Összesen több mint 1,1 millió Munch élelmiszermentő csomagot vettek meg a SPAR-üzletek vásárlói az innovatív szolgáltatás 2022-es bevezetése óta. Ezek között mintegy 500 ezer pékáru és több mint 400 ezer zöldségcsomag talált gazdára az eredeti árhoz képest akár 60 százalékkal olcsóbban.

„A hulladékká váló élelmiszerek kezelése globális probléma. Annak ellenére, hogy az élelmiszerhulladékok mindössze 5%-a keletkezik a kereskedelemben, a SPAR Magyarország a stratégiai jelentőségű fenntarthatósági programja fontos részeként kezeli ezt a kérdést. Vállalatunk 2022-ben csatlakozott a Munch élelmiszermentéshez, amelyen keresztül a megmaradó, de még jó minőségű élelmiszerek a piaci árnál lényegesen olcsóbban kerülhetnek a vásárlóinkhoz. A tesztidőszakot követően a kedvező tapasztalatok birtokában minden SPAR és INTERSPAR áruházban bevezettük a szolgáltatást. Mára a munkatársaink napi rutinjába is beépült az a gyakorlat, hogy a friss termékek leválogatásánál úgy különítik el azokat, hogy figyelembe veszik, mi kerülhetne Munch csomagba. Nagy öröm számunkra, hogy a vásárlóink körében is nagy sikert aratott a program, és mára már több mint 1,1 millió élelmiszermentő csomagot vásároltak meg” – mondta Maczelka Márk, a SPAR Magyarország kommunikációs vezetője.

„A Munch és a SPAR együttműködésének eredményei egyértelműen bizonyítják, hogy jelentős előrelépés érhető el az élelmiszerpazarlás csökkentésében. Ezek az eredmények nemcsak a mi erőfeszítéseinket tükrözik, hanem a vásárlók elkötelezettségét is az ételmentés iránt. Közösen bizonyítjuk, hogy kis lépésekkel is nagy változásokat érhetünk el az élelmiszerpazarlás elleni küzdelemben. Közösségünk visszajelzései alapján a muncholás könnyedén beépíthető a mindennapokba. Nemcsak a környezetünknek teszünk jót vele, hanem időt, energiát és pénzt is megtakaríthatunk, miközben újabb ételeket próbálhatunk ki” – mondta Wettstein Albert a Munch társalapítója.

Akár 60% kedvezmény a Munch csomagokra

A SPAR Munch ételmentő csomagjaiban a vásárlók zöldségeket, gyümölcsöket, gyümölcsleveket, előre csomagolt és csomagolatlan kenyereket, különféle pékárukat, sós- és édes finomságokat, tejtermékeket, tésztákat, szalámikat, felvágottakat, friss tojást, valamint további, hűtést nem igénylő termékeket találhatnak. A csomagokat az eredeti ár csaknem harmadáért, akár 60%-os kedvezménnyel vásárolhatják meg. A gyakorlatban ez a nagyjából 3000 forint értékű csomagnál 1200, míg az 1500 forint értékűnél 600 forintos „munchos” árat jelent. A rendszer működése egyszerű: a kiválasztott csomagot le kell foglalni az ingyenesen letölthető mobilalkalmazáson vagy a honlapon keresztül, majd kifizetni, és egy meghatározott idősávban átvenni az üzletben.

Csaknem félmillió Munch pékáru csomagot vittek haza a vásárlók

A legnépszerűbb SPAR-os Munch csomagokat a bevezetés óta a pékáru termékek jelentik, ezekből mintegy 500 ezer talált gazdára a szolgáltatás bevezetése óta. A zöldség-gyümölcs munchokból több mint 400 ezer, a hűtött munchokból 203 ezer, a hűtést nem igénylő csomagokból pedig 23 ezer fogyott. A legnagyobb érdeklődés a vásárlók részéről a csomagok iránt Budapest mellett Szegeden, Debrecenben, Győrben, Miskolcon, és Pécsen tapasztalható. Péksütemények tekintetében Hatvanban és Dunaújvárosban, míg zöldségek és gyümölcsök esetében Sárváron és Kozármislenyben van kiemelkedő érdeklődés. A hűtött élelmiszerek iránt pedig Abonyban és Hatvanban van a legerősebb kereslet. A statisztikai adatok szerint a legforgalmasabb hónapok a január, a február és a szeptember, de érezhető egy nagyobb forgalomnövekedés nyáron és a karácsonyi időszakban is.

A SPAR élelmiszermentő programjában azok az élelmiszerek sem vesznek kárba, amelyeket a Munch-on keresztül nem sikerül értékesíteni. A jó minőségű termékeket a Magyar Máltai Szeretetszolgálattal együttműködve nehéz sorsú emberek kapják meg. Végül az olyan élelmiszert, amelyet a szavatossági idő lejárta előtt nem vásároltak meg a Munch-on keresztül, vagy nem jut el a Szeretetszolgálathoz, a SPAR állatmenhelyeknek, vadasparkoknak ajánlja fel. Legvégső esetben pedig az állati eredetű élelmiszerhulladékból biogáz lesz, míg a nem állati eredetű hulladék – ahol az megoldható – biohulladékként kerül komposztálásra.

Az élelmiszermentő kezdeményezés működésével kapcsolatosan további információk a következő linken érhetőek el: https://www.spar.hu/munch

Az UNICEF Klímahősök Konferencia technológia karbonlábnyomával foglalkozó paneljében Huszics György, a Carbon.Crane társalapítója és vezetője beszélt a 13-18 éves fiataloknak a digitális eszközök karbonkibocsátásáról és energiahatékonyságáról.

A rendhagyó kerekasztal során a fiataloknak lehetőségük volt a helyszínen felmérni a közösségi média tevékenységük karbonlábnyomát okostelefonjaik segítségével. Az összesített eredményt – éves szinten több, mint 20 tonnát – a szakértő interaktív vizualizáció segítségével tette azonnal láthatóvá a résztvevők számára – és nem kis megdöbbenésére.

A világszervezet hazai tagozatának legnagyobb eseményén a szervezők közel 1500 főt, elsősorban az általános iskolák felsőtagozatosait és középiskolásokat láttak vendégül. A technológiai panel résztvevőiként Szabó Péter, a Microsoft ügyvezetője, Dr. Márton András, a Corvinus egyetem adjunktusa, fenntarthatósági szakértő osztották még meg véleményüket és tapasztalatainkat, a beszélgetést moderátorként Bársony Anna, az UNICEF Fiatal Nagykövete vezette.

A kerekasztalt követően a Carbon.Crane szakértői helyszíni workshopot tartottak az érdeklődő diákoknak és tanároknak. Az interaktív foglalkozáson a digitális karbonlábnyommal kapcsolatos kérdésekre kaphattak választ a résztvevők, illetve lehetőségük volt kipróbálni a professzionális eszközöket és tippeket kaptak a telefonjuk energiahatékonyságának javítására.

A Carbon.Crane 2023-ban fejlesztette ki és tesztelte 4 hazai egyetem közreműködésével edukációs programját. A CarbonClass 2024-ben már országosan elérhető volt a partneregyetemek számára. Az eredeti interaktív workshop formátum mellett időközben elkészült a vállalatok belső képzési programjába szánt, és a fiatalabb korosztályt megszólítani képes rövidített, játékosabbra hangolt változat is. Utóbbit elsőként az UNICEF konferencia résztvevői ismerhették meg.

Budapest, 2025.04.09.

 

  • Vörösvércse-költőládák kerültek az E.ON Hungária Csoport zuglói nagyfeszültségű oszlopaira
  • A fészkek helyét a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szakembere jelölte ki Zugló kezdeményezésére
  • Az E.ON Pest megyei, budapesti és dunántúli hálózatán már több mint 170 mesterséges költőláda biztosít fészkelést a ragadozómadaraknak

Vörösvércse-költőládákat helyezett ki az E.ON Hungária Csoport a Rákos-patak menti oszlopaira. Az 132 kV-os nagyfeszültségű hálózat patakparti oszlopai a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület javaslata alapján fészkelésre alkalmasak, és egyben emberi zavarástól, egyéb ragadozófajoktól mentes, biztonságos költőhelyet kínálnak a vércséknek. A kaszált és vadon hagyott patakpart kiváló terep, hogy a vércsék táplálékot – pockot, gyíkot, szöcskét – találjanak.

A kihelyezett odúk fából készültek, vízállóak, a nap ellen alumínium borítással védettek. Ezeket a nagyfeszültségű oszlopokon 6 méter magasra erősítette fel az E.ON. A fészkek állapotát, foglaltságát, a benne lévő fiókák fejlődését a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) önkéntes szakemberei ellenőrzik majd.

A vörösvércse gyakori madár a fővárosban, szívesen költ magas épületek között, vakablakokban, épületrésekben, időnként más madarak, varjak, szarkát fészkeit foglalja el. Zugló több utcájában is fészkel vércse, és van költőpár a Földtani Múzeum és az Országház tetején is.

Az E.ON nagyfeszültségű hálózati oszlopain lévő mesterséges költőládákban tavaly 80 százalék feletti volt a fészekfoglaltság. Az áramszolgáltató idén már több mint 170 műfészekkel várja a ragadozómadarakat, év közben pedig további költőládákat telepít majd.

 

IFUA Horváth

Szakmai konferenciával ünnepeltük meg, hogy 15 éves lett az IFUA Nonprofit Partner, amely az IFUA Horváth társadalmi felelősségvállalásának részeként működik. Létrehozását annak idején az IFUA Horváth vezetői kezdeményezték, abból a megfontolásból, hogy vezetési tanácsadó cégként a tudásunk átadásával tudjuk a leginkább segíteni a civil szervezeteket.

Ennek megfelelően az IFUA Nonprofit Partner az üzleti életben bevált menedzsment tanácsadási megoldásainkra és módszertanainkra támaszkodik, de ezeket a nonprofit szervezetek igényeire szabja. Ezekben a projektekben nagyrészt az IFUA Horváth tanácsadói működnek együtt a civil szervezetekkel, jellemzően szakmai önkéntesként.

A munkát donorszervezetek és vállalati partnerek is támogatják. Az IFUA Nonprofit Partner a szakmai önkéntességben képzéssel is segíti vállalati partnereit. A civil szervezetek ugyanis másképp működnek, mint az üzleti világ, s a velük való együttműködésben ennek ismerete elengedhetetlen.

Nem véletlenül használjuk az együttműködés szót. A 15. születésnapi konferencia előadói, résztvevői között is egyetértés volt abban, hogy a sikert a civilek és az üzleti szakemberek, tanácsadók együttgondolkodása, közös munkája hozza csak meg.

Az IFUA Nonprofit Partner sikerét számokkal is alá lehet támasztani. Az elmúlt 15 évben 258 ügyfelet segített, 172 projektet vitt végig, 1053 önkéntes napot teljesített – partnercégeket is beleértve – és 153 önkéntes kolléga vett részt ebben az IFUA Horváth munkatársai közül.

A 15. születésnapi konferenciát azzal a céllal szerveztük meg, hogy még sikeresebben tudjunk együttműködni vállalati és civil partnereinkkel. Most csak néhány gondolatot emelünk ki a konferencián elhangzottakból:

  • A vállalatoknak is nagyon hasznos, ha részt vesznek nonprofit tevékenységekben, ez például a toborzás, a munkatársak megtartása, motiválása szempontjából segít sokat, mert sok embert tud megszólítani.
  • Az önkéntességgel lehet a legjobban megmozgatni az embereket és lebontani köztük a falakat.
  • A vállalati jótékonyság növeli a munkatársi bizalmat.
  • A szakmai önkéntesség már kis mennyiségben is függőséget okoz.
  • Olyan segítséget kell nyújtani a civil szervezeteknek, amire van fogadókészség, s ha elkészült a projekt, nem szabad magára hagyni vele a szervezetet, a később felmerülő problémák megoldásához is támogatást kell nyújtani.
  • Nem elég adományozni, aktívan részt kell venni a nonprofit szervezetek mindennapjaiban.
  • A siker kulcsa a partnerek közötti bizalmi viszony, amely alapján a felek hosszú távra elköteleződtek a közös célok megvalósítására.
  • A komoly és sikeres együttműködéseket hosszú idő alatt lehet felépíteni.
  • A legnagyobb siker, amikor hosszú távú, üzleti alapú stratégiai partnerségek jönnek létre a nonprofit és üzleti szervezetek között.

Konferenciánk előadói voltak: Erdei Katalin, a Richter Gedeon Nyrt. emberi erőforrás és műszaki igazgatója, Ormosy Gábor, a Wallis Autó csoport vezérigazgatója, Dr. Czafrangó János, a civil szektor szakértője, Kerekes Orsolya, az Igazgyöngy Alapítvány munkatársa, Gulyás Marianna, a Decathlon Customer Experience vezetője, Kis Andrea, a Bagázs Közhasznú Egyesület pénzügyi vezetője, Varga Vera, a Morgan Stanley információtechnológiai VP-je és a budapesti Morgan Stanley Charity Committee vezetője, Szabó Róbert, a Michelin Hungária személyügyi vezetője, Kisari Károly, a Mentorállás Alapítvány és a Rejtett Kincsek Down Egyesület elnöke, Dr. Révész Éva, a Budapesti Corvinus Egyetem Vezetéstudományi Intézetének egyetemi adjunktusa, az IFUA Nonprofit Partner vezető tanácsadója, Dr. Bodnár Viktória, az IFUA Horváth ügyvezető partnere, Pál Zsuzsanna és Porubcsánszki Katalin, az IFUA Nonprofit Partner ügyvezetői. Köszönjük nekik!

 

 

 

 

Októberben ismét megjelenik a BCSDH – val együttműködésben a HVG Fenntartható Fejlődés című kiadványa.

Az évente megjelenő különszám az idén is sorra veszi a bolygónkat veszélyeztető legkomolyabb kihívásokat, egyebek mellett a globális klímaváltozás aggasztó jeleit, és a klímaválság társadalomra kifejtett hatásait.

A korábbi évekhez hasonlóan a magazin foglalkozik a fenntarthatóság egyik kulcselemének számító körforgásos gazdasággal is, megmutatja a legújabb hazai és nemzetközi kezdeményezéseket, s azt, hogy miképpen lehetnek üzleti értelemben is előre-mutatóak ezek a megoldások.

Fókusztémái között szerepel az energiatermelés – a megújuló források kihasználása, az atomenergetika, illetve az energiatárolás kérdései.

*Tartalmi – marketing együttműködéssel kapcsolatban Tasnádi Rózsa szívesen áll rendelkezésére.

HVG Kiadó Zrt., 1037 Budapest, Montevideo u. 14., telefon: +36 1 436-2450, fax: +36 1 436-2089, mobil: +36 30 288 6175, email: r.tasnadi@hvg.hu

A BCSDH tagok speciális kedvezményt kapnak!

 

 

 

 

 

Az MBH Bank támogatásával 7 hektáron újul meg egy elpusztult fenyőerdő a Börzsönyben

Az MBH Bank és az IPOLY ERDŐ Zrt. együttműködésében újabb faültetési akció valósult meg a Börzsönyben, Szokolya községhatárban. A természetvédelmi terület helyreállítását célzó munkálatokhoz ezúttal is csatlakoztak a bank munkatársai, köztük az agrár üzletág dolgozói, akik önkéntes alapon, aktív részvételükkel járultak hozzá a korábban nagy károkat szenvedett fenyőerdő területének rehabilitációjához, összesen 10 ezer facsemete ültetésével. Az MBH Bank elkötelezetten támogatja a biodiverzitás megőrzését és az erdészeti ágazat fejlődését, ezért országszerte rendszeresen szervez és támogat faültetési kezdeményezéseket.  

Az MBH Bank 2024 áprilisában lépett együttműködésre az IPOLY ERDŐ Zrt.-vel, amelynek értelmében a károsodott erdőállományok helyreállítására irányuló természetvédelmi törekvéseiben támogatja az erdészeti társaságot. A helyreállítási projekt célja a természeti károk által sújtott fenyőerdő rehabilitációja, mivel az elmúlt években egyre gyakoribbá váltak a jelentős erdőkárokat okozó, szélsőséges és aszályos időszakok. Az aszály sújtotta erdőterületekre ezért őshonos, a klímaváltozás hatásaival szemben ellenállóbb fajokat, például tölgyeket ültetnek az erdészek, az erdő hosszútávú stabilitása érdekében.

A tavalyi év során a hitelintézet munkatársai közel négyezer facsemetével járultak hozzá Balassagyarmaton, a Nyírjesi Parkerdő helyreállításához. A megkezdett rehabilitációs munkálatok most az Erdők Világnapja alkalmából újabb faültetési akcióval folytatódtak, amelyhez hagyományosan ismét csatlakoztak az MBH Bank önkéntes munkatársai. A kezdeményezés alkalmával a bank 100 munkatársa újabb 10 ezer facsemetét ültetett el hét hektárnyi területen a Börzsönyben található Szokolyán, tovább gyarapítva az őshonos fafajokból állóerdőállományt.

Az MBH Bank munkatársai nem először csatlakoznak hasonló kezdeményezéshez. Az IPOLY ERDŐ Zrt. vagyonkezelt területén végzett munkálatok mellett már több éve zajlik az MBH Erdő program, amelynek keretében az előző években elültetett mintegy 30 ezer fa után, tavaly 13 ezer facsemetével növelte az erdő területét a bank 140 munkatársa.

„Nagy öröm számunkra, hogy a tavaly megkezdett sikeres együttműködést követően idén is újabb faültetéssel folytatódhatott az elpusztult fenyőerdők megújítása, hiszen az IPOLY ERDŐ Zrt.-vel közös célunk, hogy a terület minél gyorsabban és eredményesebben megújulhasson. A Fenntartható Jövő Bankja programunk egyik kiemelt vállalása a biodiverzitás megőrzése, ezért több hazai Nemzeti Parkkal is együttműködünk a természetvédelmi területek helyreállítása és védelme érdekében. Bankunk ESG stratégiáját követve különösen fontos számunkra, hogy munkatársaink személyesen is részt vehessenek ezekben az akciókban, melyek a kollégák részéről is rendkívül pozitív visszhangra találnak” – mondta el Szege György, az MBH Bank ESG- és Fenntarthatósági vezetője.

Az MBH Bank agrár üzletága is szerepet vállal a fenntarthatósági törekvésekben

A fenntarthatóság és a klímaváltozás hatásainak kezelése a mezőgazdaságban kiemelkedően fontos, hiszen az agrárium az első ágazat, amely közvetlenül érzékeli az éghajlatváltozás következményeit. Az erdészeti ágazat pedig meghatározó szerepet tölt be az agráriumban: Magyarország 9,3 millió hektáros területéből közel kétmillió hektárt borít erdő, amelyek mintegy 60 százaléka a fenntartható faanyagtermelést szolgálja. A fa rendkívül sokoldalúan hasznosítható, megújuló nyersanyag, a fenntartható erdőkezelésből származó fafeldolgozás pedig évente mintegy 250-300 milliárd forint értékű kibocsátást generál.

„Az ágazat legnagyobb banki finanszírozójaként az MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágánál is támogatjuk azokat a megoldásokat, amelyek leginkább segítik az ágazat fenntartható, zöld átmenetét, ezáltal pedig a versenyképesség növelését is. Elismerjük és fontosnak tartjuk az erdészetek szerepvállalását természeti kincseink megőrzésében, ezért tavaly egy olyan hitelkonstrukciót hoztunk létre, amely egyedi igényeik szerint támogatja az állami tulajdonú erdészeteket” – mondta a faültetés alkalmával Kasler György régióvezető, MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletága, Közép-magyarországi Agrárrégió.

Az MBH Bank a jövőben is aktívan részt kíván venni az erdőállományok megújításában, és továbbra is együttműködik olyan partnerekkel, akik elkötelezettek a fenntarthatóság, a biodiverzitás védelme és a klímaváltozás hatásainak csökkentése mellett.

Budapest, 2025. március 21.

A Nestlé elhivatottan dolgozik azon, hogy világszerte fenntartható, kiegyensúlyozott és megfizethető élelmiszereket biztosítson fogyasztói számára. Kiemelt figyelmet fordít az edukációra, a fenntartható mezőgazdasági gyakorlatokra, valamint a karbonlábnyom csökkentésére.

A vállalat holisztikus szemlélete arra a vállalásra épül, hogy legkésőbb 2050-ig elérje a nettó zéró üvegházhatású gázkibocsátást. A tavalyi évre a cégnek globálisan 20,38 százalékkal sikerült csökkenteni abszolút üvegházhatású gázkibocsátását a 2018-as évhez képest. Ez az eredmény azért kiemelkedő, mert így egy évvel korábban sikerült elérni az eredetileg 2025-re kitűzött 20 százalékos célt. 

Magyarországon a Nestlé gyárai 2017 óta 100 százalékban zöld villamos energiát használnak, jelentősen csökkentve az ipari termelés karbonlábnyomát. A büki, szerencsi és diósgyőri üzem Magyarországról világszerte több mint ötven országba szállít Nestlé termékeket, a gyárak termelésének több mint 90 százaléka kifejezetten exportra készül.

 „A Nestlé Magyarországon is folyamatosan törekszik arra, hogy gyártási folyamatait fenntarthatóbbá tegye. 2025 tavaszán a szerencsi gyárunkban egy 2,5 hektáros, évi 1,5 GW teljesítményű napelempark kezdi meg működését, amely az üzem energiaigényének közel 30 százalékát fedezi majd. Gyártási kapacitásaink is bővülnek. Bükön 2024-ben egy újabb gyáregység építését jelentettük be, amelynek üzembe üzembe helyezése zárja majd le azt a 2020-ban megkezdett ötéves fejlesztési ciklust, amellyel a vállalat 300 milliárd forintnyi beruházást hajtott végre Bükön. Ez a beruházássorozat nemcsak technológiai fejlesztéseket és a kapacitás növelését jelentette, de hozzájárult a helyi gazdaság erősítéséhez és új munkahelyek teremtéséhez is” – nyilatkozta Noszek Péter, a Nestlé Magyarország ügyvezetője.

Regeneratív mezőgazdaság: a fenntartható jövő kulcsa 

Céljai elérésének érdekében a Nestlé 2025-ig 1,2 milliárd svájci frankot fordított a talajmegújító mezőgazdasági módszerek elterjesztésére is. Magyarországon a vállalat a folyamatot a Landscape Enterprise Networks-ön (LENs) keresztül valósítja meg, és személyre szabott finanszírozással, illetve tanácsadással támogatja a magyar termelőket a talajmegújító gazdálkodásra való átállásban. A magyar programban 2024-ben 22 termelő vett részt a Nestlé PURINA büki gyára körzetében.

Kiegyensúlyozott táplálkozás támogatása: innovatív technológiák a termékfejlesztésben

A fenntarthatósági vállalások és eredmények mellett a Nestlé elkötelezett termékei cukor-, só- és zsírtartalmának csökkentése mellett, és portfólióját olyan növényi alapú termékekkel is bővíti, amelyek hozzájárulnak a rost- és növényifehérje-bevitel növeléséhez. A vállalat folyamatosan azon dolgozik, hogy a kiegyensúlyozottabb táplálkozás megfizethető legyen: 2024-ben több mint 132 milliárd adag mikrotápanyaggal dúsított élelmiszert és italt juttattot el azokba az országokba, ahol a mikrotápanyagok hiánya miatt nagy a lakosság alultápláltságnak való kitettsége.

„A kiegyensúlyozottabb táplálkozás támogatása kapcsán fontos pillér az edukáció is. A 2018-ban indult  Nestlé az Egészségesebb Gyerekekért program vállalatunk minden olyan törekvését egyesíti, melyekkel szülőket, gondviselőket és tanárokat támogat abban, hogy a gyerekek számára egészségesebb jövőt teremtsenek. Magyarországon 2024-ben az Etesd az Eszed és az Okos Snack edukációs programok több mint 20 000 magyar gyermekhez jutottak el, akiket játékos formában tanítottunk a kiegyensúlyozott étkezés alapjaira” – mondja Sárga Diána, a Nestlé Hungária dietetikusa.

Fiatalok támogatása a munkaerőpiacon 

A közös értékteremtési stratégia fontos eleme a Nestlé a Fiatalok Foglalkoztatásáért program is. A svájci élelmiszeróriás 2017 óta világszerte 10,2 millió 30 év alatti fiatalnak segített gazdasági lehetőséghez, munkatapasztalathoz jutni többek között tréningeken, ösztöndíjakon, mentorprogramokon keresztül. Ezzel az eredménnyel már most felülmúlta azt a célkitűzését, hogy 2030-ra világszerte 10 millió fiatalnak adjon lehetőséget. Magyarországon az egyetemi együttműködések mellett a  Nestlé büki és szerencsi duális szakképzési programja a fiatalokat különböző hiányszakmák elsajátításában támogatja.

A Közös értékteremtés összefoglalóról részletesen a következő linken olvashat: Közös Értékteremtés összefoglalóink

 

 

 

 

Egy építőanyag valódi környezeti hatásait nem lehet pusztán ránézésre megítélni. Mennyi energiát használtak fel a gyártásához? Mekkora a szén-dioxid-kibocsátása? Hogyan hat a bolygóra a teljes életciklusa során? A válaszokat mostantól nem találgatni kell: a Prebeton 11 terméke hivatalos Környezetvédelmi Terméknyilatkozatot (EPD) készítetett, amely hitelesen és átláthatóan mutatja be ezeknek az anyagoknak az ökológiai lábnyomát.

Az EPD egy független szakértők által hitelesített dokumentum, amely az ISO 14025 és EN 15804 szabványok szerint készül. A tanúsítvány számokkal és konkrét adatokkal támasztja alá, hogy egy adott építőanyag milyen hatással van a környezetre a gyártástól kezdve egészen az újrahasznosításig. Ez különösen fontos olyan beruházásoknál, ahol a fenntarthatóság kulcsfontosságú szempont, például zöld minősítési rendszerek (LEED, BREEAM, DGNB) esetén vagy a karbonlábnyom csökkentésére törekvő projektekben.

De miért is számít ez ekkora előrelépésnek? Magyarországon még mindig kevés építőanyaggyártó rendelkezik EPD-vel, így a Prebeton az elsők között vállalta, hogy termékei környezeti teljesítményét nemcsak kommunikálja, hanem független szakértőkkel is hitelesíti. Ez nemcsak az építőipari szereplőknek ad fontos információkat, hanem előnyt is jelent pályázatok és tenderek során.

A fenntarthatóság nem egyszeri vállalás, hanem folyamatos fejlődés: az EPD tanúsítványok öt évig érvényesek, ezt követően frissítésre van szükség. A Prebeton célja, hogy továbbra is a legátláthatóbb módon biztosítson adatokat termékeiről, és ezzel hozzájáruljon a környezettudatos építőipar fejlődéséhez.

 

 

 

A Lidl Magyarország pályázatot hirdetett általános iskolai osztályok számára, hogy a farsangi ünnepléshez kapcsolódva kreatív és környezettudatos megoldásokat mutassanak be. A pályázatokban olyan szempontokat értékelt a vállalat, mint például otthon készített jelmezek, a hulladékminimalizálás, a fenntarthatóbb ételek előtérbe helyezése vagy a gyermekek edukálása.

A felhívásra számos pályázat érkezett országszerte, ami azt mutatja, hogy több száz diák ünnepelte a farsangot úgy, hogy közben a környezet védelmére is figyelt. A pályázatokból kiderült, hogy sok szülő és pedagógus is aktívan részt vett a fenntartható ünneplés megvalósításában. Jelmezcsereberék, saját készítésű dekorációk és edukáció a környezettudatosságról – ezek mind jól megfértek a vidámság mellett.

A legkörnyezettudatosabb alsó tagozatos osztály a Tiszakécskei Református Általános Iskola 1. b osztálya lett, a felső tagozatban pedig a Nagypeterdi Általános Iskola 6. osztálya nyert.

Az áruházlánc szívből gratulál a nyerteseknek és hálás minden pályázónak a részvételért.

Bővebben a pályázatról: www.lidl.hu/farsang

 

 

 

 

Rendkívüli figyelem övezi a 2025. február 26-án az Európai Bizottság által nyilvánosságra hozott Omnibusz jogalkotási csomagot, amelynek részeként az EB javaslatot tett a vállalatok fenntarthatósági jelentéstételét szabályozó irányelv, a CSRD (Corporate Sustainability Reporting Directive), a vállalatok fenntarthatósági átvilágítását szabályozó irányelv a CSDDD (Corporate Due Diligence Directive), az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmus, a CBAM (Carbon Adjustement Mechanism), valamint a vállalatok tevékenységének környezetbarát mivoltát osztályozó EU Taxonómiarendelet módosítására, az „Egyszerűbb, könnyebb, gyorsabb: az uniós szabályozás versenyképességre való alkalmassá tétele” jeligére.

A kezdeményezés előzménye, hogy 2025. január 29-én Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke bemutatta a „Versenyképességi iránytű az EU számára” című dokumentumát, amelyben meghatározta a második jogalkotási ciklusának fő prioritásait, a 2024-es Budapesti Nyilatkozatra építve.

A most nyilvánosságra hozott módosítási javaslatcsomag fenntarthatósági jelentéstételi szempontból talán legfontosabb eleme, hogy megemelné a CSRD jelentéstételre kötelezett vállalkozások méretküszöbét, meghagyva az önkéntes jelentéstétel lehetőségét a kisebb vállalkozások számára. A Bizottság fontos stratégiai célnak tartja ezt témát, és bízik abban, hogy továbbra is jelentős számban készülnek majd ebben a körben is a CSRD-on alapuló fenntarthatósági jelentések. A javaslat arra is kitér, hogy a jelenlegi kötelező jelentéstételi határidő kezdete két évvel kitolódjon a második és harmadik körben érintett vállalatok esetében. A kezdeményezésben ígéret szerepel arra, hogy az EFRAG felülvizsgálja a jelenlegi ESRS-eket és a hatókörben lévő vállalkozások számára további könnyítéseket vezetnek be egyes adatpontok önkéntessé tételével, míg az önkéntes jelentéstételre továbbra is a KKV-k számára 2024-ben elkészült önkéntes jelentéstételi standardokat (VSME) lehetne alapul venni, ami ugyancsak sorvezetőként szolgálna a vállalkozások számára az értékláncban működő szereplőktől történő adatgyűjtéshez. A javaslat alapján az EU eltekintene a még nem publikált szektor-specifikus standardoktól is. Fontos viszont, hogy ugyanakkor megmaradna a kettős lényegesség fogalomrendszere és módszere.

Emellett a javaslat kitér a jelentéstételi követelmények és a befektetők adatigényeinek jobb összehangolására, aminek következtében az ESRS szerinti közzétételi követelmények várhatóan szinkronba kerülnek az SFDR-ben (Sustainable Finance Disclosure Requirement) szereplő fő mutatókkal.

A kezdeményezés az EU Taxonómiarendelet módosítását is indítványozza, amelynek szintén központi eleme a jelentéstevők körének szűkítése oly módon, hogy a legnagyobb 1000 fő és 450 millió EUR árbevétel feletti vállalkozások számára továbbra is kötelező lenne közzététel, ugyanakkor önkéntes közzétételi lehetőséget biztosítva a kisebb vállalatok számára abban az esetben, ha deklarálni kívánják részleges vagy nem igazodó tevékenységeiket. A módosítás szándékolt célja, hogy csökkentse azon vállalkozások adminisztrációs terheit, akik jellemzően részben vagy nem igazoló tevékenységeket folytatnak.

A CSDDD kapcsán lényeges módosítási javaslat, hogy szűkítené az irányelv hatályát a közvetlen beszállítókra és érdekelt felekre, és eltolná a legnagyobb vállalatokra meghatározott alkalmazási határidőt egy évvel, 2028. július 26-ra, illetve előbbre hozná a tagállami implementáció határidejét 2026. július 26-ra. Korlátozná a beszállítók felé feltehető kérdések mennyiségét, ami pedig a kockázatértékelést illeti, 5 éves gyakoriságú felülvizsgálatot várna el a jelenlegi éves helyett. Emellett, többek között javaslat szerepel az éghajlatváltozási átállási tervkészítési kötelezettség módosítására, valamint a beszállítói szerződések megszüntetése helyett, lehetőség lenne azok felfüggesztésére.

A CBAM esetében javasolt egyszerűsítések elsősorban a kis volument beszállító importőröket érintenék, oly módon, hogy őket mentesítené a kötelezettségek alól, ugyanakkor a kibocsátás 99% százalékáért felelős vállalatokat továbbra is a rendelet hatálya alatt tartaná.

Fontos kiemelni, hogy az Omnibusz javaslat sorsa várhatóan hosszasan elhúzódó egyeztetések és viták eredményeképp fog eldőlni az Európai Parlamentben és az Európai Tanácsban. A végleges verziót az EU Hivatalos Lapjában hirdetik majd ki, és csak azt követően emelhető át a tagállami joganyagba. A tagállamoknak 12 hónap áll rendelkezésükre a nemzeti jogba való átültetésre. A vállalkozások kötelezettségeit a mindenkori hatályos jogszabályok, így Magyarországon a számviteli és az ESG törvény előírásai szabályozzák közvetlenül.

Továbbá fontos látni, hogy Magyarország a fenntarthatósági témakör szabályozásában az élenjárók között van, így jelenleg is előremutatóbb helyi szabályozással rendelkezik a jelenlegi EU-s minimumelvárásokhoz képest.