A Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért (BCSDH) „A jövő vezetői” tehetségprogramjával az elsőnek járó elismerést érdemelte ki a fenntartható átállás ösztönzése kategóriában az Európai Vállalkozásfejlesztési Díj (EEPA) nemzeti fordulójában. Az ünnepélyes díjátadóra július 2-án került sor a Nemzetgazdasági Minisztériumban (NGM), ahol az elismerést Márta Irén, a BCSDH igazgatója és Szederkényi Zita, „A jövő vezetői” tehetségprogram vezetője vették át Nagy Márton nemzetgazdasági minisztertől.

Az EEPA célja, hogy Európa legjobb vállalkozásfejlesztési kezdeményezéseit elismerje és bemutassa, kiemelve a legjobb gyakorlatokat és a vállalkozói lét hozzáadott értékeit. A díjért folyó verseny hat kategóriában zajlik, amelyek között a fenntartható átállás ösztönzése különösen fontos szerepet játszik.

A BCSDH „A jövő vezetői” tehetségprogramja 2014 óta működik sikeresen, és célja, hogy az itt végzett vezetők képesek legyenek választ adni a fenntarthatósági kihívásokra és integrálni a fenntarthatósági elveket a vállalati döntéshozatalba. Az elmúlt évtizedben 130 vállalat vett részt a programban, hozzájárulva a dinamikus tudáscseréhez. Összesen eddig 256 szakértővel dolgoztunk együtt számos iparági és tudományos területről. A vállalati szektoron túl, egyetemek, kutatók, társadalmi szervezetek és szabályozó szervek vesznek részt szakértőként és előadóként, növelve a program hatását és jelentőségét. A programban való részvétel minden fél számára értékké vált. Az elmúlt tíz évben 316 vezető végzett a programban, ők ma már aktívan irányítják vállalataik fenntarthatósági átállását és tagjai a program Alumni szervezetének.

„Ez az elismerés hatalmas büszkeséggel tölt el és megerősít minket abban, hogy jó úton járunk a fenntartható vállalati működésre való átállás előmozdításában. Külön köszönet illeti a program mentorait, előadóit, házgazdáit, támogatóit és résztvevőit, akik nélkül nem érhettük volna el ezt a sikert” – nyilatkozta Márta Irén, a BCSDH igazgatója.

Egyensúlyba kerülhet-e a gazdaság, a környezet és a társadalom? Társadalmilag elérhető-e a mértékletesség? Meg tudunk-e állni, amikor már mindent elértünk, amire szükségünk van? Egy valaki fog nyerni vagy csak együtt nyerhetünk?

Különleges eseménynek volt részese „A jövő vezetői” Alumni és a Társadalmi Tőke munkacsoport a COLLAB Mentoring csapata vezette SDGs Game fenntarthatósági kollaborációs workshop keretében. Az eseményt házigazdánk, Bori Máté, az ALD LeasePlan operációs igazgatója és a BCSDH „A jövő vezetői” Alumni vezetője nyitotta meg, majd Márta Irén, a BCSDH igazgatója köszöntötte a résztvevőket.

A program fókuszában egy kétórás élményprogram állt, amely a fenntartható fejlődési célokra (SDGs) építve, a gamifikáció eszközével fejlesztette a résztvevők szemléletét. A játék nem csupán szórakoztató volt, hanem számos hasznos tanulságot is tartogatott:

• Szemléletformálás: A fenntarthatóság iránti elkötelezettség új perspektívákat nyitott meg számunkra.
• Közösségépítés: Az együttműködés során kialakult csapatszellem erősítette a közösség összetartozását.
• Cselekvésre inspirálás: A játékos forma cselekvésre ösztönzött minket, hogy tegyünk a fenntartható jövőért.

Az este során lehetőségünk nyílt megismerni egy sajátos módszertant és eszközt, amelyet a vállalatok is alkalmazhatnak a szervezeti kihívások megoldására. A workshop végén a résztvevők személyes élményeinek megosztása jó alkalmat teremtett arra, hogy közösen összegezzünk a téma kapcsán számos fontos kérdést és dilemmát, alátámasztva ezzel azt, hogy egy ilyen típusú program – „Játék, ami nem játék” – miként tud minket tovább vinni és megerősíteni a fenntarthatóság előmozdításának útján.

A teljes képgaléria ide kattintva tekinthető meg.

Mekkora értéket képvisel a természet a vállalatunk számára? Mit tegyünk és mit ne, amikor a klímavédelemért cselekszünk? Mekkora az ökoszisztéma szolgáltatások ára? A biodiverzitás megóvása nélkül lehet valódi klímavédelem? Milyen új megoldások jönnek létre a körforgásos gazdaságra való átállással? Mi az a vízstressz?  – Többek között ezeket a kérdéseket jártuk körbe „A jövő vezetői” tehetségprogram ötödik, a környezeti felelősségvállalásról szóló szakmai napján.

A résztvevőket a nap házigazdájának, az Essity Hungary Kft.-nek a képviseletében Tápai Dezső, a vállalat értékesítési igazgatója köszöntötte.

Szederkényi Zita programvezető környezeti felelősségvállalás témakörének bevezetője után Prof. Dr. Ürge-Vorsatz Diána klímakutató, az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) alelnöke előadásában beszélt az aktuális klímahelyzetről és rávilágított arra, hogy bár vannak olyan mechanizmusok, amelyeket már nem tudunk visszafordítani, nagyon sok olyan változás előtt állunk, amelyek lelassíthatóak, vagy megállíthatóak és minden nap, minden döntésünkben lehetőségünk van, hogy ezekre hassunk. Elmondta, hogy a nettó nulla kibocsátás elérése nélkülözhetetlen a melegedés megszűnéséhez és ehhez a vállalati világ hozzájárulása kulcsfontosságú. A világnak a növekedési kényszerrel és -mániával kell szembenéznie, a fogyasztói szokások megváltoztatása szükséges, mindez a természettel együtt dolgozva, természetalapú üzleti gondolkodással.

Sipos Katalin a WWF Magyarország igazgatója előadásában a klímaváltozás és a biodiverzitás hanyatlásának hatásairól beszélt. Kiemelte, hogy a természet egy sokszintű zárt szabályozó rendszer, amely sok funkcióval – ellátó, szabályozó, támogató, kulturális – rendelkezik, azonban a két legfontosabbal, a szabályozóval és támogatóval nem foglalkozunk. Hiába a közgazdasági gondolkodás, ezek a szolgáltatások nincsenek beárazva, így nem kalkulálunk a veszteséggel, s amíg ez így marad, nem haladunk jó irányba. Kiemelte annak fontosságát, hogy a klímavédelmi intézkedések a biodiverzitás megóvása és helyreállítása mellett történjenek, mert ezek akár erősíthetik is egymás hatását és gyorsíthatják a pozitív változásokat.

A folytatásban Dr. Bartha-Horváth Bálint következett a CBRE szenior fenntarthatósági tanácsadója, aki először a fenntarthatóság makrogazdasági trendjeiről beszélt, majd rávilágított a körforgásos gazdaság valódi mibenlétére. Bemutatta a Körforgás létráját: a körforgásos gazdaság prioritási szintjeit és a körforgásos gazdaság elméleti és gyakorlati összefüggéseit példákon keresztül.

Füstös András, a BDL szakmai igazgatójának előadása a víz biodiverzitásban való szerepét mutatta be. Kiemelte az SDG-kben, a Green Deal-ben a Taxonmóia és ESG megfelelésekben lévő jelentőségét, valamint összefoglalta, hogy milyen kritikus vízbiztonsági és vízzel összefüggő kihívásokkal szembesül az emberiség és hogy mindezek csökkentésére, megoldására hol lehet az üzleti szektor szerepe.

Ezt követően a résztvevők három BCSDH-tagvállalati esettanulmányt hallgattak meg, amelyekkel kapcsolatban egy-egy üzleti dilemmát vetettek fel az előadók. Bori Máté, az ALD LeasePlan operációs vezetője a gumiabroncs környezetbarát selejtezésének, újrahasznosításának kérdéskörét hozta.

Jeffrey D. Kimball, a Loacker kereskedelmi igazgatója azt a kérdést tette fel, hogy lehet jól együttdolgozni az újrahasznosítási arány növeléséért, Deák Brigitta, a Biofilter kommunikációs vezetője pedig arról indított beszélgetést, hogy hogyan tudjuk hitelesen kommunikálni a fenntarthatósági törekvéseinket.

A három vállalati példát és dilemmát kiscsoportos beszélgetések formájában járták körbe a résztvevők.

A szakmai program délután Arató Gábor, a Manupackaging ügyvezető igazgatójának előadásával folytatódott, aki jógyakorlatokon keresztül mutatta be a fenntartható csomagolás megoldásait és azt, hogy milyen körforgásos gazdasági folyamatokat vezettek be. Kiemelte, hogy egy olyan iparágban, ahol elengedhetetlen a műanyag használata, kiemelten fontos, hogy minden területen, az alapanyagtól a hulladékgazdálkodásig történjenek lépések a fenntarthatóság irányába.

Károlyi Zsuzsanna, az E.ON kommunikációs és marketing vezetője az E.ON jövőért való szerepvállalásáról beszélt. Kiemelte, hogy óriási változás korában élünk, amely mind az energiával van összefüggésben: az elektrifikáció, az energia átmenet, a fenntarthatóság vezérelt működés, a zöld energia, a dekarbonizáció. Ugyanakkor minden idők legnagyobb kihívása előtt is állunk, mert a változás egyelőre lassú, nehézkes és túl kis léptékben történik, így itt az ideje a további megújulásnak, amelyben kulcsfontosságú az adaptivitás és a reziliencia.

Palotai Borbála, a PwC marketing, kommunikációs és üzletfejlesztési vezetője mutatta be a PwC 13. Vezérigazgatói felmérésének eredményeit az általános jövőkép, a veszélyeknek való kitettség, a transzformáció, a generatív mesterséges intelligencia, valamint a fenntarthatóság és a vezérigazgatói szerep vonatkozásában. A felmérésből megtudhattuk, hogy a vezérigazgatók milyen zenével relaxálnak, mikorra várják Magyarországon az euró bevezetését vagy éppen az elektromos autók elterjedését.

A fenntartható életmód kutatásával és támogatásával foglalkozó GreenDependent Intézet szakmai vezetője, Vadovics Edina mutatta be intézetüket és a TreeDependenttel közösen működtetett Karbontudatos Rendezvény programjukat, amely a csökkent-számol-kompenzál hármas egységére épít. A folyamat végén a kompenzáció keretében őshonos gyümölcsfák ültetését valósítják meg iskolakertekben vagy nonprofit, társadalmi célú kertekben, ezáltal összekötik a környezeti és társadalmi célokat: a rendezvény környezeti hatását társadalmi értéket is teremtve kompenzálják.

Tápai Dezső, az Essity Hungary értékesítési igazgatója végigvezette a résztvevőket a vállalat fenntarthatósági fejlődésének útján a kezdetektől a körforgásosságra való áttérésig, majd bemutatta Paper Circle programjuk kulcselemeit, karbonsemleges megoldásaikat akár a kéztörlő adagolók, akár a papírfelhasználás csökkentés területén és nemzetközi jógyakorlatokat az Essity leányvállalataitól.

A délután folyamán a program résztvevőiből alakított projektcsapatok röviden összefoglalták hogyan haladtak tovább kidolgozandó munkáikkal, illetve kérdéseket tehettek fel.

A szakmai napot a már megszokott módon vezetői interjú zárta. A résztvevők Venter Zoltánnal, a házigazda Essity Hungyary Kft. ügyvezető igazgatójával beszélgettek a fenntartható vállalatvezetésről, arról milyen kihívásokat lát a jövőben az ügyvezető és hogyan készíti fel a szervezetet az állandó változásra.

A teljes fotógaléria ide kattintva tekinthető meg.

Mitől lesz egy innováció sikeres? Mik az innováció buktatói? Lehet olyan zöld- vagy társadalmi innováció, ami tényleg megoldja a problémákat és nem újakat okoz? Fogunk-e valaha rovarokkal táplálkozni? – ilyen és hasonló kérdésekről volt szó „A jövő vezetői” tehetségprogram harmadik, a Fenntartható innovációról, termékekről és szolgáltatásokról szóló szakmai napján, amelyet vendéglátónk az EUROAPI Hungary Kft. ügyvezető igazgatója Dr. Diószegi Zsuzsanna nyitott meg.

Dr. Bajmócy Zoltán, az SZTE professzora, a tudományos és esélyegyenlőségi ügyekért felelős dékánhelyettese felvezető előadásában beszélt az innovációk és a fenntarthatóság kapcsán felmerülő dilemmákról és az elkerülendő problémákról. Mint elmondta, a planetáris rendszerek hatnak egymásra, Rubik kockaként egyszerre kell figyelni az összes területre, nem oldhatunk meg csak egyet, mert az több kárt okozhat. A lehetséges megoldások között a zöld innovációk mellett a társadalmi innovációk jelenthetnek megoldást. Emellett kiemelte, hogy újra kell keretezni a problémákat, új társadalmi megállapodásokra van szükség, új szerveződési formákra, új cselekvési módokra.

A délelőtt hátralévő részében játékos munka következett: a résztvevők projektcsapataikban a BricksMagic Lego® Serious Play® módszerével a fantáziát és kreativitást előhívó építéssel igyekeztek megtalálni azt a fenntarthatósági problémát, amire a következő hónapokban megoldást szeretnének találni. Ebben Hlavay Richárd a BricksMagic alapítója, valamint a Galambosné Dudás Zsófia, a BCSDH szakmai projektvezetője voltak segítségükre.

A délután izgalmas kerekasztal-beszélgetéssel kezdődött, amelyen Dr. Ligeti Gábor a Heineken főmérnöke, Chrabák Péter a Bay Zoltán Intézet Körforgásos Gazdaság Kutató Csoport vezetője és Percze Rajmund, az AGROLOOP ügyvezető igazgatója beszélgettek Szederkényi Zita a program vezetőjének moderálásával arról, hogy hogyan tudják a cégek biztosítani a folyamatos megújulást. Egy közel 130 éves nagyvállalatnak és a teljesen új körforgásos üzleti modellre épülő start-upnak is a fenntartható innováció lehet az üzleti működés alapja, a folyamatos megújulás képessége a cégek hosszútávú sikerének lehet a kulcsa. Az innovációt és új termékek bevezetését sokszor a fogasztó vagy a piac határozza meg. A beszélgetés során olyan kérdéseket érintettek, mint egy termékbevezetés sikerének kulcsa vagy sikertelenségének kezelése, milyen formában jelenik meg az innováció a termékfejlesztés mellett, vagy éppen fogunk-e a közeljövőben rovarliszttel táplálkozni.

A folytatásban Nádasi Róbert, a Masterplast Nyrt. vezérigazgató-helyettese bemutatta a vállalat fenntarthatósági stratégiáját, majd innovatív hőszigetelési megoldásukat, a Zöld Hungarocell Programot, mely az első minősített rendszerben működő körforgásos gazdálkodási modell a hazai építőiparban. Jelenleg az építési gyakorlatban a polisztirol anyagok méretre vágásából keletkező káló mértéke évente akár a 100 ezer köbméteres mennyiséget is elérheti. A programban, az értékesített bizonyos Hungarocell termékek felhasználása során keletkező fel nem használt vágott anyagokat visszagyűjtik és újrafeldolgozzák, majd újrahasznosítják.

Ezt követően három csoportra osztva gyárlátogatás következett, ahol az EUROAPI egyik termelési üzemét, raktárát és Kutatás-Fejlesztési laborjait látogatták meg a résztvevők szakértők kíséretében, olyan kérdésekre is választ kapva, hogy milyen fenntarthatósági kihívásai vannak a gyógyszerhatóanyag gyártásnak; mi a különbség a természetes és mesterséges C-vitamin között; mi a No-spa kémiai képlete és hogyan készül; vagy hogyan lehet fenntartható raktározást üzemeltetni.

A nap zárásaként a vezetői interjú keretében Dr. Diószegi Zsuzsannával, az EUROAPI ügyvezető igazgatójával beszélgettek a résztvevők, aki mesélt színes karrierútjáról, legnagyobb üzleti kihívásairól. Kiemelte, hogy fontos a rugalmasság és a nyitottság, ne tartsunk a változásoktól, hanem lássuk meg benne a lehetőséget és ragadjuk meg.

A napról készült galéria a linkre kattintva érhető el.

Hogyan lesz sikeres, de társadalmilag is felelős a vállalat?  Élni akarsz vagy túlélni? Hogyan programozható át a stressz? Mi az a fekete hattyú jelenség? Mi lesz a vezetők feladata a jövőben? – ezen kérdések mentén zajlott a BCSDH „A jövő vezetői” tehetségprogramjának második szakmai napja a felelős vállalatirányítás témájában.

Az eseményt házigazdánk, a Nestlé Hungária Kft. képviseletében Dr. Tompa Gábor, vállalati kommunikációs és kormányzati kapcsolatok igazgató nyitotta meg.

Első előadónk Dr. Zilahy Gyula a BME egyetemi tanára volt, aki előadásában a vállalati szektor fenntarthatósági szerepvállalásának számos aspektusát hozta el a résztvevőknek. Előadását a vállalatok szerepének körvonalazásával kezdte, majd beszélt azokról a rövid- és hosszútávú kockázati tényezőkről – kiemelve, hogy ezek között megjelent az AI is – amelyekkel a vállalatoknak aktuálisan szembe kell nézniük. Ezt követően a felelősök, a megoldások és a kockázatok kérdéskörére is kitért, valamint arra, hogy miként is definiálhatjuk a fenntarthatóság üzleti alapjait, illetve, hogy valóban fenntarthatóak-e az új, fenntarthatóságot szolgálandó üzleti modellek.

A folytatásban a tehetségprogram vezetője, Szederkényi Zita mutatta be a BCSDH vállalatvezetői irányelvének Felelős vállalatirányítás pontját, majd vezetésével játékos feladat keretében megalakult az öt projektmunka-csapat. A csapatok meghatározták, hogy az emberi érték támáját tovább bontva, pontosabban milyen kérdésekkel szeretnének foglalkozni projektmunkájukban, amelyet a tehetségprogram végén fognak majd bemutatni.

Ezt követően Dr. Fábián Ágnes, a Henkel Magyarország Kft. ügyvezető igazgatója mutatta be karrierútját és mondta el, hogyan lett a Henkel első női vezetője. A résztvevők kérdéseire válaszolva olyan kulcsjellemzőket emelt ki, amelyek szerves részét képezik vezetési stílusának. Így megtudtuk, hogy a csapatban gondolkodás az egyik fő eleme ennek, szem előtt tartva, hogy „mindent lehet delegálni, de a felelősséget nem.”  Arra bíztatta a résztvevőket, vagyis a jövő vezetőit, hogy lássák meg a hibázásban és a kockázatvállalásban rejlő lehetőségeket, mert ezek a képességek segíthetnek abban, hogy nyomot hagyjanak és láthatóbbá váljanak.

A folytatásban Handó János, a Katica Tanya alapítója mutatkozott be, aki egy olyan egyedülálló élményközpontot álmodott és valósított meg feleségével együtt, ahol a természet maximális tiszteletben tartása mellett igazi élményekkel gazdagodhatunk. A komplexum teljesen zöldmezős beruházásként jött létre és csak olyan fejlesztést valósítanak meg, amely vagy nem fogyaszt energiát, vagy azt megújuló forrásból fedezik.

Károlyi László, a Legrand vezérigazgatója saját fejlesztésű crenchmarking, azaz a kreatív benchmarking metodikáját és annak 5 lépését mutatta be: 1.: Inspiráció, 2.: Önismeret, 3.: Válassz csatamezőt!, 4.: Valósítsd meg!, 5.: Szeresd, amit csinálsz! Ahogy előadásában rávilágított, a módszertannak egy gyorsan és egyre gyorsabban változó világban kulcsfontosságú szerepe van, hiszen abban segíti a vezetőket, hogy felelős és jó döntéseket hozzanak ahhoz, hogy időben célba érjenek.

A délelőtti program zárásaként Gazsi Zoltán, az Eisberg ügyvezető igazgatója osztotta meg inspiráló vezetői gondolatait a résztvevőkkel. Beszélt arról, hogy az ő meglátása szerint mi a siker alapja és képlete; arról, hogy szükség van olyan emberekre, akik folyamatosan kérdéseket tesznek fel, hiszen ők azok, akik új megoldásokat találnak; valamint a hibázásról; bizalomról és arról, hogy a problémamegoldáshoz szükséges a gyökérokok, azaz a valódi mélyben húzódó okok feltárása.

Az ebédet követően Zeitler Ádám, a Milestone Institute ügyvezető igazgatójának és társalapítójának karrierútján keresztül egy mondhatni „lázadó” karrierutat ismertünk meg. Beszélt arról, hogy milyen, amikor pozitív társadalmi változásokért dolgozik az ember. Beszélt döntési pontokról, valamint arról, hogy miként térül meg egy társadalmi vállalkozás, és miért az emberi erőforrást tartja a legfontosabb tőkének.

A délutáni programot Kelemen Attila, a ProSelf International Zrt. elnök-vezérigazgatója folytatta, aki felhívta a figyelmet arra, hogy az emberiség legnagyobb ereje a közösségben rejlik, ez biztosítja tudását, biztonságát, fejlődését és ez adja szépségét is. Mit jelent ma a közösség? Mi a hatása erre a virtuális térnek? És hogyan tudják a vezetők elősegíteni, hogy a közösségben rejlő valód erőt, képességet jól használjuk, mint emberiség és társadalom?

Hogy milyen 2024-ben egy vezető és mi az ő vezetői ars poeticajuk? Erre a kérdésre keresték a választ a résztvevők: kiscsoportos beszélgetések keretében, inspirálódva a szakmai napon már elhangzott előadásokból is, összegezték, hogy milyen értékekkel és jellemzőkkel kell, hogy rendelkezzen a fenntartható elvek mentén működő vállalatvezető.

.

A folytatásban Pesti Tímea, az ALD LeasePlan vezérigazgatója bemutatta, hogy a vezetőnek milyen felelősségei és feladatai vannak a fenntarthatóság gazdasági, társadalmi és környezeti pillérei kapcsán. Mind a három területet érintő irányelvek, ami a vezető működését elősegítik a stratégiai megközelítés, az átlátható működés, a partnerség, a felelősség és az etikus működés. Személyes vezetői tapasztalatainak megosztásakor rávilágított, hogy mekkora ereje van a közösen gondolkodó és koherens vezetői közösségnek, és, hogy a kitűzött célok megvalósításának nélkülözhetetlen kulcsa a kommunikáció.

Házigazdánk, a Nestlé képviseletében Hőgyész Anna, fenntarthatósági vezető mutatta be a Nestlé fenntarthatósági törekvéseit és a „Közös értékteremtés” víziójukat. A büki gyárukhoz kapcsolódóan Európában elsők a talajmegújító gazdaság projektjükkel. Bemutatta a Nestlé Nettó Zéró Akciótervet is, melyben a vállalat vállalta, hogy 2050-ig eléri a nettó zéró kibocsátást a Scope 3-ra kiterjedően is.

A program szakmai részét Noszek Péterrel, a Nestlé ügyvezető igazgatójával folytatott beszélgetés zárta Márta Irén, a BCSDH igazgatója és Szederkényi Zita szakmai programvezető részvételével. A beszélgetés során az ügyvezető mesélt karrierje főbb mérföldköveiről, nemzetközi tapasztalatairól.

A nap igazi „unikummal” zárult: a Zwack Unicum Ház pince- és múzeumlátogatással várta az érdeklődőket, amely során megismerték az Unicum messzire nyúló családi történetét, megnéztek gyógynövény alapanyagokat, valamint bepillantást nyertek a gyártási folyamat bizonyos részeibe.

Tovább a teljes képgalériához >>>