Tag Archive for: ESG

Vajon mi vár a hazai vállalatokra az Európai Parlament által november 10-én elfogadott fenntarthatósági jelentéstételi irányelv kapcsán (CSRD)? 2025-től kezdve egyre több vállalat köteles lesz jelenteni nem pénzügyi teljesítményéről, melyre érdemes időben felkészülni.

Többek között erről is szólt Veisz Ákos, a BDO ESG Tanácsadó Kft. ügyvezető partnerének előadása a BCSDH ESG munkacsoportjának évzáró találkozóján 2022. december 8-án, melyet tagvállalatunk, a Colas Hungária Zrt. látott vendégül.

Előadása kitért arra is, hogy hogyan hat a cégekre a jövő évtől hatályos német beszállítói lánc törvény, mely az ellátási láncokban a vállalati átvilágítási kötelezettségekről szól. A jogszabály a közvetett beszállítókra is érvényes, tehát hazai vállalatokat is érinteni fog.

Ezután Mészáros Attila, a Yettel Magyarország kommunikációs igazgatója vezetett végig azon a közel kétéves folyamaton, melynek során a Yettel kialakította helyi ESG stratégiáját. Történetükből sok hasznos tapasztalatot és tanulságot vihettek haza magukkal a résztvevők.

Köszönjük támogatóinknak:

Hogyan épülnek be az ESG szempontok a vállalati működésbe? Ennek elméletéről és gyakorlati megvalósulásáról is szólt a BCSDH ESG munkacsoport ülése. Az elméleti háttér mélyítése során megismerhettük a WBCSD új, ún. Three Lines Model útmutatóját az ESG-vel kapcsolatos kockázatok és lehetőségek kezeléséről Eleanor Leach (manager, Redefining Value) előadásában. Ezt követően első kézből hallhattunk Bellaagh Mátyástól, a Colas integrált irányítási rendszerek igazgatójától egy izgalmas beszámolót arról, hogy milyen kihívásokat és lehetőséget jelent az ESG integrálása, és milyen fontos az érintetti bevonás a folyamat egészében.

Idén első alkalommal találkozott személyesen az ESG munkacsoportunk az E.ON székházában. A 15 személyes résztvevő mellett további 20 fő követte online az esettanulmányok bemutatását, illetve az azt követő diskurzust, melyek során az ESG mérőszámokhoz kapcsolódó adatok gyűjtési és felhasználási gyakorlatának témáját jártuk körbe.

Elsőként Rajnai Tamás, az E.ON Hungária Zrt. kiemelt fenntarthatósági szakértője osztotta meg a közönséggel az E.ON csoport gyakorlatát, hangsúlyozva, hogy a vállalatnak fenntartható üzleti stratégiája van, nem csupán fenntarthatósági stratégiája. Ennek értelmében a működésbe beépült mérések és adatgyűjtési folyamatok az operáció részét képezik és folyamatosan fejlesztésre kerülnek. ESG keretrendszerüket az EU Taxonómia mentén alakítják, priorizálva azon területeket, ahol a legnagyobb hatást képesek elérni. Az E.ON nagy hangsúlyt fektet az ÜHG csökkentés során a 3. szkópra, valamint csoport szinten elkötelezettek a nettó zéró elérése mellett. A biodiverzitás megőrzése is fontos a vállalat számára, hálózati infrastruktúrájukat az úgynevezett ’ecological corridor’ mentén fogják kezelni.

Ezt követően Bolyán Róbert, az UniCredit Bank Hungary Zrt. Social Impact Banking igazgatója mutatta be a vállalat fenntarthatósági stratégiáját, fókuszba helyezve az ’S’ programokat és a kapcsolódó adatgyűjtést. A vállalat kiemelten nagy hangsúlyt helyez a dolgozóik folyamatos képzésére és érzékenyítésére, rajtuk keresztül kívánnak még nagyobb hatást elérni teljes ügyfélkörükön. Social Impact Banking programjukon keresztül kívánják tovább növelni a társadalmi hatásukat, amit külön visszamérésekkel követnek nyomon. A társadalmi vállalkozások jórészt inkubátor szervezeteken keresztül kapcsolódnak a bankhoz, de hírük gyorsan terjed, hiszen egyedülálló lehetőség nyílik ezáltal olyan vállalkozók számára, akiknek eddig nem volt lehetősége banki hitelhez jutni. Róbert szerint a jövőben ez a finanszírozási forma egyre elterjedtebbé válik majd az angyalbefektetők és az állami pályázatok mellett.

A beszélgetés során szó esett még a zöldkötvény kibocsátásról, a minősítéseknek való megfelelés összetettségéről, a szabályozói környezetről és mindezek potenciális jövőbeni egyszerűsítéséről. A beszélgetést Márta Irén, a BCSDH ügyvezető igazgatója zárta.

2022-ben első alkalommal ült össze az ESG munkacsoport, kiemelkedően magas, 50 fős részvétel mellett. Az idei év szakmai keretét a munkacsoport tagjai körében végzett év végi felmérésünk alapján építettük fel, első alkalommal az „ESG stratégiai beépülés a vállalati mérőrendszerbe” témáját jártuk körbe két kiemelkedő esettanulmányon keresztül.

Elsőként Sverla Viktor, a MOL-csoport stratégiai igazgatója vezette végig a résztvevőket a MOL hosszútávú stratégiáján, ami mára egybeolvadt a vállalat fenntarthatósági stratégiájával. Ahogy fogalmaz; amennyiben ez a kettő egy energetikai vállalatnál külön van kezelve, az már gyanúra ad okot. Az előadást hatalmas érdeklődés és rengeteg kérdés követte, az iparági szabályozási környezet, a vállalatnál tapasztalható határozott transzformáció és egyre színesedő portfolió tükrében. A MOL-csoport ambiciózus célok mentén alakítja stratégiáját, melynek többek között elemei a karbonsemlegesség melletti elköteleződés és az EU taxonómia elemei is.

Ezt követően Szabó Beatrix, az ALTEO fenntarthatósági és EBK igazgatója mutatta be a vállalat ESG auditjának főbb sarkköveit, az odáig vezető utat, a stratégiai vonatkozásait, illetve az audit kapcsán megfogalmazódott kihívásokat. Javaslatai igazi értéket hordoztak az út elején állóknak, miszerint fontos, hogy megértsük, mik tartozhatnak az ESG kereteibe, illetve ezek közül milyen tevékenység van már jelen a vállalatunk életében és milyen szinten. Kritikus pontként jellemezte Bea az audit folyamatát, ami egy „black box”-hoz hasonlítható, hiszen az auditor cégek nem fedik fel a pontos rendszert, ami mentén dolgoznak. A bizonytalanság csökkenthető a jól strukturált és magas minőségű adatszolgáltatással, aminek magas erőforrás igényével érdemes számolni.

Előadóink üzenete egyértelmű és egybehangzó volt, a fenntarthatósági stratégia és mérőszámok ma már nem kezelhetőek különálló elemként, a vállalat üzleti stratégiájának szerves részét kell képezzék minden területen. Amennyiben egy vállalat más utat választ, ott magas a zöldrefestés valószínűsége. Egy külső minősítő és hitelesítő szervezet bevonása további biztosítékként szolgálhat az érintettek számára.

Az Alteo Csoport kapta az idei Deloitte Zöld Béka Díjat, a Sole Mizoé a különdíj
A Deloitte Magyarország 21. alkalommal hirdette meg a Zöld Béka Díjat, amely a nem pénzügyi jelentések készítése terén kiemelkedő teljesítményt nyújtó vállalatok elismerésére szolgál. A pályázatra beérkezett jelentéseket egy 10 tagú, független szakértői zsűri értékelte előre meghatározott kritérium- és pontrendszer alapján. A Legjobb Fenntarthatósági Jelentés Díjat az ALTEO Energiaszolgáltató Nyrt. jelentése, míg az első legjobb jelentésnek járó különdíjat a Sole-Mizo Zrt. nyerte.

Budapest, 2022. február 7.

Az ALTEO nem először szerepel a Zöld Béka díjazottak között, hiszen néhány évvel ezelőtt már megnyerték a legjobb első jelentést készítő vállalat díját.

„Az ALTEO egy tartalmas, összefüggéseiben is jól értelmezhető, a célok és az elért eredmények viszonyát transzparensen bemutató integrált jelentésével nyerte el a díjat. A Mizo első ízben készített jelentése pedig szintén kimagasló minőségű, átlátható és egyértelmű. A cég a hatásait a teljes értékláncon keresztül vizsgálja az érintettek bevonásával, nagy figyelmet fordítva az adatok, pozitív és negatív hatások szemléletes bemutatására is.”– értékelte a győztes jelentéseket Márta Irén, a Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlesztésért (BCSDH) ügyvezetője, a Zöld Béka Díj zsűrijének elnöke.

Finom és fenntartható

A Sole-Mizo már több éve dolgozik a vállalat fenntarthatósági stratégiájának kialakításán, ennek egyik mérföldköve az első fenntarthatósági jelentés kiadása. A vállalat küldetése egyértelmű: a fogyasztóik számára a jövőben is úgy szeretnének finom, minőségi és tápláló tejtermékeket kínálni, hogy ezt a környezetünkkel összhangban, a hazai gazdaságokat erősítve, büszke és elégedett kollégák társaságában teszik.

„Most érkeztünk el munkánk azon fázisába, amikor már kellőképpen feltérképeztük a minket érintő fenntarthatósággal kapcsolatos témaköröket ahhoz, hogy összefoglaljuk és megosszuk a világgal azt, hogy mit tettünk eddig, hol tartunk most és milyen célokat tűztünk ki magunk elé 2025-ig. Fontosnak tartottuk, hogy a jelentésünket csak akkor készítsük el, amikor már valós és hiteles tényekre alapozva tudunk nyilatkozni magunkról, reális és érdemi célkitűzéseket tudunk megfogalmazni tevékenységünkről. Sokat dolgoztunk azon, hogy ez a jelentés létrejöhessen, és bár mi úgy ítéltük meg, hogy jó munkát végeztünk, szerettük volna egy külső, objektív, de szakértő féllel is véleményeztetni munkánkat, valamint egyúttal megmérettetni magunkat más hazai vállalkozásokkal. A díj elnyerése egy egyértelmű pozitív visszaigazolás számunkra, hogy jó útra léptünk” – mondta Gerbrant Redmer de Boer, a Sole-Mizo Zrt. vezérigazgatója.

A jövő energiamixét építik

Hosszú út vezetett a mostani díjhoz az ALTEO-nál a négy évvel ezelőtti „Legjobb első fenntarthatósági jelentés” óta.

„Büszkék vagyunk rá, hogy jelentési struktúránk mára példaértékűvé vált, és kiérdemelte a Deloitte Zöld Béka díját. Amellett, hogy folyamatosan növeljük a megújuló energia és a nagy hatásfokú földgázos erőműveink részarányát, K+F+I projektjeinkkel, köztük a megújulók támogatását szolgáló akkumulátortelepekkel is a jövő energiamixét igyekszünk megvalósítani. A fenntartható megoldások kiépítése, üzemeltetése és karbantartása mellett igyekszünk a mindennapokban is egyre többet tenni azért, hogy működésünket is mindinkább környezetbaráttá tegyük”– mondta el ifj. Chikán Attila, az ALTEO vezérigazgatója.

A szabályozók és a beszállítók miatt is nő a jelentések súlya

Az ESG-jelentéstétel egyre fontosabbá válik a vállalatok számára, részben szabályozói, részben pedig beszállítói nyomásra. A jelentéseknek már meg kell haladniuk a bemutató jellegű leírásokat és egyre nagyobb szerepet kell kapnia a számszerű adatoknak, az eredményeknek és a célkitűzéseknek.

„Ezzel párhuzamosan az üzleti döntéshozatalban is egyre nagyobb jelentőséggel bírnak azok a vállalati teljesítmény és kockázat megítéléséhez szükséges információk, melyek kiemelt forrása a fenntarthatósági jelentés. Nemzetközi szinten szigorodó jelentéstételi kötelezettség figyelhető meg, beleértve már a vállalkozások gáz- és atomenergia-ipari tevékenységeit és a speciális érintetti csoportok igényeit is kiszolgáló jelentéstételi sztenderdek alkalmazását. Ez a folyamat várhatóan hatással lesz a magyar ESG-jelentéstételi gyakorlatra is, növelve a befektetői, üzleti perspektíva megjelenését a fenntarthatósági jelentésekben” – mondta Lukács Ákos, a Deloitte Fenntarthatósági és Klímaváltozási üzletágának vezetője.

 

A 2021-es győztesek jelentései

  1. Legjobb vállalati fenntarthatósági jelentés: Alteo Nyrt.
    Jelentés letöltése
  2. Legjobb első jelentés: Sole-Mizo Zrt.
    Jelentés letöltése
2021-ben utoljára ült össze az ESG munkacsoport, ahol egyáltalán nem érezhettük az év vége közeledtét, ismételten magas részvételi aránnyal és két remek előadással zárhatjuk az idei esemény-sorozatunkat.

Elsőként Nagy Gréta, a Dandelion Kft. ügyvezető igazgatójával jártuk körbe az ’S’ (Social) társadalmi mérőszámokban rejlő lehetőségeket egy koppenhágai pszichoszociális kérdőív kapcsán, ami egy nemzetközileg alkalmazható gyakorlat a dolgozói jól-lét megállapításához. Gréta megosztotta velünk, hogy általánosságban milyenek is a jó mérőszámok, illetve milyen olyan kimutatások, rendszerek érhetőek el a szervezeteken belül, amiket a vállalat integrálni tud az ESG keretrendszerébe. A cél, hogy ellenálló, kockázatokat alacsonyan tartó vállalatok lehessünk, aki környezetileg és társadalmilag is felelősen működnek.

A két előadás között megkérdeztük a résztvevőket arról, mik a legnagyobb kihívásaik az ESG területén, melyre az alábbi válaszokat kaptuk.

A találkozó második felében Flórián László, a Rossmann Magyarország Kft. ügyvezető igazgatója vezette végig a résztvevőket a Rossman fenntarthatósági auditján. László előadásából egyértelműen megmutatkozott a munkavállalóikra helyezett fókusz, hogy a konzekvens visszajelzés kultúrával miként erősíthető a munkavállalói lojalitás. László operatív vezetőként mindenre fókuszál, ami a vevő felé látszik. Bevallása szerint 5 éve találkozott először a karbonlábnyom fogalmával és megmutatta számunkra, ma hol tartanak ezen a területen. Az audit kapcsán a legnagyobb kihívást az adatgyűjtés jelentette számukra, a cél pedig a már megtörtént karbonlábnyom felmérés után a CO2 csökkentéssel kapcsolatos célok kitűzése és transzparens nyomon követesé.

Köszönjük a szponzorainknak:

Idei második munkacsoport ülésünkön figyelemre méltó párbeszéd alakult ki az ESG szerinti jelentés témájában. A résztvevők Végh Richárd, a BÉT elnök-vezérigazgatója előadásában ismerhették meg az ESG Guide-jukat. Ezt követően bemutattuk ESG Felmérésünk eredményeit, melyet Márta Irén (BCSDH) és Szabó István (KPMG) ismertettek.

A munkacsoport ülésen Végh Richárd, a Budapesti Értéktőzsde elnök-vezérigazgatója bemutatta nemrégiben előkészített ESG Guide-jukat. Az útmutató környezeti, társadalmi és vállalat irányítási kockázatokat és lehetőségeket feltáró jelentésekhez és adatközléshez nyújt segítséget.  Modellt ad a transzparens működés bővítéséhez, bemutatva azt, hogy a szektor specifikus „materiális” nempénzügyi információk előállítása, nyilvánosságra hozatala milyen előnyökkel jár a vállalat számára.

A Guide tartalmazza az ESG-re vonatkozó törvényi szabályozás fejlődését és felsorolja az ESG jelentési szabványokat példát hozva az alkalmazásukra is. Elsősorban a BÉT érdekelt feleinek készült, viszont minden hazai vállalkozást megcéloz, amely elég innovatív és elkötelezett ahhoz, hogy az ESG szempontrendszert transzparensen alkalmazza és így vonzóbb legyen a finanszírozást nyújtó intézmények számára. A Guide konkrét ajánlásokat is tartalmaz, valamint alap, közép és haladó szintű elvárások is megfogalmazódtak. Az előadás során a résztvevők betekintést nyerhettek az útmutató elkészülésének folyamatába is, valamint megismerhették a következő lépéseket. A résztvevők nagy érdeklődést mutattak a téma iránt, számos kérdésük pedig megválaszolásra került a vezérigazgató által.

 

Ezt követően Márta Irén ismertette ESG felmérésünk céljait, területeit a kitöltők számosságát és szektorbeli eloszlását. A felmérés eredményeit KPMG szakmai támogatásával dolgoztuk fel, így a főbb megállapításokat Szabó István mutatta be.

 

A felmérés alapján a következő konklúziók vonhatóak le a BCSDH tagvállalatait illetően:

  • A megkérdezett vállalatok átlagosan több mint fele gyűjt ESG adatokat, ugyanakkor átlagosan 11%-kal kevesebben fogalmaznak meg ezekre vonatkozó célokat.
  • Az ESG szempontok döntéshozatalba beépítését korlátozó tényezői az adatgyűjtés költségei, a részletes jogszabályi elvárás, megfelelő minőségű adatok hiánya és az irányelvekben való eligazodás nehézsége.
  • A vállalatok csupán fele készít rendszeresen fenntarthatósági jelentést – főként a GRI sztenderd szerint – annak ellenére, hogy több mint 60%-ukhoz már érkezett ESG adatok kapcsán információkérés.
  • A megkérdezett vállalatok kevesebb mint fele vitatja meg rendszeresen az ESG-vel kapcsolatos célszámokat, és alkalmaz legalább egy fenntarthatósággal foglalkozó szakembert.
  • A megkérdezett vállalatok több mint fele igényt tart az alábbi területek mélyebb megismerésére: konkrét vállalati gyakorlatok, iparágspecifikus tartalmak, hazai szabályozás.

Az eredmények alapján egyértelművé vált, hogy a BCSDH tagvállalatainak fenntarthatóság iránti elkötelezettsége erősen megmutatkozik az ESG témában is, álláspontjuk és céljaik élenjárónak számítanak hazánkban.

Ezúton is köszönjük a KPMG munkatársainak szakmai segítségét a felmérés részletes feldolgozásában!

 

 

Köszönjük szépen támogatónknak!

 

 

Megtartottuk idei első ESG munkacsoport ülésünket, mely során Szabó István, a KPMG szenior menedzsere bemutatta anyavállalatukkal közös kutatásukat a jelentéstétellel a fókuszban. Deák Brigitta, a Biofilter marketing menedzsere díjnyertes, első fenntarthatósági jelentésükről beszél. Ezt követően pedig Dr. Rodek Nóra, az ITM Fenntarthatósági és Szemléletformálási Főosztályának főosztályvezetője tartott előadást egy lehetséges ESG értékelési módszerről. Az előadások mellett a tagokkal közösen véglegesítésre került ESG fókuszú felmérésünk is.

Szabó István, a KPMG szenior menedzsere bemutatta anyavállalatuk 11. alkalommal megjelenített kutatását, mely során a résztvevők nemzetközi és hazai jelentéstételi trendeket ismerhettek meg. Hazánk 2008 óta vesz részt a kutatásban. István bemutatta a vállalatokat befolyásoló legnagyobb nyomást gyakorló faktorokat, a jelentésekben leginkább és legkevésbé megjelenő nem pénzügyi adatokat, valamint a legelterjedtebb sztenderdeket.

Deák Brigitta, a Biofilter marketing menedzsere bemutatta vállalata első fenntarthatósági jelentését, mely kapcsán megnyerték a Deloitte Zöld béka díját. Az előadás során különös hangsúlyt helyeződött az elkészítést ösztönző faktorokra, célokra, a használt metódusokra, a felhasznált mérőszámokra, a nehézségekre, valamint a jelentés rövidtávú és hosszú előnyeire.

Nagy Gréta bemutatta az előző munkacsoport javaslatául elkészült ESG felmérés időtervét, valamint megvitatásra kerültek a visszajelzések alapján felmerült kérdések. A felmérés kiküldését február közepére időzítjük, határidejének pedig március közepét határoztuk meg. Ezt követően a felmérést a BCSDH munkatársai feldolgozzák, majd a következő munkacsoporton ennek eredményei bemutatásra is kerülnek. A kérdőív a BCSDH teljes tagságáról szeretne egy képet kapni a fenntarthatósági hatásmérés, jelentés kapcsán. Ez adja majd az alapját a szakmai munkának, támogatást nyújt a konkrét igények felméréséhez, és későbbiekben az eredmények mérésének is.

Dr. Rodek Nóra, az ITM Fenntarthatósági és Szemléletformálási Főosztály főosztályvezetője egyetemi kutatóként mutatta be az általa részletesen kidolgozott, lehetséges ESG értékelési módszert. Célja az volt, hogy egy olyan megoldást találjon, mely nemzetközi normákon alapszik, de a magyar realitásokhoz is alkalmazkodik. Nóra előadása során kitért többek között a CSR kiválósági modellre, a CSR menedzsment, valamint a metódus alapján történő értékelés folyamatára. Az előadás során bemutatásra került egy konkrét szervezet értékelése is a szempontrendszer alapján, mely gyakorlati példaként szolgált a résztvevők számára.

 

A következő ESG munkacsoport megbeszélésre 2021. április 20-án kerül sor.