A WBCSD bemutatta Fenntartható Fejlődési Célok (SDG-k) Vállalatvezetői Útmutatóját.

A 2015 szeptemberében 193 ország által elfogadott Fenntartható Fejlődési Célok (SDG-k) 17 célban határozzák meg azt a keretrendszert, amely 2030-ig bezárólag határozza meg, hogyan kell kezelni a világ legégetőbb társadalmi, gazdasági és környezeti kihívásait.

A Vállalatvezetői Útmutató célja, hogy egy tömör mégis átfogó bevezetést adjon az SDG célokba és rámutasson azok jelentőségére a magánszektorban – hiszen az üzleti világ részvétele nélkül ez az időterv nem tartható.

Az SDG-k egy olyan új eszközt kínálnak, amellyel a globális igények és törekvések üzleti megoldásokká fordíthatók le.

Az SDG célokért tenni elengedhetetlen

Ebben a politikailag és gazdaságilag is bizonytalan időkben, erős és előrelátó első számú vezetőkre van szükség az alapvető átalakuláshoz, hogy az SDG-k által képviselt befogadó és fenntartható gazdasági növekedésbe való átmenet megtörténhessen.

Hogyan segíthet Önnek az SDG Vállalatvezetői Útmutató?
A Vállalatvezetői Útmutató a WBCSD eszköztár egy új zászlós hajója, amely meghatározza azokat a világos lépéseket, amelyeket Ön is megtehet az SDG-khez való illeszkedés érdekében és megtervezheti az általuk képviselt értékek feltárásához vezető utat.

Az Útmutató felhívja a figyelmet a Business & Sustainable Development Commission (BSDC) mérföldkőnek számító kutatására, amelyben arra az eredményre jutottak, hogy az SDG-k elérése 2030-ig évente 12.000 Mrd (12 billió) USA dollárnyi piaci értéket termelne és 380 millió munkahelyet hozna létre a folyamat során.

Kiemelve az üzleti világ elengedhetetlen szerepét az SDG-k teljesítésében, az Útmutató négy alappilléren keresztül mutatja meg a Fenntartható Fejlődési Célok hatását az üzletre:

  • A tétlenség kockázatai
  • Az üzleti lehetőségek megragadása
  • Irányítás és átláthatóság, valamint
  • Az együttműködés szükségessége

 

Megmutatjuk, hogy az Ön szervezete hogyan vállalhat elkötelezettséget és olyan kulcslépéseket mutatunk, amelyekkel Ön is elkezdhet hozzájárulni ennek a fontos célnak a teljesüléséhez.

A Vállalatvezetői Útmutató  az interaktív digitális verzióját letöltheti vagy megnézheti videónkat az új központi SDG Business Hub-on.

2017. április 4-én. Magyarország egyik legkiválóbb egyeteme a Budapesti Corvinus Egyetem és a magyar GDP 30%-át termelő vállalatokat tömörítő Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért (BCSDH) stratégiai együttműködést kötött annak érdekében, hogy a fenntarthatóság alapelvei minél jobban beépüljenek gazdasági képzésbe, és ennek segítségével az üzleti gyakorlatba.

A Budapesti Corvinus Egyetemen került sor az ünnepélyes aláírásra, amelynek során a Budapesti Corvinus Egyetem részéről Dr. Zoltayné Dr. Paprika Zita, a Gazdálkodástudományi Kar dékánja, a BCSDH részéről Ifj. Chikán Attila elnök és Márta Irén igazgató látta el kézjegyével a nyilatkozatot.

„A magas színvonalon képzett hallgatók és az üzleti, intézményi szféra közötti kapcsolat ápolása és fejlesztése kiemelkedő eleme a Budapesti Corvinus Egyetem missziójának. És ezen belül kiemelten fontos, hogy fenntarthatóság szempontjai minél hangsúlyosabban megjelenjenek az egyetemről kikerülő szakemberek, későbbi vezetők szaktudásában is. Ebben közös az érdekünk az Üzleti Tanáccsal és hisszük, hogy az egyetemen felhalmozott elméleti és a vállalati gyakorlatokban megjelenő tudás együtt el tud indítani egy olyan folyamatot, amelynek eredménye egy fenntarthatóbban működő gazdaság lesz.” –mondta el Dr. Zoltayné Dr. Paprika Zita dékán.

A BCSDH igazgatója, Márta Irén tagja a 2016, február 19-én megalakult Vállalati tanácsadó testületnek, amely közvetlenül a Gazdálkodástudományi Kar dékánjának munkáját támogatja többek között az oktatással kapcsolatos üzleti elvárások, a vállalati szférával való szorosabb együttműködés tekintetében.

 

„A BCSDH számára stratégiai fontosságú, hogy a fenntarthatóság három alappillére a gazdaságosság, az ökológiai egyensúly és a társadalmi igazságosság egyaránt megjelenjen a vállalatok stratégiai és napi döntéseiben is. A 2015-ös felmérésünkből kiderült, hogy a maguk a vállalatok is azt gondolják, hogy a felsővezetésnek döntő szerepe van abban, hogy egy vállalat fenntarthatóan működik-e. Nekünk elsődleges célunk, hogy a jövő vezetői ezeket az elveket beültessék a vállalati, üzleti gyakorlatba. Ebben kiváló partnerre találtunk a Budapesti Corvinus Egyetemben, akik elméleti is oktatási tapasztalatukkal nagyban hozzá tudnak járulni ahhoz, hogy sikert érjünk el.” – tette hozzá Ifj. Chikán Attila, a BCSDH elnöke.

A megállapodás szerint az Egyetem a szakterületen felhalmozott elméleti és gyakorlati tudással, a képzésfejlesztésben, illetve a szakmai munkában történő együttműködéssel támogatja a BCSDH tevékenységét és ezen belül is „A jövő vezetői” tehetségprogramját.

Míg az Üzleti Tanács az Action 2020 Magyarország program keretén belül feltárt tagvállalati üzleti megoldások és gyakorlatok megosztásával és azoknak az Egyetem oktató-kutató tevékenységébe történő beépítésével járul hozzá a közös munkához.

A BCSDH és az E.ON Hungária Zrt. szakmai tanácsadóként vesz részt az ENERGISE projektjében, ami egy innovatív, páneurópai kutatási kezdeményezés, mely az energiafogyasztással kapcsolatos társadalmi és kulturális hatások mélyebb szintű tudományos megértését tűzte ki célul.

JELENTKEZZEN!

Ha támogat vagy részt vesz olyan projektben, amely a háztartások, családok energiahasználatának és energiafogyasztásának zöldítését célozza, vagy szervez olyan projektet, mely az energiahatékonyságot és alacsonyabb energiafogyasztást népszerűsíti a háztartások körében.

Pályázók köre: Vállalatok, energiaügynökségek, civil és szakmai szervezetek

Miért érdemes jelentkezni? Ha egy projekt bekerül a kutatásba, azzal hozzájárulhat az energiafogyasztás csökkentését célzó európai döntéshozatalhoz. Továbbá bekerülhet egy olyan webalapú adatbázisba, mely 30 európai ország jó példáit tartalmazza, és szerepelhet a kutatói csapatunk által készített tudományos jelentésekben, szakpolitikai dokumentumokban és kommunikációs anyagokban, kiadványokban is.

Bővebben az ENERGISE projektről: A EU Horizont 2020 programjának keretében olyan 2016-2019 között megvalósuló projektek kaphatnak támogatást, amelyek elősegítik az európai háztartások és közösségek energiahasználatának alulról felfelé irányuló átalakítását, valamint a háztartások, családok energiahasználatának és energiafogyasztásának zöldítését célozzák. A 30 európai országból származó, háztartások és közösségek energiahasználatával kapcsolatos kezdeményezések a projektben elemzésre és csoportosításra kerülnek. Az eredmények alapján két prototípust – ún. “ENERGISE Living Lab / élő labor” – alakítanak ki, hogy az egyéni és közösségi energiafogyasztásra gyakorolt hatások megfigyelhetőek és tanulmányozhatóak legyenek. A 8 országban megszervezett 16 “élő laboratórium” megvalósítása előtt, alatt és után történő adatgyűjtés segíti majd, hogy hatékony fenntartható energiafogyasztással kapcsolatos kezdeményezéseket kerüljenek kialakításra a jövőben.

Magyarországot az európai hálózatban a GreenDependent Intézet képviseli.

Kapcsolat: Vadovics Edina, GreenDependent Intézet, edina@greendependent.org

Honlap és jelentkezés: http://www.energise-project.eu/, e-mail: info@energise-project.eu

A Dow Jones indexben iparági vezető METRO látta vendégül a BCSDH (Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért) „A jövő vezetői” tehetségprogramjának második napján a résztvevőket, hogy a felelős vállalatirányítás gyakorlatát és lehetőségeit közösen térképezzék fel.

A GDP 30%-át adó jelenleg 80 tagvállalattal rendelkező BCSDH hiánypótló programjának elsődleges célja, hogy a jövő vezetőinek bemutassa a vállalati fenntarthatóság komplex fogalmi rendszerét, és segítse őket abban, hogy ezeket a döntéshozatalba, vállalati gyakorlatba integrálják. Már a 100. vezető végez az idei, negyedik évfolyamon.

A BCSDH felmérése alapján a vállalatvezetők 96%-a gondolja úgy, hogy a vállalati fenntarthatóság az első számú vezetőn múlik. Milyen is az erre alkalmas felelős vezető?- erről szólt a szakmai nap.

Horváth Imre, a METRO vezérigazgatója a cég sikeres fenntarthatósági gyakorlatának és  a vezetői ösztönzőrendszerének kapcsán mutatta be a felelős vállalatvezetés módszerét és szempontjait.

„A fenntarthatóság eszmerendszerét úgy tudjuk leghatékonyabban sikerre vinni, ha elérjük, hogy minden egyes munkatárs a napi döntései során ezt kiemelt szempontként kezelje. A METRO csoport erre irányuló erőfeszítéseinek eredményeként a Dow Jones 2016-os felmerésében első helyre került az iparági összesítésben.” – mutatott rá előadásban Horváth Imre.

A fenntarthatóság kapcsán a még ki nem aknázott, fel nem fedezett lehetőségekről, valamint a változás, a fejlődés törvényszerűségéről osztotta meg tapasztalatait a szervezet további két tagvállalatának első számú vezetője és számos fenntarthatósági szakértő.

„A jövő gazdasága intelligens és gondoskodó, ehhez intellingens és gondoskodó vezetőkre van szükség. Intelligens vezető az, aki képes új szemszögből ránézni a vállalat és saját működésére. Gondoskodó vezető munkájának alapja az emberekre való figyelés, az emberekkel való törődés.” – fejtette ki véleményét Kelemen Attila, a ProSelf International elnök-vezérigazgatója.

„A hosszú távú célokat rövid távú napi feladatokká kell formálni, ami kreativitást és elkötelezettséget igényel. Ennek záloga a nyitott, színes, gondolkodó közösség. A vezetők feladata ennek a csapatnak a kialakítása és inspirálása.” – tette hozzá Gazsi Zoltán, az eisberg ügyvezető igazgatója, bemutatva cége vállalatirányítási rendszerét.

Mindehhez elkerülhetetlen az a szemléletváltás, melyet a METRO többek között ezen tehetségprogramban való részvételével is támogat.

„A Közös Értékteremtés üzleti megközelítés mentén azt valljuk, hogy egy vállalat hosszú távon akkor lehet sikeres, ha értéket teremt a társadalom számára is. Kilépve a vállalati kapun, mi a teljes értékláncban gondolkodunk, megvizsgálva, hogy a működésünkből adódóan hol tudjuk a legnagyobb pozitív hatást elérni.” – emelte ki Nagy Andrea, a Nestlé vállalati kommunikációs és Közös Értékteremtés vezetője.

„A fenntarthatóság mindannyiunk felelőssége, így akkor tudunk közösen célokat elérni, ha mindenki érti, hogy a saját része ebben és motivált, hogy ezt továbbfejlessze. A vezető fontos feladata, hogy ehhez lehetőséget és eszközt biztosítson a kollégáinak.” – zárta a gondolatot Szederkényi Zita, a Dreher Sörgyárak vállalati kapcsolatok vezetője.

A szakmai nap inspirációul szolgált és számos, már működő megoldást mutatott be, körbejárva a felelős vállalatirányítás célját, kihívásait, formáját, lehetőségeit és jelentőségét. Megmutatta, hogyan lehet példamutató válaszokkal a tudást a gyakorlatba átültetni,  illetve közvetlen és közvetett környezetüket nyitottá tenni a változásokra.

 Az előadások, beszélgetések, workshopok és esettanulmányok után pedig a Gasztroakadémia vendégeiként a jövőbeni vezetők egy közös főzéssel egybekötött vacsorába „integrálták” mindazt a tudást, tapasztalatot és ismeretanyagot, amit a gyakorlatban is sikeres vállalatvezetőkkel megvitathattak napközben.

Az eseményen készült képek ezen a linken tekinthetők meg.

Galambosné Dudás Zsófia tölti be a Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért (BCSDH) Action 2020 projektvezető pozícióját 2017. március 20-tól.

Az új vezető feladata lesz az Action 2020 Magyarország programon túl a hozzá kapcsolódó szakmai munkacsoportok koordinálása is.

Galambosné Dudás Zsófia közgazdász végzettségű szakember, aki jelentős tapasztalattal rendelkezik a fenntarthatóság több területén. A KÖVET Egyesület a Fenntartható Gazdálkodásért szervezetnél kezdte szakmai pályafutását és nyolc éve dolgozik projektvezetőként. Részt vett fenntarthatósági jelentések minősítésében, vállalati társadalmi felelősségvállalás (CSR) tananyag kidolgozásában, hazai és nemzetközi CSR kutatási projektekben, de jártasságot szerzett a zöld iroda program és pályázatírás területén is. Szülési szabadságáról visszatérve, két kisgyermek édesanyjaként fontos számára, hogy a szervezet lehetőséget nyújt a családbarát, rugalmas foglalkoztatásra.

Az új vezető elsődleges célja, hogy a már sikeresen működő Action 2020 Magyarország program még több első számú vezetőt kötelezzen el a fenntarthatóság mellett és még több inspirációt nyújtson számukra. Kiemelt feladatának tekinti, hogy a vállalatvezetők az elkötelezettségüket valódi tettekre váltsák, és a BCSDH számottevő hatást tudjon elérni az általuk kidolgozott üzleti megoldások terjesztése révén.

10 éves jubileumát ünnepelte taggyűlésén az E.ON Hungária Zrt. új székházában a Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért, amelynek jelenleg 79 tagja van és a GDP 30%-t termelő vállalatok első számú vezetőinek értékteremtő közössége.

Az elmúlt 10 évben 200 szakmai rendezvény, 200 aktív vállalati vezető, „A jövő vezetői” programon végző 100 tehetséges vezető, az Action 2020 Magyarország programban bevont több mint 130 civil, tudományos és vállalati szakértő, valamint az eddig bemutatott félszáz üzleti gyakorlat, amelyek valódi válaszokat adnak a fenntarthatósági kihívásokra, jól mutatják a BCSDH elkötelezettségét a fenntarthatóság iránt.

Köszöntőjében Jamniczky Zsolt, az E.ON Hungária Zrt. igazgatóság tagja és a BCSDH elnökségi tagja többek között rámutatott arra, hogy a szervezet elérte a néhány évvel ezelőtt stratégiájában meghatározott ideális méretét.

„10 évvel ezelőtt 15 cég és magánszemély gondolta úgy, hogy a vállalatoknak Magyarországon is tenniük kell a fenntarthatóságért. Jelenleg, 2017-ben a BCSDH-nak 79 tagvállalata van, amelyek mintegy 400 ezer munkatársa Magyarország GDP-jének 30%-t termeli. Ezen vállalatok felsővezetőinek értékteremtő közösségeként jelentős eredményeket ért el a szervezet a fenntarthatóság területén. Mára egyre többen ismerik fel, hogy a vállalatok számára a fenntartható működés versenyelőnyt jelent és valódi lépéseket tesznek ennek szellemében, ezzel is hozzájárulva Magyarország ez irányú céljaihoz.”- foglalta össze Ifj. Chikán Attila, a szervezet elnöke az elmúlt 10 év fejlődését.

Élen járt a BCSDH már az alapok lefektetésében, amikor 2012-ben vezetői ajánlásként megfogalmazták – „A vállalati fenntarthatóság komplex értelmezése” című alapdokumentumot.
„Jelenleg a legfontosabb feladat elősegíteni az alapelvek gyakorlatba történő beépülését. Szervezetünk tagvállalatai ebben is élen járnak, már 55 olyan valós üzleti megoldást tudunk bemutatni, amelyek ténylegesen válaszokat adnak a fenntarthatósági kihívásokra.”
– tette hozzá Márta Irén, a BCSDH igazgatója.

A közel 80 első számú vezető és delegált részvételével zajlott ünnepi taggyűlésen a jubileum tiszteletére oklevéllel köszöntötték a jelenlévő alapító tagokat (Accor-Pannonia Hotels, ING Bank, Magyar Lapterjesztő, Szentkirályi-Kékkúti Ásványvíz, MOL csoport, OTP Alapkezelő, Shell valamint két magánszemély: Lakatos Sándor és Scodnik Kinga).

Valamint 10 új tagvállalat (4IG, Daikin, Duna Aszfalt, Graphisoft Park, Greenpro, Iberdrola, K&H Csoport, MVÜK, PPD Hungária, Szerencsejáték Zrt.) mutatkozott be a nagyszámú résztvevők előtt.

A klímaváltozás kapcsán a BCSDH által meghirdetett ajánlás cselekvéssé történő formálása érdekében, két társszervezettel közös projektjének bemutatására is sor került. Décsi Gábor, a LEO alapítójaként mutatta be a szervezetet és beszélt a létesítményfenntartással kapcsolatos benchmarking kutatásról, míg Beleznay Éva, a HuGBC alelnöke, az egyesület tevékenységeiről adott átfogó ismertetést.

Az eseményen készült képek ide kattintva tekinthetők meg.

„A jövő vezetői” tehetségprogram negyedik évfolyamát  33 tehetséges, fiatal vezető részvételével indította el a 10 éves jubileumát ünneplő BCSDH,  a január 18-i ünnepélyes megnyitón.

A Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért (BCSDH) hiánypótló, az Üzleti Világtanács nemzetközi programjának mintájára született képzésének sikerét mi sem bizonyítja jobban, hogy 2017-ben minden eddiginél több tehetség kezdheti meg a képzést.

A szervezet egyik tagvállalata, a BASF Hungária Kft. adott otthont 2017. január 18-án annak az ünnepélyes nyitó rendezvénynek, ahol a kiválasztott fiatal vezetők először
találkoztak egymással és ismerték meg a programot tudásukkal támogató és a helyszíneket adó mentorokat is.

dsc_8354Márta Irén, a mára a magyar GDP 30 %-át termelő 77 tagvállalatot tömörítő BCSDH ügyvezető igazgatója nyitó gondolataiban kiemelte, hogy öröm látni, ahogy a program elsődleges célja teljesül, hiszen valóban a jövő első számú és felsővezetőit éri el sikeresen. Az eddigi évfolyamokon végzett hallgatók közül már többen váltak felsővezetővé, sőt vannak első számú vezetők is köztük.

Ifj. Chikán Attila a szervezet elnöke köszöntőjében hangsúlyozta, hogy a program célja, hogy a jövő vezetőinek, vagyis azon tehetséges szakembereknek, akikből vállalatvezető válhat, bemutassa a vállalati fenntarthatóság komplex fogalmi rendszerét és már működődsc_8360 gyakorlatait, segítve őket abban, hogy vezetői pályájuk során ezen elvek mentén működjenek és hozzák meg üzleti döntéseiket. Kiemelte, hogy a BCSDH „A vállalati fenntarthatóság komplex értelmezése”

című vezetői ajánlás hét alapelve a lehető legjobb struktúráját adja a programnak, hiszen a fenntarthatóság legfontosabb üzleti vetületeit fedi le, amellyel egy vállalatvezetőnek foglalkoznia kell. tnarbeshuberA házigazda, Dr. Thomas Narbeshuber, a BASF Hungária Kft. ügyvezető igazgatója a program jelentőségét emelte ki, amely nemcsak makrogazdasági szempontból előremutató, de a vállalatok számára a mindennapi működésben is láthatók az előnyei. A BASF is már évek óta delegál résztvevőket a programba.dsc_8435


Répássy Zsuzsanna
, „A jövő vezetői” tehetségprogram képzésvezetője ismertette a program részleteit és mutatta be a tagvállalati mentorokat. Ez a sokszínű program egyedülálló Magyarországon, hiszen változatos módszerekkel dolgozzák fel a résztvevők a vállalati fenntarthatóság elméletét és gyakorlatát, gyárlátogatás, esettanulmányok, diskurzus, vezérigazgatói interjú, szakmai előadás, interaktív gyakorlatok segítik a tanulást és fejlődést. Számos iparág 31 vállalatába kapnak betekintést a résztvevők a képzés során.

A 2017-es programban résztvevő 33 fiatal vezető az alábbi cégektől érkezett:

ALTEO Group, BASF, Budapest Airport, BUSCH-Hungária, Coca-Cola, Continental, Cothec, Dome, eisberg, GE, Generali, Grundfos, Hungrana, KPMG, MagNet Bank, McDonald’s, MOL, Nestlé, Prímaenergia, SCA, Shell, Siemens, Syngenta, Unilever.

dsc_8456

Egy résztvevő az egyetemisták körében meghirdetett ösztöndíjpályázat keretében került be a programba, Kiss Petra, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem MsC hallgatója.

dsc_8446

Az idei év legfontosabb mentorvállalatait: ALTEO Group, BASF, BDL, Budapest Airport, Coca-Cola, Cothec, Dandelion, Dreher, eisberg, E.ON, GE, Grundfos, Inest, KPMG, MagNet Bank, McDonald’s, MOL, Nestlé, Richter Gedeon, Shell, Telenor, Unilever.

Az eseményről készült képek ide kattintva érhetőek el.

.

.

.

A Magyar-Francia Kereskedelmi és Iparkamara és együttműködő partnerei: a Holland-Magyar Kereskdelemi Kamara, a Joint Venture Szövetség, a Kanadai-Magyar Kereskedelmi Kamara, a Magyarországi Brit Kereskedelmi Kamara és a Svájci-Magyar Kereskedelmi Kamara üzleti ebédet szervez, melynek vendégelőadója

dr. Simon Attila István
Munkaerő piacért felelős helyettes államtitkár
Nemzetgazdasági Minisztérium

Téma:
A magyar gazdaság 2017. évi kilátásai
a munkaerőpiac szemszögéből

Időpont:
2017. március 6. (hétfő) 12.00-14.30
(Regisztráció 11.30-tól)

Helyszín:
Kempinski Hotel Corvinus (Room III)
(1051 Budapest, Erzsébet tér 7-8.)

Részvételi díj:
MFKI tagoknak: 14.500 Ft + ÁFA/fő
Nem tagoknak: 19.000 Ft + ÁFA/fő

Az előadás magyarul hangzik el,
angol nyelvű szinkrontolmácsolást biztosítunk.

Kérjük, részvételi szándékát 2017. február 28-ig
jelezze az alábbi linkre kattintva:

REGISZTRÁCIÓ

A rendezvényen való részvétel lemondását 2017. február 28-ig fogadjuk el.
A határidőn túli lemondás fizetési kötelezettséget von maga után.

Az esemény támogatója:

Miért is vagyunk mindkettőé egyszerre és miként alakíthatunk ki úgy gazdasági jelenlétet, hogy mind a tulajdonosi, mind az érintetti értékek pozitívan érvényesülhessenek? A fenntarthatóság stratégiai megközelítését járta körbe „A jövő vezetői” tehetségprogramunk első szakmai napja a Grundfos Magyarország tatabányai gyáránál  február 16-án.

Török László, a Grundfos első számú vezetője a folyamatos fejlődés és az egymástól való tanulás lehetőségeire hívta fel a figyelmet köszöntőjében, Márta Irén a BCSDH igazgatója pedig szervezetünk bemutatása után a közös szakmai munka jelentőségét és eredményeit mutatta be. A képzés vezetője, Répássy Zsuzsanna segítségével a fenntartható fejlődés hatásait és mindennapi valóságát, valamint egymás szokásait ismerhették meg a résztvevők. A vállalati fenntarthatóság három pillérének meghatározása során a vállalatok tevékenységeinek hatását és körét határoztuk meg, így megállapítva, hogy a gazdasági, társadalmi és környezeti hatások voltaképpen egyre nagyobb hatású koncentrikus körök, nem is tartóoszlopok. Hiszen minden üzleti tevékenységnek a gazdaságon túlmutató, egyre nagyobb és szélesebb köröket érintő hatása van. A cél az, hogy ez minél pozitívabb befolyás legyen.

Melyik környezetterhelőbb: egy vega egy SUV-ban vagy egy húsevő kerékpáron?

Pataki György, a Corvinus professzorának segítségével a jövő vezetői közösen térképezték fel a fenntarthatóság sokszínűségét és legfontosabb területeit. Az életmódbeli kérdésektől az ökológiai túllövés meghatározásán át egészen a növekedés kultusz megkérdőjelezéséig számos témán át vettük végig a gazdasági és fenntarthatósági nézőpontokat. A felmerült kérdések némely esetben húsbavágó dilemmák elé állítják a gazdaság szereplőit – mindannyiunkat, akik egyszerre éltetjük, alakítjuk a rendszert, miközben fogyasztói, ügyfelei és haszonélvezői is vagyunk. Tőlünk és tevékenységeinktől forog a rendszer: a feladatunk, hogy a gazdaságot, a társadalmat és a környezetet érintő hatásaink pozitívak legyenek és támogassák azt a körforgást, amit a természet mutat példaként. Szerencsére számos vállalati megoldás, stratégiai döntés is mutat már irányt.

Dilemmák a vállalatok mindennapjaiban

Mit tehet egy közösségi bank azért, hogy a civil ügyeket minél hatékonyabban támogassa – akkor, ha az adományozás nem tűnik egyértelműnek? Kell-e különbséget tennünk a társadalmi vállalkozások és a civil szervezetek között? Hogyan feleljen meg ügyfelei egyre szélesebb elvárásainak egy, a körforgást tökéletesen megvalósító középvállalat anélkül, hogy elveszítse szakértelmét és fókuszát? Miként tudnánk a hulladékot úgy elszállítani a gyártósorról, hogy az ne veszélyeztessen munkatársakat? A MagnetBank, az Inest és a Grundfos kérdésfelvetéseivel csapatmunkában foglalkoztunk, sok szempontot mérlegelve és megvitatva találtunk közös irányokat, de a döntés és annak kivitelezése a legritkább esetben egyértelmű.

Az esettanulmányok közös átbeszélése után a Grundfos gyárában az első évfolyamunk egyik résztvevője, Schmidtmayer Péter vezetett végig, természetesen a hulladékszállító targoncákra különösen figyelve.

Eredményesség vs hatékonyság a változó gazdasági környezetben

Török László egy bő órás beszélgetés során mesélt vállalatvezetőként megélt személyes és szakmai élményeiről. Megerősítette, hogy a fenntarthatóság és az üzlet nem ellentmondás, sőt elképesztő üzleti lehetőségek születnek ott, ahol gazdasági vagy fenntarthatósági kihívásokat azonosítunk. Tökéletes átvezetéssel zárta a napot: „a munkavállalók egy vállalathoz szerződnek, de egy vezetőt hagynak ott”, hiszen a következő alkalommal a fenntartható vezetés témakörét járjuk majd körbe a METRO GasztroAkadémiáján.

Még egyszer köszönjük Pataki Györgynek, a Grundfosnak, Urbán Katalinnak, Schmidtmayer Péternek és Török Lászlónak, az Inestnek és Lakatos Sándornak valamint a MagNet Banknak és Molnár Csabának és természetesem minden résztvevőnek, hogy egy ennyire tartalmas nappal indíthattuk a 2017-es programunkat!

További képek ezen a linken tekinthetők meg.

A fenntartható fejlődési célok sikeres megvalósításához szükséges tennivalókról tartott konferenciát az Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács (NFFT) és a Magyar Természetvédők Szövetsége a Parlamentben, 2017. február 7-én. Az eseményen részt vett Ifj. Chikán Attila, a Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért szervezet elnöke is, aki beszédében kiemelte, hogy az a vállalat, amelyik ma a fenntarthatósági dimenzióban élenjáróan gondolkodik, előnyre tehet szert a piaci versenyben is.

A BCSDH elnöke előadásában elmondta, hogy a szervezet öt fontos területen – klímaváltozás, foglalkoztatás, élelmezés, vízfelhasználás, fenntartható életmód – nyújt támogatást konkrét üzleti megoldásokkal.

Kiemelte, hogy az Action 2020 Magyarország program – amely az SDG-kel teljes mértékben összhangban van –  nem csak abban előremutató, hogy széles szakmai konszenzuson alapuló makró célok kerültek megfogalmazásra, hanem abban is, hogy a nemzetközi tendenciákat is figyelembe véve, egyértelműen Magyarország kihívásaira akar üzleti válaszokat találni.

Olyan makró szintű célokat emelt ki a klímaváltozás kapcsán, mint a tiszta energiaforrások szélesebb körű használata a vállalati szektorban. A foglalkoztatás területén a női vezetők számának növelését és a megkülönböztetés-mentes foglalkoztatás elterjesztését. Az élelmezéssel kapcsolatban többek között a gyermekéhezés felszámolására és a fenntartható terméklánc kialakítására mutatott rá.

A víz kapcsán a vízminőség és a vízhasznosítás hatásfokának javítására, a fenntartható fogyasztás területén pedig a termékek életciklusának kiterjesztésére vagy a fenntarthatósági szempontokat minél teljesebben figyelembe vevő termék- és szolgáltatásfejlesztésre hívta fel a figyelmet.

Hangsúlyozta, hogy itt nem lehet megállni. A célok kitűzését tetteknek kell követnie. Olyan üzleti megoldásoknak, amelyek alkalmasak arra, hogy a többi vállalat jó gyakorlatként, példaként megvalósítsa azt a saját szervezetében, működésében is. Már több, mint 50 ilyen üzleti megoldás készült el. És ezek száma folyamatosan bővül.

Ifj. Chikán Attila beszélt „A jövő vezetői”  tehetségprogramról is, amely révén 2017-ben minden eddiginél több, összesen 33 tehetséges fiatal kaphat betekintést a fenntartható vállalatvezetés kulisszatitkaiba. A potenciális vezetőjelöltek így megismerkednek a vállalati fenntarthatóság komplex fogalmi rendszerével és tapasztalatokat szereznek a már működő gyakorlataiból.

Előadásának zárszavaként kiemelte, hogy ma már a fenntarthatósági elvárások szerinti vállalati működés nem extra erőfeszítés, hanem sok esetben az üzleti siker és a cégek hosszú távú működésének alapja. „Egyre több nagyvállalat és KKV ismeri fel, hogy a fenntartható működés versenyelőnyt jelent, és e cégek vezetői különféle intézkedéseket is ennek szellemében tesznek. Hiszem, hogy a vállalati szektor Magyarországon is jó, egyre jobb partner lehet a fenntarthatóság felé vezető úton.” – tette hozzá.

További részleteket a konferenciáról itt olvashatnak.