Az idei év során csatlakozott városokkal együtt immár 100 hazai Tesco áruházból mentik a feleslegessé vált élelmiszert az áruházlánc munkatársai. Az élelmiszer-felesleg napi összegyűjtésének és jótékony célú hasznosításának 2014-es elindítása óta a Tesco összesen több mint 2,4 milliárd forint értékben adott át élelmiszert rászorulóknak, ami 5575 tonna adományt jelent. Ez a mennyiség több mint 13,9 millió adag ételnek felel meg.

 Az élelmiszer-pazarlás elleni küzdelem a Tesco számára kiemelt társadalmi és környezeti ügy. Az áruházlánc célja, hogy 2020-ra valamennyi közép-európai áruháza készen álljon arra, hogy csatlakozzon az élelmiszermentő programhoz. Május 8-án a programban résztvevő magyarországi áruházak száma elérte a százat, sőt, míg a kezdeményezés eddig csak hipermarketekben működött, Ráckevén idén az első kisebb méretű áruház is bekapcsolódott az élelmiszer-felesleg gyűjtésébe.

Jelenleg itthon az áruházak csaknem fele minden munkanap végén visszagyűjti és rászorulóknak adományozza a még fogyasztható, azonban a vállalaton belüli minőségi előírások miatt már nem eladható zöldséget, gyümölcsöt és pékárut. A Tesco partnerével, a Magyar Élelmiszerbankkal együttműködésben már több mint 5575 tonna adományt juttatott el az áruházak vonzáskörzetében élő rászorulóknak. A programba bekapcsolt boltok számának növelésével, és az átadott élelmiszerek típusának bővítésével pedig folyamatosan nő a kidobástól megmentett, jótékony célra adományozott élelmiszerek mennyisége. Tavaly novemberben a lédig, azaz a belső pékségben sütött, nem kenyér kategóriába tartozó áruk gyűjtésének elindításával például az adományok mennyisége megduplázódott. Ez az idei eredményeken is látszik: 2017 első négy hónapjában összesen 1907 tonna, több mint 795 millió forint értékű élelmiszert adományozott az áruházlánc. 2017-ben eddig már 9 helyen (Budaörs, KÖKI, Megapark, Nagykőrös, Ráckeve, Tapolca, Nagyatád, Balatonboglár, Gödöllő) indult el az élelmiszerek mentése, és az év során a Tesco természetesen tovább bővíti a programban résztvevő boltok számát.

Az élelmiszergyűjtésben résztvevő áruházak térképét megtekintheti a Tesco weboldalán.

Április 24-én tartotta a smart energy management szolgáltatások területén hazánkban vezető ALTEO a 2017. évi közgyűlését. Az eseményen a vállalat vezérigazgatója, ifj. Chikán Attila ismertette a Társaság 2016. évre vonatkozó üzleti jelentését. Elmondta, hogy a tavalyi kiemelkedően sikeres év volt, amit bizonyít, hogy a megújuló és hagyományos energiaforrások területén is aktív vállalat árbevétele 33%-os növekedéssel közel 14 milliárd forintra nőtt, míg az EBITDA szintű eredmény 62%-os emelkedéssel meghaladta a 2,3 milliárd forintot.

A sikeres gazdálkodás következtében a vállalatcsoport konszolidált adózott eredménye megközelítette a 823 millió forintot. A 2016-os eredmények alapján a Társaság vezetése 130 forint/részvény osztalék megfizetésére tett javaslatot, amit a közgyűlés el is fogadott. Ennek megfelelően az ALTEO a tavalyi 120 forint/részvény után idén 8,3%-kal magasabb részvényenkénti osztalékot fizet részvényeseinek.

Egy modern biofinomító képes arra, hogy gazdasági és társadalmi fellendülést hozzon vidéki közösségeknek, derült ki a Fenntartható vidéki reneszánsz egy bioetanolüzem példáján keresztül című tanulmányból, melyet kedden a Magyar Tudományos Akadémián mutattak be. A kutatás a Pannonia Ethanol 2012-ben létesített dunaföldvári bioetanolüzem példáját vizsgálta, amely Magyarország kukoricatermesztő vidékének szívében található.

Az utóbbi évek beruházásainak eredményeként a hazai, fenntartható alapanyagokra épülő gazdaság mára a legversenyképesebbé vált Európában. A takarmánykukorica helyben történő feldolgozására épülő etanoltermelés, kiegészülve a társtermék állati takarmánnyal olyan pályát kínál a hátrányos helyzetű térségekben, amelyre kevés iparág képes. Tehát nemcsak klímavédelmi szempontból fontos itthon bioetanolt előállítani, hanem ez lehet a kulcsa vidék felzárkózásának is, illetve ez lehet egy kiugrási lehetőség a magyar gazdaság számára.

A kutatás eredményei összességében azt mutatták, hogy a bioetanolüzem működése négy alapvető csatornán keresztül járul hozzá a vidék reneszánszához:

  • Közvetlenül és közvetve is szakképzett munkaerőt igénylő munkahelyeket hoz létre vidéki térségben, így segít a képzett munkaerő helyben tartásában, és meggátolja a szelektív elvándorlást, amely a humán tőke apadásához vezetne;
  • Jelentős helyi iparűzési adó-fizetőként hozzájárul a helyben nyújtott közszolgáltatások színvonalának fenntartásához, illetve emeléséhez, ami a helyi közösség valamennyi tagja számára érzékelhető;
  • Széles beszállítói kör számára teremt tartós és kiszámítható keresletet, ami ösztönzi a versenyképesség fokozását, hozzájárul a tevékenységek diverzifikálásához, a foglalkoztatás bővítéséhez.
  • A kiszámítható, stabil kereslet és a beruházási kockázatok mérséklése ösztönzi a mezőgazdasági fejlesztéseket által. Az etanolüzem hiányában minden második mezőgazdasági beruházás kisebb valószínűséggel valósult volna meg.

„A beruházás eredményeképpen kimutathatóan csökkent az elvándorlás a térségből, emellett háromszorosára nőtt a település adóerő-képessége, illetve a gyárban tapasztalható átlagos bérszínvonal kétszerese az országos átlagénak” – foglalta össze a kutatás üzeneteit Hódos Ferenc, a Pannonia Ethanol stratégiai igazgatója.

A kutatást a Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpontjának kutatócsoportja végezte Dr. Koós Bálint vezetésével. A kutatás módszertani hátteréről összességében elmondható, hogy 24 kulcsinterjú, két kérdőíves felmérés, két fókuszcsoportos interjú készült, valamint átfogó statisztikai adatelemzést végeztek a térséget jellemző társadalmi és gazdasági tendenciák feltárásához. Az adatgyűjtés 2016 folyamán történt.

A tanulmány teljes terjedelmében itt érhető el (pdf)>>

A megnyitó beszédet tartotta Dr. Nagy István, miniszterhelyettes, Földművelésügyi Minisztérium

A kutatás eredményeit Dr. Koós Bálint és Király Gábor, az MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont kutatói ismertették

A panelbeszélgetésekben részt vettek az iparág képviselői

A panelbeszélgetésekben ugyancsak részt vettek kormányzati tisztségviselők és tudományos kutatók

A MOL Új Európa Alapítványa tíz éve támogatja a fiatal tehetségeket és a velük foglalkozó pedagógusokat. Idén több mint 700 jelölés közül választották ki a kuratórium segítségével azt a hét szaktanárt és három utánpótlás edzőt, akik átvehették a MOL Mester-M Díjat, amely erkölcsi és anyagi elismerés is egyben.

A Pesti Vigadóban tartott ünnepélyes esten a díjakat a MOL Magyarország vezetői, Sebestyén Júlia Európa-bajnok műkorcsolyázó, az Új Európa Alapítvány kurátora, Szilágyi Áron kétszeres olimpiai bajnok kardvívó, az Új Európa Alapítvány jószolgálati nagykövete, Gyurta Dániel olimpiai bajnok úszó, valamint Sipos Mihály a Muzsikás Együttes alapító tagja adták át.

Új Európa Alapítvány: http://www.ujeuropaalapitvany.hu/galeria

Bécsi központjából indítja európai terjeszkedését innovatív szoftverével, SOLARIS-szal, amely olyan átfogó társadalmi problémákra nyújt megoldást mint pl. migráció-integráció, aktív idősödés. Vállalati ügyfelei számára programot dolgoz ki a szervezeten belüli innováció és együttműködés erősítésére. Stratégai partnereivel, egyetemi laborokkal, technológiai vállalatokkal és a biomedical területet képviselőivel 21. századi megoldásokon dolgoznak.

.

.

.

Egy modern biofinomító társadalmi és gazdasági hatásai a Pannonia Ethanol dunaföldvári üzemének példáján keresztül.

 

A Pannonia Ethanol szeretettel meghívja a BCSDH tagvállalatait a Magyar Tudományos Akadémia Közgazdasági és Regionális Kutatások Központja tanulmányának bemutatása alkalmából szervezett konferenciára.

 

Időpont: 2017. április 4. kedd

Helyszín: Magyar Tudományos Akadémia (1051 Budapest, Széchenyi István tér 9.)

 

Kérjük, hogy részvételi szándékát 2017. március 21-ig jelezze a rendezveny@pannoniaethanol.hu emailcímen!

Az ENSZ tagállamai 2015-ben meghatároztak 17 globális fenntartható fejlődési irányelvet (SDG) azzal a céllal, hogy a világ fejlődése 2030-ig a befogadóbb fenntarthatóbb irányba mozduljon el. Annak érdekében, hogy az elköteleződést cselekvés is kövesse, a KPMG az ENSZ Global Compacttal együttműködve létrehozta a fenntarthatósági célok energia-, természeti erőforrások- és vegyiparra vonatkozó mátrixát. A mátrix, az említett iparágakban tevékenykedő vezető cégek jó gyakorlatain keresztül olyan üzleti lehetőségekre mutat rá, melyek mindkét fél számára közös értéket teremtenek, és emellett hozzájárulnak a 17 globális fenntartható fejlődési cél eléréséhez. A kiadvány tartalmaz továbbá iparág-specifikus jó gyakorlatokat és saját gyakorlatba is átültethető globális partnerségi kezdeményezéseket. További információk itt érhetőek el, az iparági mátrixok pedig innen tölthetőek le.

A Provident Pénzügyi Zrt. és dolgozói a vállalat februári évindító rendezvényén 1,5 millió forint adományt gyűjtöttek össze jótékony célra, melyet idén a Fogadj Örökbe egy Macit Alapítvány számára ajánlottak fel. Az alapítványt Törőcsik Mari, Kossuth- és Jászai Mari-díjas művésznő, a Nemzet Színésze és Kárász Róbert, televíziós műsorvezető alapította 2012-ben azzal a céllal, hogy felhívják a figyelmet a fogyatékkal élők helyzetére illetve megváltozott munkaképességű emberek számára munkahelyet teremtő kezdeményezéseket támogassanak.

Az adománygyűjtésen túl a Provident az alapítvány jótékonysági maci aukcióján is részt vett, melyet a Fogyatékossággal Élők Világnapja alkalmából rendeztek. Az eseményen az ismert magyar hegymászó, Klein Dávid kedvenc plüss feketepárducáért fél millió forintot ajánlott fel a Provident. A hírességek aukció során elárverezett gyerekkori plüss állataiból és személyes ereklyéiből befolyt összeget az alapítvány a fogyatékossággal élők munkahelyteremtésére fordítja. Többek között az ilyen felajánlásoknak köszönhetően jött létre a számos fogyatékkal élő személyt is sikeresen alkalmazó, fogyatékosság-barát közösségi és kulturális központ, a Premier Kultcafé.

A spanyol IBERDROLA magyarországi leányvállalata 2007-ben kezdte meg aktív működését hazánkban és fő tevékenysége a villamos energia termelés.

Az Iberdrola Renovables  Magyarország Kft. összesen 158 MW-nyi szélerőmű kapacitással rendelkezik és ezzel az ország vezető szélenergia termelőjének és üzemeltetőjének számít.

Alapítója és egyben aktív tagja 2010-től a Magyar Szélenergia Ipari Társaságnak, ezzel is elősegítve a megújuló igarág fejlődését, a szélenergia hasznosítására vonatkozó jogszabályok megalkotását és az iparági szereplők érdekeinek képviseletét.

„Mi, mint „megújuló” vállalat, aktív szerepet vállalunk a legfőbb globális problémák, mint például a klímaváltozás megoldásában, amely korunk fő kihívása és mindenkire hatással van. A szélenergia hasznosítása káros anyagoktól mentes, a villamos energia termelése során nem keletkezik környezetünket veszélyeztető melléktermék. Kifogyhatatlan, megújuló, a természet bocsájtja rendelkezésünkre és csak rajtunk múlik, hogy kiaknázzuk-e.

Hisszük, hogy a kollektív felelősségtudat egyéni szinten kezdődik, a döntéshozók felelőssége pedig többek között a csapat küldetésének formálása és egyben iránymutatás a társadalom számára.  A hosszú távú siker kulcsa mindemellett a pro-aktív és hatékony csapat, amelynek tagjai tisztában vannak a fenntartható fejlődés fontosságával és képesek annak komplex módon történő értelmezésére és megvalósítására. Meggyőződésem, hogy tudatos, kitartó és hiteles munkával létrehozhatunk egy élhetőbb, tisztább, jobb jövőt.” – nyilatkozta Brand Éva, az Iberdrola Renovables magyarországi vezetője a szervezethez való csatlakozásukkor.

Karácsonyhoz közeledve, 2016 őszén is elkezdtük törni a fejünket, hogyan segíthetnénk idén is a rászorulókon, amikor az egyik kolléganőnk megkeresett minket nagyszabású, 150 gyereknek szóló cipőajándékozási tervével. Olyan családokban élő iskolásokon szeretett volna segíteni, akik annyira szegény körülmények között élnek, hogy tél közeledtével nem tudnak kellően meleg, vízhatlan cipőt, csizmát beszerezni, így a kicsik sokszor átázott, vékony cipőkben járnak iskolába a legnagyobb hidegben is. Emiatt gyakran előfordul, hogy megbetegednek, kimaradnak hosszabb időre az iskolából.

Mivel rendszeresen segít a borsod megyei szegény településeken élőknek és szinte név szerint ismeri őket, a helyi szociális munkások segítségével összeállították a Szendrő településen élő, legszegényebb 150 gyerekből álló listát, akiktől bekértük a cipőméretüket és az életkorukat.

A kollégáinknak szóló, belső intranetünkön létrehoztunk egy felületet, amelyről munkatársaink kiválaszthatták, melyik gyerkőcnek szeretnének cipőt, csizmát venni; kisebb csapatok álltak össze, így egy-egy gyerek nem csak a méretének, életkorának, nemének megfelelő cipőt kapta meg, de kapott hozzá meleg zoknit, csokit, apróságokat.

Ahogy elindítottuk az akciót, egyre inkább éreztük, hogy a szókincsünk szegényessé válik arra, hogy kifejezzük, amit érzünk. Látva a kollégák nagylelkűségét és lelkesedését, azt a megható törődést, ahogy egy ismeretlen gyermek felé fordultak, büszkeséggel töltött el a bennünket az, hogy ilyen csodálatos kollégák dolgoznak az Allianznál.

Az ajándékok átadására Szendrőn került sor, ahol a helyi iskola aulájában 150 gyerek várt bennünket miniműsorral és közös énekkel. Az ajándékokat névre szólóan osztottuk ki, öröm volt látni a piruló arcokat, boldogságtól csillogó szemeket.

Ez a 150 iskolás olyan szegénységben él, amilyet mi elképzelni sem tudunk, de ugyanolyan gyerekek, mint bárki más. A kicsik lelkesen mosolygósak, a nagyobbak félszegek és szégyenlősek, de egyben közösek: mindannyian nagyon örültek az ajándékoknak. Feltettük a rénszarvas agancsokat, hiszen mi voltunk a Mikulás budapesti küldöttei. Utólag tudtuk meg, hogy az egyik kisfiú lelkesen mesélte anyukájának, hogy ajándékot kapott. „Anya! Ma az iskolában kaptam cipőt meg csokit.” „Kitől?” „Nem tudom, két nénitől. Rénszarvasok voltak.”