A 2017-2030 közötti és a 2050-ig tartó időszakra is kitekintést nyújtó, második Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiáról szóló határozati javaslat elfogadta az Országgyűlés október 30-án.
Palkovics László miniszter szerint a stratégia megvalósításával Magyarország 2030-ra végleg olyan pályára állhat, amely fenntartható és az éghajlatváltozás negatív hatásaival szemben ellenálló jövőt biztosít.

A határozat itt olvasható.
A sztatégia innen tölthető le.
Az országgyűlési határozati javaslatot előterjesztő innovációs és technológiai miniszter szerint a második nemzeti éghajlatváltozási stratégia megvalósításával Magyarország 2030-ra végleg olyan pályára állhat, amely fenntartható, az éghajlatváltozás negatív hatásaival szemben ellenálló jövőt biztosít. Palkovics László közölte, a stratégia hozzájárul a Kárpát-medence életfeltételeinek, a vízkészleteknek, a termőföldeknek, az erdőknek és a változatos élővilágnak a tartós megóvásához. Ez nemzetstratégiai érdek – rögzítette.
– Közös érdekünk kell legyen – mondta -, hogy a világban zajló óriási átalakulások során Magyarország klímapolitikai szempontból egy olyan előremutató, racionális pályára lépjen, amelyet „okos alkalmazkodásból indított piaci térnyerés és irányító szerep jellemez”. Hozzátette: átfogó szemléletváltásra van szükség a versenyképesség fogalmában többek között a támogatott gazdasági ágazatok körének megváltoztatásával.
– Ahogy Magyarország példája is mutatja a GDP növekedése nem kell, hogy együtt járjon az üvegházhatású gázok kibocsátásának növekedésével – hangoztatta.

Palkovics László közölte, Magyarország az éghajlatváltozás mérséklésével összefüggésben jelentős kiaknázható fejlesztési és technológiai potenciállal rendelkezik. Kiemelten fontos, hogy a zöldinnováció a magyar ipar erőssége legyen, például az energiatárolással kapcsolatos megoldások terén. A versenyképességet az anyag- és a szennyezéskorlátok szigorodó feltételrendszere is erősítheti azáltal, hogy további impulzusokat ad az innovációnak – magyarázta.
Palkovics László elmondta, a célok elérését több uniós forrás is segítheti, 2021-2030 között várhatóan több száz milliárd forint értékben valósulhatnak meg projektek. Megjegyezte ugyanakkor, hogy uniós és tagállami források mellett elengedhetetlen magánbefektetők bekapcsolódása is.
A miniszter szerint a stratégia elfogadásával Magyarország az elsők között lehet azon országok között, amelyek a párizsi klímaegyezménnyel teljesen kompatibilis stratégiát tesznek le az asztalra. Elmondta, a stratégia átfogó, tematikus és specifikus célokat tartalmaz. Az átfogó célok – ezek közé tartozik például a fennmaradás témaköre – szakterületi kifejtését a tematikus célok foglalják össze. Hozzátette: ide tartozik a dekarbonizáció, az éghajlati sérülékenység területi vizsgálata vagy az éghajlati partnerség kialakítása. Közölte, a specifikus célok határozzák meg az egyes ágazatokra vonatkozó célértékeket, határidőket. A stratégiában foglalt célok teljesítése érdekében három évre szóló cselekvési tervet készítenek majd.
Beszámolt arról is, hogy a stratégiában szerepel az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentését szolgáló „dekarbonizációs útiterv” és az éghajlatváltozáshoz történő alkalmazkodást elősegítő nemzeti alkalmazkodási stratégia is. Hozzátette, hogy a Föld jelenlegi átlaghőmérséklete a 20. századi átlagos értékhez képest egy Celsius-fokkal magasabb és Magyarországon is azzal kell számolni, hogy tovább emelkedik az átlaghőmérséklet. Azt is figyelembe kell venni – folytatta -, hogy a Kárpát-medence fekvése, természetföldrajzi viszonyai miatt a bolygó átlagánál nagyobb mértékben van kitéve a klímaváltozás hatásainak.
Palkovics László szükségesnek tartja egy új energiastratégia megalkotását is. Fontosnak nevezte a nukleáris erőmű szinten tartását; a paksi beruházás szerinte nemcsak az ellátásbiztonság miatt fontos, hanem a klímabarát energiaszektor létrehozása szempontjából is. Elmondta, napelemforradalom zajlik Magyarországon és megkezdődött a távhőszolgáltatás megújuló energiaforrásra történő átalakítása is.
Az innovációs és technológiai miniszter úgy összegzett: az energiaszektor klímabarát átalakítása hosszú távú cél, okos és megfizethető energetikai szolgáltatások biztosításával, az ellátásbiztonság további erősítésével és az energetikai innovációban, valamint a klímaváltozásban rejlő gazdaságfejlesztési lehetőségek kihasználásával.
Nincs jobb- vagy baloldali, nincs kormánypárti vagy ellenzéki klímaváltozás – mondta Áder János államfő a második Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia parlamenti vitáját megnyitó felszólalásában.

A köztársasági elnök rámutatott: Magyarországnak ma az oka és a lehetősége is megvan arra, hogy egy bátor, nagyratörő, ambiciózus klímastratégiát valósítson meg. – Mert az a kérdés, hogyan mentsük meg az emberi civilizációt – mondta. Az államfő felhívta a figyelmet, hogy a magyar törvényhozás egy olyan indítvány vitáját kezdi meg, amely nemzedékeken átívelő kérdéseket érint, így arról közös nemzeti álláspontot kell kialakítani.
(MTI / ITM)










Demeter Bubalo Zdravka HR igazgató, MOL Csoport
Urbán Anita HR igazgató, Grundfos Magyarország Gyártó Kft.
Verő Barbara HR Igazgató, Nestlé Hungária Kft.
Molnár Ferenc tulajdonos, ügyvezető igazgató, Ilcsi Szépítő Füvek Kft.
A Biofilter Környezetvédelmi Zrt. „Körforgásos szemlélettel a digitális átállás útján” innovatív, előremutató programja példát mutat más cégek és iparágak számára is. Az üzleti szempontokon túl továbbgondolja saját felelősségét és ezzel hozzájárul az Action 2020 Magyarország és az ENSZ Fenntartható Fejlődési Célok teljesüléséhez.
A MOL Nyrt. „A MOL Limo az autózás jövője” programja egy nagyléptékű problémára ad innovatív és előremutató választ, mely Jó példája a felelős, stratégiai és üzleti gondolkozásnak. A piac más szereplőinek is példát mutat és jelentősen hozzájárul az Action 2020 Magyarország és az ENSZ Fenntartható Fejlődési Célok teljesüléséhez.












