Mekkora befektetéssel járna a klímaváltozás megállítása? Mit tehetünk vezetőként? Valóban működik-e a carbon offsetting? Ki fogja befogadni azt a 3,5 milliárd embert, akinek a mostani élőhelye lakhatatlanná válik, ha nem állítjuk meg a klímaváltozást? A COVID19 talán az utolsó figyelmeztetés a civilizáció veszélyeztetettségére, ugyanakkor évszázados esély a reformokra. Ezekről a témákról beszélgettek “A jövő vezetői” tehetségprogram ötödik szakmai napján, melyen a résztvevők a környezeti felelősség alapjait és gyakorlatát járták körbe június 10-én, online. „Ha betegek vagyunk, orvoshoz megyünk, ha a föld beteg nem csinálunk semmit!?” – A résztvevőket nap házigazdájaként Chris Dinsdale, a Budapest Airport vezérigazgatója köszöntötte, megnyitójában kiemelte a vezetői és multiplikátor hatás fontosságát.

A klímaváltozás megállítására üzleti lehetőségként kell tekinteni, nem felelősségtkén. „Elegendő lenne a világ éves GDP-jéne csupán 2,5 százaléka a klíma krízis megoldására” – mutatott rá Dr. Ürge-Vorsatz Diána, az IPCC WGIII alelnöke, az Academia Europaea tagja, a CEU éghajlati és energiapolitikai kutatócsoportjának vezetője. A világ 153 országának 11000 kutatója figyelmeztet arra, hogy éghajlati vészhelyzet alakult ki. Hatásait mindannyian a bőrünkön érezzük. Számos jó megoldás van már, ilyen például a digitalizáció, a környezetbarát közlekedési megoldások (kerékpár, elektomobilitás) bátorítása, helyi turizmus, szabatéri aktivitások, a hús csökkentése az étkezéseink során.

Hogy milyen a környezetért felelős vállalati működés, hogy miben áll a vállalatok felelőssége, és mitől lesz fenntartható egy üzleti modell, arra gyakorlati példákon keresztül kaphattak betekintést a résztvevők.

Az életciklus szemléletről és a körforgásos gazdaság bevezetésének fontosságáról és mikéntjéről beszélt Chrabák Péter, a Bay Zoltán Kutatóintézet a körforgásos gazdasági kutatás vezetője. Bemutatva az ennek eléréséhez szükséges vállalati környezet lehetséges eszközeit, előnyeit és már működő jó gyakorlatokat.

A Tesco élelmiszermentés programját Nagy-Peidl Adrienn, a Tesco közösségi kapcsolatok menedzsere mutatta be. Adrienn bemutatta az élelmiszer-pazarlás globális hatásait és komplex együttműködésüket az Élelmiszerbankkal. Egyelten falat sem veszhet kárba!

Katerina Kolaciova, a Vertis Voluntary Carbon Offsetting vezetője arról beszélt, hogyan válhat egy vállalat karbon-semlegessé a három kulcslépés mentén: „1. Mérd!, 2. Csökkentsd! 3. Kompenzáld!”. Rámutatott arra, hogy a karbon-semlegességre való törekvés hosszú távú elköteleződés, viszont a vállalat versenyelőnyre tehet szert általa.

A délután folyamán három környezeti üzleti kihívással foglalkoztak a résztvevők. Dévényi János, a Loacker ügyvezetője a fém- és vashulladék visszaváltása és újrahasznosítása kapcsán vetette fel a hazai PET, üveg és alumínium italos palack visszaváltási rendszer megvalósításának kérdéseit. Kórik Zsuzsanna, ügyfélszolgálati referens és Bori Máté, biztosítási és szerviz vezető a LeasePlan képviseletében a gumiabroncs környezetbarát selejtezésének, újrahasznosításának dilemmáját hozták. Bédi Attila a Greenpro vezérigazgatója, rámutatott, hogy 1 liter használt sütőolaj a lefolyóba kerülve akár több ezer ivóvizet is elszennyezhet, a résztvevőktől azt kérdezte, hogy lehet elérni, hogy a lakosság nagyobb arányban használja a szelektív gyűjtőket a használt étolaj kidobásakor. A három vállalati példát kiscsoportos beszélgetések formájában járták körbe a résztvevők

 

Fazekas-Kertész Zsófia, a Budapest Airport környezetvédelmi specialistája a repülőtér környezeti felelősségvállalásáról beszélt, bemutatta a fenntartható üzemeltetés pilléreit, a zajvédelem érdekében tett erőfeszítéseiket, a levegőminőség folyamatos mérését, gyakorlatilag egy meteorológiai állomást tart fenn a reptér, a széndioxid folyamatos csökkentésére irányuló tevékenységeiket az Airport Carbon Accreditaion-ön keresztül és a Greenairport programot. A reptér folyamatos fejleszti a közlekedést például kerékpárutakkal vagy az elektromobilitás támogatásával. Védi a területéhez kapcsolódó zöldterületeket, illetve felszíni és felszín alatti vizeket és azok élővilágát.

A napot a vezetői interjú zárta Chris Dinsdale, az Budapest Airport ügyvezető igazgatójával, aki a résztvevőkkel többek között a vezető hatásáról, a multiplikátorhatásról, vezetői karrierről és kihívásokról és a reptér jövőbeli terveiről beszélgetett.

Visszatérés az irodába, de hogyan? Hogyan lehetünk sikeres vezetők? A fenntarthatóságban is a munkavállalók bevonása és elkötelezése a siker kulcsa, milyen eredményeket érhetünk el egy fenntartható innovációs kihívással? „A jövő vezetői” tehetségprogram Alumni programjának idei második találkozóját június 1-jén tartottuk online.

Márta Irén, a BCSDH igazgatója köszöntőjében megkérdezte a résztvevőket, hogy milyen hatással volt rájuk az elmúlt év és mi az, amit ebből a jövőben is meg szeretnének tartani. A válaszokból kiderült, hogy a résztvevők többsége rugalmasságot tanult. A megtartandók között megjelent a részleges homeoffice, és a családdal töltött minőségi idő is.

Bori Máté, az Alumni vezetőség elnöke és a LeasePlan Hungária Zrt. Biztosítási és szerviz menedzsere összefoglalta a vezetőség első féléves munkáját és felkérte a hallgatóságot, hogy vegyenek ők is részt az elindított projektekben, amik az alábbiak:

  • Ajánlás résztvevőknek – Hogyan hasznosíthatjuk legjobban a tehetségprogram során elsajátítottakat? – Nagy Andrea, a Budapesti Gazdasági Egyetem Fenntarthatósági Intézetének vezetője
  • Ajánlás delegáló vezetőknek – Hogyan hasznosíthatjuk legjobban vállalatunknál, amit a tehetségprogram résztvevői a program során elsajátítotak? – Bori Máté, LeasePlan Hungária Zrt. Biztosítási és szerviz menedzsere
  • „A jövő vezetői” tehetségprogram hosszútávú hatásának mérése – jógyakorlatok, fenntartható kezdeményezések összegyűjtése, Alumni tagok sikertörténetei – Szederkényi Zita, tehetségprogram vezetője

Hőgyész Anna, a Nestlé fenntarthatósági és vállalati kapcsolatok menedzsere, a program 2017-es végzőse bemutatta a Nestlé Innovation Challenge kezdeményezését. A vállalat egy átfogó programon keresztül vonja be a kollégákat a fenntarthatóság kihívásainak megoldásában. Hogyan lehet a Nestlé Magyarországon vezető a fenntarthatóságban? Erre a kérdésre keresték a választ a kollégákkal közösen és a legjobb ötleteket meg is valósítják.

Az estét záró vezetői interjún Venter Zoltán, az Essity Hungary Kft. ügyvezető igazgatója volt a vendégünk. Az aktív beszélgetés során olyan kérdéseket boncolgattunk, hogyan térhetünk vissza az irodákba a COVID19 járvány után? Milyen a svéd vállalati kultúra? Mi segíti a vezetőt abban, hogy összetartó, sikeres csapatot kovácsoljon? Zoltán emberközpontú vezetői szemlélete igazi inspiráció volt a résztvevők számára.

Meglepetésként ért minket a jó hír, hogy jelöltek bennünket, sőt megkaptuk a Bridge Budapest Környezeti fenntarthatóságért vállalkozói közösség díjat. Köszönjük a jelölést és a zsűri döntését!

A zsűri tagjai:

  • Katonáné Kovács Judit, a Debreceni Egyetem adjunktusa, Vállalkozásfejlesztési Tanszék
  • Matheidesz Réka, a MOME nemzetközi projektekért felelős pályázati irodájának vezetője
  • Máté Krisztina, producer, Az első millióm története, Cápák között
  • Biás Csongor, Startup Hungary ügyvezetője, alapítója
  • Tóth Gergely, HR Fest alapító és ügyvezető
  • Pistyur Veronika, a Bridge Budapest ügyvezetője, az Oktogon Ventures partnere

Az online díjátadó kapcsán készült film itt tekinthető meg:

https://www.facebook.com/bridgebudapest/videos/234238238465969

Az elmúlt év nehézségei kiemelték a bizalmon és közös gondolkozáson alapuló tartós partnerségek fontosságát és sikerességét. Hogyan lehet egy kiszámíthatatlan helyzetben sikeresnek maradni? Hogyan érhetünk el win-win eredményeket az üzleti működés során? Hogy jelenik meg a munkatársakkal való partnerség? Hogyan vagyunk képesek összefogással, partnerséggel sokkal nagyobb eredményeket elérni, mint egyedül? „A jövő vezetői” tehetségprogramunk negyedik napján vendéglátónk, a McDonald’s Magyarország segítségével a “Partnerség az érdekelt és érintett felekkel” ajánlásunkat jártuk körbe, annak mindennapi megjelenési formáit és gyakorlatait számba véve.

A partnerséget mindenki fontosnak tartja, mégis már a bevezető játékban kiderült, hogy nem egyszerű a gondolkodásmódunkat a win-win helyzetekre és partnerségre hangolni mindennapi életünkben és üzleti tárgyalásink során sem, de a résztvevők megtapasztalhatták az együttműködés örömét is. Az elmúlt év történései arra késztették az üzleti világot is, hogy a mindennapi életünkben jellemző versengő hozzáállásból elmozduljunk az együttműködésre alapozó és szokásos üzletmeneten túlmutató megoldások feltárása és megvalósítása felé. A siker kulcsa a közös gondolkozás és a valódi partnerségek kialakítása közös célok mentén.

A sikeres együttműködésekre jellemző az egyenrangú, nyílt, őszinte, többirányú kommunikáció, amely közös célkitűzések felé viszik mindegyik felet, kölcsönösen előnyös és nyertes-nyertes helyzeteket teremtve. Mert az elsőre rögtön azonosítható nehézségek mögött igenis kiaknázhatóak a lehetőségek is, hiszünk abban, hogy a profit és a pozitív társadalmi hatások egyszerre is megvalósíthatóak.

“Fontos, hogy a fenntarthatóságra, mint egy erőforrás szempontú kérdésre tekintsünk”. – mondta előadásában Dr. Bartus Gábor, a Nemzeti Fenntartható Fejlődés Tanácsának titkára, emellett bemutatta a szervezet céljait és tevékenységét. Fő feladatuknak tartja, hogy a fenntarthatóság elvont fogalmát lefordítsák egy praktikus, operacionalizálható folyamattá, vagyis segítsék Magyarország erőforrásainak optimális felhasználását.

Egy vállalat kiemelten fontos érintettjei a dolgozói. Gazsi Zoltán, az Eisberg ügyvezető igazgatója a vezetői felelősség fontosságáról beszélt. Megkérte a résztvevőket, hogy gondolják át, mi vezetői sikerük képlete. Egy vállalat eredményessége múlik a dolgozók motivációján, nyitottságán, kreativitásán, amit a vezetőknek kell megteremteniük. Bemutatta, hogy vállalatuknál hogyan sikerült nyitott, színes, gondolkodó közösségé formálni az ott dolgozókat. Mesélt a pontos kommunikáció, és a gyökérokok szisztematikus feltárásának fontosságáról. Emelett beszélt arról is, hogyan támogatták nyersanyag-beszállítóikat és gondolkodtak velük közösen az elmúlt év kihívásai során.

Arató Gábor, a ManuPackaging Magyarország Kft. ügyvezetője, Jakab Judit a Syngenta Communication Business Partnere és Vadovics Kristóf, a Greendependent ügyvezetője irányításával a résztvevők három témában is mélyebben elmerültek és kiscsoportokban közösen gondolkodtak a felmerült kérdéseken, dilemmákon. A ManuPackaging olyan fóliát hoz megrendelőinek mely nem csak újrahasznosítható, de ha nem kezelik, később le is bomlik. A Syngenta globális érintetti párbeszédek mentén alakította ki az új Good Growth Plan vállalásait és célkitűzéseit 2025-ig. A GreenDepent és az E.ON közös Energiaközösségek projektje pedig segíti a résztvevőket abban, hogy felelősen kevesebb energiát használjanak.

A McDonald’s beszállítói lánc menedzsmentje mintaszerű. A beszállítókkal és a franchise partnerekkel megvalósított háromlábú szék stratégiája a magas szintű partnerségen alapszik. Erről beszélt Papp Zoltán, a Progress Étteremhálózat Kft. ellátási hálózat vezetője, megvilágítva számtalan olyan összefüggést, ami kívülről nem látható, de mégis kulcsfontosságúak a sikeres partneri együttműködésnek. Olyan partneri viszony ez, amely magas elvárásokat támaszt, de kölcsönös bizalmon és egymás segítésén alapul. Fontos, hogy egy ilyen partnerségben a problémákat is ki lehet tenni asztalra.

A felvezető előadás után Papp Zoltán, Bárány Péter, a Master Good Kft. ügyvezető igazgatója és Zsidi Sándor az OSI Food Solutions ügyvezetője kerekasztal-beszélgetés keretében arról beszélgettek mi működtet jól sikeres partnerségeket. A partneri viszony közös gondolkozáson és tanácsadáson alapul. Esetükben pedig a valódi megrendelő vagy célcsoport maga a fogyasztó, aki elfogyasztja a hamburgert. Akkor működik jól egy üzleti partnerség, ha nem csak a profitra koncentrálnak a felek, hanem hasonló elvi közösséget vallanak és nem csak a sikereken, de a nehéz időkben a terheken is közösen osztoznak.

A Ronald McDonald Gyermeksegély Alapítvány munkáját Konyári Andrea, az alapítvány operatív igazgatója és Dr. Ablonczy László, az alapítvány szakmai vezetője mutatta be. A Ronald McDonald Házban pedig Nagyné Bayerl Andrea, a ház vezetője invitálta a résztvevőket virtuális sétára. Az alapítvány kiemelkedő munkát végez a beteg gyermekek és családjaik támogatásában. Valódi otthont nyújtanak az otthontól távollévő, kórházi kezelés alatt lévő betegeknek. A szívhez szóló, elkötelezett munka mély benyomásokat hagyott a résztvevőkben.

A napot szokás szerint vezetői interjú zárta. Az őszinte beszélgetésben Égi Zsolttal, a Progress Étteremhálózat Kft., a McDonald’s magyarországi Developmental Licensee Partnerének ügyvezető igazgatójával szó volt a csapatról, karrierútról, a partnerségek fontosságáról, a közös sikerek megéléséről és egymás támogatásáról.

Május 18-án tartottuk az idén elindított Körforgásos Gazdaság Akadémia második szakmai eseményét, amin az élelmiszerpazarlás témáját jártuk körbe hazai szabályozási és vállalati példákon keresztül. A Körforgásos Gazdaság Akadémia a tavalyi Körforgásos Gazdaság Webinárium-sorozat mintájára, az edukáció egy magasabb szintű folytatásaként indult el. Az előző alkalmon a körforgásos teljesítménymérési rendszerek áttekintése és gyakorlati példák kerültek bemutatásra hazai és külföldi szakértők által.

A résztvevőket Márta Irén, a BCSDH igazgatója köszöntötte. A platform egyik alapító tagja, az Innovációs és Technológiai Minisztérium képviseletében Dálnoky Noémi, a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Programokért Felelős Helyettes Államtitkárság Nemzetközi Kapcsolatok Osztályának osztályvezetője mutatta be Magyarország jelenleg készülő Körforgásos Gazdaság Stratégiájának és akciótervének jelenlegi állapotát. Kiemelte, hogy a stratégia kapcsán integrált jövőképre van szükség, amelyet világos, számszerűsített célok támasztanak alá, ágazatközi megközelítés és konkrét cselekvése mellett, illetve kezelni kell a szakpolitikai és végrehajtási hiányosságokat. Jelenleg megoszlik a megvalósítás területi és dokumentumok szintjén is. A stratégiát az OECD Környezetvédelmi Igazgatóságával közösen a Minisztérium készíti 2022-vel bezárólag, ezt követően indul az átállásban érintett szektorok támogatása. A támogatás két operatív programon keresztül fog érkezni, ez a GINOP+, illetve a KEHOP. A potenciális beavatkozási területek az eddigi kutatás alapján: anyagfelhasználás, feldolgozóipar, szolgáltatási szektor, horizontális eszközök lesznek.

Ezt követően Dr. Kasza Gyula, a Nemzeti Élelmiszerbiztonsági Hivatal (NÉBIH) osztályvezetője mutatta be a Magyarország élelmiszerpazarlási statisztikáit. A NÉBIH először 2016-ban, majd 2019-ben is elvégezte a magyarországi háztartási hulladékok felmérését. A két felmérésből kiderül, hogy 4%-ot csökkent a háztartási hulladékok mennyisége 2016-ról 2019-re. A NÉBIH az élelmiszerpazarlás csökkentéséért elindította 2015-ben a „Maradék nélkül” programot, melynek jelenleg 4 lába van: felnőtteknek szóló szemléletformálás, gyermekeknek szóló szemléletformálás, szakmai közösségekkel való együttműködés és networking. Ez az a 4 terület, amin keresztül a NÉBIH szemléletformáló kampányokat szervez együttműködő partnerek bevonásával.

A résztvevők vállalati példákat is megismerhettek az eseményen. A SPAR élelmiszerpazarlás elleni küzdelmét Maczelka Márk, a SPAR Magyarország Kereskedelmi Kft. kommunikációs vezetője mutatta be. Az élelmiszerhulladék feldolgozása a SPAR-nál két nagy pilléren nyugszik. Az első az állatmenhelyek segítése, a második pedig a biogáz előállítása. Az emberi fogyasztásra is alkalmas maradékot pedig a Máltai Szeretetszolgálat részére juttatják el. A hulladék feldolgozása mellett az élelmiszerbiztonságnak is kiemelt szerepe van, hiszen feldolgozóüzemeket is működtet (Regnum húsüzemek). Az edukáció kapcsán a vállalat csatlakozott a STREFOWA nevű projekthez, amit nagy sikerrel zárt 2019-ben. 2017-ben és 2019-ben a közeli lejáratú termékekért, 2018-ban pedig a szavatossági időn belül fel nem használt termékek visszagyűjtéséért kampányoltak a Máltai Szeretetszolgálattal együttműködésben. 2020-ban pedig a Nestlé Hungáriával közösen készítette el a SPAR a „Hogyan legyek környezettudatos vásárló” kisokost.

Az esemény zárásaként bemutatkozott két start-up, a Munch és a Compocity, amelyek a városi élelmiszerhulladék csökkentését és a városi hulladék komposztálását célozzák meg. A Compocity megoldást Pancsa Emese, a Compocity alapítója mutatta be A startup 2020-ban indult egy olyan beltéri okoskomposztáló rendszerrel, aminek központjában egy okos komposztáló robot áll, aminek működéséhez kizárólag egy barátságos mikroorganizmusra van szükség. Ez néhány hét alatt giliszták, mindenféle szakhatások és gondoskodás nélkül átalakítja az organikus hulladékot tápanyaggá, komposzt alapanyaggá. A Compocity 2020-ban a pandémia kapcsán változáson ment keresztül. Azok a partnerek, akik az irodájukban nem tudták fogadni a compocityt, ők úgy döntöttek, hogy harmadik fél részére fogják telepíteni, mint pl. óvodába, iskolába, idősek otthonába, ami jó tapasztalat lesz a start-upnak. Céljuk, hogy a 2021-es év végére sorozatgyártásig jussanak és a KKV szektorban is elterjedjenek.

A Munch applikációt Szentkirályi Lili, a Munch menedzsere ismertette  résztvevőkkel. A Munch egy nagyon fiatal startup, mely az élelmiszerpazarlás csökkentését tűzte ki célul. A start-up egy olyan piacteret biztosít, ahol vendéglátóhelyek, akár boltok tudják eladni azokat a termékeiket kedvezményes áron, amik kidobásra kerültek volna. A start-up tehát a vendéglátóhelyek szintjén küzd az ételpazarlással, az ételeket pedig olyan emberek vásárolják meg, akik vagy árérzékenyek, vagy pedig fontos nekik a fenntarthatóság. Az elmúlt fél évben kb. 10.000 fős közösséget hoztak létre. Másik céljuk, hogy egy közöségi platformot hozzanak létre, ahol élelmiszerpazarlásról és tágabban a fenntarthatóságról edukálják a magyar fiatal felnőtteket. Emellett az Élelmiszerbankkal, illetve a Máltai Szeretetszolgálattal együttműködve két módon is hátrányos helyzetű gyermekeket, illetve hajléktalanokat segítenek.

Köszönjük támogatóinknak!

Az eddig megtett intézkedések még nem elegek ahhoz, hogy elérjük a klímasemleges gazdaságot, drasztikus lépésekre, vállalásokra van szükség – hangzott el a BCSDH Climate Talks vállalatvezetői kerekasztal beszélgetéssorozat három eseményén, ahol a vállalatok mutatták be már meglévő klímavállalásaikat és vitatták meg, hogy milyen lépések szükségesek a folyamat felgyorsításához.

A klímaváltozással szembeni fellépéshez elengedhetetlen az üzleti szektor hozzájárulása. A pandémia időszakában és a gazdaság fenntarthatóbb szinten való újraindításában is oroszlánszerep hárul rájuk. Rendszerszintű átalakulásra van szükség az értékláncokban, az üzleti modellekben, a technológiai innovációkban, a szektorközi összefogásban és a szemléletformálásban, a „business as usual” többé már nem elfogadható.

A BCSDH által 42 első számú vezető részvételével megrendezett áprilisi és májusi vállalatvezetői kerekasztal beszélgetéseken bemutatásra kerültek a Magyarországon első alkalommal végzett Towards Net Zero helyzetfelmérés eredményei és megállapításai a hazai üzleti szféra karbonsemleges tevékenységei kapcsán. A résztvevő vállalatok képviselői megosztották a klímavédelem és adaptáció kapcsán tett vállalásaikat, kiemelkedő üzleti megoldásaikat, és megvitatták, mely hatásnövelő intézkedések segíthetik elő a gyorsabb előmozdulást a karbonsemlegesség felé.

A vállalatvezetők egyetértettek abban, hogy megalapozott mérésekből kiinduló célzott akciótervek révén, illetve a meglévő üzleti megoldások megosztásán és innovációkon keresztül érhetők el a kitűzött karbonsemlegességi célok. A további kibocsátások elkerülése, a jelenlegiek minimalizálása illetve a kompenzáció is megjelentek, mint jelenlegi irányok, azonban az átláthatóság növelése, új finanszírozási lehetőségek és a szabályozói szervekkel való együttműködések is elhangoztak további lépésekként.

„A tavalyi év megmutatta számunkra számos rendszer sebezhetőségét, és azt is, hogy mennyire összekapcsolt világunk. Hogyan függenek össze az egészségügyi, a környezeti és a gazdasági kérdések. Szisztematikusabb, rendszer szintű megközelítést kell alkalmaznunk ahhoz, hogy világunkat egészségesebbé, rugalmasabbá és fenntarthatóbbá tegyük. Tapasztalhatjuk, hogy a fenntarthatóság egyre több vállalat stratégiájába beépül, de fókuszálnunk kell a legfontosabb prioritásokra, mint a klímaveszélyhelyzet megszüntetésére, a természeti sokszínűség további veszteségeinek megállításra és a drámaian növekvő egyenlőtlenségek megszüntetésére. El kell fogadnunk, hogy a vállalatoknak kiemelt felelőssége van abban, hogy a változások élére álljon és vezesse azokat a társadalmunk javítása érdekében. Tettekkel és együttműködve vezesse, együttműködve a tudományos szférával, politikai döntéshozókkal, intézményekkel, nem kormányzati szervezetekkel.” – mondta el felvezető előadásában Ifj. Chikán Attila, a BCSDH elnöke, az Alteo Group vezérigazgatója.

 

 

A BCSDH célja, hogy az október 7-i éves üzleti ebédjén és az erre az alkalomra megjelenő kiadványban bemutassa mit tud tenni az üzleti szektor a klímaváltozás és adaptáció területén, hogyan tudnak valódi hatást elérni a vállalatok, valamint olyan példamutató vállalásokat és üzleti megoldásokat mutasson be, amelyek könnyen adaptálhatók más vállalatok számára is.

Sosem volt nagyobb igény a fenntartható, új termékekre, szolgáltatásokra és működési folyamatokra, mint most. Egy olyan világban, ahol a fenntarthatóság és az üzleti haszon gyakran a mérleg két tányérjába kerülnek, nehéz elképzelni, hogy mind a két világból ki lehet hozni a legjobbat. „A jövő vezetői” tehetségprogram harmadik, a Fenntartható innovációról, termékekről és szolgáltatásokról szóló szakmai napján olyan témákat jártunk körül, mint: Hogyan tudja a vállalati szféra pozitív irányba befolyásolni a negatív társadalmi és környezeti folyamatokat? Mi az a Jevons-paradoxon és mit tehetünk ellene? Hogyan érhetünk el rendszerszintű innovációt és miért fontos? Mi az alapja a felelős innovációnak és kutatásnak? Mik napjaink előremutató üzleti innovációi? Mit tehetünk mi?

Dr. Pataki György, az ESSRG szenior kutatója egy beszélgetésen keresztül vezette be a résztvevőket a nap témájába a fenntarthatóság és az innováció kapcsolatáról. Olyan kérdéseket feszegetett a beszélgetés során, mint hogyan lehet egy innováció során nem csak az egyes elemeket javítgatni, de valódi társadalmi igényekre és funkciókra választ adni. Felhívta a figyelmet arra a Jevons-paradoxonra vagyis, hogy mi történik akkor, ha a szereplők (fogyasztók, termelők) a fenntarthatóságért tett befektetéseikből eredő költségmegtakarításaikat további környezetszennyező tevékenységekre fordítják. A beszélgetés során a résztvevők elmerültek a fenntartható kutatás és innováció témakörében és a társadalmi innovációk lehetőségeiben is.

A program résztvevőinek Dr. Ágoston György, a Tungsram tudományos és innovációs főtanácsadója mesélt a Tungsram Csoport innovációiról. Bemutatta a vállalat négy innovációs üzeltágát: agritech: beltéri mezőgazdaság, Smart City megoldások, PropTech megoldások és Nyitott Innovációs Center. Érdekfeszítő példákkal illusztrálta előadását, melyben bemutatta innovatív megoldásaik közül a legizgalmasabbakat, így a vertikális farmokat, az okos Legot, a HeatTank innovatív hőtartárolót és a Startup Campus kezdeményezésüket.

A Nestlé dolgozóiknak szóló innovációs programól a NextINNestléről beszélt Rozemarije Zijlmans, a Nestlé Hungária Kft. Market Lean menedzsere. Hogyan vonjuk be a dolgozókat az innovációs tevékenységbe, hogyan segítsük őket abban, hogy innovációs projektjeik megvalósulhassanak és sikeresek lehessenek? Előadása végén gyakorlati tanácsot adott a projektmunka prezentációkhoz való felkészülésre.

Ezt követően dinamikus kerekasztal-beszélgetésen Berecz Balázs, az Access4you alapítója és ügyvezetője, Károlyi Zsuzsanna, az E.ON Hungária Zrt. marketing kommunikációs igazgatója és Dr. Somogyi Rita, a HungaroControl Zrt. Stratégiai és Projektmenedzsment Osztályvezető beszélgettek vállalataik innovációs kihívásairól. Az Access4you valódi üzleti értéket teremt egy társadalmi probléma középpontba állításával: ingatlanok felmérésével és minősítésével információt gyűjt az épített környezet, az irodaházak, a munkahelyek és egyéb ingatlantípusok akadálymentességéről, majd weboldalán ezeket ingyenesen elérhetővé teszi az érintett személyek számára. Hogyan lehet egy 700 kilóméterre fekvő ország légterét irányítani? Hogyan lehet a COVID ideje alatt megfelelni az otthonokban megnövekedett energiaigénynek úgy, hogy közben kollégáinkat is a legnagyobb biztonságban tudhassuk? A kerekasztal résztvevői kiemelték, hogy minden innováció mögött az emberek elkötelezettsége és kreativitása áll.

Palotai Borbála, a PwC Magyarország Kft. Marketingkommunikációs és üzletfejlesztési vezetője az idén jubileumi, 10. alkalommal elkészített PWC Vezérigazgatói felmérés eredményeit egy időutazás keretén belül mutatta be kiegészítve az utolsó 10 év legfontosabb megállapításaival. Elmondta, hogy 2020-ban az aggodalmak közül a válsághelyzetek kerültek előtérbe, illetve a jövőre vonatkozva a növekvő adóterhek, az ellátási lánc zavarai láthatóak lesznek. A vállalatvezetők 92%-a bízik abban, hogy 2022-ben vállalatuk teljesítménye eléri a járvány előtti szintet.

A nap zárásaként a vezetői interjú keretében Joerg Bauerrel, a Tungsram Group vezérigazgatójával beszélgethettek a résztvevők többek között a vezetői karrierről, a GE Lightning üzletágának eladásával a Tungsram Csoport megalakulásáról 2018-ban, a munka és magánélet összehangolásáról.

A cégek körforgásos teljesítményének mérésére fejlesztett Circular Transition Indicator (CTI) és a Circularise – a körforgásos anyagfelhasználás értékláncon átnyúló transzparenciáját biztosító- szoftver bemutatásával kezdődött  a Körforgásos Gazdaság Akadémia első szakmai napja közel 50 résztvevővel. 2020-ban a BCSDH és a Bay Zoltán Kutatóintézet által elkészített, a hazai körforgásos gazdaság potenciáljáról szóló felmérés alátámasztotta az igényt, miszerint szükség van az innovációra, az üzleti megoldások megosztására, illetve az edukációra. A Körforgásos Gazdaság Akadémia a tavalyi Körforgásos Gazdaság Webinárium-sorozat mintájára, az edukáció egy magasabb szintű folytatásaként indult el. A három legfontosabb téma a tavalyi webináriumokon szavazás keretében került meghatározásra, amelyekre idén az Akadémia webináriumai is épülnek. Az első alkalmon a körforgásos teljesítménymérési rendszerek áttekintése és gyakorlati példák kerültek bemutatásra hazai és külföldi szakértők által.

Az esemény résztvevőit Márta Irén, a BCSDH igazgatója köszöntötte. Bemutatta a Körforgásos Gazdaság Platform tevékenységét, valamint a nemzetközi, illetve hazai együttműködéseket, mint a CircularRegions projektet, a CIRCO projektet és a Magyar Körforgásos Gazdaság Stratégiát. Ezt követően Horváth Bálint, a Holland Királyság Nagykövetségének Körforgásos Gazdaság szakértője ismertette a Körforgásos Gazdaság Akadémia három webináriumának időpontjait és témaköreit.

A WBCSD és a KPMG Circular Transition Indicator (CTI) keretrendszerét és a kapcsolódó esettanulmányokat Arnoud Walrecht, a KPMG Global körforgásos gazdaságért felelős vezetője és Szabó István, a kelet-közép-európai régió fenntarthatósági projektjeiért felelős menedzsere mutatta be a szélesebb közönségnek, amely magában foglalta a konkrét mérőszámokat, a legfontosabb beavatkozási pontokat és magát a gyakorlati szoftvert. A CTI alkalmazást jelenleg már olyan vállalatok használják, mint a Philips és a Microsoft, amelyek ezzel számoltak be a körforgásos gazdálkodásuk szintjéről és várhatóan még több hasonló példa fog megjelenni.

Denisa Rasova, a Circular Economy Platform Slovakia vezetője bemutatta a Circular Regions és a Circularity Measurement eszközökkel, nevezetesen a Circularity Check és a Circulytics eszközökkel kapcsolatos munkájukat. Az előbbi meghaladja az utóbbit a szélesebb közönség bevonásában, hatékonyságában, gyorsabb eredményeket biztosít és konkrétabb célt szolgál. Míg a CTI-t jelenleg inkább a nagyobb vállalatok alkalmazzák, addig a Circularity Check és a Circulytics a kisebb vállalkozások körében népszerűbb önértékelési eszköz.

Mesbah Sabur, a Circularise alapítója bemutatta úttörő és szükségszerű munkájukat, amely az ellátási láncok átláthatóságát egy másik szintre emeli, miközben képessé teszi a vállalkozásokat arra, hogy lépéseket tegyenek a körforgásos gazdaságra való áttérés felé. A Circularise egy nyilvános blockchain rendszert használ, hogy a gyártás és az ellátási lánc egésze tekintetében mimikálja az anyagok fizikai határait. Mindezt az adatvédelem egyidejű biztosításával. Gyakorlati példaként említhető az, ahogyan a Porschéval együttműködve a vásárlóknak olyan eszközt biztosítottak, amellyel mélyrehatóan tájékozódhatnak a megvásárolt termékekben felhasznált anyagok forrásáról.

Ezúton köszönjük támogatóinknak!

 

Idei második munkacsoport ülésünkön figyelemre méltó párbeszéd alakult ki az ESG szerinti jelentés témájában. A résztvevők Végh Richárd, a BÉT elnök-vezérigazgatója előadásában ismerhették meg az ESG Guide-jukat. Ezt követően bemutattuk ESG Felmérésünk eredményeit, melyet Márta Irén (BCSDH) és Szabó István (KPMG) ismertettek.

A munkacsoport ülésen Végh Richárd, a Budapesti Értéktőzsde elnök-vezérigazgatója bemutatta nemrégiben előkészített ESG Guide-jukat. Az útmutató környezeti, társadalmi és vállalat irányítási kockázatokat és lehetőségeket feltáró jelentésekhez és adatközléshez nyújt segítséget.  Modellt ad a transzparens működés bővítéséhez, bemutatva azt, hogy a szektor specifikus „materiális” nempénzügyi információk előállítása, nyilvánosságra hozatala milyen előnyökkel jár a vállalat számára.

A Guide tartalmazza az ESG-re vonatkozó törvényi szabályozás fejlődését és felsorolja az ESG jelentési szabványokat példát hozva az alkalmazásukra is. Elsősorban a BÉT érdekelt feleinek készült, viszont minden hazai vállalkozást megcéloz, amely elég innovatív és elkötelezett ahhoz, hogy az ESG szempontrendszert transzparensen alkalmazza és így vonzóbb legyen a finanszírozást nyújtó intézmények számára. A Guide konkrét ajánlásokat is tartalmaz, valamint alap, közép és haladó szintű elvárások is megfogalmazódtak. Az előadás során a résztvevők betekintést nyerhettek az útmutató elkészülésének folyamatába is, valamint megismerhették a következő lépéseket. A résztvevők nagy érdeklődést mutattak a téma iránt, számos kérdésük pedig megválaszolásra került a vezérigazgató által.

 

Ezt követően Márta Irén ismertette ESG felmérésünk céljait, területeit a kitöltők számosságát és szektorbeli eloszlását. A felmérés eredményeit KPMG szakmai támogatásával dolgoztuk fel, így a főbb megállapításokat Szabó István mutatta be.

 

A felmérés alapján a következő konklúziók vonhatóak le a BCSDH tagvállalatait illetően:

  • A megkérdezett vállalatok átlagosan több mint fele gyűjt ESG adatokat, ugyanakkor átlagosan 11%-kal kevesebben fogalmaznak meg ezekre vonatkozó célokat.
  • Az ESG szempontok döntéshozatalba beépítését korlátozó tényezői az adatgyűjtés költségei, a részletes jogszabályi elvárás, megfelelő minőségű adatok hiánya és az irányelvekben való eligazodás nehézsége.
  • A vállalatok csupán fele készít rendszeresen fenntarthatósági jelentést – főként a GRI sztenderd szerint – annak ellenére, hogy több mint 60%-ukhoz már érkezett ESG adatok kapcsán információkérés.
  • A megkérdezett vállalatok kevesebb mint fele vitatja meg rendszeresen az ESG-vel kapcsolatos célszámokat, és alkalmaz legalább egy fenntarthatósággal foglalkozó szakembert.
  • A megkérdezett vállalatok több mint fele igényt tart az alábbi területek mélyebb megismerésére: konkrét vállalati gyakorlatok, iparágspecifikus tartalmak, hazai szabályozás.

Az eredmények alapján egyértelművé vált, hogy a BCSDH tagvállalatainak fenntarthatóság iránti elkötelezettsége erősen megmutatkozik az ESG témában is, álláspontjuk és céljaik élenjárónak számítanak hazánkban.

Ezúton is köszönjük a KPMG munkatársainak szakmai segítségét a felmérés részletes feldolgozásában!

 

 

Köszönjük szépen támogatónknak!

 

 

Szeretne többet tudni a körforgásos gazdaságról? A Körforgásos Gazdaság Webinárium-sorozat folytatásaként a BCSDH a Holland Nagykövetség szakmai támogatásával idén tavasszal elindítja a Körforgásos Gazdaság Akadémiát.

A három alkalmas webinárium-sorozat témái: körforgásos teljesítménymérés, az élelmiszerpazarlás csökkentése és a csomagolások jövője. Az előadások során a háttérismeretek mellett konkrét, vállalati jógyakorlatokat is megismerhetnek a résztvevők.

Részvételi díj:

  • BCSDH tagok számára ingyenes,
  • Körforgásos Gazdaság Platform (nem BCSDH tag) tagok számára: 3000 Ft + Áfa/fő/alkalom,
  • Egyéb szervezetnek: 5000 Ft + Áfa/fő/alkalom.

 

Az Akadémia tematikája (minden alkalomra külön szükséges regisztrálni az ivett.takacs@bcsdh.hu e-mail címen):

  1. Mennyire körforgásos a vállalatod?

Időpont: április 20. (kedd) 14:00-15:30, Microsoft Teams

Az első alkalmon a WBCSD-KPMG által kidolgozott CTI módszertant és további teljesítménymérési eszközöket mutatunk be, valamint bemutatkozik a körforgásos tanúsítással foglalkozó Circularise.

  1. Enni, vagy nem (l)enni? – Az élelmiszerpazarlás csökkentésének lehetőségei

Időpont: május 18. (kedd) 14:00-15:30, Microsoft Teams

A második alkalmon a NÉBIH bemutatja a szabályozási hátteret, illetve egyik tagvállalatunk, a SPAR ismerteti az élelmiszerpazarlás ellen folytatott tevékenységét. Emellett bemutatkoznak olyan start-upok, mint például a Munch és a Compocity, amelyek a városi élelmiszerhulladék csökkentését és a városi hulladék komposztálását célozzák meg.

  1. Mi lesz a csomagolások jövője?

Időpont: június 22. (kedd) 14:00-15:30, Microsoft Teams

Az utolsó alkalomra elhozzuk a Coca-Cola papírpalack magyarországi pilot projektjének eredményeit. Emellett három vállalati gyakorlatot is bemutatunk: a résztvevők megismerhetik a végtelenszer újrahasznosítható PET innovációval foglalkozó Ioniqa-t, a lebomló ételcsomagolást forgalmazó Greenstic-et, valamint a házi komposztban és talajban lebontható nonoilen anyagot kifejlesztő EnviroCare-t.

Az Akadémia magyar és angol nyelvű, szinkrontolmácsolás nélkül.

További információkért illetve regisztrációjával kérjük, forduljon Takács Ivetthez az ivett.takacs@bcsdh.hu e-mail címen.