.Ez egy történelmi nap. A Párizsi megállapodás elfogadásra került, és ez mindent megváltoztat.

A párizsi fejlemények a világ kormányainak jelentős lépését jelentik, a földi élet jövőjének érdekében. Sok éves vita, egyeztetés és tárgyalások után mára már nem kérdés: az alacsony szén-dioxid kibocsátású gazdaságra való áttérés elkerülhetetlen.

A megállapodás nem csak azt célozza meg, hogy a globális felmelegedést az iparosodás előtti időkhöz képest kevesebb, mint 2 °C-on tartsuk, hanem tartalmaz egy kiterjesztett célt is, ahol ez a növekedés csak 1,5 °C.

A megállapodás számít a kormányok, az üzleti szféra, a közösségek és a polgárok elkötelezettségére, akik felemelték hangjukat és cselekvésre szólítottak fel. Ezen hangokat hallva, a Párizsi Megállapodás egy új kapcsolat hírnöke a kormányok, az üzleti élet és más nem állami szereplők között, hogy együttműködjenek a gyorsabb átmenet érdekében egy olyan virágzó, tiszta gazdaságért, ahol a fenntartható fejlődés mindenki számára egyformán hozzáférhető.

Az innovatív, együttműködésen alapuló megoldások megfelelő mértékű megvalósítása kritikus fontosságú a Párizsi Megállapodás végrehajtása szempontjából. Az üzleti szférának a világ minden táján fokoznia kell erőfeszítéseit a kibocsátás csökkentésére, vezető szerepet kell játszania egy alacsony szén-dioxid kibocsátású világba való gyors átmenetben.

A WBCSD 2016-os fókuszában ez az átmenet áll, elsősorban a Low Carbon Technology Partnerships initiative (LCTPi) – on keresztül.

Kérem, hogy most közösen ünnepeljük meg ezt a pillanatot! Köszönjük, hogy 2015-ben is támogatott minket. Ön segített elérni ezt a Földünk és jövőnk szempontjából is grandiózus és kiemelkedően fontos célt.

 

Peter Bakker

Elnök, WBCSD

 

 

Ónody Attila, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem gépészmérnöki mesterképzésben résztvevő hallgatója nyerte a BCSDH „A jövő vezetői” ösztöndíjprogramját.

Nyolc vállalat fogott össze, hogy lehetőséget biztosítson egy egyetemi hallgató számára a  Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért (BCSDH)  „A jövő vezetői” 2016-os tehetségprogramján való részvételre. 2015. december 14-én, hétfőn az öt döntőbe került pályázót meghallgató szakmai zsűri döntése alapján eldőlt, hogy, Ónody Attila a BME hallgatója nyerte el ezt a lehetőséget.

„Az ösztöndíj program pályázóinak a saját egyetemüket kellett megvizsgálniuk a fenntartható működés szempontjából. Nehéz volt a zsűri helyzete, mert az utolsó fordulóba bekerült 5 pályamunka mind kiemelkedő volt. Mindannyian rendszer szinten és akció szinten is megpróbálták megragadni a fenntarthatóságot a pályamunkáikban. A kiválasztási folyamatban a vezéregyéniség, változásmenedzsment csíráinak keresése is izgalmas volt. ” – foglalta össze Márta Irén, a BCSDH igazgatója a támogató tagvállatok vezetőiből és a BCSDH szakembereiből álló zsűri munkáját és döntésük indoklását. 

„A jövő vezetője” tehetségprogram célja, hogy a jövő vezetőinek, vagyis azon tehetséges szakembereknek, akikből vállalatvezető válhat, bemutassa a vállalati fenntarthatóság komplex fogalmi rendszerét és segítse őket abban, hogy vezetői pályájuk során hogyan tudják ezen elveket a döntéshozatalba integrálni. A program egyedülálló Magyarországon, hiszen nem csupán elismert szakértőktől, hanem gyakorló vállalatvezetőktől tanulhatják a résztvevők az etikus működést, stratégiát, fenntarthatóságot egy sokszínű csoportban, miközben „kívül-belül” megismerkedhetnek a mentorvállalatokkal.

„Egyre több olyan gazdasági, társadalmi és környezeti kockázattal kell szembenézniük a cégeknek, már a közeljövőben is. Ezért nagyon fontos „A jövő vezetői” tehetségprogram, hiszen olyan konkrét eszközöket, módszereket ad a fiatal vezetők kezébe, melyek segítenek ezek megoldásában.” – emelte ki a program jelentőségét – Márta Irén, a BCSDH igazgatója.

A programban minden évfolyamban 24 tagvállalati középvezető vesz részt, a vállalati működés számtalan területéről. 2015 volt az első év, amikor csatlakozott hozzájuk egy egyetemi hallgató, aki ösztöndíjasként vehetett részt a programban. Fontos célja a BCSDH-nak, hogy olyan leendő vezetők kerüljenek ki a programból, akik a fenntartható vállalati, gazdasági működés érdekében túl tudnak lépni a már megszokott üzletmeneten és teljesen új megoldásokat tudnak találni a vállalati és makró szintű fenntarthatósági célok elérésére.

 „Hiszek a fiatalok lelkesedésében, lendületében, erejében és dinamizmusában, és azt gondolom, hogy segíteni kell őket abban, hogy ezt még tapasztalattal és különböző plusztudással kiegészítve, még felkészültebben tudjanak belépni a munka világába, meg különböző összetett feladataikba.” – indokolta Károlyi Zsuzsanna, a főszponzor E.ON kommunikációs igazgatója, hogy miért volt fontos számukra, hogy az ösztöndíj program támogatása.

2016-ban már a harmadik évfolyam indul, ahol a havi rendszerességgel zajló szakmai napokon találkozhatnak a résztvevők a fenntarthatósági téma egy-egy területével. Tudományos szakértők segítségével kapnak egy áttekintést az adott területről és vállalati esettanulmányok, gyakorlatok segítik annak a mindennapi munkába való átültetését. Mivel a BCSDH egy-egy tagvállalat ad otthont a szakmai napoknak, így egyedülálló lehetőség nyílik az adott vállalat kulisszái mögé tekinteni illetve olyan első számú vezetőkkel beszélgetni, akiket legfeljebb a gazdasági sajtó oldalairól ismerhetnek.

A nyertes éves ösztöndíját az E.ON biztosítja, a program lebonyolításában az Allianz, az Alteo Group, a BDL, az eisberg, a Generali, a Grundfos és a Porshe Hungária segítettek.

Pro Caritate-díjakat és a Fogyatékosság-barát Munkahely díjakat adott át Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere 2015. december 3-án Budapesten, a fogyatékos emberek világnapja alkalmából tartott gálaesten a Nemzeti Színházban.

        A Fogyatékosság-barát Munkahelydíjban részesült a nagyvállalat kategóriában a Citibank International Limited magyarországi fióktelepe, a Citi Magyarország, a General Electric Hungary Kft. és a Rossmann Magyarország Kft. A kisvállalkozások között díjazták a Kockacsoki Nonprofit Kft.-t, míg a civil szervezetek között a Magyar Cserkészszövetséget. Költségvetési intézmény kategóriában díjat vehetett át a XXI. kerületi (csepeli), a X. kerületi (kőbányai) és a salgótarjáni polgármesteri hivatal, valamint a Vakok Állami Intézete.
Fogyatékosság-barát Munkahely elismerést az Emberi Erőforrások Minisztériuma és a Salva Vita Alapítvány 2010-ben alapította, hogy az álláskereső fogyatékos emberek és a foglalkoztatásukra nyitott munkáltatók egymásra találását elősegítse. A díjat azon szervezetek nyerhetik el, amelyek vállalják, hogy folyamatosan fejlesztik a fogyatékkal élő munkavállalók toborzásával, foglalkoztatásával, megtartásával kapcsolatos munkájukat.

Az eddigi díjazottak között is számtalan tagvállalatunk van, akik minden évben újra érdemesnek bizonyulnak a Fogyatékosság-barát Munkahely logo használatára: E.ON, Grundfos, MagnetBank, McDonald’s, Provident, Tesco.
Gratulálunk minden olyan tagvállalatunknak, amelyek ebben az elismerésben részesültek.

40 cég csatlakozott és már 20 konkrét üzleti megoldás született a hazai  legégetőbb fenntarthatósági problémákra az Action 2020 Magyarország program keretében.

Közel 20 %-os munkanélküliség a fiatalok körében, 1,8 millió tonna élelmiszerhulladék keletkezik évente, hazánkban már most érezhető a 2050-re prognosztizált 2°C-os felmelegedés. Ezek olyan tények, melyek a hosszú távon és felelősen gondolkodó vállalatokat azonnali cselekvésre kell, hogy ösztönözzék.

„Az üzleti szektornak már vannak megoldásai”. Ezzel a címmel mutatta be Salgó István, az ING Bank vezetője, a GDP közel 30%-át adó vállalatok vezetőit tömörítő, Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért (BCSDH) szervezet elnöke 2015. november 19-én, Budapesten az Action 2020 Magyarország program új fejezetét.

„A tudomány állásfoglalása egyértelmű és már túl vagyunk azon, hogy kételkedjünk; már tudjuk, hogy nagy a baj. Az éghajlat változik. De sem az üzleti világ, sem a kormányok nem tudnak egyedül szembe nézni ezzel a kihívással – együtt kell ezen dolgoznunk. Azt gondolom, hogy az üzleti szféra képes a változások élére állni és olyan megoldásokat kidolgozni, véghezvinni, amelyek segítenek a társadalmunknak egy alacsony széndioxid kibocsátású gazdaságba való egyre sürgetőbb átmenetben.  Egy ambiciózus klíma cselekvési terv a legnagyobb gazdasági lehetőség az üzleti szféra számára a közeljövőben.” – hangzott el Peter Bakker az Üzleti Világtanács (WBCSD) elnökének előadásában, aki most először látogatott Magyarországra, hogy találkozzon azokkal a vállalatvezetőkkel, akik változásvezetőként élére állnak a magyarországi programnak. Látogatásának különös hangsúlyt ad, hogy a világ már most a decemberi Párizsi klímacsúcsra figyel, ahol a WBCSD elnökeként több, mint 200 globális tagvállalatát és számos lokális tagszervezetét maga mögött tudva képviseli az üzleti világot a tárgyalásokon.

Két év alatt közel 150 tudományos, civil és vállalati szakértő és vállalatvezető aktív részvétele, 10 szakértői műhelymunka, 8 vezérigazgatói kerekasztalbeszélgetés, 20 makro szintű cél, 77 hatásmérő indikátor és 40 formálisan csatlakozott vállalat, 20 kész üzleti megoldás, ez az Action 2020 Magyarország program rövid mérlege. A folyamat elindult, a vállalatok csatlakozása folyamatos és egyre bővül azon üzleti megoldások köre is, amelyek inspirációt jelenthetnek más vállalatok számára

„Az Action 2020 Magyarország program hatása ugyanakkor sokrétű. Nem csak a konkrétan összegyűjtött üzleti megoldások, valamint a csatlakozott vállalatok gyakorlatainak eredményei mozdítják elő a fenntarthatóságot, hanem önmagában már a program folyamata is. Hiszen annak alapja a párbeszéd, a közös gondolkodás, a látókörbővítés, továbbá a szokásos üzletmenet folyamatos megkérdőjelezése.” – emelte ki Ifj. Chikán Attila, az ALTEO Group vezérigazgatója, az Action 2020 munkacsoport vezetője.

A BCSDH hisz abban, hogy a hatásos fenntarthatósági megoldások pozitív változáshoz vezetnek, és amelyek elindítói és megvalósítói fontos változásvezetők.

Közülük öten vettek részt az eseményen megrendezett panelbeszélgetésen:

  • Dr. Fábián Ágnes, ügyvezető igazgató, Henkel Magyarország Kft.
  • Dale A. Martin, elnök-vezérigazgató, Siemens Zrt.
  • Gazsi Zoltán, ügyvezető igazgató, eisberg Hungary Kft.
  • Simon Anita, cégcsoport igazgató, Biofilter Zrt.
  • Török László, ügyvezető igazgató, Grundfos Magyarország Gyártó Kft.

Mindannyian egyetértettek abban, hogy az Action 2020 Magyarország programhoz való csatlakozásuk, vállalatuk, de saját személyük elkötelezettségét is mutatja a fenntarthatóság irányába úgy a külső környezet, mint a vállalat dolgozói felé.

Beszélve saját vállalatuk üzleti megoldásáról, mindannyian hangsúlyozták, hogy a „szokásos üzletmeneten túlmutató” megoldásokat találni elég nagy befektetés, mind időben, mind erőfeszítésben, de mindez megtérül, hisz új energiák, kreativitás szabadul fel és olyan új megoldások születhetnek, amelyek a vállalatot határozott versenyelőnyhöz juttathatják a piacon.

További részleteket az Action 2020 programot bemutató, a rendezvényen kiosztott kiadványban illetve a www.action2020.hu oldalon találnak.

Letölthető sajtóanyag: sajtokozlemeny_Action2020_2015_nov_19_BCSDH_üzleti_ebed

Peter Bakker prezentációja: Hungary Final Version

Az eseményen készült képek itt érhetőek el.

 

A megkérdezettek 96 %-a szerint kulcsfontosságú a vállalati fenntarthatóság szempontjából a  vezetői példamutatás és elkötelezettség. 

A hazai vállalatok 96 százaléka szerint az első számú vezető hiteles példamutatásán múlik egy vállalat valódi fenntarthatósági teljesítménye – derül ki az idei felmérésünkből. Elsősorban arra voltunk kíváncsiak, hogy a három éve bemutatott „A vállalati fenntarthatóság komplex értelmezése” című vezetői ajánlást aláíró szervezetek hogyan látják a vállalati fenntarthatóság aktuális állapotát, trendjeit, jövőbeni kilátásaira.  Az idei felmérés fókuszában a felelős vállalatirányítás állt.

 „Megerősítést nyert, hogy a kulcsszereplő az első számú vezető: elköteleződése, példamutatása, hozzáállása, döntéshozatala meghatározó szerepet játszik a fenntarthatóság területén is.” – foglalta össze az 59 vállalat részvételével végzett felmérés legfontosabb tapasztalatát Salgó István, a BCSDH elnöke.

Igaz megoszlik a vélemény arról, hogy szükség van-e fenntarthatósági ügyekért felelős vezetőre (a válaszadó vállalatok 63%-ánál van ilyen), de abban egyetért a válaszadók 84%-a , hogy a vállalati fenntarthatóságot felülről kell irányítani és az első számú vezetőnek felelősséget, elkötelezettséget, figyelmet és példamutatást kell demonstrálnia annak érdekében, hogy a felelős vállalatirányítás és -működés beépüljön a többi vezető és munkatárs döntéseibe és cselekedeteibe is.

A felmérés válaszadóinak döntő többsége szerint a leginkább használt vállalatirányítási eszközök a formális szabályzatok, kódexek és iránymutatások, amelyeket a fenntarthatósági teljesítmény előmozdítása céljából is használnak. De pozitív trend, hogy az önértékelés, belső és külső auditok és a fenntarthatósággal kapcsolatos rendszerek és szabványok alkalmazása is egyre inkább terjed.
A válaszadók szerint inkább a vállalati kultúra határozza meg a jól működő vállalatirányítási eszközök körét, mint a vállalat mérete.

felmeres

A válaszadók szerint a fenntarthatóság szoros összefüggésben van az adott gazdaság állapotával, kiszámíthatóságával, fogyasztói/vevői érettségével és ár-érzékenységével.

A gazdasági válságból való kilábalás, a nemzetközi trendek és a hazai gyakorlat eredményeképpen a válaszadók 56%-a szerint javult a magyarországi fenntarthatóság megítélése, helyzete. Úgy tűnik, hogy egyre inkább beépül a mindennapi gondolkodásba a gazdasági döntéshozók körében, ami már önmagában segíti a fenntarthatóság előmozdítását, további fejlődését.

„Azzal, hogy a Köztársasági elnök napirendre tűzi a Klímaváltozás kérdéskörét vagy, hogy a Nemzeti Fenntartható Fejlődés Tanács is egyre aktívabb szerepet játszik, támogatást kap a vállalati fenntarthatóság is. Mindezek ellenére is még mindig sok szűklátó üzleti döntést látunk és vannak hiányérzetek a fenntarthatósági szempontoknak a kormányzati munkába való érvényesítése kapcsán.” – emelte ki Salgó István.

A HVG és a BCSDH immáron ötödik közös kiadványa a fenntarthatóságról ezúttal is hat fejezetre bontva (globális kihívások, energia, közlekedés, városok és építészet, mezőgazdaság és élelmiszer, társadalom) tekinti át a legfontosabb témaköröket.

A sok érdekes téma között olvashatnak az Action 2020 Magyarország program keretében a klímaváltozás területén már megszületett üzleti megoldásokról, néhány olyan tagvállalatunk példáját bemutatva, mint az ALTEO, Inest, és a Hungarocontrol. A változásvezetők szerepéről pedig Horváth Ágnes a McDonald’s és Dr. Thomas Narbeshuber a BASF részéről nyilatkozott.

A kiadvány megrendelhető: https://kulcs.hvg.hu/order/hvg/hvgorder.aspx?p=WebIDFenntarthato2016

 

Gran Prize Interdiszciplináris Innovatív Díj Pályázati kiírás 2016.

A Magyarországi Svéd Kereskedelmi Testület december 12-én hivatalosan megalapította a Gran Prize díjalapot.

A díj bolygónk legégetőbb kihívásaira válaszoló kiemelkedő innovatív megoldásokat, projekteket, munkákat jutalmaz a környezetvédelem, fenntartható fejlődés, design, orvostudomány, egészségmegőrzés,- fejlesztés és oktatás területéről évi egy alkalommal.

A Magyarországi Svéd Kereskedelmi Testület ezennel meghirdeti Gran Prize Interdiszciplináris Innovatív Díj pályázatát az alábbi feltételekkel:

A benyújtott pályaművek a Gran Prize díjbizottság által meghívott pályázók pályaműveivel együtt kerülnek elbírálásra.

A pályázat benyújtásának határideje : 2016. április 15.

A pályázat tartalmi követelményei:

  • személyes szakmai önéletrajz
  • a pályamű pontos leírása, előnyeivel, különös tekintettel annak újdonságtartalmára
  • maximum 10 oldal, csatolt dokumentumok nélkül

– kiegészítő dokumentumok, amelyek kapcsolódnak a pályamű és a pályázat megítéléséhez

Pályázat benyújtása:

A pályázati anyagot elektronikus formában kérjük benyújtani, a www.swedishchamber.hu,

Gran Prize menüponton belül, Pályázat feltöltése almenübe belépve. Word, Excel, pdf és jpg file-okat várunk!

 

Bírálati szempontok

  • Újszerűség (Innovációs teljesítmény, ötlet újdonsága, eredeti ötlet)
  • Társadalmi felelősségérzet
  • Fenntarthatóság
  • Környezettudatosság
  • Gazdasági hasznosítás potenciálja
  • Technológiai aspektus

A kiíró feladata, hogy eldöntse, a benyújtott pályázat megfelel-e a kiírás tartalmi és formai követelményeinek. Küszöbfeltétel a fenntarthatóság, újszerűség és a tematikai megfelelés.

A benyújtott pályázatokból 5 pályaműből álló ún. shortlist fog készülni. A díjbizottság maximum 10 perces személyes meghallgatásra hívja ezeknek szerzőit.

 További információ:

Tel: : +36 309/708/433

Email: swedishchamber@swedishchamber.hu

Web: www.swedishchamber.hu

 

A MAGYARORSZÁGI SVÉD KERESKEDELMI TESTÜLET által meghirdetett GRAN PRIZE interdiszciplináris innovatív díj alapításának előzményei és célja

A Svéd Kereskedelmi Testület 2012 októberében elhatározta, hogy az általános emberi életminőség javítására irányuló szellemi teljesítmények ösztönzésére díjat hoz létre.

A Testület a díj logójául egy Svédországban népszerű jelképet a Fenyőfát választotta, amely bolygónk nagy részén a Karácsony és a Természet metaforája. A boldog élet, a Természettel való összhangban élés már több ókori filozófus tanításaiban is megjelenik, míg ez a szándékkör mára szinte létszükségletté vált.

A „gran” svéd nyelven lucfenyőt jelent, utalva a díj fenntarthatósági és környezettudatos aspektusaira. A Testület szándéka kettős, egyrészről támogatni és díjazni a kimagasló innovatív szellemi teljesítményt, másrészről előmozdítani a kultúrák közötti dialógust.

A Magyarországi Svéd Kereskedelmi Testület felkínálja a GRAN PRIZE kezdeményezéshez való csatlakozás lehetőségét minden Magyarországon tevékenykedő, felelős gondolkodású vállalat és magánember számára, GRAN PRIZE INTERDISZCIPLINÁLIS INNOVATÍV DÍJ 2016 a svéd társadalomra jellemző konszenzus-alapú gondolkodás és a svéd-magyar együttműködés jegyében. A csatlakozás feltételeiről a honlapon részletesebb tájékoztatást adunk.

A GRAN PRIZE LEÍRÁSA

A díj egyének, csoportok, cégek, egyesületek, szervezetek, intézmények vagy egyetemi hallgatók, hallgatói csoportok számára adható a GRAN PRIZE díjbizottság döntése alapján. A bizottság felkérhet potenciális személyeket, szervezeteket meghívásos pályázat formájában.

A díj bolygónk legégetőbb kihívásaira válaszoló kiemelkedő innovatív megoldásokat, projekteket, munkákat jutalmaz a környezetvédelem, fenntartható fejlődés, design, orvostudomány, egészségmegőrzés,- fejlesztés és oktatás területéről évente egy alkalommal.

A GRAN PRIZE díjbizottság tagjai évről évre változhatnak, állandó tagjai a Testület három igazgatósági tagja. Meghívott bizottsági tagok 2014. évben a felsőoktatási intézmények és szakmai szervezetek küldöttei. A Testület bejelentette a sajtó és a nyilvánosság számára, hogy alaptőkéjéből 5 millió Ft-ot elkülönített az innovatív díj létre hozására és annak kamatait felajánlja a díj finanszírozása céljából, egyúttal csatlakozásra kér más felelős gondolkodású, támogatni kész döntéshozót, magánszemélyt.

A GRAN PRIZE díjátadóra minden év májusában kerül sor ünnepélyes GRAN Gála keretében. A fenyőfát ábrázoló GRAN PRIZE díj Ann Lundin svéd képzőművésznő tervei alapján készül. A GRAN Gála és a GRAN PRIZE átadását követő héten GRAN WEEK kerül megrendezésre, ahol az aktuális évi díjazott bemutatja nyertes munkáját, valamint a Testület tagvállalatainak vezetői szakmai előadásokat tartanak a felsőoktatási intézmények hallgatói számára.

 

Idén nyolcadik alkalommal szervezi meg fenntarthatósági árverését a Civil Licit Alapítvány. A rendhagyó aukción civil szervezetek által fejlesztett üzleti szolgáltatásokra licitálhatnak a fenntarthatóság mellett elkötelezett vállalatok.

REGISZTRÁCIÓ

Miért érdemes csatlakozni a Civil Licithez?

A Civil Licit fenntarthatósági árverés egy igazi aukció, ahol civil szervezetektől vásárolhat olyan szolgáltatásokat, amelyek az alábbi problémáira, kérdéseire adnak választ, segítséget:

  • munkatársi elköteleződés, lojalitás és motiváció növelése,
  • munkahelyi esélyegyenlőség,
  • befogadó munkahely,
  • munka-magánélet egyensúlya,
  • munkahelyi egészségvédelem,
  • környezeti felelősségvállalás,
  • vállalati önkéntesség,
  • együttműködés civil szervezetekkel.

Mindez érzékenyíti a kollégákat, növeli az egyéni felelősségvállalást és hatékonyságot, így hozzájárul a vállalat stratégiai céljainak eléréséhez.

Hogyan működik a Civil Licit?

A civil szervezetek által kifejlesztett, professzionális szolgáltatásokat minden évben szakmai zsűri választja ki pályázati úton. Az idei év újdonsága, hogy a 77 beérkezett pályázatból első körben 22 civil szervezetet választott ki a bizottság, akik átfogó képzésen vettek részt szeptember folyamán. A képzésen a projektmendzsment, vállalati kapcsolattartás, termékfejlesztés, kommunikáció, értékesítési módszerek témaköreit dolgozták fel a civil szervezetek, vállalati HR, marketing és fenntarthatósági szakértők vezetésével. A képzést követően 2,5 perces pitch keretében mutatták be a civil szervezetek fenntarthatósági szolgáltatásaikat, a megmérettetésen választotta ki a szakmai zsűri azt a 11 civil szolgáltatást, amelyek árverésre kerülnek a november 12-i aukción.

A liciten megvásárolt programokat a vállalat munkatársai a civil szervezetekkel együtt valósítják meg, melynek kereteit és időzítését közösen alakítják ki.

Mitől fenntarthatósági aukció a Civil Licit?

A civil partnerség és együttműködés alapvető fontosságú minden felelősen működő vállalat életében. A vállalati felelősségvállalás egyes területeit fejlesztő civil szolgáltatásokkal a cég CSR stratégiájának megvalósítását segítik a civil szervezetek. A társadalom, környezet és gazdaság fenntarthatóságát egyaránt szolgálja a Civil Licit aukció, amely túlmutat az adományozás és támogatás megszokott formáin. Az árverés szakmai partnerségek kialakításához és a közös értékteremtéshez nyújt segítséget azzal, hogy üzleti platformot és hidat teremt a nonprofit és a vállalati szektor között. A piacon értékesíthető szolgáltatások fejlesztésével a civil szervezetek pedig megteremtik fenntartható gazdálkodásuk alapját, a pályázati és adományból származó forrásokon túl, saját bevételt eredményező tevékenységgel biztosíthatják, hogy hosszú távon dolgozhassanak a jó ügyekért.

A 8. Civil Licit időpontja: 2015. november 12. csütörtök 11 óra

Az árverés helyszíne: ANKERT, Budapest, Paulay Ede utca 33.

Az aukciót vezeti: Winkler Nóra

Részvételi szándékát kérjük november 6-ig jelezze a REGISZTRÁCIÓS LAP kitöltésével.

További információ kérhető az info@civillicit.hu e-mail címen, vagy a +3630.555.2850-es telefonszámon.

Megjelent az új Figyelő TOP 200 kiadvány, amelyben több BCSDH tagvállalat is szerepel. A kiadvány megjelenését 2015. október 16-án a Várkert Bazárban tartott nívós esti fogadással és műsorral egbekötött Figyelő TOP200 Gálán ünnepelték a legnagyobb magyarországi cégek vezetői. A rangos eseményen Varga Mihály pénzügyminiszter is köszöntőt mondott és jelen volt több tucatnyi nagyvállalat első számú vezetője.

A hetilap neves zsűrije négy nagydíjat ítélt oda, amelyeket a legkiemelkedőbb vállalati teljesítményekért a Gálán vehettek át az elismerésben részesített cégek vezetői, négy további különdíjjal pedig öt vállalatot jutalmaztak. A díjazottak között három BCSDH tagvállalat is van:

Az Év Magyar Vállalata
– Master Good Kft.

Etikus Vállalati Díjak (Telenor)
– Grundfos Magyarország Gyártó Kft.
(nagyvállalati kategória)

– Biofilter Környezetvédelmi Zrt.
(kisvállalati kategória)

 Gratulálunk nekik!

Miért ül le egy asztalhoz többek között a GE, a Heineken, a Masterplast, a McDonald’s, a Nestlé és a Pannónia Ethanol vezérigazgatója, másik 25 vezérigazgatóval együtt?

Az ősz folyamán 3 alkalommal, több, mint 10 iparág összesen 31 első számú vállalatvezetője ült le egy asztalhoz szervezetünk felsővezetői kerekasztalain, hogy megvitassák milyen üzleti válaszok adhatók hazánk jelentős társadalmi, környezeti és gazdasági kihívásaira.

Az Action 2020 Magyarország program első évében, 2014-ben  a makró szintre fókuszáltunk: 5 területen összesen 20 cél került megfogalmazásra több, mint 100 üzleti, civil és tudományos szakértő bevonásával. Most pedig eljött a cselekvés ideje!

DSC_4523

 „Nagyon komoly vállalati aktivitást tapasztalunk:  konkrét, üzleti megoldásokkal és vállalásokkal ismerkedhettünk meg, amelyek hozzájárulnak  az Action 2020 programban megfogalmazott célok megvalósulásához. .”  – mondta el Salgó István a BCSDH elnöke. „ Célunk hogy elismertessük azt, hogy a fenntarthatóságot az üzleti megoldások tudják biztosítani, és hogy megismertessünk nagy hatású, könnyen adaptálható, vonzó, inspiráló és nem utolsósorban mérhető üzleti megoldásokat minél több vállalattal és a közvéleménnyel. A találkozók azt mutatják, hogy igenis sok változásvezető  van, akik példaként utat mutatnak az üzleti élet többi szereplőjének, hogyan lehet az üzleti célok megvalósítását is elősegítő  fenntarthatósági megoldásokat   beépíteni a fő tevékenységükbe.”

Az idei Párizsi Klímacsúcs előkészítése során egyre inkább  egyértelművé vált, hogy a fenntarthatóság különböző témaköreiben mind kormányzati, mind vállalati szinten minden országban vannak tervek, elképzelések sőt megoldások is. Magyar szempontból jelenleg az egyik leghangsúlyosabb kérdés a foglalkoztatás, ahol   a kerekasztalokon számos nagyon komoly vállalati megoldás is elhangzott azzal, hogy a jelenlegi gondok hosszabb távú kezelése kormányzati intézkedéseket igényel.

DSC_4863

További csatlakozókat és változásvezetőket is keresünk. A felsővezetői kerekasztalokon a különböző iparágak és vállalatméretek különböző szempontjai segítenek minket abban, hogy nagyon széles palettán, sokszínű üzleti megoldásokat azonosítsunk. Fontos, hogy találjunk olyan megoldásokat, amelyek hatása a vállalati szintről kiterjeszthető makró szintre is.” – mondta el Ifj. Chikán Attila, az Action 2020 Magyarország munkacsoport vezetője, az ALTEO Group vezérigazgatója.

Vannak megoldások és vannak változásvezetők. A BCSDH november 19-i üzleti ebédjén mindenki találkozhat velük. Az esemény díszvendége és egyik előadója Peter Bakker anyaszervezetünk az Üzleti Világtanácsnak (WBCSD) az elnöke lesz.