„A jövő vezetői” tehetségprogram negyedik évfolyamát  33 tehetséges, fiatal vezető részvételével indította el a 10 éves jubileumát ünneplő BCSDH,  a január 18-i ünnepélyes megnyitón.

A Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért (BCSDH) hiánypótló, az Üzleti Világtanács nemzetközi programjának mintájára született képzésének sikerét mi sem bizonyítja jobban, hogy 2017-ben minden eddiginél több tehetség kezdheti meg a képzést.

A szervezet egyik tagvállalata, a BASF Hungária Kft. adott otthont 2017. január 18-án annak az ünnepélyes nyitó rendezvénynek, ahol a kiválasztott fiatal vezetők először
találkoztak egymással és ismerték meg a programot tudásukkal támogató és a helyszíneket adó mentorokat is.

dsc_8354Márta Irén, a mára a magyar GDP 30 %-át termelő 77 tagvállalatot tömörítő BCSDH ügyvezető igazgatója nyitó gondolataiban kiemelte, hogy öröm látni, ahogy a program elsődleges célja teljesül, hiszen valóban a jövő első számú és felsővezetőit éri el sikeresen. Az eddigi évfolyamokon végzett hallgatók közül már többen váltak felsővezetővé, sőt vannak első számú vezetők is köztük.

Ifj. Chikán Attila a szervezet elnöke köszöntőjében hangsúlyozta, hogy a program célja, hogy a jövő vezetőinek, vagyis azon tehetséges szakembereknek, akikből vállalatvezető válhat, bemutassa a vállalati fenntarthatóság komplex fogalmi rendszerét és már működődsc_8360 gyakorlatait, segítve őket abban, hogy vezetői pályájuk során ezen elvek mentén működjenek és hozzák meg üzleti döntéseiket. Kiemelte, hogy a BCSDH „A vállalati fenntarthatóság komplex értelmezése”

című vezetői ajánlás hét alapelve a lehető legjobb struktúráját adja a programnak, hiszen a fenntarthatóság legfontosabb üzleti vetületeit fedi le, amellyel egy vállalatvezetőnek foglalkoznia kell. tnarbeshuberA házigazda, Dr. Thomas Narbeshuber, a BASF Hungária Kft. ügyvezető igazgatója a program jelentőségét emelte ki, amely nemcsak makrogazdasági szempontból előremutató, de a vállalatok számára a mindennapi működésben is láthatók az előnyei. A BASF is már évek óta delegál résztvevőket a programba.dsc_8435


Répássy Zsuzsanna
, „A jövő vezetői” tehetségprogram képzésvezetője ismertette a program részleteit és mutatta be a tagvállalati mentorokat. Ez a sokszínű program egyedülálló Magyarországon, hiszen változatos módszerekkel dolgozzák fel a résztvevők a vállalati fenntarthatóság elméletét és gyakorlatát, gyárlátogatás, esettanulmányok, diskurzus, vezérigazgatói interjú, szakmai előadás, interaktív gyakorlatok segítik a tanulást és fejlődést. Számos iparág 31 vállalatába kapnak betekintést a résztvevők a képzés során.

A 2017-es programban résztvevő 33 fiatal vezető az alábbi cégektől érkezett:

ALTEO Group, BASF, Budapest Airport, BUSCH-Hungária, Coca-Cola, Continental, Cothec, Dome, eisberg, GE, Generali, Grundfos, Hungrana, KPMG, MagNet Bank, McDonald’s, MOL, Nestlé, Prímaenergia, SCA, Shell, Siemens, Syngenta, Unilever.

dsc_8456

Egy résztvevő az egyetemisták körében meghirdetett ösztöndíjpályázat keretében került be a programba, Kiss Petra, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem MsC hallgatója.

dsc_8446

Az idei év legfontosabb mentorvállalatait: ALTEO Group, BASF, BDL, Budapest Airport, Coca-Cola, Cothec, Dandelion, Dreher, eisberg, E.ON, GE, Grundfos, Inest, KPMG, MagNet Bank, McDonald’s, MOL, Nestlé, Richter Gedeon, Shell, Telenor, Unilever.

Az eseményről készült képek ide kattintva érhetőek el.

.

.

.

A Magyar-Francia Kereskedelmi és Iparkamara és együttműködő partnerei: a Holland-Magyar Kereskdelemi Kamara, a Joint Venture Szövetség, a Kanadai-Magyar Kereskedelmi Kamara, a Magyarországi Brit Kereskedelmi Kamara és a Svájci-Magyar Kereskedelmi Kamara üzleti ebédet szervez, melynek vendégelőadója

dr. Simon Attila István
Munkaerő piacért felelős helyettes államtitkár
Nemzetgazdasági Minisztérium

Téma:
A magyar gazdaság 2017. évi kilátásai
a munkaerőpiac szemszögéből

Időpont:
2017. március 6. (hétfő) 12.00-14.30
(Regisztráció 11.30-tól)

Helyszín:
Kempinski Hotel Corvinus (Room III)
(1051 Budapest, Erzsébet tér 7-8.)

Részvételi díj:
MFKI tagoknak: 14.500 Ft + ÁFA/fő
Nem tagoknak: 19.000 Ft + ÁFA/fő

Az előadás magyarul hangzik el,
angol nyelvű szinkrontolmácsolást biztosítunk.

Kérjük, részvételi szándékát 2017. február 28-ig
jelezze az alábbi linkre kattintva:

REGISZTRÁCIÓ

A rendezvényen való részvétel lemondását 2017. február 28-ig fogadjuk el.
A határidőn túli lemondás fizetési kötelezettséget von maga után.

Az esemény támogatója:

Miért is vagyunk mindkettőé egyszerre és miként alakíthatunk ki úgy gazdasági jelenlétet, hogy mind a tulajdonosi, mind az érintetti értékek pozitívan érvényesülhessenek? A fenntarthatóság stratégiai megközelítését járta körbe „A jövő vezetői” tehetségprogramunk első szakmai napja a Grundfos Magyarország tatabányai gyáránál  február 16-án.

Török László, a Grundfos első számú vezetője a folyamatos fejlődés és az egymástól való tanulás lehetőségeire hívta fel a figyelmet köszöntőjében, Márta Irén a BCSDH igazgatója pedig szervezetünk bemutatása után a közös szakmai munka jelentőségét és eredményeit mutatta be. A képzés vezetője, Répássy Zsuzsanna segítségével a fenntartható fejlődés hatásait és mindennapi valóságát, valamint egymás szokásait ismerhették meg a résztvevők. A vállalati fenntarthatóság három pillérének meghatározása során a vállalatok tevékenységeinek hatását és körét határoztuk meg, így megállapítva, hogy a gazdasági, társadalmi és környezeti hatások voltaképpen egyre nagyobb hatású koncentrikus körök, nem is tartóoszlopok. Hiszen minden üzleti tevékenységnek a gazdaságon túlmutató, egyre nagyobb és szélesebb köröket érintő hatása van. A cél az, hogy ez minél pozitívabb befolyás legyen.

Melyik környezetterhelőbb: egy vega egy SUV-ban vagy egy húsevő kerékpáron?

Pataki György, a Corvinus professzorának segítségével a jövő vezetői közösen térképezték fel a fenntarthatóság sokszínűségét és legfontosabb területeit. Az életmódbeli kérdésektől az ökológiai túllövés meghatározásán át egészen a növekedés kultusz megkérdőjelezéséig számos témán át vettük végig a gazdasági és fenntarthatósági nézőpontokat. A felmerült kérdések némely esetben húsbavágó dilemmák elé állítják a gazdaság szereplőit – mindannyiunkat, akik egyszerre éltetjük, alakítjuk a rendszert, miközben fogyasztói, ügyfelei és haszonélvezői is vagyunk. Tőlünk és tevékenységeinktől forog a rendszer: a feladatunk, hogy a gazdaságot, a társadalmat és a környezetet érintő hatásaink pozitívak legyenek és támogassák azt a körforgást, amit a természet mutat példaként. Szerencsére számos vállalati megoldás, stratégiai döntés is mutat már irányt.

Dilemmák a vállalatok mindennapjaiban

Mit tehet egy közösségi bank azért, hogy a civil ügyeket minél hatékonyabban támogassa – akkor, ha az adományozás nem tűnik egyértelműnek? Kell-e különbséget tennünk a társadalmi vállalkozások és a civil szervezetek között? Hogyan feleljen meg ügyfelei egyre szélesebb elvárásainak egy, a körforgást tökéletesen megvalósító középvállalat anélkül, hogy elveszítse szakértelmét és fókuszát? Miként tudnánk a hulladékot úgy elszállítani a gyártósorról, hogy az ne veszélyeztessen munkatársakat? A MagnetBank, az Inest és a Grundfos kérdésfelvetéseivel csapatmunkában foglalkoztunk, sok szempontot mérlegelve és megvitatva találtunk közös irányokat, de a döntés és annak kivitelezése a legritkább esetben egyértelmű.

Az esettanulmányok közös átbeszélése után a Grundfos gyárában az első évfolyamunk egyik résztvevője, Schmidtmayer Péter vezetett végig, természetesen a hulladékszállító targoncákra különösen figyelve.

Eredményesség vs hatékonyság a változó gazdasági környezetben

Török László egy bő órás beszélgetés során mesélt vállalatvezetőként megélt személyes és szakmai élményeiről. Megerősítette, hogy a fenntarthatóság és az üzlet nem ellentmondás, sőt elképesztő üzleti lehetőségek születnek ott, ahol gazdasági vagy fenntarthatósági kihívásokat azonosítunk. Tökéletes átvezetéssel zárta a napot: „a munkavállalók egy vállalathoz szerződnek, de egy vezetőt hagynak ott”, hiszen a következő alkalommal a fenntartható vezetés témakörét járjuk majd körbe a METRO GasztroAkadémiáján.

Még egyszer köszönjük Pataki Györgynek, a Grundfosnak, Urbán Katalinnak, Schmidtmayer Péternek és Török Lászlónak, az Inestnek és Lakatos Sándornak valamint a MagNet Banknak és Molnár Csabának és természetesem minden résztvevőnek, hogy egy ennyire tartalmas nappal indíthattuk a 2017-es programunkat!

További képek ezen a linken tekinthetők meg.

A fenntartható fejlődési célok sikeres megvalósításához szükséges tennivalókról tartott konferenciát az Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács (NFFT) és a Magyar Természetvédők Szövetsége a Parlamentben, 2017. február 7-én. Az eseményen részt vett Ifj. Chikán Attila, a Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért szervezet elnöke is, aki beszédében kiemelte, hogy az a vállalat, amelyik ma a fenntarthatósági dimenzióban élenjáróan gondolkodik, előnyre tehet szert a piaci versenyben is.

A BCSDH elnöke előadásában elmondta, hogy a szervezet öt fontos területen – klímaváltozás, foglalkoztatás, élelmezés, vízfelhasználás, fenntartható életmód – nyújt támogatást konkrét üzleti megoldásokkal.

Kiemelte, hogy az Action 2020 Magyarország program – amely az SDG-kel teljes mértékben összhangban van –  nem csak abban előremutató, hogy széles szakmai konszenzuson alapuló makró célok kerültek megfogalmazásra, hanem abban is, hogy a nemzetközi tendenciákat is figyelembe véve, egyértelműen Magyarország kihívásaira akar üzleti válaszokat találni.

Olyan makró szintű célokat emelt ki a klímaváltozás kapcsán, mint a tiszta energiaforrások szélesebb körű használata a vállalati szektorban. A foglalkoztatás területén a női vezetők számának növelését és a megkülönböztetés-mentes foglalkoztatás elterjesztését. Az élelmezéssel kapcsolatban többek között a gyermekéhezés felszámolására és a fenntartható terméklánc kialakítására mutatott rá.

A víz kapcsán a vízminőség és a vízhasznosítás hatásfokának javítására, a fenntartható fogyasztás területén pedig a termékek életciklusának kiterjesztésére vagy a fenntarthatósági szempontokat minél teljesebben figyelembe vevő termék- és szolgáltatásfejlesztésre hívta fel a figyelmet.

Hangsúlyozta, hogy itt nem lehet megállni. A célok kitűzését tetteknek kell követnie. Olyan üzleti megoldásoknak, amelyek alkalmasak arra, hogy a többi vállalat jó gyakorlatként, példaként megvalósítsa azt a saját szervezetében, működésében is. Már több, mint 50 ilyen üzleti megoldás készült el. És ezek száma folyamatosan bővül.

Ifj. Chikán Attila beszélt „A jövő vezetői”  tehetségprogramról is, amely révén 2017-ben minden eddiginél több, összesen 33 tehetséges fiatal kaphat betekintést a fenntartható vállalatvezetés kulisszatitkaiba. A potenciális vezetőjelöltek így megismerkednek a vállalati fenntarthatóság komplex fogalmi rendszerével és tapasztalatokat szereznek a már működő gyakorlataiból.

Előadásának zárszavaként kiemelte, hogy ma már a fenntarthatósági elvárások szerinti vállalati működés nem extra erőfeszítés, hanem sok esetben az üzleti siker és a cégek hosszú távú működésének alapja. „Egyre több nagyvállalat és KKV ismeri fel, hogy a fenntartható működés versenyelőnyt jelent, és e cégek vezetői különféle intézkedéseket is ennek szellemében tesznek. Hiszem, hogy a vállalati szektor Magyarországon is jó, egyre jobb partner lehet a fenntarthatóság felé vezető úton.” – tette hozzá.

További részleteket a konferenciáról itt olvashatnak.

Nem késhet a cselekvés a vállalatok részéről sem

Emelkedő tengerszinttel és egyre szélsőségesebb időjárási jelenségekkel, köztük egyre gyakoribb és intenzívebb hőhullámokkal, áradásokkal, szárazságokkal és viharokkal kell szembenézniük az éghajlatváltozás miatt az európai térségeknek az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) szerdán kiadott jelentése szerint, amely az éghajlatváltozás Európára gyakorolt hatásainak legfrissebb trendjeit és előrejelzéseit vizsgálta és a hatások mérsékléséhez szükséges stratégiákat, intézkedéseket tekintette át.

 Az éghajlatváltozás évtizedekig folytatódni fog. A jövőbeni klímaváltozás, illetve hatásainak mértéke attól függ, hogy milyen hatékonysággal tudjuk végrehajtani az üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentését célzó globális megállapodásainkat, és attól is, hogy vannak-e megfelelő alkalmazkodási stratégiák és szakpolitikák a jelenlegi és előre jelzett szélsőséges időjárás kockázatainak csökkentésére” – hangsúlyozta Hans Bruyninckx, az Európai Környezetvédelmi Ügynökség ügyvezető igazgatója.

kep2

„A most kiadott jelentés alátámasztja az Action 2020 Magyarország program létjogosultságát és fontosságát. Itt az azonnali cselekvés ideje, a vállalatok sem várhatnak azzal, hogy szembenézzenek ezzel a kihívással. Hisszük, hogy hosszú távon csak az a vállalat lehet sikeres, amely túllépve a szokásos üzletmenetén, kész a változásra.” – szögezte le Márta Irén, szervezetünk igazgatója a jelentés kapcsán.

kep1

A jelentés bővebben itt olvasható:

http://www.eea.europa.eu/hu/highlights/az-eghajlatvaltozas-egyre-sulyosabb-fenyegetest

Forrás: www.eea.europa.eu/hu

A hazai üzleti szektor szerint az átlátható működés minden vállalat kötelessége, derül ki a BCSDH idei fenntarthatósági felméréséből.

A hazai vállalatok 91 százaléka gondolja úgy, hogy az átlátható működés hozzájárul a vállalat hosszú távú sikerességéhez, eredményességéhez és 98 százalékuk egyenesen egy vállalat alapvető kötelességének tartja az átláthatóságot– derül ki a Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért (BCSDH) saját, nem reprezentatív felméréséből. A több mint 70, a GDP közel 30%-át adó vállalatokat tömörítő szervezet elsősorban arra volt kíváncsi, hogy a 2013-ban bemutatott vezetőknek készült Ajánlását aláíró szervezetek hogyan látják az Ajánlásban lefektetett alapelvek – stratégiai megközelítés, felelős vállalatirányítás, etikus működés, alapértékek tisztelete, környezeti felelősségvállalás, partnerség az érintett és érdekelt felekkel és átlátható működés – megvalósulását a hazai vállalati szféra egésze és saját működésük esetében. Az Ajánlást már 104 vállalat írta alá. Az idei felmérés fókuszában az átlátható működés állt.

A felmérésből kiderül, hogy vezetők szerint továbbra is a vállalati szektort játszik kulcsszerepet a fenntartható fejlődés előmozdításában. Itt is elsősorban a nagyvállalatok, akiknek a fenntarthatósági stratégiáját leginkább a szabályozók, a vevők és fogyasztók befolyásolják.  Annak érdekében, hogy velük és a többi érintettel is hatékony és eredményes párbeszédet és együttműködést tudjon folytatni egy vállalat, kölcsönös információ megosztásra van szükség. Az átlátható működés nem csak ebben, de a bizalom kialakításában és erősítésében is segít.

felmereskep

„Megerősítést nyert, hogy a fenntarthatósági teljesítmény mérése és az eredmények, valamint a célok transzparenssé tétele a szervezeten belül pedig kreativitást és innovativitást serkentő diskurzusokat eredményezhet. Mindezek alapján a BCSDH minden hazánkban működő cégnek, üzleti döntéshozónak javasolja, hogy folyamatosan fejlessze cége működésének átláthatóságát és éljen a nem-pénzügyi jelentéstétel üzleti lehetőségeivel, előnyeivel.” – foglalta össze az 68 vállalat részvételével végzett felmérés legfontosabb tapasztalatát Ifj. Chikán Attila, a BCSDH elnöke.

Bár egyértelműen látszik az elköteleződés és meggyőződés, mégis árnyalja a képet, hogy a válaszadók 76%-a gondolja úgy, hogy a vállalati átláthatóság terén tett erőfeszítései az érintettek elvárásaitól, érdeklődésétől és nyomásgyakorlásától függ, és a nem-pénzügyi jelentések készítésének, terjedésének legfőbb akadálya, hogy senki nem kéri tőlük az információkat.

A felmérés teljes elemzése illetve a felmérésről szóló kiadvány a www.bcsdh.hu/temak/felelos-vallalatiranyitas/ oldalon elérhető letölthető formában is.

 

2016. december 1-től Répássy Zsuzsa képzési vezető veszi át „A jövő vezetői” tehetségprogramot.

Répássy Zsuzsanna jelenleg a KÜRT Akadémia NET-WORKS képzésének és számos más digitális transzformációhoz, innovációhoz kapcsolódó nagyvállalati program vezetője. Emellett a TEDxDanubia konferenciasorozat közösségkapcsolataiért felel, melynek során számos civil szervezet és ügy –köztük fenntarthatósághoz kapcsolódók- nem szokványos megjelenését és felkarolását segítette. Korábban multinacionális kommunikációs ügynökség digitális igazgatója volt. Pedagógus és közgazdász végzettsége, valamint a vezetőkkel folytatott képzési tapasztalatai alapján érdeklődése az utóbbi években a tudásmegosztás közösségi és online módszertanának kialakítása felé fordult.

Fertetics Mandy  2016. december 1-től,  a vállalati fenntarthatóság egyéb területein folytatja munkáját.

Mandy „A jövő vezetői” tehetségprogram két évfolyamát támogatta sikeresen szakmai tudásával, az Action 2020 programban pedig kezdetekben tanácsadóként, később a BCSDH szakmai vezetőjeként ért el jelentős eredményeket.  Munkáját megköszönve kívánunk neki további sok sikert pályáján.

Az Action 2020 Magyarország programot és a kapcsolódó munkacsoport vezetését Márta Irén a BCSDH ügyvezetője veszi át az új programvezető kiválasztásáig.

Konferencia a Francia Nagykövetség, a Budapesti Francia Intézet, a Marokkói Királyság Magyarországi Nagykövetsége és a Magyar Női Érdekérvényesítő Szövetség/Hungarian Women’s Lobby szervezésében
2016. december 9.
Francia Intézet (1011 Budapest, Fő utca 17.)

„…mivel valódi nemek közötti egyenlőség nélkül nem lehet éghajlati igazságosság, és mivel az egyenlőtlenségek felszámolását és az éghajlatváltozás elleni küzdelmet nem szabadna ellentmondásnak tekinteni…”

A Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság jelentése a nőkről és a klímaváltozásról (2011/2197(INI)), Európai Parlament, 2012. március 9.)

A föld népességének fele nőkből áll, a politikai döntésekben való részvételük mégis alacsonyabb a férfiakénál. Ez a megállapítás a környezetvédelem területén is igaz, pedig világviszonylatban a nők a leginkább veszélyeztetettek, emellett sokkal jobban ki vannak téve a klímaváltozás következményeinek már eleve abból adódóan is, hogy elsődleges szerepet töltenek be a családban, az oktatásban és az egészségügyben.
Franciaország és Marokkó, a COP21 és COP22 fogadó országai, a klímatárgyalások során kifejezték szándékukat, hogy általában nagyobb hangsúlyt kapjon a nők szerepe, valamint tapasztalatuk és tudásuk fontossága. Franciaország fejlesztéspolitikája középpontjába helyezte a női-férfi egyenjogúsággal és a nők jogaival kapcsolatos kérdéseket. Ez a téma kerül górcső alá a konferencián. A nők nagyobb bevonása a politikai döntéshozatalba összehangoltabbá teheti-e a közpolitika összes érdekeltjét? Milyen szerepet játszhatnak a nők az éghajlatváltozással kapcsolatos figyelemfelkeltésben?

Program
9.00 Megnyitó Párizs és Marrákes után : mozgósítás az éghajlat és a nemek egyenlősége körül

Anne-Marie Maskay, Első Tanácsos, Francia Nagykövetség

Nezha Riki, misszióvezető-helyettes, Marokkói Királyság Magyarországi Nagykövetsége

Makai Martina, zöldgazdaság fejlesztéséért, klímapolitikáért és kiemelt közszolgáltatásokért felelős helyettes államtitkár, Nemzeti Fejlesztési Minisztérium

9.30 – 10.30 Panel Női-férfi egyenjogúság mint eszköz a klímaváltozás elleni küzdelemben

Serge Rabier, szociodemográfiai szakember, a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Tanács tagja, a Párizs-Berlin Virchow-Villermé Közegészségügyi Központ kutatója

Hakima El Haite, miniszter, Energiaügyi, bányászati, vízügyi és környezetvédelmi Minisztérium (videóhívással) (szervezés alatt)

Csaba Kőrösi, igazgató, Köztársasági Elnöki Hivatal Környezeti Fenntarthatóság Igazgatósága (szervezés alatt)

Emmanuelle Pinault, a Városi diplomácia és politikai elkötelezettség igazgatója, C40 Cities Climate Leadership Group

10.30 – 11.00 Vita

11.00 – 11.30 Szünet

11h30 – 11h50 Konferencia (angol nyelven): Climate change: a view from the IPCC

Ürge-Vorsatz Diana, a Center for Climate Change and Sustainable Energy Policy igazgatója, az ENSZ Éghajlat-változási Kormányközi Testülete (IPCC) 3. számú munkacsoportjának társelnöke

11.50-13.00 Kerekasztal Hogyan hívjuk fel a figyelmet az éghajlatváltozásra? Beszámolók a klímaváltozás elleni küzdelemről :

Joós Andrea, biológiatanár, a Klímanagykövetség tagja

Miriam Ekiudoko, Ebony African Organization elnöke

Szabó Rebeka, Zugló Őnkormányzata alpolgármestere

Moderátor: Sáfrány Réka, a Magyar Női Érdekérvényesítő Szövetség munkatársa és a European Women’s Lobby tagja

Francia és magyar nyelven, szinkrontolmácsolással

Információ és registráció: Jana Gottfriedova, j.gottfriedova@inst-france.hu

November 24-én az E.ON budapesti székházában bírálta el a szakmai zsűri azt az öt, utolsó fordulóba jutott pályamunkát, amelyet felsőfokú képzésben résztvevő hallgatók nyújtottak be a Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért (BCSDH) által indított „A jövő vezetői” tehetségprogramra, és egyúttal kiválasztotta közülük az idei év ösztöndíjasát is.

 „A jövő vezetői” tehetségprogram, eredendően nem diákoknak, hanem fiatal, de már vezető beosztásban dolgozó tehetségeknek szól. Célja, hogy a képzés során a vállalatuknál vezetői pozíciót betöltő fiatalok olyan szemléletet sajátíthassanak el a kifejezetten gyakorlatközpontú oktatás keretében, amely segíti őket, hogy a fenntarthatósági kihívásoknak megfelelve a környezeti felelősség, az emberi alapértékek valamint az átlátható és etikus működés alapelveit minél hatékonyabban ültessék át a cégük napi működésébe.

2015-től évente egy ösztöndíjas helyet is biztosítunk egy felsőfokú képzésben résztvevő hallgatónak, aki így már az egyetemi tanulmányai közben széleskörű ismereteket szerezhet a fenntarthatóság témájában a globális és hazai trendekről.

img_6014

„Az E.ON azért kezdeményezte a megalapítását és támogatja már harmadik éve az ösztöndíjprogramot, mert számára fontos felkészíteni a fiatalokat a jövő kihívásaira. Hiszünk a fiatalok lelkesedésében, lendületében és, hogy érdemes őket segíteni abban, hogy felkészültebben tudjanak belépni a munka világába.” – indokolta aktív részvételüket Károlyi Zsuzsanna, az E.ON Hungária Zrt. marketing kommunikációs vezetője.

A 2016-os ösztöndíj pályázat fináléjába beválogatott pályázatokat – melyek azt mutatták be, hogy a pályázó hallgató egyeteme miként tehetne lépéseket a fenntarthatóság útján – a diákok egyenként prezentálták a 7 tagú zsűrinek.

„Jó volt látni, hogy ugyanazt a témát az egyes pályázók, mennyire különböző látásmóddal, egyedien közelítették meg. Voltak olyan gondolatok, amelyek még számunkra is továbbgondolásra adhatnak lehetőséget.” – tette hozzá Urbán Katalin, a Grundfos Magyarország Gyártó Kft. fenntartható fejlődési vezetője.

„Az egyes prezentációk kifejezetten erősek és tartalmasak voltak, mégis leginkább azok sokszínűsége ragadott meg.”– egészítette ki a szintén a zsűriben helyet foglaló Dr. Fodor Mónika, a Continental Hungaria Kft. kommunikációs vezetője.

„Jó volt részt venni a kiválasztás folyamatában. Nehéz volt a zsűri helyzete, mert találkozhattunk a fenntarthatósági probléma egészen újszerű és elgondolkodtató megközelítésével és gyakorlatias, hatékony ötletekkel éppúgy, mint mélyreható változtatásokra törekvő elemzésekkel.” – ecsetelte a zsűri munkáját Igazság Arnold, a Richter Gedeon Nyrt., PR osztályvezető-helyettese.

img_6006

Az ösztöndíjat végül Kiss Petrának, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem hallgatójának ítélte oda egyhangú döntéssel, mert úgy látta, hogy nem csupán a bemutató tartalma és ötletessége volt figyelemre méltó, hanem a jelölt magas színvonalú előadásmódja és egyértelmű elhivatottsága is a téma mellett.

img_6016
A szakmai zsűri további tagjai: Bába-Szabó Magda,  a Generali Biztosító Zrt. HR és kommunikációs igazgatója és Sándor Zsuzsanna, az ALTEO Energiaszolgáltató Nyrt. HR vezetője és Márta Irén, a BCSDH igazgatója.

„A jövő vezetői” ösztöndíjprogram további támogatói voltak 2016-ban: Allianz Hungária Zrt., ALTEO Energiaszolgáltató Nyrt., eisberg Hungary Kft., Generali Biztosító Zrt..

img_6019

Logisztika és ellátási lánc szakirányú továbbképzés – A BCE és az MLBKT közös programja – 2017. február

Jelentkezési határidő: 2016. december 15.

Bővebben: http://masoddiploma.logisztika.hu/logisztika-es-ellatasi-lanc-menedzsment/alapadatok-2/