Hogyan alakítható környezet- és közösségtudatosabbá szemlélet- és életmódunk? Erre a kérdésre adott kreatív, sokoldalú választ és egy 6 elemből álló, egyedi eszközrendszert az ISSUE projekt.

2021. augusztus 27-én a Budapesti Gazdasági Egyetemmel együtt szerveztük meg az ISSUE (Innovative Solutions for Sustainability in Education) ERASMUS+ projekt záró eseményét a Microsoft Teams felületen. A 24-hónapos programot lezáró rendezvényen először mutattuk be a projekt során kifejlesztett, a Fenntartható Fejlődési Célok (SDG-k) elérését támogató, mind a felsőoktatási intézmények, mind a vállalatok által alkalmazható, szemléletformáló eszközöket.

Az eseményt Márta Irén, szervezetünk igazgatója nyitotta meg, aki elmondta, hogy a projekt során számos olyan eszköz került kidolgozásra, ami nem csak az akadémiai szféra, de a vállalatok számára is eszközt nyújt a fenntarthatósági edukáció területén. A rendezvényt Németh Tamás, a BGE adjunktusa moderálta.

Ezt követően Dr. Bartus Gábor, a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács titkára beszélt a fenntarthatóság különböző területeken történő megjelenéséről és jelentőségéről. Mivel a fenntarthatóság aspektusát a döntéseink meghozása során figyelembe kell vennünk, különösen hasznosak az ISSUE projektben kidolgozott programok és eszközök, amely a hallgatók számára ezt a fajta gondolkodásmódot segítik megérteni.

Az akadémiai előadást egy vállalati esettanulmány követett. Molnár Csaba, a MagNet Bank közösségfejlesztési igazgatója mutatta be a MagNet Bank esettanulmányát, ami az ISSUE projekt Módszertani Kézikönyvében jelent meg és a program keretén belül került kidolgozásra. Az esettanulmány fókuszában az értékalapú bankok üzleti modellje, kultúrája és azok fenntarthatósági stratégiája áll. A bankok szerepét, felelősségüket, hatásukat a pénzen, finanszírozásokon keresztül, illetve gazdasági transzformációs erejüket, képességüket vizsgálja összefüggésben a 17 SDG-vel és a világ dekarbonizációs törekvéseivel. Ebben a konkrét esetben azt vizsgálja, hogy a MagNet Bank üzleti modellje elősegíti-e és ha igen, hogyan teszi ezt. Az esettanulmány kidolgozását egy hosszú kutatás előzte meg, mely során munkatársakkal, banki vezetőkkel, ügyfelekkel készültek szakmai interjúk, illetve a kutatás során a banki termékek folyamatos vizsgálata zajlott. A tanulmány sikerét mutatja, hogy a napokban megjelent a Sustainability című lapban, ami tudományos körökben egy magas presztizsű lap.

A két vezérelőadást követően Dr. Szegedi Krisztina, a Budapesti Gazdasági Egyetem tudományos rektor-helyettese és Varga László, a Budapesti Gazdasági Egyetem Nemzetközi Pályázati Irodájának vezetője mutatták be magát az ISSUE projektet a résztvevőknek. A projekt azzal a céllal jött létre, hogy létrehozzon számos olyan fenntartható fejlődési célokon alapuló oktatási eszközt, amely felsőoktatási intézmények által adaptálható. A fenntarthatóságot minden szervezetnél tudáson, elköteleződésen, együttműködésen és innováción keresztül kell beágyazni. A felsőoktatási intézményeknek biztosítaniuk kell azt, hogy a vezetésük, karaik, dolgozóik és tanulóik ne csupán megértsék a fenntarthatóságot, de legyen elég kapacitásuk arra, hogy fenntarthatóan cselekedjenek, valamint támogassák a fenntartható gyakorlatokat. Ezért is került kifejlesztésre egy olyan tartalom és eszközrendszer a fenntartható fejlődés számos kérdését érintve, amely modern pedagógiai nézeteket vall, valamint az egyetemek különböző célcsoportjaira van szabva.

A projekt keretében 6 eszköz került kidolgozásra, amit a projektben résztvevő munkatársak mutattak be.

  1. Integrált Jelentés
  2. Módszertani Kézikönyv
  3. 21-napos kihívás
  4. A jövő fenntarthatósági menedzserei nyári egyetem
  5. Zöld Iroda koncepció
  6. Fenntarthatósági Szabadulószoba

A program eszközei a linkekre kattintva elérhetőek, ide kattintva pedig az eszközöket bemutató videót lehet megtekinteni.

Az eseményt Kérdések és válaszok szekcióval zártuk.

Mi a szerepe az ESG-nek? Hogyan motiválhatja egy befektetési alap a fenntartható és etikus működést? Mi kerüljön bele a fenntarthatósági jelentésbe és hogyan? Mitől lesz egy beszerzés megfelelő? Az etikus és átlátható működés a fenntartható gazdaság egyik alappillére. Minden nap találkozunk etikai kérdésekkel a privát életünkben, ügyintézés közben vagy a munkánk során is. Hatással vagyunk a vállalatunkra, kollégáinkra, partnereinkre, fogyasztóinkra. Ami igazán nehéz az etikus viselkedésben az, hogy a mindennapok rohanásában, a teljesítmény nyomása alatt is felismerjük, hogy rólunk, a döntéseinkről szól. Vezetőként pedig a felelősségünk megsokszorozódik. Azokról a témákról, eszközökről és folyamatokról beszélgettünk, melyekkel biztosítható vállalataink felelős működése, “A jövő vezetői” tehetségprogram Etikus és átlátható működés szakmai napján augusztus 26-án a Telenor Zrt. székházában.

A szakmai napot dr. Erdélyi Márk, a Telenor jogi, reputációs és fenntarthatósági igazgatója, egyben a szakmai nap házigazdája nyitotta meg a megfelelőség kultúrájáról nemzetközileg is híres Telenor Zrt. törökbálinti központjában. Köszöntőjében kiemelte az egyéni felelősség és vezetői gondolkodás fontosságát.

„Az intelligencia arra való, hogy jobban megértsük a világot. Az etika arra való, hogy jobban működtessük a világot” – vezette fel dr. Angyal Ádám, a Budapesti Corvinus Egyetem professor emeritusa a napot. Keretbe foglalta az etika szerepét a vállalat stratégiai és operatív működése során. Beszélt az emberi cselekvés motorjairól, a felelősség értelmezéséről, az erkölcsös magatartásról, az etika szervezeti intézményesítéséről

A világszintű versenyképességi felmérések alapján a korrupció és gazdasági teljesítmény egyértelműen összefügg – mutatott rá a Transparency International Magyarország ügyvezető igazgatója, dr. Martin József Péter. A résztvevőkkel beszélgetett Magyarország helyzetéről nemzetközi összehasonlításban és arról, hogy mit lehet tenni a fejlődés érdekében.

Dr. Fazekas Orsolya, ügyvéd a csernobili katasztrófán keresztül mutatta be a külső és belső  átláthatóság hiányának következményeit, illetve azt, hogyan alakult ki a nukleáris iparban a jelentéstételi kötelezettség szabályozása. A hosszú távú sikeresség, a vállalat fejlődése csak a fenntartható fejlődéssel összhangban valósítható meg, ahhoz pedig elengedhetetlen, hogy egy szervezet egyrészről nyomon kövesse és elszámoljon teljesítményével és célkitűzéseivel, továbbá az érintettekkel párbeszédet folytasson és együttműködjön.

Vízkeleti Sándor az Amundi Alapkezelő vezérigazgatója a fenntartható befektetések előnyei mellett beszélt az ESG térnyeréséről a vagyonkezelés elvárásai között. Elmondta, hogy aktív befektetői igény jelent meg a felelős, fenntartható befektetések iránt és hogy az ESG kiválasztás ma már hozamelőnnyel is jár. Bemutatta az ESG minősítési rendszer komplex, szektorspecifikus kritériumait.

A délután során konkrét vállalati eseteket vizsgáltak meg a résztvevők a mentorok vezetésével. A MOL csoportszintű etikai főtanácsosa és az Etikai bizottságának elnöke, dr. Kara Pál bemutatta a vállalat etikai menedzsment rendszerének elemeit, eredményeit, a „whistle-blowing” folyamatát és az elmúlt évek során elért eredményeiket.

A Telenor Magyarország szenior megfelelőségi tanácsadója, Mosonyi Szabolcs egy esettanulmányon keresztül tette próbára a jövő vezetőinek érzékenységét az etikus beszerzés témakörében. Mikor érdemes bevonni a megfelelőségi csapatot? Baj-e, ha egyik ismerősünket, barátunkat hozzuk be beszállítóként? Hogyan kell viselkedni egy beszerzési folyamat során pénzügyi és időbeli nyomás alatt?

Schillinger Attila a Széchenyi Alapok fenntarthatósági és marketing igazgatója bemutatta az ESG megjelenésésnek és fejlődésének történetét, majd gyakorlati kérdéseket tett fel a résztvevőknek. Hogyan feleljünk meg az ESG-nek, ha a feltételek nem tökéletesen adottak? Az Edelman Trust Barometer alapján az emberek egyedül a vállalatokat tartják megbízhatónak és kompentensnek, ezért a szerepük és vezetőik szerepe kiemelkedő ESG bevezetésében.

Vállalati  fenntarthatósági jelentési trendeket foglalta össze  Anga Adrienn, a KPMG tanácsadója és egy izgalmas szimulációs játékot is hozott, melyben a résztvevők kipróbálhatták a döntéshozatal menetét egy-egy átláthatósági kérdéssel kapcsolatban. Az üzleti szimulációs játékot mellettük dr. Erdélyi Márk, a Telenor jogi igazgatója és Márta Irén, a BCSDH igazgatója és Schillinger Attila  támogatta aktív részvételével.

A vezetői interjú keretein belül Peter Gažík a Telenor vezérigazgatója személyes és vezetői tapasztalatait osztotta meg. Beszélt arról, hogy ne tartsunk az újtól, hogy legyünk nyitottak, őszinték, bevállalósak és kreatívak.

Végül Gulyás Anett, Telenor CSR specialistája nap végén körbevezette a résztvevőket a Telenor díjnyertes székházában.

A napról készült galériát ide kattintva tekintheted meg.

Szervezetünk, a BCSDH szakmai támogatásával, valamint a Portfolio.hu együttműködésével valósul meg szeptember 7-én a Sustainable World 2021 – A jövő vállalata konferencia,  amihez a helyszínt a Anantara New York Palace Budapest Hotel biztosítja. A konferencián számos tagvállalatunk (Hell Energy, Alteo, Met, KPMG,  PWC, Amundi, Spar – az előadók teljes listája az alábbi linken érhető el) is bemutatja jó gyakorlatát. A tavalyi évhez hasonlóan idén is  a fenntarthatóságról, a zöld finanszírozásról és befektetésekről, az energiatársaságok aktuális helyzetéről, és a zöld vállalatok kihívásairól, lehetőségeiről lesz szó.

A konferenciával kapcsolatos további információ az alábbi linken érhető el.

GENF, augusztus 9. – A tudósok megfigyelik a Föld éghajlatának változásait minden régióban és az egész klímarendszerben – derül ki az Éghajlatváltozási  Kormányközi Testület (IPCC) ma közzétett jelentéséből. Az éghajlatban megfigyeltek  számos olyan visszafordíthatatlan változást ami  példátlan az elmúlt többezer,  vagy akár több százezer évben. Ezen visszafordíthatatlan változások egyike a folyamatos tengerszintemelkedés.

A szén -dioxid (CO2) és más üvegházhatású gázok kibocsátásának erőteljes és tartós csökkentése azonban korlátozná az éghajlatváltozást. Bár a levegő minőségének előnyei gyorsan jelentkeznének, 20-30 évbe telhet, amíg a globális hőmérséklet stabilizálódik-állítja az IPCC I. munkacsoport jelentése, Climate Change 2021: The Physical Science Basis, amelyet pénteken hagyott jóvá az IPCC 195 tagállama, július 26 -tól kezdődően két héten keresztül tartott virtuális jóváhagyási ülésen.

Az I. munkacsoport jelentése az IPCC hatodik értékelő jelentésének (AR6) első része, amely 2022 -ben készül el.„Ez a jelentés rendkívüli erőfeszítéseket tükröz rendkívüli körülmények között” – mondta Hoesung Lee, az IPCC elnöke. „A jelentésben szereplő újítások és az általa tükrözött éghajlati tudományok felbecsülhetetlen értékű hozzájárulást nyújtanak az éghajlati tárgyalásokhoz és a döntéshozatalhoz.”

Gyorsabb felmelegedés

A jelentés új becsléseket tartalmaz arra vonatkozóan, hogy mekkora esély van arra, hogy a felmelegedés a következő évtizedekben átlépje a 1,5 ° C-os globális szintet. A jelentés azt is  megállapítja, hogy ha nem történik azonnali, gyors és nagymértékű csökkentés az üvegházhatású gázok kibocsátásában, akkor a  2 ° C felmelegedés is elérhetetlenné válik.

Minden régió egyre nagyobb változások előtt áll

A jelentés előrevetíti, hogy az elkövetkező évtizedekben az éghajlatváltozás minden régióban fokozódni fog. A globális felmelegedés 1,5 ° C-os  hőmérsékletének hatására fokozódó hőhullámok, hosszabb meleg évszakok és rövidebb hideg évszakok lesznek. A jelentés szerint a globális felmelegedés 2 ° C -os hőmérsékletén a szélsőségek gyakrabban érik el a mezőgazdaság és az egészségügy kritikus tűrési küszöbét.De ez nem csak a hőmérsékletről szól. Az éghajlatváltozás számos különböző változást hoz a különböző régiókban – amelyek mind fokozódnak a további felmelegedéssel. Ide tartozik a nedvesség és a szárazság, a szél, a hó és a jég, a part menti területek és az óceánok változása.

Emberi befolyás a múlt és a jövő éghajlati változásaira„Évtizedek óta világos, hogy a Föld éghajlata változik, és az emberi befolyás szerepe az éghajlati rendszerben vitathatatlan”-mondta Masson-Delmotte. Az új jelentés azonban a tudományában elért jelentős előrelépéseket is tükrözi – az éghajlatváltozás szerepének megértése az időjárás és az éghajlati események erősödésében, például extrém hőhullámokban és nagy mennyiségű csapadékban.A jelentés azt is mutatja, hogy az emberi cselekvések még mindig képesek meghatározni az éghajlat jövőbeli alakulását. A bizonyítékok egyértelműek, hogy a szén -dioxid (CO2) a klímaváltozás fő hajtóereje, még akkor is, ha más üvegházhatású gázok és légszennyezők is befolyásolják az éghajlatot.

A tanulmányról több információ az alábbi linken érhető el.

Elérhetővé váltak a LIFE Clima projekt „Éghajlatváltozás mérséklése és alkalmazkodás” alprogram pályázati felhívásai. A felhívások – projekttípusonként – az alábbi linkeken érhetők el:

  • Hagyományos éghajlat-politikai projektek: LINK
  • Stratégiai Integrált Projektek: LINK
  • Technikai segítségnyújtási projektek: LINK

A teljes hagyományos éghajlat-politikai pályázati keret a 2021. évben 69 millió euró, amelyből várhatóan legalább 35 új LIFE CLIMA projekt társfinanszírozása valósulhat meg. A hagyományos pályázati keretösszegek és várható átlagos projektméretek az egyes kiemelt területek vonatkozásában az alábbiak:

Kiemelt területTeljes keretösszeg 2021-benÁtlagos projektméretTámogatható pályázatok száma a 2021-es felhívás alatt (becslés)
Éghajlatváltozás mérséklése (Climate Change Mitigation, CCM)30,5 millió EUR1-5 millió EUR15
Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz (Climate Change Adaptation, CCA)30,5 millió EUR1-5 millió EUR15
Éghajlat-politikai irányítás és tájékoztatás (Climate Governance and Information, GIC)8 millió EUR0,7-2 millió EUR5

Tekintettel arra, hogy az idei uniós szintű infónap elhalasztásra került, az Európai Bizottság az idei évben több angol nyelvű tájékoztató anyagot is összeállított a pályázók érdeklődők számára, amelyek az alábbi linkeken elérhetőek:

  • Tájékoztató videó a felhívásról – éghajlat-politika
  • Tájékoztató prezentáció a felhívásról – éghajlat-politika
  • LIFE CLIMA pályázatok az Európai Unió klímapolitikájának kontextusában

A magyarországi nemzeti információs nap megtartásával kapcsolatban jelenleg még zajlanak az egyeztetések a nemzeti kapcsolattartók között, mindenesetre a közeljövőben több hazai rendezvényen is tervezzük a LIFE pályázati felhívások magyar nyelvű ismertetését. Ezen kívül rövidesen megküldjük Önöknek ebben a körben a magyar nyelvű „LIFE CLIMA Kisokos 2021” című ismertetőnket, benne az idei felhívással kapcsolatos legfontosabb tudnivalókkal, újdonságokkal.

2021. augusztus 1-jétől az „Éghajlatváltozás mérséklése és alkalmazkodás” alprogram új nemzeti kapcsolattartója Sánta Csilla:

A jövő olyan lesz, amilyenné alakítjuk. Mit tegyünk vezetőként azért, hogy egy sokszínű világban, a vállalat sikerei mellett az egyének számára is olyan jövőt teremtsünk, amiben kiteljesedhetnek? Hogyan tudunk felkészülni és választ adni a ma és a holnap kihívásaira a munkaerőpiacon? Milyen ma a magyar munkaerő piac és milyen hatással volt rá a COVID-19? Milyen értéket adhat az üzletnek és a gazdaságnak a sokszínűség?

Ezekkel a témákkal foglalkoztunk “A jövő vezetői” tehetségprogram alapértékek tiszteletével foglalkozó szakmai napján június 30-án, szerdán. A résztvevők egy része személyesen a helyszínen vett részt a napon, míg mások online kapcsolódtak be a hibrid formában megrendezett rendezvényre. Az év hatodik szakmai napján házigazdánk a Grundfos Magyarország Gyártó Kft. volt.

A nap első előadásában Baja Sándor, a Randstad Magyarország, Csehország és Románia ügyvezető igazgatójától nemzetközi kitekintést kaptak résztvevők a munkaerőpiac kihívásairól. Milyen hatással vannak a demográfiai problémák a gazdaságra? Hogyan változtak meg az üzleti szektorok? Hogy változtatta meg a COVID-19 a munkaerőpiacot? Miért fontos a munkáltatói márkaépítés? Hogyan alakult a távmunka helyzete és hogyan találnak ma munkát az emberek?

Csaposs Noémi, a HumánSelect alapítója és az Országos Humánmenedzsment Egyesület elnökségi tagja Janne Teller idézétével indította előadását: “A jövő olyan lesz, amilyenné alakítjuk.” Melyek a legkersettebb szektorok ma Magyarországon? Hogyan alakultak a bérek tavaly? Hogyan kezelhetjük a globális HR kihívásokat, mint a munkavállalói bizonytalanság csökkentését, az objektív és gyors kiválasztást, a sokszínűséget, méltányosságot és befogadást, az operatív hatékonyság javítását vagy a távmunka hatékonyságának növelését 2021-ben?

Vannak területek, ahol még sokat kell és tudunk is tenni a sokszínűség és az értékteremtés kapcsán. Bár a lehetőségek száma végtelen, több követendő példát is átbeszéltünk mentoraink segítségével a nap során.

A megváltozott munkaképességűek sikeres integrálásáról ennek környezeti feltételeiről mind operatív, mint HR, mind vezetői döntési szinten, személyes és üzleti motivációjáról beszélt Rosner Imre, a Szerencsejáték Zrt. karitatív osztályának vezetője. Kiemelte, hogy a programban résztvevők motivációja, versenyszelleme és elköteleződése bizonyítja a program sikerét.

Dr. Both Emőkével, a BAGázs alapítója felhívta a figyelmet arra, hogy valódi, hosszú távú segítséget az esély biztosításával tudnak nyújtani a vállalatok. A roma-integráció hátteréről és fontosságáról beszélt mind egyéni mind társadalmi szinten. A megoldáshoz vezető út, hogy a kisebbségek és a többség közötti falat csak két oldalról lehet lebontani, úgy, ha mind a két közösség dolgozik rajta. Emellett beszámolt vállalati együttműködések keretében megszületett sikerekről is.

Brózik Klára az EQ X-Press tréning társalkotója beszélt az EQ szerepéről a vezetés során. Bemutatta az EQ X-Press programot, ahol a vezetők, a nehéz sorsú fiatalok pályaválasztási dilemmáit és kommunikációs nehézségeit fejlesztik mentorálás és coacholás eszközével, miközben maguk is mélyen megértik a mentoráltak helyzetét és tanulnak saját magukról

Istenesné Solti Andrea, a Shell Hungary Zrt. igazgatósági elnöke és a HBLF elnöke a vállalat esélyegyenlőség politikáját osztotta meg a vezetőkkel, amelynek eredményeként 2017 óta a Shell Hungary igazgatóságának tagjai 50-50%-ban nők, illetve férfiak. Beszélt a Kiállás kultúrájáról és személyes karrierútjáról élményeiről női vezetőként. Kiemelten fontosnak tartja a sokszínűséget, melynek kapcsán beszámolt a magyarországi Sokszínűségi Charta kezdeményezés szerepéről.


Urbán Katalin, a Grundfos Magyarország Gyártó Kft. EHS vezetője vállalat történetének és kultúrájának rövid bemutatása után a fenntarthatósági stratégiájáról és a Grundfos alapértékeiről beszélt, ami áthatja vállalat minden napjait. Ezután egy gyártúra keretén belül a résztvevők megnézték a tatabányai gyár két telepét, a tréning szobát, a megváltozott munkaképességűeknek kialakított munkaállomásokat és gyári vezetői megbeszélések helyszínét. Az online bekapcsolódva résztvevők hololensen keresztül követhették a bejárást.

A napot Grundfos Magyarország Gyártó Kft. tatabányai telepének igazgatójával, Szundy Olivérrel zártuk. A vezetői interjú keretein belül Szundy Olivér a dán szervezeti kultúráról mesélt, kiemelve, hogy a vállalat hat alapértékét, vagyis az emberközpontúságot, a függetlenséget, az őszinteséget és megbízhatóságtok, a fenntarthatóságot, az emberközpontúságot és a töretlen ambíciókat folyamatosan szem előtt tartják. Mesélt emellett a vezetői szerepről és karrierútról is. Kiemelte, hogy ahhoz hogy sikeresek legyünk fontos, hogy szeressük, amit csinálunk. „Vezetőként soha ne vedd magad túl komolyan” – mondta a gyárigazgató a jövő vezetőinek szóló tanácsában.

A szakmai nap GALÉRIÁJA a linkre kattintva érhető el.

Mi lesz a csomagolások jövője? Vannak-e már innovatív megoldások a probléma megoldására? Mit tehetnek a vállalatok? Több mint 30 résztvevővel tartottuk meg a Körforgásos Gazdaság Akadémia záró eseményét.

A Körforgásos Gazdaság Platform alapító tagjának, a Holland Királyság Nagykövetségének képviseletében H. E. René van Hell, nagykövet nyitotta meg az eseményt. Beszédében kiemelte a Körforgásos Gazdaság Platform és alapítóinak sikeres együttműködését, illetve betekintést adott a résztvevőknek az első és második akadémia témáinak (élelmiszerpazarlás és körforgásos teljesítménymérés) trendjeire, fontosságára.

A Coca-Cola HBC Magyarország jelenleg is zajló papír palack projektjét Kovács Dorottya, kommunikációs specialista mutatta be. Beszélt a Coca-Cola elkötelezettségéről és tevékenységéről a csomagolás terén: 2030-ig minden elsődleges csomagolásnak 100% -ban újrahasznosíthatónak kell lennie, és az italcsomagolások 100% -át össze kell gyűjteni. Ez a tevékenység két módon zajlik. Az első a csomagolás csökkentése, a második pedig az innovatív csomagolások bevezetése, ezen belül is a papírpalack prototípus bevezetése. Az első európai piaci teszten 2000 magyar fogyasztó vehet részt Magyarországon. A fogyasztók a papírpalackba csomagolt növényi alapú AdeZ italt a Kifli.hu-ról rendelhetik meg, amely Magyarország egyik leggyorsabban növekvő online élelmiszer-kiskereskedője. A palack használata után a fogyasztók visszajelzést adnak a palack használhatóságával kapcsolatban, majd az elhasznált palackok visszagyűjtésre kerülnek, hogy a termék továbbfejlesztésre kerüljön.

Ezt követően a résztvevők megismerhettek 3 innovatív vállalkozást, amelyek megoldást kínálnak az egyszer használatos csomagolások problémájára. Az Envirocare-t Iváná Birová, az Envirocare projektmenedzsere mutatta be. Az ökológiai bio-műanyag kutatásával foglalkozó szlovák vállalat együttműködésben a gyártó Panara vállalattal kifejlesztett a „Nonoilen”-t, ami egy hőre lágyuló, teljes mértékben bio-polimereken alapuló, és teljesen biológiailag lebontható anyag. Más műanyagokkal összehasonlítva jobb mechanikai tulajdonságokkal (rugalmasság, alakstabilitás) rendelkezik, illetve élelmiszerek csomagolására is alkalmas.

A Greenstic magyar vállalatot Bati Márton, társtulajdonos mutatta be. A Greenstic 2 éve alakult, és már több mint 290 komposztálható, műanyagmentes termék van a kínálatukban, amik cukornádból, papírból, újrahasznosított papírból és PLA-ból készülnek. A vállalat éttermekkel, vendéglátó-ipari egységekkel és áruházakkal is együttműködik. A COVID hatással volt a vállalat szolgáltatásaira: növekedtek a házhoz szállítási szolgáltatások és csökkentek a rendezvény- és fesztivál-megrendelések. Idén az egyszer-használatos műanyagok egy részének betiltásáról szóló magyar törvény pedig vevői igényt generál a Greenstic termékek iránt. A jövőben a cég új, növényi alapanyagok használatára fog fókuszálni, úgy, mint a gomba, burgonya, szőlőhéj, tej, kender.

Marteen Stolk, üzletfejlesztő bemutatta a fenntartható műanyagokkal foglalkozó holland Ioniqa tevékenységét. Az Ioniqa újra feldolgozza a nem újrahasznosítható PET-hulladékot, ezzel hozzájárulva a PET műanyag zárt rendszerű rendszeréhez. A szemétben landoló PET műanyagból kiváló minőségű monomert készít, melyet a PET-gyártó vállalatok felhasználhatnak, ezáltal a vállalat az összes PET műanyagot, amit nem lehet újrafeldolgozni, visszavezeti az értékláncba. Így a műanyag 100% -ban, 75% -kal kevesebb CO2-kibocsátással kerül újrahasznosításra, versenyképes áron és minőséggel. Az Ioniqa az első üzem, amely a világ legnagyobb globális PET-gyártóit látja el, mint például az Unilevert és a Coca-Cola-t.

Az esemény zárásaként Horváth Bálint, a Holland Nagykövetség körforgásos gazdaság szakértője összegezte az idei Akadémián elhangzottakat és felkérte a résztvevőket arra, hogy tegyenek javaslatot a jövő évi Akadémiai napok témáira.

A Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért (BCSDH) szakmai projektvezető munkatársat keres.

Amennyiben szeretnél Magyarország vállalati fenntarthatóság terén mértékadó szervezeténél kamatoztatni szakmai tapasztalataid és egy elkötelezett csapat tagja lenni és megfelelsz az elvárásainknak, jelentkezz! A munkavégzés helye a feladatok függvényében rugalmasan az otthonod vagy a budapesti irodánk.

 


Feladatok:

  • a vállalati fenntarthatóság területén készült átfogó, nemzetközi „Vision2050” Refresh hazai adaptálása és akcióterv készítése
  • fenntarthatósági felmérések, elemzések, tanulmányok készítése
  • vállalatvezetői, fenntarthatósági rendezvények szakmai előkészítése és lebonyolítása
  • BCSDH csapat munkájának szakmai támogatása
  • Szakmai szervezetekkel, szakértőkkel való kapcsolattartás

Alapelvárások:

  • közgazdász és/vagy a fenntarthatóság/környezetvédelem területén szerzett, mesterfokú diploma
  • vállalati fenntarthatósághoz kötődő, több éves tapasztalat
  • aktív, felsőfokú angol nyelvtudás (szóban, írásban)
  • precíz, elkötelezett és hatékony munkavégzés
  • biztos, felhasználói szintű számítógépes ismeretek (Word, Excel, PowerPoint, közösségi média)

A pályázat során előnyt jelent:

  • vállalati és/vagy civil szervezeti tapasztalat
  • EU-s projektekben szerzett tapasztalat
  • projektvezetői gyakorlat

Mit kínálunk?

  • izgalmas, szakmai feladatok
  • nemzetközi, fenntarthatósági szakmai vérkeringésbe történő bekapcsolódás
  • folyamatos tanulási, fejlődési lehetőség
  • egymást segítő, jó csapat
  • értékes kapcsolati háló
  • rugalmas munkavégzési feltételek

Jelentkezés:

Angol nyelvű önéletrajzot és rövid motivációs levelet küldj július 6-ig az ivett.takacs@bcsdh.hu e-mail címre.

Mekkora befektetéssel járna a klímaváltozás megállítása? Mit tehetünk vezetőként? Valóban működik-e a carbon offsetting? Ki fogja befogadni azt a 3,5 milliárd embert, akinek a mostani élőhelye lakhatatlanná válik, ha nem állítjuk meg a klímaváltozást? A COVID19 talán az utolsó figyelmeztetés a civilizáció veszélyeztetettségére, ugyanakkor évszázados esély a reformokra. Ezekről a témákról beszélgettek “A jövő vezetői” tehetségprogram ötödik szakmai napján, melyen a résztvevők a környezeti felelősség alapjait és gyakorlatát járták körbe június 10-én, online. „Ha betegek vagyunk, orvoshoz megyünk, ha a föld beteg nem csinálunk semmit!?” – A résztvevőket nap házigazdájaként Chris Dinsdale, a Budapest Airport vezérigazgatója köszöntötte, megnyitójában kiemelte a vezetői és multiplikátor hatás fontosságát.

A klímaváltozás megállítására üzleti lehetőségként kell tekinteni, nem felelősségtkén. „Elegendő lenne a világ éves GDP-jéne csupán 2,5 százaléka a klíma krízis megoldására” – mutatott rá Dr. Ürge-Vorsatz Diána, az IPCC WGIII alelnöke, az Academia Europaea tagja, a CEU éghajlati és energiapolitikai kutatócsoportjának vezetője. A világ 153 országának 11000 kutatója figyelmeztet arra, hogy éghajlati vészhelyzet alakult ki. Hatásait mindannyian a bőrünkön érezzük. Számos jó megoldás van már, ilyen például a digitalizáció, a környezetbarát közlekedési megoldások (kerékpár, elektomobilitás) bátorítása, helyi turizmus, szabatéri aktivitások, a hús csökkentése az étkezéseink során.

Hogy milyen a környezetért felelős vállalati működés, hogy miben áll a vállalatok felelőssége, és mitől lesz fenntartható egy üzleti modell, arra gyakorlati példákon keresztül kaphattak betekintést a résztvevők.

Az életciklus szemléletről és a körforgásos gazdaság bevezetésének fontosságáról és mikéntjéről beszélt Chrabák Péter, a Bay Zoltán Kutatóintézet a körforgásos gazdasági kutatás vezetője. Bemutatva az ennek eléréséhez szükséges vállalati környezet lehetséges eszközeit, előnyeit és már működő jó gyakorlatokat.

A Tesco élelmiszermentés programját Nagy-Peidl Adrienn, a Tesco közösségi kapcsolatok menedzsere mutatta be. Adrienn bemutatta az élelmiszer-pazarlás globális hatásait és komplex együttműködésüket az Élelmiszerbankkal. Egyelten falat sem veszhet kárba!

Katerina Kolaciova, a Vertis Voluntary Carbon Offsetting vezetője arról beszélt, hogyan válhat egy vállalat karbon-semlegessé a három kulcslépés mentén: „1. Mérd!, 2. Csökkentsd! 3. Kompenzáld!”. Rámutatott arra, hogy a karbon-semlegességre való törekvés hosszú távú elköteleződés, viszont a vállalat versenyelőnyre tehet szert általa.

A délután folyamán három környezeti üzleti kihívással foglalkoztak a résztvevők. Dévényi János, a Loacker ügyvezetője a fém- és vashulladék visszaváltása és újrahasznosítása kapcsán vetette fel a hazai PET, üveg és alumínium italos palack visszaváltási rendszer megvalósításának kérdéseit. Kórik Zsuzsanna, ügyfélszolgálati referens és Bori Máté, biztosítási és szerviz vezető a LeasePlan képviseletében a gumiabroncs környezetbarát selejtezésének, újrahasznosításának dilemmáját hozták. Bédi Attila a Greenpro vezérigazgatója, rámutatott, hogy 1 liter használt sütőolaj a lefolyóba kerülve akár több ezer ivóvizet is elszennyezhet, a résztvevőktől azt kérdezte, hogy lehet elérni, hogy a lakosság nagyobb arányban használja a szelektív gyűjtőket a használt étolaj kidobásakor. A három vállalati példát kiscsoportos beszélgetések formájában járták körbe a résztvevők

 

Fazekas-Kertész Zsófia, a Budapest Airport környezetvédelmi specialistája a repülőtér környezeti felelősségvállalásáról beszélt, bemutatta a fenntartható üzemeltetés pilléreit, a zajvédelem érdekében tett erőfeszítéseiket, a levegőminőség folyamatos mérését, gyakorlatilag egy meteorológiai állomást tart fenn a reptér, a széndioxid folyamatos csökkentésére irányuló tevékenységeiket az Airport Carbon Accreditaion-ön keresztül és a Greenairport programot. A reptér folyamatos fejleszti a közlekedést például kerékpárutakkal vagy az elektromobilitás támogatásával. Védi a területéhez kapcsolódó zöldterületeket, illetve felszíni és felszín alatti vizeket és azok élővilágát.

A napot a vezetői interjú zárta Chris Dinsdale, az Budapest Airport ügyvezető igazgatójával, aki a résztvevőkkel többek között a vezető hatásáról, a multiplikátorhatásról, vezetői karrierről és kihívásokról és a reptér jövőbeli terveiről beszélgetett.

Visszatérés az irodába, de hogyan? Hogyan lehetünk sikeres vezetők? A fenntarthatóságban is a munkavállalók bevonása és elkötelezése a siker kulcsa, milyen eredményeket érhetünk el egy fenntartható innovációs kihívással? „A jövő vezetői” tehetségprogram Alumni programjának idei második találkozóját június 1-jén tartottuk online.

Márta Irén, a BCSDH igazgatója köszöntőjében megkérdezte a résztvevőket, hogy milyen hatással volt rájuk az elmúlt év és mi az, amit ebből a jövőben is meg szeretnének tartani. A válaszokból kiderült, hogy a résztvevők többsége rugalmasságot tanult. A megtartandók között megjelent a részleges homeoffice, és a családdal töltött minőségi idő is.

Bori Máté, az Alumni vezetőség elnöke és a LeasePlan Hungária Zrt. Biztosítási és szerviz menedzsere összefoglalta a vezetőség első féléves munkáját és felkérte a hallgatóságot, hogy vegyenek ők is részt az elindított projektekben, amik az alábbiak:

  • Ajánlás résztvevőknek – Hogyan hasznosíthatjuk legjobban a tehetségprogram során elsajátítottakat? – Nagy Andrea, a Budapesti Gazdasági Egyetem Fenntarthatósági Intézetének vezetője
  • Ajánlás delegáló vezetőknek – Hogyan hasznosíthatjuk legjobban vállalatunknál, amit a tehetségprogram résztvevői a program során elsajátítotak? – Bori Máté, LeasePlan Hungária Zrt. Biztosítási és szerviz menedzsere
  • „A jövő vezetői” tehetségprogram hosszútávú hatásának mérése – jógyakorlatok, fenntartható kezdeményezések összegyűjtése, Alumni tagok sikertörténetei – Szederkényi Zita, tehetségprogram vezetője

Hőgyész Anna, a Nestlé fenntarthatósági és vállalati kapcsolatok menedzsere, a program 2017-es végzőse bemutatta a Nestlé Innovation Challenge kezdeményezését. A vállalat egy átfogó programon keresztül vonja be a kollégákat a fenntarthatóság kihívásainak megoldásában. Hogyan lehet a Nestlé Magyarországon vezető a fenntarthatóságban? Erre a kérdésre keresték a választ a kollégákkal közösen és a legjobb ötleteket meg is valósítják.

Az estét záró vezetői interjún Venter Zoltán, az Essity Hungary Kft. ügyvezető igazgatója volt a vendégünk. Az aktív beszélgetés során olyan kérdéseket boncolgattunk, hogyan térhetünk vissza az irodákba a COVID19 járvány után? Milyen a svéd vállalati kultúra? Mi segíti a vezetőt abban, hogy összetartó, sikeres csapatot kovácsoljon? Zoltán emberközpontú vezetői szemlélete igazi inspiráció volt a résztvevők számára.