Hatalmas áttörés a műanyaggyártásban az első olyan csomagolófólia kifejlesztése, amely nem csak újrahasznosítható, hanem valóban biológiailag lebomló. A Manunature világmegmentő műanyag témájával már több média is foglalkozott, köztük a 24.hu, a Szeretlek Magyarország, a Kossuth Rádió és az RTL Klub Szuperzöld című műsora is, hiszen az új technológia globális szinten lehet hatással a műanyag-gazdálkodásra, ami pedig az egész bolygót érinti. És mégis hogyan mentheti meg a bolygót egy műanyag? Cikkünkből kiderül.

A Manupackaging csomagolástechnikai és csomagolóanyag-gyártó vállalat a világon elsőként fejlesztett ki olyan csomagolófóliát, amely teljes mértékben újrahasznosítható, ám ha mégis hulladékként végzi, akkor legkevesebb 3, legfeljebb 24 hónap alatt biológiailag le is bomlik. Bár az újrahasznosítható és lebomló műanyagok korábban is ismertek voltak, arra mindezidáig nem találtak megoldást, hogy egyazon anyag mindkét tulajdonsággal rendelkezzen. Az újrahasznosítható fóliák így a természetbe jutva továbbra is komoly problémát jelentettek, ha pedig a lebomló fóliák véletlenül visszakerültek az újrahasznosítási láncba, tönkretették az amúgy sikeresen visszagyűjtött, nem lebomló fóliák tulajdonságait is.

Kettő az egyben

Erre az ellentmondásra a Manunature stretch-fólia ad elsőként választ. A fólia a hagyományos termékekhez hasonlóan erős, és a használat során egyáltalán nem változnak a fizikai tulajdonságai, azaz ugyanúgy alkalmas több tonnányi áru egyben tartására a raklapokon. Használat után a műanyag-gazdálkodás szempontjából legelőnyösebb esetben, visszakerülve az újrahasznosítási körbe, nem rontja le a többi, nem lebomló anyag minőségét, ellentétben más lebomló fóliákkal. Ha azonban mégsem kerül visszagyűjtésre, a természetben még szabad szemmel nem látható mikroműanyag sem marad belőle, bizonyos idő után ugyanis baktériumok számára fogyasztható táplálékká alakul.

A fóliát kifejlesztő németországi Manupackaging 50 éve foglalkozik csomagolóanyagokkal, a világ egyik legnagyobb gyártójaként jelentős kutatás-fejlesztési forrásokkal rendelkezik. Arató Gábor, a Manupackaging magyarországi ügyvezetője szerint a valódi megoldást mindig az újrahasznosítás jelenti, ám a hulladék gondatlan kezelése folytán a csomagolóanyagok mégis gyakran a természetbe kerülnek.

„Ezért fontos, hogy az adott műanyag valóban, azaz molekuláiban is lebomló legyen. Bár a piacon megtalálhatóak a lebomló műanyagok, ezek csak szabad szemmel nem látható, apró darabokra hullanak szét. Léteznek komposztálhatónak mondott anyagok is, ezek lebontásához viszont speciális körülményekre van szükség, ezek nélkül pedig csupán ugyanolyan hétköznapi szemét, mint bármelyik másik. A Manunature ezzel szemben valóban szerves anyagokra bomlik” – mondta Arató Gábor, hozzátéve, erre eddig még nem volt példa.

A Manunature életútja

És hogy ez miként működik a gyakorlatban? A Manunature termék fizikai tulajdonságai a használat során nem változnak, a lebomlás képessége olyan, mint egy alvó funkció, amely

csak akkor lép életbe, ha az anyag természetes közegbe kerül. Ekkor a szabad levegő, az UV-sugárzás és a nedvesség hatására az anyag elveszíti fizikai integritását, és részecskékre bomlik. Nagyjából 3 hónap múlva már nem is műanyagról van szó, hanem a természetben előforduló baktériumok és gombák számára emészthető tápanyagról. Így 24 hónap múlva nem marad más a csomagolóanyag után, mint víz, szén-dioxid, illetve biomassza, tehát semmilyen további veszélyt nem jelent a környezetre nézve.

A munkahelyi önérdek-érvényesítés egyik kulcsa a magabiztos fellépés a megfelelő kommunikációs stílus megválasztásával, amelyben szakmai hozzáértésünkön túl asszertivitásunk is nagy segítséget jelenthet. De mit is takar ez a képesség, milyen előnyökkel járhat, és mire kell odafigyelni alkalmazásakor?

Az asszertivitás egy olyan viselkedésforma, amely segít magabiztosnak maradnunk nehéz szituációkban, általa megfelelően kezelhetjük az összetettebb, érzelmileg terheltebb kommunikációs helyzeteket is. Ez egy tanulható, folyamatosan fejleszthető készség: néhány főbb jellemzőjének elsajátításával szakmai környezetünkben és azon kívül is hatékonyabban kommunikálhatunk majd.

Az asszertivitás jelentése.

A pszichológiai ismeretek szélesebb körű elterjedésével és a kommunikációs tréningek előretörésével az asszertivitás tudatos alkalmazása egyre jellemzőbb igény a magánéletben és a munkában is. Az asszertív kommunikáció azt jelenti, hogy tisztán és egyértelműen fejezzük ki önmagunkat, a sajátunk mellett figyelembe vesszük a másik fél szempontjait is, illetve képesek vagyunk kiállni az álláspontunk mellett anélkül, hogy passzívak vagy agresszívak lennénk. Passzív viselkedés esetén hajlamosak vagyunk mások érdekeit a sajátunk elé helyezni annak érdekében, hogy kerüljük a konfliktusokat, ezzel szemben azok, akik agresszívan kommunikálnak, kiállnak ugyan saját magukért, de sok esetben nem veszik kellően figyelembe a többiek álláspontját. Támadó hangnemet alkalmazva nem megegyezésre törekednek, hanem elsősorban saját érdekeik érvényesítését tartják szem előtt.

Az asszertivitás korlátai.

Bár az asszertív kommunikáció számos helyzetben segítségünkre lehet, fontos, hogy a megfelelő helyzetben és módon használjuk. Előfordulhatnak olyan szituációk, amikor egy másik kommunikációs stílus célravezetőbb: egy krízishelyzetben például az asszertivitás teljes kibontakoztatásával időt veszíthetünk (itt sokszor gyors, határozott döntésekre van szükség).

Az asszertivitás nem megfelelő alkalmazása, bizonyos elemeinek túlzásba vitele is problémát jelent: ha továbbra is saját érdekeink érvényesítése a fő motivációnk, hiába tesszük ezt az asszertivitás álarca mögött – ennek klasszikus frázisaiba kapaszkodva –, ez a kommunikációs helyzet attól még ugyanúgy rólunk szól. Próbáljunk empatizálni a másik féllel és kritikusan tekinteni önmagunkra is – így nagyobb eséllyel tudjuk az asszertivitás egy olyan rétegét elérni az adott vállalati kultúrában, kommunikációs helyzetben, amely már túlmutat a stílus felszínes alkalmazásán, „menedzsment klisé” jellegén, és valódi eredményeket hoz.

A megoldásorientált kommunikáció előnyei a munkahelyen.

Asszertív kommunikáció esetén egy mindenki számára elfogadható megoldásra törekszünk, amely pozitív hatással lehet a közös munkára, megkönnyítheti a hosszú távú együttműködést feszültebb szituációkban is, így csökkenthetjük általa a mindennapi stresszt. Ha ezt a módszert választjuk, akkor nemcsak saját érdekeinket tudjuk érvényesíteni, de el tudjuk fogadni mások véleményét is, és képesek lehetünk feltárni a vitás helyzetek valódi okait. A megoldásorientált kommunikáció a kölcsönös tiszteleten és a diplomatikus érdekegyeztetésen alapul, amelynek célja egy ’win-win’ állapot elérése: a nyílt, őszinte és tiszteletteljes stílus eredményeként nagyobb eséllyel születik egy mindenki számára megfelelő vagy legalábbis elfogadható döntés.

Így fejleszthetjük asszertivitásunkat.

Kommunikációs szokásaink tudatos formálásával hatékonyabban képviselhetjük magunkat a munkahelyünkön:

• Egyértelműen mondjuk el álláspontunkat, nyíltan és a helyzethez mérten őszintén kommunikáljunk másokkal.
• Alakítsuk tudatosan a hangsúlyainkat, hanghordozásunkat, hangerőnket, hiszen nemcsak az a fontos, hogy mit mondunk, hanem az is, hogy hogyan tesszük ezt: normál hangerőn, határozottan, de az agresszivitást kerülve fogalmazzuk meg mondanivalónkat. A kommunikációs helyzetet megelőzően igyekezzünk nyugodt érzelmi állapotba kerülni, és később is uralkodni az esetleges kilengéseken. Fontos elkülöníteni a bennünk zajló érzelmi folyamatokat, általunk ismert információkat attól, amit a partnerünk láthat, érzékelhet ebből.
• Arra is figyeljünk, hogy a testbeszédünk összhangban legyen a mondanivalónkkal, így nem zavarjuk össze a másik felet azzal, hogy mást mondunk, mint amit nonverbálisan jelzünk magunkról. Nézzünk a partnerünk szemébe, húzzuk ki magunkat és igyekezzünk elfedni annak a jeleit, hogy esetleg zavarban vagyunk a másik jelenlétében.
• Amikor megszólalunk, tényeket közöljünk, ne feltételezések alapján mondjunk véleményt, és ne is ítélkezzünk. Érdekeinket úgy próbáljuk érvényesíteni, hogy közben a körülményekhez képest tárgyilagosak maradunk.
• Gyakoroljunk minél többet! Az asszertivitás tanulható viselkedésforma, rendszeres alkalmazásával idővel természetesebbé válik majd számunkra.

Tippek a magabiztosabb munkahelyi fellépésért.

Munkánk során a magabiztos fellépés kulcsfontosságú, hiszen ezzel tudjuk alátámasztani hitelességünket, megfelelően prezentálni szakmai ismereteinket. Sokszor okozhat azonban nehézséget, hogy a munkahelyünkön különböző kommunikációs stílust használó kollégákkal kell együtt dolgoznunk, és míg egy agresszív stílusú kollégával szemben nehezebb érvényre juttatni az akaratunkat, addig egy passzív viselkedést választó akár minket is tarthat agresszívnek. Éppen ezért fontos, hogy az adott környezetben rátaláljunk arra a stílusra, ami a helyzettől függően leginkább hozzájárulhat céljaink megvalósításához.

Néhány tanács segítségével a legtöbb helyzetben magabiztosabbnak tűnhetünk:

• Legyünk szakmailag naprakészek, a felmerülő projektek kapcsán felkészültek, hiszen a tényekkel még a legagresszívebb kommunikációs stílusú kollégákat is könnyebben meggyőzhetjük egy vita során.
• Járjunk utána az adatoknak egy-egy konfrontációra készülve. Ha tudjuk azt, hogy egy nehéz megbeszélés vár ránk, akkor a legapróbb részletekig készüljünk fel, hogy megfelelően tudjunk érvelni az álláspontunk mellett és ne legyen könnyű zavarba hozni minket.
• Legyünk tisztában az erősségeinkkel, hiszen egy-egy vitás helyzetben hasznos lehet, ha ezekre próbálunk inkább támaszkodni, és ne engedjünk, hogy partnerünk olyan irányba vigye el a beszélgetést, amely a kevésbé előnyös tulajdonságainkat, esetleges hiányosságainkat helyezheti előtérbe.
• Legyünk nyitottak a visszajelzésekre, és vegyük figyelembe a többiek visszacsatolását, rólunk alkotott képét. Egy-egy kritikusabb, de alapvetően konstruktív célú megjegyzés élét elvehetjük azzal, hogy megfelelően fogadjuk ezeket: ha odafigyelünk a tartalomra, de szemmel láthatóan nem esünk kétségbe a visszajelzéstől, mi magunk nem tesszük a kelleténél „drámaibbá” a helyzetet, sokkal pozitívabb hangulatban hagyhatjuk el a szituációt.
• Saját véleményünket, mások számára adott visszacsatolásainkat építő módon fogalmazzuk meg, ne kritizálni akarjunk és ne csak a hibát keressük, hanem inkább segítsük mások fejlődését és motiváljuk őket, próbáljunk empatikusak lenni kollégáinkkal.

Esélyek és veszélyek

Egyre több ország és nemzetközi szervezet ismeri fel a globális klímaváltozás okozta kockázatok nagyságát, és ezzel párhuzamosan nő azon polgárok száma, akik akár tenni és tüntetni is készek azért, hogy kikényszerítsék kormányaik klímapolitikájának a megváltoztatását. Főként a fiatalabb generációk aktivitása vált látványossá: a svéd diáklány, Greta Thunberg által kezdeményezett péntekenkénti klímasztrájkok hatására tavaly világszerte már milliók vonultak az utcára, hogy változást követeljenek. Közben hangosabbá váltak azok a csoportok is, amelyek továbbra is tagadják, hogy az emberi tevékenység lenne a felmelegedés fő oka, és „hisztériának” tartják a radikális környezetvédők tevékenységét.

A Fenntartható fejlődés című kiadvány az idén – miközben ismerteti a világ helyzetével és a kilátásokkal kapcsolatos tanulmányokat – arra törekszik, hogy bemutassa, az egyes országok, illetve városok milyen intézkedésekkel igyekeznek megfordítani a kedvezőtlen folyamatokat. A kiadványban kiemelt figyelmet szentelünk az egészséges és fenntartható élelmezés kérdéseinek, a természeti sokszínűség (biodivertizás) megőrzésének, illetve a fenntarthatóságok szolgáló technológiai újdonságok bemutatásának.

A kiadvány ugyancsak foglalkozik a fenntarthatóság szempontjából kulcsfontosságúnak számító körforgásos gazdálkodás fejleményeivel: a hazai és nemzetközi tapasztalatok bemutatásával, a lineáris gazdálkodással való szakításnak köszönhető előnyökkel. Kiemelt teret szánunk annak, hogy megvizsgáljuk, a vállalatok – a kormányokkal, illetve a polgárokkal együttműködve – milyen szerepet játszhatnak a fenntarthatósági célok elérésében. A kiadvány fontos feladata, hogy példákkal igazolja, a fenntarthatóság és a körforgásos gazdálkodásra való áttérés valós üzleti hasznot hoz, így azok a cégek az életképesebbek, amelyek követik az új trendet.

E mellett a kiadvány foglalkozik a megújulóenergia-termeléssel és az energiatárolás új módszereivel, az EU klímaváltozás elleni harcban való részvételével, a digitalizáció és a robotizáció okozta társadalmi változások bemutatásával, illetve a klímaadaptációval, azaz azzal, hogy a társadalmak miként lehetnek képesek alkalmazkodni a megváltozott környezethez.

Tartalmi – marketing együttműködéssel kapcsolatban Tasnádi Rózsa szívesen áll rendelkezésére.

HVG Kiadó Zrt.

1037 Budapest, Montevideo u. 14.

telefon: +36 1 436-2450, fax: +36 1 436-2089, mobil: +36 30 288 6175, email: r.tasnadi@hvg.hu

A BCSDH tagok speciális kedvezményt kapnak!

Exkluzív vezérigazgatói reggeli a BASF szervezésében

A BASF világszerte elkötelezett a fenntartható fejlődés támogatása mellett, így Európában és Magyarországon egyaránt. A BASF volt európai elnökének, Dr. Markus Kramernek a 2019. december 10-i magyarországi látogatása során a BASF exkluzív vezérigazgatói üzleti reggelit szervezett Kőrösi Csaba, a Köztársasági Elnöki Hivatal Környezeti Fenntarthatóság Igazgatóság vezetője és Őexcellenciája Elizabeth Ellison-Kramer asszony, az Osztrák Köztársaság magyarországi nagykövete részvételével. Az esemény házigazdája Dr. Thomas Narbeshuber, a BASF közép- és kelet-európai vezetője volt.

Az üzleti reggeli a konkrét tevékenységekre összpontosított a megfelelő jogszabályi keretek fontosságának kiemelésével együtt. A vendégek között a legfontosabb döntéshozó testületek képviselői mellett a magyar, a német és más nemzetközi vállalatok vezérigazgatóit, valamint a BASF számos más helyi partnerét is köszöntötte, mint például az Innovációs és Technológiai Minisztériumot. Kőrösi Csaba és Prof. Dr. Markus Kramer előadása után egy pódiumbeszélgetésre került sor, melyen részt vettek az előadók, valamint Dale A. Martin (Siemens), Simon Anita (Alteo) és Ekkehard Philipp (Fox Automotive).

Amint az az esemény címében elhangzott, az előadások és a pódiumbeszélgetés arra összpontosított, hogy a fenntarthatóság miként alakítja a vállalatokat, és hogy a döntéshozók miként tudnak megbirkózni ezzel az alapvető átalakulással.

Előadásában Kőrösi Csaba betekintést nyújtott a globális fenntarthatósági folyamatokba és felvázolta a fenntarthatóságot szolgáló jövőképet. Álláspontja szerint a fenntarthatóságot nem lehet külön tekinteni a gazdasági és társadalmi fejleményektől, minden szempontot figyelembe kell venni. Ezért új prioritásokat kell meghatároznunk, terveket kell kidolgoznunk, és meg kell változtatnunk a jelenlegi szabályokat, intézményeket és mechanizmusokat.

„A világ (beleértve az üzleti szférát is) jelenleg az eddigi legnagyobb átalakuláson megy keresztül, ami sokkal nagyobb, mint egykor az ipari forradalom volt. A hagyományos felfogás arra buzdít, hogy továbbra is tartsuk fenn a jelenlegi rendszert, adjunk hozzá még több pénzt a fenntartható megoldásokra, és ez a pluszpénz megmenti majd az életünket és a vállalkozásainkat. De ez nem jó.” – jelentette ki Kőrösi Csaba. „A piacokon napjainkban irányváltás tapasztalható. Át kell gondolnunk gazdasági tevékenységeinket, gondosan figyelembe véve az összes eszköz általános egyensúlyát, beleértve a társadalmi-, emberi-, természeti-, épített- és pénzügyi tőkét. Az integrált megközelítés elkerülhetetlenül újradefiniálja és átalakítja majd a piacokat. Az elkövetkező 15 évben 90-100 billió USD beruházás kerül fenntartható projektekbe, megoldásokba és új technológiákba. 20 éven belül a globális GDP 40%-át olyan vállalatok generálják majd, amelyek ma nem léteznek, vagy még csak kezdetleges formában vannak. Új győztesek és új vesztesek lesznek. Hol akarunk tartani országként vagy vállalatként? Itt az ideje dönteni.” – tette hozzá.

Dr. Markus Kramer, a vállalatok képviseletében cselekvésre hívta fel a politikai döntéshozókat. Meglátása szerint az iparnak óriási szerepe van az emberiség jövőjének alakításában, de a vállalatok önmagukban nem tudják megoldani a problémát, a társadalom igényeinek kielégítéséhez optimális jogszabályi keretre van szükség.

Záró mondataiban az esemény házigazdája, Dr. Thomas Narbeshuber kiemelte, hogy a beszédekben és a pódiumbeszélgetés során megfogalmazott közös céljaink eléréséhez sokkal gyakrabban van szükség olyan nyílt, nem dogmatikus párbeszédre, mint amilyen ez az üzleti reggeli volt. Éppen ezért a BASF rendszeresen tervez szervezni a jövőben is rendezvényeket az érdekelt felek számára a fenntarthatóság témájában.

Új tagvállalatként köszönthetjük a Neo Property Services Zrt.-t, amelyet 2009-ben alapítottak. A cég foglalkoztatottjainak száma 624 fő, 2018-as árbevételének nagysága 20 milliárd Ft. A Neo Property létesítménygazdálkodással foglalkozik, profiljukba műszaki és infrastrukturális ingatlan üzemeltetés, ingatlan kezelés, eszköz- és vagyongazdálkodás, valamint beruházási és kivitelezési projektek bonyolítása, menedzselése is tartozik.

A cég 2016-ban fogalmazta meg fenntarthatósági és CSR stratégiáját, amelynek fő irányvonalai a munkatársi szemléletformálás, a sokszínű karitatív tevékenység, valamint a megbízók részére környezettudatos (LED-esítés, szelektív hulladékgyűjtés, víz- és energiatakarékos berendezések) megoldások felajánlása, megvalósítása. A Neo Property 2006 óta rendelkezik ISO 14001-es tanúsítvánnyal, valamint hazánkban ők szerezték meg először a „BREEAM IN USE” – very good minősítést egy irodaház üzemeltetésére. Emellett megbízóik részére Zöld tanácsok címmel kiadványt készítettek, amelyben környezetkímélő tanácsokat és praktikákat foglaltak össze.

A vállalat már régóta alapvető elemként kezeli az etikus működést, 15 éve adták ki első Etikai Kódexüket, amelyet azóta folyamatosan naprakészen tartanak. A cég elkötelezett az átláthatóság iránt: a munkavállalókat (dolgozói fórum), valamint a tulajdonosokat (havi riportok) is rendszeresen tájékoztatják az eredményekről, teljesítményről. A piaci szereplők tájékoztatását pedig kiadványok, szakmai fórumok segítségével oldják meg.

A BCSDH-hoz való csatlakozásával a Neo Property szeretné kifejezni a fenntartható fejlődés, a társadalmi felelősségvállalás és környezetünk védelme iránti fokozott elköteleződését.