Együtt minden könnyebb és ahogy együtt többet tudunk, mint külön-külön, úgy közösen messzebre is jutunk.
Június 15-én, „A jövő vezetői” tehetségprogramunk hatodik napján vendéglátónk, a McDonald’s Magyarország segítségével a ’partnerség az érdekelt és érintett felekkel’ ajánlásunk tartalmát bontottuk ki, annak mindennapi megjelenési formáit és gyakorlatait.

A partnerség fontosságát senki sem kérdőjelezi meg, ám a gyakorlatban könnyű nehézségbe ütközni, ráadásul sokszor küzdelmes és hangos nehézségekbe.  Szerencsére léteznek már

win-win megoldások

és egyre többet ismerhetünk meg tagvállalataink gyakorlatai közül is. A sikeres együttműködésekre jellemző az egyenrangú, nyílt, őszinte, többirányú kommunikáció, amely közös célkitűzések felé viszik mindegyik felet, kölcsönösen előnyös és nyertes-nyertes helyzeteket teremtve. Mert az elsőre rögtön azonosítható nehézségek mögött igenis kiaknázhatóak a lehetőségek is, hiszünk abban, hogy a profit és a pozitív társadalmi hatások egyszerre is megvalósíthatóak.

A BCSDH tagsága körében végzett évente ismétlődő Vezetői ajánlás felmérésének tanulsága, hogy partnerség terén van még tér a hazai vállalatoknak a fejlődésre, hiszen kulcsfontosságú a vállalati fenntarthatóság előmozdításában. Ugyanakkor úgy tűnik hazánkban nem erős még a bizalom az érintettek között, valamint a megvalósult gyakorlatok sem feltétlen hozták a várt eredményeket.

Mindenki érintett

Mindemellett egy vállalat érintetti hálója folyamatosan változik, nagyon komplex, ráadásul sokszor az eligazodás is nehéz, nemhogy az érdekek harmonizálása és konfliktusok feloldása. Valódi művészet, amit a feleknek kölcsönösen tanulni kell. Talán a legnagyobb kihívás a mindennapi életünkben jellemző versengő hozzáállásból elmozdulni az együttműködést feltételező, komfortzónán túllépő, szokásos üzletmeneten túlmutató megoldások feltárása és megvalósítása felé.  Így  születhetnek új termékek, motiváltabb és lojálisabb munkavállalók, javulhat a szervezet reputációja vagy éppen költségigénye, nem beszélve a korbban rejtett piaci lehetőségek kibontakozásáról.

Érdekes tapasztalat volt a McDonald’s élő érintetti térképének megalkotása, amely szórakoztató módon mutatta meg, hogy valóban milyen összetett is lehet egy egy ilyen háló.

Márpedig vannak jó példák

Konkrét üzleti döntések, projektek kapcsán vizsgáljuk meg az érintettek kérdéskörét a partnerség kapcsán. Kiváló például szolgált a szakmai napon az E.ON Digitális Tudásakadémiája, a Holcim meghiúsult beruházását elemző Pillangó esettanulmány, a McDonald’s háromlábú szék stratégiája illetve a megvalósult Ronald McDonald Ház története és működése, de ezeken túl még több példa hangzott el az előadások és beszélgetések során. Sőt, a jövő vezetőivel tovább gondolkoztunk a BCSDH azon szerepvállalásán is, hogy az ENSZ által javasolt Fenntartható Fejlődési Célok (SDG) elérését miként tudnánk katalizálni az üzleti szférán keresztül.

Bátor vezetők

Ez a nap sem múlhat el anélkül, hogy a vezetői szerepvállalást ne vegyük górcső alá. Bátor és kezdeményező vezetők nélkül nem valósulhat meg pozitív hatás. Az érintetti háló ismerete és megértése elengedhetetlen számukra – nem elég a „szakmai” ismeretek elsajátítása. A versengés helyetti konzultációé, a támogató légköré a jövő, így tudhatnak megfelelő emberek kerülni a megfelelő asztalokhoz és születhetnek meg a valódi változást hozó döntések. Mindez nem valósulhat meg igazi változásvezetők nélkül. Erről is beszélt a napot záró egy órás őszinte beszélgetésben Horváth Ágnes, a McDonald’s Étterem Hálózat Kft. ügyvezető igazgatója.

Köszönjük a napot továbbá Megyeri Mirtillnek, a Colibri HR Solutions tanácsadójának, Károlyi Zsuzsannának, az E.ON Hungária Zrt. marketing kommunikációs vezetőjének, Richard Skene-nek, a Holcim egykori ügyvezető igazgatójának, Vadnai Ágnesnek, a cég kommunikációs vezetőjének valamint Papp Zoltánnak, a cég ellátási hálózat vezetőjének, Valentinyi Zoltánnak a HAVI Logistics ügyvezető igazgatójának, Konyári Andrea, a Ronald McDonald Gyermeksegély Alapítvány operatív igazgatójának és Galambosné Dudás Zsófiának, a BCSDH Action2020 programvezetőjének.

„A jövő vezetői” tehetségprogram eddigi 4 évfolyamán résztvevő 100 hallgató közel fele vett részt a BCSDH 3. Alumni eseményen.

„Hollandia, mint a fenntarthatóságban élenjáró ország” címmel tartott előadást Gajus Scheltema Hollandia magyarországi nagykövete a leginnovatívabb holland, fenntarthatósági megoldásokról, többek között a körforgásos gazdaság, fenntartható szállítás, közlekedés és „okos városok” területén, május 18-án.

Az eseményen készült képek ezen a linken találhatóak.

Az alumni támogatói:

A jövő vezetői tehetségprogram szakmai napja az “alapértékek tisztelete” mentén felépített és vezetett vállalkozások valamint a fenntarthatóság kapcsolatát vizsgálta a Drehernél pénteken. A sokszínűségi hét előtti nap kiváló bevezetőként szolgált a sokszínű témakörhöz, ráadásul az Action 2020 foglalkoztatási célkitűzéseinek elérését célzó projektfeladatokhoz is remek inspirációkat adott a résztvevőknek.

A nap során feltérképeztük az ENSZ Emberi Jogok Nyilatkozatának és a Fenntarthatósági Célok (SDG-k) kapcsolatát, valamint a sokszínűséghez kapcsolható nehézségeket és lehetőségeket munkáltatói oldalról. Megvizsgáltuk a sztereotípiák, előítéletek és a diszkrimináció viszonylatát, ezek társadalmi és gazdasági következményeit, a vezetői felelősséget ezek tükrözésében és alakításában, hiszen megdöbbentő statisztikák mutatják, hogy milyen sok területen van még teendő. Összesen 5 tagvállaltunk foglalkoztatási tapasztalatait és megoldásait beszélhették át mentorainkkal.

 Milyen az értékalapú vállalkozás?

A résztvevők a program során megismert gyakorlatokat és tanulságokat is visszaidézve egy workshop keretében alkották meg a saját vállalkozásuk foglalkoztatási-, utazási-, termékfejlesztési- és beszerzési stratégiáját. Mindezt az Impact HUB Budapest egyik alapítója, Kéri Zsuzsanna segítségével – akik 100%-ban értékalapú vállalkozásként működnek és ilyen közösséget is építenek maguk köré.

Sokszínűség a mindennapokban

Igenis vannak területek, ahol még sokat kell és tudunk is tenni a sokszínűség és az értékteremtés kapcsán. Bár a lehetőségek száma végtelen, pár követendő példát át tudtunk beszélni a nap során a mentorok segítségével. A megváltozott munkaképességűek sikeres integrálásáról, személyes és üzleti motivációjáról beszélt Rosner Imre a Szerencsejáték Zrt. karitatív osztályának vezetője, Jánosa Barbara a digitális felzárkóztatásról ismertette a Telenor tapasztalatait.

A Randstad hazai és regionális igazgatója, a BCSDH Foglalkoztatási munkacsoport vezetője, Baja Sándor a globális munkaerőpiachoz kapcsolódó foglalkoztatási mutatók kapcsán összegezte, milyen kihívások várnak a jövő vezetőire és milyen megoldásokat alkalmaznak már a régióban a vállalatok.

Miért éri meg egy sörgyárnak kevesebb sört eladni?

A Dreher vállalati kapcsolatok vezetője és fenntarthatósági felelőse, Szederkényi Zita orientálta a résztvevőket köszöntőjében és mutatta be, hogy milyen törekvéseik vannak és gyakorlataik váltak be az alapértékek figyelembevételével. Sőt a gyárlátogatást követően a kötelezettségeken túlmutató szerepvállalásaik partnereivel beszélgethettünk: a reklám önszabályozásról dr. Fazekas Ildikóval, az Önszabályozó Reklámtestület vezetőjével, dr. Simich Ritával, a felelős alkoholfogyasztás kezdeményezésről valamint a mozgáskorlátozottak mozgásának támogatásáról pedig Gusztos Péterrel, a Suhanj! Alapítványtól.

A napot a Shell Hungary igazgatóságának elnökével, Bujdosó Andreával folytatott vezetői beszélgetéssel foglaltuk össze, a női és a vezetői szerepek összehangolásától a hibákon átvezető tanulási folyamatokon és a munkatársakkal történő kommunikációs kihívásokon át és a sokszínűség hete kapcsán vállalt szemléletformálásig.

Köszönjük mentorainknak a nyitott, aktív és támogató szerepvállalásukat. Valamint a Drehernek, hogy egész nap, sőt a szakmai program után is vendégül látta a csoportot, a „felelős alkoholfogyasztás” jegyében.

További képek ezen a linken érhetőek el.

2017. május 17.-én a Kossuth rádió Napközben műsorában a vállalati önkéntesség volt a téma. Élő műsorban mondta el véleményét a témával kapcsolatban Márta Irén, a Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért (BCSDH) igazgatója,  Gábor Zoltán, a GE Volunteers önkéntes szervezet magyarországi vezetője és F. Tóth András, az Önkéntes Központ Alapítvány ügyvezető igazgatója.

Annak ellenére, hogy egyre több magyar vállalat ismeri fel az önkéntes programok szerepét a dolgozói elkötelezettség növelésében és a munkahelyi légkör javításában, Magyarországon ma még csak a nagyobb vállalatok 30 százaléka, a kis- és közepes vállalkozások közül pedig minden 10. valósít meg a munkatársak önkéntes részvételén alapuló programot. Egyáltalán kérdés az is, hogy mit hozhat az önkéntesség.

Meghallgatható: Kossuth Rádió – Napközben (05.17-09:34 (hossza: 23 perc) MP3)