályokat – különösen azok esetében, akik társadalmi, szociális vagy egészségi okokból eleve hátrányosabb helyzetből indulnak. Erre reagálva indította el a Waberer’s „Női Staféta” programját, amely hét tehetséges fiatal nő munkaerőpiaci belépését segíti szakmai, kapcsolati és gyakorlati támogatással.

Hét hátrányos helyzetből induló, végzős egyetemista fiatal nő munkaerőpiaci elindulását segíti a Waberer’s új kezdeményezése, amely szakmai mentorálással, kapcsolatépítési lehetőségekkel és gyakorlati felkészítéssel támogatja a pályakezdőket. A programot a vállalat idei, immár harmadik alkalommal megrendezett, Waberer’s Women Business Brunch eseményén mutatták be.

A kezdeményezés különlegessége, hogy a Waberer’s nemcsak saját vállalati programként kezelte az ügyet, hanem partnereit és megbízóit is aktívan bevonta a támogatásba. A rendezvényen részt vevő női vezetők és döntéshozók személyesen találkoztak a fiatalokkal, beszélgettek velük, és mentorálási, kapcsolatépítési, illetve szakmai támogatási lehetőségeket ajánlottak fel számukra.

A program a Széchenyi István Egyetemmel és a HBLF-Romaster Alapítvánnyal együttműködésben valósult meg. A hét támogatott fiatal között olyan pályakezdők vannak, akik tehetségük és ambícióik ellenére kevesebb erőforrással, szűkebb kapcsolati hálóval vagy nehezebb élethelyzetből indulnak a karrierjük felé. A kezdeményezés célja, hogy a diploma mellé ne csupán elismerés, hanem valódi indulási esély is társuljon.

A Waberer’s tapasztalata szerint a pályakezdők munkaerőpiaci nehézségei sok esetben nem kizárólag a szakmai tudás hiányából fakadnak. Legalább ilyen fontos tényező a kapcsolati tőkéhez, a hiteles visszajelzéshez, a mentoráláshoz és az önérvényesítéshez való hozzáférés. Az idei Women Business Brunch ezért úgy épült fel, hogy ezekre a gyakran láthatatlan, mégis meghatározó hiányokra adjon gyakorlati választ.

A fiatalok a program részeként egy úgynevezett Starter Kit csomagot is kaptak, de a támogatás ennél jóval többről szól: a kezdeményezés célja hosszabb távú szakmai kapcsolódások elindítása, személyre szabott mentorálási lehetőségek megteremtése és a munkaerőpiaci belépéshez szükséges önbizalom erősítése.

„A munkaerőpiaci egyenlőség nem kizárólag szabályozási kérdés. A vállalatok felelőssége abban is megmutatkozik, hogy milyen konkrét lehetőségeket teremtenek a tehetséges, de kevesebb erőforrással induló fiatalok számára. A Női Staféta programmal azt szeretnénk megmutatni, hogy a támogatás akkor igazán értékes, ha kézzelfogható esélyt is teremt” – mondta Fészki-Fehér Katalin, a Waberer’s HR-igazgatója.

A Waberer’s szerint a program üzenete túlmutat egy egyszeri nőnapi kezdeményezésen. A jövő munkaerőpiacának versenyképessége azon is múlik, hogy a vállalatok mennyire tudják felismerni és támogatni azokat a tehetségeket, akik nem egyforma esélyekkel indulnak. A hét fiatal nő támogatása egyszerre jelent társadalmi felelősségvállalást és hosszú távú befektetést a jövő szakembereibe.

A március 5-i rendezvény ezzel nemcsak találkozási pontot teremtett a női üzleti szereplők számára, hanem egy olyan együttműködési modellt is bemutatott, amelyben vállalat, partnerek, oktatási szereplők és civil szervezet közösen dolgoznak azon, hogy a tehetség valódi lehetőséggé válhasson.

2026.04.01.

Rózsai Rezső, a KPMG vezérigazgatója nyerte az idei BBJ CEO Community Awardot

Taghírek

A Budapest Business Journal CEO Gáláján idén Rózsai Rezső, a KPMG vezérigazgatója vehette át a rangos CEO Community Awardot. A díjátadó immár több mint egy évtizede a hazai üzleti élet egyik legrangosabb, hagyományteremtő eseménye. Egy olyan platform, amely a kiváló vezetői teljesítmény, a hosszú távú stratégiai gondolkodás és a felelős vállalatirányítás elismerését szolgálja. A díjakat minden évben a hazai szakmai közösség legkiemelkedőbb szereplőinek ítélik oda.

A CEO Community Award elismeréssel olyan vezetők munkáját díjazzák, akik saját szervezetük eredményein túl a kapcsolódó közösségeik formálásához és erősítéséhez is érdemben hozzájárulnak. Rózsai Rezső 2019 óta a KPMG vezérigazgatója, közel három évtizedes pályafutása során nemcsak a vállalati szférában ért el jelentős eredményeket, de társadalmi kezdeményezések alakításában is meghatározó szerepet vállalt.

Kiemelt értékek mentén a hazai szakmai közösségekért

A vezérigazgató a magyar szakmai közösségek régóta elkötelezett partnere. Elnökségi tagja a Hungarian Business Leaders Forumnak (HBLF) és a Joint Venture Szövetségnek, valamint tagja a Budapesti Corvinus Egyetem nemzetközi üzleti tanácsadói testületének is. A HBLF munkáját évek óta mentorként is segíti, emellett részt vesz a BOM Alapítvány és a Menedzserszövetség közös kezdeményezésében, a Magyar Sportért Mentor Programban is. Rendszeresen hozzájárul a magyar vállalati és vezetői közösség közötti tudásmegosztáshoz, például a KPMG CEO Outlook kutatását széles körben ismerteti évről évre – mindezzel párbeszédeket generálva. (A KPMG CEO Outlook Report több mint ezer globális cégvezető kihívásait és az általuk irányított vállalatok gazdasági kilátásait mutatja be – Rózsai Rezső segítségével – a hazai üzleti élet tagjainak, közösségeinek.)

A KPMG értékeivel és küldetésével összhangban kiemelten fontos számára az üzleti integritás és etika következetes képviselete. Ennek jegyében több kezdeményezés is az ő nevéhez fűződik: a KPMG és a Menedzserszövetség együttműködésében létrehozott Év Menedzsere az Üzleti Kultúráért Különdíj, valamint a Kékszalag vitorlásversenyhez kapcsolódó KPMG Fair Play Díj, amely a sportszerűség, az önzetlen összefogás és az integritás értékeit állítja középpontba.

A vezérigazgató kiemelt figyelmet fordít a szakmai utánpótlás támogatására: a KPMG évek óta stratégiai partnere a Brain Bar jövőfesztiválnak, emellett a Budapesti Corvinus Egyetemmel és a Budapesti Gazdaságtudományi Egyetemmel kialakított stratégiai együttműködések révén is hozzájárul a fiatal generációk és tehetségek fejlődéséhez, oktatásához. Az évek óta működő KPMG Alumni közösségében Rezső szintén aktív, kulcs szerepet vállal.

Több, mint üzlet: felelősségvállalással a társadalomért „Ez az elismerés megerősíti, hogy jó úton járunk, helyes értékeket képviselünk. Ugyanakkor felelősséggel is felruház minket: folytatnunk kell a megkezdett munkát, és még több kollégát és szervezetet inspirálni arra, hogy szakértelmüket a társadalom javára fordítsák. Vezéreljen minket az elv, hogy a közösségeinket jobb állapotban adjuk tovább, mint ahogy találtuk” – mondta Rózsai Rezső a díj átvételekor.

A KPMG vezetője hangsúlyozta, a magyar vállalatok és vezetők aktív szerepe döntő a társadalom rövid- és hosszú távú fejlődésében, ezért különös felelősségük van erős szakmai és

társadalmi közösségek építésében. Ennek jegyében vállalati és egyéni szinten is olyan kezdeményezésekben vállal szerepet, amelyek a társadalom legérzékenyebb csoportjait segítik – többek között a HBLF Romaster Program és a KPMG Felelős Társadalomért Program révén. Ez a közösségi szerepvállalás ugyanazt az értékrendet tükrözi, amely a cég mindennapjait is átszövi: az integritást, a szakmai kiválóságot és a jövő iránti felelősséget.

Rózsai Rezső díjátadón bemutatott videóját ITT tudják megtekinteni.

2026.03.30.

Veszélyből erősség: hogyan teremt értéket a klímareziliencia?

Hírek

A világ, amelyhez a vállalatainkat, üzleti modelljeinket, rendszereinket igazítottuk, már nem létezik. A klímaváltozás okozta szélsőségek és az ehhez kapcsolódó fizikai kockázatok gyors ütemben növekednek, és jelentős fenyegetést jelentenek a vállalkozások számára. Azonnali cselekvés szükséges a klímareziliencia területén is. – hangzott el a Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért (BCSDH) 2026. március 24-én tartott üzleti reggelijén és szakmai fórumán, amelynek fókuszában a reziliencia állt.

A tétlenség költsége óriási – a dekarbonizáció és az alkalmazkodóképesség erősítése érdekében tett sürgős lépések nélkül a jelenlegi becslések szerint a fizikai kockázatok 2050-re érdemben befolyásolhatják a vállalatok pénzügyi teljesítményét, a kritikus iparágakban világszerte akár 25 százalékkal csökkentve az eredményt (EBITDA).(forrás: WBCSD) A kibocsátáscsökkentés továbbra is kulcsfontosságú, de az alkalmazkodás terén tett gyors intézkedések éppúgy elengedhetetlenek a munkaerő, az ellátási láncok, a közösségek és a vállalatok működéséhez szükséges természeti ökoszisztémák ellenálló képességének megőrzéséhez.

„A vállalatok már érzékelik a kockázatot, de egyelőre csupán a hazai élenjáró vállalatok 25 százaléka azonosítja, értékeli és kezeli a klímaváltozással összefüggő kockázatokat és építi be a vállalat kockázatkezelési, döntéstámogató folyamataiba. Nem könnyű a bizonytalanság kezelése, a vállalati célokhoz illeszkedő megfelelő megoldások azonosítása, de az alkalmazkodásba és a rezilienciába történő proaktív befektetések jelentős megtérülést ígérnek. Minden 1 dollár, amelyet a rezilienciába fektetünk, akár 4 dollár megtakarítást jelent az egészségügyi és termelékenységi veszteségek elkerülésében.” – mondta el köszöntőjében ifj. Chikán Attila, a BCSDH elnöke. – „A reziliensebb vállalatok a befektetők, ügyfelek és szabályozó hatóságok számára is vonzóbbak, ami erősíti hosszú távú életképességüket egy egyre kiszámíthatatlanabb éghajlati környezetben. Fontos, hogy a reziliencia egyre inkább védekező koncepcióból a fenntartható, hosszú távú értékteremtés és a kockázattal korrigált teljesítmény stratégiai hajtóerejévé váljon.” – tette hozzá.

A BCSDH legfrissebb ESG felmérése szerint az élenjáró vállalatok 70 százaléka egyetért azzal, hogy a klímaváltozás cégük működését fenyegető veszély és 80 százalék gondolja úgy, hogy a klímaalkalmazkodás üzletileg kifizetődő.

„A klímareziliencia az ökoszisztémák, közösségek, vállalatok és infrastruktúrák azon képessége, hogy előre jelezzék, felkészüljenek, reagáljanak, és helyreálljanak az éghajlattal kapcsolatos sokkhatásokból – például szélsőséges időjárási eseményekből. Magában foglalja az alkalmazkodóképesség fejlesztését, a rendszerek diverzifikálását, valamint előrelátó és elővigyázatos stratégiák megvalósítását annak érdekében, hogy krízisekben az alapvető működések fennmaradjanak, sőt, a rendszerek innovatív módon továbbfejlődhessenek.” – fejtette ki Dr. Zlinszky János, egyetemi docens az Egyensúly Intézet tanácsadó testületének tagja. – „Az új, ellenállóbb rendszerekre való áttéréssel nem érdemes megvárni a nagy megrázkódtatásokat.” – tette hozzá.

Az éghajlatváltozás közvetlenül és közvetve is hatással van az egészségre, és ez környezeti, társadalmi és közegészségügyi tényezőkben is megjelenik.

Az IPCC jelentéseivel összhangban a hazai vizsgálatok is alátámasztják, hogy a Kárpát-medencében jelenleg az extrém hőmérsékleti események (hőhullámok) jelentik a legfontosabb egészségügyi kockázatot. 2024-ben kiugróan sok, 36 napon érte el a napi középhőmérséklet Magyarországon a 25 Celsius fokot országos átlagban, a leghosszabb hőhullám 27 napig tartott.

Az elmúlt tíz évben a hőhullámos napok alatt a napi halálozás országos átlagban kb. 15%-kal emelkedett meg.

„Az éghajlatváltozás az emberi egészségre is jelentős hatással van, melyek közvetlenül pl. szélsőséges időjárási események okozta sérülések vagy halálesetek, a hőmérséklet emelkedése miatt kialakuló hővel kapcsolatos betegségek vagy közvetve pl. munkaintenzitás csökkenése, mentális egészség romlása is jelentkezhetnek. Ezen felül a pollentermelő növények térbeli és időbeli elterjedésének megváltozása okozta légzőszervi megbetegedések, vagy a kullancsok és más az éghajlatváltozás miatt megjelenő rovarok által terjesztett betegségek száma is növekedhet.” – mondta el prezentációjában Dr. Páldy Anna főorvos, a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ szaktanácsadója. – „A vállalatok részei kell, hogy legyenek a megoldásnak. Fontos az egészségre nem ártalmas beltéri levegőminőség biztosítása, a dolgozók mentális egészségének védelme, a kültéri munkavégzés esetén a hővédelem és a rovarcsípés elleni megfelelő védelem, a növényvédőszerekkel dolgozók megóvása, illetve alternatív módszerek használatával a káros hatások csökkentése.”

A Világbank becslései szerint a klímaváltozás miatt az infrastruktúrában keletkező károk évente több száz milliárd dolláros globális veszteséget okozhatnak a század közepére, ha nem történik adaptáció.

„Az épített környezet az egyik legnagyobb CO₂ kibocsátó, a klímareziliencia szempontjából gazdaságunk legnagyobb kitettségi pontja és egyben a legnagyobb beavatkozási lehetősége is. Az erőforrás használatunk növekszik, de a tartalékaink kimerülnek, elértünk a határhoz, ahol stratégiát kell váltanunk.” – mondta el Kiss Ida építész, fenntarthatósági stratégiai tanácsadó. – „Az épületeinkre úgy kell tekintenünk, mint az erdőkre – ökoszisztéma szolgáltatóként. Ha regeneratív módon – a helyi éghajlatot és a földterület adottságait tiszteletben tartva és azokkal összhangban – a közösség bevonásával, annak szükségleteire építve és adaptívan – a változó klíma hatásainak ellenálló és rugalmasan alakítható funkciókkal – tervezzük, akkor ugyanaz az épület, amely eddig csak kivett az erőforrásokból és hulladékot termelt, pozitívan hat a környezetére, biztonságos és hosszú távon élhető nemcsak az emberek számára, hanem a biodiverzitás megtartásához is hozzájárul.” – tette hozzá.

A következő évtized várhatóan még volatilisabb lesz, geopolitikai változásokkal, technológiai zavarokkal és gyorsuló klímanyomással. A reziliencia a hosszú távú teljesítmény egyik kulcstényezőjévé válik, lehetővé téve a vállalatok és gazdaságok számára a gyors alkalmazkodást és a lehetőségek megragadását. Egyre inkább meghatározó versenyelőnnyé válik – és kulcsfontosságú út a tartós értékteremtéshez a jövő generációi számára.

Az előadásokat követő zártkörű fórum keretében vállalatvezetők, vállalati-, tudományos és civil szakértők közösen térképezték fel ebben a három vizsgált témakörben a klímarezilienciát segítő rendszerszintű változások előmozdítóit és akadályait, valamint az üzleti életben már létező megoldásokat. A három előadó segítségével egyeztettek a sikeres gazdasági és társadalmi reziliencia megvalósításához szükséges szempontokról és kulcsfontosságú intézkedésekről.

A szakmai fórumon felrajzolt hazai helyzet, a feltárt kihívások és előmozdító tényezők további feldolgozására a májusi és júniusi vállalatvezetői kerekasztal-beszélgetéseken kerül sor. Célunk, hogy a klímareziliencia témája és fontossága a vállalatok számára egyértelművé váljon és az értékteremtő reziliencia lépésekről ajánlások készüljenek, amelyek a BCSDH novemberi üzleti ebédjén kerülnek bemutatásra. Elsődleges, hogy ebben a témában is cselekvésre buzdítsuk a vállalatokat és segítsük őket a legfontosabb lépések megtételében.

Az eseményen az Ifjúsági klímanagykövetek nevében Erdősi Bendegúz prezentálta az általuk a MCC Klímapolitikai Intézet támogatásával készült és teljes terjedelmében várhatóan júniusban publikálásra kerülő, a magyar környezetvédelem társadalmi attitűdjeit feltáró reprezentatív felmérés első eredményeit. Az éghajlatváltozás elleni küzdelem fontos a társadalom számára, de olyan égetőbb társadalmi elvárások mögé szorul, mint az egészségügy, az oktatás színvonala, a korrupció visszaszorítása és a gazdasági helyzet javítása.

Az eseményen készített képeket IDE KATTINTVA lehet megtekinteni. (Fotó: Nagy Z. László)

Köszönjük a Race to Zero programunk támogatóinak:

Az esemény karbontudatos támogatója:

2026.03.25.

KPMG: vége az ”AI-rulett korszakának” – célzottabban használják a cégek a mesterséges intelligenciát, de térségünk még lemaradással küzd

Taghírek

Megjelent a KPMG Global Tech Reportja, amelyben 27 országból, 2500 technológiai vezetőt – többek között a Google, az Open AI és a Microsoft 365 Copilot szakembereit – kérdezték meg arról, hogy a mesterséges intelligencia bevezetésével és alkalmazásával kapcsolatban milyen tapasztalataik és észrevételeik vannak. A felmérés legfőbb megállapítása, hogy a technológia bevezetése és alkalmazása önmagában nem jelent versenyelőnyt, az igazi fejlődést annak tudatos, stratégiai használata jelenti, azonban a KPMG szakértői kiemelték, hogy Magyarországon még a kezdeti fázisban van a technológia használata.

Tudatosabb AI-használat

Sokszor merül fel az a kérdés, hogy a mesterséges intelligenciával kapcsolatos hype valós eredményekre és kézzelfogható jövőbeli célokra alapul, vagy valójában csak egy lufi. A KPMG felmérése szerint nemzetközi szinten a cégek többsége túl van azon az időszakon, amikor csak azért fordultak az AI-megoldások felé, mert ezt diktálta a trend. Mára már elkezdtek sokkal koncentráltabban, a kihívásokhoz, munkakörökhöz és adott feladatokhoz sokkal jobban illeszkedő mesterséges intelligencia eszközöket használni, amelyek hatása a termelékenységi mutatókon is meglátszik.

A KPMG felmérésében résztvevő technológiai vezetők szerint az átlagos technológiai megtérülés 200% már egy éven belül, beleértve a bevételnövekedést, a költségmegtakarítást és hatékonyságnövekedést, ugyanakkor ezek spektruma rendkívül széles, amelyet több tényező alakít. A magasabb beruházási szint önmagában nem jelent garanciát a jobb eredményekre; azokat sokkal inkább a felkészültség, a megfelelő governance, az agilitás és a fegyelmezett végrehajtás együttesen határozza meg.

„Bíztató a trend, hogy a nagy nemzetközi vállalatok egyre érettebben használják a technológiát, azonban egy másik, a régiónk országait vizsgáló kutatásunk alapján hazánkban még nem ennyire pozitív a helyzet. Magyarországon mindössze feleannyi (19%) ember vett részt mesterséges intelligenciához kapcsolódó képzésen, mint a világátlag (39%), mely eredmény a régióban a legalacsonyabb. Ez egy stratégiai barométernek is tekinthető, hiszen hosszú távon ez az eltérés súlyos készségbeli különbségeket okozhat, amelyre a cégeknek minél hamarabb reagálnia kellene” – mondta ezzel kapcsolatban Kórász Tamás, a KPMG tanácsadási üzletágának társvezetője.

A KPMG tanulmánya három zónára bontja az AI beruházásokat, a tapasztalatok folyamatos gyarapodásával újabb tartományokba lépve:

1. kezdeti tartomány, ahol a technológiai újításoknak a ”quick win”-ekre kell törekednie – ekkor a megtérülés kedvezőbb;

2. átmeneti tartomány, ahol az integrációs erőfeszítések növekednek és a technológiai, valamint folyamati hiányosságok felütik a fejüket – ebben az esetben a megtérülés lassul;

3. érett tartomány, ahol az értékteremtési lehetőségek letisztulnak és kirajzolódnak – ekkor újra növekedik a megtérülés.

Az érett tartományba jutó, legjobban teljesítő vállalatok esetében a megtérülés akár a 450%-ot is elérheti, amely az iparági átlag több mint kétszerese. A KPMG által megkérdezettek túlléptek a pilot programokon, az innováció skálázását helyezik előtérbe, és folyamatosan alkalmazkodnak a gyorsan változó környezethez. Habár jelenleg csak 11%-uk érte el a legmagasabb technológiai érettséget, addig a megkérdezettek 50%-a bizakodó, hogy 2026 végére ez meg fog valósulni szervezetükben.

Kórász Tamás szerint azok a vállalatok, amelyek hajlandók végigmenni a fejlődés teljes ívén, ma már mérhető, akár a befektetés többszörösét elérő üzleti értéket realizálhatnak. A mesterséges intelligencia nem lufi, hanem eszköz: versenyelőnyt azok számára jelent, akik képesek hosszútávon rendszerszinten gondolkodni, némi kockázatot vállalni és nem megállni a kísérletezésnél.

A technológia másik fontos tényezője: az ember

A cégvezetők és szakemberek nagy része elkötelezetten törekszik arra, hogy egyre több agentic AI-eszközt, azaz AI-ügynököt vonjon be a napi működésbe. A válaszadók 88%-a már most befektet abba, hogy ilyen megoldásokat építsen be rendszereibe, és 92%-uk szerint az AI-ügynökök menedzselése az elkövetkező öt évben kulcsfontosságú készséggé válik. Azonban nem mindegy, hogy ki menedzseli ezt a technológiát.

Az agentic AI várhatóan csak akkor lesz sikeres, ha megfelelő alapokra épül. Ennek egyik eleme annak meghatározása, hogy az AI-ügynökök milyen feladatokat látnak el, és hogy az emberek milyen szerepet töltenek be a működésükben. Így az emberi szakértelem továbbra is kulcsszerepet játszik a digitális transzformációban. A szervezetek jelentős összegeket fektetnek a munkavállalók továbbképzésébe, az alkalmazkodó csapatok felépítésébe és a változást és innovációt támogató kultúra kialakításába.

A KPMG felmérése azt mutatja, hogy a mesterséges intelligencia elsősorban nem elveszi az emberek munkáját, hanem jelentősen átalakítja az ahhoz szükséges készségeket. Az AI adaptációban legjobban teljesítő szervezetek 57%-a tervezi a helyi (onshore) technológiai szakemberek felvételének növelését a következő 12 hónapban – részben a külső makrokörnyezeti változásokra, például a geopolitikai feszültségekre reagálva –, míg ez az arány a többi szervezetnél 35%.

„A mesterséges intelligencia nem kiváltja az embert, hanem új szerepet ad neki. A legjobban teljesítő szervezetek pontosan ezt ismerték fel: miközben bátran nyitnak az Agentic AI felé, párhuzamosan fektetnek be a tehetségekbe, a készségfejlesztésbe és a rugalmas, jövőálló szervezeti működésbe. Azonban fontos kiemelni, hogy Kelet-Közép Európában kicsit másképpen gondolkodnak erről a kérdésről, mint a világ többi részén. A globális átlaghoz képest bár kevesebb válaszadó gondolja, hogy a mesterséges intelligencia jelentősen befolyásolhatja, vagy akár meg is szüntetheti a munkáját, ezzel párhuzamosan a világátlaghoz (29%) viszonyítva 8%-kal kevesebben hisznek abban is a régióban, hogy az AI több munkahelyet teremt majd, mint amennyit megszüntet” – tette hozzá Rakó Ágnes, a KPMG tanácsadási üzletágának másik társvezetője.

Adatminőség és -biztonság, mint versenytényezők

Egy másik fontos aspektusra is kitér a KPMG tanulmánya, ami nem más, mint az adatgazdálkodás, -kezelés és -biztonság. Ugyanis annak érdekében, hogy a vállalatok sikeresen ki tudják aknázni a mesterséges intelligenciában rejlő lehetőségeket, szükségük van olyan alapokra, amelyeket az adatok megfelelő minősége, elérhetősége és biztonságos felhasználása jelent. Ez elengedhetetlen egy hosszú távon is adaptív technológiai stratégia és környezet kialakításához és a magabiztos adatalapú döntéshozatalhoz.

A tanulmányban megkérdezett legnagyobb cégek több mint fele, 53%-a az adatokból való hasznos információk kinyerésének a képességét, 52%-uk a szükséges adatok könnyű elérését nevezte meg a legfontosabb olyan stratégiai lépésnek, amelyet a következő 12 hónapban mindenképpen javítani szeretnének ezen a területen.

A tanulmány mindeközben azt is kimutatta, hogy a gyors előrehaladás és az alacsony költségek érdekében a technológiai vezetők 69%-a kompromisszumokat köt a biztonság, a skálázhatóság és az adatszabványosítás terén, ami technológiai adóssághoz és a későbbi fejlesztések lassulásához vezethet.

2026.03.23.

A személyes egészség fenntartása és a globális fenntarthatóság összeér – „A jövő vezetői” program 3. szakmai napja

Hírek

„A jövő vezetői” program 3. szakmai napja a fenntartható innováció témáját járta körbe. Az eseménynek az EUROAPI adott otthont. A napot Juhász Roland, a vállalat ügyvezető igazgatója nyitotta meg. Köszöntőjében üdvözölte a résztvevőket, és néhány szóban beszélt a vállalat történetéről.

Ezt követően a nap felvezetéseként Szederkényi Zita, programvezető közös gondolkodásra hívta a résztvevőket olyan kérdések mentén mint: mit tehetünk egy számunkra kedves helyszínért, hogy 30 év múlva is megőrizze azt, amiért ma szeretjük? Vajon elég gyorsan halad-e a fenntarthatósági átállás a vállalatoknál és mit tehetünk azért ma, hogy ez gyorsabban történjen? Mitől lesz egy innováció fenntartható?

A folytatásban Dr. Purebl György, a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézet igazgatója mutatta be előadásában, hogy a személyes rezilienciához, mely tényezők járulnak hozzá. Kiemelte, hogy a rezilienciához szükséges készségek többsége fejleszthető, és csak kisebb részük múlik velünk született adottságokon – mint például az intelligencia, az optimizmus vagy az érzelmi intelligencia.

Ezután Prof. Dr. Deák Csaba, egyetemi tanár adott áttekintést az innováció típusairól, valamint arról, hogy a vállalatok életciklusának mely szakaszaiban születnek leggyakrabban innovációs döntések. Előadásában kitért a kapcsolódó kockázatokra is, és hangsúlyozta a „landolás”, vagyis az ötletek gyakorlati megvalósításának jelentőségét.

A nap folytatásában Zsargó Szilvia, a LEGO Serious Play trénere vezetésével folytatódott a program. A projektcsapatok „kezükkel gondolkodva”, legózva keresték a megoldást a korábban tagvállalataink vezetői által megfogalmazott esetekre, dilemmákra. Bemelegítésként egyénileg építettek, konkrét és elvontabb témában, majd közös kreatív alkotások születtek az asztaloknál.

A délután folyamán kerekasztalbeszélgetésben kérdezte Szederkényi Zita Dr. Ligeti Gábort, a Heineken műszaki és beruházási főmérnökét és Burom Zoltánt a Bay Zoltán Intézet üzletfejlesztési igazgatóját és ESG vezetőjét arról hogyan kapcsolódik össze a fenntarthatóság és vállalatok innovációs tevékenysége, mik a szabályozó környezet kihívásai, valamint az AI-t használat alkalmazási lehetőségeiről.

Köves Márton, a Masterplast fenntarthatósági és üzletfejlesztési koordinátora a Hungarocell Zöld Programról számolt be. A Masterplast 2020-ban indította el átvevőpontjait, ahová a Hungarocell vágási hulladékai szállíthatók vissza, amelyből új hőszigetelő anyagot gyártanak le. Tavaly ősszel üveggyapottal egészült ki az átvett alapanyagok palettája.

Ezt követően az EUROAPI kollégái, Sárközi Melinda, belsőkommunikációs vezető, Sótonyi Beáta, SAP Operations Manager, Czinger Gábor, műszaki üzemeltetési és karbantartási vezető és Kerényi Bence, energia és épületüzemeltetés vezető kíséretében labor- és üzembejárás során a résztvevők betekintést nyerhettek a telephely egységeinek működésébe.

A nap zárásaként a vezetői beszélgetés során Juhász Roland, az Euroapi ügyvezető igazgatója osztotta meg vezetéssel kapcsolatos tapasztalatait. Beszélt többek között a vezetői szerep lényeges pontjairól, mint például a felelősség, a különböző kultúrájú munkatársakkal való együttműködés fontos aspektusairól, valamint arról is, hogy milyen szempontok mentén lehet felsővezetőként jól működni egy, a saját szakmai hátterünktől eltérő területen.

Tovább a teljes galériához

2026.03.20.

Az értékalapú működés fontosabb, mint valaha – beszámoló a BCSDH Társadalmi tőke alkotóműhely találkozójáról

Hírek

A munkaerőpiaci folyamatok, a vállalatok és az emberi érték kérdéskörei álltak a középpontban a BCSDH Társadalmi tőke alkotóműhelyének március 18-i ülésén, amelynek a Grant Thornton adott otthont. A vendégeket a házigazda nevében Vajna Zsófia, a Grant Thornton Hungary Human Capital Services területének vezetője köszöntötte.

Elsőként Baja Sándor, a Randstad ügyvezetője a Randstad HR Trends Survey 2026 kutatás eredményeire építve bemutatta, hogy jelentős változások zajlanak a magyar munkaerőpiacon, például a munkaerő-kereslet terén. Kiemelte, hogy az értékalapú működés egyre fontosabbá válik a munkatársak megtartásában, valamint a vállalatok egyre nagyobb hányada támogatja a mesterséges intelligencia alkalmazását, és azt tervezi, hogy széles körben kiterjeszti annak használatát.

A találkozó második részében a BCSDH készülő, emberi érték fókuszú online képzési modulja került a figyelem középpontjába. Márta Irén, a BCSDH igazgatója elmondta, hogy a BCSDH Akadémia részeként a modul támogatja majd a vállalatvezetőket a szemléletformálásban és a gyakorlati megoldások kialakításában. A résztvevők aktívan bekapcsolódtak a közös gondolkodásba: tapasztalataik és visszajelzéseik mentén azonosították azokat a kulcstémákat, amelyek meghatározhatják a modul szakmai irányát.

A műhelymunka ismét rámutatott: az emberi érték nem „soft” téma, hanem a hosszú távú üzleti siker egyik meghatározó tényezője. A vállalatok előtt álló kihívások kezeléséhez új vezetői megközelítésekre, tudatos stratégiai döntésekre és együttműködésre van szükség. Az alkotóműhely célja, hogy platformot teremtsen ezekhez a párbeszédekhez, és közösen formálja a jövő vállalati gondolkodását – ahol az emberi érték valódi versenyelőnnyé válik.

2026.03.19.