A körforgásos design témáját középpontba állítva hirdeti meg a Tulipán Díj a Fenntarthatóságért pályázatot a Holland Királyság Nagykövetsége 2026-ban.

A díj célja olyan hazai kezdeményezés, termék, szolgáltatás és innováció elismerése, amely a körforgásos gazdaság elveinek alkalmazásával járul hozzá egy fenntarthatóbb, erőforrás-hatékonyabb és regeneratív jövő kialakításához. A felhívásra olyan megoldásokat várnak, amelyek túlmutatnak a hagyományos fenntarthatósági megközelítésen, és innovatív választ kínálnak az anyaghasználat, a termék- és szolgáltatástervezés, az üzleti modellek vagy a szervezeti működés területén. Kiemelt szempont a körforgásos szemlélet rendszerszintű érvényesítése, valamint a mérhető környezeti és társadalmi értékteremtés.

A pályázatok benyújtásának határideje 2026. szeptember 7.

A pályázati feltételekről és a jelentkezés részleteiről a Pályázati felhívás nyújt további tájékoztatást.

A Fenntartható Tulipán Díj ünnepélyes átadására 2026. október 5-én, a European Circular Economy Hotspot nyitófogadásán kerül sor, ahol az elismeréseket Willem van Ee, a Holland Királyság magyarországi nagykövete adja át.

A mozgás egyre több magyar mindennapjainak része, de az egészségtudatos életmód nem ér véget az edzésnél. Egy friss kutatás szerint a rendszeresen sportolók nemcsak aktívabbak, hanem jellemzően tudatosabban is étkeznek, miközben a legtöbb magyar továbbra is küzd a nassolással és a rendszertelen étkezéssel. 

A Nestlé és a SPAR közös reprezentatív kutatása1 szerint a 18-65 éves magyarok 57 százaléka szokott sportolni. Van, aki többször is felveszi a sportruhát: a megkérdezettek 38 százaléka hetente legalább háromszor mozog, további 23 százalék pedig heti egy-két edzést iktat be az életébe. A válaszok alapján a sportolási motiváció életkor és nem szerint jelentős eltéréseket mutat: a legfiatalabb korosztálynak a teljesítmény, a határok feszegetése és az énidő megteremtése a legfontosabb szempont. A harmincas éveikben járók elsősorban a mentális feltöltődést keresik a mozgásban, míg az 50 év felettieknek egyértelműen az egészségmegőrzés a fő motivációjuk. Általánosságban az látható, hogy a nők körében a testsúlykontroll és az alakformálás szerepel az első helyen, míg a férfiakat inkább a fejlődés, az eredmények és a teljesítmény javítása ösztönzi.

 

A futás népszerűsége az egyszerűségében rejlik

Nem véletlen, hogy a futás az egyik legnépszerűbb választás a gyaloglás, a kerékpározás és az otthoni edzés mellett. A sport népszerűsége mögött elsősorban a rugalmasság áll: a válaszadók 65 százaléka szerint előnye, hogy szinte bárhol végezhető, 62 százalék szerint pedig könnyen beilleszthető a napirendbe. Sokaknak pedig nemcsak fizikai, hanem mentális feltöltődést is jelent.

A futás, kocogás elsősorban a 18-39 évesekre jellemző mozgásforma, 50 éves kor felett azonban számottevően csökken a vonzereje. Akik aktívabbak, azaz legalább hetente háromszor mozognak, azok közül kiemelkedően sokan választják a futást. A rendszeresen sportolók közel harmada fut, és ugyanennyien vettek már részt életük során legalább egy futóversenyen. Ez utóbbi azért is fontos tényező, mert nemzetközi kutatások2 bizonyítják, hogy azok, akiknek van kitűzött versenyük, sokkal elkötelezettebbek, és jobban tudják magukat tartani edzés- és életmódcéljaikhoz.

 

Nem csak a mozgáson múlik az egészség

A kutatás szerint a magyarok csupán 5 százaléka étkezik valóban tudatosan, 10 százalék egy átlagos napon nem fogyaszt zöldséget, 14 százalékuk pedig gyümölcsöt sem eszik. A többségnek ugyanakkor naponta egy-két alkalommal kerül a tányérjára egyik-másikból. A tudatosabb zöldség- és gyümölcsfogyasztás leginkább a futáshoz, az edzőtermi edzésekhez, valamint a jógához és pilateshez kapcsolódik.

A tudatosabb és kiegyensúlyozott táplálkozáshoz a sport is lehet az első lépés. A rendszeresen mozgók körében ugyanis erősebb a meggyőződés, miszerint a rendszeres mozgás és a tudatos táplálkozás kéz a kézben járnak. Érdekesség, hogy a Z-generáció ezt kevésbé tartja magától értetődőnek. A magyarok étkezésének legnagyobb buktatói továbbra is a nassolás, a cukros, zsíros ételek és a rendszertelenség.

De vajon mennyit tudunk a sportot támogató, egészségtudatos táplálkozásról? A kutatás eredményei alapján nem olyan sokat: a válaszadók fele ugyan tájékozottnak érzi magát a témában, 37 százalék kifejezetten bizonytalan, és még a rendszeresen mozgók körében is minden harmadik ember úgy érzi, lenne még mit tanulnia.

„A rendszeres testmozgás elképzelhetetlen kiegyensúlyozott táplálkozás nélkül: a megfelelő tápanyagbevitel nemcsak a sportteljesítmény javításában, hanem a kitűzött életmódcélok elérésében és a regeneráció támogatásában is fontos szerepet játszik. Ugyanakkor kutatásunk arra is rámutat, hogy a magyarok táplálkozási szokásainak alapjaiban még van helye az edukációnak, hiszen a tudatos táplálkozás az egészséget fókuszba helyező életmód egyik legfontosabb pillére. A Nestlénél elkötelezetten dolgozunk azon, hogy hiteles információkkal segítsük a fogyasztókat a kiegyensúlyozott táplálkozás kialakításában, idén pedig a SPAR-ral közösen a rendszeres mozgásra is szeretnénk ösztönözni őket, hiszen a hosszú távú egészségmegőrzéshez mindkettő elengedhetetlen” – mondta Fülöp Lili, a Nestlé dietetikusa.

 

A közösség is mozgásba hoz 

A kutatás eredményeiből az is egyértelműen kirajzolódik, hogy egyre többen tekintenek a sportra nem egyszeri kihívásként vagy szezonális fogadalomként, hanem a mindennapi jóllét, a mentális egyensúly és a hosszú távú egészség alapvető eszközeként.

Erre a szemléletváltásra épít a Nestlé és a SPAR 12 hetes kampánya is, amelynek célja, hogy minél több embernek segítsen megtalálni a számára fenntartható mozgásformát, és támogatást nyújtson az első lépésektől egészen a kitűzött célok eléréséig. Legyen szó az októberi 41. SPAR Budapest Maraton® Fesztivál valamelyik távjának teljesítéséről vagy egyszerűen az aktívabb hétköznapokról, a kezdeményezéshez tartozó ingyenes online kiadványban kezdőknek és haladóknak szóló edzéstervek, dietetikus táplálkozási tanácsai és hasznos tippek segítenek abban, hogy a mozgás és a tudatosabb étkezés könnyebben a mindennapok részévé váljon.

„A mozgás akkor válik igazán a mindennapjaink részévé, ha élményt és közösséget is ad. A SPAR célja, hogy vásárlóit olyan kezdeményezésekkel is támogassa, amelyek egyszerre ösztönöznek aktívabb életmódra és segítik a tudatosabb döntéseket a táplálkozás terén. Reméljük, hogy a kampány és a közös kilométergyűjtés sokakat inspirál majd arra, hogy saját tempójukban, de hosszú távon is elköteleződjenek az egészségtudatos életmód mellett” – mondta Maczelka Márk, a SPAR Magyarország kommunikációs vezetője.

A sport sokaknak nemcsak az egyéni teljesítményről, hanem a közösségi élményről is szól. A kutatás eredményei is azt mutatják, hogy a megkérdezettek 39 százaléka szerint a barátok és a közösség jelentik a legfontosabb motiváló erőt. A közösség ereje a kampányban is fontos szerepet kap: az egyik legizgalmasabb elem egy országos kihívás, amelyben a résztvevők a 41. SPAR Budapest Maraton®.

Fesztivál napjáig egy Strava-klubban gyűjthetik a kilométereket, és együtt próbálják „körbefutni” Magyarországot. A cél, hogy az októberi maraton rajtjáig minél többször teljesítsék a közel 2246 kilométeres távot.

 

A mikroműanyagok ma már szinte mindenhol jelen vannak: a levegőben, az élelmiszereinkben, a ruháinkban, sőt az ivóvízben is. Bár szabad szemmel nem láthatók, hatásuk egyre nagyobb figyelmet kap világszerte. A hazai Auchan ezért a Műanyagmentes július kampány keretében idén a mikroműanyagok témáját helyezi előtérbe, és edukációs tartalmakkal, valamint a tudatos választást segítő termékekkel támogatja vásárlóit.

A vállalat számára a műanyaghasználat csökkentése nemcsak a termékkínálatban, hanem a mindennapi működésben is kiemelt cél. Ma már történelem, de az Auchan volt az első Magyarországon 2022-ben, aki meglépte az egyszerhasználatos műanyagzacskók kivezetését az áruházaiból. Rendszeresen csatlakoznak a Műanyagmentes július kampányhoz, hiszen az áruházlánc fenntarthatósági törekvései között nemcsak a környezeti terhelés csökkentése szerepel, hanem az edukáció és a szemléletformálás is.

Az idei, július 2-án induló kampány célja, hogy felhívja a figyelmet a mikroműanyagok problémájára, és gyakorlati megoldásokat mutasson arra, hogyan csökkenthetjük saját környezetterhelésünket. A WWF, a Newcastle-i Egyetem és a Dalberg fejlesztési tanácsadó közös publikációja szerint ételeinkkel és italainkkal átlagosan közel 2000 apró műanyagdarabot fogyasztunk el minden héten, ez havonta körülbelül 21 gramm műanyagot jelent, ami nagyjából egy bankkártyának felel meg. A közelmúltban készült jelentés szerint a mikroműanyagok elsősorban az ivóvízen keresztül, többek közt a palackozott víz révén jutnak be testünkbe. Az ételek és italok közül a legtöbb mikroműanyagot a tengeri gerinctelenek, a sör és a só tartalmazza. Bár saját szemünkkel látjuk, hogy a műanyagszennyezés milyen problémákat okoz az élővilágban, azt egyelőre még vizsgálják, hogy ránk, emberekre hogyan hat.

Az Auchan országos kampányának részeként négy héten keresztül Plasztik sztorik röviden címmel, közérthető szkeccsvideók hívják fel a figyelmet a műanyagokkal kapcsolatos legfontosabb tudnivalókra: a mikroműanyagok kialakulására és környezeti hatásaira, a textilipar és a ruhamosás kapcsolatára a mikroműanyag-szennyezéssel, valamint a komposztálás szerepére a hulladékcsökkentésben.

Az edukációt olyan termékek teszik teljessé, amelyekkel mérsékelni lehet a műanyagok káros hatásait. A kínálatban többek között biopamutból készült áruk, valamint környezetkímélő tisztálkodási és háztartási megoldások is helyet kapnak.

A kampányhoz egy online személyiségteszt és nyereményjáték is kapcsolódik. A „Zöld Tükör” teszt kitöltésével a résztvevők nemcsak saját műanyaghasználati szokásaikról kaphatnak visszajelzést, hanem nyereményeket is nyerhetnek. A fődíj 100 000 forint

értékű, egy az egyben levásárolható Bizalompont, emellett a kampány témaköréhez kapcsolódó termékekből összesen 100 darabot sorsolnak ki augusztus 3-án.

Az Auchan a kezdeményezést az áruházaiban, online felületein, az áruházi rádióban, valamint az EFOTT fesztiválon is népszerűsíti. A vásárlókat konkrét ösztönzőkkel is támogatja a környezettudatos döntésekben: a budaörsi áruház bisztrójában például a kampány ideje alatt további kedvezmény jár azoknak, akik saját, többször használatos pohárban kérik a kávéjukat.

A Műanyagmentes július kampány üzenete egyszerű: nem dughatjuk homokba a fejünket, a láthatatlan problémák ellen is lehet és kell tenni! Már néhány tudatos döntéssel is csökkenthetjük a mikro- és az egyszerhasználatos műanyagokat a mindennapjainkban. Júliusban az edukációval a tudatos fogyasztói döntésekben támogatja vásárlóit az Auchan.

Melyik egy alumíniumdoboz legfontosabb része? Mi kell ahhoz, hogy egy gyár naponta több millió italdobozt töltsön meg? Hány százalékban újrahasznosítható egy alumíniumdoboz? És vajon milyen magas lehet a szikszói Canhattan? Ezekre – és még sok más kérdésre – kaptak választ a BCSDH „A jövő vezetői” Alumni közösségének tagjai július 2-án, amikor egy kis csoport ellátogatott a HELL ENERGY szikszói gyárkomplexumába. A nap azonban nemcsak a technológiáról szólt, hanem arról is, ami az Alumni program egyik legnagyobb értéke: a találkozásról, a beszélgetésekről és az egymástól való tanulásról.

A közel két és fél órás gyárlátogatáson Bartuska Jenő vállalati márkanagykövet kalauzolt bennünket. Bejártuk az italdobozgyárat, a töltőüzemet, a kávét (azaz az alumíniumdobozos, tejalapú italok gyártására alkalmas töltőüzemet), valamint a mintegy tízemelet magas, teljesen automatizált magasraktárat, amely közel 34 000 raklap, vagyis mintegy 100 millió doboz ital tárolására képes. Megismerhettük a gyártási és logisztikai folyamatokat, és számos olyan érdekességet hallottunk, amelyek kívülállóként talán eszünkbe sem jutnának. Például azt, hogy a dolgozók az üres alumíniumdobozok akár 12 méter magas raktárát találóan csak Canhattannek nevezik. Azt is megtudtuk, hogy egy alumíniumdoboz egyik legfontosabb része a nyaka, amelynek elég erősnek kell lennie ahhoz, hogy biztonságosan megtartsa a ráillesztett tetőt. A zárógép pedig másodpercenként 33 dobozt zár le.

A szakmai tartalom mellett legalább ennyire értékesek voltak a közösen eltöltött órák. A Budapest és Szikszó közötti autóút, majd a közös ebéd inspiráló, kötetlen beszélgetésekre adott lehetőséget. Ezek a találkozások mindig emlékeztetnek arra, hogy az Alumni közösség egyik legnagyobb értéke nemcsak a különleges helyszínek megismerése, hanem az is, hogy különböző iparágakban dolgozó vezetők és szakemberek tanulhatnak egymástól, megoszthatják tapasztalataikat és új kapcsolatokat építhetnek.

A fenntarthatóságról is sok szó esett a nap során. Megtudtuk többek között, hogy a HELL saját üzemében gyártott alumíniumdobozai magas arányban újrahasznosított alumíniumból készülnek. Az alumínium minőségének romlása nélkül végtelenszer és 100%-ban újrahasznosítható, a gyártás során keletkező alumíniumhulladékot pedig visszaszállítják az alapanyag-beszállítóhoz, ahol ismét alumíniummá dolgozzák fel. Ez jól mutatja, hogyan válhat egy alapanyag valóban körforgásossá.

Ezúton is köszönjük Boldoczki Balázsnak (2018-as évfolyam) a program megszervezését, Bartuska Jenőnek az élvezetes és informatív gyárvezetést, valamint a HELL ENERGY csapatának a vendéglátást. A rendelkezésre álló helyek ezúttal szinte azonnal beteltek, ezért reméljük, hogy a jövőben ismét ellátogathatunk a szikszói gyárba, így azoknak az Alumni tagoknak is lehetőségük lesz megismerni ezt a különleges helyszínt, akik most lemaradtak.

A teljes galéria megtekinthető ezen a linken.

A Greenbors Consulting alapítása óta azon dolgozik, hogy a fenntarthatósági és zöldépület-minősítési folyamatokat hatékonyabbá, átláthatóbbá és üzletileg is eredményesebbé tegye ügyfelei számára. Ennek a szemléletnek az egyik legfontosabb eredménye a Sustainabot, egy mesterséges intelligenciára épülő digitális asszisztens, amelyet két évvel ezelőtt fejlesztettünk informatikai partnerünkkel, az E-worker Technologies csapatával közösen.

A részletek ITT olvashatóak.

A klímaváltozás hatásai már nem a jövő kihívásai. Hőhullámok, ellátási láncokat érintő zavarok, energiaár-ingadozások, munkaerőpiaci feszültségek és egyre gyakoribb szélsőséges időjárási események formálják az üzleti környezetet. A kérdés már nem az, hogy lesznek-e újabb sokkok, hanem az, hogy mennyire vagyunk felkészültek és reziliensek.

Az idei ’Transform Talks’ vállalatvezetői kerekasztal-beszélgetéseken négy alkalommal találkozhattak a tagvállalatok első számú vezetői, hogy a klímareziliencia témáját mélységeiben körbejárják. A beszélgetések egyik legfontosabb felismerése, hogy a szervezetek jelentős része még mindig elsősorban válsághelyzetekre reagál, miközben a valódi versenyelőnyt a megelőző, tudatos felkészülés jelentheti.

A reziliencia ugyanakkor nem pusztán alkalmazkodást jelent. Sokkal inkább annak képességét, hogy egy vállalat a váratlan helyzetek közepette is működőképes maradjon, tanuljon, fejlődjön, sőt akár új lehetőségeket teremtsen. A klímareziliencia ezért nem környezetvédelmi vagy műszaki kérdés, hanem üzletmenet-folytonossági, humán és versenyképességi tényező.

A beszélgetések során visszatérő téma volt a rövid és hosszú távú gondolkodás közötti feszültség. A vállalatok működését gyakran negyedéves eredmények és rövid távú megtérülési elvárások vezérlik, miközben a klímakockázatok jellemzően hosszabb időtávon jelentkeznek. Pedig egyre világosabb: ezek a kockázatok valójában pénzügyi kockázatok. A kérdés tehát nem az, hogy megengedhetjük-e magunknak a rezilienciába történő befektetést, hanem az, hogy megengedhetjük-e magunknak annak elhalasztását.

Mitől lesz egy szervezet valóban reziliens? Azok a rendszerek bizonyulnak ellenállóbbnak, amelyek többféle megoldásra képesek támaszkodni, nem függnek egyetlen kritikus elemtől, erős együttműködési hálózatokkal rendelkeznek, és rendelkeznek tartalékokkal a váratlan helyzetek kezelésére.

A reziliencia emberi oldala legalább ilyen fontos. A hőstressz, a klímaszorongás, az egészségügyi kockázatok vagy éppen a munkavállalói jóllét közvetlen hatással vannak a szervezetek működőképességére. A jövő sikeres vállalatai nem csupán technológiai vagy infrastrukturális fejlesztésekben gondolkodnak, hanem olyan vállalati kultúrát építenek, amely támogatja a tanulást, az alkalmazkodást és a közös problémamegoldást.

A vezetői példamutatás szerepe ebben megkerülhetetlen. Ahogyan az is, hogy a vállalatok ne elszigetelten keressék a válaszokat. A klímareziliencia egyre inkább értéklánc-szintű kérdéssé válik, amelyben a beszállítók, partnerek, helyi közösségek és finanszírozók együttműködése meghatározó. Nem véletlen, hogy a szakértők szerint a következő évtized egyik legnagyobb lehetősége éppen az együttműködések erősítésében rejlik.

A legfontosabb tanulság talán az, hogy a reziliencia nem egy különálló projekt vagy újabb megfelelési feladat. Sokkal inkább egy olyan szemléletmód, amely segít a vállalatoknak a bizonytalanság közepette is értéket teremteni. A kérdés már csak az: valóban megvárjuk a következő sokkot, vagy még időben elkezdjük felépíteni a jövő vállalatát.

A ’Transform Talks’ Vállalatvezetői Kerekasztal-beszélgetések és az éves szakmai munkánk konkrét eredményeit  a BCSDH Üzleti ebéden, november 19-én mutatjuk be.

Külön köszönjük az események házigazdáinak a helyszín biztosítását, a kapcsolódó képgalériákat és LinkedIn posztokat a linkre kattintva lehet megtekinteni:

Május 12. Képgaléria LinkedIn poszt
Május 19. Képgaléria LinkedIn poszt
Június 10.  Képgaléria LinkedIn poszt
Június 18.  Képgaléria LinkedIn poszt

Köszönjük a Time to Transform 2030 program idei támogatójának!

Az események karbontudatos megvalósításának támogatója:

 

A CLP- és REACH-rendeletek közelmúltbeli módosításaira tekintettel a webinár aktuális és hasznos információkat nyújthat a vállalatok számára.

Időpont: 2026.06.30. 10:00

További részletek:
Vegyianyag-megfelelés vállalatszinten – Magyar szakmai webinár – denxpert

 

Mi köze van a társadalmi egyenlőtlenségeknek egy vállalat sikeréhez? Hogyan állíthatjuk meg a hátrányok újratermelődését? Mely tényezők számítanak ma többet a fizetésnél a munkahelyválasztás során? Hogyan válhat a mentális jóllét és a befogadás üzleti előnnyé? Mit nyer egy vállalat a befogadó foglalkoztatással? Többek között ezekkel a kérdésekkel foglalkoztunk „A jövő vezetői” program alapértékekről szóló szakmai napján 2026. június 11-én a Budapest Airportnál. A napot házigazdánk, Francois Berisot vezérigazgató nyitotta meg.

Szederkényi Zita programvezető felvezetőjében arra hívta fel a figyelmet, hogy a ma már több mint 8 milliárd embert számláló világban az élelmiszerhez, a biztonságos ivóvízhez, az egészségügyi ellátáshoz és az oktatáshoz való hozzáférés biztosítása olyan mértékű alkalmazkodást és életmódváltást igényel, amelyre korábban nem volt példa az emberiség történetében. Kiemelte, hogy a társadalmi egyenlőtlenségek nemcsak társadalmi, hanem üzleti szempontból is jelentős kihívást jelentenek: visszafogják a termelékenységet és a gazdasági növekedést, sérülékenyebbé teszik az ellátási láncokat, valamint hozzájárulnak a politikai és gazdasági instabilitás kialakulásához. Az egyenlőtlenségek csökkentése ezért a vállalati kockázatok mérséklésének is fontos eszköze.

Baja Sándor, a Randstad ügyvezető igazgatója a munkaerőpiac aktuális trendjeit és a vállalatokat érintő legfontosabb kihívásokat járta körül. A bemutatott kutatási eredmények alapján a munkavállalók számára a versenyképes jövedelem, a pozitív munkahelyi környezet, a munkahely biztonsága, a munka–magánélet egyensúlya és a karrierlehetőségek jelentik a legfontosabb szempontokat. Kiemelt hangsúlyt kapott, hogy a munkavállalók leginkább közvetlen vezetőikben bíznak, így a vezetők szerepe meghatározó a szervezeti kultúra, az elköteleződés és a megtartás szempontjából. Az előadó rámutatott arra is, hogy a rugalmasság és az idő, mint juttatás egyre nagyobb értéket képvisel a munkavállalók szemében, miközben a munkahelyváltási szándék továbbra is jelentős a magyar munkaerőpiacon.

Nagy Gréta, a Dandelion Group ügyvezető igazgatója a mentális jóllét és a munka–magánélet egyensúlyának kérdéskörét járta körül. Bemutatta a mentális egészséget befolyásoló tényezőket, a külső körülmények szerepét, valamint a stressz különböző formáit, rámutatva arra, hogy annak lehetnek építő és romboló hatásai egyaránt. Előadását a mentális és fizikai egészség megőrzésének legfontosabb pilléreivel, valamint a társadalmi kapcsolatok és a társadalmi tőke szerepének hangsúlyozásával zárta.

Az ezt követő kerekasztal-beszélgetésen Takács József, a Budapest Airport HR vezérigazgató-helyettese, Gerendás Éva, a Generali toborzásért és szervezeti fejlesztésért felelős vezetője és Takács Katalin, a Future FM vezérigazgatója osztották meg tapasztalataikat a munkahelyi jóllét, a vezetői felelősség és a szervezeti kultúra kapcsolatáról.

Dr. Both Emőke, a BAGázs alapítója egy telepre született fiú és édesanyja történetén keresztül mutatta be a romaintegráció jelentőségét, valamint a BAGázs tevékenységét, amelynek célja a hátrányok generációkon átívelő újratermelődésének megállítása. Bemutatta a szervezet hosszú távú, kiszámítható programstruktúráját, amelynek meghatározó elemei az erős helyi jelenlét, a személyes mentorálás, az online tanulási lehetőségek és a közösségi programok. Szó esett arról is, hogy a vállalatok és a magánszemélyek milyen módon kapcsolódhatnak a BAGázs munkájához. A szervezet új kezdeményezéseként a rászorulók jogi érdekképviseletének támogatását is bemutatta.

Rosner Imre és Ábrahám István, a Szerencsejáték Zrt. karitatív osztályának vezetői a vállalat megváltozott munkaképességű munkavállalókat támogató foglalkoztatási programját ismertette. A program eredményeként a munkavállalók mintegy 10 százaléka tartozik ebbe a körbe, ami hazai viszonylatban is kiemelkedő arány. Kiemelte, hogy a sokszínű munkavállalói közösség nemcsak társadalmi értéket teremt, hanem a vállalat működésére is kedvező hatással van. Ennek eredményeként nyitottabb és elfogadóbb szervezeti kultúra alakult ki, javult az ügyfélkiszolgálás minősége az akadálymentesített lottózóknak és digitális felületeknek köszönhetően, valamint a vállalat jó példát mutat más szervezetek számára is a befogadó foglalkoztatási gyakorlatok kialakításában.

A VINCI Airports hálózat részeként működő Budapest Airport részéről Katona Sarolta fenntarthatósági vezető mutatta be, hogyan épül be a fenntarthatóság a vállalat stratégiájába és működésébe. Előadásában ismertette a repülőtér 2030-as nettó zéró célkitűzését, amely szerint a Scope 1-2 kibocsátásokat a 2019-es bázisévhez képest több mint 90%-kal kívánják csökkenteni; a vállalat már közel 50%-os eredményt ért el ezen az úton. Bemutatta a Greenairport programot is, amely több mint ötven repülőtéri partner együttműködésével támogatja a karboncsökkentést, a hulladékgazdálkodás fejlesztését és az erőforrás-hatékonyság növelését. Kiemelte a repülőtér zajvédelmi programját, amelynek keretében több mint 1500 ingatlan részesült támogatásban. A társadalmi fenntarthatóság kapcsán szó esett a csökkent mozgásképességű és fogyatékossággal élő (PRM) utasok egyenlő hozzáférését támogató intézkedésekről is. A Budapest Airport szenzoros szobával, PRM hívópontokkal, taktilis vezetősávokkal és digitális akadálymentesítési fejlesztésekkel segíti az utasokat. 2025-ben közel 78 000 PRM utast szolgáltak ki a repülőtéren.p

A résztvevők ezt követően, kötetlen beszélgetésen vettek részt Francois Berisot-val, a Budapest Airport vezérigazgatójával. A beszélgetés során betekintést nyerhettek karrierútjának meghatározó állomásaiba, vezetői szemléletébe, valamint a repülőtér és a légiközlekedés jövőjéről alkotott gondolataiba. Sikereiről és tapasztalatairól is mesélt, többek között a belgrádi repülőtéren végzett munkáján keresztül.

A szakmai nap egy különleges repülőtértúrával zárult. A vezetett buszos program során a résztvevők esti fényekben fedezhették fel a repülőtér működését, megtekinthették a futópályákat, a Cargo City területét, valamint testközelből figyelhették meg az érkező és induló repülőgépeket. Horváth Csaba, az Aeropark túravezetője segítségével számos érdekességet ismerhettek meg a budapesti repülőtér történetéről, az itt megforduló légitársaságokról és különleges rakományokról. A program különleges élményt nyújtott, hiszen a résztvevők olyan közelségből láthatták a fel- és leszálló repülőgépeket, amelyre ritkán nyílik lehetőség.

A teljes fotóalbum itt érhető el.