India azért választotta a ratifikálás napjának október 2-t, mert ezen a napon van Mahátma Gandhi születésnapja. India egykori vezetője szerint a lehető legkisebb ökológia lábnyomot kell magunk után hagynunk.

Az ökológiai lábnyom nem más, mint az a terület, ami károsodás nélkül meg tudja termelni az aktuális életvitelünkhöz szükséges javakat.

India felelős a világ szén-dioxid-kibocsátásának mintegy 4,5 százalékáért.

Szeptember elején Kína és az Egyesült Államok – a világ két legnagyobb szén-dioxid-kibocsátója – már ratifikálta a klímamegállapodást. A két országra esik a globális szén-dioxid-kibocsátás 38 százaléka.

A tavaly december 12-én, a párizsi klímakonferencián 195 ország közreműködésével megszületett keretmegállapodás megerősíti azt a célkitűzést, hogy a Föld légkörének felmelegedését a kötelezettséget vállaló 195 ország 2 Celsius-fok alatt tartja az iparosodás előtti mértékhez képest. Egyben ígéretet tettek, hogy folytatják az arra irányuló erőfeszítéseket, hogy a felmelegedés csak 1,5 fokos legyen. A 1,5 fok megemlítése a megállapodásban a tengerszint emelkedésével létükben fenyegetett szigetállamok kérése volt.

A párizsi klímamegállapodás csak akkor lép hatályba, ha ratifikálja legalább 55 ország, amelyek együttesen a globális felmelegedésért felelős gázok 55 százalékát bocsátják ki. Jelenleg 61 ország írta már alá, vagy tett konkrét lépéseket a ratifikáció céljából. Együttes szén-dioxid kibocsátási arányuk 47,8 százalék.

Magyarország Európában elsőként ratifikálta a dokumentumot.

Forrás: MTI

„AZ ESÉLYEGYENLŐSÉG TANULHATÓ:

Képzések és jógyakorlatok megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásáról
munkáltatóknak és felsőoktatási intézményeknek”

konferencia, mely egyúttal a proAbility projekt záró rendezvénye is

Időpont:
2016. október 18.
10:00 – 14:00 óra között

Helyszín:
a Budapesti Corvinus Egyetem főépületének (1093 Budapest, Fővám tér 8.) III. előadója

A konferencia résztvevői elsőként ismerhetik meg a proAbility képzési anyagait, melyek segítenek felkészülni arra, miként lehet a versenyképesség megtartásával megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztatni.

A tananyagfejlesztők személyesen mutatják be az elkészült tananyagokat, az érintett szervezetek (norvég és magyar HR-szakemberek, cégek képviselői) pedig saját munkaterületük újdonságait.

Közvetlenül a konferencia után 14:30 és 16:00 óra között a C épület 510-es termében Felsőoktatási workshopot tartunk, melyre szeretettel várunk egyetemeken és főiskolákon dolgozó oktatókat, munkatársakat és PhD hallgatókat.

A konferencia és a workshop ingyenes, regisztrálni azonban az alábbi linken szükséges:
http://tinyurl.hu/Oc2n/

További információ:
Projekthonlap: http://proability.hu
Facebook: https://www.facebook.com/events/1133916496715520/

A proAbility projekt keretében tananyagok készültek:

• HR-menedzsereknek, munkaügyi közigazgatási szakembereknek
• Felsővezetőknek, cégvezetőknek, döntéshozóknak
• Gazdaságtudományi szakok diákjai számára

A konferencián többek között a következő kérdéseket lehet megvitatni a Corvinus Egyetem, a Salva Vita Alapítvány, a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság, a norvégiai NHO Service munkatársaival, kutatóival, valamint hazai és külföldi vezető HR-szakemberekkel:

• Hogy hogyan lehet a sokszínű munkaerőben rejlő lehetőségeket felmérni és kihasználni?
• Milyen módszerekkel lehet megváltoztatni a képzések során a fogyatékos munkavállalókról kialakult sztereotípiákat, személyes attitűdöket?
• Hogyan lehet a leghatékonyabban alkalmazni, menedzselni és megtartani a megváltozott munkaképességű munkavállalókat?
• Milyen segítséget kaphatnak a munkaadók a munkaerőpiaci szolgáltatásokat nyújtó civil szervezetektől?
• Milyen kapcsolódó szervezetfejlesztési kérdések merülnek fel egy-egy cégben, amikor megváltozott munkaképességű kollégát kezdenek alkalmazni?

A konferencia regisztrált résztvevői tiszteletpéldányt kaphatnak a proAbility projekt keretében készült tananyagokból, kutatási zárótanulmányból és jógyakorlat-gyűjteményből.

***

A proAbility projekt

A projekt célja, hogy norvég és magyar jógyakorlatok tanulmányozásán és adaptálásán keresztül javítsa a megváltozott munkaképességű (MMK) munkavállalók elhelyezkedési esélyeit a nyílt munkaerőpiacon. Célunk, hogy vállalatvezetők, civil szervezetek, állami szervek, kutatók, szakértők és szakpolitikusok minél szélesebb körét elérjük és tegyük fogékonnyá a kérdés iránt.

Ennek eszköze a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásának körülményeiről és lehetőségeiről való tájékoztatás, valamint a sokszínűség alapelvén nyugvó munkaszervezés oktatásának beépítésére a felsőoktatásba és a vezetőképzésbe. A projekt eredményeként olyan, alapos kutatáson és igényfelmérésen, valamint jó példák adaptációján alapuló felsőoktatási és képzési tananyagok készültek, amelyek hasznosíthatóak a jelen és jövő vállalatvezetőinek és vállalati szakembereinek érzékenyítésére, képzésére.

A projekt az EGT Finanszírozási Mechanizmus 2009-2014 HU08 Ösztöndíj Program Felsőoktatási intézményközi együttműködési projektek pályázati akció keretében, 2015. április és 2016. december között valósul meg.

Iparágtól és mérettől függetlenül kockázat a vállalatoknak a klímaváltozás – értettek egyet a vállalatvezetők a BCSDH 2016. szeptemberi felsővezetői kerekasztal beszélgetéseken, amelyeken a 3 éves Action 2020 Magyarország program keretén belül a Klímaváltozás volt a téma.

Szeptember első hetében 3 alkalommal, több mint 10 iparág összesen 32 első számú vállalatvezetője ült le egy asztalhoz szervezetünk felsővezetői kerekasztalain, hogy válaszokat találjon a klímaváltozás okozta kihívásokra és meghatározza azokat a fókusz területeket, ahol a BCSDH konkrét ajánlásokat tud megfogalmazni az üzleti szektor számára. A kerekasztal beszélgetések helyszíneit a BCSDH 3 tagvállalata: Unilever Magyarország Kft., MagNet Magyar Közösségi Bank Zrt., és Henkel Magyarország Kft. biztosította.

A résztvevők egyetértettek abban, hogy minden vállalat, iparágtól és mérettől függetlenül, hatással van a klímaváltozásra és viseli annak üzleti kockázatait. Ugyanakkor mindegyiküknek lehetőségük van, hogy üzleti lehetőséget találjanak benne: a kockázatok csökkentésével, vagy a nehezebb, de nagyobb lehetőséget jelentő adaptációval, innovációval.

A BCSDH célja, hogy a november 17-i éves üzleti ebédjén és az erre megjelenő kiadványban olyan területeket mutasson be a Klímaváltozás témakörén belül, ahol a vállalatok tenni tudnak, olyan üzleti megoldásokat, amelyek könnyen adaptálhatók minden vállalatra és ajánlásokat fogalmazzon meg az üzleti szektor számára, hogy hogyan tud valódi hatást elérni ezen a területen.

Az eseményről készült képeket a galériában tekintheti meg.

A felsővezetői kerekasztal beszélgetések résztvevőinek a listáját ide kattintva tekintheti meg.

Több mint 600 vezető szakember találkozik novemberben a Magyar Logisztikai, Beszerzési és Készletezési Társaság éves kongresszusán. Idei központi témánk a gyors egymásutánban megjelenő technológiai innovációk és az ember kapcsolata lesz. Már bizonyított és sikeres gyakorlatok, innovációk mutatkoznak be az előadásokon, kerekasztal-beszélgetéseken és a szakkiállításon. Díjátadások, gálavacsora és társasági események varázsolják igazi ünneppé a kongresszust.

Dátum: 2016. november 9-11. – Hotel Azúr, Siófok

Bővebb információ a következő linken érhető el: http://kongresszus.logisztika.hu/