Szeptember utolsó vasárnapja a Siketek Világnapja. Az Auchan Magyarország többszáz megváltozott munkaképességű munkatársat foglalkoztat, köztük legnagyobb arányban siketeket, akikkel leginkább a pénztárakban találkozhatunk. A fogyatékossággal élők életminőségének javítása, a megváltozott munkaképességű emberek (MMK) foglalkoztatása a vállalat HR, fenntarthatósági és társadalmi felelősségvállalási stratégiájának egyik alappillére. Munkatársai mellett vevőkörének is akadálymentes körülményeket kíván biztosítani, ezért – az FMCG szektorban egyedüliként – újra átvizsgáltatta áruházait az Access4you-val, aminek eredményeképpen megújíthatta akadálymentességi tanúsítványát.

Az Auchan Magyarországnál lezárult az Acces4you akadálymentességi vizsgálata. Az Acces4you egy piacvezető társadalmi hatású vállalat, amely az épített környezet akadálymentességét méri fel, tanúsítja és minősíti 16 ingatlanszegmensben, 8+1 fogyatékossággal élő csoport számára.

Az auditorok mind a 24 Auchan áruházat, a központi irodaházat és az Auchan Korzó területét személyesen járták be és mérték fel egy adatvezérelt szempontrendszer alapján.

Ennek eredményeképpen 21 áruház tanúsított helyszín minősítést szerzett, amivel bizonyítottan megfelel a kerekesszékes és mozgássérült, idős, mozgásában korlátozott, valamint a babakocsival közlekedő és siket vásárlók igényeinek. Három Auchan áruház pedig – a csepeli, szegedi és a szekszárdi – bronz minősítést kapott, így az előbb felsoroltakon túl a gyengénlátók számára is komfortosak. Minden Auchan áruház részletes helyszínrajza és a tanúsítványhoz tartozó akadálymentességi helyszínprofilja megtalálható a vállalat honlapján, amely alapján az érintettek megbízható információkat kaphatnak, illetve előre meg tudják tervezni látogatásaikat. Az áruházak bejáratán pedig matricákkal jelzik, hogy kiknek a számára akadálymentes az üzlet.

Az Auchan áruházakban naponta közel 100 000 vásárlást bonyolítanak le, ez átlagosan kétszer-háromszor ennyi látogatót jelent, hiszen többnyire nem egyedül jönnek a vásárlók. Az áruházlánc a tanúsítványok megújításával is azt kívánja hangsúlyozni, hogy számára kiemelten fontos az akadálymentesség mind vásárlói, mind pedig dolgozói szempontjából. Emellett a kiskereskedelem szereplőinek figyelmét is szeretné felhívni ennek fontosságára, hiszen a társadalom 16%-a él valamilyen fogyatékossággal, ami azt jelenti, hogy minden hat ember közül egyet érint. A helyzetet nehezíti, hogy a fogyatékosságok 80%-a láthatatlan, életünk valamelyik szakaszában pedig szinte mindannyian megtapasztaljuk azt valamilyen betegség, baleset vagy az öregedés miatt.

A Siketek Világnapja közeledtével pedig szeretnék, ha köztudott lenne, hogy minden Auchan áruház vevőszolgálatán folyamatosan elérhető a SINOSZ jelnyelvi tolmácsszolgáltatása, amit bármilyen kommunikációs probléma esetén a munkavállalók és a vásárlók is térítésmentesen használhatnak.

Az Auchan Magyarország amellett, hogy saját MMK programja segítségével egyenlő eséllyel foglalkoztat fogyatékossággal élőket, erős szakmai kapcsolatot ápol a foglalkoztatást segítő szervezetekkel, például a Kézenfogva Alapítvánnyal, a Salva Vita Alapítvánnyal és a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetségével, és munkájukat lehetőségei szerint támogatja. A HR szakemberek belső képzésével, belső mentor rendszerrel, a munkatársak részére minden évben két alkalommal rendezett érzékenyítő tréningekkel, edukációs kampányokkal tesz azért, hogy befelé és kifelé is erősítse a téma társadalmi elfogadottságát. A vállalat ezen törekvését számos díjjal jutalmazták már, többek között az Érték Vagy! díjjal az Év Befogadó Munkáltatója kategóriában, CSR Hungary Díjjal, „Fogyatékosság-barát Munkahely” címmel, illetve a Fogyatékosság-barát Munkahely Díj tíz éves fennállása alkalmából kiadott Champion-díjjal.

Sikerrel zárult és folytatódott a SPAR utánpótlásprogramja: a Talent Expand It! harmadik évfolyama új lendületet adott a jövő vezetőinek és kulcsszakértőinek.

A SPAR Magyarország második alkalommal zárta le és a harmadik évfolyammal indította újra a Talent Expand It! elnevezésű utánpótlásfejlesztő programját, amely a vállalat egyik legátfogóbb tehetséggondozási kezdeményezése. A 2021-ben indult, 15 hónapos fejlesztési folyamat során a résztvevők intenzív szakmai és személyes fejlődésen mentek keresztül – tréningeken, coaching alkalmakon, mentoráláson és nemzetközi benchmarkúton vettek részt, valamint aktív szerepet kaptak stratégiai projektekben is. A program célja továbbra is változatlan: a jövő vezetőinek és kiemelkedő szakértőinek felkészítése a SPAR szervezeti kihívásaira.

„A tehetséges és lelkiismeretes munkavállaló felismerése, fejlesztése, illetve megtartása az egyik legnagyobb kihívás a mai üzleti világban. Egy olyan gyorsan változó piaci környezetben, ahol a tudás az egyik legfontosabb versenyelőny, kiemelt célunk, hogy munkatársainknak világos fejlődési pályát és valós karrierperspektívát kínáljunk. A Talent Expand It! program nemcsak a jövő vezetőit készíti fel, hanem megerősíti azt az alapelvet is, hogy a belső utánpótlásba vetett bizalom hosszú távon a legjobb befektetés” – hangsúlyozta Szijjné Kállai Ildikó, a SPAR Magyarország személyzetfejlesztési és HR vezetője.

A SPAR-os belső programba történő bekerülés kapcsán tavaly ősszel egy megújult, több lépcsős kiválasztási folyamat indult el. Az érdeklődők először pályázaton keresztül jelentkezhettek – nemcsak vezetői jelöléssel, hanem önállóan is. A jelentkezők közül azok jutottak tovább, akik megfeleltek a szakmai kritériumoknak (felsőfokú végzettség, nyelvtudás, SPAR-nál eltöltött idő), majd egy online Development Center folyamat során bizonyíthatták rátermettségüket. A kiválasztás tekintetében SPAR vezetők és külső HR partnerek közösen hozták meg a döntést, kizárólag az aznapi teljesítmény alapján.

A program résztvevőit két csoportra osztották: a High Performer (HIPE) csoportba olyan fiatal szakértők kerültek, akik rövid idő alatt kiemelkedő eredményeket mutattak fel, míg a High Potential (HIPO) csoportba azok a többéves tapasztalattal rendelkező kollégák jutottak, akik vezetői potenciállal bírnak, és 1–3 éven belül vezetői pozíció betöltésére is készek. A program során mindkét csoport tagjai olyan kompetenciákat sajátítanak el, amelyek hosszú távon biztosítják szakmai és vezetői fejlődésüket.

A korábbi évek tapasztalatai megerősítették a program jelentőségét: a résztvevők 91%-át sikerült megtartani a vállalatnál, az előléptetési arány pedig elérte a 75%-ot. A program nem ígér automatikusan karrierugrást, mégis számos alumni tag tölt be már most felelős vezetői pozíciót. A lezárult évfolyamhoz kapcsolódva megalakult a Talent Alumni közösség is, amely a tudásmegosztás és a hálózatépítés platformjaként szolgál továbbra is. A tehetséggondozás mellett a SPAR széleskörű belső képzési rendszert is működtet. A SPAR Online Akadémia több mint 150 e-learning kurzust kínál, amelyek a vállalat minden munkatársa számára elérhetők. 2024-ben több mint 65 ezer digitális tananyagot végeztek el kollégáink, összesen több mint 34 ezer képzési órát fordítva az online tanulásra. A kurzusok között szerepelnek szakmai, onboarding, IT-biztonsági és soft skill témák is. A tartalmak korszerű, storytelling-alapú oktatási módszertant követnek, és országosan hozzáférhetők, akár mobil eszközökről is.

A SPAR célja, hogy ne csak lehetőséget teremtsen a fejlődésre, hanem aktívan támogassa azt – a belépéstől a kulcsszakértővé vagy vezetővé válásig. A Talent Expand It! program pedig bizonyította: van út a jövő karriercéljához, csak lehetőséget kell adni a tehetségeknek, hogy megmutassák magukat.

Friss fejlemények a fenntarthatósági jelentéstétel kapcsán:  Milyen változásokra készülhetnek az érintett vállalatok? 

Stop the clock: halasztás a megvalósíthatóság érdekében. Az európai fenntarthatósági jelentéstételi szabványok módosítása szükségszerű lépés volt ahhoz, hogy a vállalati jelentésekben hiteles és releváns információkat lássunk. A kötelezettségek maradnak, de a felkészülésre több idő jut. 

A közérdeklődésre számot tartó, 250–500 főt foglalkoztató cégek a 2027-es üzleti évről kötelesek először jelenteni, míg a kkv-k esetében 2028-ra tolódik a fenntarthatósági jelentéstételi kötelezettség. Azon nagyvállalatok számára viszont, amelyek már 2025-ben az európai fenntarthatósági szabványok (ESRS) szerinti jelentést tettek közzé a 2024-es évükről, továbbra is jelenteniük kell.  

Az elmúlt hónapokban számos változás történt a fenntarthatósági kötelezettségeket szabályozó jogszabályi környezetben.  Az Európai Bizottság (EB) 2025. február 26-án közzétette az Omnibus javaslatcsomagot, melynek célja a vállalati fenntarthatósági jelentéstételi irányelv (CSRD), a vállalati fenntarthatósági átvilágítási irányelv (CSDDD) és az EU Taxonómia módosítása. Április 14-én az Omnibus javaslatcsomag időbeli változást javasló eleme („Stop the Clock!”) már elfogadásra is került. Ennek eredményeként a jelentéstételi kötelezettségek bevezetésének ütemezése két évvel kitolódik a legtöbb érintett vállalat számára. A módosítás időt ad a felkészülésre, azonban nem jelenti a kötelezettségek eltörlését.   

ESRS szerinti jelentéstétel 

2025 mérföldkő a fenntarthatósági jelentések történetében, hiszen ez az első év, amikor bizonyos vállalatok nem önként, hanem törvényi kötelezettség hatására készítették el egy teljesen új szabvány szerint a jelentéseiket. A kötelezett vállalkozások számos kihívással szembesültek, ugyanakkor az első körben publikált – az ESRS követelményeinek megfelelő – több száz jelentés értékes kiindulópontként szolgál a szabályozó hatóságok számára. Ezek alapján azonosíthatók azok a területek, amelyek változtatást vagy pontosítást igényelnek annak érdekében, hogy a vállalatok számára világossá váljon, milyen információkat kötelesek közzétenni.  

Az időbeli módosítással párhuzamosan az EB megbízta az EFRAG-ot (European Financial Reporting Advisory Group) az ESRS (European Sustainability Reporting Standards) szabványok felülvizsgálatával. A cél: egyszerűbb, érthetőbb és jobban kezelhető jelentéstételi keretrendszer kialakítása, olyan módon, hogy közben ne sérüljenek az Európai Zöld Megállapodás eredeti célkitűzései. Az EFRAG 2025. október 31-ig nyújtja be technikai javaslatát, de a július végén közzétett tervezet alapján már most látható, hogy a változások nem csupán formai jellegűek lesznek, hiszen az adatpontok akár 57%-kal csökkenhetnek. 

Hol tart jelenleg az ESRS felülvizsgálatának a folyamata?  

Az EFRAG 2025. június 20-án közzétette előrehaladási jelentését, amely az eddig elvégzett munkát foglalja össze az ESRS felülvizsgálatára vonatkozóan, összhangban a korábban közzétett ütemtervvel. .  

Az alábbiakban összefoglaljuk, hogy pontosan milyen változásokra lehet számítani az EFRAG jelentése alapján. 

1. A kettős lényegesség értékelés (DMA) egyszerűsítése: A DMA az ESRS-jelentések alapja, és egy olyan komplex értékelési folyamat, amely sok vállalat számára okozott nehézséget. Az EFRAG célja, hogy a fentről lefelé („top-down”) irányuló megközelítést ösztönözze, és az üzleti modellből kiindulva történjen a nyilvánvalóan fontos témák azonosítása. Csökkenteni kívánják a túlzott kvantitatív pontozást és a nem releváns adatgyűjtést, miközben további hangsúlyt fog kapni a releváns és hiteles információk bemutatása (fair presentation elv), és bevezetik az „információs lényegességi” szűrőt az adatpontok fontosságának meghatározásához (az ESRS 2 esetében is).  
2.  A fenntarthatósági jelentés könnyebb olvashatósága/tömörsége és a vállalati jelentésekkel való jobb integrációja: Az eddig közzétett ESRS szerinti jelentésekben gyakran vannak ismétlődések és széttagoltság – főként a szabvány felépítéséből adódóan -, és ezt felismerve elkezdték a jelentés szerkezeti elemeinek tisztázását. A tervek szerint lehetőség nyílhat a jelentésekben vezetői összefoglaló közzétételére, valamint az EU Taxonómia adatok külön függelékben való bemutatására. 
3. A minimális közzétételi követelmények (MDR) és a tematikus szabványok közötti átfedések csökkentése: Az ESRS szabvány szerint a jelentést tevő vállalatoknak szükséges bemutatniuk minden lényeges téma és altéma esetében, hogy milyen politikákkal, intézkedésekkel és célkitűzésekkel (PAT: Policies, Actions, Targets) rendelkeznek, azonban itt is átfedés van az ESRS 2 általános közzétételi követelményei és a tematikus szabványok között. A módosítások célja, hogy a PAT információkat csak akkor kelljen jelenteni a tematikus standardokban, amennyiben rendelkezésre állnak, ellenkező esetben pedig lehetőség legyen egyetlen adatpontban jelezni, ha nincs PAT az adott témára.  
4. A szabványok érthetőségének, egyértelműségének és hozzáférhetőségének javítása: Az EFRAG célja, hogy egyértelműsítse és elkülönítse a kötelező és az önkéntes közzétételeket, mivel az első körös tapasztalatok azt mutatják, hogy sokan az önkéntes adatpontokat is kötelezőként értelmezték.   
5. Egyéb javasolt tehercsökkentő enyhítések bevezetése: A felsorolt intézkedések mellett továbbá vizsgálat alatt áll a felvásárlások és eladások kezelésének módja, mivel a meglévő szabványok ebben a tekintetben nem kellően egyértelműek. További terv az „indokolatlan költség és erőfeszítés” elvének szélesebb körű alkalmazása, illetve a jelentési határok pontosítása és a hiányzó inputadatok esetén a metrikákra vonatkozó könnyítések. 
6. Fokozott interoperabilitás: Az EFRAG célja, hogy az ESRS szabványokat jobban összehangolja a globális szabványokkal (pl. IFRS S1/S2, GHG Protocol) és elkerülje az információk félreértelmezését. Az interoperabilitás és koherencia javítása érdekében az adatpontok csökkentését tervezik. 
7. További, jövőben várható könnyítések: 2025. július végén az EFRAG közzétette az ESRS Tervezetét, amely alapján 57%-kal csökkenne a nyilvánosságra hozandó adatok köre. A közzétett dokumentumok között megtalálhatóak a felülvizsgált ESRS 1 és ESRS 2 szabványok, valamint a környezeti, társadalmi és vállalattirányítás témákat lefedő tíz tematikus szabvány is. A javaslatokat 2025. szeptember 29-ig, a nyilvános konzultációs időszak végéig van lehetőség véleményezni.  

Összefoglalás 

Az első körös jelentések tapasztalatai alapján az ESRS szabványok felülvizsgálata és használhatóságának javítása nem csupán reális, hanem szükségszerű lépés is. A tervezett módosítások csökkenthetik a vállalatokra nehezedő jelentéstételi terheket, miközben elősegítik a releváns és hiteles információk bemutatását és a jelentések hatékonyabb külső fél általi hitelesítését (az Omnibusz csomag hatására marad a korlátozott bizonyosság, mint könyvvizsgálati követelmény).  

A változásokat sokan értelmezik a CSRD „kivéreztetéseként”, az első jelentéstételi ciklus tapasztalatai azonban azt mutatják, hogy a felülvizsgálat elkerülhetetlen volt. A szabvány pontosítására és az ismétlődések csökkentésére valóban szükség van – nem csupán a hatékonyság növelése érdekében, hanem azért is, hogy a vállalatoknak maradjon elegendő idejük és erőforrásuk azokra az akciókra, intézkedésekre és kockázatfeltárásokra, amelyek révén tartalommal tölthetik meg jelentéseiket és valódi értéket teremthetnek.  

A következő hónapok kulcsfontosságúak lesznek – nemcsak szabályozói oldalról, hanem a vállalati felkészülés szempontjából is.