A 2015. május 14-én tartott Magyar Gazdasági Csúcstalálkozón mutatta be a Világgazdaság a legújabb kiadványát
a TOP 101 Legbefolyásosabb Üzleti Döntéshozó címmel.
Számos tagvállalatunk első számú vezetője került fel a listára, köztük Salgó István, a BCSDH elnöke is.
A listában szereplő tagvállalati vezetők:
Bogsch Erik (Richter), Hernádi Zsolt (MOL), Dale A. Martin (Siemens), Eppel János (Porsche Hungária), Zwack Sándor (Zwack), Zwack Izabella (Zwack), Baji Csaba (MVM), Erdős Mihály (Generali), Nigel Jones (Tesco), Konrad Kreutzer (E.ON), Christopher Laska (Telenor), Robert Stöllinger (KPMG) és Szirmák Botond (Provident)
Ezúton is gratulálunk nekik!
00eszter.chikankovacshttps://bcsdh.hu/wp-content/uploads/2021/12/bcsdh-logo.pngeszter.chikankovacs2015-05-21 22:46:152022-01-07 16:29:19A BCSDH elnöke a legbefolyásosabb üzleti döntéshozók között
Mire jók a sztereotípiák és mikor válnak káros előítéletekké? A munkanélküliség megoldásában milyen szerep jut az oktatásnak? Hogyan lehet megvédeni a dolgozót, ha ő nem akarja? A női kvóta vagy a női-férfi gondolkodás megértése viszi előbbre az esélyegyenlőség ügyét? Az Unicum illaton túl mi érződik még a Zwack falai között?
Május 7-én, „A jövő vezetői” tehetségprogram negyedik szakmai napján alapértékekkel foglalkoztak a program résztvevői. Az emberi élet, biztonság, jogok, a munkához való jog tiszteletének üzletvitelbe integrálása nem egyszerű feladat, de a téma körbejárását olyan izgalmas külsős előadók, mint Dr.Scharle Ágota, a Budapest Szakpolitikai Elemző Intézet vezetője, Nagy Géza az Ability Park vezetője és Dr. Segesváry Gábor, a Zwack Humánpolitikai Igazgatója által tartott prezentációk, beszélgetések és esettanulmányok segítették a házigazda Zwack Unicum Nyrt. megismerése mellett. A nap vendége volt még Urbán Katalin a Grundfos-tól és Istenesné Solti Andrea a Shelltől.
Hogy mire jók a sztereotípiák és mikor válnak ezek káros előítéletekké? Egy játék során saját magukon tapasztalhatták a résztvevők, hogy milyen könnyű kis különbségeket indokolatlanul felnagyítani, egyszeri tapasztalatot általánosítani vagy önmagunkban nem szeretett tulajdonságot kivetíteni másokra.
Ezek az előítéletek akadályozzák a vezetői döntéshozatalban is az esélyegyenlőséget és a vezetői felelősség biztosítani ezek káros megjelenésének kiküszöbölését a vállalati folyamatokban és előrelépni a diszkrimináció-mentesség, egyenlő bánásmód és esélyegyenlőség felé.
Szó esett a tartós munkanélküliség egyértelmű negatív hatásáról a gazdaságra. Érdekes megállapítás volt, hogy a technológiai fejlődés ellenére nem igazán csökken a munkahelyek száma, de összetétele viszont annál inkább. Ezt a gyors átrendeződést az oktatási rendszer képtelen lekövetni. Az oktatás egyik legfontosabb mai feladata az lenne, hogy megtanítsa azokat a készségeket, képességeket, amelyek révén képesekké válnának a fiatalok az önállóságra: elsajátítani hogyan kell tanulni, keresni, fejlődni és önmagukat fejleszteni.
A fogyatékos emberek társadalmi megítélése a történelem során sokat változott, jól látszik, hogy hogy a fogyatékos ember csak és kizárólag a társadalmi interakcióban válik fogyatékossá. A WHO felmérése szerint a jelenlegi fogyatékosok 47% időskori fogyatékosság, így a kérdés még inkább üzleti és társadalmi kockázatkezelést sürget, főleg, ha egy elidősödő Európában és Magyarországon élünk, működünk.
Hogyan lehet megvédeni a dolgozót, ha ő nem akarja? És vajon milyen dimenziók mentén növelhető a női vezetők aránya? Két esettanulmány érdekes felvetések.
A dolgozónak joga van a biztonsághoz, de vajon, milyen módon lehet betartatni a biztonsági szabályokat, ha a dolgozó a legfőbb akadályozó? Szabályozás vagy emocionális meggyőzés, motiváció vagy szankciók, vezetői példamutatás, számonkérés és a kettős mérce mind olyan dilemma, amely felmerült a munkabiztonságról szóló beszélgetés során.
A legtöbb vállalat etikai kódex tartalmazza a diszkrimináció mentes működést és az esélyegyenlőség biztosítását, de még mindig kevés nő kerül vezető pozícióba és még mindig alacsonyabb a nők keresete. Biztos, hogy azonosak akarnak lenni a nők férfiakkal? A kvóta rendszer a megoldás, vagy magától is beindul egy pozitív folyamat? A nőket kell segíteni, vagy a nemek közötti megértést? A női felsővezető segíti a női esélyegyenlőséget, vagy nehezíti? Olyanoknak kell lenniük a nőknek, mint a férfiaknak, vagy a sokszínűség a fontos? Érvek és ellenérvek ütköztek a gender problémát feszegető esettanulmány feldolgozása során és sok érdekes szempont került felszínre.
Vajon milyen az alapértékeket, emberi méltóságot tisztelő vezető és hogyan működik ez a gyakorlatban?
A Zwack irodák bejárásával és az ott dolgozókkal való beszélgetésekkel saját maguk a résztvevők is tapasztalhatták, hogy hogyan érzékelik ezt a családi vállalatnál dolgozók és azt is, hogy az Unicum illaton túl Zwack Péter szellemisége is körbelengi a céget.
Zwack Izabella egy videóbejátszásból, Zwack Sándor pedig a résztvevőkkel beszélgetve osztotta meg gondolatait a családi vállalatról.
Érdekes beszélgetés zajlott arról, hogy vajon egy családi vállalat globális terjeszkedés során, ha a család személyesen már nem tud a mindennapokban jelen lenni a vállalat életében. megőrizheti-e értékeit.
A napot pince- és múzeum bejárás, majd finom borok és likőrök kóstolása mellett informális együttlét tetőzte.
00eszter.chikankovacshttps://bcsdh.hu/wp-content/uploads/2021/12/bcsdh-logo.pngeszter.chikankovacs2015-05-16 07:30:222022-01-07 16:29:19Alapértékek tisztelete a vállalati működés során
Június 3-án rendezi meg a FUSIONS regionális workshopját Budapesten, az Experidance Házban. A FUSIONS projekt célja az élelmiszerveszteségek és –pazarlás csökkentése a teljes élelmiszerláncon belül Európában. Az eseményen bemutatásra kerülnek a projekt céljai és eddigi eredményei.
A konferencián előadások hangzanak el a témával kapcsolatos kutatás/mérés, jogszabályi környezet és szociális innovációk területéről. Az egyes blokkokban az előadásokat követően konzultációs szekciókat is tartunk, melyeken számítunk a jelenlevők aktív részvételére.
A rendezvényt a Hohenheimi Egyetem Bioökonómiai Kutatási Központja, a FUSIONS közép-kelet európai regionális koordinátora szervezi, a Magyar Élelmiszerbank Egyesület közreműködésével.
Az esemény minden, a témában érintett és érdeklődő szakember számára nyitott és ingyenes (a részvétel regisztrációhoz kötött, a helyek száma korlátozott). A rendezvényen angol-magyar szinkrontolmácsolást biztosítunk.
A rendezvényre az alábbi linken lehet regisztrálni:
09:00 – 09:30 Regisztráció
09:30 – 10:00 A projekt koordinátor köszöntője és a projekt általános bemutatása : Toine Timmermans – Wageningen University (NL)
10:00 – 11:45 1. Blokk: Élelmiszerhulladékok mennyisége
10:00 – 10:15 Bevezető előadás: Klaus-Rainer Bräutigam – Karlsruhe Institute of Technology (D)
10:15 – 11:00 A FUSIONS tevékenysége az élelmiszerhulladékok összmennyiségének mérése területén : Silvia Scherfhaufer – Universität für Bodenkultur Wien (Austria)
11:00 – 11:45 Konzultáció, visszajelzések gyűjtése
11:45 – 12:30 Ebéd
12:30 – 14:30 2. Blokk: Szabályozási környezet
12:45 – 13:00 Bevezető előadás: Madarász István (Földművelésügyi Minisztérium)
13:05 – 13:45 A FUSIONS tevékenysége az élelmiszerpazarlással kapcsolatos szabályozások felmérése és optimalizációja területén: Silvia Gaiani – University of Bologna (Italy)
13:45 – 14:30 Konzultáció, visszajelzések gyűjtése
14:30 – 14:45 Kávészünet
14:45 – 16:15 3. Blokk: Szociális innovációk
14:45 – 15:00 Bevezető előadás: Krubl Yvette (METRO Kereskedelmi Kft.)
15:00 – 15:45 A FUSIONS tevékenysége az élelmiszerpazarlással kapcsolatos szociális innovációk területén: Tim Luckett – WRAP – Waste & Resources Action Programme (UK)
15:45 – 16:15 Konzultáció, visszajelzések gyűjtése
16:15 – 16:30 Összefoglalás, zárás
00adminhttps://bcsdh.hu/wp-content/uploads/2021/12/bcsdh-logo.pngadmin2015-05-14 14:41:032022-01-07 16:29:20FUSIONS Regionális Workshop – 2015. június 3.
A KÖVET Egyesület az Országos Foglalkoztatási Közhasznú Nonprofit Kft.-vel együttműködve 2015-ben újra megrendezi Magyarország legrangosabb CSR kiállítását, az évek óta népszerű CSR Piacot. A rendezvényen kis- és középvállalkozások, nagyvállalatok mutatják be társadalmi felelősségvállalással kapcsolatos jó gyakorlataikat.
2015-ben a CSR Piac a felelős foglalkoztatásra fókuszál!
Időpont: 2015. június 4. (9:00-17:30)
Helyszín: Budapest, Lurdy Konferencia- és Rendezvényközpont (1097 Budapest, Könyves Kálmán krt. 12-14.)
A CSR Piac fővédnöke: Dr. Czomba Sándor a Nemzetgazdasági Minisztérium munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára
A programról:
Vállalati programok seregszemléje CSR és felelős foglalkoztatás témakörben,
00adminhttps://bcsdh.hu/wp-content/uploads/2021/12/bcsdh-logo.pngadmin2015-05-14 12:36:062022-01-07 16:29:20CSR Piac 2015 – 2015. június 4. – A BCSDH ismét együttműködő partner
00adminhttps://bcsdh.hu/wp-content/uploads/2021/12/bcsdh-logo.pngadmin2015-05-14 12:34:572022-01-07 16:29:20Merre tart a magyar szellemi tőke? – BBJ konferencia 2015. május 20.
Magas korrupciós szint mellett lehet versenyképes egy ország? Az átlátható vállalati működés növelheti egy cég értékét? A gazdasági erőfölény lehet jogszerű? Tőzsdei cégnek lenni áldás vagy átok? A fenntarthatósági jelentés szolgálhatja a vállalat fejlődését? És lehet-e etikusan működni egy etikátlan környezetben?
Ilyen kérdésekre kerestek választ „A jövő vezetői” 2015 tehetségprogram harmadik szakmai napjának résztvevői , ahol a Richter Gedeon Nyrt. volt a program házigazdája.
Martin József Péter, a Transparency International magyarországi igazgatója annak ellenére, hogy sokkoló adatokkal jellemezte a magyarországi korrupciós helyzetet, arra is kitért, hogy tudomásul kell venni, a korrupciót teljesen megszüntetni sosem lehet, de egy „optimális” szintre csökkenteni viszont elemi célunk kell legyen. A hosszú távú fenntarthatóság, a vállalat hosszú távú sikere szempontjából elengedhetetlen az intézményi, üzleti környezet kedvező állapota, vagyis átláthatósága és minimális korrupciós szintje.
Vessünk véget az ellenségképnek
Ifj. Chikán Attila, az Alteo vezérigazgatója saját vállalati tapasztalatain keresztül tette mérlegre a résztvevők számára az átlátható vállalati működés pro és kontra érveit. Ha ’ceteris paribus’ hasonlítunk össze vállalatokat, akkor láthatóan a tőzsdei vállalatok értékesebbnek minősülnek a nem tőzsdeiekhez képest – ami mögött a likviditási előny és a befektetői bizalom számára elengedhetetlen átlátható működés húzódik meg.
Véleménye szerint az üzleti élet sikerességéhez elengedhetetlen, hogy véget vessünk az ellenségképnek és az érintettekre, érdekelt felekre „barátokként” tekintsünk – persze az ésszerűség határán belül, vagyis az átláthatóság nem azt jelenti, hogy üzleti titkokat kell megosztani egymással. A legfontosabb azonban a lényegesség elvének betartása: ne mindenről akarjon a cég „beszélni”, hanem a fontos dolgokról – ugyanakkor a lényeges információk, folyamatok, történések kapcsán pedig tekintse felelősségének az arról való kommunikációt.
A passzív magatartás bűntárssá tehet a kartellben
A jogszerű működés és az etikus üzletvitel természetesen egymással szorosan összefüggő kérdéskör – véli Dr. Fazekas Orsolya jogtanácsos. A gazdasági előnyfölény például jogilag önmagában nem tilos, néha ésszerű üzleti magyarázatai vannak, ugyanakkor az azzal való visszaélés már jogi következményekkel járhat. A kartell esetében meglepő lehet, de a passzív viselkedés is jogkövetkezményekkel járhat.
Járd körbe és nézd meg az összefüggéseket
Jánosa Barbarával a Telenor etikus üzletvitel gyakorlatáról beszélgettek a program résztvevői. Megvitatták annak értékalapú és üzleti gyökereit, megvalósulási formáit és azt a kis- és közepes vállalatok etikus üzletvitelének javítását szolgáló programot, amellyel a cég eldöntötte, hogy kilép a reflektorfénybe.
Kockázatelemzés és gyors reakció
Beke Zsuzsa a Richter példáján keresztül a tőzsdei jelentés részleteibe avatta be a csapatot: elvárások, előnyök, kockázatok, hátrányok, lehetőségek. Az ezzel összefüggő vállalatirányítási szükségletek és az etikus üzletvitel összefüggéseit, néhány különleges etikai dilemmára rávilágítva mutatta be a gyógyszeripar gyakorlatából. Esettanulmány során egy versenytárs nem etikus piacszerzése izgalmas vitatémaként merült fel az „azonnal reakció, magas kockázatot vállalva” vs. „lassú – kevésbé hatásos reakció – de kockázatminimalizálás a döntés során” döntési dilemma.
Hogyan fejlődhetnénk helyzetfeltárás nélkül?!
Szabó István, a KPMG fenntarthatósági vezetője általános körkép keretében mutatta be a nem pénzügyi / fenntarthatósági jelentéstételt, amely egyre inkább elvárás lesz a vállalatokkal szemben. Hangsúlyozta, hogy a jelentésre ne mint „eredményre” tekintsünk, hanem a folyamatnak a jelentőségét figyeljük, amely a vállalat valódi fejlődését szolgálja.
Erről jelentsünk?
Egy fiktív menedzsmentülésre látogathattunk délután, ahol az átláthatóság, egy konkrét fenntarthatósági jelentés elé gördített akadályokat ellenvetéseivel, szkepticizmusával a vezérigazgató és a vállalati kapcsolatok és kommunikációs igazgató. Ezért egy-egy csapatnak (és facilitátornak) kellett felkészíteni a HR-, pénzügyi-gazdasági és marketing igazgatót, hogy megfelelő érvekkel, indokokkal felvértezve meggyőzzék őket az adatok, információk publikussá tételéről.
Lehetséges-e etikusan az etikátlan környezetben?
Bogsch Erik a Richter vezérigazgatója a nap zárásaként egy órát töltött velünk egy kötetlen beszélgetés keretében. Véleménye szerint a magyarországi és iparági etikai kihívások ellenére is lehet etikusan működni, akkor is, ha ez bizonyos esetekben versenyhátrányt jelenthet rövid távon. Az etikus utat „egyszerű döntés”-nek nevezte a hosszú távú siker és fenntarthatóság érdekében. Elhatározás kell és végig kell csinálni, akkor is, ha nehéznek tűnik. Míg többségében a vállalatok és vezetőik hazánkban azt mondják „nem lehet tervezni, egy évnél messzebbre látni hazánkban a kiszámíthatatlan környezet miatt”, addig a gyógyszeripar 5-15 éves stratégia mentén valósítja meg innovációit és fejlesztéseit.
00adminhttps://bcsdh.hu/wp-content/uploads/2021/12/bcsdh-logo.pngadmin2015-04-17 19:56:472022-01-07 16:29:20A versenyképesség és a transzparencia összefügg
Csupán 5%-kal kerül többe globálisan, hogy ha fenntarthatósági szempontból a gazdaság a jó utat választja a rossz helyett.
2015. március 26-án nagy sikerű előadást tartott Kitty van der Heijden, a World Resources Institute európai igazgatója és napjaink egyik meghatározó fenntarthatósági gondolkodója a Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért (BCSDH) üzleti reggelijén. A hazai vállalatvezetőknek tartott fórumon elgondolkodtató és meglepő adatok mentén világított rá, hogy a fenntarthatóságban milyen fontos szerep jut az üzleti szektornak.
Salgó István, az egyesület elnöke az Action 2020 program jelentőségét, Gajus Scheltema, Hollandia nagykövete pedig a fenntarthatóság téma nemzetgazdasági fontosságát hangsúlyozta köszöntőjében.
A világ az elmúlt 20 évben kiemelkedően teljesített, ha a gazdasági növekedést nézzük, a társadalmi igazságosság terén közepesen lehetünk elégedettek: 2 milliárd emberrel több jut tiszta ivóvízhez, a gyerekek 90 %-a vesz részt alapfokú oktatásban, 50%-kal csökkent a napi 1,25$-nál kevesebből élők száma. Viszont ha ökológiai szempontból nézzük, akkor egyetlen mutatót sem sikerült javítanunk. 3,3 millió ember hal meg évente a levegőszennyezés következtében, 13 millió hektár erdőterület tűnik el évente, 50%-kal nőtt a szén-dioxid kibocsátás, és ami a legfenyegetőbb, a negatív trendek exponenciálisan növekednek.
Változásokra van szükség, még pedig radikális és hatásos változásokra ahhoz, hogy a fenntarthatóság és a gazdasági növekedés kéz a kézben haladhasson – hangsúlyozta előadásában a közgazdász-kutató.
„Biztos, hogy lesznek iparágak és cégek, amelyek vesztesei lesznek a változásnak – főleg, ha nem kezdik el időben a stratégiaváltást, ugyanakkor a vállalatok többsége messzemenően profitálhat az új megoldások révén. És mi a különbség aközött, hogy a vállalatok a fenntarthatóság szempontjából jó megoldási pályát vagy a rosszat választják? A globális költségekben csupán 5 %!” – mutatott rá Kitty van der Heijden.
A vendégek megtudhatták, hogy miképp érintik egyes globális környezeti kihívások akár közvetlenül is a magyar gazdaságot vagy vállalatuk jövőbeni működését, akár már pár év távlatában. Bizonyossá vált az eddig kétkedőknek: rengeteg új megoldás, eszköz áll már rendelkezésre, a probléma nem ebben rejlik. A nehézség az, hogy elengedjük a régi bevált megoldásainkat, berögződéseinket még akkor is, ha rövid távon életképesebbnek tűnnek.
Míg egyes vállalatok alapvetően a pénzügyi eredményesség egydimenziós rendszerében operáltak nem régiben még, egyre inkább rákényszerülnek, hogy más, akár nem pénzügyi kockázatokat is figyelembe vegyenek stratégiájuk kialakításakor. „Az elkövetkező években meg kell tanulnunk, hogy miképp tudjuk az alábbi négy dimenzióban optimalizálni stratégiáinkat döntéshozatalink során: klímaváltozás, népességnövekedés, a bioszféra sérülékenysége és a gazdasági növekedés.”
A nemzetközileg is elismert véleményformáló hangsúlyozta a gazdasági növekedés fontosságát ezek között: „Nem vitás, a gazdasági növekedésre szükség van. A munkanélküliséget enyhíteni szükséges, a társadalmi igazságtalanságokat csökkenteni kell, elengedhetetlenek a nyugdíjak és egészségügyi ellátórendszerek, stb. – ehhez mind gazdasági növekedésre van szükség. Nem az a kérdés, hogy növekedés VAGY fenntartható fejlődés, hanem hogy milyen olyan zöld megoldásokat tudunk adaptálni, amelyek a gazdasági növekedésünket egyáltalán lehetővé teszik!”
Előadása befejezésül felhívta a figyelmet az elszámoltathatóság és transzparencia egyre fokozódó szerepére, ami mára már korántsem önkéntes vállalása a cégeknek és egyre kevésbé lesz az. Ez pedig egyre inkább lesz kényszerítő erő is – főleg a globális piacokon jelenlévő cégeknek és leányvállalataiknak; ennek révén pedig komoly versenyelőnyre tehetnek szert a kihívásokat komolyan vevők.
*****
Kitty van der Heijden a WRI (World Resources Institute) európai igazgatója, képviseli a WRI vízióját és stratégiáját Európában, ahol az intézet valamint az európai kormányok, vállalatok és intézmények kapcsolatát segíti és koordinálja.
Karrierjét mindig is az motiválta, hogy munkájával hozzájáruljon ahhoz, hogy minden ember méltó életet élhessen a bolygó eltartó képességének határain belül.
Ezt megelőzősen Hollandia fenntarthatósági nagykövete volt, ő vezette a holland delegációt a Rio+20 klímacsúcson és képviselte Hollandiát az ENSZ Fenntartható Fejlődési Célok munkacsoportjában.
2013-ban Hollandia harmadik legjobb köztisztviselőjének választották és nemzeti elismerésben részesítették a valódi fenntarthatósági kihívások és lehetőségek megismertetésére tett erőfeszítésiért. 2014-ben a legbefolyásosabb köztisztviselő címet kapta, míg a fenntarthatóság területén 20-dik helyen szerepel Hollandia 100 legbefolyásosabb embere között.
00adminhttps://bcsdh.hu/wp-content/uploads/2021/12/bcsdh-logo.pngadmin2015-03-30 13:15:022022-01-07 16:29:21Üzleti növekedés és környezetvédelem kéz a kézben! Kitty van der Heijden volt a vendégünk
2015. március 11. – „A jövő vezetői 2015” tehetség program második szakmai napja
A tehetségprogram március 11-i szakmai napjának fókuszában a stratégiai megközelítés és a felelős vállalatirányítás volt. Az Unilever és MOL gyakorlatán keresztül elemezték a tehetségprogram résztvevői a fenntarthatóság stratégiai integrálásának és intézményesítésének kihívásait.
„Önök is a tehetségkutatóra érkeztek?” – szegezte a kérdést a program résztvevőinek a MOL százhalombattai Dunai Finomítójának portása. Így aztán jó hangulatban kezdődött a második szakmai nap is, amelyet a nap házigazdája Kapusy Pál, a MOL Csoport fenntartható fejlődés és környezeti vezetője nyitott meg.
A nap témájára hangolódásaként minden résztvevő kapott egy nem pénzügyi jelenséget, melyet le kellett fordítani saját vállalata számára üzleti kockázatra, néhány társával együtt pedig üzleti lehetőséggé kellett transzformálni. Az ismerkedést is segítő beszélgetés néhány izgalmas összefüggésre is rávilágított, például, hogy az extrém időjárás jelenségek szinte bármelyik vállalat számára jelenthetnek üzleti kockázatot.
Utána Fertetics Mandy a BCSDH szakmai vezetője elméleti előadást tartott a stratégiai megközelítésről. Ismertette az ajánlás szövegét és jelentőségét, valamint a 2014-es BCSDH felmérés és kapcsolódó eredményei mentén ösztönzött beszélgetést a jövő vezetői körében.
Az előmozdítók és akadályozók kapcsán történt diskurzus eredménye néhány előremutató megállapítás és közös kérdésfeltevés lett:
· Vajon miért kullog a rangsor végén a tudomány területe, ha a fenntarthatóság előmozdításáról beszélünk? Már mindent elmondott, amit tud? Vagy nincs mondanivalójuk itthon? Vagy nincs hallgatóságuk?
· Az üzleti szektornak, befolyása és lehetőségei révén is a rangsor élén kellene lennie, nem pedig az államnak. Ugyanakkor vitathatatlan, hogy minden szektornak és szereplőnek jelentős szerepe van a fenntarthatóság befolyásolásában, így mindenképpen a partnerség területén kellene fejlődnünk – ahogy ezt a BCSDH 2014-es felmérés is hangsúlyozta.
· Tud-e vajon egy vállalat egyedül, magában radikálisan változtatni/váltani vagy szükséges, hogy a teljes iparágat magával húzza/változtassa?
· Kulcskérdés az ár, hazánk fogyasztói/vásárlói nagyon ár-érzékenyek, így nehezen elképzelhetőek azok a stratégiai változtatások, ahol azt az árba szükséges beépíteni – egyértelmű versenyhátrányt jelent a vállalatnak valószínűleg.
Izgalmas felvetésnek hatott a körforgásos gazdaság koncepciójával való ismerkedésben az a paradigmaváltás, miszerint a birtoklás, tulajdonlás helyett a használat élményét, a szolgáltatást értékesítsék a cégek, ne pedig magát a terméket.
A felvezető végén pedig a Creating Shared Value / Közös értékteremtés megközelítéssel ismerkedett a társaság, amelyet Porter és Kramer Harward Business Review-ban megjelenített cikke forradalmasított az üzleti köztudatban.
A stratégiai megközelítés gyakorlati példáját az Unilever Sustainable Living Plan hazai stratégiája adta, melyet Gyenes András magyarországi ügyvezető mutatott be.
Utána három csoportban dolgoztak a jövő vezetői az Unilever esettanulmányain. A csapatok megkaptak 3, a Unilever stratégiájában fontos szerepet játszó fenntarthatósági – üzleti célt – megoldásra váró problémát és ahhoz kellett kidolgozniuk lehetséges stratégiai válaszokat, irányokat, javaslatokat. A 3 téma: az egészséges táplálkozás (só bevitel csökkentése), a fenntartható beszerzés a Knorr mintafarm példája kapcsán és az ökológiai lábnyom csökkentése voltak.
A megoldásokat Gyenes András „értékelte” és néhány gyakorlati, tapasztalati példán keresztül világított rá, hogy a valóságban milyen döntési helyzetek adódtak az adott témában.
A rövid buszos telepbejárás során megismerkedhetett a csapat a Dunai Finomító egyes folyamataival és beruházásaival, majd egy rövid brain storming következett, ahol összegyűjtötték a résztvevők a fenntarthatóság intézményesülésének néhány fontos aspektusát.
A felelős vállalatirányítás általános felvezetése után Kapusy Pál mutatta be a MOL stratégiáját illetve példáit a fenntarthatóság intézményesítésére.
A fenntartható siker titka: hitelesség, tájékozottság és empátia
A nap végén Mosonyi György, a MOL FEB elnöke csatlakozott a társasághoz egy beszélgetésre. Rövid felvezetésében fajsúlyos témákat érintett:
· a paradigmaváltás jelentőségéről, miszerint a vállalatoknak a profittermelésen túl látniuk kell szerepüket a szűkebb és tágabb környezetükben, kapcsolatrendszerükben;
· az erőforrások kíméletlen felhasználása és kihasználása, ami nem csak a természeti, de az emberi erőforrásban is látszik (például ahogy akár a technológiák révén 24 órás rendelkezésre állás van a menedzserek életében is)
· a percepcióról, miszerint ha valami jó az üzletnek, ha valamely vállalatnak jól megy – az biztos, hogy a társadalomnak rossz – és minél jobban mutatja értékteremtését, felelősségét, annál nagyobb gyanúba keveri magát (és ebből következően nem is annyira jó manapság üzleti vezetőnek lenni).
Az egyórás együttlét során több kérdésre is lehetőség volt, amelyek keretében beszélt vendégünk a Bizottság működéséről, az olajipar jövőjéről, a MOL transzformációs stratégiájáról, a munkatársak bevonásának nehézségiről és megoldásairól, a személyes sikereiről és a sikerének titkairól.
„A jövő vezetői” tehetségprogramot a Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért tagvállalati számára indította el a Világtanács „Future Leaders” program helyi adaptálásával.
Az idén is megrendezésre kerül a Magyarországi Svéd Kereskedelmi Testület által alapított Gran Prize Interdiszciplináris innovatív díj.
A díj bolygónk legégetőbb kihívásaira válaszoló kiemelkedő innovatív megoldásokat, projekteket, munkákat jutalmaz a környezetvédelem, fenntartható fejlődés,
design, orvostudomány, egészségmegőrzés,- fejlesztés és oktatás területéről évi egy alkalommal.
Az idei pályamunkákat elbíráló Díjbizottságban helyet kapott SalgóIstván a BCSDH elnöke is.
A pályázat benyújtásának határideje : 2015. április 24.
A pályázat tartalmi követelményei:
– személyes szakmai önéletrajz
– a pályamű pontos leírása, előnyeivel, különös tekintettel annak újdonságtartalmára
– maximum 10 oldal, csatolt dokumentumok nélkül
– kiegészítő dokumentumok, amelyek kapcsolódnak a pályamű és a pályázat megítéléséhez
Pályázat benyújtása:
A pályázati anyagot elektronikus formában szükséges benyújtani, a www.swedishchamber.hu,
Gran Prize menüponton belül, Pályázat feltöltése almenübe belépve.
Word, Excel, pdf és jpg file formátumokban!
Bírálati szempontok
– Újszerűség (Innovációs teljesítmény, ötlet újdonsága, eredeti ötlet)
– Társadalmi felelősségérzet
– Fenntarthatóság
– Környezettudatosság
– Gazdasági hasznosítás potenciálja
– Technológiai aspektus
A kiíró feladata, hogy eldöntse, a benyújtott pályázat megfelel-e a kiírás tartalmi és formai követelményeinek. Küszöbfeltétel a fenntarthatóság, újszerűség és a tematikai megfelelés.
A benyújtott pályázatokból 5 pályaműből álló ún. shortlist fog készülni. A díjbizottság maximum 10 perces személyes meghallgatásra hívja ezeknek szerzőit.
További információ:
Tel: : +36 309/708/433
Email: swedishchamber@swedishchamber.hu
Web: www.swedishchamber.hu
00adminhttps://bcsdh.hu/wp-content/uploads/2021/12/bcsdh-logo.pngadmin2015-03-09 17:50:522022-01-07 16:29:23Gran Prize Innovatív Nagydíj 2015
A Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért (BCSDH) 2015. február 24-én tartott taggyűlésen bemutatkozott Chikán-Kovács Eszter a szervezet új kommunikációs menedzsere. Az új pozíció létrehozását a szervezet fejlődése indokolta.
Petrik Ida ügyvezető igazgató elmondta, hogy a szakmai programok magas színvonala valamint a tagvállalatok növekvő száma egyre fontosabbá teszi a szervezet tudatosabb külső és belső kommunikációját. Örömét fejezte ki, hogy egy olyan senior szakember csatlakozik a szervezethez, aki már előtte önkéntesként segítette a BCSDH kommunikációs munkáját.
Chikán-Kovács Eszter évtizedes szakmai tapasztalatát elsősorban a marketing területén szerezte márkamarketinggel és stratégiával foglalkozva, de gyakorlatra tett szert PR és webmarketing területén is. Marketing stratégia témában előadásokat is tartott a felsőoktatásban . A Zwack Unicum Nyrt-nél hosszú ideig senior marketing menedzseri pozíciót töltött be. Most két kisgyermeke mellől tért vissza a munka világába.
Eszter azért döntött úgy, hogy segíti a BCSDH kommunikációs munkáját, mert vonzó számára, hogy a szervezet munkája ötvözi a gazdasági érdekeket és a társadalmi, környezeti hasznosságot és egy olyan utat mutat, amely első számú vezetőket inspirál arra, hogy üzleti megoldásokat keressenek egy élhetőbb jövőért. Vonzó számára, hogy új szakmai tapasztalatokra tehet szert. Két kisgyermekes anyaként fontosnak tartja, hogy a szervezet kifejezetten családbarát és lehetőség van a rugalmas foglalkoztatásra.
Az új kommunikációs menedzser egyik legfontosabb feladatának azt tartja, hogy a vállalati fenntarthatóság, mint téma egyre inkább megjelenjen a gazdasági médiumokban, a szervezet segítségével a tagvállalatok jó példáinak bemutatása révén ezzel követhető példákat, mintákat mutatva más vállalatoknak. Stratégiai feladatnak tartja a médiakapcsolatok elmélyítését és szükségesnek, hogy a cél érdekében jobban kihasználják a tagvállalatok és a BCSDH kommunikációs tevékenységében rejlő szinergiákat.
00adminhttps://bcsdh.hu/wp-content/uploads/2021/12/bcsdh-logo.pngadmin2015-03-03 20:04:432022-01-07 16:29:23Bemutatkozott a BCSDH új kommunikációs menedzsere
Az oldalon sütiket (cookie) használunk, hogy biztonságos böngészés mellett a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A weboldal további használatához kérjük fogadja el a sütiket.
A sütikről az adatvédelmi irányelvek oldalunkon tudhat meg többet.
We may request cookies to be set on your device. We use cookies to let us know when you visit our websites, how you interact with us, to enrich your user experience, and to customize your relationship with our website.
Click on the different category headings to find out more. You can also change some of your preferences. Note that blocking some types of cookies may impact your experience on our websites and the services we are able to offer.
Essential Website Cookies
These cookies are strictly necessary to provide you with services available through our website and to use some of its features.
Because these cookies are strictly necessary to deliver the website, refusing them will have impact how our site functions. You always can block or delete cookies by changing your browser settings and force blocking all cookies on this website. But this will always prompt you to accept/refuse cookies when revisiting our site.
We fully respect if you want to refuse cookies but to avoid asking you again and again kindly allow us to store a cookie for that. You are free to opt out any time or opt in for other cookies to get a better experience. If you refuse cookies we will remove all set cookies in our domain.
We provide you with a list of stored cookies on your computer in our domain so you can check what we stored. Due to security reasons we are not able to show or modify cookies from other domains. You can check these in your browser security settings.
Google Analytics Cookies
These cookies collect information that is used either in aggregate form to help us understand how our website is being used or how effective our marketing campaigns are, or to help us customize our website and application for you in order to enhance your experience.
If you do not want that we track your visit to our site you can disable tracking in your browser here:
Other external services
We also use different external services like Google Webfonts, Google Maps, and external Video providers. Since these providers may collect personal data like your IP address we allow you to block them here. Please be aware that this might heavily reduce the functionality and appearance of our site. Changes will take effect once you reload the page.
Google Webfont Settings:
Google Map Settings:
Google reCaptcha Settings:
Vimeo and Youtube video embeds:
Other cookies
The following cookies are also needed - You can choose if you want to allow them:
Privacy Policy
You can read about our cookies and privacy settings in detail on our Privacy Policy Page.