Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért
1118 Budapest, Ménesi út 9/a.
Szabályzatok és nyilatkozatok
Adatvédelmi szabályzat
Versenyjogi nyilatkozat
Üzleti Világtanács a Fenntartható Fejlődésért (WBCSD) hazai szervezete
Tag Archive for: Akadémia
2023. április 4-én nagy érdeklődés mellett elstartolt a Körforgásos Gazdaság Akadémia. A webinárium-sorozat első eseményén a 2023. március végén lezárult „A körforgásos gazdaság bevezetése és a hulladékgazdálkodás kihívásainak kezelése” című SRSP/TSI projekt eredményeit mutattuk be a projektben résztvevő szervezetek képviselőinek segítségével.
A Miniszterelnökség képviseletében Arany Alexandra Dóra osztályvezető számolt be a több mint három évet felölelő projekt lebonyolításáról, azon belül is az indulásról és a munkafolyamatokról. Kiemelte, hogy a három fő prioritási terület mellett nagyon fontos szerepet kapnak a stratégiában a horizontális megközelítések pl. az oktatás, a kutatás-fejlesztés, valamint a termékek és anyagok életciklusán átívelő körforgásos üzleti modellek, melyek tovább gyorsíthatják a teljes gazdaságra kiterjedő körforgásos átállást.
Chrabák Péter, a projektben partnerszervezetként résztvevő Bay Zoltán Kutatóintézet körforgásos gazdasági szakterületvezetője mutatta be a fő prioritási területeket (biomassza- és élelmiszeripar, építőipar és műanyag) és a jelentős hatással bíró intézkedéseket, amelyek kritikusnak tekinthetők a magyarországi körforgásos gazdaságra való átállás szempontjából. Ismertette az OECD jelentésében bemutatott 2040-ig kitűzött számszerűsített célokat, melyek kézzelfoghatóbbá teszik Magyarország jövőképét, és elősegítik a megvalósítást.
A 2040-ig elérendő célok:
- A Kormány beruház a kutatásba és ösztönzőket vezet be annak érdekében, hogy innovációval, ökodesign-nal, valamint a termékek megosztásával és újrafelhasználásával támogassa az erőforráshatékonyságot. Magyarország célja az, hogy megduplázza az erőforrás-termelékenységét (GDP/ DMC), és elérje a kitűzött 2 EUR/kg-ot.
- Az anyagkörforgás lezárása és a fenntarthatóbb anyaghasználat érdekében intézkedéseket foganatosítanak, hogy megduplázzák (15%-ra emeljék) Magyarország körforgásos anyaghasználati rátáját.
- A Kormány támogatást nyújt az innováció és az új üzleti modellek kialakítása területén. Magyarország célja, hogy a körforgásos munkahelyek számát 30%- kal (az összmunkaerő 2,5%-ára) emelje az iparban, a mezőgazdaságban és a szolgáltatói szektorban.
A jelentés a Miniszterelnökség megbízásából, az OECD Környezetvédelmi Igazgatóságának közreműködésével és magyarországi stakeholderek bevonásával készült el. Bővebben az OECD jelentésről itt olvashat.
Az előadásokat két előadónk részvételével egy panelbeszélgetés követte, melyet Dr. Horváth Bálint, a CBRE Senior Fenntarthatósági Tanácsadója moderált. A beszélgetés során szó esett arról, hogy milyen mértékben csökkenthető a magyar gazdaság anyaghasználata (DMC) az intézkedések hatására, illetve, hogy milyenek a kilátások a lebomló/megújuló anyagok használatának a fokozására. A beszélgetés során a résztvevők is lehetőséget kaptak kérdések feltevésére.
De milyen finanszírozási lehetőségeik vannak a szervezeteknek? Arany Alexandra Dóra előadásában bemutatta azokat a közvetett (KEHOP Plusz, illetve a GINOP Plusz, TOP Plusz, DIMOP Plusz és KAP Stratégiai terv) és közvetlen (LIFE, INTERREG) EU-s forrásokat melyek kihasználása a vállalatok számára kiemelt fontosságú lehet a körforgásos gazdaságra történő átállás elindításában.
Köszönjük a Körforgásos Gazdaság Platform támogatóinak:
2022. június 7-én zárult a Körforgásos Gazdaság Akadémia, melynek utolsó alkalmán a körforgásos építészeti megoldásokat ismerhettek meg a résztvevő vállalatok képviselői. A webinárium-sorozat utolsó alkalmát online, a Microsoft Teamsen keresztül tartottuk, számos Körforgásos Gazdaság Platform tagvállalat részvételével.
Nemzetközi példák bizonyítják, hogy számos jógyakorlat létezik már a körforgásos építészet területén. Barta Zsombor, a HuGBC elnöke egy, a 2022. novemberében lezajlott holland tanulmányút során megismert jógyakorlatokat mutatott be a résztvevőknek, mint például a Green Village, tudás- és innovációs centrum, ahol fenntarthatósági, ezen belül fenntartható építészeti projektek, kutatásokat zajlanak. Egy másik jó példa a Floating Farm, ami egy vízen úszó farm, ami moduláris építészeti megoldást használva épült, klíma-adaptív, és körforgásos termesztési megoldásokat alkalmaz.
Az eseményen nem csak külföldi, de hazai vállalati példák is bemutatásra kerültek. Három BCSDH tagvállalat, a BuildEXT Kft., a Market Zrt. és a Saint-Gobain Hungary Kft. is bemutatta tevékenységeit a körforgásosság területén.
Livják Csaba, a BuildEXT Kft. alapítója, tulajdonosa először az építőiparban bekövetkező paradigmaváltásról mesélt, mely a digitalizáció irányába tolja el az építőipart is. Ennek egyik nagy előnye a gyorsaság, hiszen egy épület felmérése ma már a robotika segítségével alig pár munkaórát jelent. A BuildEXT Kft. virtuális épületeket tervez magasan automatizált szoftverkörnyezetben, ami lehetővé teszi, hogy akár 60 tervező valós időben egy központi modellt építsen, szimuláljon és optimalizáljon, majd ebből tervet generáljon. Csaba bemutatta hazánkban egyedülálló megoldásaikat, BIM és a digitalizálódás hi-tech eszközeiket, illetve az építőipar digitalizációjának hatását az iparág hatékonyságára és CO2 kibocsátására. Meghökkentő számokkal bizonyítható, hogy az innováció igazi win-win-win helyzetet teremt és a fenntartható megoldás igenis olcsóbb.
Báthory Balázs, a Market Zrt. vezérigazgató-helyettese mutatta be a Market építőipari vállalat ESG minősítését. A minősítés a környezeti, szociális és irányítási szempontok alapján 3 módszerrel történt. Elsőként egy online kérdőíves felmérés keretében vizsgálták meg a kijelölt érdekelti csoportok (tulajdonos, munkavállaló, beszállító, szabályozó, ügyfél stb.) szektorra, valamint konkrétan a Market Csoportra vonatkozó fenntarthatósági elvárásait. Ezt követően széleskörű kutatásban összesítették, hogy adott szektorra vetítve milyen fenntarthatósági trendek, szakmai elvárások befolyásolják a piacot. Majd részletes ESG felmérés keretében a Market Csoport fenntarthatósági státuszát térképezték fel a környezeti hatás, a belső működés, a munkáltatói gyakorlat, az érdekelt felek, a beszállítói lánc és az ENSZ Fenntartható Fejlődési Célokhoz való hozzájárulás mentén. A vállalat a jövőben a következő lépéseket fogja tenni: végrehajtás, visszamérés, aktualizálás, végrehajtás, visszamérés.
Az esemény zárásaként Sárosi Eszter, a Saint-Gobain Hungary Kft. fenntarthatósági tanácsadója mutatta be a nagyvállalat fenntartható megoldásait. Kiemelte, hogy klímavédelmi vállalásaik az energiafelhasználás, a CO2 kibocsátás, a hulladékkezelés, a vízgazdálkodás, az alapanyag felhasználás és a csomagolás területére is kiterjednek. Több olyan termék gyártása zajlik, melyek a körforgásosság elvei alapján kerültek megtervezésre. Például egy olyan szigetelőanyagot gyártanak, ami újrahasznosított üveg felhasználásával készül, ami által teljes körforgást valósítanak meg. Ha megfelelő a technológiai figyelem, akkor ez az anyag végtelen számban újrahasznosítható. A vállalatnál 2022-ben kezdte meg működését a vállalat belső zöld munkacsoportja, melynek célja a szemléletformálás, tudáscsere és együtt gondolkodás a fenntarthatóság valamennyi területén.
Folytatódik a tavaly nagy sikerrel zárult Körforgásos Gazdaság Akadémia a Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért (BCSDH) és a Holland Nagykövetség szervezésében. A sorozat második eseményét rendhagyó módon, hibrid formában, személyesen az ING Bankban, és online, a Microsoft Teamsen keresztül tartottuk.
Az eseményt Márta Irén, a BCSDH ügyvezető igazgatója és az esemény házigazdája, Igaz Zoltán, az ING Bank kommunikációs igazgatója nyitotta meg.
 |  |
Az Akadémia első előadásaként Dr. Ádám János, a Tungsram Group, kísérleti üzemvezetője mutatta be a Tungsram Agritech üzletágát és az ehhez kapcsolódó „Vertical farming” rendszert, ami egy innovatív együttműködés eredménye. A beltéri növénytermesztéshez 95-98 százalékkal kevesebb víz, lényegesen kevesebb növényvédő szer szükséges, mint a szabadtérihez, és éghajlattól függetlenül bármilyen növényfajta termeszthető a világ bármely táján. Az előrejelzések szerint a Föld népessége 2050-re több mint 9 milliárdra nő, azaz 70 százalékkal több élelmiszerre lesz szükség, mint jelenleg. A lakosság 70 százaléka ráadásul városokban fog élni, ezért teljesen új alapokra kell helyezni a mezőgazdasági termelést. Óriási hatékonyságnövekedésre van szükség, és a precíziós beltéri növénytermesztés éppen ezt teszi lehetővé. A polcrendszerek révén egységnyi területen akár több tízszeres kapacitás érhető el a szabadtéri technológiákhoz képest. Nem véletlen, hogy az indoor farming piac mérete a Strategies Unlimited független piackutató előrejelzése szerint a tavalyi 500 millió dollárról 2020-ra 1000 millió dollár fölé, 2024-re pedig több mint 6700 millió dollárra nő majd.
 |  |
Erre a gondolatra csatlakozott rá Gazsi Zoltán, az Eisberg Hungary Kft. ügyvezető igazgatója, akik a fent említett együttműködésben kiemelt szerepet vállalnak. A Tunsgram és az Eisberg kutatás-fejlesztés céllal Közép-Európában egyedülálló vertikális farmot létesített 2021. februárjában. A 650 négyzetméteres, hidropóniás rendszerben, LED-es megvilágítás segítségével termesztenek növényeket (pl. mikrozöldeket, palántákat, gyógynövényeket, ehető virágokat, fejes salátákat). A vetésforgó meglehetősen gyors, ugyanis fajtától függően általában 2 hét alatt érik el az aratható állapotot a mikrozöldek, amelyek még mag formában kerülnek a csíráztató szekrények sötét, magas páratartalmú helyiségeibe, hogy utána 3-4. napon keresztül LED-megvilágítás alatt folytassák a növekedésüket.
Végül Percze Rajmond, „A jövő vezetői” tehetségprogram 2020-as évfolyamának végzettje és Agroloop társalapítója bemutatta a startup-ként indult vállalkozását. Innovatív és fenntartható megoldásokat hoznak a takarmányozás- és szerves trágya iparba. Rovarok tenyésztésével újrahasznosítják a fogyasztás előtti, növényi alapú, szerves élelmiszer-hulladékot, mellyel évente több mint 1000 tonna CO2 ekvivalenst spórolnak meg az hagyományos komposztáláshoz képest. A folyamat végeredményeként 3 termék: vitaminokban és tápanyagban gazdag takarmány fehérjeliszt, olaj és komposzt keletkezik.
 |  |
A tavaly nagy sikerrel zárult Körforgásos Gazdaság Akadémia idén is elstartolt április 13-án a Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért (BCSDH) és a Holland Nagykövetség szervezésében. A webinárium-sorozat első eseményére 45 vállalati képviselő és szakértő részvételével került sor, mely során bemutattuk a Circularity Check körforgásos teljesítménymérési eszközt, és az ahhoz kapcsolódó szolgáltatás tesztelése során felmerült vállalati tapasztalatokat.
Márta Irén, a BCSDH ügyvezető igazgatója, a CircularRegions projekt menedzsere köszöntötte a jelenlévőket. Maga a szolgáltatás a CircularRegions projekthez kötődik, melyet a szlovákiai és magyarországi határmenti régiók versenyképességének növelésére irányuló igény hívta életre azzal a céllal, hogy a körforgásos gazdaság elvei érvényesüljenek az érintett területek életminőségére és GDP-szerkezetére legnagyobb hatást gyakorló piaci ágazatokban.
A Circularity Check Tool-t és szolgáltatást Takács Ivett, a magyarországi Körforgásos Gazdaság Platform projektmenedzsere, a projektben résztvevő szakértő mutatta be. A Circularity Check egy önértékelési diagnosztikai eszköz, amely külső ellenőrzés nélkül, a termék- és/vagy szolgáltatási szintet helyezi a középpontba. Az eszköz egyfajta stratégiai megközelítést alkalmaz: ez azt jelenti, hogy a vállalatoknak nem kell részletes mennyiségi adatokat (például kilogrammban megadott mennyiséget vagy euróban kifejezett értéket) szolgáltatniuk. Célcsoportja elsősorban a kis- és középvállalkozások, fő előnyei pedig a következők:
- térítésmentes,
- a kérdőív kitöltése közben időt lehet megtakarítani azzal, hogy nincs szükség részletes adatgyűjtésre,
- az eszköz a körforgásos gazdaságba belépő olyan kezdőknek is alkalmas, mint amilyenek minden bizonnyal a szlovák és magyar kkv-k,
- a kísérő dokumentumokat a nemzeti nyelvekre is le lehet fordítani,
- az eredmények megjelenítése százalékos arányban és pontozással történik, vizuálisan tetszetős formában,
- az online eszköz a szlovák és magyar nyelvre történő fordítás elősegítéséhez Excel táblázatban is elérhető.
A Circularity Check Tool kapcsán a projekt során kidolgozott anyagok ide kattintva érhetők el.
 |  |
Az eszköz bemutatását követően a projekt során, a BCSDH által tesztelt két élelmiszeripari vállalat, a BioFungi Kft. és a Natur-Food Kft., illetve két építőipari vállalat, a Corten Kft. és a Cube-Factory osztotta meg tapasztalatait a téma köré szervezett két kerekasztal-beszélgetés során. A beszélgetések résztvevői voltak a tesztelésben résztvevő független szakértők: Arató Gábor, a Manupackaging Magyarország Kft. ügyvezető igazgatója, Budai Henrietta, a HuGBC titkára, Dr. Horváth Bálint, a Holland Nagykövetésig magyar-szlovák körforgásos gazdasági szakértője és Szöllőssi Réka, független élelmiszeripari szakértő. Ezúton is köszönjük a több, mint fél éves munkájukat!
 |  |
A panelbeszélgetések során megállapításra került, hogy a szolgáltatás a piaci igények, az ismert lehetőségek és a már bevált módszertan kombinációja. A körforgásos teljesítmény-mérés remek kiindulópont a tesztelt vállalatoknak a további fejlesztésekhez. Emellett a kifejlesztett szolgáltatás egyedi lehetőségeket és belső értéket hordoz magában, mégpedig az egyes piaci szegmensek számára.
Összességében elmondható, hogy a CircularRegions projekt keretében kidolgozott szolgáltatás gyakorlatias és célorientált megközelítésével segíthet a körforgásos gazdaság témakörének felemelésében a közép-kelet-európai régióban.
Mi lesz a csomagolások jövője? Vannak-e már innovatív megoldások a probléma megoldására? Mit tehetnek a vállalatok? Több mint 30 résztvevővel tartottuk meg a Körforgásos Gazdaság Akadémia záró eseményét.
A Körforgásos Gazdaság Platform alapító tagjának, a Holland Királyság Nagykövetségének képviseletében H. E. René van Hell, nagykövet nyitotta meg az eseményt. Beszédében kiemelte a Körforgásos Gazdaság Platform és alapítóinak sikeres együttműködését, illetve betekintést adott a résztvevőknek az első és második akadémia témáinak (élelmiszerpazarlás és körforgásos teljesítménymérés) trendjeire, fontosságára.
A Coca-Cola HBC Magyarország jelenleg is zajló papír palack projektjét Kovács Dorottya, kommunikációs specialista mutatta be. Beszélt a Coca-Cola elkötelezettségéről és tevékenységéről a csomagolás terén: 2030-ig minden elsődleges csomagolásnak 100% -ban újrahasznosíthatónak kell lennie, és az italcsomagolások 100% -át össze kell gyűjteni. Ez a tevékenység két módon zajlik. Az első a csomagolás csökkentése, a második pedig az innovatív csomagolások bevezetése, ezen belül is a papírpalack prototípus bevezetése. Az első európai piaci teszten 2000 magyar fogyasztó vehet részt Magyarországon. A fogyasztók a papírpalackba csomagolt növényi alapú AdeZ italt a Kifli.hu-ról rendelhetik meg, amely Magyarország egyik leggyorsabban növekvő online élelmiszer-kiskereskedője. A palack használata után a fogyasztók visszajelzést adnak a palack használhatóságával kapcsolatban, majd az elhasznált palackok visszagyűjtésre kerülnek, hogy a termék továbbfejlesztésre kerüljön.
Ezt követően a résztvevők megismerhettek 3 innovatív vállalkozást, amelyek megoldást kínálnak az egyszer használatos csomagolások problémájára. Az Envirocare-t Iváná Birová, az Envirocare projektmenedzsere mutatta be. Az ökológiai bio-műanyag kutatásával foglalkozó szlovák vállalat együttműködésben a gyártó Panara vállalattal kifejlesztett a „Nonoilen”-t, ami egy hőre lágyuló, teljes mértékben bio-polimereken alapuló, és teljesen biológiailag lebontható anyag. Más műanyagokkal összehasonlítva jobb mechanikai tulajdonságokkal (rugalmasság, alakstabilitás) rendelkezik, illetve élelmiszerek csomagolására is alkalmas.
A Greenstic magyar vállalatot Bati Márton, társtulajdonos mutatta be. A Greenstic 2 éve alakult, és már több mint 290 komposztálható, műanyagmentes termék van a kínálatukban, amik cukornádból, papírból, újrahasznosított papírból és PLA-ból készülnek. A vállalat éttermekkel, vendéglátó-ipari egységekkel és áruházakkal is együttműködik. A COVID hatással volt a vállalat szolgáltatásaira: növekedtek a házhoz szállítási szolgáltatások és csökkentek a rendezvény- és fesztivál-megrendelések. Idén az egyszer-használatos műanyagok egy részének betiltásáról szóló magyar törvény pedig vevői igényt generál a Greenstic termékek iránt. A jövőben a cég új, növényi alapanyagok használatára fog fókuszálni, úgy, mint a gomba, burgonya, szőlőhéj, tej, kender.
Marteen Stolk, üzletfejlesztő bemutatta a fenntartható műanyagokkal foglalkozó holland Ioniqa tevékenységét. Az Ioniqa újra feldolgozza a nem újrahasznosítható PET-hulladékot, ezzel hozzájárulva a PET műanyag zárt rendszerű rendszeréhez. A szemétben landoló PET műanyagból kiváló minőségű monomert készít, melyet a PET-gyártó vállalatok felhasználhatnak, ezáltal a vállalat az összes PET műanyagot, amit nem lehet újrafeldolgozni, visszavezeti az értékláncba. Így a műanyag 100% -ban, 75% -kal kevesebb CO2-kibocsátással kerül újrahasznosításra, versenyképes áron és minőséggel. Az Ioniqa az első üzem, amely a világ legnagyobb globális PET-gyártóit látja el, mint például az Unilevert és a Coca-Cola-t.
Az esemény zárásaként Horváth Bálint, a Holland Nagykövetség körforgásos gazdaság szakértője összegezte az idei Akadémián elhangzottakat és felkérte a résztvevőket arra, hogy tegyenek javaslatot a jövő évi Akadémiai napok témáira.
Május 18-án tartottuk az idén elindított Körforgásos Gazdaság Akadémia második szakmai eseményét, amin az élelmiszerpazarlás témáját jártuk körbe hazai szabályozási és vállalati példákon keresztül. A Körforgásos Gazdaság Akadémia a tavalyi Körforgásos Gazdaság Webinárium-sorozat mintájára, az edukáció egy magasabb szintű folytatásaként indult el. Az előző alkalmon a körforgásos teljesítménymérési rendszerek áttekintése és gyakorlati példák kerültek bemutatásra hazai és külföldi szakértők által.
A résztvevőket Márta Irén, a BCSDH igazgatója köszöntötte. A platform egyik alapító tagja, az Innovációs és Technológiai Minisztérium képviseletében Dálnoky Noémi, a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Programokért Felelős Helyettes Államtitkárság Nemzetközi Kapcsolatok Osztályának osztályvezetője mutatta be Magyarország jelenleg készülő Körforgásos Gazdaság Stratégiájának és akciótervének jelenlegi állapotát. Kiemelte, hogy a stratégia kapcsán integrált jövőképre van szükség, amelyet világos, számszerűsített célok támasztanak alá, ágazatközi megközelítés és konkrét cselekvése mellett, illetve kezelni kell a szakpolitikai és végrehajtási hiányosságokat. Jelenleg megoszlik a megvalósítás területi és dokumentumok szintjén is. A stratégiát az OECD Környezetvédelmi Igazgatóságával közösen a Minisztérium készíti 2022-vel bezárólag, ezt követően indul az átállásban érintett szektorok támogatása. A támogatás két operatív programon keresztül fog érkezni, ez a GINOP+, illetve a KEHOP. A potenciális beavatkozási területek az eddigi kutatás alapján: anyagfelhasználás, feldolgozóipar, szolgáltatási szektor, horizontális eszközök lesznek.
Ezt követően Dr. Kasza Gyula, a Nemzeti Élelmiszerbiztonsági Hivatal (NÉBIH) osztályvezetője mutatta be a Magyarország élelmiszerpazarlási statisztikáit. A NÉBIH először 2016-ban, majd 2019-ben is elvégezte a magyarországi háztartási hulladékok felmérését. A két felmérésből kiderül, hogy 4%-ot csökkent a háztartási hulladékok mennyisége 2016-ról 2019-re. A NÉBIH az élelmiszerpazarlás csökkentéséért elindította 2015-ben a „Maradék nélkül” programot, melynek jelenleg 4 lába van: felnőtteknek szóló szemléletformálás, gyermekeknek szóló szemléletformálás, szakmai közösségekkel való együttműködés és networking. Ez az a 4 terület, amin keresztül a NÉBIH szemléletformáló kampányokat szervez együttműködő partnerek bevonásával.
A résztvevők vállalati példákat is megismerhettek az eseményen. A SPAR élelmiszerpazarlás elleni küzdelmét Maczelka Márk, a SPAR Magyarország Kereskedelmi Kft. kommunikációs vezetője mutatta be. Az élelmiszerhulladék feldolgozása a SPAR-nál két nagy pilléren nyugszik. Az első az állatmenhelyek segítése, a második pedig a biogáz előállítása. Az emberi fogyasztásra is alkalmas maradékot pedig a Máltai Szeretetszolgálat részére juttatják el. A hulladék feldolgozása mellett az élelmiszerbiztonságnak is kiemelt szerepe van, hiszen feldolgozóüzemeket is működtet (Regnum húsüzemek). Az edukáció kapcsán a vállalat csatlakozott a STREFOWA nevű projekthez, amit nagy sikerrel zárt 2019-ben. 2017-ben és 2019-ben a közeli lejáratú termékekért, 2018-ban pedig a szavatossági időn belül fel nem használt termékek visszagyűjtéséért kampányoltak a Máltai Szeretetszolgálattal együttműködésben. 2020-ban pedig a Nestlé Hungáriával közösen készítette el a SPAR a „Hogyan legyek környezettudatos vásárló” kisokost.
Az esemény zárásaként bemutatkozott két start-up, a Munch és a Compocity, amelyek a városi élelmiszerhulladék csökkentését és a városi hulladék komposztálását célozzák meg. A Compocity megoldást Pancsa Emese, a Compocity alapítója mutatta be A startup 2020-ban indult egy olyan beltéri okoskomposztáló rendszerrel, aminek központjában egy okos komposztáló robot áll, aminek működéséhez kizárólag egy barátságos mikroorganizmusra van szükség. Ez néhány hét alatt giliszták, mindenféle szakhatások és gondoskodás nélkül átalakítja az organikus hulladékot tápanyaggá, komposzt alapanyaggá. A Compocity 2020-ban a pandémia kapcsán változáson ment keresztül. Azok a partnerek, akik az irodájukban nem tudták fogadni a compocityt, ők úgy döntöttek, hogy harmadik fél részére fogják telepíteni, mint pl. óvodába, iskolába, idősek otthonába, ami jó tapasztalat lesz a start-upnak. Céljuk, hogy a 2021-es év végére sorozatgyártásig jussanak és a KKV szektorban is elterjedjenek.
A Munch applikációt Szentkirályi Lili, a Munch menedzsere ismertette résztvevőkkel. A Munch egy nagyon fiatal startup, mely az élelmiszerpazarlás csökkentését tűzte ki célul. A start-up egy olyan piacteret biztosít, ahol vendéglátóhelyek, akár boltok tudják eladni azokat a termékeiket kedvezményes áron, amik kidobásra kerültek volna. A start-up tehát a vendéglátóhelyek szintjén küzd az ételpazarlással, az ételeket pedig olyan emberek vásárolják meg, akik vagy árérzékenyek, vagy pedig fontos nekik a fenntarthatóság. Az elmúlt fél évben kb. 10.000 fős közösséget hoztak létre. Másik céljuk, hogy egy közöségi platformot hozzanak létre, ahol élelmiszerpazarlásról és tágabban a fenntarthatóságról edukálják a magyar fiatal felnőtteket. Emellett az Élelmiszerbankkal, illetve a Máltai Szeretetszolgálattal együttműködve két módon is hátrányos helyzetű gyermekeket, illetve hajléktalanokat segítenek.
Köszönjük támogatóinknak!
A cégek körforgásos teljesítményének mérésére fejlesztett Circular Transition Indicator (CTI) és a Circularise – a körforgásos anyagfelhasználás értékláncon átnyúló transzparenciáját biztosító- szoftver bemutatásával kezdődött a Körforgásos Gazdaság Akadémia első szakmai napja közel 50 résztvevővel. 2020-ban a BCSDH és a Bay Zoltán Kutatóintézet által elkészített, a hazai körforgásos gazdaság potenciáljáról szóló felmérés alátámasztotta az igényt, miszerint szükség van az innovációra, az üzleti megoldások megosztására, illetve az edukációra. A Körforgásos Gazdaság Akadémia a tavalyi Körforgásos Gazdaság Webinárium-sorozat mintájára, az edukáció egy magasabb szintű folytatásaként indult el. A három legfontosabb téma a tavalyi webináriumokon szavazás keretében került meghatározásra, amelyekre idén az Akadémia webináriumai is épülnek. Az első alkalmon a körforgásos teljesítménymérési rendszerek áttekintése és gyakorlati példák kerültek bemutatásra hazai és külföldi szakértők által.
Az esemény résztvevőit Márta Irén, a BCSDH igazgatója köszöntötte. Bemutatta a Körforgásos Gazdaság Platform tevékenységét, valamint a nemzetközi, illetve hazai együttműködéseket, mint a CircularRegions projektet, a CIRCO projektet és a Magyar Körforgásos Gazdaság Stratégiát. Ezt követően Horváth Bálint, a Holland Királyság Nagykövetségének Körforgásos Gazdaság szakértője ismertette a Körforgásos Gazdaság Akadémia három webináriumának időpontjait és témaköreit.
A WBCSD és a KPMG Circular Transition Indicator (CTI) keretrendszerét és a kapcsolódó esettanulmányokat Arnoud Walrecht, a KPMG Global körforgásos gazdaságért felelős vezetője és Szabó István, a kelet-közép-európai régió fenntarthatósági projektjeiért felelős menedzsere mutatta be a szélesebb közönségnek, amely magában foglalta a konkrét mérőszámokat, a legfontosabb beavatkozási pontokat és magát a gyakorlati szoftvert. A CTI alkalmazást jelenleg már olyan vállalatok használják, mint a Philips és a Microsoft, amelyek ezzel számoltak be a körforgásos gazdálkodásuk szintjéről és várhatóan még több hasonló példa fog megjelenni.
Denisa Rasova, a Circular Economy Platform Slovakia vezetője bemutatta a Circular Regions és a Circularity Measurement eszközökkel, nevezetesen a Circularity Check és a Circulytics eszközökkel kapcsolatos munkájukat. Az előbbi meghaladja az utóbbit a szélesebb közönség bevonásában, hatékonyságában, gyorsabb eredményeket biztosít és konkrétabb célt szolgál. Míg a CTI-t jelenleg inkább a nagyobb vállalatok alkalmazzák, addig a Circularity Check és a Circulytics a kisebb vállalkozások körében népszerűbb önértékelési eszköz.
Mesbah Sabur, a Circularise alapítója bemutatta úttörő és szükségszerű munkájukat, amely az ellátási láncok átláthatóságát egy másik szintre emeli, miközben képessé teszi a vállalkozásokat arra, hogy lépéseket tegyenek a körforgásos gazdaságra való áttérés felé. A Circularise egy nyilvános blockchain rendszert használ, hogy a gyártás és az ellátási lánc egésze tekintetében mimikálja az anyagok fizikai határait. Mindezt az adatvédelem egyidejű biztosításával. Gyakorlati példaként említhető az, ahogyan a Porschéval együttműködve a vásárlóknak olyan eszközt biztosítottak, amellyel mélyrehatóan tájékozódhatnak a megvásárolt termékekben felhasznált anyagok forrásáról.
Ezúton köszönjük támogatóinknak!
Szeretne többet tudni a körforgásos gazdaságról? A Körforgásos Gazdaság Webinárium-sorozat folytatásaként a BCSDH a Holland Nagykövetség szakmai támogatásával idén tavasszal elindítja a Körforgásos Gazdaság Akadémiát.
A három alkalmas webinárium-sorozat témái: körforgásos teljesítménymérés, az élelmiszerpazarlás csökkentése és a csomagolások jövője. Az előadások során a háttérismeretek mellett konkrét, vállalati jógyakorlatokat is megismerhetnek a résztvevők.
Részvételi díj:
- BCSDH tagok számára ingyenes,
- Körforgásos Gazdaság Platform (nem BCSDH tag) tagok számára: 3000 Ft + Áfa/fő/alkalom,
- Egyéb szervezetnek: 5000 Ft + Áfa/fő/alkalom.
Az Akadémia tematikája (minden alkalomra külön szükséges regisztrálni az ivett.takacs@bcsdh.hu e-mail címen):
- Mennyire körforgásos a vállalatod?
Időpont: április 20. (kedd) 14:00-15:30, Microsoft Teams
Az első alkalmon a WBCSD-KPMG által kidolgozott CTI módszertant és további teljesítménymérési eszközöket mutatunk be, valamint bemutatkozik a körforgásos tanúsítással foglalkozó Circularise.
- Enni, vagy nem (l)enni? – Az élelmiszerpazarlás csökkentésének lehetőségei
Időpont: május 18. (kedd) 14:00-15:30, Microsoft Teams
A második alkalmon a NÉBIH bemutatja a szabályozási hátteret, illetve egyik tagvállalatunk, a SPAR ismerteti az élelmiszerpazarlás ellen folytatott tevékenységét. Emellett bemutatkoznak olyan start-upok, mint például a Munch és a Compocity, amelyek a városi élelmiszerhulladék csökkentését és a városi hulladék komposztálását célozzák meg.
- Mi lesz a csomagolások jövője?
Időpont: június 22. (kedd) 14:00-15:30, Microsoft Teams
Az utolsó alkalomra elhozzuk a Coca-Cola papírpalack magyarországi pilot projektjének eredményeit. Emellett három vállalati gyakorlatot is bemutatunk: a résztvevők megismerhetik a végtelenszer újrahasznosítható PET innovációval foglalkozó Ioniqa-t, a lebomló ételcsomagolást forgalmazó Greenstic-et, valamint a házi komposztban és talajban lebontható nonoilen anyagot kifejlesztő EnviroCare-t.
Az Akadémia magyar és angol nyelvű, szinkrontolmácsolás nélkül.
További információkért illetve regisztrációjával kérjük, forduljon Takács Ivetthez az ivett.takacs@bcsdh.hu e-mail címen.
