Működhet etikusan egy vállalat, nem etikus környezetben? Vajon megéri-e etikusnak lenni manapság? Hogyan lehet felülemelkedni a „cél szentesíti az eszközt” gondolkodáson? Elfogadható az üzleti ajándék?  Működhet a munkahelyi szerelem? Ilyen és hasonló kérdésekre kerestek választ és járták körbe az üzleti etika alapjait és gyakorlatát „A jövő vezetői” képzés harmadik szakmai napján a résztvevők, amelynek a complience kultúrájáról nemzetközileg is híres GE adott helyszínt a Váci Greens központjában.

Világszintű versenyképességi felmérések alapján a korrupció és gazdasági teljesítmény egyértelműen összefügg. Erre mutatott rá Martin József Péter, a Transparency International Magyarország ügyvezetőjének és Alexa Noémi, a CEU Business School adjunktusának előadása, amelynek segítségével a résztvevők megismerhették a terület gazdasági, társadalmi és környezeti hatását és sok-sok köztes eset kapcsán megvitatták, mi férhet bele az erkölcs, az etika, a megfelelőség vagy a jogi lehetőség keretei közé.

Az etika arisztotelészi értelmezése szerint a boldogság tudománya. Hiába érezzük dilemmás helyzetekben, hogy mi a helyes, de mind a magánéletünkben, mind az üzleti életben gyakran felülírják azok a valós vagy vélt racionális érvek és félelmek, amelyek az ellenkezőjét eredményezik. A mindennapi helyzetek, sokszor nehezen megszülető döntései így sokszor vezetnek feszültséghez, nehezen feloldható helyzetekhez.

A délután ennek szellemében egyre több konkrét vállalati esetről szólt. Dr. Bartók Gergely, a GE Hungary Chief Compliance Officere a GE nemzetközileg is híres compliance gyakorltatát ismertette. A MOL Etikai bizottságának elnöke, Dr. Szegedi Krisztina és csoportszintű etikai megbízottja, Dr. Vincze Miklós valamint Dr. Erdélyi Márk, a Telenor jogi igazgatója vázolt fel egy-egy kérdéses helyzetet, etikai dilemmát az üzletvezetés mindennapjaiból. Az ügyfelektől kapott ajándékokon át a korrupcióig sokféle esetet és témát dolgozhattak így fel a résztvevők, gyakorlati szakértőkkel megvitatva.

A nap végén Dr. Bársony Farkas, a GE ügyvezető igazgatója osztotta meg vezetői tapasztalatait személyes beszélgetésben orientálva a csapatot ezután az igazán sokféle dilemmát felvető nap után.

2017. április 4-én. Magyarország egyik legkiválóbb egyeteme a Budapesti Corvinus Egyetem és a magyar GDP 30%-át termelő vállalatokat tömörítő Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért (BCSDH) stratégiai együttműködést kötött annak érdekében, hogy a fenntarthatóság alapelvei minél jobban beépüljenek gazdasági képzésbe, és ennek segítségével az üzleti gyakorlatba.

A Budapesti Corvinus Egyetemen került sor az ünnepélyes aláírásra, amelynek során a Budapesti Corvinus Egyetem részéről Dr. Zoltayné Dr. Paprika Zita, a Gazdálkodástudományi Kar dékánja, a BCSDH részéről Ifj. Chikán Attila elnök és Márta Irén igazgató látta el kézjegyével a nyilatkozatot.

„A magas színvonalon képzett hallgatók és az üzleti, intézményi szféra közötti kapcsolat ápolása és fejlesztése kiemelkedő eleme a Budapesti Corvinus Egyetem missziójának. És ezen belül kiemelten fontos, hogy fenntarthatóság szempontjai minél hangsúlyosabban megjelenjenek az egyetemről kikerülő szakemberek, későbbi vezetők szaktudásában is. Ebben közös az érdekünk az Üzleti Tanáccsal és hisszük, hogy az egyetemen felhalmozott elméleti és a vállalati gyakorlatokban megjelenő tudás együtt el tud indítani egy olyan folyamatot, amelynek eredménye egy fenntarthatóbban működő gazdaság lesz.” –mondta el Dr. Zoltayné Dr. Paprika Zita dékán.

A BCSDH igazgatója, Márta Irén tagja a 2016, február 19-én megalakult Vállalati tanácsadó testületnek, amely közvetlenül a Gazdálkodástudományi Kar dékánjának munkáját támogatja többek között az oktatással kapcsolatos üzleti elvárások, a vállalati szférával való szorosabb együttműködés tekintetében.

„A BCSDH számára stratégiai fontosságú, hogy a fenntarthatóság három alappillére a gazdaságosság, az ökológiai egyensúly és a társadalmi igazságosság egyaránt megjelenjen a vállalatok stratégiai és napi döntéseiben is. A 2015-ös felmérésünkből kiderült, hogy a maguk a vállalatok is azt gondolják, hogy a felsővezetésnek döntő szerepe van abban, hogy egy vállalat fenntarthatóan működik-e. Nekünk elsődleges célunk, hogy a jövő vezetői ezeket az elveket beültessék a vállalati, üzleti gyakorlatba. Ebben kiváló partnerre találtunk a Budapesti Corvinus Egyetemben, akik elméleti is oktatási tapasztalatukkal nagyban hozzá tudnak járulni ahhoz, hogy sikert érjünk el.” – tette hozzá Ifj. Chikán Attila, a BCSDH elnöke.

A megállapodás szerint az Egyetem a szakterületen felhalmozott elméleti és gyakorlati tudással, a képzésfejlesztésben, illetve a szakmai munkában történő együttműködéssel támogatja a BCSDH tevékenységét és ezen belül is „A jövő vezetői” tehetségprogramját.

Míg az Üzleti Tanács az Action 2020 Magyarország program keretén belül feltárt tagvállalati üzleti megoldások és gyakorlatok megosztásával és azoknak az Egyetem oktató-kutató tevékenységébe történő beépítésével járul hozzá a közös munkához.

A Dow Jones indexben iparági vezető METRO látta vendégül a BCSDH (Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért) „A jövő vezetői” tehetségprogramjának második napján a résztvevőket, hogy a felelős vállalatirányítás gyakorlatát és lehetőségeit közösen térképezzék fel.

A GDP 30%-át adó jelenleg 80 tagvállalattal rendelkező BCSDH hiánypótló programjának elsődleges célja, hogy a jövő vezetőinek bemutassa a vállalati fenntarthatóság komplex fogalmi rendszerét, és segítse őket abban, hogy ezeket a döntéshozatalba, vállalati gyakorlatba integrálják. Már a 100. vezető végez az idei, negyedik évfolyamon.

A BCSDH felmérése alapján a vállalatvezetők 96%-a gondolja úgy, hogy a vállalati fenntarthatóság az első számú vezetőn múlik. Milyen is az erre alkalmas felelős vezető?- erről szólt a szakmai nap.

Horváth Imre, a METRO vezérigazgatója a cég sikeres fenntarthatósági gyakorlatának és  a vezetői ösztönzőrendszerének kapcsán mutatta be a felelős vállalatvezetés módszerét és szempontjait.

„A fenntarthatóság eszmerendszerét úgy tudjuk leghatékonyabban sikerre vinni, ha elérjük, hogy minden egyes munkatárs a napi döntései során ezt kiemelt szempontként kezelje. A METRO csoport erre irányuló erőfeszítéseinek eredményeként a Dow Jones 2016-os felmerésében első helyre került az iparági összesítésben.” – mutatott rá előadásban Horváth Imre.

A fenntarthatóság kapcsán a még ki nem aknázott, fel nem fedezett lehetőségekről, valamint a változás, a fejlődés törvényszerűségéről osztotta meg tapasztalatait a szervezet további két tagvállalatának első számú vezetője és számos fenntarthatósági szakértő.

„A jövő gazdasága intelligens és gondoskodó, ehhez intellingens és gondoskodó vezetőkre van szükség. Intelligens vezető az, aki képes új szemszögből ránézni a vállalat és saját működésére. Gondoskodó vezető munkájának alapja az emberekre való figyelés, az emberekkel való törődés.” – fejtette ki véleményét Kelemen Attila, a ProSelf International elnök-vezérigazgatója.

„A hosszú távú célokat rövid távú napi feladatokká kell formálni, ami kreativitást és elkötelezettséget igényel. Ennek záloga a nyitott, színes, gondolkodó közösség. A vezetők feladata ennek a csapatnak a kialakítása és inspirálása.” – tette hozzá Gazsi Zoltán, az eisberg ügyvezető igazgatója, bemutatva cége vállalatirányítási rendszerét.

Mindehhez elkerülhetetlen az a szemléletváltás, melyet a METRO többek között ezen tehetségprogramban való részvételével is támogat.

„A Közös Értékteremtés üzleti megközelítés mentén azt valljuk, hogy egy vállalat hosszú távon akkor lehet sikeres, ha értéket teremt a társadalom számára is. Kilépve a vállalati kapun, mi a teljes értékláncban gondolkodunk, megvizsgálva, hogy a működésünkből adódóan hol tudjuk a legnagyobb pozitív hatást elérni.” – emelte ki Nagy Andrea, a Nestlé vállalati kommunikációs és Közös Értékteremtés vezetője.

„A fenntarthatóság mindannyiunk felelőssége, így akkor tudunk közösen célokat elérni, ha mindenki érti, hogy a saját része ebben és motivált, hogy ezt továbbfejlessze. A vezető fontos feladata, hogy ehhez lehetőséget és eszközt biztosítson a kollégáinak.” – zárta a gondolatot Szederkényi Zita, a Dreher Sörgyárak vállalati kapcsolatok vezetője.

A szakmai nap inspirációul szolgált és számos, már működő megoldást mutatott be, körbejárva a felelős vállalatirányítás célját, kihívásait, formáját, lehetőségeit és jelentőségét. Megmutatta, hogyan lehet példamutató válaszokkal a tudást a gyakorlatba átültetni,  illetve közvetlen és közvetett környezetüket nyitottá tenni a változásokra.

 Az előadások, beszélgetések, workshopok és esettanulmányok után pedig a Gasztroakadémia vendégeiként a jövőbeni vezetők egy közös főzéssel egybekötött vacsorába „integrálták” mindazt a tudást, tapasztalatot és ismeretanyagot, amit a gyakorlatban is sikeres vállalatvezetőkkel megvitathattak napközben.

Az eseményen készült képek ezen a linken tekinthetők meg.

10 éves jubileumát ünnepelte taggyűlésén az E.ON Hungária Zrt. új székházában a Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért, amelynek jelenleg 79 tagja van és a GDP 30%-t termelő vállalatok első számú vezetőinek értékteremtő közössége.

Az elmúlt 10 évben 200 szakmai rendezvény, 200 aktív vállalati vezető, „A jövő vezetői” programon végző 100 tehetséges vezető, az Action 2020 Magyarország programban bevont több mint 130 civil, tudományos és vállalati szakértő, valamint az eddig bemutatott félszáz üzleti gyakorlat, amelyek valódi válaszokat adnak a fenntarthatósági kihívásokra, jól mutatják a BCSDH elkötelezettségét a fenntarthatóság iránt.

Köszöntőjében Jamniczky Zsolt, az E.ON Hungária Zrt. igazgatóság tagja és a BCSDH elnökségi tagja többek között rámutatott arra, hogy a szervezet elérte a néhány évvel ezelőtt stratégiájában meghatározott ideális méretét.

„10 évvel ezelőtt 15 cég és magánszemély gondolta úgy, hogy a vállalatoknak Magyarországon is tenniük kell a fenntarthatóságért. Jelenleg, 2017-ben a BCSDH-nak 79 tagvállalata van, amelyek mintegy 400 ezer munkatársa Magyarország GDP-jének 30%-t termeli. Ezen vállalatok felsővezetőinek értékteremtő közösségeként jelentős eredményeket ért el a szervezet a fenntarthatóság területén. Mára egyre többen ismerik fel, hogy a vállalatok számára a fenntartható működés versenyelőnyt jelent és valódi lépéseket tesznek ennek szellemében, ezzel is hozzájárulva Magyarország ez irányú céljaihoz.”- foglalta össze Ifj. Chikán Attila, a szervezet elnöke az elmúlt 10 év fejlődését.

Élen járt a BCSDH már az alapok lefektetésében, amikor 2012-ben vezetői ajánlásként megfogalmazták – „A vállalati fenntarthatóság komplex értelmezése” című alapdokumentumot.
„Jelenleg a legfontosabb feladat elősegíteni az alapelvek gyakorlatba történő beépülését. Szervezetünk tagvállalatai ebben is élen járnak, már 55 olyan valós üzleti megoldást tudunk bemutatni, amelyek ténylegesen válaszokat adnak a fenntarthatósági kihívásokra.” – tette hozzá Márta Irén, a BCSDH igazgatója.

A közel 80 első számú vezető és delegált részvételével zajlott ünnepi taggyűlésen a jubileum tiszteletére oklevéllel köszöntötték a jelenlévő alapító tagokat (Accor-Pannonia Hotels, ING Bank, Magyar Lapterjesztő, Szentkirályi-Kékkúti Ásványvíz, MOL csoport, OTP Alapkezelő, Shell valamint két magánszemély: Lakatos Sándor és Scodnik Kinga).

Valamint 10 új tagvállalat (4IG, Daikin, Duna Aszfalt, Graphisoft Park, Greenpro, Iberdrola, K&H Csoport, MVÜK, PPD Hungária, Szerencsejáték Zrt.) mutatkozott be a nagyszámú résztvevők előtt.

A klímaváltozás kapcsán a BCSDH által meghirdetett ajánlás cselekvéssé történő formálása érdekében, két társszervezettel közös projektjének bemutatására is sor került. Décsi Gábor, a LEO alapítójaként mutatta be a szervezetet és beszélt a létesítményfenntartással kapcsolatos benchmarking kutatásról, míg Beleznay Éva, a HuGBC alelnöke, az egyesület tevékenységeiről adott átfogó ismertetést.

Az eseményen készült képek ide kattintva tekinthetők meg.

.

.

.

A Magyar-Francia Kereskedelmi és Iparkamara és együttműködő partnerei: a Holland-Magyar Kereskdelemi Kamara, a Joint Venture Szövetség, a Kanadai-Magyar Kereskedelmi Kamara, a Magyarországi Brit Kereskedelmi Kamara és a Svájci-Magyar Kereskedelmi Kamara üzleti ebédet szervez, melynek vendégelőadója

dr. Simon Attila István
Munkaerő piacért felelős helyettes államtitkár
Nemzetgazdasági Minisztérium

Téma:
A magyar gazdaság 2017. évi kilátásai
a munkaerőpiac szemszögéből

Időpont:
2017. március 6. (hétfő) 12.00-14.30
(Regisztráció 11.30-tól)

Helyszín:
Kempinski Hotel Corvinus (Room III)
(1051 Budapest, Erzsébet tér 7-8.)

Részvételi díj:
MFKI tagoknak: 14.500 Ft + ÁFA/fő
Nem tagoknak: 19.000 Ft + ÁFA/fő

Az előadás magyarul hangzik el,
angol nyelvű szinkrontolmácsolást biztosítunk.

Kérjük, részvételi szándékát 2017. február 28-ig
jelezze az alábbi linkre kattintva:

REGISZTRÁCIÓ

A rendezvényen való részvétel lemondását 2017. február 28-ig fogadjuk el.
A határidőn túli lemondás fizetési kötelezettséget von maga után.

Az esemény támogatója: