A Seventh Generation 2016 óta az Unilever márkája, mely a kezdetek óta elhivatottan tartja magát a küldetéséhez: „Tegyünk ma a következő hét generációért!”. Ezért olyan, a tudatosság jegyében született termékeket hoz létre, amelyek nemcsak otthonaink tisztaságáról gondoskodnak, hanem környezetünk és fogyasztóink egészségének megőrzéséhez is hozzájárulnak. A vállalati felelősségvállalás úttörőjeként a Seventh Generation folyamatosan új megoldásokat keres a környezet védelmének fenntartásához.

A márka hisz abban, hogy a globális felmelegedés a legnagyobb fenyegetés a bolygónkra és az emberiségre nézve, így globálisan csatlakozik a klímasztrájkhoz, mely Magyarországon, szeptember 27-én, pénteken került megrendezésre a Fridays For Future Magyarország által. A márka képviselői és az Unilever dolgozói közösen vonultak a Clark Ádám tértől a Parlamentig hogy felhívják a figyelmet  a Földet érintő klímaváltozásra. A Seventh Generations célja, hogy a Párizsi megállapodásban megfogalmazott 1,5 Celsius-fokos globális felemelegedési küszöbértéket ne lépjük át.

A klímaváltozásra válaszként újabb, immár negyedik faültetésére készül a MagNet Bank. Ezúttal azonban úgy döntött, nem aprózza el: a következő két év során mind a 40 ezer ügyfele nevében ültet egy-egy fát. Az első célterület az Ócsai Tájvédelmi Körzetben lesz, az akció sikerét az Erdőmentők Alapítvány és a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság szakmai támogatása garantálja. Az ültetést novemberre tervezik, s mivel munka lesz bőven, önkéntesek jelentkezését is várják. De vajon elég az, ha fákat ültetünk, szelektíven gyűjtjük a hulladékot, bojkottáljuk a műanyagot és a pálmaolaj használatát, vagy ennél sokkal többet is tehetünk a környezetünkért, a valódi változásért?

Erdőméretű területet ültetnek be facsemetékkel

Két év alatt 40 ezer fát ültet el 40 ezer ügyfele nevében a MagNet Bank. A faültetés első ütemében 20 ezer fa kerül az Európa szerte egyedi társulásoknak otthont adó Ócsai Tájvédelmi Körzetbe. A hely kiválasztása azért is különleges, mert a faültetés nemcsak óriási szén-dioxid lekötést eredményez majd, hanem közvetlenül veszi fel a harcot a klímaváltozással szemben. A hely korábbi lakói ugyanis a magas kőrisek, egy olyan károsító gombafajnak estek áldozatul, amely a klímaváltozás hatása miatt volt képes tönkre tenni az állományt. A facsemeték szakszerű elültetését és gondozását az Erdőmentők Alapítvány, valamint a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság felügyeli.

„A felújítást olyan fajokkal végezzük, amelyek már ellenállóak és a várhatóan a viszontagságos éveket is átvészelik majd. Kétéves, 50-80 centiméteres, őshonos kocsányos tölgyekkel, – mézgás égerrel elegyben – népesítjük be közösen az erdőt, vigyázunk a facsemetékre és gondozzuk őket, míg meg nem erősödnek, miközben az erdő természetességét a holtfa területen tartásával őrizzük meg. Hisszük, hogy az erdők és a bennük élő vadvilág rezervációja jelenti az egyetlen kiutat a globális ökológiai katasztrófából, ez a faültetés ebben óriási segítséget jelent” – mondja Csanádi Viktor, az Erdőmentők Alapítvány erdő- és vadvédelmi vezetője.

Mit jelent valójában 40 ezer fa?

Nehéz elképzelni mekkora területet foglal el 40 ezer fa, ám ha 15 focipályát egymás mellé rakunk már érzékelhetjük a nagyságát, ha sorban ültetnénk el őket, körbe érnék Pestet. Ennél azonban sokkal fontosabb az, hogy a faültetésnek milyen hatása van környezetükre, a mindennapi életünkre. 40 ezer fa például annyi oxigént képes megtermelni, amennyi szükséges Dunakeszi, Szigetszentmiklós, Cegléd, Baja, Salgótarján, Mosonmagyaróvár, Vác, Ózd, Szekszárd, Gödöllő, Hajdúböszörmény vagy éppen Pápa teljes lakosságának légzéséhez. Életük során annyi szén-dioxidot tudnak megkötni, amennyit 25 millió autó 1000 kilométer megtétele alatt kibocsát, a már nagyra nőtt példányok pedig évente 100 vagon port szűrnek ki a levegőből.  A számok ugyan magukért beszélnek, de valóban elég az egy vállalat részéről, ha faültetésbe kezd, vagy ennél többre is van szükség?

Hol kezdődik valójában a vállalatok felelőssége

A klímaváltozás körüli félelmek egyre nagyobb nyomást gyakorolnak a cégekre, hogy végre ne fordítsák el a fejünket a legégetőbb fenntarthatósági kérdésektől. Bár fontos az is, hogy egy vállalat az autóflotta helyett biciklizésre ösztönözze a vezetőit vagy zöld felületeket létesítsen az irodaházakban, a környezettudatos vállalati működés ennél mégis összetettebb probléma. „A kérdés az, hogy egy vállalat a fő tevékenysége révén hogyan járul hozzá a környezet megóvásához” – mondja Fáy Zsolt a MagNet Bank elnöke.

A faültetésünknek komoly pozitív hatása lesz a környezetünkre, de ez egy mellékága a fő tevékenységünknek. A valódi társadalmi felelősségvállalás és a fenntarthatóság ott jelenik meg egy bank esetében, hogy milyen célokra ad hitelt. Amikor értékalapú pénzintézetként napelemparkot, elektromos mobilitást, alternatív iskolákat vagy biogazdaságokat finanszírozunk, akkor a fő profilunk és a támogatott ügyek nem különülnek el egymástól.  Olyan hitelcélok realizálódnak, amelyekkel a bankunk is egyetért és az ügyfeleink is, akik ránk bízzák a pénzüket” – teszi hozzá Fáy Zsolt.

A világ legkülönbözőbb pontjain működő értékalapú pénzintézetek már felismerték saját felelősségüket abban, hogy tevékenységükkel nagyban befolyásolják a környezetüket. Az Értékalapú Bankok Nemzetközi Szövetségének (GABV) tagbankjaként a MagNet Bank is azok közé tartozik, akik nap mint nap tudatosan döntenek egy-egy hitelbírálat során. 

Mivel a pénzintézeteknek különösen kiemelt szerepük van a javak újraelosztásában, fontos, hogy erős kontrollt gyakoroljanak arra, hogy a fenntarthatóságot segítő szektorok virágozzanak, a károsak pedig források hiányában visszaszoruljanak.

Elég, ha ültetünk pár fát vagy minimalizáljuk a hulladéktermelésünket?

Valódi változást elérni a fogyasztók tudatos döntése nélkül azonban elképzelhetetlen. Nagy szerepük van abban, hogy választásaikkal ki tudnak-e kényszeríteni egy felelősebb működést a vállalatokból.

Ha a banki példát vesszük alapul, talán kevesen gondolunk bele abba, hogy a bankban tartott pénzünk „dolgozik”, azt helyezi ki hitelekbe a bankunk, és így lehetőséghez juttat valakit, hogy megvalósítsa terveit.  Nem mindegy azonban az, hogy a támogatott projekt társadalmi és környezeti előnyöket vagy épp károkat okoz. A MagNet Bank ügyfelei például dönthetnek arról, hogy melyik konkrét hitelfelvevőt, vagy szektort segítse a megtakarításuk, illetve arról is, hogy milyen ügyek kapjanak támogatást.

A bank minden évben tájékoztatja őket, hogy mennyivel járultak hozzá annak nyereségéhez, ennek 10 százalékát pedig felajánlhatják egy általuk kiválasztott társadalmi szervezet kiemelt projektjének támogatására. Így befolyásolni tudják azt, hogy milyen ügyek kapjanak lehetőséget a megvalósulásra. 

Az Ócsai Tájvédelmi Körzetben történő faültetés pontos részleteiről hamarosan külön eseményt hoz létre a bank a Facebook oldalán, ide várják az önkéntesek jelentkezését is. Az akció várhatóan novemberben lesz, miután az első talajmenti fagy megérkezik.

A Tesco elkötelezett az ENSZ fenntartható fejlődés céljai mellett, és mindent megtesz annak érdekében, hogy 2030-ra az egy főre jutó globális élelmiszer-pazarlást a felére csökkentse. Ezt a közelmúltban publikált Élelmiszer-hulladék jelentés eredményei is bizonyítják, amelyet szeptember 24-én Dave Lewis, a Tesco Csoport vezérigazgatója New Yorkban, az ENSZ közgyűlésén is bemutatott. Az áruházlánc csupán két év alatt 47 százalékkal csökkentette a közép-európai működésében keletkező élelmiszer-hulladékot.

A vállalat 2017-ben Közép-Európában elsőként kezdte el publikálni élelmiszer-hulladék jelentését a célzás-mérés-cselekvés módszer jegyében. A Tesco szerint ugyanis a probléma azonosítása és a cél kitűzése mellett fel kell mérni, hogy hol és mekkora mennyiségű élelmiszer-hulladék keletkezik egy vállalat működése során, és ha ez az azonosítás megtörtént, célzott lépésekkel már lehet kezelni a problémát. Azt pedig, hogy ami mérhető, az kezelhető, az is bizonyítja, hogy a Tesco Magyarország 43 százalékkal csökkentette az élelmiszer-hulladék mennyiségét az elmúlt két év alatt.

A Tesco az élelmiszer-hulladék mennyiségének visszaszorítása érdekében tökéletesítette az előrejelzési és készletezési folyamatait, valamint csak az elmúlt évben 7821 tonna élelmiszert adományozott jótékony célra Magyarországon. Emellett elkezdte az állati fogyasztásra alkalmas élelmiszer-felesleg jótékony célra való felajánlását is. A szállítókkal együttműködve az élelmiszer-hulladék mennyiségét az ellátási láncban is minimalizálják, valamint támogatják a termelőket előre nem várt túltermelés esetén, vagy a „csúnya” zöldségek és gyümölcsök számára létrehozott Perfectly Imperfect termékcsaláddal.

Az áruházlánc nem kisebb célt tűzött ki, mint hogy 2030-ra segítsen megfelezni az élelmiszer-hulladék mennyiségét a termelők és a fogyasztók tányérjai közötti teljes úton, hozzájárulva ezáltal az ENSZ 12.3-as fenntartható fejlődési céljának eléréshez. Az áruházlánc jó úton halad, hogy még 2030 előtt elérje ezt a célt, az elkötelezettségre építve pedig azóta öt legnagyobb sajátmárkás szállítója is beleegyezett az erre vonatkozó adatainak publikálásába.

A nemzetközi B Corp tanúsítvány mellett a Biofilter Zrt. 2019-ben Vállalatirányítás kategóriában bekerült a minősített B Corp vállalatok “Best For The World” kitüntetéssel rendelkező 10%-ába.

Minden nap letesszük a szavazatunkat a világ mellett, amiben élni szeretnénk. A vásárlásainkkal, az elfogyasztott étkeinkkel, a partnereink megválasztásával, és a munkahelyünk iránti elköteleződéssel. Döntéseink során nap mint nap parányi, de meghatározó részeseivé válunk egy globális, finom összefüggésekkel átszőtt rendszernek, amelyben fogyasztóként mindannyian egyéni felelősségünk teljes tudatában sáfárkodhatunk erőforrásainkkal.

Legyél Te a változás!

A B Corporation tanúsítvány ezen felismerés mentén ösztönzi a jelenleg 64 országból csatlakozott 3000 vállalatot mérettől és szakterülettől függetlenül arra, hogy tevékenységük során legyenek mindinkább tekintettel munkavállalóikra, ügyfeleikre, beszállítóikra, a közösségre és a környezetre, amelyben működnek.

A B Corp egy olyan prominens ’vezetői klub’ létrehozására törekszik, amelynek elsődleges célja, hogy tevékenységén keresztül pozitív változást hozzon a világba, tagjai elkötelezettek abban, hogy:

  • a B Corp vállalatoknak kell képviselniük a változást.
  • minden üzletet úgy kell véghezvinni, hogy az emberek és a környezetet szem előtt tartsák.
  • termékeiken, gyakorlataikon és nyereségükön keresztül üzleteik ne okozzanak kárt, és minden érintett javát szolgálják.
  • mindez megköveteli annak a cselekvő megértését, hogy mind függünk egymástól, és így felelősek vagyunk egymásért és a jövő generációiért.

https://www.youtube.com/watch?v=7wFokAxFTKs

Hogyan kerülhet egy vállalat „a világ legjobbjai” közé?

A tanúsítvány megszerzéséhez – más védjegyekhez hasonlóan – pályázat útján juthatnak hozzá a társadalmi felelősségvállalás iránt elhivatott szervezetek. A B Corp a vállalat társadalmi, környezeti és munkavállalók számára nyújtott, felelős teljesítményét 6 fő területre fókuszáló kérdéscsoporton keresztül méri. Ezen területek a vállalatirányítás, munkavállalók, közösség, környezet, hatásmodellek és egy egyéb kategória, amelyek további alterületekre bomlanak.

A 200 pontos tanúsítási kritériumrendszer kiváló fejlődési pályát irányoz elő a tanúsítvánnyal rendelkező vállalatok számára, hiszen mindig van hova továbblépni a társadalmunk, valamint mikro- és makrokörnyezetünk jobbá tétele érdekében.

Az online ingyenesen elérhető kritériumrendszert azonban jó szívvel ajánljuk azon szervezetek figyelmébe is, akik esetleg pillanatnyilag nem felelnek meg a minimum feltételeknek, viszont folyamatosan törekednek a minél tudatosabb, felelősségteljesebb működésre: https://bimpactassessment.net/?_ga=2.236857281.1744616629.1568808566-2024448056.1548236028

”Best For The World” kitüntetéssel folytatjuk

2019 szeptemberében ismét kiválasztották kategóriánként a minősített B Corp szervezetek azon felső 10%-át, akik példaértékű cselekedeteikkel leginkább megfelelnek az adott kategória elvárásainak. „Ezek az inspiráló szervezetek képviselik azokat az üzleti modelleket és ”hatás-vezérelt” vállalati stratégiákat, amelyek olyan új gazdaságot hoznak létre, ami értéket hordoz magában, újjászervez , és nem csak a tulajdonosok, de minden érintett számára közvetíti azt.” – nyilatkozta Anthea Kelsick, a kitüntetéseket kiosztó B Lab marketing igazgatója.

 

A Biofilter Zrt. Vállalatirányítás kategórián belül kapott kitüntetését többek között az alábbiakkal érdemelte ki:

  • tevékenységével hozzájárul a körkörös gazdaság megvalósulásához;
  • a vállalat társadalmi és környezeti hatására elsődleges szempontként tekint, irányelveiről tájékoztatja munkatársait;
  • időről időre méri tevékenységének környezeti és társadalmi kimeneteleit, amelyekről fenntarthatósági jelentésben tájékoztatja partnereit és a lakosságot;
  • belső folyamatszabályozásaival, intézkedésekkel és Etikai kódexének megismertetésével és betartatásával gondoskodik a szervezet megfelelő, átlátható működéséről.

Az olyan kiváló kitüntetett szervezetek listája, mint az amerikai TOMS vagy a Patagonia, megtekinthető a https://bcorporation.net/2019-best-for-the-world oldalon, ahol egyúttal számtalan további izgalmas ismeret rejtekét is felfedhetjük.

Ezúton gratulálunk minden díjazottnak, és kívánjuk, hogy hazánkban is minél több nagyszerű szervezet részesülhessen a B Corp élményben!

 

A KPMG az Önkéntes Központ Alapítvánnyal együttműködve a vállalati önkéntesség témakörére szervezett CEO Brunch eseményt. A program különleges meghívott előadó vendége Aaron Hurst (USA) a The Purpose Economy c. könyv szerzője beszélt arról, hogy miképp alakítható a dolgozói részvétel dolgozói elégedettséggé. A vállalatvezetőknek fontos szerepük van abban, hogy milyen módon támogatják a vállalati önkéntességet, és miként fordítják vállalatuk javára a pro bono tevékenységekből származó előnyöket.

A program második felében vállalatvezetői panelbeszélgetés zajlott, ahol a meghívott szakértők (Zdravka Demeter Bubalo – HR Senior Vice President, MOL Group; Dale A. Martin – CEO, Siemens; Hevesi Nóra – kommunikációs igazgató, Tesco; György Ágnes – HR igazgató, Evosoft; Mike Carlson – Partner, KPMG) a „A dolgozói elköteleződéssel járó önkéntes programok üzleti racionalitásai és megtérülései” témáját járták körül.

A KPMG minden évben elkészíti CEO Outlook felmérését, amiben a cégvezetőket kérdezi meg, milyen üzleti kihívásokkal szembesülnek, milyen kockázatokra számítanak a jövőben. Idén többek között azt emelte ki, hogy a világ legnagyobb vállalatvezetőinek kétharmada szerint az agilitás az üzlet új “fizetőeszköze” és amennyiben valaki nem képes alkalmazkodni, az hamar feleslegessé válhat. Emellett hangsúlyozza, hogy a klímaváltozás vált a legnagyobb üzleti kockázattá. A vállalati önkéntes programok azért fontosak, mert felhívják az egyének figyelmét az őt körülvevő környezet problémáira, a sok egyéni vállalás közösségivé formálható, amiben a vállalatoknak is szerepük van.

Az eseményen készült videó ITT érhető el.

Partnerségük 21. évébe lépve a Siemens és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem tovább bővíti együttműködését: az 5 évre meghosszabbított keretszerződéshez a Siemens-csoport több tagvállalata is csatlakozik. A megállapodás ünnepélyes aláírásakor ezen vállalatok vezetői is megosztották a partnerséggel kapcsolatos terveiket és céljaikat.

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem és a Siemens partnerkapcsolata húsz éve, 1999-ben azzal a céllal indult, hogy biztosítsa a szakmai fejlődés lehetőségét a következő generációk számára, támogatva a jövő mérnökeinek képzését. A két szervezet együttműködési szándékát ötévente megújítja, így a mostani, ötödik szerződéssel immár 20 éves tapasztalattal rendelkeznek a partnerséget illetően.

Az idei alkalom különlegessége, hogy az együttműködéshez csatlakozott a Siemens-csoport több tagvállalata is, ezzel hangsúlyozva, hogy a cégcsoport számára kiemelt fontosságú a mérnökképzés színvonala további emeléséhez történő hozzájárulás. A közlekedés területén tevékenykedő Siemens Mobility Kft., a megújuló energiával foglalkozó Siemens Gamesa Renewable Energy Kft. és a szoftverfejlesztő evosoft Hungary Kft. is elkötelezett a mérnökhallgatók szakmai támogatásában.

A 2019-2023-as időszakra szóló keretmegállapodást ma ünnepélyes keretek között írta alá a BME részéről Dr. Józsa János rektor és Kotán Attila kancellár, valamint Dale A. Martin, a Siemens Zrt. elnök-vezérigazgatója, Dr. Ludvig László, a Siemens Mobility Kft. ügyvezető igazgatója, Petényi István, az evosoft Hungary Kft. ügyvezető igazgatója és Albrecht Péter, a Siemens Gamesa Renewable Energy Kft. ügyvezető igazgatója.

 „Örömmel és büszkeséggel tölt el, hogy a BME-vel évről évre együtt döntünk amellett, hogy folytatjuk ezt a példaértékű közös munkát, amelyből nem csak az érintett szervezetek profitálnak, hanem a diákok, és az egész ország is. Idén is nagy hangsúlyt fektetünk az egyetemi és diákprojektek infrastrukturális támogatására, segítjük a hallgatók gyakornoki helyekhez és állásokhoz való hozzáférését, hogy tehetségüket kibontakoztathassák, illetve továbbra is támogatjuk az innovatív hallgatói ötleteket, programokat.” – mondta el Dale A. Martin, a Siemens Zrt. elnök-vezérigazgatója.

„A Műegyetem erős, kölcsönösségen alapuló ipari együttműködések nélkül nem lenne az általunk óhajtott, megelégedettségre okot adó, rendületlen fejlődésben lévő Műegyetem. Mindebben a Siemens immár két évtizede kiemelt partnerünk. Közös eredményeink magukért beszélnek, de a jövő eredményeit a mában folyamatosan tovább kell alapoznunk, azok önmaguktól nem keletkeznek. A kapcsolatok folyamatos gondozása és bővítése, új technológiák, módszerek kifejlesztésére közös innovációs tevékenységünk sikerességének záloga.” – mondta Józsa János, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem rektora.

A Siemens Mobility Kft. elsőként állt a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem és a Karlsruhei Egyetem kettős diplomát eredményező programja mellé. A Mobility pályázatán nyertes 6 tehetséges mérnök-informatikus és villamosmérnök 1, illetve 2 szemeszterre szóló ösztöndíját biztosítja cégünk.  Tudjuk, hogy a holnap szakemberei már az iskolapadban ülnek, így őket már képzésük alatt érdemes megtalálni, támogatni. Büszkék vagyunk arra, hogy hozzájárulhatunk ahhoz, hogy ezek a fiatalok már egyetemi éveik alatt tapasztalatokat szerezhessenek az ösztöndíj révén a legmodernebb technológiákkal és tanulmányaik alatt és annak végeztével is számítunk rájuk az innovatív megoldások kutatásában.” – hangsúlyozta Dr. Ludvig László, a Siemens Mobility Kft. ügyvezető igazgatója.

Tudásalapú vállalatként küldetésünk fontos részének tartjuk, hogy a jövő mérnökgenerációjának átadjuk mérnökeink és informatikusaink szaktudását. Hisszük, hogy kölcsönösen előnyös együttműködést jelent számunkra, hogy támogassuk a diákok gyakorlati oktatását és hozzájáruljunk ahhoz, hogy ismereteik megszerzéséhez a legkorszerűbb technológiák álljanak rendelkezésükre. A jövőben ők alkothatják vállalatunk motorját, és bennük rejlik jövőnk ígérete.” – emelte ki Petényi István, az evosoft Hungary Kft. ügyvezető igazgatója.

„Cégünk kiemelt stratégiája, hogy az egyre magasabb hozzáadott értéket képviselő tevékenységeket hozza nemzetközi szintérről hazánkba. Ennek legjobb módja, ha odafigyelünk a jövő mérnökgenerációjára, és mindent megteszünk azért, hogy azzal a tudással rendelkezzenek, ami később a magyarországi társadalom mellett a cégünk számára is fontos lehet. Mi is kiemelten támogatjuk az együttműködést, és öröm számunkra, hogy részesei lehetünk ennek a kezdeményezésnek.” – mondta Albrecht Péter, a Siemens Gamesa Renewable Energy Kft. ügyvezető igazgatója.

A partnerséget 2016-ban emelte a korábbinál magasabb szintre a két fél: az országban elsőként indított a Siemens duális rendszerű, műszaki mesterképzést, együttműködésben a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemmel. A képzés elméleti részét az egyetemen, míg a munkaerőpiac gyakorlati elvárásait a Siemensnél ismerhetik meg a résztvevő hallgatók. A Siemens a jövőben is azon dolgozik, hogy a lehető legtöbb területen segítse a munkavállalók legújabb generációjának szakmai kiválóságait.

2013-ban indult el a KÉPES – Közösségi Értékteremtő Program Együtt Székesfehérvárért! elnevezésű program, helyi vállalatok és a székesfehérvári önkormányzat összefogásával. Az összefogás keretében már hét éve folyik az óvodák udvarainak és vizesblokkjainak felújítása, az udvari játékok cseréje, az eszközök bővítése, felújítása. A 2019-es évben a program keretében mintegy 35 millió forint értékben ruháztak be az intézményekben. Szeptember 10-én, kedden a szokásos önkéntes nappal zárult az idei program, amikor a támogatók a Ligetsori Óvoda Palotavárosi Tagóvodájának udvarán gyűltek össze, és festették le közösen az óvoda kerítését. A 2013-ban indult óvodai projekt az idei évben lezárult, 2020-tól az általános iskolák lesznek a program kedvezményezettjei.

A Nestlé szeptemberben hivatalosan megnyitotta az élelmiszeriparban egyedülálló Nestlé Csomagolástechnikai Intézetet. Az új intézet lehetővé teszi a funkcionális, biztonságos és környezetbarát csomagolási megoldások gyorsabb megjelenését a piacon, valamint a műanyag csomagolóanyag hulladék okozta globális kihívások hatékonyabb kezelését.

A megnyitón Mark Schneider, a Nestlé vezérigazgatója elmondta: „Olyan világról álmodunk, amelyben semmilyen csomagolóanyag nem végzi hulladékként vagy szemétlerakóban. Ennek érdekében bevezetjük az újrahasználható csomagolási megoldásokat és úttörő környezetbarát csomagolóanyagokat. Emellett a hulladékmentes világ érdekében támogatjuk az újrahasznosítással foglalkozó helyi infrastruktúrák fejlesztését. A Nestlé Csomagolástechnikai Intézete lehetővé teszi számunkra, hogy fenntartható csomagolási megoldásokat hozzunk létre a Nestlé termékeihez az egyes piacokon világszerte.”

A Nestlé Csomagolástechnikai Intézet számos tudományos és technológiai kérdéssel foglalkozik, ide tartoznak főként az újratölthető és újrahasználható csomagolás, egyszerűsített csomagolóanyagok, újrahasznosított csomagolóanyagok, nagy teljesítményű nem áteresztő papírok, valamint bioalapú, komposztálható és biológiai lebontható anyagok.

Stefan Palzer, a Nestlé technológiai igazgatója hozzátette: „Kiemelt célunk, hogy a legmodernebb technológiát és terméktervezést vessük be a műanyaghulladék visszaszorítása és az éghajlatváltozás hatásainak enyhítése érdekében. A Nestlé szakemberei a fejlesztési központokkal, beszállítókkal, kutatóintézetekkel és startupokkal közösen fejlesztik és vizsgálják a környezetbarát csomagolóanyagokat és rendszereket. Az Intézet, mely a svájci Lausanne-ban található Nestlé kutatóbázisán kapott helyet az élelmiszerbiztonság, elemzés és élelmiszertudomány terén rendelkezésre álló kutatási kapacitást is kihasználja.”

A megnyitón Sander Defruyt, az Ellen MacArthur Alapítvány New Plastics Economy területének vezetője elmondta: „A Nestlé az elsők között írta alá a műanyag hulladékok és szennyezés kiindulási ponton történő felszámolására vonatkozóan konkrét célokat meghatározó Új Műanyag Gazdaság Globális Kötelezettségvállalást. Nagyszerű látni, hogy a világ legnagyobb fogyasztási cikkeket forgalmazó vállalata kutatásait és erőforrásait e célok megvalósítására fordítja.”

A Nestlé már tett lépéseket a csomagolóanyagokra vonatkozó 2025-ig tartó vállalásai terén, és több új csomagolási megoldással is megjelent. A Nestlé szakemberei és szállítói például mindössze egy éven belül kidolgozták az újrahasznosítható papírkiszerelést az olyan termékek esetében, mint a szerencsi gyárban készülő Nesquik All Natural kakaópor és a YES! szelet.

Az Intézet a vállalat alapvető kutatási egységének, a Svájcban működő Nestlé Research része, s ekként megerősíti a Nestlé elkötelezettségét az egyedi svájci innovációs ökoszisztéma mellett.

Áder János köztársasági elnök, valamint Palkovics László innovációs és technológiai miniszter jelenlétében lezárult az ALTEO Nyrt. első, 1,1 milliárd forint összértékű kutatás-fejlesztési programja. A magyar tőzsdei vállalat Kelet-Közép-Európában és hazánkban az elsők között épített ipari méretű akkumulátoros energiatárolót, az innovációt a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal közel 500 millió forinttal támogatta.

A megvalósítás 2017 júliusától 2019 júniusáig tartott, a zuglói létesítményt tavaly augusztusban helyezték üzembe, azóta a tesztüzeme és kisebb fejlesztések megvalósítása zajlott. A létesítményt az ALTEO sikeresen kapcsolta rá a hazai villamosenergia-hálózatra, ami nagymértékben hozzájárulhat az olyan időjárásfüggő megújuló energiaforrások, mint a nap és a szél hasznosításához.

Közel 30 résztvevő – a szakminisztérium, a szakhatóságok, egyetemek, kereskedelmi és termelői szövetségek, civil szervezetek, az MTA, a média és az élelmiszerlánc többi szereplőjének képviselői – gyűlt össze 2019. szeptember 11-én Budapesten, a Syngenta Magyarország fenntartható mezőgazdasággal kapcsolatos érintetti fórumán.

A Syngenta felismerte, hogy itt az idő változtatni a működési modelljén egy fenntarthatóbb mezőgazdaság érdekében. A feladat: fenntartható módon megtermelni a Föld növekvő lakossága élelmezéséhez szükséges mennyiségű terményt, csökkenő mennyiségű és minőségű talajon, kevesebb vízzel, úgy, hogy az a lehető legkisebb környezetterheléssel járjon és a lehető legkedvezőbb társadalmi hatást érje el.

A Syngenta az elmúlt évben 90 országban, köztük Magyarországon is, összesen 150 érintetti fórumot szervezett, hogy meghallgassa a kutatók, kormányzatok, civil szervezetek, a sajtó és az élelmiszerlánc több szereplője véleményét arról, hogy mit várnak el a vállalattól: hogyan alakítsa át úgy a működését, hogyan fejlődjön úgy, hogy a lehető legjobban segítse egy fenntartható mezőgazdaság létrejöttét.

Összegyűjtötték, elolvasták és elemezték a többezer visszajelzést, összevetették saját képességeikkel, lehetőségeikkel és terveikkel, valamint legfőbb partnereik, a termelők igényeivel.

A fórum első részében beszámoltak érintettjeiknek arról, hogy mire jutottak világszerte és itt Magyarországon a visszajelzések alapján, illetve, hogy erre építve milyen utat jelöltek ki maguknak a fenntartható mezőgazdaság területén.

Érintettjeikkel együtt arra jutottak, hogy fel kell gyorsítaniuk a mezőgazdaságban az innovációt. Ehhez három irányt jelöltek ki, amelyet a Syngenta tart, és amely szerint cselekszik:

  • A társadalom és a természet vezérelte innováció: az új termékek fejlesztésénél a kezdetektől fogva figyelembe veszik a környezeti és társadalmi tényezőket, a munkába bevonják érintettjeiket, és a mindenkori tudományos és fenntarthatósági elvekkel összhangban dolgoznak.
  • A lehető legkisebb környezeti és természeti hatással védik a haszonnövényeket: kitartanak amellett, hogy a megfelelő mennyiségű és minőségű élelmiszer előállítása érdekében szükség van a biztonságos és hatékony növényvédelemre, amely egy erőteljesen szabályozott környezetben valósul meg. Partnereikkel együtt azon dolgoznak, hogy minimálisra csökkenjen a növényvédőszerek környezeti hatása, javuljon a talajok egészsége, és közös erővel megelőzzék a talajeróziót.
  • Befektetéseiknél a termelők és a természet érdekeit tartják szem előtt: együttműködve a termelőkkel, kutatókkal és környezetvédelmi csoportokkal, új, fenntartható mezőgazdasági megoldásokat fejlesztenek ki, befektetési döntéseiknél kulcsszerepet kap a fenntarthatóság, és átlátható jelentést tesznek közzé a befektetések folyamatáról és kimeneteléről.

A második részben a résztvevők véleményére voltak kíváncsiak, ahol egy rövid World Café (kerekasztalbeszélgetéssel egybekötött ötletelés) formájában három témakörben kértek konkrét ötleteket, visszajelzéseket arról, hogy a főbb irányokat hogyan valósítsák meg Magyarországon.

A jó hangulatú és szakmailag értékes fórum során számos ötlet és javaslat született, amelyeket következő lépésként a vállalat megvizsgál, és lehetőségei szerint hazai fenntarthatósági tevékenységébe beépít. A fórum összefoglalóját honlapjukon is közzéteszik.