8 milliárd okunk van rá: egyenlőbb társadalom, ellenállóbb vállalatok

Mi köze van a társadalmi egyenlőtlenségeknek egy vállalat sikeréhez? Hogyan állíthatjuk meg a hátrányok újratermelődését? Mely tényezők számítanak ma többet a fizetésnél a munkahelyválasztás során? Hogyan válhat a mentális jóllét és a befogadás üzleti előnnyé? Mit nyer egy vállalat a befogadó foglalkoztatással? Többek között ezekkel a kérdésekkel foglalkoztunk „A jövő vezetői” program alapértékekről szóló szakmai napján 2026. június 11-én a Budapest Airportnál. A napot házigazdánk, Francois Berisot vezérigazgató nyitotta meg.

Szederkényi Zita programvezető felvezetőjében arra hívta fel a figyelmet, hogy a ma már több mint 8 milliárd embert számláló világban az élelmiszerhez, a biztonságos ivóvízhez, az egészségügyi ellátáshoz és az oktatáshoz való hozzáférés biztosítása olyan mértékű alkalmazkodást és életmódváltást igényel, amelyre korábban nem volt példa az emberiség történetében. Kiemelte, hogy a társadalmi egyenlőtlenségek nemcsak társadalmi, hanem üzleti szempontból is jelentős kihívást jelentenek: visszafogják a termelékenységet és a gazdasági növekedést, sérülékenyebbé teszik az ellátási láncokat, valamint hozzájárulnak a politikai és gazdasági instabilitás kialakulásához. Az egyenlőtlenségek csökkentése ezért a vállalati kockázatok mérséklésének is fontos eszköze.

Baja Sándor, a Randstad ügyvezető igazgatója a munkaerőpiac aktuális trendjeit és a vállalatokat érintő legfontosabb kihívásokat járta körül. A bemutatott kutatási eredmények alapján a munkavállalók számára a versenyképes jövedelem, a pozitív munkahelyi környezet, a munkahely biztonsága, a munka–magánélet egyensúlya és a karrierlehetőségek jelentik a legfontosabb szempontokat. Kiemelt hangsúlyt kapott, hogy a munkavállalók leginkább közvetlen vezetőikben bíznak, így a vezetők szerepe meghatározó a szervezeti kultúra, az elköteleződés és a megtartás szempontjából. Az előadó rámutatott arra is, hogy a rugalmasság és az idő, mint juttatás egyre nagyobb értéket képvisel a munkavállalók szemében, miközben a munkahelyváltási szándék továbbra is jelentős a magyar munkaerőpiacon.

Nagy Gréta, a Dandelion Group ügyvezető igazgatója a mentális jóllét és a munka–magánélet egyensúlyának kérdéskörét járta körül. Bemutatta a mentális egészséget befolyásoló tényezőket, a külső körülmények szerepét, valamint a stressz különböző formáit, rámutatva arra, hogy annak lehetnek építő és romboló hatásai egyaránt. Előadását a mentális és fizikai egészség megőrzésének legfontosabb pilléreivel, valamint a társadalmi kapcsolatok és a társadalmi tőke szerepének hangsúlyozásával zárta.

Az ezt követő kerekasztal-beszélgetésen Takács József, a Budapest Airport HR vezérigazgató-helyettese, Gerendás Éva, a Generali toborzásért és szervezeti fejlesztésért felelős vezetője és Takács Katalin, a Future FM vezérigazgatója osztották meg tapasztalataikat a munkahelyi jóllét, a vezetői felelősség és a szervezeti kultúra kapcsolatáról.

Dr. Both Emőke, a BAGázs alapítója egy telepre született fiú és édesanyja történetén keresztül mutatta be a romaintegráció jelentőségét, valamint a BAGázs tevékenységét, amelynek célja a hátrányok generációkon átívelő újratermelődésének megállítása. Bemutatta a szervezet hosszú távú, kiszámítható programstruktúráját, amelynek meghatározó elemei az erős helyi jelenlét, a személyes mentorálás, az online tanulási lehetőségek és a közösségi programok. Szó esett arról is, hogy a vállalatok és a magánszemélyek milyen módon kapcsolódhatnak a BAGázs munkájához. A szervezet új kezdeményezéseként a rászorulók jogi érdekképviseletének támogatását is bemutatta.

Rosner Imre és Ábrahám István, a Szerencsejáték Zrt. karitatív osztályának vezetői a vállalat megváltozott munkaképességű munkavállalókat támogató foglalkoztatási programját ismertette. A program eredményeként a munkavállalók mintegy 10 százaléka tartozik ebbe a körbe, ami hazai viszonylatban is kiemelkedő arány. Kiemelte, hogy a sokszínű munkavállalói közösség nemcsak társadalmi értéket teremt, hanem a vállalat működésére is kedvező hatással van. Ennek eredményeként nyitottabb és elfogadóbb szervezeti kultúra alakult ki, javult az ügyfélkiszolgálás minősége az akadálymentesített lottózóknak és digitális felületeknek köszönhetően, valamint a vállalat jó példát mutat más szervezetek számára is a befogadó foglalkoztatási gyakorlatok kialakításában.

A VINCI Airports hálózat részeként működő Budapest Airport részéről Katona Sarolta fenntarthatósági vezető mutatta be, hogyan épül be a fenntarthatóság a vállalat stratégiájába és működésébe. Előadásában ismertette a repülőtér 2030-as nettó zéró célkitűzését, amely szerint a Scope 1-2 kibocsátásokat a 2019-es bázisévhez képest több mint 90%-kal kívánják csökkenteni; a vállalat már közel 50%-os eredményt ért el ezen az úton. Bemutatta a Greenairport programot is, amely több mint ötven repülőtéri partner együttműködésével támogatja a karboncsökkentést, a hulladékgazdálkodás fejlesztését és az erőforrás-hatékonyság növelését. Kiemelte a repülőtér zajvédelmi programját, amelynek keretében több mint 1500 ingatlan részesült támogatásban. A társadalmi fenntarthatóság kapcsán szó esett a csökkent mozgásképességű és fogyatékossággal élő (PRM) utasok egyenlő hozzáférését támogató intézkedésekről is. A Budapest Airport szenzoros szobával, PRM hívópontokkal, taktilis vezetősávokkal és digitális akadálymentesítési fejlesztésekkel segíti az utasokat. 2025-ben közel 78 000 PRM utast szolgáltak ki a repülőtéren.p

A résztvevők ezt követően, kötetlen beszélgetésen vettek részt Francois Berisot-val, a Budapest Airport vezérigazgatójával. A beszélgetés során betekintést nyerhettek karrierútjának meghatározó állomásaiba, vezetői szemléletébe, valamint a repülőtér és a légiközlekedés jövőjéről alkotott gondolataiba. Sikereiről és tapasztalatairól is mesélt, többek között a belgrádi repülőtéren végzett munkáján keresztül.

A szakmai nap egy különleges repülőtértúrával zárult. A vezetett buszos program során a résztvevők esti fényekben fedezhették fel a repülőtér működését, megtekinthették a futópályákat, a Cargo City területét, valamint testközelből figyelhették meg az érkező és induló repülőgépeket. Horváth Csaba, az Aeropark túravezetője segítségével számos érdekességet ismerhettek meg a budapesti repülőtér történetéről, az itt megforduló légitársaságokról és különleges rakományokról. A program különleges élményt nyújtott, hiszen a résztvevők olyan közelségből láthatták a fel- és leszálló repülőgépeket, amelyre ritkán nyílik lehetőség.

A teljes fotóalbum itt érhető el.