Hogyan építhetőek be „A jövő vezetői” tehetségprogram során szerzett ismeretek a tagvállalataink működésébe? Hogyan lehetünk jó vezetők? Mit üzennek a jelen vezetői a követő vezetői generációnak? Képesek vagyunk-e eléggé és időben változtatni, ahhoz, hogy a klímaváltozás és biodiverzitás csökkenés problémáját megoldjuk? Ezeket a kérdéseket jártuk körbe „A jövő vezetői” tehetségprogram utolsó szakmai napján, amelynek tagvállaltunk, a Grundfos Magyarország Gyártó Kft. adott otthont tatabányai székhelyén. Az eseményt Szundy Olivér, a Grundfos országigazgatója nyitotta meg.

Kezdésként a projektcsapatok bemutatták az év során kidolgozott projektmunkáikat a BCSDH-tagvállalatainak vezetőiből álló nyolc fős zsűri előtt. Az idei tématerület a biodiverzitás volt, igazodva a BCSDH ezévi egyik szakmai fókuszterületéhez. Megoldásokat hallhattunk fenntartható vízgazdálkodáshoz kapcsolódóan, megismerkedhettünk munkahelyek kialakításánál használható zöldkatalógus ötlettel, a keresleti- és kínálati oldalt összekötő platform-javaslattal, bemutatásra került egy zöldülő vasútállomás víziója,  egy a lakossági, az otthonok zöldebbé tételére szolgáló megoldás és a méhlegelők minőségének javításáról szóló ötletcsomag is.

A projektötletek  zsűrizését Kelemen Attila (ProSelf International elnök-vezérigazgató) zsűri elnöknek,  Bolyán Róbertnek (Unicredit Bank – Social Impact igazgató) Wolf Andrásnak (Market Zrt. – műszaki vezérigazgató-helyettes) Urbán Anitának (Güntner-Tata Kft. – stratégiai HR igazgató), Szücs Rékának (Deloitte – Fenntarthatósági és klímaváltozási tanácsadási üzletágvezető), Csavajda Zsoltnak (DSM – ügyvezető igazgató), Hódosy Bélának (BKM – stratégiai és fenntarthatósági főosztály vezető) és Patai Andrásnak (Grundfos Kft. – EHS vezető) köszönhetjük. A zsűri gratulált a csapatoknak a projektmunkákhoz és kiemelte, hogy a biodiverzitás kérdésköre még mindig sok edukációt igényel, hiszen összetett, rendszerszintű probléma, így a megoldások is széleskörű partnerséget és összefogást igényelnek. A zsűri visszajelzései alapján véglegesített projektfilmeket bemutatjuk a BCSDH Üzleti ebédjén október 12-én az Öbölházban a tagvállalataink vezetői és képviselői előtt.

A délelőtt folyamán a résztvevők meghallgatták Dr. Botos Barbara, az Energiaügyi Minisztérium utazó klímanagykövetét, aki beszámolt a nemzetközi és hazai klímapolitika aktualitásairól és ennek az üzlethez való kapcsolódásáról. Beszélt az IPCC Szintézis Jelentéséről, az éghajlatváltozás következményeiről, valamint arról, hogy a felmelegedés 1,5 °C-on történő megállításának célja és a jelenlegi politikák között lévő hiányt mi okozza és mit kellene tennünk ennek csökkentésére. Beszámolt a Fit for 55 csomagról, és ennek az ESG riportálási vonatkozásáról. Zárógondalatai között kiemelte az egyéni felelősséget is, illetve az emberiség hatásait és helyét a Föld ökoszisztémájában. A folytatásban az Environmental League of Massachusetts képviseletében Ellen Macaulay, operációs igazgató és Leigh Chandler, kommunikációs menedzser bemutatták a 125 éves szervezet tevékenységét, hogyan változott a környezetvédelem szerepe a több mint egy évszázad alatt, mik a legfontosabb témák a klímavédelemben és milyen közös megoldások jelentek meg a vállalati tanácsuk munkája során.

A délelőtt zárásaként Patai András, a Grundfos Kft. EHS vezetőjével a résztvevők megtekintették a vállalat gyárát és gyártási folyamatait. A bejárás során külön figyelmet fordítottak a munkaszervezés hatékonyságát elősegítő folyamatokra, az emberközpontú értékrend megjelenésére, így a megváltozott munkaképességűeknek kialakított munkaállomásokra, az együttműködéseket és ötleteléseket bátorító kezdeményezésekre.

A nap fontos témája volt, hogy hogyan implementálhatják a résztvevők a program során tanultakat, hogyan építhetik be mindennapi működésükbe és mi az, amit vezetőként maguk után akarnak majd hagyni. Először Pesti Tímeával, az ALD LeasePlan vezérigazgatójával volt alkalmuk beszélgetni, majd Ifj. Chikán Attila, az Alteo Nyrt. vezérigazgatója osztotta meg tapasztalatait, gondolatait a résztvevőkkel.

A nap végén Szederkényi Zita programvezető összefoglalta a tehetségprogram egész évének történéseit, felvillantotta a szakmai napok legemlékezetesebb pillanatait és fő tématerületeit, valamint mesélt a program folytatásaként működő Jövő vezetői Alumni közösségről.

A szakmai napok hagyományaként, a vendéglátó házigazdánk elsőszámú vezetőjével, Szundy Olivér országigazgtóval beszélgethettek a résztvevők a vezetői felelősségről, a csapat fontosságáról, az alapértékek meghatározó szerepéről egy vállalatnál.

Márta Irén, a BCSDH igazgatója osztotta meg a résztvevőkkel az Alumni vezetőségi választás eredményét, gratulálunk Guti Gellértnek, a Budapest Airport minőségbiztosítási mérnökének, aki a 2023-as évfolyamot képviseli az Alumni szervezet vezetőségében. Zárásként jótanácsokkal látta el a fiatal vezetőket. A programmal 37 résztvevő előtt nyílt ki az ajtó, hogy fenntartható szemléletmóddal egy gazdagabb, értékesebb környezetet teremtsenek életük minden pontján. A megszerzett komplex gondolkodásmód végig kíséri majd őket a jövőben megoldandó problémák során, hogy fenntartható, felelős gondolkozásukkal pozitív hatással legyenek vállalataik működésére és környezetükre is.

Ezúton is gratulálunk a résztvevőknek!

A teljes galéria ide kattintva érhető el.

Egy nemzetközi vállalat hogyan karolhat fel hazai beszállítókat? Minden vállalatnak lehet dolga a biodiverzitással? Vannak hazai biodiverzitás projektek? Hogyan lehet a talajmegújító mezőgazdaságba fektetés mindenki számára egy hosszútávú klímamegoldás? És milyen dolga van ezzel a kommunikációnak? – Ilyen és ehhez hasonló kérdésekkel foglalkozott a BCSDH szeptember 26-i kommunikációs munkacsoportja, amelyet a HEINEKEN látott vendégül.

Varga-Nagy Eszter,  a HEINEKEN Hungária Sörgyárak Zrt. vállalati kapcsolatok és kommunikációs igazgatója köszöntötte a résztvevőket és mesélt a HEINEKEN globális és hazai fenntarthatósági törekvésiről és lépéseiről. Kiemelte a Hazai Komló projektet, amely egyszerre támogatja a rövid ellátási láncokat, a hazai termelőket és a helyi térséget, közösséget.

A biodiverzitás gyors csökkenése nagyobb veszélyt jelent, mint a klímaváltozás. Itt több ponton már elértünk olyan átbillenési pontokhoz, ahonnan nincs visszaút.

Nincs olyan vállalat, amely ne lenne érintett és lenne hatással a  biodiverzitásra beszállítóin keresztül. Az ESG elvárások, a nettó zéró célok sem teljesíthetőek a természet és természetpozitív beruházások nélkül. Ezekről beszélt Chikán-Kovács Eszter, a BCSDH kommunikációs menedzsere, a munkacsoport vezetője, előzetes betekintést adva az október 12-én megjelenő BCSDH éves kiadványába.

Egyelőre kevés az olyan hazai természetpozitív projekt, amely akár mezőgazdasági beszállítói partnerségre, akár külső cégeknek a nettó záró célok elérésében egy eszközként alkalmas.

Ezért is fontos kezdeményezés és jó példa a NESTLÉ hazai LENs programja.

A Nestlé Purina büki gyárába beszállított mintegy 140 ezer tonna alapanyag 60 százalékát a magyar gazdáktól vásárolt gabona teszi ki. Ezért is kezdeményezte az üzletág, hogy az Egyesült Királyságban a 3Keel tanácsadócég által létrehozott és ott már eredményesen működő Landscape Enterprise Networks (LENs) programot a régióban először Magyarországon is elindítsák. A térség természeti értékeinek megóvása mellett beszállítóinak és a régió ökoszisztéma szolgáltatásainak hosszú távú biztonságát is előmozdítja a kezdeményezés. A programot hazánkban az Agrárminisztérium is támogatja.
Csóka Noémi, a Nestlé Vállalati kommunikációs és közös értékteremtés menedzsere beszélt arról, hogy a Nestlé 2025-re a kulcsfontosságú nyersanyagok ötödét, öt évvel később pedig már a felét olyan területekről fogja beszerezni, amelyeket talajmegújító módszerekkel művelnek meg. A regeneratív mezőgazdaságnak köszönhetően az élelmiszeripar nyersanyagok megtermelése kevesebb terhet ró a környezetre, ugyanakkor hozzájárulhat teljes tájegységek megújulásához.

„A beavatkozásoknak köszönhetően nő a talaj vízmegtartó és szénmegkötő képessége, a biológiai sokszínűség, javul a vízminőség, viszont csökken a talajerózió mértéke és a megművelésből eredő karbon-kibocsátás. A LENs Magyarország program keretein belül egy gazdaságokból álló hálózat kiépítését is támogatjuk a talajmegújító mezőgazdasággal kapcsolatos tapasztalatok és tudás közvetlen megosztása érdekében. ” – monta el prezentációjában Lukács Bálint a Preferred by Nature magyarországi LENs projektmenedzsere.

Ez egy jól nyomonkövethető, CO2 és Net Zero mérőszámokat is szolgáltató rendszer, ami valódi természetpozitív klímamegoldássá teszi.

És, hogy mi ebben a kérdésben a kommunikáció szerepe? Valódi megoldásokkal kerülhető el a zöldre mosás, és nincs olyan területe a vállalatnak, amelynek ne lehetne katalizátora a rendszerszintű változásoknak.