Tag Archive for: jvtp

Hogyan gondolkozik egy alapítványi tulajdonban lévő cég a fenntarthatóságról? Milyen a dán cégkultúrában női vezetőnek lenni? Mit tanulhatunk mi magyarok Mexikótól a fenntarthatóság területén? Hogyan lett egy Alumni tagunk külgazdasági attasé a mexikóvárosi Magyar Nagykövetségen? Milyen munkát tervez az Alumni vezetőség idénre? Ezekről szólt „A jövő vezetői” tehetségprogram ide első Alumni találkozója, melyet március 22-én tartottunk online.

Márta Irén, a BCSDH igazgatója köszöntötte a résztvevőket és bemutatta a szervezet idei programját, mely a dinamikus bővülés miatt immár 9 munkacsoporttal dolgozik. A Time to Transform 2030 program keretében a vezető multinacionális vállalatok sürgős cselekvési tervet határoztak meg, mellyel minden ember jól élhet a bolygónk korlátjain belül.

Katona Sarolta, az Alumni vezetőség elnöke és a Budapest Airport Fenntarthatósági vezetője vázolta az Alumni vezetőség idei céljait. A BCSDH által szokásosan megtervezett három szakmai programon felül idén a vezetőség nagyobb fókuszt helyez az Alumni bevonására játékokon, kvízeken keresztül, emellett exkluzív offline programokkal készülnek az Alumni tagjai részére.

Olti Máté, „A jövő vezetői” tehetségprogram 2018-as évfolyamának végzettje és a mexikóvárosi Magyar Nagykövetség külgazdasági attaséja mesélt karrierútjáról, majd bemutatta a Mexikó és Magyarország közötti kapcsolatokat, illetve Mexikó szerepét és helyzetét az Amerikák régióban. Emellett sikeres fenntarthatósági cégekről és tevékenységeikről is beszélt, jó példákról, amiket akár itthon is átvehetünk.

Az estét záró vezetői interjún Urbán Katalin a Grundfos tatabányai gyárainak EHS vezetője volt a vendégünk. Katalin a 2021-ben elnyerte a „Fenntartható jövőért” díj elismerését Vezető nő kategóriában. Mesélt a skandináv cégkultúrában szerzett tapasztalatairól, arról hogyan élte meg a tanácsadói munkát, illetve arról, hogy fontos számára a személyes jelenlét és a csapattal való közös munka. Rámutatott, hogy a 85 százalékban alapítványi tulajdonban lévő cég egészen másképp gondolkozik az eredményekről, mint a for-profit szférában megszokott, hiszen a nyereség 85 százalékát visszaforgatják a vállalat folyamatos fejlesztésébe. Emellett beszélt arról is, hogy vezetőként hogyan lehetünk hatással a minket körülvevő céges kultúrára.

Köszönjük az Alumni szponzorainak!

Milyen a valóban fenntarthatóan gondolkodó vezető? Mik a változásvezető tulajdonságai? Milyen legyen a gyorsan változó világban a jó vezető? Mi az a válság dinamika? Meddig tart a vezető felelőssége? Hogyan lehet jó csapatot építeni? Kell-e valamilyen tragédia, vagy egy világ körüli út a lehetetlen újradefiniálásához? Mi a crenchmarking? – ezekről szólt a BCSDH „A jövő vezetői” tehetségprogramjának második szakmai napja. A szakmai nap házigazdája ezúttal a Tungsram volt, mely során a résztvevők felelős vállalatirányítás gyakorlatát és lehetőségeit ismerhették meg.

A szakmai napot Joerg Bauer, a Tungsram ügyvezető igazgatója nyitotta meg.

Zeitler Ádám, a Milestone Institute ügyvezető igazgatója és társalapítója saját tapasztalatai alapján mutatta be milyen egy olyan, mondhatni „lázadó” vezetőnek lenni, aki a pozitív társadalmi változásért dolgozik. Elmesélte, hogyan térül meg egy társadalmi vállalkozás, és miért az emberi erőforrást tartja a legfontosabb tőkének.

Handó János, a Katica Tanya alapítója és vezetője élettörténetén keresztül mutatta be hogyan jutott el oda, alapította meg és milyen elvek mentén működteti a környezettudatos élményközpontot Patcán. Kiemelte az emberi értékrend és a folyamatos tanulás fontosságát és felhívta a figyelmet arra, hogy a lehetetlenről alkotott fogalmunkat felül kell vizsgálnunk. Ahhoz, hogy nyertes vezetők legyünk, az ökot az ego elé kell helyeznünk és a jót valóban jól kell akarni. A „hogyan” ugyanolyan fontos, mint a „mit”.

Gazsi Zoltán, az Eisberg ügyvezető igazgatója, inspirációval, fejlődéssel, őszinte és hiteles kommunikációval kapcsolatos gondolatait osztotta meg a jövő vezetőivel. Beszélt a vezetés dilemmájáról, a teljesítmény és siker kapcsolatáról és a változáshoz való viszonyulásunkról. Kiemelte a dolgozókkal kapcsolatos paradigmák megkérdőjelezésének fontosságát, a versenyképesség és hozzáadott érték fontosságát.

Kelemen Attila, a ProSelf International Zrt. elnök-vezérigazgatója bemutatta a változásvezetők típusait és beszélt arról, hogyan válhat bárki változásvezetővé, ha valóban elkötelezett egy ügy mellett.  Vezetésével a résztvevők kisebb csoportokban egy online felület segítségével egy problémára cselekvési tervet dolgoztak ki. Előadását Kobe Bryant gondolataival zárta, ahhoz, hogy a legjobb legyél a szakmádban az kell, hogy légy jobb minden nap, azzal egészítette ki, hogy a sikerhez az is kell, hogy „szeresd a játékot” vagyis élvezd, amit csinálsz.

Márta Irén, a BCSDH igazgatója és Takács Ivett a BCSDH projektmenedzsere a körforgásos gazdaság  program bemutatásán keresztül bevezette a résztvevőket a körforgásos gazdaság  fogalomkörébe. A projekt csapatok üzleti megoldásokon keresztül elmélyültek a körforgásosság „10 R”-jének részleteiben.

Károlyi László, a Legrand vezérigazgatója bemutatta a saját fejlesztésű crenchmarking, azaz kreatív benchmarking metodológiáját, aminek fontos szerepe van egy gyorsan változó világban, hiszen abban segíti a vezetőket, hogy felelős és jó döntéseket hozzanak ahhoz, hogy időben célba érjenek.

A nap szakmai részét a Joerg Bauer, a Tungsram ügyvezető igazgatójával folytatott beszélgetés zárta, aki személyes tapasztalatai alapján beszélt a fenntarthatóság fontosságáról, mind az üzleti mind a magánéletben. Ezen felül,  mesélt a 20 éves nemzetközi vezetői tapasztalatairól, karrierútjáról.

Mi a szerepe az üzleti szférának a fenntarthatóság kapcsán 2022-ben? Mit tehetünk vezetőként és magánemberként a globális kockázatok kapcsán? Jobb vagy rosszabb élete lesz-e a jövő generációinak? Miként alakíthatunk ki […]

38 tehetséges, fiatal vállalati vezető részvételével indult el a BCSDH „A jövő vezetői” tehetségprogramjának kilencedik évfolyama, amelynek ünnepélyes megnyitójára január 19-én az MVÜK Zrt. támogatásával került sor. A kiválasztott fiatal […]

2021. november 19-én zajlott „A jövő vezetői” tehetségprogram ösztöndíjas pályázatainak elbírálása, mely során a zsűri kiválasztotta azt a pályázót, aki a program 2022-es évfolyamában részt vehet. A lehetőséget Galavics Diána, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Karának,nemzetközi gazdálkodás alapszakos hallgatója nyerte el.

A Magyarországon egyedülálló „A jövő vezetői” tehetségprogram a BCSDH tagvállalatainál a vezetői pályájuk elején járó tehetségeknek szól. Célja, hogy kifejezetten gyakorlatközpontú képzés keretében bemutassa a vállalati fenntarthatóság komplex fogalmi rendszerét és illetve a már működő üzleti gyakorlatokat. A sokszínű csoportban a fiatal vezetők nem csupán elismert szakértőktől, hanem gyakorló vezetők tolmácsolásában sajátíthatják el például az etikus és átlátható működés, az emberi alapértékek valamit a környezeti felelősség alapelveit.

„A jövő vezetői” tehetségprogram egyedülálló és innovatív módon nyújt értéket a fiatal vezetőknek, egy pályája elején álló egyetemista számára pedig ugródeszkaként szolgálhat meghatározó szereplővé kiemelve őt korosztályából, hogy utána ő és kortársai közösen jelentős fenntarthatósági hatást érhessenek el. Fontos számunkra, hogy akik a programban részt vesznek a fenntarthatóság iránti küldetés tudattal rendelkezzenek és hatást akarjanak elérni a környezetükben.” – emelte ki Károlyi Zsuzsanna, az E.ON marketing és kommunikációs vezetője.

 

2015 óta minden évben egy egyetemi hallgató is részt vehet a programban köszönhetően a szponzorok támogatásának, ezzel lehetőséget biztosítva arra, hogy már az egyetemi tanulmányai közben széleskörű ismereteket szerezzen a fenntarthatóság témájában a globális és hazai trendekről és a vállalati gyakorlatokról. „A fiatal vezetők képzésén túl az egyetemisták támogatására is hangsúlyt kell fektetni, hiszen így már karrierjük alapozása is a fenntarthatóság értékeivel összhangban történik.” – mondta Márta Irén a BCSDH Igazgatója.

 

A döntőben Birkás Balázs, a Szent István Egyetem levelezős Műszaki menedzser hallgatója, Galavics Diána, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Karának,nemzetközi gazdálkodás alapszakos hallgatója és Méhész Balázs, az Eötvös Lóránt Tudományegyetem Nemzetközi gazdálkodás alapszakos hallgatója vehettek részt. A pályázók előadásaikban, arról beszéltek, hogyan fejlesztenék egyetemüket a fenntarthatóság jegyében.

 

A szakmai zsűri tagjai: ifj. Chikán Attila (ALTEO), Károlyi Zsuzsanna (E.ON), Kelemen Attila (ProSelf), Márta Irén (BCSDH), Szederkényi Zita (BCSDH), Török László (MAZAK).

Köszönjük munkájukat!

 

„A jövő vezetői” ösztöndíjprogram támogatói 2021-ben:

 

Hogyan takaríthat meg egy új vállalkozás közel 1000 tonna CO2 ekvivalenst? Mi a szerepe a légylárváknak a fenntarthatóságban? Hogyan lehet egy flottakezelő vállalat fenntartható? Első női vezetőként hogyan taposhatod ki az ösvényt? Hogyan lehetsz sikeres vezető és szülő is egyszerre? „A jövő vezetői” tehetségprogram Alumni programjának idei harmadik találkozóját október  20-án tartottuk online.

Márta Irén, a BCSDH igazgatója köszöntőjében kiemelte a közös élmények, közösség formálásához tartozó rendszeres találkozók fontosságát. „A jövő vezetői” tehetségprogram is hamarosan egy generációváltás szakaszába érkezik, ahol a jövő vezetői már a jelen vezetőivé váltak.

Bori Máté, az Alumni vezetőség elnöke és a LeasePlan Biztosítási és szerviz menedzsere összefoglalta a vezetőség második féléves munkáját, kiemelte a résztvevők és a delegáló vezetők számára szóló elkészült ajánlásokat és az Alumni vizibilitásának növelését. Ha te is szívesen bemutatnád fenntarthatósági projektedet, munkádat, kérjük jelezd évfolyamod vezetőjének vagy Szederkényi Zitának (zita.szederkenyi@bcsdh.hu).

Percze Rajmond, „A jövő vezetői” tehetségprogram 2020-as évfolyamának végzettje és Agroloop vezérigazgatója bemutatta a startup-ként indult vállalkozását. Innovatív és fenntartható megoldásokat hoznak a takarmányozás- és műtrágyaiparba, úgy, hogy rovarok tenyésztésével újrahasznosítja a fogyasztás előtti szerves élelmiszer-hulladékot évente közel 1000 tonna CO2 ekvivalenst spórolnak meg az hagyományos komposztáláshoz képest.

Az estét záró vezető interjún Pesti Tímea a LeasePlan Hungária Zrt. ügyvezető igazgatója volt a vendégünk. Tímea a 2017-ben alapított Év Menedzsere Kék Innovációs díjat elsőként kapta meg a Menedzserek Országos Szövetségétől, az elektromobilitásban felvállalt szerepének köszönhetően. A Magyar Lízingszövetség elnökségének tagja, valamint a Magyar Elektromobilitás Szövetség elnökségi tagja. A Csodalámpa alapítvány jótékonysági nagykövete. Az aktív beszélgetés során a (női) vezetői szerepek kérdéskörét boncolgattuk. Hogyan találjuk meg a munka és magánélet közötti egyensúlyt? Tímea kiemelte a saját feltöltődés, a jelenlét és a feladat, munka szeretetének fontosságát a kiegyensúlyozott és fenntartható élethez, mind egyéni mind vállalati szinten. Mesélt törekvéseikről, kihívásaikról és partnereikkel való együttműködéseikről az elektromos autók flottába való bevezetése során. Egyik partnerüknél például a magyar leányvállalat úttörő szerepet vállalt a cégcsoporton belül első zöld flotta bevezetésében.

Köszönjük az Alumni szponzorainak!

A BCSDH üzleti ebédjén, október 7-én vették át oklevelüket „A jövő vezetői” tehetségprogram 2021-es évfolyamának végzettjei. A Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért (BCSDH)  „A jövő vezetői” tehetségprogramjában az idei 32 résztvevővel együtt már közel 250 fiatal vezető végzett az eddigi 8 évfolyamon.

„Az Európában egyedülálló „A jövő vezetői” tehetségprogramunk soha nem volt olyan fontos, mint most. Az itt megszerzett szemlélet, tudás, hozzáállás rendkívüli jelentőségű ahhoz, hogy mihamarabb áttérhessünk a karbonsemleges gazdaságra.” – mondta el Márta Irén a BCSDH igazgatója.

A program során a résztvevők nem csupán elismert szakértőktől, hanem gyakorló vezetőktől tanulhatják az etikus működést, stratégiát, fenntarthatóságot egy sokszínű csoportban, miközben megismerkedhetnek a mentorvállalatokkal. Évfolyamonként közel ötven mentor: vállalatvezető, civil, tudományos és vállalati szakértő segíti, hogy a résztvevők minél több nézőpontból ismerhessék meg az üzleti szféra lehetőségeit.

A nyolcadik évfolyam résztvevői, az előző évfolyamokhoz hasonlóan, a BCSDH tagvállalatainak fiatal vezetőiből kerültek ki, akik különböző szakterületekről érkeztek. Az idei év virtuális térben indult de a szakmai napok új rendjének és a járvány enyhülésének köszönhetően a nyári alkalmak és a Mélyítő nap is már hibrid formában, egyre növekvő személyes résztvevő számmal került megrendezésre.

„Egyre több új technikával tettük még színesebbé és interaktívabbá az online napokat, bekerültek olyan hazai és nemzetközi aktualitások mint az újraindulás munkaerőpiaci kihívásai, vagy a karbonsemleges hazdaságra való áttérés. Számos hazai és nemzetközi szaktekintélytől kaphattak információt első kézből a résztvevők a fenntarhatóságról és a fenntartható vállalati működés aktuális kihívásairól. Előadónk volt többek között Prof. Dr. Ürge-Vorsatz Diána (IPCC), Dr. Bartus Gábor (NFFT) és Baja Sándor (Randstad) is virtuális előadás és beszélgetés keretében.
A klímasemleges gazdasághoz kötődő  projektmunkák pedig kitűnő példát mutattak a résztvevők start-up gondolkodásáról.”
 -mondta Szederkényi Zita, a program vezetője.

A napok során a BCSDH „A vállalati fenntarthatóság komplex értelmezése” vezetői ajánlásának egy-egy pontját, annak elméleti hátterét és vállalati gyakorlatát járják körbe (Stratégiai megközelítés, Felelős vállalatirányítás, Alapértékek tisztelete, Környezeti felelősségvállalás, Partnerség az érintett és érdekelt felekkel, Etikus és Átlátható működés, illetve immár 3 éve bevezetett a Fenntartható termékek, szolgáltatások és innováció). A 2021-es évfolyam 32 végzőse a BCSDH üzleti ebédjén, október 7-én vehette át oklevelét. Az idén végzettekkel együtt, már 8 évfolyamot és közel 250 fiatal vezetőt foglal magába „A jövő vezetői” tehetségprogram Alumni szervezete.

 

A program szponzorai 2021-ben:

Mi a szerepe az ESG-nek? Hogyan motiválhatja egy befektetési alap a fenntartható és etikus működést? Mi kerüljön bele a fenntarthatósági jelentésbe és hogyan? Mitől lesz egy beszerzés megfelelő? Az etikus és átlátható működés a fenntartható gazdaság egyik alappillére. Minden nap találkozunk etikai kérdésekkel a privát életünkben, ügyintézés közben vagy a munkánk során is. Hatással vagyunk a vállalatunkra, kollégáinkra, partnereinkre, fogyasztóinkra. Ami igazán nehéz az etikus viselkedésben az, hogy a mindennapok rohanásában, a teljesítmény nyomása alatt is felismerjük, hogy rólunk, a döntéseinkről szól. Vezetőként pedig a felelősségünk megsokszorozódik. Azokról a témákról, eszközökről és folyamatokról beszélgettünk, melyekkel biztosítható vállalataink felelős működése, “A jövő vezetői” tehetségprogram Etikus és átlátható működés szakmai napján augusztus 26-án a Telenor Zrt. székházában.

A szakmai napot dr. Erdélyi Márk, a Telenor jogi, reputációs és fenntarthatósági igazgatója, egyben a szakmai nap házigazdája nyitotta meg a megfelelőség kultúrájáról nemzetközileg is híres Telenor Zrt. törökbálinti központjában. Köszöntőjében kiemelte az egyéni felelősség és vezetői gondolkodás fontosságát.

„Az intelligencia arra való, hogy jobban megértsük a világot. Az etika arra való, hogy jobban működtessük a világot” – vezette fel dr. Angyal Ádám, a Budapesti Corvinus Egyetem professor emeritusa a napot. Keretbe foglalta az etika szerepét a vállalat stratégiai és operatív működése során. Beszélt az emberi cselekvés motorjairól, a felelősség értelmezéséről, az erkölcsös magatartásról, az etika szervezeti intézményesítéséről

A világszintű versenyképességi felmérések alapján a korrupció és gazdasági teljesítmény egyértelműen összefügg – mutatott rá a Transparency International Magyarország ügyvezető igazgatója, dr. Martin József Péter. A résztvevőkkel beszélgetett Magyarország helyzetéről nemzetközi összehasonlításban és arról, hogy mit lehet tenni a fejlődés érdekében.

Dr. Fazekas Orsolya, ügyvéd a csernobili katasztrófán keresztül mutatta be a külső és belső  átláthatóság hiányának következményeit, illetve azt, hogyan alakult ki a nukleáris iparban a jelentéstételi kötelezettség szabályozása. A hosszú távú sikeresség, a vállalat fejlődése csak a fenntartható fejlődéssel összhangban valósítható meg, ahhoz pedig elengedhetetlen, hogy egy szervezet egyrészről nyomon kövesse és elszámoljon teljesítményével és célkitűzéseivel, továbbá az érintettekkel párbeszédet folytasson és együttműködjön.

Vízkeleti Sándor az Amundi Alapkezelő vezérigazgatója a fenntartható befektetések előnyei mellett beszélt az ESG térnyeréséről a vagyonkezelés elvárásai között. Elmondta, hogy aktív befektetői igény jelent meg a felelős, fenntartható befektetések iránt és hogy az ESG kiválasztás ma már hozamelőnnyel is jár. Bemutatta az ESG minősítési rendszer komplex, szektorspecifikus kritériumait.

A délután során konkrét vállalati eseteket vizsgáltak meg a résztvevők a mentorok vezetésével. A MOL csoportszintű etikai főtanácsosa és az Etikai bizottságának elnöke, dr. Kara Pál bemutatta a vállalat etikai menedzsment rendszerének elemeit, eredményeit, a „whistle-blowing” folyamatát és az elmúlt évek során elért eredményeiket.

A Telenor Magyarország szenior megfelelőségi tanácsadója, Mosonyi Szabolcs egy esettanulmányon keresztül tette próbára a jövő vezetőinek érzékenységét az etikus beszerzés témakörében. Mikor érdemes bevonni a megfelelőségi csapatot? Baj-e, ha egyik ismerősünket, barátunkat hozzuk be beszállítóként? Hogyan kell viselkedni egy beszerzési folyamat során pénzügyi és időbeli nyomás alatt?

Schillinger Attila a Széchenyi Alapok fenntarthatósági és marketing igazgatója bemutatta az ESG megjelenésésnek és fejlődésének történetét, majd gyakorlati kérdéseket tett fel a résztvevőknek. Hogyan feleljünk meg az ESG-nek, ha a feltételek nem tökéletesen adottak? Az Edelman Trust Barometer alapján az emberek egyedül a vállalatokat tartják megbízhatónak és kompentensnek, ezért a szerepük és vezetőik szerepe kiemelkedő ESG bevezetésében.

Vállalati  fenntarthatósági jelentési trendeket foglalta össze  Anga Adrienn, a KPMG tanácsadója és egy izgalmas szimulációs játékot is hozott, melyben a résztvevők kipróbálhatták a döntéshozatal menetét egy-egy átláthatósági kérdéssel kapcsolatban. Az üzleti szimulációs játékot mellettük dr. Erdélyi Márk, a Telenor jogi igazgatója és Márta Irén, a BCSDH igazgatója és Schillinger Attila  támogatta aktív részvételével.

A vezetői interjú keretein belül Peter Gažík a Telenor vezérigazgatója személyes és vezetői tapasztalatait osztotta meg. Beszélt arról, hogy ne tartsunk az újtól, hogy legyünk nyitottak, őszinték, bevállalósak és kreatívak.

Végül Gulyás Anett, Telenor CSR specialistája nap végén körbevezette a résztvevőket a Telenor díjnyertes székházában.

A napról készült galériát ide kattintva tekintheted meg.

A jövő olyan lesz, amilyenné alakítjuk. Mit tegyünk vezetőként azért, hogy egy sokszínű világban, a vállalat sikerei mellett az egyének számára is olyan jövőt teremtsünk, amiben kiteljesedhetnek? Hogyan tudunk felkészülni és választ adni a ma és a holnap kihívásaira a munkaerőpiacon? Milyen ma a magyar munkaerő piac és milyen hatással volt rá a COVID-19? Milyen értéket adhat az üzletnek és a gazdaságnak a sokszínűség?

Ezekkel a témákkal foglalkoztunk “A jövő vezetői” tehetségprogram alapértékek tiszteletével foglalkozó szakmai napján június 30-án, szerdán. A résztvevők egy része személyesen a helyszínen vett részt a napon, míg mások online kapcsolódtak be a hibrid formában megrendezett rendezvényre. Az év hatodik szakmai napján házigazdánk a Grundfos Magyarország Gyártó Kft. volt.

A nap első előadásában Baja Sándor, a Randstad Magyarország, Csehország és Románia ügyvezető igazgatójától nemzetközi kitekintést kaptak résztvevők a munkaerőpiac kihívásairól. Milyen hatással vannak a demográfiai problémák a gazdaságra? Hogyan változtak meg az üzleti szektorok? Hogy változtatta meg a COVID-19 a munkaerőpiacot? Miért fontos a munkáltatói márkaépítés? Hogyan alakult a távmunka helyzete és hogyan találnak ma munkát az emberek?

Csaposs Noémi, a HumánSelect alapítója és az Országos Humánmenedzsment Egyesület elnökségi tagja Janne Teller idézétével indította előadását: “A jövő olyan lesz, amilyenné alakítjuk.” Melyek a legkersettebb szektorok ma Magyarországon? Hogyan alakultak a bérek tavaly? Hogyan kezelhetjük a globális HR kihívásokat, mint a munkavállalói bizonytalanság csökkentését, az objektív és gyors kiválasztást, a sokszínűséget, méltányosságot és befogadást, az operatív hatékonyság javítását vagy a távmunka hatékonyságának növelését 2021-ben?

Vannak területek, ahol még sokat kell és tudunk is tenni a sokszínűség és az értékteremtés kapcsán. Bár a lehetőségek száma végtelen, több követendő példát is átbeszéltünk mentoraink segítségével a nap során.

A megváltozott munkaképességűek sikeres integrálásáról ennek környezeti feltételeiről mind operatív, mint HR, mind vezetői döntési szinten, személyes és üzleti motivációjáról beszélt Rosner Imre, a Szerencsejáték Zrt. karitatív osztályának vezetője. Kiemelte, hogy a programban résztvevők motivációja, versenyszelleme és elköteleződése bizonyítja a program sikerét.

Dr. Both Emőkével, a BAGázs alapítója felhívta a figyelmet arra, hogy valódi, hosszú távú segítséget az esély biztosításával tudnak nyújtani a vállalatok. A roma-integráció hátteréről és fontosságáról beszélt mind egyéni mind társadalmi szinten. A megoldáshoz vezető út, hogy a kisebbségek és a többség közötti falat csak két oldalról lehet lebontani, úgy, ha mind a két közösség dolgozik rajta. Emellett beszámolt vállalati együttműködések keretében megszületett sikerekről is.

Brózik Klára az EQ X-Press tréning társalkotója beszélt az EQ szerepéről a vezetés során. Bemutatta az EQ X-Press programot, ahol a vezetők, a nehéz sorsú fiatalok pályaválasztási dilemmáit és kommunikációs nehézségeit fejlesztik mentorálás és coacholás eszközével, miközben maguk is mélyen megértik a mentoráltak helyzetét és tanulnak saját magukról

Istenesné Solti Andrea, a Shell Hungary Zrt. igazgatósági elnöke és a HBLF elnöke a vállalat esélyegyenlőség politikáját osztotta meg a vezetőkkel, amelynek eredményeként 2017 óta a Shell Hungary igazgatóságának tagjai 50-50%-ban nők, illetve férfiak. Beszélt a Kiállás kultúrájáról és személyes karrierútjáról élményeiről női vezetőként. Kiemelten fontosnak tartja a sokszínűséget, melynek kapcsán beszámolt a magyarországi Sokszínűségi Charta kezdeményezés szerepéről.


Urbán Katalin, a Grundfos Magyarország Gyártó Kft. EHS vezetője vállalat történetének és kultúrájának rövid bemutatása után a fenntarthatósági stratégiájáról és a Grundfos alapértékeiről beszélt, ami áthatja vállalat minden napjait. Ezután egy gyártúra keretén belül a résztvevők megnézték a tatabányai gyár két telepét, a tréning szobát, a megváltozott munkaképességűeknek kialakított munkaállomásokat és gyári vezetői megbeszélések helyszínét. Az online bekapcsolódva résztvevők hololensen keresztül követhették a bejárást.

A napot Grundfos Magyarország Gyártó Kft. tatabányai telepének igazgatójával, Szundy Olivérrel zártuk. A vezetői interjú keretein belül Szundy Olivér a dán szervezeti kultúráról mesélt, kiemelve, hogy a vállalat hat alapértékét, vagyis az emberközpontúságot, a függetlenséget, az őszinteséget és megbízhatóságtok, a fenntarthatóságot, az emberközpontúságot és a töretlen ambíciókat folyamatosan szem előtt tartják. Mesélt emellett a vezetői szerepről és karrierútról is. Kiemelte, hogy ahhoz hogy sikeresek legyünk fontos, hogy szeressük, amit csinálunk. „Vezetőként soha ne vedd magad túl komolyan” – mondta a gyárigazgató a jövő vezetőinek szóló tanácsában.

A szakmai nap GALÉRIÁJA a linkre kattintva érhető el.

Mekkora befektetéssel járna a klímaváltozás megállítása? Mit tehetünk vezetőként? Valóban működik-e a carbon offsetting? Ki fogja befogadni azt a 3,5 milliárd embert, akinek a mostani élőhelye lakhatatlanná válik, ha nem állítjuk meg a klímaváltozást? A COVID19 talán az utolsó figyelmeztetés a civilizáció veszélyeztetettségére, ugyanakkor évszázados esély a reformokra. Ezekről a témákról beszélgettek “A jövő vezetői” tehetségprogram ötödik szakmai napján, melyen a résztvevők a környezeti felelősség alapjait és gyakorlatát járták körbe június 10-én, online. „Ha betegek vagyunk, orvoshoz megyünk, ha a föld beteg nem csinálunk semmit!?” – A résztvevőket nap házigazdájaként Chris Dinsdale, a Budapest Airport vezérigazgatója köszöntötte, megnyitójában kiemelte a vezetői és multiplikátor hatás fontosságát.

A klímaváltozás megállítására üzleti lehetőségként kell tekinteni, nem felelősségtkén. „Elegendő lenne a világ éves GDP-jéne csupán 2,5 százaléka a klíma krízis megoldására” – mutatott rá Dr. Ürge-Vorsatz Diána, az IPCC WGIII alelnöke, az Academia Europaea tagja, a CEU éghajlati és energiapolitikai kutatócsoportjának vezetője. A világ 153 országának 11000 kutatója figyelmeztet arra, hogy éghajlati vészhelyzet alakult ki. Hatásait mindannyian a bőrünkön érezzük. Számos jó megoldás van már, ilyen például a digitalizáció, a környezetbarát közlekedési megoldások (kerékpár, elektomobilitás) bátorítása, helyi turizmus, szabatéri aktivitások, a hús csökkentése az étkezéseink során.

Hogy milyen a környezetért felelős vállalati működés, hogy miben áll a vállalatok felelőssége, és mitől lesz fenntartható egy üzleti modell, arra gyakorlati példákon keresztül kaphattak betekintést a résztvevők.

Az életciklus szemléletről és a körforgásos gazdaság bevezetésének fontosságáról és mikéntjéről beszélt Chrabák Péter, a Bay Zoltán Kutatóintézet a körforgásos gazdasági kutatás vezetője. Bemutatva az ennek eléréséhez szükséges vállalati környezet lehetséges eszközeit, előnyeit és már működő jó gyakorlatokat.

A Tesco élelmiszermentés programját Nagy-Peidl Adrienn, a Tesco közösségi kapcsolatok menedzsere mutatta be. Adrienn bemutatta az élelmiszer-pazarlás globális hatásait és komplex együttműködésüket az Élelmiszerbankkal. Egyelten falat sem veszhet kárba!

Katerina Kolaciova, a Vertis Voluntary Carbon Offsetting vezetője arról beszélt, hogyan válhat egy vállalat karbon-semlegessé a három kulcslépés mentén: „1. Mérd!, 2. Csökkentsd! 3. Kompenzáld!”. Rámutatott arra, hogy a karbon-semlegességre való törekvés hosszú távú elköteleződés, viszont a vállalat versenyelőnyre tehet szert általa.

A délután folyamán három környezeti üzleti kihívással foglalkoztak a résztvevők. Dévényi János, a Loacker ügyvezetője a fém- és vashulladék visszaváltása és újrahasznosítása kapcsán vetette fel a hazai PET, üveg és alumínium italos palack visszaváltási rendszer megvalósításának kérdéseit. Kórik Zsuzsanna, ügyfélszolgálati referens és Bori Máté, biztosítási és szerviz vezető a LeasePlan képviseletében a gumiabroncs környezetbarát selejtezésének, újrahasznosításának dilemmáját hozták. Bédi Attila a Greenpro vezérigazgatója, rámutatott, hogy 1 liter használt sütőolaj a lefolyóba kerülve akár több ezer ivóvizet is elszennyezhet, a résztvevőktől azt kérdezte, hogy lehet elérni, hogy a lakosság nagyobb arányban használja a szelektív gyűjtőket a használt étolaj kidobásakor. A három vállalati példát kiscsoportos beszélgetések formájában járták körbe a résztvevők

 

Fazekas-Kertész Zsófia, a Budapest Airport környezetvédelmi specialistája a repülőtér környezeti felelősségvállalásáról beszélt, bemutatta a fenntartható üzemeltetés pilléreit, a zajvédelem érdekében tett erőfeszítéseiket, a levegőminőség folyamatos mérését, gyakorlatilag egy meteorológiai állomást tart fenn a reptér, a széndioxid folyamatos csökkentésére irányuló tevékenységeiket az Airport Carbon Accreditaion-ön keresztül és a Greenairport programot. A reptér folyamatos fejleszti a közlekedést például kerékpárutakkal vagy az elektromobilitás támogatásával. Védi a területéhez kapcsolódó zöldterületeket, illetve felszíni és felszín alatti vizeket és azok élővilágát.

A napot a vezetői interjú zárta Chris Dinsdale, az Budapest Airport ügyvezető igazgatójával, aki a résztvevőkkel többek között a vezető hatásáról, a multiplikátorhatásról, vezetői karrierről és kihívásokról és a reptér jövőbeli terveiről beszélgetett.