Tizenhárom százalékkal csökkentette az alumínium italdobozok súlyát a Coca-Cola Magyarország. A hazánkban gyártott és 19 országban forgalmazott dobozos üdítőitalok csomagolásához a vállalat 2020-tól éves szinten közel 170 tonnával kevesebb alumíniumot használ fel, jelentősen csökkentve a gyártás és a szállítás során fellépő környezeti terhelést, ezáltal pedig a vállalat teljes ökológiai lábnyomát is. Emellett országos szemléletformáló kampány indul az üdítőital-csomagolások minél nagyobb arányú visszagyűjtéséért, hiszen a Coca-Cola Magyarország azt vallja: a csomagolóanyagok visszagyűjtésével és újrahasznosításával megvalósítható körforgás a csomagolási hulladékok kezelésének leghatékonyabb módja.

Az alumínium dobozok súlycsökkentése és a tavaly megkezdett raklapfólia felhasználás mérséklése együttesen azt jelenti, hogy a kiszállított mennyiség súlya éves szinten több mint 210 tonnával csökken. Mivel a csomagolás ezáltal jóval könnyebb, így a szállítás is kisebb erőforrást, energiát igényel.

A vállalat az üdítőitalok csomagolását számos alkalommal fejlesztette az utóbbi években. A környezetvédelmi szempontokat figyelembe véve a Coca-Cola Magyarország várhatóan 2021-ben fogja a hazai piacon a négy, illetve hat dobozos kiszerelések műanyag csomagolását innovatív kartonpapír-alapúra cserélni.

A Coca-Cola globális Hulladékmentes Világ stratégiájának célja többek között, hogy 2030-ra ugyanannyi műanyag palackot és aludobozt gyűjtsön vissza, mint amennyit értékesít. A szelektív hulladékgyűjtés népszerűsítésére ezért országos szemléletformáló kampányt indít, melynek részeként valamennyi üdítőitalának kupakját lecseréli: az adott márka logója helyett a palack újrahasznosítására buzdító grafikát helyeznek el a záróelemeken.

A Coca-Cola által forgalmazott műanyag palackok már ma is 100 százalékban újrahasznosíthatók, a palackokban felhasznált újrahasznosított műanyag aránya jelenleg átlagosan 24 százalék, amelyet 2030-ig 50 százalékra növel vállalása szerint a cég. A hazai gyártásban felhasznált műanyag mennyisége az elmúlt években 15 százalékkal csökkent, idén pedig a mintegy 100 millió forintos technológiai fejlesztés eredményeként további 4%-kal lesz kevesebb az szénsavas üdítőitalok palackjaihoz használt műanyag mennyisége. Csupán ez az utóbbi egy lépés azt jelenti, hogy a vállalat éves szinten 600 tonnával kevesebb műanyagot használ majd fel, ami összeségében 24 millió PET palack súlyának felel meg. A PET palackok az összes magyarországi csomagolási hulladék mindössze 3 %-át teszik ki

Február közepén több mint 500 részvevő gyűlt össze Koppenhágában, a Daikin VRV-csúcstalálkozón. A rendezvényen a légkondicionáló- és hűtőberendezések, valamint hőszivattyúk egyik európai piacvezető gyártója azokat a már elindított főbb lépéseket mutatta be, melyek rendszereik környezeti hatását hivatottak csökkenteni a 2050-re kitűzött CO2-semlegességi célt elérése érdekében. Ezek között volt az energiahatékony és alacsony globális felmelegedési potenciálú mini VRV 5 bemutatása, vagy az úttörő L∞P by Daikin védjegy és eljárás prezentálása, amely új VRV-rendszerekben újrahasznosított hűtőközeg alkalmazására utal.

A csúcstalálkozó fenntarthatósági tematikáját tükrözendő, helyszínnek találóan Koppenhágát választották, amely 2014-ben ’Európa zöld fővárosa’ volt. A rendezvényen a Daikin igazi ’Zöld élményt’ biztosított a résztvevők számára. Ez magába foglalta a teljes papírmentességet, a helyi tömegközlekedés igénybe vételét és a helyileg előállított ételek felszolgálását. A Daikin kompenzálta a résztvevők érkezésével és távozásával fellépett teljes CO_2-kibocsátást is, így a rendezvény teljes mértékben szén-dioxid-semleges volt. A kompenzálással összegyűlt bevételt az indiai Rádzsasztán városában lévő projekthez juttatták el, mely azokat a gazdálkodókat támogatja, akik az aratáskor keletkező hulladékot egy biomassza telepre szállítják, ahol az összegyűlt hulladékból energiát állítanak elő. Ezzel a széndioxid-kibocsátás csökkentése mellett több munkahely is létesíthető a régióban.

‘Az együtt a fenntartható jövő megvalósításáért’ témakörrel a fókuszban, a csúcstalálkozón informatív előadásokon, tréningeken és kiállításon keresztül a Daikin által kínált azon termékek és szolgáltatások széles skáláját prezentálták, amelyek mindegyike hozzájárul a karbon-lábnyom csökkentéséhez,  természeti erőforrásaink megkíméléséhez. Ilyen új, innovatív megoldás a 70 százalékkal alacsonyabb globális felmelegedési potenciálú VRV 5 berendezés, a körforgásos gazdaság elvén működő újrahasznosított hűtőközeg alkalmazás, vagy a Daikin Cloud Service intelligens vezérlés is.

„Egyfelől saját karbon lábnyomunkat csökkentjük, másfelől olyan piaci megoldásokat kínálunk, amelyek üzleti partnereink számára is lehetővé teszik, hogy mérsékeljék üvegházhatásúgáz-kibocsátásukat. A VRV csúcstalálkozó szimbóluma három levél volt, mely az előttünk álló három legfontosabb cselekvési irányt jelképezi: az innovációt, körforgásos gazdaságot és intelligens vezérlést” – nyilatkozta Bernard Dehertogh, a Daikin Europe kereskedelmi DX termékcsoport vezetője.

Hatalmas áttörés a műanyaggyártásban az első olyan csomagolófólia kifejlesztése, amely nem csak újrahasznosítható, hanem valóban biológiailag lebomló. A Manunature világmegmentő műanyag témájával már több média is foglalkozott, köztük a 24.hu, a Szeretlek Magyarország, a Kossuth Rádió és az RTL Klub Szuperzöld című műsora is, hiszen az új technológia globális szinten lehet hatással a műanyag-gazdálkodásra, ami pedig az egész bolygót érinti. És mégis hogyan mentheti meg a bolygót egy műanyag? Cikkünkből kiderül.

A Manupackaging csomagolástechnikai és csomagolóanyag-gyártó vállalat a világon elsőként fejlesztett ki olyan csomagolófóliát, amely teljes mértékben újrahasznosítható, ám ha mégis hulladékként végzi, akkor legkevesebb 3, legfeljebb 24 hónap alatt biológiailag le is bomlik. Bár az újrahasznosítható és lebomló műanyagok korábban is ismertek voltak, arra mindezidáig nem találtak megoldást, hogy egyazon anyag mindkét tulajdonsággal rendelkezzen. Az újrahasznosítható fóliák így a természetbe jutva továbbra is komoly problémát jelentettek, ha pedig a lebomló fóliák véletlenül visszakerültek az újrahasznosítási láncba, tönkretették az amúgy sikeresen visszagyűjtött, nem lebomló fóliák tulajdonságait is.

Kettő az egyben

Erre az ellentmondásra a Manunature stretch-fólia ad elsőként választ. A fólia a hagyományos termékekhez hasonlóan erős, és a használat során egyáltalán nem változnak a fizikai tulajdonságai, azaz ugyanúgy alkalmas több tonnányi áru egyben tartására a raklapokon. Használat után a műanyag-gazdálkodás szempontjából legelőnyösebb esetben, visszakerülve az újrahasznosítási körbe, nem rontja le a többi, nem lebomló anyag minőségét, ellentétben más lebomló fóliákkal. Ha azonban mégsem kerül visszagyűjtésre, a természetben még szabad szemmel nem látható mikroműanyag sem marad belőle, bizonyos idő után ugyanis baktériumok számára fogyasztható táplálékká alakul.

A fóliát kifejlesztő németországi Manupackaging 50 éve foglalkozik csomagolóanyagokkal, a világ egyik legnagyobb gyártójaként jelentős kutatás-fejlesztési forrásokkal rendelkezik. Arató Gábor, a Manupackaging magyarországi ügyvezetője szerint a valódi megoldást mindig az újrahasznosítás jelenti, ám a hulladék gondatlan kezelése folytán a csomagolóanyagok mégis gyakran a természetbe kerülnek.

„Ezért fontos, hogy az adott műanyag valóban, azaz molekuláiban is lebomló legyen. Bár a piacon megtalálhatóak a lebomló műanyagok, ezek csak szabad szemmel nem látható, apró darabokra hullanak szét. Léteznek komposztálhatónak mondott anyagok is, ezek lebontásához viszont speciális körülményekre van szükség, ezek nélkül pedig csupán ugyanolyan hétköznapi szemét, mint bármelyik másik. A Manunature ezzel szemben valóban szerves anyagokra bomlik” – mondta Arató Gábor, hozzátéve, erre eddig még nem volt példa.

A Manunature életútja

És hogy ez miként működik a gyakorlatban? A Manunature termék fizikai tulajdonságai a használat során nem változnak, a lebomlás képessége olyan, mint egy alvó funkció, amely

csak akkor lép életbe, ha az anyag természetes közegbe kerül. Ekkor a szabad levegő, az UV-sugárzás és a nedvesség hatására az anyag elveszíti fizikai integritását, és részecskékre bomlik. Nagyjából 3 hónap múlva már nem is műanyagról van szó, hanem a természetben előforduló baktériumok és gombák számára emészthető tápanyagról. Így 24 hónap múlva nem marad más a csomagolóanyag után, mint víz, szén-dioxid, illetve biomassza, tehát semmilyen további veszélyt nem jelent a környezetre nézve.

A munkahelyi önérdek-érvényesítés egyik kulcsa a magabiztos fellépés a megfelelő kommunikációs stílus megválasztásával, amelyben szakmai hozzáértésünkön túl asszertivitásunk is nagy segítséget jelenthet. De mit is takar ez a képesség, milyen előnyökkel járhat, és mire kell odafigyelni alkalmazásakor?

Az asszertivitás egy olyan viselkedésforma, amely segít magabiztosnak maradnunk nehéz szituációkban, általa megfelelően kezelhetjük az összetettebb, érzelmileg terheltebb kommunikációs helyzeteket is. Ez egy tanulható, folyamatosan fejleszthető készség: néhány főbb jellemzőjének elsajátításával szakmai környezetünkben és azon kívül is hatékonyabban kommunikálhatunk majd.

Az asszertivitás jelentése.

A pszichológiai ismeretek szélesebb körű elterjedésével és a kommunikációs tréningek előretörésével az asszertivitás tudatos alkalmazása egyre jellemzőbb igény a magánéletben és a munkában is. Az asszertív kommunikáció azt jelenti, hogy tisztán és egyértelműen fejezzük ki önmagunkat, a sajátunk mellett figyelembe vesszük a másik fél szempontjait is, illetve képesek vagyunk kiállni az álláspontunk mellett anélkül, hogy passzívak vagy agresszívak lennénk. Passzív viselkedés esetén hajlamosak vagyunk mások érdekeit a sajátunk elé helyezni annak érdekében, hogy kerüljük a konfliktusokat, ezzel szemben azok, akik agresszívan kommunikálnak, kiállnak ugyan saját magukért, de sok esetben nem veszik kellően figyelembe a többiek álláspontját. Támadó hangnemet alkalmazva nem megegyezésre törekednek, hanem elsősorban saját érdekeik érvényesítését tartják szem előtt.

Az asszertivitás korlátai.

Bár az asszertív kommunikáció számos helyzetben segítségünkre lehet, fontos, hogy a megfelelő helyzetben és módon használjuk. Előfordulhatnak olyan szituációk, amikor egy másik kommunikációs stílus célravezetőbb: egy krízishelyzetben például az asszertivitás teljes kibontakoztatásával időt veszíthetünk (itt sokszor gyors, határozott döntésekre van szükség).

Az asszertivitás nem megfelelő alkalmazása, bizonyos elemeinek túlzásba vitele is problémát jelent: ha továbbra is saját érdekeink érvényesítése a fő motivációnk, hiába tesszük ezt az asszertivitás álarca mögött – ennek klasszikus frázisaiba kapaszkodva –, ez a kommunikációs helyzet attól még ugyanúgy rólunk szól. Próbáljunk empatizálni a másik féllel és kritikusan tekinteni önmagunkra is – így nagyobb eséllyel tudjuk az asszertivitás egy olyan rétegét elérni az adott vállalati kultúrában, kommunikációs helyzetben, amely már túlmutat a stílus felszínes alkalmazásán, „menedzsment klisé” jellegén, és valódi eredményeket hoz.

A megoldásorientált kommunikáció előnyei a munkahelyen.

Asszertív kommunikáció esetén egy mindenki számára elfogadható megoldásra törekszünk, amely pozitív hatással lehet a közös munkára, megkönnyítheti a hosszú távú együttműködést feszültebb szituációkban is, így csökkenthetjük általa a mindennapi stresszt. Ha ezt a módszert választjuk, akkor nemcsak saját érdekeinket tudjuk érvényesíteni, de el tudjuk fogadni mások véleményét is, és képesek lehetünk feltárni a vitás helyzetek valódi okait. A megoldásorientált kommunikáció a kölcsönös tiszteleten és a diplomatikus érdekegyeztetésen alapul, amelynek célja egy ’win-win’ állapot elérése: a nyílt, őszinte és tiszteletteljes stílus eredményeként nagyobb eséllyel születik egy mindenki számára megfelelő vagy legalábbis elfogadható döntés.

Így fejleszthetjük asszertivitásunkat.

Kommunikációs szokásaink tudatos formálásával hatékonyabban képviselhetjük magunkat a munkahelyünkön:

• Egyértelműen mondjuk el álláspontunkat, nyíltan és a helyzethez mérten őszintén kommunikáljunk másokkal.
• Alakítsuk tudatosan a hangsúlyainkat, hanghordozásunkat, hangerőnket, hiszen nemcsak az a fontos, hogy mit mondunk, hanem az is, hogy hogyan tesszük ezt: normál hangerőn, határozottan, de az agresszivitást kerülve fogalmazzuk meg mondanivalónkat. A kommunikációs helyzetet megelőzően igyekezzünk nyugodt érzelmi állapotba kerülni, és később is uralkodni az esetleges kilengéseken. Fontos elkülöníteni a bennünk zajló érzelmi folyamatokat, általunk ismert információkat attól, amit a partnerünk láthat, érzékelhet ebből.
• Arra is figyeljünk, hogy a testbeszédünk összhangban legyen a mondanivalónkkal, így nem zavarjuk össze a másik felet azzal, hogy mást mondunk, mint amit nonverbálisan jelzünk magunkról. Nézzünk a partnerünk szemébe, húzzuk ki magunkat és igyekezzünk elfedni annak a jeleit, hogy esetleg zavarban vagyunk a másik jelenlétében.
• Amikor megszólalunk, tényeket közöljünk, ne feltételezések alapján mondjunk véleményt, és ne is ítélkezzünk. Érdekeinket úgy próbáljuk érvényesíteni, hogy közben a körülményekhez képest tárgyilagosak maradunk.
• Gyakoroljunk minél többet! Az asszertivitás tanulható viselkedésforma, rendszeres alkalmazásával idővel természetesebbé válik majd számunkra.

Tippek a magabiztosabb munkahelyi fellépésért.

Munkánk során a magabiztos fellépés kulcsfontosságú, hiszen ezzel tudjuk alátámasztani hitelességünket, megfelelően prezentálni szakmai ismereteinket. Sokszor okozhat azonban nehézséget, hogy a munkahelyünkön különböző kommunikációs stílust használó kollégákkal kell együtt dolgoznunk, és míg egy agresszív stílusú kollégával szemben nehezebb érvényre juttatni az akaratunkat, addig egy passzív viselkedést választó akár minket is tarthat agresszívnek. Éppen ezért fontos, hogy az adott környezetben rátaláljunk arra a stílusra, ami a helyzettől függően leginkább hozzájárulhat céljaink megvalósításához.

Néhány tanács segítségével a legtöbb helyzetben magabiztosabbnak tűnhetünk:

• Legyünk szakmailag naprakészek, a felmerülő projektek kapcsán felkészültek, hiszen a tényekkel még a legagresszívebb kommunikációs stílusú kollégákat is könnyebben meggyőzhetjük egy vita során.
• Járjunk utána az adatoknak egy-egy konfrontációra készülve. Ha tudjuk azt, hogy egy nehéz megbeszélés vár ránk, akkor a legapróbb részletekig készüljünk fel, hogy megfelelően tudjunk érvelni az álláspontunk mellett és ne legyen könnyű zavarba hozni minket.
• Legyünk tisztában az erősségeinkkel, hiszen egy-egy vitás helyzetben hasznos lehet, ha ezekre próbálunk inkább támaszkodni, és ne engedjünk, hogy partnerünk olyan irányba vigye el a beszélgetést, amely a kevésbé előnyös tulajdonságainkat, esetleges hiányosságainkat helyezheti előtérbe.
• Legyünk nyitottak a visszajelzésekre, és vegyük figyelembe a többiek visszacsatolását, rólunk alkotott képét. Egy-egy kritikusabb, de alapvetően konstruktív célú megjegyzés élét elvehetjük azzal, hogy megfelelően fogadjuk ezeket: ha odafigyelünk a tartalomra, de szemmel láthatóan nem esünk kétségbe a visszajelzéstől, mi magunk nem tesszük a kelleténél „drámaibbá” a helyzetet, sokkal pozitívabb hangulatban hagyhatjuk el a szituációt.
• Saját véleményünket, mások számára adott visszacsatolásainkat építő módon fogalmazzuk meg, ne kritizálni akarjunk és ne csak a hibát keressük, hanem inkább segítsük mások fejlődését és motiváljuk őket, próbáljunk empatikusak lenni kollégáinkkal.