A Waberer’s 2026-ban is folytatja több éve következetesen épített flottamegújítási programját és az idei járműtenderek eredményeként a vállalat összesen 925 eszközt cserél a nemzetközi közúti flottában, valamint a magyarországi logisztikai szegmensben. A csereprogram mintegy 57 millió euró értékű beruházást jelent. A program célja a magas rendelkezésre állás és a megbízható ügyfélkiszolgálás erősítése, miközben a korszerűbb járművek a hatékonyabb üzemeltetésen keresztül a vállalat fenntarthatósági törekvéseihez is hozzájárulnak.

Európai benchmark: a Waberer’s is az egyik legfiatalabb flottával dolgozik az EU-ban

Európai kitekintésben a járműállományok átlagéletkora jóval magasabb: az európai autóipari szövetség (ACEA) adatai szerint az EU-ban a tehergépjármű-flotta átlagéletkora 13,9 év, ami jelentősen meghaladja a nagy nemzetközi szereplők flottáinak átlagéletkorát.

A Waberer’s nemzetközi és belföldi flottájának várható alakulása

A Waberer’s a flottamegújítást éves szinten, előre tervezhető ciklusokban valósítja meg, így a működés kiszámítható, a járművek pedig folyamatosan korszerű szinten tarthatók. A nemzetközi forgalomban dolgozó járműflotta átlagéletkora 2025 végén kicsit több mint 3 év, amely a 2026-os cserék után várhatóan újra a 2 éves átlagéletkorra csökken. Ezzel párhuzamosan a nemzetközi pótkocsiflottánk átlagéletkora is tovább csökken 2026 végére.

A csereprogram első új járműveinek rendszerbe állása május elején várható, az utolsóké pedig november elején. A vállalat heti ütemezéssel tervezi a cseréket, a működés folyamatosságának biztosítása mellett.

A Waberer’s által korábban publikált adatok szerint a járműpark fiatalítása 2022 és 2024 között 39,15%-kal csökkentette a meghibásodások számát, miközben a kapcsolódó mentési költségek 42,56%-kal mérséklődtek – 1,35 millió euróról 776 ezer euróra.

A korszerűbb, Euro 6 (step d, step e) kibocsátási szabványnak megfelelő járművek a mindennapi üzemeltetésben kedvezőbb fajlagos teljesítményt, tervezhetőbb karbantartást és magasabb rendelkezésre állást tesznek lehetővé. Az európai gyártók adatai szerint a modern Euro 6 környezetvédelmi besorolású motorral szerelt tehergépjárművek akár 10-15%-kal alacsonyabb üzemanyag-fogyasztást és CO₂-kibocsátást eredményeznek az előző generációs modellekhez képest.

A flottamegújítás a Waberer’s ESG stratégiájának gyakorlati eleme: egyszerre szolgálja az ügyfélkiszolgálás minőségének fenntartását, a hatékonyságot és a környezeti terhelés csökkentését. A vállalat nemzetközi operációiban 2023 óta használja a második generációs bioüzemanyagot, a HVO100-at, amely akár 90%-kal alacsonyabb kibocsátást eredményezhet a hagyományos gázolajhoz képest, miközben teljes mértékben kompatibilis a meglévő járművekkel.

A Waberer’s nemcsak a hagyományos dízelüzemű járművek folyamatos modernizálására fókuszál, hanem működteti a régióban az egyik legnagyobb – jelenleg 30 db-ot számláló – alternatív hajtásláncú teherautóflottát is, amely elektromos hajtásláncú és LNG üzemű járművekből áll, valamint ezen felül bizonyos nemzetközi operációkban nagymértékű HVO100 hajtóanyag felhasználást generáló, dízelüzemű vontatókat is használ, melyek együtt összesen már több mint 5 millió kilométert tettek meg.

A flottamegújítás nem áll meg a közúti szegmensnél: a Waberer’s Csoport vasúti logisztikai leányvállalata, a PSP Csoport romániai társasága 2026 őszétől két új gyártású, interoperábilis LEMA Transmontana villamos mozdonyt bérel, amelyek 8 éves időszakra mintegy 6 millió eurós befektetést jelentenek. Ezek az új típusú mozdonyok 6000 kW teljesítményükkel akár 4050 tonnás teljes vonattömeget is vontathatnak, amely síkpályán 2600-2800 tonna hasznos árut jelent – a PSP jelenlegi közép-kelet-európai útvonalain jellemző 1700-2300 tonnás tehervonatokkal egy vasúti szerelvény akár 70-90 tehergépkocsi rakományát helyettesíti. A mozdonyok nemcsak Romániában, hanem Magyarországon és Szlovákiában is bevethetők, ezzel bővítve a cégcsoport fenntartható intermodális szolgáltatási portfólióját.

A sajtóközlemény itt található: Waberer’s Group – Idén is közel 1000 eszközt cserél a Waberer’s

 

Az európai uniós támogatással megvalósuló RESILIMET projekt célja a Budapest Airport éghajlatváltozással szembeni ellenállóképességének erősítése, különösen az egyre gyakoribbá váló heves viharokkal szemben. A repülőtér csapadékvíz-infrastruktúrájának korszerűsítésével a projekt megbízható és fenntarthatóbb működést biztosít: az olajfogók és olajcsapdák bővítésével megelőzhető a vízszennyezés, a megnövekedett vízmennyiség kezelése érdekében bővítik a főgyűjtő csatornák és vízelvezető vezetékek kapacitását, és nagy befogadóképességű csapadékvíz-tározó medencét alakítanak ki.

A program részletei ide kattintva olvashatók.

Örömmel üdvözöljük tagjaink között a CPI Hungary Kft.-t; Magyarország egyik vezető hosszú távú ingatlan befektetőjét, üzemeltetőjét és fejlesztőjét.

A Gereben Mátyás által vezetett vállalat számára a fenntarthatóság a hosszú távú üzleti stratégia része, amely szervesen beépül az üzleti és a működési folyamataiba. A 2025–2027-es ESG Roadmapjükben többek között a megújuló energiaforrások használatára, az ingatlanportfólió energiafelhasználásának és vízigényének csökkentésére, a fenntartható hulladékkezelésre, valamint a biodiverzitás támogatására is dolgoztak ki programokat.

2019-ben a CPI Cégcsoport konszolidáltan, önkéntes alapon kezdett beszámolni a fenntarthatósági teljesítményéről a GRI szabványok mentén. A 2023-as környezetvédelmi jelentés megfelelt az EPRA legjobb gyakorlatokra vonatkozó ajánlásainak. 2024-ben pedig – CSRD-kötelezett vállalatként – teljes mértékben az ESRS szabványoknak és az EU Taxonómiának megfelelő fenntarthatósági jelentést készített.

A BCSDH-hoz történő csatlakozás elősegíti számukra a magukat valóban felelősnek érző vállalatok és vezetőik közös gondolkodását, tapasztalatcseréjét és cselekvését. A szervezet által közvetített nemzetközi és hazai trendek, szabályozási változások, valamint a kutatási eredmények könnyebb elérése valóban támogatja a fenntarthatósági döntések megalapozottságát.

Örömmel köszöntjük tagjaink között a Nemzeti Sportügynökség Zrt.-t. A Nemzeti Sportügynökség Zrt. Magyarország egyik legfontosabb sportvagyon gazdálkodó intézménye, amely több mint 150 állami sportlétesítmény üzemeltetéséért, fejlesztéséért és stratégiai vagyongazdálkodásáért felel, illetve a sport- és szórakoztató infrastruktúra hatékony, átlátható és piaci működtetését tűzte ki célul. Küldetése, hogy a magyar sportolók felkészülését, a sportkultúra fejlesztését lakossági szinten is, illetve a látogatói élmények maximalizálását piacorientált, eredményes működés mellett biztosítsa. Létesítmény portfóliójában található Puskás Aréna, Nemzeti Atlétikai Központ és Hungaroring Sport Zrt. társasági kezelése révén az NSÜ Zrt. stratégiai szereplőként alakítja a hazai sport- és szórakoztató infrastruktúrát.

A társaság fenntarthatósági és társadalmi felelősségvállalási fókusza az energiahatékonyság, a víz- és hulladékgazdálkodás, valamint a diverzitás és az emberi jogok tiszteletben tartására irányul. Humánpolitikai elvei és működési elkötelezettsége biztosítják, hogy a sportlétesítmények és események hatékonyan, és a közszolgálati értékek megőrzésével működjenek, miközben a piacorientált szemlélet új lehetőségeket teremt a látogatói élmények és szolgáltatások fejlesztésére.

Az NSÜ Zrt. a BCSDH-hoz való csatlakozással tudásmegosztó és fenntarthatósági közösséghez kapcsolódik, és célja, hogy szakmai tapasztalatát, valamint sport- és ingatlanportfólióját fenntartható, átlátható és piacorientált módon kamatoztassa, miközben tovább erősíti a sport, kultúra és szórakozás élményeit.

A Realiscon független műszaki és fenntarthatósági tanácsadó vállalat, amely az ingatlanfejlesztések teljes életciklusát támogatja a koncepcióalkotástól a megvalósításig. Projektmenedzsment, műszaki ellenőrzés és tervezési szolgáltatásaink mellett kiemelt területünk a fenntarthatósági tanácsadás, BREEAM, LEED minősítés, EU Taxonómia megfelelés, életciklus-elemzés (LCA), valamint klíma- és környezeti kockázatelemzés.

Meggyőződésünk, hogy a fenntarthatóság nem különálló szolgáltatás, hanem a felelős döntéshozatal alapja. Ügyfeleinket abban támogatjuk, hogy beruházásaik során a környezeti, gazdasági és társadalmi szempontokat integrált módon értékeljék. Szükség esetén életciklus-alapú vizsgálatokkal hasonlítjuk össze az alternatív műszaki megoldásokat, elősegítve a hosszú távon is érvényes döntések meghozatalát.

Aktívan dolgozunk vízmegtartáshoz és természethez kapcsolódó projekteken; ilyen például vizes élőhelyek és biodiverzitást növelő beruházások tervezése és kivitelezése.

Feladatainkat az RICS nemzetközi szakmai és etikai standardjai, valamint integrált ISO rendszerünk (9001, 14001, 45001) alapján végezzük, amelyek belső értékrendünket és normarendszerünket strukturált működéssel egészíti ki.

A BCSDH-hoz való csatlakozás számunkra szakmai közösséget és partnerséget jelent: célunk, hogy tudásunkkal hozzájáruljunk a hazai üzleti szféra fenntartható átmenetéhez, és mi magunk is tovább fejlődjünk ebben az együttműködésben.

Ha többet szeretne tudni rólunk: Realiscon bemutatkozó videó. Realiscon honlap.

Örömmel üdvözöljük tagjaink között a Ziam Beruházási Tanácsadó Kft.-t, amely vezetői szintű tanácsadási és executive coaching szolgáltatásokat kínál stratégiaalkotás, üzletfejlesztés, projektmenedzsment és fenntarthatóság területén.

Báthory Balázs tulajdonos-ügyvezető több mint 35 éves, több szektorban szerzett felsővezetői tapasztalattal rendelkezik, és a fenntarthatóságot holisztikus, integrált szemléletben közelíti meg, amely egyszerre foglalja magában a gazdasági, környezeti és társadalmi értékteremtést. A vállalat is arra törekszik, hogy rendszerszintű megközelítéssel értékelje az üzleti modelleket, figyelembe véve a teljes értéklánc hatásrendszerét. Stratégiai szinten beépíti a fenntarthatósági szempontokat a növekedési, működésfejlesztési és innovációs döntéshozatalba. Adat- és tudásalapú szemlélettel támogatja a szervezeteket a fenntarthatósági kihívásokra adható stratégiai válaszok kidolgozásában. Emellett vezetői szintű együttműködésekre támaszkodva segíti olyan döntések meghozatalát, amelyek elősegítik az átállást a fenntartható, reziliens és jól alkalmazkodó működés irányába.

A vállalat környezeti felelősségvállalása megjelenik az erőforrás-tudatos működésben, amely az alacsony anyag- és energiaigényű működésben a felesleges fogyasztás tudatos kerülésében és a digitális megoldások előnyben részesítésében nyilvánul meg. Továbbá a vállalat aktívan részt vesz a fenntarthatósági gondolkodás és jó gyakorlatok terjesztésében, különösen gazdasági döntéshozók, vezetők felé mind a for-profit, mind pedig a non-profit szektorban.

A BCSDH-hoz való csatlakozással a vállalat egy szakmai közösség részévé kíván válni, amely a fenntartható és felelős üzleti működésért tesz Magyarországon. A szervezet és első számú vezetője számára különösen fontos, hogy tapasztalatával, tudásával és stratégiai szemléletével aktívan hozzájáruljon a közös gondolkodáshoz és a vállalati fenntarthatóság erősítéséhez.

Tovább bővült és jelentős növekedést ért el 2025-ben a SPAR Magyarország Régiók Kincsei programja, így már 139 hazai kistermelő és kisvállalkozás összesen 569 terméke érhető el a SPAR áruházaiban. A programban részt vevő partnerek mintegy 800 embernek biztosítanak munkát, miközben a termékek forgalma egy év alatt közel 60 százalékkal emelkedett.

„A Régiók Kincsei programmal az a célunk, hogy valódi fejlődési lehetőséget adjunk a minőségi termékeket előállító magyar kisvállalkozásoknak. Nemcsak termékeket keresünk, hanem olyan elkötelezett partnereket, akik számára a minőség és a közös növekedés egyaránt fontos. A program sikere azt mutatja, hogy a vásárlók egyre inkább keresik a megbízható, helyi eredetű élelmiszereket” – mondta Maczelka Márk, a SPAR Magyarország kommunikációs vezetője.

 

Országos lefedettség, folyamatos bővülés

A program hét regionális központ köré szervezve működik. 2025 végére a legtöbb beszállító a fővárosi – 26 partner, 110 termék – és a mecseki régióban – 25 partner, 84 termék – működött, de jelentős kínálat érhető el a helyi vállalkozók termékeiből a velencei, zalai, alföldi, nyírségi és kisalföldi térségekben is. Egy év alatt a beszállítók száma 128-ról 139-re, a termékeké 532-ről 569-re emelkedett. A választék ma már 23 termékkategóriát ölel fel – a tejtermékektől és tojástól a hústermékeken, száraztésztákon és kézműves snackeken át az italokig és desszertekig. Tavaly új kategóriaként megjelentek a gluténmentes termékek és a szezonális szaloncukrok a kínálatban.

 

Erős vásárlói kereslet, kiemelkedő forgalmi növekedés

A helyi termékek iránti kereslet folyamatosan erősödik. A legnagyobb darabszámban értékesített termékkörök között a jégkrémek, a tojás, a tejtermékek, a száraztészták és a hústermékek szerepeltek, de a kézműves snackek és aprósütemények – például sajtos rudak, tallérok vagy puszedlik – is kiemelkedően népszerűek voltak. A SPAR nemcsak értékesítési csatornát biztosít partnereinek, hanem komplex fejlesztési támogatást is nyújt. A nagy népszerűségnek örvendő SPAR Beszállítói Akadémia és Business Bootcamp keretében a vállalkozások üzleti, marketing- és márkaépítési ismeretekhez jutnak. 2025-ben tovább bővült a digitális támogatás: a partnerek számára elérhetővé vált egy AI-alapú tartalomkészítő megoldás, amely egyszerűen segíti a közösségi médiás kommunikációt. Emellett folytatódtak az egyetemi és kamarai együttműködések, valamint a háttérrendszerek és a logisztikai folyamatok fejlesztése is. A vásárlók pedig hamarosan még közelebb kerülhetnek a termelőkhöz: a programban érintett üzletek bejáratainál kihelyezett szállítói táblák mutatják be az adott régió helyi partnereit.

 

Magyar siker a nemzetközi piacon

A Régiók Kincsei program történetében fontos mérföldkő, hogy egy hazai partner terméke exportpiacra is eljutott. A Bocco Doro által gyártott, nagy sikerű dubai csokoládés jégkrém – amely már a SPAR saját márkás kínálatában is megjelent – Horvátországban és Szlovéniában is bemutatkozhatott. A példa jól mutatja, hogy a program nemcsak hazai értékesítési lehetőséget jelent, hanem akár nemzetközi növekedési pályát is nyithat a magyar kisvállalkozások számára. A SPAR számos partner fejlődését segítette az indulástól az országos jelenlétig. A Zalai Dödölle esetében a csomagolás és kiszerelés kialakításától a választékba kerülésig tartott a közös munka, míg a SEMEC Hús termékei a fokozatos piacbővítés révén váltak egyre szélesebb körben elérhetővé. A SPAR kiválasztási szempontjai változatlanok: helyi alapanyagok, hagyományos feldolgozás, magas minőség és elkötelezett termelői háttér. A program célja, hogy a helyi értékek versenyképes, fenntartható módon juthassanak el a vásárlókhoz.

 

További bővülés várható 2026-ban

A SPAR 2026-ban is folytatja a Régiók Kincsei program fejlesztését azzal a céllal, hogy a minőségi hazai termékek minél több üzletében elérhetővé váljanak. A vállalat fokozatosan, közel 200 saját SPAR szupermarkete kínálatát bővíti a program termékeivel, és a franchise üzletek bevonását is tervezi. Emellett a vállalat továbbra is nyitott az új partnerek jelentkezésére, akik csatlakoznának a kezdeményezéshez.

A SPAR célja, hogy minél több minőségi magyar termék juthasson el a vásárlókhoz, miközben a Régiók Kincsei program valódi növekedési lehetőséget kínál azoknak a kisvállalkozásoknak, amelyek készen állnak a következő szintre lépni. „A Régiók Kincsei óriási lehetőség a hazai termelők számára: szeretnénk, ha minőségi termékeik regionális keretek között, nagyvállalati együttműködésben is bizonyíthatnának, és hosszú távú, közös sikereket építhetnénk partnereinkkel” – hangsúlyozta Maczelka Márk.

A termékekről, beszállító partnerekről és a csatlakozási lehetőségről a https://regiokkincsei.spar.hu/ oldalon lehet tájékozódni.

Davosban gyűltek össze január közepén a világ vezető politikusai, üzletemberei, tudósai és döntéshozói a Világgazdasági Fórumon annak érdekében, hogy megvitassák a világ legfontosabb történéseit és legnagyobb kihívásait. Lehet, hogy sokaknak csak az amerikai elnök Grönlanddal kapcsolatos kijelentései, a francia elnök napszemüvege vagy a kanadai elnök beszéde maradt meg, azonban ezek mellett is volt bőven látni- és hallgatnivaló a Fórumon.

A KPMG nemzetközi szakemberei egy olyan tanulmánnyal és cselekvési tervvel érkeztek, amelyet követve a mesterséges intelligencia energiaigényét akár két év alatt meg lehet fordítani, tehát nagyobb lenne a klímahaszon a technológiával, mint a klímalábnyom. Ehhez azonban a befektetők, az IT-cégek és a politikusok szoros együttműködésére lenne szükség.

Az AI energiafelhasználás-paradoxona

Bár a mesterséges intelligencia a hatékonyság és az erőforrás-optimalizálás kulcseszközévé válhat, elterjedése számottevő energiaigény-növekedéssel jár. Egyes nemzetközi előrejelzések szerint az AI-rendszerek villamosenergia-felhasználása 2030-ra nagyságrendileg több áramot fog fogyasztani, mint egész Japán. A KPMG AI’s Dual Promise , azaz a „Mesterséges intelligencia kettős ígérete” című tanulmánya – amelyben több mint 1000 energetikai vállalatvezetőt kérdeztek meg – azt vizsgálja, hogyan segítheti a mesterséges intelligencia olyan alkalmazkodóképes gazdasági és üzleti modellek kialakítását, amelyek képesek reagálni a változó környezeti feltételekre. A kutatás arra keresi a választ, miként járulhat hozzá a mesterséges intelligencia a környezeti lábnyom csökkentéséhez, a klímaváltozás hatásainak mérsékléséhez és a biodiverzitás-vesztés lassításához, miközben magának a technológiának a fenntarthatósági kihívásait is kezelni kell.

Könnyebb mérni a fogyasztást, mint a hasznot, azonban így csak az érem egyik felét látjuk

Energiaszektor, közlekedés, mezőgazdaság, ipari termelés és építőipar – csak pár olyan terület, amelyre a tanulmány konkrét példát hoz azzal kapcsolatban, hogyan segített a mesterséges intelligencia csökkenteni az energiafelhasználást.

A KPMG felmérésében az energetikai vezetők 97%-a nyilatkozott úgy, hogy nettó pozitív hatása van az AI-nak az alacsony szén-dioxid-kibocsátású átmenet szempontjából. A mezőgazdaságban dolgozók pedig arról számoltak be, hogy az AI-vezérelt precíziós gazdálkodás segíti a termelőket abban, hogy a vizet, a műtrágyát és az energiát jóval hatékonyabban használják fel.

Tehát az a szemlélet, hogy a mesterséges intelligencia hatalmas energiaigénnyel jár, csak a történet felét meséli el. Az AI energialábnyoma valós, de a klímahaszna ennél jóval nagyobb lehet, és gyorsan az egyik legerősebb eszközünkké válhat a klímavédelem felgyorsításában. Ahogy a KPMG tanulmánya jól rámutat – az AI nem fenyegetés a klímavédelemben, hanem annak egyik legfontosabb eszköze lehet.

Ha ilyen egyszerű, miért nem csináljuk?

Cégvezetők, politikusok, de a hétköznapi emberek is felismerték már a mesterséges intelligencia hasznát és a benne rejlő potenciált azzal kapcsolatban, hogyan segíthet az AI a zöld átmenetben. Azonban csak kevesen fordítottak energiát a valódi cselekvésre.

Miért? Erre is választ adtak a KPMG szakemberei.

A tiszta vagy megújuló energiaforrásokból származó energiakínálat növelésének legnagyobb akadálya a felhasználók és a termelők szerint is az anyagi kihívás. A megkérdezett felhasználók 37%-a, míg a termelők 33%-a jelölte meg a finanszírozási kihívásokat. De közel ilyen arányban hivatkoztak a technológia nehézségekre, valamint a szabályozási és politikai gátakra, mint legnagyobb energiaátállási problémákra.

A kutatásban a vezetők többsége (62%) jelezte, hogy három éven belül jelentős strukturális változásra számít, és már most felgyorsítja a tervezési ciklusokat. Ezt alátámasztja, hogy 2027-re az AI-energiapiac fordulóponthoz érhet, ahol a növekvő kereslet, az új ellátási modellek és a fejlődő infrastruktúra átalakítja a globális energiatermelést és -felhasználást. Ezt követően pedig a hiány fogja meghatározni a piacot: a korlátozott hálózati kapacitás, a túlterhelt engedélyezési rendszerek és a megújuló eszközökért folyó egyre erősödő verseny meredeken felfelé fogja hajtani a költségeket. A későn belépők prémium árazással, az optimális helyszínekhez való korlátozott hozzáféréssel és gyengébb tárgyalási pozícióval szembesülhetnek majd.

A cselekvési terv

A KPMG tanulmánya öt kulcsszereplő számára fogalmaz meg konkrét, 6 és 24 hónapos ütemtervet. Ezen intézkedések megvalósításával már 2027-re elérhetővé válna, hogy a mesterséges intelligencia energiafelhasználása nettó pozitív mérleget mutasson. Ehhez azonban a megvalósítás mellett szoros együttműködésre is szükség van a szereplők között, ami ugyanakkor érthető aggályokat vethet fel a kivitelezés realitásával kapcsolatban.

A nagyelosztók adják a keresleti jelzést: ha ragaszkodnak a tiszta energiához, és a szükségletük előtt fektetnek be, az felgyorsíthatja a teljes ökoszisztémát. Emellett megvan a technológiai felkészültségük ahhoz is, hogy úttörőként új megoldásokat vezessenek be, amiket mások is átvehetnek.

A közműszolgáltatók a rendszer kulcsszereplői: nekik kell biztosítaniuk, hogy a tiszta kínálat eljusson a kereslethez. Azonban jelenleg „bizalom-korlát ellentmondás” látható: a vezetők 96%-a bízik abban, hogy a tiszta energia képes kielégíteni az AI igényeit, ugyanakkor sokan a hálózati kapacitást emelik ki a legfőbb akadályok egyikeként.

Az energiaberuházók/fejlesztők az egyenlet kínálati oldalán állnak: nélkülük a vállalati tisztaenergia-vállalások semmit sem érnek. A globális adatok erős keresletet mutatnak a megújuló villamos energiára, ugyanakkor frusztrációt is, mert a fejlesztések nem történnek elég gyorsan. Ha elegendő tiszta energia áll rendelkezésre, megszűnik az az érv, hogy a szereplők a kínálat hiánya miatt kénytelenek a fosszilis energiahordozókhoz ragaszkodni.

A befektetők biztosítják az „üzemanyagot a tankban” a többi szereplő motorjához. Ha a zöld beruházásokhoz könnyen elérhető, megfizethető tőke társul, minden szereplő nyer:

többet lehet fejleszteni, korszerűsíteni, és a tiszta technológiák bevezetése sem jelent pénzügyi kockázatot. Ezzel szemben, ha a tőke a partvonalon marad vagy csak megfizethetetlenül drágán érhető el, az előrehaladás lelassul.

A kormányok és szabályozó hatóságok egy dinamikusabb, hatékonyabb és vonzóbb környezetet teremthetnek az energiaátmenet felgyorsításához, biztosítva, hogy mind a szakpolitikák, mind az infrastruktúra lépést tartsanak a dekarbonizáció sürgető igényével.

Az AI történetét a klímavita során gyakran a rossz „szemüveglencsén” keresztül mesélték el: olyan problémaként, amit kordában kell tartani, nem pedig olyan képességként, amelyet felszabadítani érdemes. A KPMG kutatása azonban egy sokkal erősebb igazságra mutat rá: az AI nem fenyegetés a klímavédelemben, hanem – nagy valószínűséggel – annak legnagyobb felgyorsítója lehet, ha a döntéshozók gyorsan cselekednek.

A klímaóra azonban ketyeg. Azok a vállalatok, amelyek most nem építik be a tiszta energia és a klíma szempontjait a központi stratégiájukba, azt kockáztatják, hogy lemaradnak, és később jelentős beruházások árán tudnak csak felzárkózni. A 24 hónapos keret jó útmutatót ad, mellyel a technológia energiaéhségét közös erővel a tisztább, fenntarthatóbb jövő motorjává alakíthatjuk.

Az Auchan Magyarország számára a mindennapi bevásárlás túlmutat az áruházak falain: felelős vállalati működéssel és aktív társadalmi szerepvállalással kapcsolódik a közösségekhez. 2025-ben is kiemelt figyelmet fordított a rászorulók segítésére, a helyi közösségek támogatására és az egészségtudatos szemléletformálásra. Adományozási programjai, élelmiszermentési kezdeményezései és edukációs aktivitásai révén széles körben járult hozzá a társadalmi értékteremtéshez.

Az Auchan 2025-ben több mint 45 millió forintot fordított közvetlen vállalati adományozásra. A támogatások elsősorban a gyermekek jólétét, a testi-lelki egészség megőrzését, a rászorulók élelmezését, valamint az egészséges táplálkozás népszerűsítését szolgálták. A pénzbeli adományozást napi szintű élelmiszermentés, közösségi gyűjtések befogadása és edukációs programok egészítették ki.

Helyi közösségek a fókuszban

Az Auchan mind a 24 magyarországi áruházában külön adománykeretet biztosított a környékbeli közösségek számára, ezzel erősítve a helyi kapcsolatrendszereket. Ennek köszönhetően 144 helyi civil szervezet és intézmény részesült támogatásban 169 esemény és akció keretében, közel 5 millió forint értékben.

Áruházi adománygyűjtések a vásárlók bevonásával

2025-ben az Auchan áruházak több országos és helyi adománygyűjtő akciónak adtak teret, aktívan bevonva a vásárlókat is a segítségnyújtásba.

Az év eleji, a Hangya Közösséggel közös állateledel-gyűjtés során közel 20 tonna eledel gyűlt össze, amely 31 állatmenhelyen mintegy 4000 állat ellátását segítette. Tavasszal és karácsony előtt a Magyar Élelmiszerbank Egyesülettel közösen szervezett tartósélelmiszer-gyűjtések során több mint 50 tonna adomány érkezett, 12 ezer élelmiszercsomag formájában.

Az iskolakezdési időszakban a Nagycsaládosok Országos Egyesületével együttműködve 110 500 darab tanszer gyűlt össze, amely 5000 nagycsalád számára tette könnyebbé a tanévkezdést. A vállalat ezt további 1 millió forintos pénzadománnyal egészítette ki.

Élelmiszermentés: napi szintű felelősségvállalás

Az Auchan napi szinten végzett humán célú élelmiszermentési tevékenységének köszönhetően 1153 tonna, még fogyasztható élelmiszer jutott el partnerszervezetein keresztül rászorulókhoz, ami több mint 1,1 millió adag ételnek felel meg.

Kiemelt programok: edukáció és ünnepi összefogás

Az egészségtudatos szemléletformálást szolgálta a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségével közösen megvalósított Okostányér Országos Diák Tudáspróba, amelyet az Auchan immár harmadik alkalommal támogatott. A programban 2800, 6–7. osztályos diák vett részt, a legjobbak országos döntőn mérhették össze tudásukat.

A karácsonyi időszakban a „Most minden Manóval jót tehetsz!” kampány teremtett lehetőséget az ünnepi összefogásra: a vásárlók és az Auchan közreműködésével 25 millió forintnyi támogatás gyűlt össze gyermekeket segítő szervezetek számára.

„Hiszünk abban, hogy egy kiskereskedelmi vállalat felelőssége nem ér véget a pénztáraknál. Az Auchan számára a társadalmi felelősségvállalás nem kampány, hanem a mindennapi működésünk része: a közösségek támogatása, a rászorulók segítése és a fenntarthatóbb jövő építése. Büszkék vagyunk arra, hogy 2025-ben is kézzelfogható segítséget nyújthattunk országszerte” – emelte ki Vincze Géza, az Auchan Magyarország ügyvezető igazgatója.

Fenntarthatóság a mindennapokban

A társadalmi szerepvállalás mellett a környezeti fenntarthatóság is hangsúlyos maradt. A Greenweek fenntarthatósági aktivitást 2025-ben már harmadik alkalommal rendezték meg. A kéthetes kezdeményezéshez mind a 19 Auchan hipermarket csatlakozott, és több mint 380 fenntartható termék került a figyelem középpontjába. A Passzold vissza, Tesó! használt mobiltelefon visszagyűjtő akció során 3000 használt kiselektronikai eszköz került visszagyűjtésre. A Műanyagmentes július keretében kiküldött Zöld személyiségtesztet 1600-an töltötték ki, a résztvevők között pedig 200 fenntartható termék és főnyereményként 10 000 bizalompont került kisorsolásra.

2025-re valamennyi Auchan hipermarket és a logisztikai központ is megkapta saját naperőművét. A mind a húsz Auchan helyszínt érintő beruházás évente mintegy 20 GWh zöld energiát termel, ami egy közepes, körülbelül 20 000 lakosú város – például Várpalota, Paks vagy Dombóvár – teljes éves áramfogyasztásának felel meg. Az Auchan Magyarország 2025-ben végrehajtott társadalmi és fenntarthatósági kezdeményezései jól tükrözik a vállalat hosszú távú céljait: a közösségek támogatása, a rászorulók segítése és a fenntartható jövő építése iránti elkötelezettségét.

 

A SPAR Magyarország folytatta azt a gyakorlatát, amely szerint kiemelt vállalati eseményeit karbontudatos szemlélet mentén szervezi meg. A független szakértő bevonásával elvégzett vizsgálat szerint 304 őshonos gyümölcsfa elültetése biztosítja az egyensúlyt a természettel.

A SPAR Magyarország a tavalyi két meghatározó rendezvénye, az éves üzleti jelentés megjelenése alkalmából tartott sajtótájékoztató, valamint a Budapest Borfesztiválhoz kapcsolódó partneresemény karbonlábnyomát a korábbi évekhez hasonlóan független szakértő bevonásával mérette fel, és az eredmények alapján idén összesen 304 őshonos gyümölcsfa elültetésével kompenzálja önkéntesen, ötéves időtávon a rendezvényekhez kapcsolódó kibocsátást. A számításokat a GreenDependent Intézet végezte el, amely az események széleskörű környezeti hatását vizsgálta a résztvevők számától és utazási módjától kezdve az étkezésen, a felhasznált energián és a nyomtatott anyagokon át, egészen a technikai eszközök működtetéséig. A felmérések eredményei egyértelműen visszaigazolták, hogy a SPAR az elmúlt években tudatosan építette be a korábbi évek javaslatait a rendezvényszervezési gyakorlatába, ami mérhető csökkenést eredményezett a karbonkibocsátásban.

A 2025. áprilisi éves üzleti jelentést bemutató sajtótájékoztató esetében a legnagyobb karbonlábnyomot az étkezés jelentette. Ugyanakkor ezen a területen jelentős előrelépés történt: a 2025-ös rendezvényen az étkezéshez köthető szén-dioxid kibocsátás az előző évhez viszonyítva csaknem harmadára csökkent. A javulás elsősorban a húsételek mennyiségének radikális visszafogásához köthető, ami jól mutatja, hogy a tudatos menütervezésnek érdemi környezeti hatása van.

Hasonló tapasztalatokat hozott a 2025. szeptemberi Budapest Borfesztivál partnereseményének karbonlábnyom-elemzése is. Az elmúlt évekhez hasonlóan, itt is az étkezéshez kapcsolódó kibocsátás bizonyult a legjelentősebb tényezőnek, ugyanakkor az előző esztendőkhöz képest érzékelhető csökkenés volt tapasztalható. Különösen pozitív eredmény, hogy a keletkező hulladék mennyisége 2024-hez viszonyítva számottevően mérséklődött, miközben a megmaradt ételek minden érintett évben adomány formájában kerültek felhasználásra.

„A fenntarthatóság számunkra folyamatos tanulási és fejlődési folyamat. Büszkék vagyunk arra, hogy a korábbi szakmai javaslatok beépítésével kézzelfogható eredményeket tudtunk elérni, ugyanakkor továbbra is nyitottak vagyunk arra, hogy működésünk minden területén még felelősebben járjunk el” – hangsúlyozta Maczelka Márk, a SPAR Magyarország kommunikációs vezetője.

Az ötéves karbonkompenzáció részeként 2026 tavaszán elültetésre kerülő 304 őshonos gyümölcsfa Kovács Gyula zalai Tündérkertjének állományából származik, és a GreenDependent közreműködésével iskolakertekbe és nonprofit intézmények kertjeibe kerül. A fák nemcsak a kibocsátás ellensúlyozását szolgálják, hanem hosszú távon oktatási és közösségi értéket is teremtenek, miközben hozzájárulnak a biológiai sokféleség és a magyar tájfajták megőrzéséhez.