2016. január 24-én bejelentésre került, hogy önszerveződő alapon, de a BCSDH támogatásával megalakul „A jövő vezetői” Alumni Klub, amely végzős évfolyamok érdeklődő hallgatóinak biztosít fórumot a találkozásra és szakmai fejlődésre. A végzett diákok körében kitöltött kérdőív szerint nagy az érdeklődés a kezdeményezés iránt. Reméljük, közülük sokan csatlakoznak is.

Márta Irén és a BCSDH szakmai munkáját és tapasztalatát elismerve megtisztelő meghívás érkezett a Budapesti Corvinus Egyetem Gazdálkodási Karának vállalati tanácsadó testületébe. A két éves tagságra szóló felkérést a BCSDH elfogadta.

A magas színvonalon képzett hallgatók és az üzleti, intézményi szféra közötti kapcsolat ápolása és fejlesztése kiemelkedő eleme a Budapesti Corvinus Egyetem missziójának. Ezzel összhangban a Gazdaságtudományi Kar 2016-ban egy vállalati tanácsadó testület létrehozását tűzte ki céljául.

Ezen kis létszámú, évente két alkalommal ülésező board közvetlenül a Dékán munkáját támogatja tanácsaival az oktatással kapcsolatos üzleti elvárások, a vállalati szférával való szorosabb együttműködés, illetve a hazai és nemzetközi akkreditációs tevékenység tekintetében.

Újabb GRI (Global Reporting Initiative) okleveles fenntarthatósági jelentésíró szakember képzés az Alternate gondozásában. Immáron 8. alkalommal szervezik meg a képzést, melynek eddigi résztvevői gyakorlatiasnak, hasznosnak, jó hangulatúnak és professzionálisnak értékelték azt.

A képzés nyelve angol, időpontja 2016. április 14-15.

Bővebb információért kattintson ide: http://sd-reporting-training.webnode.hu/

 

A BCSDH tagvállalatai kedvezményes áron vehetnek részt a képzésen! A jelentkezési lap letölthető itt: Registration_G4

 

 

„A jövő vezetői” tehetségprogram harmadik évfolyamát  26 tehetséges, fiatal vezető részvételével indította el a BCSDH,  a január 21-ei ünnepélyes megnyitón.

A Siemens Zrt. adott otthont 2016. január 21-én annak az ünnepélyes nyitórendezvénynek, ahol a kiválasztott 26 fiatal vezető első ízben találkozhatott és ismerhette meg a programot támogató és a rendezvényen jelenlévő mentorokat is. A BCSDH tavaly kinevezett ügyvezető igazgatója, Márta Irén megnyitó gondolataiban kiemelte a magyarországi „A jövő vezetői” tehetségprogram nemzetközi sikerét, hiszen nemrégiben Párizsban 70 ország képviselője előtt került bemutatásra. Salgó István elnök úr köszöntőjében hangsúlyozta, hogy a Vezetői ajánlás hét alapelve a lehető legjobb struktúráját adja a programnak, hiszen a fenntarthatóság legfontosabb üzleti vetületeit fedi le, amellyel egy vállalatvezetőnek foglalkoznia kell.

A házigazda, Dale A. Martin, a Siemens elnök-vezérigazgatója a program jelentőségét emelte ki, amely nemcsak makrogazdasági szempontból előremutató, de a Siemens vállalat saját működésében is előnyeit látja, évek óta delegálnak résztvevőket a programba.

Fertetics Mandy, a BCSDH szakmai vezetője ismertette a program részleteit és bemutatta a résztvevőket. A csoportos tanuláson alapuló programban változatos módszerekkel dolgozzák fel a résztvevők a vállalati fenntarthatóság elméletét és gyakorlatát, gyárlátogatás, esettanulmányok, diskurzus, vezérigazgatói interjú, szakmai előadás, interaktív gyakorlatok segítik a tanulást és fejlődést.

A 2016-os programban résztvevő: 25 fiatal vezető az alábbi cégektől érkezett:

Acnecom, Allianz, Alteo Group, BASF, Budapest Airport, Busch-Hungária, Coca-Cola, eisberg, E.ON, Generali Biztosító, Grundfos, KPMG, MagNet Bank, McDonald’s, Nestlé, Provident, SCA, Shell, Siemens, Syngenta, Unilever. További egy fő pedig az egyetemisták körében meghirdetett ösztöndíjpályázat keretében került ki, Ónody Attila, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Gépészmérnök MsC hallgatója.

Márta Irén a tavalyi évek sikerének könyvelte el azt is, hogy néhány korábbi végzős ma már mentori feladatokat vállal.

Az idei év legfontosabb mentorvállalatait: Alteo, Budapest Airport, Coca-Cola HBC, Drehet Sörgyárak, E.ON, eisberg, Grundfos, Inest, KPMG, MagNet Bank, McDonald’s, MOL, Nestlé, Richter Gedeon, Siemens, SCA, Shell, Telenor, Unilever.

További fotók a következő linken érhetők el: https://bcsdh.hu/kepgaleria/a-jovo-vezetoi-tehetsegprogram-nyitoesemenye-2016-januar-21-siemens/

Ha többet szeretne tudni a programról nézze meg a 2015-ös évfolyammal készült filmet vagy kattintson ide: https://bcsdh.hu/temak/jovo-vezetoi/

.Ez egy történelmi nap. A Párizsi megállapodás elfogadásra került, és ez mindent megváltoztat.

A párizsi fejlemények a világ kormányainak jelentős lépését jelentik, a földi élet jövőjének érdekében. Sok éves vita, egyeztetés és tárgyalások után mára már nem kérdés: az alacsony szén-dioxid kibocsátású gazdaságra való áttérés elkerülhetetlen.

A megállapodás nem csak azt célozza meg, hogy a globális felmelegedést az iparosodás előtti időkhöz képest kevesebb, mint 2 °C-on tartsuk, hanem tartalmaz egy kiterjesztett célt is, ahol ez a növekedés csak 1,5 °C.

A megállapodás számít a kormányok, az üzleti szféra, a közösségek és a polgárok elkötelezettségére, akik felemelték hangjukat és cselekvésre szólítottak fel. Ezen hangokat hallva, a Párizsi Megállapodás egy új kapcsolat hírnöke a kormányok, az üzleti élet és más nem állami szereplők között, hogy együttműködjenek a gyorsabb átmenet érdekében egy olyan virágzó, tiszta gazdaságért, ahol a fenntartható fejlődés mindenki számára egyformán hozzáférhető.

Az innovatív, együttműködésen alapuló megoldások megfelelő mértékű megvalósítása kritikus fontosságú a Párizsi Megállapodás végrehajtása szempontjából. Az üzleti szférának a világ minden táján fokoznia kell erőfeszítéseit a kibocsátás csökkentésére, vezető szerepet kell játszania egy alacsony szén-dioxid kibocsátású világba való gyors átmenetben.

A WBCSD 2016-os fókuszában ez az átmenet áll, elsősorban a Low Carbon Technology Partnerships initiative (LCTPi) – on keresztül.

Kérem, hogy most közösen ünnepeljük meg ezt a pillanatot! Köszönjük, hogy 2015-ben is támogatott minket. Ön segített elérni ezt a Földünk és jövőnk szempontjából is grandiózus és kiemelkedően fontos célt.

 

Peter Bakker

Elnök, WBCSD

 

 

Ónody Attila, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem gépészmérnöki mesterképzésben résztvevő hallgatója nyerte a BCSDH „A jövő vezetői” ösztöndíjprogramját.

Nyolc vállalat fogott össze, hogy lehetőséget biztosítson egy egyetemi hallgató számára a  Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért (BCSDH)  „A jövő vezetői” 2016-os tehetségprogramján való részvételre. 2015. december 14-én, hétfőn az öt döntőbe került pályázót meghallgató szakmai zsűri döntése alapján eldőlt, hogy, Ónody Attila a BME hallgatója nyerte el ezt a lehetőséget.

„Az ösztöndíj program pályázóinak a saját egyetemüket kellett megvizsgálniuk a fenntartható működés szempontjából. Nehéz volt a zsűri helyzete, mert az utolsó fordulóba bekerült 5 pályamunka mind kiemelkedő volt. Mindannyian rendszer szinten és akció szinten is megpróbálták megragadni a fenntarthatóságot a pályamunkáikban. A kiválasztási folyamatban a vezéregyéniség, változásmenedzsment csíráinak keresése is izgalmas volt. ” – foglalta össze Márta Irén, a BCSDH igazgatója a támogató tagvállatok vezetőiből és a BCSDH szakembereiből álló zsűri munkáját és döntésük indoklását. 

„A jövő vezetője” tehetségprogram célja, hogy a jövő vezetőinek, vagyis azon tehetséges szakembereknek, akikből vállalatvezető válhat, bemutassa a vállalati fenntarthatóság komplex fogalmi rendszerét és segítse őket abban, hogy vezetői pályájuk során hogyan tudják ezen elveket a döntéshozatalba integrálni. A program egyedülálló Magyarországon, hiszen nem csupán elismert szakértőktől, hanem gyakorló vállalatvezetőktől tanulhatják a résztvevők az etikus működést, stratégiát, fenntarthatóságot egy sokszínű csoportban, miközben „kívül-belül” megismerkedhetnek a mentorvállalatokkal.

„Egyre több olyan gazdasági, társadalmi és környezeti kockázattal kell szembenézniük a cégeknek, már a közeljövőben is. Ezért nagyon fontos „A jövő vezetői” tehetségprogram, hiszen olyan konkrét eszközöket, módszereket ad a fiatal vezetők kezébe, melyek segítenek ezek megoldásában.” – emelte ki a program jelentőségét – Márta Irén, a BCSDH igazgatója.

A programban minden évfolyamban 24 tagvállalati középvezető vesz részt, a vállalati működés számtalan területéről. 2015 volt az első év, amikor csatlakozott hozzájuk egy egyetemi hallgató, aki ösztöndíjasként vehetett részt a programban. Fontos célja a BCSDH-nak, hogy olyan leendő vezetők kerüljenek ki a programból, akik a fenntartható vállalati, gazdasági működés érdekében túl tudnak lépni a már megszokott üzletmeneten és teljesen új megoldásokat tudnak találni a vállalati és makró szintű fenntarthatósági célok elérésére.

 „Hiszek a fiatalok lelkesedésében, lendületében, erejében és dinamizmusában, és azt gondolom, hogy segíteni kell őket abban, hogy ezt még tapasztalattal és különböző plusztudással kiegészítve, még felkészültebben tudjanak belépni a munka világába, meg különböző összetett feladataikba.” – indokolta Károlyi Zsuzsanna, a főszponzor E.ON kommunikációs igazgatója, hogy miért volt fontos számukra, hogy az ösztöndíj program támogatása.

2016-ban már a harmadik évfolyam indul, ahol a havi rendszerességgel zajló szakmai napokon találkozhatnak a résztvevők a fenntarthatósági téma egy-egy területével. Tudományos szakértők segítségével kapnak egy áttekintést az adott területről és vállalati esettanulmányok, gyakorlatok segítik annak a mindennapi munkába való átültetését. Mivel a BCSDH egy-egy tagvállalat ad otthont a szakmai napoknak, így egyedülálló lehetőség nyílik az adott vállalat kulisszái mögé tekinteni illetve olyan első számú vezetőkkel beszélgetni, akiket legfeljebb a gazdasági sajtó oldalairól ismerhetnek.

A nyertes éves ösztöndíját az E.ON biztosítja, a program lebonyolításában az Allianz, az Alteo Group, a BDL, az eisberg, a Generali, a Grundfos és a Porshe Hungária segítettek.

Pro Caritate-díjakat és a Fogyatékosság-barát Munkahely díjakat adott át Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere 2015. december 3-án Budapesten, a fogyatékos emberek világnapja alkalmából tartott gálaesten a Nemzeti Színházban.

        A Fogyatékosság-barát Munkahelydíjban részesült a nagyvállalat kategóriában a Citibank International Limited magyarországi fióktelepe, a Citi Magyarország, a General Electric Hungary Kft. és a Rossmann Magyarország Kft. A kisvállalkozások között díjazták a Kockacsoki Nonprofit Kft.-t, míg a civil szervezetek között a Magyar Cserkészszövetséget. Költségvetési intézmény kategóriában díjat vehetett át a XXI. kerületi (csepeli), a X. kerületi (kőbányai) és a salgótarjáni polgármesteri hivatal, valamint a Vakok Állami Intézete.
Fogyatékosság-barát Munkahely elismerést az Emberi Erőforrások Minisztériuma és a Salva Vita Alapítvány 2010-ben alapította, hogy az álláskereső fogyatékos emberek és a foglalkoztatásukra nyitott munkáltatók egymásra találását elősegítse. A díjat azon szervezetek nyerhetik el, amelyek vállalják, hogy folyamatosan fejlesztik a fogyatékkal élő munkavállalók toborzásával, foglalkoztatásával, megtartásával kapcsolatos munkájukat.

Az eddigi díjazottak között is számtalan tagvállalatunk van, akik minden évben újra érdemesnek bizonyulnak a Fogyatékosság-barát Munkahely logo használatára: E.ON, Grundfos, MagnetBank, McDonald’s, Provident, Tesco.
Gratulálunk minden olyan tagvállalatunknak, amelyek ebben az elismerésben részesültek.

40 cég csatlakozott és már 20 konkrét üzleti megoldás született a hazai  legégetőbb fenntarthatósági problémákra az Action 2020 Magyarország program keretében.

Közel 20 %-os munkanélküliség a fiatalok körében, 1,8 millió tonna élelmiszerhulladék keletkezik évente, hazánkban már most érezhető a 2050-re prognosztizált 2°C-os felmelegedés. Ezek olyan tények, melyek a hosszú távon és felelősen gondolkodó vállalatokat azonnali cselekvésre kell, hogy ösztönözzék.

„Az üzleti szektornak már vannak megoldásai”. Ezzel a címmel mutatta be Salgó István, az ING Bank vezetője, a GDP közel 30%-át adó vállalatok vezetőit tömörítő, Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért (BCSDH) szervezet elnöke 2015. november 19-én, Budapesten az Action 2020 Magyarország program új fejezetét.

„A tudomány állásfoglalása egyértelmű és már túl vagyunk azon, hogy kételkedjünk; már tudjuk, hogy nagy a baj. Az éghajlat változik. De sem az üzleti világ, sem a kormányok nem tudnak egyedül szembe nézni ezzel a kihívással – együtt kell ezen dolgoznunk. Azt gondolom, hogy az üzleti szféra képes a változások élére állni és olyan megoldásokat kidolgozni, véghezvinni, amelyek segítenek a társadalmunknak egy alacsony széndioxid kibocsátású gazdaságba való egyre sürgetőbb átmenetben.  Egy ambiciózus klíma cselekvési terv a legnagyobb gazdasági lehetőség az üzleti szféra számára a közeljövőben.” – hangzott el Peter Bakker az Üzleti Világtanács (WBCSD) elnökének előadásában, aki most először látogatott Magyarországra, hogy találkozzon azokkal a vállalatvezetőkkel, akik változásvezetőként élére állnak a magyarországi programnak. Látogatásának különös hangsúlyt ad, hogy a világ már most a decemberi Párizsi klímacsúcsra figyel, ahol a WBCSD elnökeként több, mint 200 globális tagvállalatát és számos lokális tagszervezetét maga mögött tudva képviseli az üzleti világot a tárgyalásokon.

Két év alatt közel 150 tudományos, civil és vállalati szakértő és vállalatvezető aktív részvétele, 10 szakértői műhelymunka, 8 vezérigazgatói kerekasztalbeszélgetés, 20 makro szintű cél, 77 hatásmérő indikátor és 40 formálisan csatlakozott vállalat, 20 kész üzleti megoldás, ez az Action 2020 Magyarország program rövid mérlege. A folyamat elindult, a vállalatok csatlakozása folyamatos és egyre bővül azon üzleti megoldások köre is, amelyek inspirációt jelenthetnek más vállalatok számára

„Az Action 2020 Magyarország program hatása ugyanakkor sokrétű. Nem csak a konkrétan összegyűjtött üzleti megoldások, valamint a csatlakozott vállalatok gyakorlatainak eredményei mozdítják elő a fenntarthatóságot, hanem önmagában már a program folyamata is. Hiszen annak alapja a párbeszéd, a közös gondolkodás, a látókörbővítés, továbbá a szokásos üzletmenet folyamatos megkérdőjelezése.” – emelte ki Ifj. Chikán Attila, az ALTEO Group vezérigazgatója, az Action 2020 munkacsoport vezetője.

A BCSDH hisz abban, hogy a hatásos fenntarthatósági megoldások pozitív változáshoz vezetnek, és amelyek elindítói és megvalósítói fontos változásvezetők.

Közülük öten vettek részt az eseményen megrendezett panelbeszélgetésen:

  • Dr. Fábián Ágnes, ügyvezető igazgató, Henkel Magyarország Kft.
  • Dale A. Martin, elnök-vezérigazgató, Siemens Zrt.
  • Gazsi Zoltán, ügyvezető igazgató, eisberg Hungary Kft.
  • Simon Anita, cégcsoport igazgató, Biofilter Zrt.
  • Török László, ügyvezető igazgató, Grundfos Magyarország Gyártó Kft.

Mindannyian egyetértettek abban, hogy az Action 2020 Magyarország programhoz való csatlakozásuk, vállalatuk, de saját személyük elkötelezettségét is mutatja a fenntarthatóság irányába úgy a külső környezet, mint a vállalat dolgozói felé.

Beszélve saját vállalatuk üzleti megoldásáról, mindannyian hangsúlyozták, hogy a „szokásos üzletmeneten túlmutató” megoldásokat találni elég nagy befektetés, mind időben, mind erőfeszítésben, de mindez megtérül, hisz új energiák, kreativitás szabadul fel és olyan új megoldások születhetnek, amelyek a vállalatot határozott versenyelőnyhöz juttathatják a piacon.

További részleteket az Action 2020 programot bemutató, a rendezvényen kiosztott kiadványban illetve a www.action2020.hu oldalon találnak.

Letölthető sajtóanyag: sajtokozlemeny_Action2020_2015_nov_19_BCSDH_üzleti_ebed

Peter Bakker prezentációja: Hungary Final Version

Az eseményen készült képek itt érhetőek el.

 

A megkérdezettek 96 %-a szerint kulcsfontosságú a vállalati fenntarthatóság szempontjából a  vezetői példamutatás és elkötelezettség. 

A hazai vállalatok 96 százaléka szerint az első számú vezető hiteles példamutatásán múlik egy vállalat valódi fenntarthatósági teljesítménye – derül ki az idei felmérésünkből. Elsősorban arra voltunk kíváncsiak, hogy a három éve bemutatott „A vállalati fenntarthatóság komplex értelmezése” című vezetői ajánlást aláíró szervezetek hogyan látják a vállalati fenntarthatóság aktuális állapotát, trendjeit, jövőbeni kilátásaira.  Az idei felmérés fókuszában a felelős vállalatirányítás állt.

 „Megerősítést nyert, hogy a kulcsszereplő az első számú vezető: elköteleződése, példamutatása, hozzáállása, döntéshozatala meghatározó szerepet játszik a fenntarthatóság területén is.” – foglalta össze az 59 vállalat részvételével végzett felmérés legfontosabb tapasztalatát Salgó István, a BCSDH elnöke.

Igaz megoszlik a vélemény arról, hogy szükség van-e fenntarthatósági ügyekért felelős vezetőre (a válaszadó vállalatok 63%-ánál van ilyen), de abban egyetért a válaszadók 84%-a , hogy a vállalati fenntarthatóságot felülről kell irányítani és az első számú vezetőnek felelősséget, elkötelezettséget, figyelmet és példamutatást kell demonstrálnia annak érdekében, hogy a felelős vállalatirányítás és -működés beépüljön a többi vezető és munkatárs döntéseibe és cselekedeteibe is.

A felmérés válaszadóinak döntő többsége szerint a leginkább használt vállalatirányítási eszközök a formális szabályzatok, kódexek és iránymutatások, amelyeket a fenntarthatósági teljesítmény előmozdítása céljából is használnak. De pozitív trend, hogy az önértékelés, belső és külső auditok és a fenntarthatósággal kapcsolatos rendszerek és szabványok alkalmazása is egyre inkább terjed.
A válaszadók szerint inkább a vállalati kultúra határozza meg a jól működő vállalatirányítási eszközök körét, mint a vállalat mérete.

felmeres

A válaszadók szerint a fenntarthatóság szoros összefüggésben van az adott gazdaság állapotával, kiszámíthatóságával, fogyasztói/vevői érettségével és ár-érzékenységével.

A gazdasági válságból való kilábalás, a nemzetközi trendek és a hazai gyakorlat eredményeképpen a válaszadók 56%-a szerint javult a magyarországi fenntarthatóság megítélése, helyzete. Úgy tűnik, hogy egyre inkább beépül a mindennapi gondolkodásba a gazdasági döntéshozók körében, ami már önmagában segíti a fenntarthatóság előmozdítását, további fejlődését.

„Azzal, hogy a Köztársasági elnök napirendre tűzi a Klímaváltozás kérdéskörét vagy, hogy a Nemzeti Fenntartható Fejlődés Tanács is egyre aktívabb szerepet játszik, támogatást kap a vállalati fenntarthatóság is. Mindezek ellenére is még mindig sok szűklátó üzleti döntést látunk és vannak hiányérzetek a fenntarthatósági szempontoknak a kormányzati munkába való érvényesítése kapcsán.” – emelte ki Salgó István.