A Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért (BCSDH) „A jövő vezetői” tehetségprogramjával az elsőnek járó elismerést érdemelte ki a fenntartható átállás ösztönzése kategóriában az Európai Vállalkozásfejlesztési Díj (EEPA) nemzeti fordulójában. Az ünnepélyes díjátadóra július 2-án került sor a Nemzetgazdasági Minisztériumban (NGM), ahol az elismerést Márta Irén, a BCSDH igazgatója és Szederkényi Zita, „A jövő vezetői” tehetségprogram vezetője vették át Nagy Márton nemzetgazdasági minisztertől.

Az EEPA célja, hogy Európa legjobb vállalkozásfejlesztési kezdeményezéseit elismerje és bemutassa, kiemelve a legjobb gyakorlatokat és a vállalkozói lét hozzáadott értékeit. A díjért folyó verseny hat kategóriában zajlik, amelyek között a fenntartható átállás ösztönzése különösen fontos szerepet játszik.

A BCSDH „A jövő vezetői” tehetségprogramja 2014 óta működik sikeresen, és célja, hogy az itt végzett vezetők képesek legyenek választ adni a fenntarthatósági kihívásokra és integrálni a fenntarthatósági elveket a vállalati döntéshozatalba. Az elmúlt évtizedben 130 vállalat vett részt a programban, hozzájárulva a dinamikus tudáscseréhez. Összesen eddig 256 szakértővel dolgoztunk együtt számos iparági és tudományos területről. A vállalati szektoron túl, egyetemek, kutatók, társadalmi szervezetek és szabályozó szervek vesznek részt szakértőként és előadóként, növelve a program hatását és jelentőségét. A programban való részvétel minden fél számára értékké vált. Az elmúlt tíz évben 316 vezető végzett a programban, ők ma már aktívan irányítják vállalataik fenntarthatósági átállását és tagjai a program Alumni szervezetének.

„Ez az elismerés hatalmas büszkeséggel tölt el és megerősít minket abban, hogy jó úton járunk a fenntartható vállalati működésre való átállás előmozdításában. Külön köszönet illeti a program mentorait, előadóit, házgazdáit, támogatóit és résztvevőit, akik nélkül nem érhettük volna el ezt a sikert” – nyilatkozta Márta Irén, a BCSDH igazgatója.

Mitől jó egy partnerség? Hogyan kötelezzük el a legfontosabb érintettjeinket? Mit jelent a vállalatokra nézve a magyar ESG szabályozás és a CSDDD?  Hogyan alakítsunk ki partnerségeket a fenntarthatóság érdekében? Hogyan lesz a partnerség egy társadalmi vállalkozás startup üzleti stratégiája?  Hogyan lesznek a beszállítókból valódi partnerek? Hogyan oldható meg a fenntarthatóság komplex és sokrétű kérdésköre? – ezeket a kérdéseket is körbejártuk „A jövő vezetői” tehetségprogramunk hatodik szakmai napján, amelynek házigazdája a hazai McDonald’s éttermeket üzemeltető Progress Étteremhálózat volt.

„A McDonald’s a partnerségre épül” – nyitotta meg az eseményt Égi Zsolt, a vállalat ügyvezetője. Szederkényi Zita programvezető a szakmai napra való hangolódásként egy játékot hozott a résztvevőknek, amelyből kiderült, hogy a win-win helyzetek felismerése még nem a mindennapjaink rutinja, sokszor kétoldalú üzleti tárgyalások során is nehéz a partnerségre, mint megoldásra hangolni magunkat és minél több az érdekelt és érintett fél, annál nagyobb a kihívás, főleg akkor, ha – a jelen nem is lévő érintett fél – a jövő generációja is érintett. A bevezető gyakorlat az együttműködés örömének megélésével zárult.

Az első előadásban Pogány Éda, a Syngenta Kelet-Európáért felelős üzleti fenntarthatósági vezetője a fenntartható értékteremtés érdekében megvalósított érintetti bevonás témakörét mutatta be a résztvevőknek. Beszélt számos vonatkozásáról, mint, hogy kik lehetnek az érintettek, a folyamat lépéseiről, eszközeiről – rávilágítva arra, hogy a kommunikáció és az együttműködés kulcsfontosságú a folyamatban.

A folytatásban Lukács Ákos, az EY Klímaváltozási és Fenntarthatósági Szolgáltatások osztályának vezetője az EU fenntarthatósággal kapcsolatos vállalati átvilágítási irányelvéről, a CSDDD-ről és a magyar ESG törvényről, az ezekkel kapcsolatos aktualitásokról beszélt a résztvevőknek. Kitért az ESG beszámoló és a fenntarthatósági jelentés különbségeire, az ESG törvény érintettjeire és közreműködőire, valamint a törvény kapcsán felmerülő kötelezettségekre.

A bevezető előadások után workshop keretében beszéltek meg a résztvevők három esettanulmányt és azok dilemmáit. Méri Tamás, az Access4you társalapítója és üzletfejlesztési igazgatója bemutatta vállalata speciális igényű fogyasztókra épülő üzleti stratégiáját, amellyel kétirányú értéket teremtenek. Arra kereste a választ, hogy kik lehetnek hiteles véleményvezérek egy vállalat számára egy ilyen probléma felvetése és a megfelelő megoldás bemutatása kapcsán?

Perendi Péter, a METRO Nagykereskedelmi Kft.  minőségbiztosítási- és fenntarthatósági vezetője a METRO partnerégi hálózatát mutatta be és azt a kérdést hozta a résztvevőknek hogyan lehet valódi partnerséggé formálni azokat az együttműködéseket, akik csak, mint „B opcióval” számolnak a METRO-val.

Horn Tamás, az Adománytaxi alapítója és tulajdonosa elmesélte, hogyan jött létre a szervezet és hogy céljuk egy környezetileg és társadalmilag is fenntarthatóbb rendszer kiépítése egy innovatív támogatási rendszeren keresztül. Kérdése a résztvevőknek az volt, hogy mit keresnek a vállalatok egy nonprofit partnerségben, milyen értékajánlatot várnak?

A résztvevők három csoportban, World Café módszerrel vitatták meg a kérdéseket, majd az összegyűjtött válaszok összegzésével zárták a workshopot.

A délután folyamán Dr. Cselényi Tibor, a Progress Étteremhálózat Kft. szenior minőségügyi és termékfejlesztési vezetője három McDonald’s partnerségi sikertörténeten keresztül mutatta be a vállalat történetét, ellátási lánc menedzsmentjét és elkötelezettségét a minőség iránt. Rávilágított olyan összefüggésekre, melyek kívülről nem láthatók, de mégis kulcsfontosságúak a sikeres partneri együttműködéshez.

A McDonald’s legfontosabb partnerei közül hárman kerekasztal-beszélgetésben vettek részt, melyből kiderült, hogy a beszállítókkal és a franchise partnerekkel megvalósított háromlábú szék stratégia a magas szintű partnerségen alapszik. „Együtt sírunk, együtt nevetünk” – mondta el Dr. Cselényi Tibor.  A partneri viszony közös célokon, közös gondolkozáson, közös sikereken, közös teherviselésen és együttműködésen alapul.  A beszélgetésben Dr. Cselényi Tibor, a Progress Étteremhálózat Kft. szenior minőségügyi és termékfejlesztési vezetője, Barna Nándor, a Baromfi Coop Kft. (Master Good) termelési igazgatója, Balla Zoltán, a HAVI Logistics operációs igazgatója és Zsidi Sándor, az OSI Food Solutions Hungary ügyvezető igazgatója vettek részt.

Baja Sándor, a Randstad ügyvezető igazgatója beszélt a munkaerőpiaci trendekről, betekintést nyújtott a potenciális munkavállalók munkahelyválasztási szempontjaiba és motivációiba, emellett bemutatta, hogyan teljesítenek a különböző szektorok az ismertség és a megítélés szempontjából.

A szakmai program a vezető interjúval folytatódott a Ronald McDonald Házban, ahol Égi Zsolt, a Progress Étteremhálózat Kft. ügyvezető igazgatója beszélt a McDonald’s-ban megtett karrierútjáról, a jelen üzleti kihívásairól, valamint a McDonald’s fenntarthatósági tevékenységéről, elképzeléseiről.

A nap zárásaként a Ronald McDonald Gyermeksegély Alapítvány munkájáról Konyári Andrea operatív igazgatóval beszélgettek a résztvevők, majd Nagyné Bayerle Andrea, szenior házmenedzser kalauzolásával a budapesti Ronald McDonald Házat tekintették meg.

Az alapítvány kiemelkedő munkát végez a beteg gyermekek és családjaik támogatásában. Otthont nyújtanak az otthontól távollévő, kórházi kezelés alatt lévő betegeknek, illetve családjuknak a kórházak közelében. Missziójuk, hogy a gyógyulási folyamat alatt a gyermekek közelében tarthassák a családtagokat, ezzel is segítve felépülésüket. A szívhez szóló, elkötelezett munka mély hatást gyakorolt a résztvevőkre.

A teljes fotógaléria ide kattintva érhető el.

Egyensúlyba kerülhet-e a gazdaság, a környezet és a társadalom? Társadalmilag elérhető-e a mértékletesség? Meg tudunk-e állni, amikor már mindent elértünk, amire szükségünk van? Egy valaki fog nyerni vagy csak együtt nyerhetünk?

Különleges eseménynek volt részese „A jövő vezetői” Alumni és a Társadalmi Tőke munkacsoport a COLLAB Mentoring csapata vezette SDGs Game fenntarthatósági kollaborációs workshop keretében. Az eseményt házigazdánk, Bori Máté, az ALD LeasePlan operációs igazgatója és a BCSDH „A jövő vezetői” Alumni vezetője nyitotta meg, majd Márta Irén, a BCSDH igazgatója köszöntötte a résztvevőket.

A program fókuszában egy kétórás élményprogram állt, amely a fenntartható fejlődési célokra (SDGs) építve, a gamifikáció eszközével fejlesztette a résztvevők szemléletét. A játék nem csupán szórakoztató volt, hanem számos hasznos tanulságot is tartogatott:

• Szemléletformálás: A fenntarthatóság iránti elkötelezettség új perspektívákat nyitott meg számunkra.
• Közösségépítés: Az együttműködés során kialakult csapatszellem erősítette a közösség összetartozását.
• Cselekvésre inspirálás: A játékos forma cselekvésre ösztönzött minket, hogy tegyünk a fenntartható jövőért.

Az este során lehetőségünk nyílt megismerni egy sajátos módszertant és eszközt, amelyet a vállalatok is alkalmazhatnak a szervezeti kihívások megoldására. A workshop végén a résztvevők személyes élményeinek megosztása jó alkalmat teremtett arra, hogy közösen összegezzünk a téma kapcsán számos fontos kérdést és dilemmát, alátámasztva ezzel azt, hogy egy ilyen típusú program – „Játék, ami nem játék” – miként tud minket tovább vinni és megerősíteni a fenntarthatóság előmozdításának útján.

A teljes képgaléria ide kattintva tekinthető meg.

Idén áprilisban lehetőséget kapott szervezetünk, a BCSDH, hogy a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanáccsal karöltve képviselje Magyarországot a világszintű World Circular Economy Fórumon. Az ott elhangzott globális trendek, jógyakorlatok és kezdeményezések megosztása került a fókuszába a június 4-i Körforgásos Gazdaság munkacsoport-találkozónak, melynek helyszíne és házigazdája a Daikin Hungary Kft. volt.

A World Circular Economy Fórum főbb megállapításait Márta Irén igazgató és Takács Ivett, körforgásos gazdasági projektmenedzser mutatták be a résztvevőknek. Az idei fórum fókuszában a körforgásos nézetek gyakorlatba történő átültetése állt. A fórum tematikáját megalapozó Global Resources Outlook 2024 riport szerint környezeti hatások fő motorja a növekvő erőforrás-felhasználás. Az erőforrás-hatékonyság javítása a jelenlegi trendhez képest kétharmadával csökkentheti a globális természeti erőforrások felhasználását. Ehhez szét kell választanunk a gazdasági növekedést és a jólét növekedését az erőforrás-felhasználástól.

Mik voltak a fórum legfőbb megállapításai?

• A körforgásos gazdaság Globális szükségszerűség: túlmutat a földrajzi határokon, és együttműködést igényel a különböző hátterű nemzetek, szervezetek és érdekelt felek között.
• A lineáris gazdaság alapja a verseny, a körforgásos gazdaságé az együttműködés. – A jelenlegi rendszereink a lineáris gazdaságot támogatják. A kormányoknak jobb politikákra és szabályozásokra kell törekedniük, ebbe be kell vonni a KKV-kat, a lakosságot és a helyi szereplőket. Fontos emellett a multinacionális együttműködés és nemzetközi szabványok bevezetése.
• Benchmarking és az előrehaladás mérése és a politikák/szabályozás kialakítása kulcsfontosságú
• A megfelelő beruházásokhoz és innovációkhoz finanszírozásra van szükség, valamint keretrendszerre, mely ezt támogatja – A körforgásosságot minden ágazatban be kell ágyazni a tervezési fázisba, melyhez rendszerszintű megközelítést szükséges – A szabályozási kereteknek egy fenntartható támogatási struktúrát is kell kínálniuk.
• Az Európai Unió az előrelépés motorja, a fejlődő országokkal együttműködve
• Fogyasztói szemléletformálás és jövőkutatás: A fórumot megelőző héten egy jövőkutatási kísérlet során a résztvevő alanyok mindössze 100 tárgyat birtokolhattak bizonyos ideig, mely rákényszerítette őket a szolgáltatás-alapú életmódra történő váltásra. Megállapításra került, hogy kevesebb tulajdonolt tárggyal is minőségi élet élhető.

A globális körforgásossági trendek egyik alapját képező Circularity Gap Reportot Dr. Bartha-Horváth Bálint, a CBRE szenior fenntarthatósági menedzsere mutatta be. A riport éves szinten méri fel, a globális anyagfelhasználás hány százaléka kerül ki  újrahasznosított alapanyagokból. Sajnos a trend negatív: A világgazdaságban 2018 és 2023 között közel két százalékkal csökkent az anyagok újrafelhasználásának mértéke, 9,1-ről 7,2 százalékra. Kiemelte, hogy a fejlett országok közül sokan „jól” állnak (Hollandia 30% körül), de ezek azok az országok, amelyek túl sokat fogyasztanak és többszörösen meghaladják a saját területük eltartóképességét.

Klímaszorongásból aktív útkeresés – Hangzott el Pancsa Emese, a Compocity Kft. ügyvezető igazgatója előadásában, melyben a Compocity start-up útját mutatta be az elejétől kezdve onnantól, hogy mi inspirálta a létrehozását, a legnagyobb világkiállításokon való részvételig. Emese kiemelte a komposztálásban rejlő közösségépítő hatást, mely a körforgásos gazdaság elterjedéséhez szükséges fogyasztói magatartás változását hozhatja magával.

Házigazdánk, Daikin Hungary Kft. kiemelkedő körforgásos megoldását Jaczkó Dániel, projektkoordinátor mutatta be. A Loop by Daikin programjuk során visszanyerik régi hűtőközegét, a hűtőgázat Európában regenerálják, majd új hűtőközeggel keverik, végül a hűtőközeg minősége egy független labor által kerül igazolásra, a sztenderdeknek megfelelően. Kiemelte, hogy jelenleg alacsony a hajlandóság a partnerek részéről a visszagyűjtésre, melyen tovább dolgoznak. Az EU Life programja keretében támogatott Retradeables programjuk egy hűtőközeg újrahasznosító piactér, mely támogatja a klímaváltozás elleni küzdelmet az ipari kibocsátások csökkentésével, és javítja a megfelelőséget és a biztonságot az F-gázokat illetően.

Zárásként a résztvevők megosztották, mi lehet a legfőbb előmozdító a körforgásos gazdaságban.

Köszönjük a Körforgásos Gazdaság Platform 2024-es támogatóinak: