Az elismert szakemberekből álló bíráló bizottság döntése alapján 11 felelős vállalat jutott be 4 kategóriában a Magyar Adományozói Fórum (MAF) Társadalmi Befektetések Díj pályázatának döntőjébe 2015-ben. A pályázat végső helyezéseit a MAF októberi „Társadalmi profit = Üzleti profit?” című szakmai konferenciáján jelenti be.

Az elmúlt öt év során már 130 példaértékű vállalati program vállalta a megmérettetést a CSR tevékenységeken belül kifejezetten az üzleti szféra támogatói kezdeményezéseit bemutató és elismerő MAF Társadalmi Befektetési Díj pályázatán, amely a hazai cégek társadalmi befektetési programjait olyan minőségi szempontok alapján értékeli, mint a partnerség, a hatás és az innováció.

„A MAF Társadalmi Befektetési Díj pályázatával az a célunk, hogy ne csak rövid sajtóhírek alapján váljanak megismerhetővé hazánk legkiválóbb vállalati kezdeményezései, amelyek bizonyítják, hogy a három szektor csak egymással összefogva lehet képes összetett társadalmi problémák megoldására. A döntőbe jutott pályázatok inspiráló megoldásokat mutatnak be, amelyek során a cégek alternatív erőforrásaikat, szakmai kompetenciájukat, munkatársaik segítőkészségét, vagy akár kapcsolatrendszerüket is felhasználva voltak képesek mérhető és megsokszorozható előnyöket elérni állami és civil partnereikkel közösen.” – mondta el Dr. Molnár Klára, a MAF igazgatója.

A díj bíráló bizottságának tagjai 2015-ben is Erős Antónia, az RTL Híradó műsorvezetője, az Egy Csepp Figyelem Alapítvány alapítója, Füzesy Tamás, a Kanadai–Magyar Kereskedelmi Kamara ügyvezető igazgatója, Hargitai Lilla, a Médiaunió Alapítvány ügyvezető igazgatója, Jakab Áron, a FRUIT OF CARE Nonprofit Kft. alapítója és ügyvezetője és Nagy Bálint, az IBS Marketing Tanszékének vezetője.

 A döntőben a Leginnovatívabb Támogatói Program, a Legsikeresebb Partneri Együttműködések, a Legnagyobb Hatást Elérő Támogatói Program és Az Év Társadalmi Befektetési Programja kategóriákban az alábbi, ábécé sorrendben felsorolt 11 vállalat program vesz részt:

  • Civil Support Nonprofit Kft. – „Ashoka Pro Bono” program
  • Erste Bank Hungary Zrt. – „Pénzügyek egyszerűen” program
  • Generali a Biztonságért Alapítvány – „Generali Mosolyvadász Program”
  • GlaxoSmithKline Kft. – „Együtt a jobb egészségért: értünk, velünk”: Roma közösségek egészségfejlesztése Kelet-Közép Európában program
  • HEINEKEN Hungária Sörgyárak Zrt. – „Soproni Jóleső Segítség” program
  • K&H Csoport – „K&H Vigyázz, Kész, Pénz!” pénzügyi vetélkedő
  • MAVIR Zrt. – „Madárvédelem az átviteli hálózat mentén” program
  • Mercedes-Benz Hungary Kft. – „Komplex közlekedésbiztonsági oktatási program kidolgozása és megvalósítása Kecskeméten program
  • NI Hungary Kft. – National Instruments Magyarország „Innovációs Program és Nyitott Laboratórium”
  • Richter Gedeon Nyrt. – „Richter Egészségváros Program”
  • Syngenta Kft. – „Élelmiszerlavina” program

A helyezéseket a MAF 2015. október 1-jén a MAF „Társadalmi profit = Üzleti profit?” szakmai konferenciája záróeseményeként jelenti be a Samsung Electronics Magyar Zrt. székházában tartott díjátadón. A konferencia az idén a fiatalok foglalkoztatását segítő vállalati támogatási programok megoldásait és az ezekhez kapcsolódó tapasztalatokat, illetve a vállalati támogatások nem pénzbeli erőforrásainak felhasználási lehetőségeit állítja fókuszba.

A döntőbe jutott programok részletes listája a MAF weboldalán tekinthető meg:

http://donorsforum.hu/hu/maf-tarsadalmi-befektetesek-dij/2015/shortlist-2015

A Magyar Adományozói Fórumról

A Magyar Adományozói Fórum államtól és pártoktól független, egyesületi formában működő szakmai ernyőszervezet, amely a társadalmi ügyeket támogató hazai üzleti és non-profit szervezeteket tömöríti.

Elsődleges célja, hogy hazánkban is széles körben megismertesse és meghonosítsa a felelős közösségi befektetések professzionális módszereit és eszközeit, és ezáltal segítsen a vállalatoknak, alapítványoknak, magánszemélyeknek abban, hogy egyre többen, egyre többet és egyre hatékonyabb módon fektessenek be a társadalomba.

További információ:

Magyar Adományozói Fórum

www.donorsforum.hu

Molnár Klára igazgató, +36 302 10 31 71, klara.molnar@donorsforum.hu

Márfi József, az Egyesület alapító tagja egy egész napos interaktív workshop keretében ismerteti hogyan lehet zöld irodákat kialakítani és üzemeltetni.

Mi az a zöld iroda és miért kellene a tulajdonosoknak, belsőépítészeknek és létesítménygazdálkodóknak foglalkozniuk ezzel a koncepcióval? A workshop bemutatja a zöld épületek tervezésénél előforduló kulcsfontosságú fogalmakat és részletesen tárgyalja a zöld iroda témakörét. Gyakorlati példákon keresztül ismerteti a zöldebb irodák előnyeit az összes érintett területen, és azt, hogy miként tehető környezettudatossá egy már meglévő iroda. A kurzus célja, hogy megmutassa a zöld irodák jelentőségét a fenntartható építés, a klímaváltozás és a zöld gazdaság térnyerése szempontjából.

 

 

Időpont:         KEDD, október 6. 2015

                         8:30 – 17:00

Helyszín:        SIEMENS Conference Center

Cím:                 51-57. Gizella út 1143 Budapest

Részvételi díj

20.000 HUF + ÁFA
HuGBC és RICS tagok számára: 15.000 HUF + ÁFA

A képzés nyelve angol, további részletek, regisztráció itt.

Idén nyolcadik alkalommal szervezi meg fenntarthatósági árverését a Civil Licit Alapítvány. A rendhagyó aukción civil szervezetek által fejlesztett üzleti szolgáltatásokra licitálhatnak a fenntarthatóság mellett elkötelezett vállalatok.

Az idei program újdonsága, hogy a Civil Liciten aukcióra kerülő non-profit szervezetek szolgáltatásai két szakaszban kerülnek kiválasztásra. Elsőként a 77 beérkezett pályázatból a bíráló bizottság 22 szervezetet választott ki, amelyek szeptemberben részt vehetnek a CIVIL LICIT ALAPÍTVÁNY 4 alkalomból álló képzési programjában. A LOFFICE coworking office-ban megszervezésre kerülő képzés fókuszában a társadalmi vállalkozások és társadalmi innovációk állnak. A képzéssorozat során meet-up jellegű előadások és tréning keretében a civil szervezetek projektmenedzsment és termékfejlesztési ismereteket kapnak, valamint előadásokat hallhatnak a vállalati együttműködések és a társadalmi vállalkozások jelenlegi és jövőbeni lehetőségeiről, valamint hr-szervezetfejlesztési és a vállalatokat célzó kommunikációs-technikákról. A képzésen hallottak alapján a civil szervezetek pontosítják a szolgáltatás-javaslataikat, amelyekből ezt követően egy nyilvános zsűrizés keretében (a startup világban manapság bevett és népszerű) “PITCH” módszerrel kerül kiválasztásra a legjobb 11 projekt, amelyek kalapács alá kerülnek a novemberi Civil Licit Aukción. A képzéseket vállalati és csr szakértők, a civil szektor fejlesztésében jártas szakemberek, hr-tanácsadók, illetve a társadalmi vállalkozások és társadalmi innovációk fejlesztői, szakértői tartják. Az előadók között Fertetics Mandy a BCSDH szakértője beszél a fenntartható vállalati működésről és az üzleti szektor elvárásairól.

8.CivilLicit

A 8. Civil Licit Aukcióra folyamatosan várják a szervezők a licitáló vállalatok jelentkezését. A fenntarthatósági árverésről és a megvásárolható szolgáltatásokról a Civil Licit Alapítvány weboldalán találnak részleteket.

Közel 20 %-os munkanélküliség a fiatalok körében, 1,8 millió tonna élelmiszer-hulladék évente, hazánkban már most érezhető a 2050-re prognosztizált 2°C-os felmelegedés, folyóvizeinknek mindössze 9 %-a van jó állapotban, csupán 10% a fenntartható fogyasztók aránya. Ezek olyan tények, melyek a hosszú távon és felelősen gondolkodó vállalatokat cselekvésre kell, hogy ösztönözzék.

Az Action 2020 Magyarország program cselekvésre ösztönzi a vállalatokat! Ez egy olyan cselekvési platform az üzleti élet számára, ahol a vállalatok megoszthatják egymással a környezeti és társadalmi kihívásokra adott üzleti megoldásaikat annak érdekében, hogy az üzleti szektor eredményes és hatásos válaszokkal reagálhasson a hazai fenntarthatósági és egyben üzleti kihívásokra.

Csatlakozzon Ön is!                                                                                                                                                 csatl pikto

Az Action 2020 Magyarország programban meghatároztuk azokat a hazai célokat 2020-ig, amelyek megvalósításához az üzleti szektor is hozzá tud járulni. Amennyiben Ön is egyetért a célokkal, valamint azzal, hogy a hazai fenntarthatósági kihívások megoldásában az üzleti szektornak kiemelt szerepet kell vállalnia, kérjük, csatlakozzon a programhoz! A csatlakozással az Ön által képviselt vállalat vállalja, hogy 2020-ig legalább két üzleti megoldás megvalósításával hozzájárul a kitűzött célok eléréséhez. Üzleti megoldásának hatásait méri és megosztja velünk.

Valósítsa meg és ossza meg üzleti megoldásait!                                                                                                  valóspikto

Amennyiben már van vállalatánál az Action 2020 Magyarország program által kitűzött célok megvalósulását segítő üzleti megoldás, ossza meg velünk, hogy mások is ötletet meríthessenek belőle. A program során célunk, hogy összegyűjtsük és terjesszük a „szokásos üzletmeneten” túlmutató fenntarthatósági kihívások megoldását szolgáló üzleti megoldásokat.

Változásvezetők kerestetnek!                                                                                                                                befoly pikto

Nem csak az üzleti szektornak, de a teljes gazdasági és társadalmi rendszernek is egyre több fenntarthatósági kihívásra kell megtalálnia hatékony és hosszú távú válaszait.
A valódi megoldások változást jelentenek, amelyek elindítói és megvalósítói fontos változásvezetők. Legyen Ön is az! Inspiráljon másokat ötleteivel, gyakorlataival, ossza meg tapasztalatát, kihívásait, nehézségeit és példamutatásával sokszorozza meg egyéni hatását! Meggyőződésünk, hogy a hosszú távon üzletileg sikeres vállalkozások kulcsszerepet töltenek be a fenntarthatóság előmozdításában is!

Bővebb információ és csatlakozás: Fertetics Mandy mandy.fertetics@bcsdh.hu

Csatlakozási adatlap letölthető innen: Action_2020_Magyarorszag_Csatlakozasi_Adatlap

A nemzetközi Zöld Építés Hete alkalmával szeptember 21-26. között ismét megrendezi már hagyománnyá vált programsorozatát a Magyar Környezettudatos Építés Egyesülete (HuGBC)! A Green Walk 2015 során a hazai fenntartható építés olyan új képviselői nyitják meg kapuikat, mint a Corvin sétány legújabb fejlesztései, a Corvin Corner Tower és az épülő Corvin IV. irodaházak, vagy az Andrássy út 3. és 8. felújítEiffel_Palace_Póllai_Attila_1ásának (ahol történeti környezetben valósulnak meg a fenntartható fejlesztések) és a Nordic Light irodaház építkezései. Ezek mellett azonban természetesen számos klasszikus is várja a látogatókat, mint amilyen az Eiffel Palace, a Groupama Aréna vagy az angyalföldi 100 lakásos passzívház, ismét fogadja a látogatókat a Dél-pesti szennyvíztisztító élőgépes víztisztítóműve, és környezettudatos családi házak is képviseltetik magukat.

Az épületlátogatások során a legilletékesebb szakemberek, a tervezők, fejlesztők, üzemeltetők, illetve a kivitelező szakemberek kalauzolják a látogatókat, akik így egészen biztosan minden felmerülő kérdésükre is választ kapnak.

A program ingyenes, de regisztrációköteles, érdemes minél előbb jelentkezni, mert a férőhelyek száma korlátozott! A Magyar Építész Kamara 1 kreditpontot ad minden látogatásért, aminek adminisztrációs díja 1500,- Ft/fő. Az épületek részletes ismertetése és regisztráció itt.

Szeptember 16-án várja az érdeklődőket a Fenntartható településfejlesztés konferencia is, szintén a Magyar Környezettudatos Építés Egyesülete szervezésében. Részletes program és regisztráció itt!4.Green_House_Szigeti_kata_9

A Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért (BCSDH) úgy döntött, hogy csatlakozik Áder János és a WBCSD felhívására a nemzetközi Live Earth mozgalomhoz és aktív részvételre buzdítja tagvállalatait, hogy minél több embert bíztassanak a csatlakozásra.

A kezdeményezés arra irányul, hogy klímánk védelme érdekében egységre és cselekvésre ösztönözzük világunk 2015 decemberében Párizsban összegyűlő vezetőit. Világszerte egymilliárd ember támogatását kívánják megnyerni.

Az Üzleti Tanács kiemelkedően fontosnak tartja, hogy a 2015. decemberi párizsi klímacsúcs sikeres legyen, így aktívan támogatni kívánja azt az Al Gore – az Amerikai Egyesült Államok Nobel-díjjal kitüntetett volt alelnöke – által elindított mozgalmat, amelyet Magyarországon Áder János köztársasági elnök személyesen is támogat.

Magyarországon, a köztársasági elnök által létrehozott www.elobolygonk.hu oldalon lehet a személyes támogatást jelentő klímavoksokat megtenni, melyek beszámításra kerülnek a nemzetközi kampány eredményébe.

A BCSDH hisz abban, hogy jelentősen hozzá tud járulni a kampány sikeréhez, ha tagvállalatai csatlakoznak a kezdeményezéshez és aktívan, saját eszközeiket használva, a teljes értékláncukon keresztül, minél több embert győznek meg az ügy fontosságáról és bíztatnak a klímavoksuk megtételére.

Emeljük fel közösen a hangunkat!

Tagvállalatunk, a Deloitte Magyarország tíz országra kiterjedő Közép-európai felmérést készít a felelős vállalati működésről.

 

A BCSDH segít a terjesztésben, így lehetőséget biztosítunk, hogy tagvállalataink is részt vehessenek a felmérésben, amely 2015. szeptember 11-én zárul.

A felmérés terjesztésében nemzetközi szinten más, az érintett országokban működő Üzleti Tanácsok is részt vesznek, mint például a lengyel BCSD.

A kérdőívet ide kattintva érheti el.

 

Az emberiség idén alig több mint 7 hónap alatt, augusztus 13-ára használta el a Föld egész éves erőforrás mennyiségét, a Global Footprint Network jelentése szerint. Az elmúlt 15 évben a túlfogyasztás világnapja 2 hónappal került előrébb, de a bolygó kizsigerelése folytatódik. Magyarország is pazarol: ha rajtunk múlna, már május 8-án átlépnénk a fenntarthatóság küszöbét!

A Global Footprint Network 2003 óta, évről évre összehasonlítja a természeti erőforrások megújuló képességét az emberiség erőforrásigényével, vagyis ökológiai lábnyomával. A Nemzetközi Túlfogyasztás Napja minden évben az nap, amikor a két érték találkozik, vagyis amikortól már a bolygó megújító képességen felül fogyasztunk. Ha a Föld egy gyümölcsös lenne, akkor eddig a napig a termést ettük, ezután viszont már a fákat vágjuk ki és esszük meg. A rendszer fenntarthatatlansága abból fakad, hogy a következő évben így már kevesebb gyümölcsünk lesz. Nem is csoda, hogy 2000 óta kora októbertől, augusztus elejére került a túlfogyasztás napja.

Ennek persze már most ára van. Bolygónk tartalékainak felélése és a természeti rendszerek kizsigerelése miatt egyre súlyosbodó problémákkal kell megküzdenünk, amilyen a talajerózió, a fokozódó szárazság és ivóvízhiány, vagy a fajok sokszínűségének csökkenése. Az éghajlatváltozás – amit a légkör egyensúlyának felborításával idézünk elő – pedig csak súlyosbítja és gyorsítja a káros folyamatokat.

EOD_logo_2015

Az emberiség szén-dioxid-lábnyoma megduplázódott 1961 és 1973 között, amikor átléptük a fenntarthatóság határát. Azóta is a szén-dioxid az ökológiai lábnyom leggyorsabban növekvő és legjelentősebb komponense. Nem véletlen, hogy az éghajlati rendszer problémái jelentkeznek a legsúlyosabban.”, mondta el Mathis Wackernagel, a Global Footprint Network elnöke és az ökológiai lábnyom fogalmának egyik ötletadója. „A kibocsátások csökkentését szorgalmazó nemzetközi megállapodás jelentősen előre tudná mozdítani az emberiség ökológiai lábnyomának csökkentését célzó folyamatot.”

Nagy problémát jelent, hogy a fogyasztásunkhoz és annak ellensúlyozásához is hely kell. Egyre több élelmiszeripari és faipari terméket termelünk, miközben egyre kevesebb az a biológiailag aktív terület, ami megköthetné a szén-dioxidot. „A 2015-ben kibocsátott üvegházhatású gázok elnyeléséhez a Föld erdeinek kétszeresére lenne szükség, miközben egy sor másik igény, például az élelmiszerek termelése is verseng a területért.” – mondta Wackernagel. ”Ez egy őrült mutatvány, hiszen csak akkor van esélyünk stabilizálni bolygónk helyzetét, ha radikálisan csökkentjük ökológiai lábnyomunkat.”

Ha 30%-al csökkentenénk az emberiség szén-dioxid-kibocsátását, a Globális Túlfogyasztás Napja egy hónappal is eltolódhatna. 2030-ban már akár szeptember 16-ig is kitolható lenne az időpontot. Dánia ugyanebben a mértékben már csökkentette kibocsátását, ugyanakkor a teljes fogyasztásának biztosításához ezzel együtt is, 2,85 Földre lenne szükség. Mi, magyarok sem állunk túl fényesen ilyen téren.

„Magyarország éves fogyasztásának fedezéséhez 2,5 Földre lenne szükségünk. Ez azt jelenti, hogy ha az egész világon mindenki a magyar fogyasztási szokások szerint élne, akkor a Globális Túlfogyasztás Napját már május 8-án elérnénk. Ezen a ponton nem mentegethetjük magunkat azzal, hogy vannak nálunk is rosszabbak. A WWF Magyarország éppen ezért hangsúlyozza a tudományos alapokra helyezett kibocsátás csökkentés fontosságát. Mindannyian tehetünk annak érdekében, hogy ez a dátum későbbre tolódjon éppen ezért felelős egyénekre és felelős vállalatokra van szükség” – mondta el Sipos Katalin, a WWF Magyarország igazgatója.

Az idén decemberi Párizsi klímacsúcson (COP21) talán megszülethet az a nemzetközi éghajlatvédelmi megállapodás, ami gátat szabhat a mértéktelen kibocsátásnak és a globális felmelegedés gyorsuló ütemének. A cél, hogy 2 Celsius fok alatt tartsuk a földi átlaghőmérséklet növekedését, az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésével. A közös cél elérésének érdekében a világnak 2070-re szinte teljesen fel kell hagynia a fosszilis tüzelőanyagok használatával, és a fejlett országoknak ebben segíteniük kell a fejlődőket. A lehetőségek és a technológia már adott, most a döntéshozókon és a Föld minden lakójának egyéni felelősség vállalásán a sor.

Forrás: WWF Magyarország

A klímaváltozás elleni küzdelem jegyében a 2005-ös szinttel szembeni 32 százalékos csökkentést irányzott elő 2030-ig az erőművek széndioxid-kibocsátásában az amerikai Tisztaenergia-program, amelyet 2015. augusztus 3-án ismertetett a Fehér Házban Barack Obama elnök és Gina McCarthy, a Környezetvédelmi Ügynökség (EPA) igazgatója.

    A Fehér Ház közleménye szerint ez 9 százalékkal több, mint amennyi a csökkentés mértékére vonatkozó eredeti javaslatban szerepelt. Obama a programot ismertetve hangoztatta, hogy nincs nagyobb kihívás az emberiség jövőjével szemben, mint a klímaváltozás, amelyet ha nem kezelnek helyesen, nem lehet majd megfordítani, és ahhoz nem lehet majd alkalmazkodni. „Létezik olyan fogalom, hogy túl késő” – mondta az elnök.

    Obama rámutatott:  az államoknak programok a végrehajtásának tervét maguknak kell kidolgozniuk, önnálóan vagy másokkal összefogva. A megvalósítás megkezdésének eredetileg 2020-ban megállíptott határidejét a végleges program 2020-ra tolta ki. Az államoknak emellett az eredeti 2017 helyett 2018-ban kell beterjeszteniük az arra vonatkozó terveiket, hogy konkrétan milyen lépések segítségével kívánják csökkenteni a károsanyag-kibocsátást.

    A szövetségi kormány hitelekkel próbálja majd az államokat arra ösztönözni, hogy már a kitűzött határidő előtt, 2020-ban vagy 2021-ben fejleszteni kezdjék megújuló energiaforrásaikat. Ezek – egyebek között a szél- és a naperőművek – egyébként az eredeti tervben megfogalmazottnál sokkal nagyobb szerephez jutnak a széntüzelésű erőművekről való áttérésben. A Tisztaenergia-program 2030-ig 30 százalékos növekedéssel számol ezen a téren.

    A korábbi elképzelésben a fő hangsúlyt arra helyezték, hogy fel kell gyorsítani a széntüzelésűektől a fölgázt hasznosító erőművekre történő áttérést. A végleges változat ezzel szemben már úgy számol, hogy a földgáz részaránya az országos energiamixben a jelenlegi szinten marad.

    Az amerikai kormányzat szerint a széndioxid-kibocsátás korlátozása 2030-ig évi 8,8 milliárd dollárba kerül majd, ám ezt a költséget erősen meghaladják majd az egészségügy területén várható megtakarítások. Obama hétfőn visszautasította azokat a bírálatokat, amelyek szerint a program megnöveli az amerikaiak villanyszámláját, a szegényeket sújtja és munkahelyeket szüntet meg.

    Az elnök a fehér házi összesítésre hivatkozott, amely szerint a Tisztaenergia-program, miközben több tízezer munkahelyet teremt, a 2005-ös szintről csaknem 90 százalékkal csökkenti majd az erőművi káros kibocsátások okozta halálozások számát, és 70 százalékkal csökkenti szmog- és a koromképző szennyező anyagokat. Az elnöki hivatal prognózisa szerint az idő előtti halálozások száma 2030-ig 3600-zal, a gyermekek esetében az asztmarohamok száma 90 ezerrel, a munkahelyi és iskolai mulasztott napok számát pedig 300 ezerrel csökkenti majd.

    Az Fehér Ház által közreadott számítások szerint az amerikai családok éves energiaköltsége 2030-ban a jelenleginél csaknem 85 dollárral lesz kevesebb, a felhasználáson való megtakarítás viszont 30 millió lakás ellátásra lesz elegendő és a 2020-2030 közötti időszakban 155 milliárd dollárt takarít meg a felhasználóknak.

    Az átállás tényleges költségeit azonban szakértők csak az tagállami szintű programok meghatározása után lehet majd reálisan felbecsülni.

    Az erőművek az amerikai üvegházgáz-kibocsátás fő forrásai, ezekből származik a széndioxid és más, a hőt csapdába ejtő gázok kibocsátásának több mint egyharmada az Egyesült Államokban. A károsanyag-kibocsátás korlátozása – ha sikerül keresztülvinnie – Barack Obama politikai örökségének egyik kulcseleme lehet. Az elnök az év végén megtartandó párizsi klímacsúcson aláírandó egyezmény sikeréhez azzal kíván hozzájárulni, hogy eltökélte: hazája a 2005-ös szintről 2025-ig 26-28 százalékkal csökkenti majd a kibocsátást.

    Hillary Clinton demokrata elnökjelölt-aspiráns korábban ígéretet tett rá, hogy megválasztása esetén meg fogja védelmezni Obama tervét a republikánusokkal szemben. Több mint egy tucatnyi állam viszont azt jelezte előre, hogy bíróságon száll majd szembe a tervvel és az EPA-val. Várhatóan ellenzéki és a jelentős szénbányászattal rendelkező államokban megválasztott törvényhozók is erőfeszítéseket tesznek majd az elképzelés zátonyra futtatása érdekében.

    Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár szóvivője, Stephane Dujarricon hétfőn méltatta az amerikai tervet, rámutatva, hogy a klímaváltozás elleni globális megállapodáshoz ilyen „jövőképpel rendelkező vezetésre” van szükség. Dujarric rámutatott: a terv annak bizonyítéka hogy az Egyesült Államok eltökélt az globális felmelegedés elleni küzdelemben, valamint egyúttal megtakarításra és gazdasági növekedésre is törekszik.

    „Egyúttal elismeri, hogy valamennyiünknek kötelessége egy olyan bolygót hátrahagyni a jövő nemzedékei számára, amely lehetőségeket biztosít a fenntartható fejlődés számára” – tette hozzá.

MTI 2015. augusztus 3., hétfő 21:05

Bővebben: https://www.whitehouse.gov/climate-change

Az Üzleti Világtanács a Fenntartható Fejlődésért (WBCSD) egy olyan világot képzel el, amiben egy vállalkozás hosszú távú környezeti és szociális teljesítménye is tükröződik az eredményiben, a pénzügyi mutatói mellett. Ahol a vállalkozások olyan emberektől függenek, mint a munkavállalók, fogyasztók, beszállítók, kiskereskedők, kormányzati vezetők és szomszédok, és elválaszthatatlanul kapcsolódnak azokhoz a közösségekhez, amelyben működnek. Ahol a közösségekkel való kölcsönhatásaiknak jelentős következményei vannak és a cég általános teljesítményének mérésekor és értékelésekor ezeket mindenképpen figyelembe is veszik.

Annak ellenére, hogy számos a társadalmi hatás mérésére szolgáló mutatószám létezik, a cégek folyamatosan küzdenek olyan, a célnak leginkább megfelelő megoldások kidolgozásával, amelyek lehetővé teszik a társadalmi információk beépítését a stratégia készítésbe és a döntéshozatalba.

A WBCSD Redefinding Value programja részeként, a Társadalmi Tőke Jegyzőkönyv  (Social Capital Protocol) kidolgozásának célja, hogy összegyűjtse és összehangolja a meglévő mérési és értékelési tudást. Ezért a WBCSD egy platformot biztosít az együttműködés beindításához.

Ezzel a tanulmánnyal felszólítjuk az összes gazdasági ágazat és tudományág minden  szervezetét, szakértőjét és szakemberét, hogy csatlakozzanak hozzánk és erősítsék meg ezeket az erőfeszítéseket. Ennek egy olyan együttműködésen alapuló kezdeményezésnek kell lennie, amely megteremti azt a kritikus tömeget, amely szükséges ahhoz, hogy egy érvényes, széles körben elfogadott eredményt biztosítson mind a vállalatok, mind a tulajdonosok, mind az érintettek számára.

Amennyiben bővebben szeretne erről olvasni: