Magas korrupciós szint mellett lehet versenyképes egy ország? Az átlátható vállalati működés növelheti egy cég értékét? A gazdasági erőfölény lehet jogszerű? Tőzsdei cégnek lenni áldás vagy átok? A fenntarthatósági jelentés szolgálhatja a vállalat fejlődését? És lehet-e etikusan működni egy etikátlan környezetben?

Ilyen kérdésekre kerestek  választ „A jövő vezetői” 2015 tehetségprogram harmadik szakmai napjának résztvevői , ahol a  Richter Gedeon Nyrt.  volt a program házigazdája.

Martin József Péter, a Transparency International magyarországi igazgatója annak ellenére, hogy sokkoló adatokkal  jellemezte a magyarországi korrupciós helyzetet, arra is kitért, hogy tudomásul kell venni, a korrupciót teljesen megszüntetni sosem lehet, de egy „optimális” szintre csökkenteni viszont elemi célunk kell legyen. A hosszú távú fenntarthatóság, a vállalat hosszú távú sikere szempontjából elengedhetetlen az intézményi, üzleti környezet kedvező állapota, vagyis átláthatósága és minimális korrupciós szintje.

Vessünk véget az ellenségképnek

Ifj. Chikán Attila, az Alteo vezérigazgatója saját vállalati tapasztalatain keresztül tette mérlegre a résztvevők számára az átlátható vállalati működés pro és kontra érveit. Ha ’ceteris paribus’ hasonlítunk össze vállalatokat, akkor láthatóan a tőzsdei vállalatok értékesebbnek minősülnek a nem tőzsdeiekhez képest – ami mögött a likviditási előny és a befektetői bizalom számára elengedhetetlen átlátható működés húzódik meg.

Véleménye szerint az üzleti élet sikerességéhez elengedhetetlen, hogy véget vessünk az ellenségképnek és az érintettekre, érdekelt felekre „barátokként” tekintsünk – persze az ésszerűség határán belül, vagyis az átláthatóság nem azt jelenti, hogy üzleti titkokat kell megosztani egymással. A legfontosabb azonban a lényegesség elvének betartása: ne mindenről akarjon a cég „beszélni”, hanem a fontos dolgokról – ugyanakkor a lényeges információk, folyamatok, történések kapcsán pedig tekintse felelősségének az arról való kommunikációt.

A passzív magatartás bűntárssá tehet a kartellben

A jogszerű működés és az etikus üzletvitel természetesen egymással szorosan összefüggő kérdéskör – véli Dr. Fazekas Orsolya jogtanácsos. A gazdasági előnyfölény például jogilag önmagában nem tilos, néha ésszerű üzleti magyarázatai vannak, ugyanakkor az azzal való visszaélés már jogi következményekkel járhat. A kartell esetében meglepő lehet, de a passzív viselkedés is jogkövetkezményekkel járhat.

Járd körbe és nézd meg az összefüggéseket

Jánosa Barbarával a Telenor etikus üzletvitel gyakorlatáról beszélgettek a program résztvevői. Megvitatták annak értékalapú és üzleti gyökereit, megvalósulási formáit és azt a kis- és közepes vállalatok etikus üzletvitelének javítását szolgáló programot, amellyel a cég eldöntötte, hogy kilép a reflektorfénybe.

Kockázatelemzés és gyors reakció

Beke Zsuzsa  a Richter példáján keresztül a tőzsdei jelentés részleteibe avatta be a csapatot: elvárások, előnyök, kockázatok, hátrányok, lehetőségek. Az ezzel összefüggő vállalatirányítási szükségletek és az etikus üzletvitel összefüggéseit, néhány különleges etikai dilemmára rávilágítva mutatta be a gyógyszeripar gyakorlatából. Esettanulmány során egy versenytárs nem etikus piacszerzése izgalmas vitatémaként merült fel az „azonnal reakció, magas kockázatot vállalva” vs. „lassú – kevésbé hatásos reakció – de kockázatminimalizálás a döntés során” döntési dilemma.

Hogyan fejlődhetnénk helyzetfeltárás nélkül?!

Szabó István, a KPMG fenntarthatósági vezetője általános körkép keretében mutatta be a nem pénzügyi / fenntarthatósági jelentéstételt, amely egyre inkább elvárás lesz a vállalatokkal szemben. Hangsúlyozta, hogy a jelentésre ne mint „eredményre” tekintsünk, hanem a folyamatnak a jelentőségét figyeljük, amely a vállalat valódi fejlődését szolgálja.

Erről jelentsünk?

Egy fiktív menedzsmentülésre látogathattunk délután, ahol az átláthatóság, egy konkrét fenntarthatósági jelentés elé gördített akadályokat ellenvetéseivel, szkepticizmusával a vezérigazgató és a vállalati kapcsolatok és kommunikációs igazgató. Ezért egy-egy csapatnak (és facilitátornak) kellett felkészíteni a HR-, pénzügyi-gazdasági és marketing igazgatót, hogy megfelelő érvekkel, indokokkal felvértezve meggyőzzék őket az adatok, információk publikussá tételéről.

Lehetséges-e etikusan az etikátlan környezetben?

Bogsch Erik a Richter vezérigazgatója a nap zárásaként egy órát töltött velünk egy kötetlen beszélgetés keretében. Véleménye szerint a magyarországi és iparági etikai kihívások ellenére is lehet etikusan működni, akkor is, ha ez bizonyos esetekben versenyhátrányt jelenthet rövid távon. Az etikus utat „egyszerű döntés”-nek nevezte a hosszú távú siker és fenntarthatóság érdekében. Elhatározás kell és végig kell csinálni, akkor is, ha nehéznek tűnik. Míg többségében a vállalatok és vezetőik hazánkban azt mondják „nem lehet tervezni, egy évnél messzebbre látni hazánkban a kiszámíthatatlan környezet miatt”, addig a gyógyszeripar 5-15 éves stratégia mentén valósítja meg innovációit és fejlesztéseit.

További képekhez itt linket

2015. március 11. – „A jövő vezetői 2015” tehetség program második szakmai napja

A tehetségprogram március 11-i szakmai napjának fókuszában a stratégiai megközelítés és a felelős vállalatirányítás volt. Az Unilever és MOL gyakorlatán keresztül elemezték a tehetségprogram résztvevői a fenntarthatóság stratégiai integrálásának és intézményesítésének kihívásait.

„Önök is a tehetségkutatóra érkeztek?” – szegezte a kérdést a program résztvevőinek a MOL százhalombattai Dunai Finomítójának portása. Így aztán jó hangulatban kezdődött a második szakmai nap is, amelyet a nap házigazdája Kapusy Pál, a MOL Csoport fenntartható fejlődés és környezeti vezetője nyitott meg.

A nap témájára hangolódásaként minden résztvevő kapott egy nem pénzügyi jelenséget, melyet le kellett fordítani saját vállalata számára üzleti kockázatra, néhány társával együtt pedig üzleti lehetőséggé kellett transzformálni. Az ismerkedést is segítő beszélgetés néhány izgalmas összefüggésre is rávilágított, például, hogy az extrém időjárás jelenségek szinte bármelyik vállalat számára jelenthetnek üzleti kockázatot.

Utána Fertetics Mandy a BCSDH szakmai vezetője elméleti előadást tartott a stratégiai megközelítésről. Ismertette az ajánlás szövegét és jelentőségét, valamint a 2014-es BCSDH felmérés és kapcsolódó eredményei mentén ösztönzött beszélgetést a jövő vezetői körében.

Az előmozdítók és akadályozók kapcsán történt diskurzus eredménye néhány előremutató megállapítás és közös kérdésfeltevés lett:

·         Vajon miért kullog a rangsor végén a tudomány területe, ha a fenntarthatóság előmozdításáról beszélünk? Már mindent elmondott, amit tud? Vagy nincs mondanivalójuk itthon? Vagy nincs hallgatóságuk?
·         Az üzleti szektornak, befolyása és lehetőségei révén is a rangsor élén kellene lennie, nem pedig az államnak. Ugyanakkor vitathatatlan, hogy minden szektornak és szereplőnek jelentős szerepe van a fenntarthatóság befolyásolásában, így mindenképpen a partnerség területén kellene fejlődnünk – ahogy ezt a BCSDH 2014-es felmérés is hangsúlyozta.
·         Tud-e vajon egy vállalat egyedül, magában radikálisan változtatni/váltani vagy szükséges, hogy a teljes iparágat magával húzza/változtassa?
·         Kulcskérdés az ár, hazánk fogyasztói/vásárlói nagyon ár-érzékenyek, így nehezen elképzelhetőek azok a stratégiai változtatások, ahol azt az árba szükséges beépíteni – egyértelmű versenyhátrányt jelent a vállalatnak valószínűleg.

Izgalmas felvetésnek hatott a körforgásos gazdaság koncepciójával való ismerkedésben az a paradigmaváltás, miszerint a birtoklás, tulajdonlás helyett a használat élményét, a szolgáltatást értékesítsék a cégek, ne pedig magát a terméket.

A felvezető végén pedig a Creating Shared Value / Közös értékteremtés megközelítéssel ismerkedett a társaság, amelyet Porter és Kramer Harward Business Review-ban megjelenített cikke forradalmasított az üzleti köztudatban.

A stratégiai megközelítés gyakorlati példáját az Unilever Sustainable Living Plan hazai stratégiája adta, melyet Gyenes András magyarországi ügyvezető mutatott be.

Utána három csoportban dolgoztak a jövő vezetői az Unilever esettanulmányain. A csapatok megkaptak 3, a Unilever stratégiájában fontos szerepet játszó fenntarthatósági – üzleti célt – megoldásra váró problémát  és ahhoz kellett kidolgozniuk lehetséges stratégiai válaszokat, irányokat, javaslatokat.  A 3 téma: az egészséges táplálkozás (só bevitel csökkentése), a fenntartható beszerzés a Knorr mintafarm példája kapcsán és az ökológiai lábnyom csökkentése voltak.

A megoldásokat Gyenes András „értékelte” és néhány gyakorlati, tapasztalati példán keresztül világított rá, hogy a valóságban milyen döntési helyzetek adódtak az adott témában.

A rövid buszos telepbejárás során megismerkedhetett a csapat a Dunai Finomító egyes folyamataival és beruházásaival, majd egy rövid brain storming következett, ahol összegyűjtötték a résztvevők a fenntarthatóság intézményesülésének néhány fontos aspektusát.

A felelős vállalatirányítás általános felvezetése után Kapusy Pál mutatta be a MOL stratégiáját illetve példáit a fenntarthatóság intézményesítésére.

A fenntartható siker titka: hitelesség, tájékozottság és empátia

A nap végén Mosonyi György, a MOL FEB elnöke csatlakozott a társasághoz egy beszélgetésre. Rövid felvezetésében fajsúlyos témákat érintett:

·         a paradigmaváltás jelentőségéről, miszerint a vállalatoknak a profittermelésen túl látniuk kell szerepüket a szűkebb és tágabb környezetükben, kapcsolatrendszerükben;

·         az erőforrások kíméletlen felhasználása és kihasználása, ami nem csak a természeti, de az emberi erőforrásban is látszik (például ahogy akár a technológiák révén 24 órás rendelkezésre állás van a menedzserek életében is)

·         a percepcióról, miszerint ha valami jó az üzletnek, ha valamely vállalatnak jól megy – az biztos, hogy a társadalomnak rossz – és minél jobban mutatja értékteremtését, felelősségét, annál nagyobb gyanúba keveri magát (és ebből következően nem is annyira jó manapság üzleti vezetőnek lenni).

Az egyórás együttlét során több kérdésre is lehetőség volt, amelyek keretében beszélt vendégünk a Bizottság működéséről, az olajipar jövőjéről, a MOL transzformációs stratégiájáról, a munkatársak bevonásának nehézségiről és megoldásairól, a személyes sikereiről és a sikerének titkairól.

 „A jövő vezetői” tehetségprogramot a Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért tagvállalati számára indította el a Világtanács „Future Leaders” program helyi adaptálásával.

További képek megtekinthetők a következő linken: https://bcsdh.hu/galeria/?album=1&gallery=28

A Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért (BCSDH) 2015. február 24-én tartott taggyűlésen bemutatkozott Chikán-Kovács Eszter a szervezet új kommunikációs menedzsere. Az új pozíció létrehozását a szervezet fejlődése indokolta.

Petrik Ida ügyvezető igazgató elmondta, hogy a szakmai programok magas színvonala valamint a tagvállalatok növekvő száma egyre fontosabbá teszi a szervezet tudatosabb külső és belső kommunikációját. Örömét fejezte ki, hogy egy olyan senior szakember csatlakozik a szervezethez, aki már előtte önkéntesként segítette a BCSDH kommunikációs munkáját.

Chikán-Kovács Eszter évtizedes szakmai tapasztalatát elsősorban a marketing területén szerezte márkamarketinggel és stratégiával foglalkozva, de gyakorlatra tett szert PR és webmarketing területén is. Marketing stratégia témában előadásokat is tartott a felsőoktatásban . A Zwack Unicum Nyrt-nél hosszú ideig senior marketing menedzseri pozíciót töltött be. Most két kisgyermeke mellől tért vissza a munka világába.

Eszter azért döntött úgy, hogy segíti a BCSDH kommunikációs munkáját, mert vonzó számára, hogy a szervezet munkája ötvözi a gazdasági érdekeket és a társadalmi, környezeti hasznosságot és egy olyan utat mutat, amely első számú vezetőket inspirál arra, hogy üzleti megoldásokat keressenek egy élhetőbb jövőért. Vonzó számára, hogy új szakmai tapasztalatokra tehet szert. Két kisgyermekes anyaként fontosnak tartja, hogy a szervezet kifejezetten családbarát és lehetőség van a rugalmas foglalkoztatásra.

Az új kommunikációs menedzser egyik legfontosabb feladatának azt tartja, hogy a vállalati fenntarthatóság, mint téma egyre inkább megjelenjen a gazdasági médiumokban, a szervezet segítségével a tagvállalatok jó példáinak bemutatása révén ezzel követhető példákat, mintákat mutatva más vállalatoknak. Stratégiai feladatnak tartja a médiakapcsolatok elmélyítését és szükségesnek, hogy a cél érdekében jobban kihasználják a tagvállalatok és a BCSDH kommunikációs tevékenységében rejlő szinergiákat.

2015. február 18 – „A jövő vezetői” 2015 tehetségprogram első szakmai napja

Mi a gazdasági szektor küldetése és viszonya a társadalommal illetve a bioszférával? Létezik demokratikus döntéshozatal a vállalati fenntarthatóság témában illetve mik ennek a lehetőségei? Kik a változásvezetés motorjai? – Többek között ilyen és ehhez hasonló, a vállalati fenntarthatóságot alapjaiban meghatározó kérdéseket vitattak meg azok a tehetséges fiatal vállalati szakemberek és vezetők, akik részt vettek „A jövő vezetői” 2015 tehetségprogram első szakmai napján.

Pataki György elismert fenntartható fejlődés szakember facilitálásával az ökológiai lábnyom definiálásán keresztül releváns fenntartható fejlődés szakmai, makrogazdasági, szervezetfejlesztési és filozófiai kérdéseket tettek fel és vitattak meg a résztvevők.
Egyrészt fontos kihívásként rajzolódott ki az üzleti szektor küldetése, alapvető missziója a társadalmi és bioszféra rendszerekhez kapcsolódóan, a közöttük működő visszacsatolási mechanizmusok eredményes működ(tet)ése és az együttes fejlődés mibenléte, a hatalmas időtáv különbség áthidalásának lehetősége.

Másrészt a résztvevők izgalmas kérdésként vetették fel az elégtelenül működő rendszeren belül való változás és változtatás lehetőségeinek és motorjainak azonosítását. „Megteremtettünk különböző rendszereket, amelyeknek a foglyai lettünk jelenleg, és pörgetnünk kell őket. Emiatt tele van anomáliával és ellenérdekekkel. Kérdés, hogy ebben a fenntarthatatlan rendszerben képes-e egy nagyvállalat fenntarthatóvá válni?” – tette fel a provokatív kérdést a facilitátor, utalva az Interface és vezetőjének példájára is.

A résztvevők körében a legintenzívebb kérdéskört a „ki tud változtatni” felvetés generálta – ha a vállalatok a rendszer foglyai, nem eredményesebb-e az egyéneket formálni és befolyásolni? De nem túl nagy teher-e az egyénnek a komplex rendszer teljes felelőssége?

A BCSDH szakmai vezetőjének előadása révén „A jövő vezetői”  a problémákon túl megoldási lehetőségeket és inspiráló ötleteket is kaptak a résztvevők, olyan változásvezetők történetein és alternatív üzleti modelljeinek megismerésén keresztül, mint Anita Rodick, Paul Polman, Mike Nixon, Gyenes András, Spenót, Bill Drayton, Jakab Áron és Mészáros Zsuzsa .
A társadalmi vállalkozók, alternatív kapitalisták, szövetkezetek, családi vállalkozások és felelős vállalatok sikerei révén keresték az adaptálási lehetőségeket, motivációkat, üzleti racionalitást az esetekben.

Bár a jó fenntarthatósági változásvezető kívánatos kompetenciára és tulajdonságaira nem született meg a mindenható 10-es lista, pár eleme hangsúlyt kapott. Kritikusnak tűnik az alázat és empátia, a hitelesség, és a mai változékony, bizonytalan, ambivalens világban való rugalmas működés képessége.

A Grundfos vállalat stratégiájának és a gyár működésének megismerésén keresztül izgalmas gyakorlati példát is láthattak a Tatabányára látogatók, amit Török László ügyvezető igazgatóval folytatott kávéházi beszélgetés tetőzött be. A házasságokhoz hasonló hét éves ciklikusság vezetői és fenntarthatósági kihívásaiba engedett betekintést a vezető, több személyes és vezetői tapasztalatát is megosztva, megfűszerezve a dán és magyar kultúra különbözőségével.

„A jövő vezetői” tehetségprogramot a Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért tagvállalatai számára indította el a Világtanács „Future Leaders” program helyi adaptálásával.

További képek megtekinthetők a következő linken: https://bcsdh.hu/galeria/?album=1&gallery=26